Ennyien kapnak nyolcszázezres nyugdíjat Magyarországon
Ahogy korábban megírtuk, több mint 20 ezren vannak, akiknek 30 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat visz havonta a postás. A Pénzcentrum most a Magyar Államkincstár adatai alapján azt írja,
- 591 063 nyugdíjas kap 50 001 és 100 ezer forint közötti öregségi nyugdíjellátást és
- 1 172 413 nyugdíjashoz érkezik 100 0001 és 200 000 forint közötti összeg.
Összesen 213 714 nyugdíjas kapott 200 ezer forintnál nagyobb nyugdíjat. Az adatokból látható, hogy
- 187 694-en 200 és 300 ezer,
- 22 720-an 300 és 400 ezer,
- 2705-en 400 és 500 ezer,
- 469-en 500 és 700 ezer
- 119-en 600 és 700 ezer
forintból gazdálkodhatnak havonta.
Ezen felül 27 olyan szerencsés van, aki havi 700 001 és 800 ezer forint közötti összeget kap.
Kiemelt kép: MTI Fotó/Mohai Balázs
200 ezer feletti nyugdíjjal lennének elégedettek a magyarok
A nem nyugdíjaskorú magyar férfiak és nők nyugdíjjal kapcsolatos ismereteit és elvárásait hasonlította össze a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából készült országos, reprezentatív kutatás.
2017-ben az öregségi nyugdíj átlagos havi nettó összege 124 ezer forint volt. Mikor a kutatók arra kérték, hogy becsüljék meg a havi nyugdíjat, a férfiak 45 százaléka, míg a nők 41 százaléka találta el nagyjából a valós összeget. Ugyanakkor a nők hajlamosabbak alulbecsülni, mennyiből kell megélnie egy mai nyugdíjasnak: valamivel több mint harmaduk 100 ezer forint alattinak gondolja a jelenlegi nyugdíjat.
Úgy tűnik, a problémamentes nyugdíjas évekhez álmodott jövedelem még távol áll a tényleges mai nyugdíjtól.
A nők átlagosan 208 ezer Ft, míg a férfiak átlagosan 240 ezer Ft nyugdíjjal lennének elégedettek.
Vagyis közel duplázni kellene a jelenlegi nyugdíjat ahhoz, hogy az átlagos magyar férfi elégedett legyen. A nők anyagi szempontból szerényebbek, és már beérnék 70 százalékos emeléssel is. Érdekesség, hogy a megkérdezett férfiak egytizede nyilatkozta, hogy 450 ezer forintot meghaladó nyugdíjat tartana elegendőnek, míg ugyanezt a nők mindössze 4 százaléka válaszolta.
Az elvárások után a személyes kilátások felől érdeklődtek a kutatók, a megkérdezettek jelenlegi megtakarításaiból kiindulva. Ebben meglehetősen nagy az eltérés férfiak és nők között, utóbbiak jóval borulátóbbak. Míg minden harmadik férfi gondolja azt, hogy várható nyugdíja magasabb lesz a mostani átlagnál, addig a nők mindössze 18 százaléka reméli ugyanezt. Ellenben elenyésző (férfiaknál 3, nőknél 2 százalék) volt azoknak az aránya, akik szerint a majdani nyugdíj eléri a megélhetési szempontból ideálisnak tartott szintet. Vagyis alig akad olyan, aki elhinné, hogy időskorában az állami nyugdíjából meg tud majd élni az elvárásainak megfelelően.
Fotó: Thinkstock
134 ezer forint lehet az átlagnyugdíj, de a kincstár nem árulja el a pontos összeget
Nincs könnyű helyzetben, aki az átlagnyugdíjjal kapcsolatban szeretne képbe kerülni. Az mfor.hu cikke szerint az utolsó, még a nyugdíjbiztosító honlapján megtalálható adat a 2017. júniusi állapotokat mutatja, akkor az öregségi nyugdíjban részesülőknek járó teljes ellátás egy főre jutó havi átlaga 124 278 forint volt.
A portál május óta három alkalommal érdeklődött az azóta adatkezelővé vált Magyar Államkincstárnál, hogy megtudják, hogyan alakultak idén a nyugdíjkifizetések, mennyit kap átlagosan az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött idős ember, illetve mennyi jutott az egyéb járandóságokból az érintetteknek. Hiába: még csak annyit sem közöltek, hogy nem áll módjukban a rendelkezésre bocsátani a kért információkat.
A lap saját számításai szerint a jövőre tervezett 2,7 százalékos nyugdíjemeléssel 134 ezer forintra emelkedhet az átlagnyugdíj összege.
A nettó átlagkereset jelenleg 216 ezer forint, ami a jövő év elején – az őszi bértárgyalásokat beharangozó hírek alapján – várható mintegy 10 százalékos emelés után 237 600 forint lehet. Vagyis az átlagbér 56 százalékát fogja kitenni az átlagnyugdíj 2019-ben.
Kép: 24.hu/Berecz Valter
Szívük szerint 57 évesen nyugdíjba vonulnának a magyarok
A Népszava cikke szerint ellentmondásos kép bontakozik ki egy friss kutatásból a lakosság nyugdíjas évekről való gondolkodásáról: bár a többség komolyan tart anyagi helyzete romlásától, egyre kevesebben tesznek félre nyugdíjcélra. Az anyagi – például a lakásfenntartással kapcsolatos problémákat – nyugdíjkorhatáron túli munkavállalással tervezik majd megoldani, miközben szívük szerint már 57 évesen nyugdíjba vonulnának.
A 30-59 éves korosztályban negyedik alkalommal végzett kutatás eredményeiről Kuruc Péter, a K&H biztosító életbiztosításokért felelős vezetője beszélt a lapnak. Mint mondta: a korábbi évekhez képest – saját bevallása szerint – többeknek van most megtakarítása, ám így az átlagosan félretett összeg is kisebb. Míg 2 éve a megtakarítással rendelkezőknek átlagosan 2,3 millió forintjuk volt, addig most csak 1,8 millió forintra rúg az összeg. A válaszolók harmadának csak kevesebb mint félmillió forintos megtakarítása van, 42 százalékuk pedig csupán egyetlen hónapot tudna kihúzni fizetés nélkül a tartalékaiból.
Nem invesztálunk az egészségünkbe
A felmérés során megkérdezettek csupán 20 százaléka tett már félre a nyugdíjas éveire: átlagosan 364 ezer forintot. Harmaduknak viszont semmilyen megtakarítása nincs. Holott csupán minden ötödik megkérdezett gondolja úgy, hogy meg tud majd élni az állami nyugdíjból, tízből nyolcan pedig úgy vélik: az állami juttatás mellett szükség van az öngondoskodás mielőbbi megkezdésére is.
A K&H felmérése során ezért azt is megvizsgálták: mit tesz a mai 30-59 éves korosztály egészsége megőrzése érdekében. Több mint kétharmaduk nem megy táppénzre, inkább betegen is dolgozik, felük nem jár rendszeresen szűrővizsgálatokra és nem is sportol semmit. Ennek ellenére a megkérdezettek csaknem fele úgy gondolja, jobb egészségügyi állapotnak örvend majd idősebb korában, mint egy átlag nyugdíjas.
Kép: 24.hu/Berecz Valter
A magyarok 71%-a szerint bedől a nyugdíjrendszer
A Portfolio.hu a K&H kutatása alapján azt írja, csak a magyarok 21%-a számít arra, hogy kényelmesen megélhet majd nyugdíjából. A harminc évnél idősebb, nem nyugdíjasok között végzett felmérés szerint a megkérdezettek 67%-a csak három hónapot tudna kihúzni megtakarításaiból, alig 11% tudna két évig elélni tartalékaiból.
A válaszadók 72%-a nem megy táppénzre, próbál betegen is dolgozni.
A most 30 éves magyarok átlagosan arra számítanak, hogy 70 évesen tudnak nyugdíjba menni.
Átlagosan 57 évesen már szívesen nyugdíjba vonulnának a válaszadók, akiknek
a 71%-a arra számít, hogy nyugdíjas éveire már összedől az állami nyugdíjrendszer, 11% pedig arra, hogy egyáltalán nem kap majd nyugdíjat.
A legtöbben úgy vélik, jövedelmük alig 40%-át kapják nyugdíjasan.
A magyarok szerint 102 ezer forint kell a túléléshez átlagosan, de kényelmesen 243 ezer forintból lehetne kijönni. Az emberek 79%-a nyugdíjasként is dolgozna, hogy kiegészítse bevételeit, 45%-uk számít nélkülözésre. 28% szerint ugyanakkor lesz pénze még a hobbijára is.
Kiemelt kép: MTI /Balázs Attila
60-90 ezer forintos európai alapnyugdíj a cél
A Nyugdíjasok Pártja 50+ önállóan kíván indulni a 2019-es EU-s parlamenti választásokon, közölték az MTI-vel (OS). Választási programjukból kiemelték a legfontosabb célkitűzéseket:
- az európai alapnyugdíj megteremtése (minden 65 feletti EU állampolgárnak, pld a lehetséges mértéke 200 euro/fő/hó) EU közösségi finanszírozásban;
- díjmentes vagy kedvezményes utazás 65 év felett vasúton és repülőn EU közösségi finanszírozásban;
- páneurópai nyugdíjas párt létrehozása és működtetése;
- közjogi javaslat a választási törvény módosítására: az európai uniós választás során ne csak egy, hanem több listára is lehessen szavazni.
Európai alapnyugdíj
Terveik szerint nem lenne több, mint 200-300 euró havonta, ami 62-93 ezer forintnak felel meg. Érdekesség, hogy a párt a saját oldalán havi 40 ezer forintot ír. Az európai alapnyugdíj forrása az uniós költségvetés lehetne, tehát végső soron a tagállamok befizetése. 65 év felett alanyi járna annak, aki európai uniós ország állampolgára és legalább negyven évi európai uniós országbeli lakhellyel rendelkezik. Erre épülne rá az egyes országok saját nemzeti nyugdíjrendszere.
Az európai alapnyugdíj megteremtésének jelenleg semmilyen feltétele nem adott: nincs rá forrás, politikai akarat és társadalmi nyomás. A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint azonban a feltételek megteremthetőek 2023-ig.
Európai utazási kedvezmény
Szükségesnek látják a nyugdíjasokat kedvezményező európai utazási kedvezmények megteremtését. Van rá jó példa, a fiatalok díjmentes utazási lehetőségeit megteremtő Interrail rendszer. Az európai fiatalok 2018-ban pályázhatnak ingyenes Interrail vasúti bérletre, hogy a DiscoverEU elnevezésű uniós kezdeményezés keretében felfedezhessék a kontinenst. Az utazások támogatására idén 12 millió eurós keret áll rendelkezésre. A Nyugdíjasok Párja álláspontja szerint a program szűkkeblű és méltatlan.
Az európai belső migráció keletről nyugat felé tart és több millió fiatal, képzett, vállalkozó kedvű és motivált embert jelent. Egyidejűleg több millió itthon maradt szülőt és nagyszülőt. Jellemzővé vált a “Skype-nagymama” helyzet, amikor a képernyő előtt ülve tanítja a nagymama a távol élő unoka számára a gyerekdalokat.
A Nyugdíjasok Pártja lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy az Interrail rendszer kiterjedjen a nagymamákra, legyen bevonva a légi közlekedés és tegye lehetővé az évi 5-6 kedvezményes vagy díjmentes utazást.
A nyugdíjasokat kedvezményező európai utazási könnyítések megteremtésének jelenleg semmilyen feltétele nem adott: nincs rá forrás, politikai akarat és társadalmi nyomás. A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint azonban a feltételek megteremthetőek 2023-ig.
Európai nyugdíjas párt
Szükségesnek látják a pánerópai, személyes tagsági viszonyra alapozó nyugdíjas párt (Európai 50+) megteremtését.
Európa a folyamatos gazdasági – demográfiai – politikai változások, kihívások állapotában van. A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint szükséges ennek a folyamatosan változó állapotnak a politikai leképezése: az időskorúak önálló politikai képviseletének biztosítása az EU intézményes keretein belül.
Szükségesnek látják egy személyes részvételen alapuló páneurópai nyugdíjas párt létrehozását és önálló parlamenti képviseletének megteremtését. Nem a mostani, 2019-es, hanem az ezt követő, 2023-as Európa – Parlamenti választásokon már induljon a közvetlen személyes részvételen alapuló páneurópai, azaz nemzetek közötti – feletti nyugdíjas párt.
Ennek jelenleg még semmilyen feltétele nem adott. De megteremthető. 2019-et követően az EU előbb létrehozza az EU egészére érvényes jogi kereteket, majd azokat átvezetve a nemzeti törvényhozásokon, 2023-ban nem csupán a tagnemzetek, hanem pártok közvetlenül is jelölhetnének EU parlamenti képviselőket.
A Nyugdíjasok Pártja 50+ e cél érdekében kezdeményezi, hogy 2019 közepéig jöjjön létre egy Egyesület (tehát civil szervezet), pld. Egyesület a páneurópai nyugdíjas párt megalakulásáért névvel.
Választási törvény módosítása
A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint az EU parlamenti választások során a törvény tegye lehetővé a szavazat megosztását több lista között. Álláspontjuk szerint ugyanis az egy listára való szavazás torzítja a személyes vélemény kifejezésének lehetőségét.
A közvéleménykutatások már jelenleg is mérnek másodlagos és harmadlagos választói preferenciákat, ezek azonban valódi választói akarat formájában nem tudnak érvényesülni a csupán egy lista választásának kényszere miatt.
A választó nem egydimenziós politikai személyiség, még akkor sem, ha politikailag elkötelezett egyik vagy másik párt mellett. Nem vagyunk “tisztán” valamely ideológia elkötelezettjei, egyik kérdésben az egyik, másik kérdésben a másik párt véleményével érthetünk egyet. Ezt a sokszínűséget azonban nincs módunk érvényesíteni.
A helyzet arra a cukrászdára hasonlít, ahol van ugyan tízféle fagylalt, de csak egyfélét szabad rendelni. Az ilyen cukrászdába nem megyünk többé. Természetes, hogy ízlésünk szerint két-háromféle fagyit rendelünk. A parlamenti választási szabályoknak sem szabadna egy olyan cukrászdára hasonlítani, amelyik képtelen megfelelni a vásárlói ízlések sokféleségének, írják a közleményben.
Nyugdíjasok Pártja 50+
A szervezetet tavaly jegyezték be, saját bevallásuk szerint rétegpártnak számítanak. Feladatuknak az időkorúak érdekeinek politikai képviseletét tartják. Azokat a közös időskori érdekeket kívánják hangsúlyosan képviselni, amelyekben konszenzus alakítható ki a különböző értékek mentén az erősen széttagolt időskorú társadalmon belül.
Kiemelt kép: MTI / Balázs Attila
Erzsébet-utalványra számíthatnak a nyugdíjasok év végén
Az mfor.hu Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megszólalása alapján arról ír, hogy év végén valószínűleg újra Erzsébet-utalványt kaphatnak a nyugdíjasok. Gulyás a tegnapi Kormányinfón arról beszélt, hogy bár a nyugdíjasok idén nem kapnak korrekciót, valamilyen módon figyelembe fogják venni az áremelkedéseket.
Lehetséges megoldásként említette az Erzsébet-utalvány kiosztását. Korábban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pendítette meg, hogy ebben a formában elképzelhetőnek tartják a nyugdíjasok pénzének emelését. Kormánydöntés még nincs erről, de a nyilatkozatok alapján számítani lehet rá, hogy karácsony előtt megérkeznek az utalványok.
Fotó: Thinkstock
Nyugdíjprémium várható idén és jövőre is
A Magyar Időknek Tállai András azt mondta: a gazdaság jól teljesít, a sikerhez hozzájárul a mostani nyugdíjasok munkája, amit mindenképpen el kell ismerni. A pénzügyminiszter helyettese felidézte, a nyugdíjprémiumot akkor kaphatják meg a nyugdíjasok, ha a gazdaság növekedése meghaladja a 3,5 százalékot és a költségvetési hiány is a tervek szerint alakul.
A legfrissebb adat szerint a második negyedévben 4,8 százalékkal nőtt a magyar GDP, s azzal számolunk, hogy egész évben négy százalék felett lehet a hazai gazdasági bővülés.
Az idei kifizetés összegéről ősszel döntenek. A tavalyi 24 milliárd után idén 32,5 milliárd forintot különítettek el erre, a már elfogadott jövő évi büdzsében pedig 25 milliárd szerepel.
Ha minden a terveink szerint alakul, vagyis a gazdaság továbbra is jól teljesít majd, s a hiányt is kordában tudjuk tartani, akkor a nyugdíjasok tavaly után nemcsak az idén, hanem jövőre is részesülhetnek prémiumban.
Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán
Rendkívüli nyugdíjemelésről hallott egy kisnyugdíjas
Egy 67 éves nyugdíjas, akinek mindössze havi 67 800 forint a járandósága úgy hallotta ismerőseitől, hogy esetleg kaphat „rendkívüli nyugdíjemelést”. S hogy talán a segítség rendszeres időközönként is jöhet, esetleg évente. Neki minden fillér számítana, ahogy fogalmazott a HRPortálnak. És kérte, árulnák el neki, hova, kihez kell forduljon, és mire van esélye.
A nyugdíjszakértő Farkas András (nyugdíjguru) válaszából az derül ki, hogy bizonyos feltételek mellett valóban lehet kérni és kapni néha emelést, hiszen létezik a méltányossági nyugdíjemelés intézménye. De nem egészen a 67 éves nyugdíjas által hallottak szerint.
Méltányossági nyugdíjemelést:
- az a korhatárát betöltött öregségi nyugdíjas, vagy
- az a legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotú özvegy, vagy
- az a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy,
- vagy az az árva,
kérhet, akinek nyugellátása és a rendszeres (szociális) pénzellátása együttes havi összege nem haladja meg a 85 ezer forintot.
És ami még fontos:
A nyugdíj, az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás méltányossági emelése legalább 2.850 forint és legfeljebb 7.125 forint lehet havonta.
Méltányossági emelést 3 évente egyszer lehet igényelni.
Szóval az ellátása összege alapján az olvasó elvileg kaphat méltányossági emelést, de nem évente, hanem csak háromévente.
Ha kíváncsi, hogyan kell intézni a méltányossági emelést, kattintson!
Kiemelt kép: MTI, Balázs Attila
Nyugdíj: kapunk-e, ha nem szereplünk a tb-nyilvántartásban?
Az állami tb-nyugellátás összegét alapvetően két tényező határozza meg:
- a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, és
- az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza.
A nyugellátás összege az átlagkereset illetve a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szorzata. Ezért egyáltalán nem mindegy, milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.
Az Adózóna.hu azt nézte meg, mi a helyzet, ha valamilyen okból nem szereplünk a tb-nyilvántartásban, mi lesz akkor a szolgálati idővel. Cikkükből kiderül, ilyen esetben is igazolható a biztosításban töltött idő.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba