A szüleinktől is függ, megélünk-e nyugdíjas korunkra

Kevesen foglalkoztak az utóbbi években azzal a kérdéssel, kire figyelnek, kit másolnak jellemzően a most 18-59 éves korúak nyugdíjcélú megtakarítás terén. A szülők – mint annyi minden másban – az öngondoskodás terén is akaratlanul példát mutatnak gyerekeiknek, még ha azok nem is kritika nélkül követik felmenőik gyakorlatát.

A biztosító megbízásából, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által végzett 2018. szeptemberi reprezentatív kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 19 százaléka látta azt szüleitől, hogy valamilyen pénzügyi termékben tartalékoltak életük során, míg kifejezetten nyugdíjcélú takarékoskodásra 12 százalékuk látott erőfeszítést családi körben.

Kétszer gyakoribb a nyugdíjcélú megtakarítás, ha a szülőnek is volt

És hogy egy jó példa ragadós, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelenleg nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya az átlag lakossághoz képest kétszer nagyobb azok között, akik a szüleiktől is ezt látták. Más, a nyugdíjas évek anyagi biztonságára kiható stratégiákban is követjük a szülői mintát, akár még erőteljesebb mértékben. Értékesíthető vagyontárgyakat például ötször annyian gyűjtenek, de vállalkozás indításába, ingatlan befektetésbe is legalább háromszor többen vágnak bele, ha otthon is ezt látták.

A most kisgyermeket nevelő szülőknek érdemes odafigyelniük: azzal, ha tudatosan felkészülnek nyugdíjas éveikre, a gyermekeiknek is pozitív mintát adnak

– hívta fel a figyelmet a biztosító termékmenedzsment igazgatója, Kádár Péter.

A szüleinkkel kritikusak vagyunk akkor is, ha nyugdíjról van szó

A kutatás kitért arra is, mi a válaszadók véleménye szüleik nyugdíjra való felkészüléséről. A válaszadók 55 százaléka mondta azt, hogy a saját szüleitől több erőfeszítést várt vagy várna el. Közülük a legtöbben a nyugdíjcélú megtakarításokat hiányolták vagy kevesellték szüleik részéről: a kritikát megfogalmazók több mint harmada azt mondta, hogy szüleinek több nyugdíjcélú megtakarítással kellett volna, vagy kellene rendelkeznie.

Ha tehetjük, támogatjuk a szülőket, de a szendvics-generációnál ez nehéz

Az, hogy hogyan látják a megkérdezettek nyugdíjas szüleik anyagi helyzetét, széles skálán mozog: a válaszadók egyik fele szerint szüleik épp kijönnek vagy szűkölködnek, míg másik felük úgy látja, szüleik a napi szükségleteiken túl havi rendszerességgel valamilyen extra kiadást is megengedhetnek maguknak. Akiknek az állami nyugdíj mellett más anyagi forrásaik is vannak, kissé jobban élnek.

  • A pluszjövedelmek nagy része, mintegy ötöde nyugdíj melletti munkavégzésből származik,
  • de jellemző a gyermek általi anyagi támogatás (12%) is.
  • Nyugdíjcélú vagy más megtakarításaikból a mai nyugdíjasok 15 százaléka tudja kiegészíteni jövedelmét

– ismertette a kutatás további eredményeit Kádár Péter.

A szülők támogatásának igénye erősen jelen van a magyarok gondolkodásában. A kutatás kimutatta, hogy minden negyedik ember (24%) támogatja anyagilag szüleit. Ha azon múlik, a vizsgált korcsoport 54 százaléka még az örökségéről is lemondana, csak hogy szüleik nyugodt életet biztosíthassanak maguknak.

A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek felnőtt gyerekeikről és szüleikről is gondoskodniuk kell egyszerre (=szendvicsgeneráció). A kutatás megmutatta, hogy az érintettek 61 százaléka segíti a már felnőtt, nem tanuló gyermekét is.

A gyerekek előtérbe helyezését a nyugdíjjal kapcsolatos attitűdök is megerősítik: ha arról van szó, hogy valaki inkább saját nyugdíjáról gondoskodik vagy az anyagi forrásait gyerekére fordítja, egyértelműen a gyerek felé billen a mérleg nyelve. Különösen igaz ez a szendvics-generációra.

Kiemelt kép: Thinkstock


Olyanok is kaphatnak nyugdíjprémiumot, akik tavaly még nem

Maximum 18 ezer forint lehet a nyugdíjprémium 2018-ban, és már azt is tudjuk Novák Katalintól, az EMMI család- és ifjúságügyi államtitkárától, hogy 2,5 millióan részesülhetnek belőle. Vagyis nem csak az öregségi nyugdíjasok, hanem megfogalmazása szerint mindenki, aki nyugdíjszerű ellátásban részesül. Ez egyébként így volt tavaly is, akkor is kibővítették a jogosultak körét. De ha összehasonlítjuk a 2017-es és 2018-as rendeletet, a szó szerinti egyezések mellett felfedezhetünk néhány különbséget is.

Vannak, akik tavaly kaptak nyugdíjprémiumot, idén viszont már nem tüntették fel őket. 

És fordítva:

az idei rendeletbe bekerültek olyan csoportok, akik a tavalyiban még nem szerepeltek a kedvezményezettek között. 

A kormányrendelet szerint idén az öregségi nyugdíjasokon kívül nyugdíjprémiumot kaphatnak azok is, akik a 2017. év legalább egy napján, valamint 2018 novemberében

  • az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nélkül öregségi nyugdíjban vagy azzal egy tekintet alá eső ellátásban (mezőgazdasági szövetkezeti járadékban),
  • ideiglenes özvegyi nyugdíjban,
  • korhatár előtti ellátásban,
  • szolgálati járandóságban,
  • átmeneti bányászjáradékban,
  • táncművészeti életjáradékban,
  • rokkantsági ellátásban,
  • rehabilitációs ellátásban,
  • baleseti járadékban,
  • bányászok egészségkárosodási járadékában,
  • fogyatékossági támogatásban,
  • vakok személyi járadékában,
  • rokkantsági járadékban,
  • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,
  • polgármesterek közszolgálati járadékában,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,
  • az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő – emelésben,
  • a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesülnek.

Újdonságként az idei évben nyugdíjprémimot kaphatnak a felsoroltakon kívül azok is, akik:

  • a hadigondozásról szóló törvény alapján és a nyugdíjtörvény szerint (Tny. 62. §) megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokat,
  • házastársi pótlékot vagy
  • házastárs után járó jövedelempótlékot kapnak.

Ezen kívül volt még három kedvezményezett csoport tavaly, de közülük idén csak kettő maradt:

  • akik idén novemberben már öregségi nyugdíjasok voltak, és a korábbi ellátásuk helyett idén újraszámítás nélkül állapították meg az öregségi nyugdíját, illetve
  • akik 2018 novemberében rokkantsági-, rehabilitációs ellátást, baleseti- vagy bányászok egészségkárosodási járadékot kaptak, feltéve hogy a felsorolt ellátásokat a korábbi rokkantsági járadék, illetve -ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék vagy bányászok egészségkárosodási járadéka megszűnése után rögtön a következő naptól állapították meg, és ezeket legalább egy napra kapták már tavaly is.

Tavaly ennél a két pontnál még azt kellett nézni, hogy 2016 utolsó napján mi volt a helyzet.

A 2017-es rendeletben szerepelt, az ideiben azonban már nem, hogy azok is kaphatnak nyugdíjprémiumot, akiknél január elseje előtt megállapított árvaellátás alapján számították ki a honvédárvák kiegészítő támogatását. Ezek szerint ők kimaradnak a juttatásból.

Abban nincs változás, hogy aki több jogcímen is jogosult lehet a nyugdíjprémiumra, annál összevonást kell alkalmazni, és úgy kell kiszámítani mennyi jár. Az idei szorzó 0,9-es (a tavalyi 0,6-os volt), és legfeljebb 18 ezer forint lehet a nyugdíjprémium (a tavalyi maximum 12 ezer forint volt).

  • Minden nyugdíjas, akinek eléri a nyugdíja a 80 ezer forintot, az a maximális 18 ezer forintra számíthat. Így a maximális összeget kapják azok is, akik átlagnyugdíjjal (130 ezer forint) rendelkeznek.
  • A 80 ezer forint alatti nyugdíjaknál a nyugdíjprémimum összege arányosan csökken, tehát például az 50 000 forintos nyugdíj után 11 250 forintos nyugdíjprémium jár.

A nyugdíjprémium most sem épül be a nyugdíjba.

Az a szabály is megmaradt, hogy ha a nyugdíjprémiumra jogosult személy 2018 novemberében meghal, akkor a nyugdíjprémium nem automatikusan jár, hanem csak kérelemre vehető fel.

És hogy mikor érkezik a novemberi pluszpénz? Akiknek van bankszámlájuk, azok november 12-én kapják meg a nyugdíjprémiumot, akiknek nincs, azok kicsit később. A postai kifizetések pedig november 15-én kezdődnek, a posta által előre meghatározott napokon.

Kiemelt kép: Jeff Pachoud / AFP


Nem jár minden nyugdíjasnak a nyugdíjprémium

Nem kizárt, hogy sokan csalódni fognak azok közül, akik arra számítanak, hogy kapnak idén nyugdíjprémiumot. A kormányzat nemrég tette világossá, egyszeri, maximum 18 ezer forintot fizet a nyugdíjasoknak prémiumként. (Akkor adható a nyugdíjprémium, ha a gazdasági növekedés 3,5 százaléknál nagyobb ütemű.)

A szabályozás szerint ugyanis a prémium nem jár azoknak, akik ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapnak, de a rokkantak (akiknek rehabilitációs járadékot folyósítanak) sem részesülhetnek belőle – írja az énpénzem.hu.

Tavaly ugyanakkor – igaz, parlamenti választás előtt volt az ország – a kormány felülírta a fő szabályt és minden nyugdíjasnak fizetett juttatást.

Hogy idén hogyan lesz, az pontosan a kormányrendeletből fog csak kiderülni.

(Kiemelt kép: Budapest, 2014. október 7. Résztvevők a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) tagszervezeteinek tüntetésén, amelyen a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjért, valamint a köztisztviselői bérbefagyasztás ellen demonstráltak Budapesten, a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt 2014. október 7-én. MTI Fotó: Marjai János)


60-90 ezer forintos európai alapnyugdíj a cél

A Nyugdíjasok Pártja 50+ önállóan kíván indulni a 2019-es EU-s parlamenti választásokon, közölték az MTI-vel (OS).  Választási programjukból kiemelték a legfontosabb célkitűzéseket:

  1. az európai alapnyugdíj megteremtése (minden 65 feletti EU állampolgárnak, pld a lehetséges mértéke 200 euro/fő/hó) EU közösségi finanszírozásban;
  2. díjmentes vagy kedvezményes utazás 65 év felett vasúton és repülőn EU közösségi finanszírozásban;
  3. páneurópai nyugdíjas párt létrehozása és működtetése;
  4. közjogi javaslat a választási törvény módosítására: az európai uniós választás során ne csak egy, hanem több listára is lehessen szavazni.

Európai alapnyugdíj

Terveik szerint nem lenne több, mint 200-300 euró havonta, ami 62-93 ezer forintnak felel meg. Érdekesség, hogy a párt a saját oldalán havi 40 ezer forintot ír. Az európai alapnyugdíj forrása az uniós költségvetés lehetne, tehát végső soron a tagállamok befizetése. 65 év felett alanyi járna annak, aki európai uniós ország állampolgára és legalább negyven évi európai uniós országbeli lakhellyel rendelkezik. Erre épülne rá az egyes országok saját nemzeti nyugdíjrendszere.

Az európai alapnyugdíj megteremtésének jelenleg semmilyen feltétele nem adott: nincs rá forrás, politikai akarat és társadalmi nyomás. A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint azonban a feltételek megteremthetőek 2023-ig.

Európai utazási kedvezmény

Szükségesnek látják a nyugdíjasokat kedvezményező európai utazási kedvezmények megteremtését. Van rá jó példa, a fiatalok díjmentes utazási lehetőségeit megteremtő Interrail rendszer. Az európai fiatalok 2018-ban pályázhatnak ingyenes Interrail vasúti bérletre, hogy a DiscoverEU elnevezésű uniós kezdeményezés keretében felfedezhessék a kontinenst. Az utazások támogatására idén 12 millió eurós keret áll rendelkezésre. A Nyugdíjasok Párja álláspontja szerint a program szűkkeblű és méltatlan.

Az európai belső migráció keletről nyugat felé tart és több millió fiatal, képzett, vállalkozó kedvű és motivált embert jelent. Egyidejűleg több millió itthon maradt szülőt és nagyszülőt. Jellemzővé vált a “Skype-nagymama” helyzet, amikor a képernyő előtt ülve tanítja a nagymama a távol élő unoka számára a gyerekdalokat.

A Nyugdíjasok Pártja lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy az Interrail rendszer kiterjedjen a nagymamákra, legyen bevonva a légi közlekedés és tegye lehetővé az évi 5-6 kedvezményes vagy díjmentes utazást.

A nyugdíjasokat kedvezményező európai utazási könnyítések megteremtésének jelenleg semmilyen feltétele nem adott: nincs rá forrás, politikai akarat és társadalmi nyomás. A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint azonban a feltételek megteremthetőek 2023-ig.

Európai nyugdíjas párt

Szükségesnek látják a pánerópai, személyes tagsági viszonyra alapozó nyugdíjas párt (Európai 50+) megteremtését.
Európa a folyamatos gazdasági – demográfiai – politikai változások, kihívások állapotában van. A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint szükséges ennek a folyamatosan változó állapotnak a politikai leképezése: az időskorúak önálló politikai képviseletének biztosítása az EU intézményes keretein belül.

Szükségesnek látják egy személyes részvételen alapuló páneurópai nyugdíjas párt létrehozását és önálló parlamenti képviseletének megteremtését. Nem a mostani, 2019-es, hanem az ezt követő, 2023-as Európa – Parlamenti választásokon már induljon a közvetlen személyes részvételen alapuló páneurópai, azaz nemzetek közötti – feletti nyugdíjas párt.

Ennek jelenleg még semmilyen feltétele nem adott. De megteremthető. 2019-et követően az EU előbb létrehozza az EU egészére érvényes jogi kereteket, majd azokat átvezetve a nemzeti törvényhozásokon, 2023-ban nem csupán a tagnemzetek, hanem pártok közvetlenül is jelölhetnének EU parlamenti képviselőket.

A Nyugdíjasok Pártja 50+ e cél érdekében kezdeményezi, hogy 2019 közepéig jöjjön létre egy Egyesület (tehát civil szervezet), pld. Egyesület a páneurópai nyugdíjas párt megalakulásáért névvel.

Választási törvény módosítása

A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint az EU parlamenti választások során a törvény tegye lehetővé a szavazat megosztását több lista között. Álláspontjuk szerint ugyanis az egy listára való szavazás torzítja a személyes vélemény kifejezésének lehetőségét.
A közvéleménykutatások már jelenleg is mérnek másodlagos és harmadlagos választói preferenciákat, ezek azonban valódi választói akarat formájában nem tudnak érvényesülni a csupán egy lista választásának kényszere miatt.

A választó nem egydimenziós politikai személyiség, még akkor sem, ha politikailag elkötelezett egyik vagy másik párt mellett. Nem vagyunk “tisztán” valamely ideológia elkötelezettjei, egyik kérdésben az egyik, másik kérdésben a másik párt véleményével érthetünk egyet. Ezt a sokszínűséget azonban nincs módunk érvényesíteni.

A helyzet arra a cukrászdára hasonlít, ahol van ugyan tízféle fagylalt, de csak egyfélét szabad rendelni. Az ilyen cukrászdába nem megyünk többé. Természetes, hogy ízlésünk szerint két-háromféle fagyit rendelünk. A parlamenti választási szabályoknak sem szabadna egy olyan cukrászdára hasonlítani, amelyik képtelen megfelelni a vásárlói ízlések sokféleségének, írják a közleményben.

Nyugdíjasok Pártja 50+

A szervezetet tavaly jegyezték be, saját bevallásuk szerint rétegpártnak számítanak. Feladatuknak az időkorúak érdekeinek politikai képviseletét tartják. Azokat a közös időskori érdekeket kívánják hangsúlyosan képviselni, amelyekben konszenzus alakítható ki a különböző értékek mentén az erősen széttagolt időskorú társadalmon belül.

Kiemelt kép: MTI / Balázs Attila


Az idei nyugdíjprémiumra lassan mérget lehet venni

Nem lenne csoda, ha a nyugdíjasok külön izgalommal nézegetnék ezentúl a gazdasági növekedésről megjelenő statisztikai adatokat. Hiszen nekik zsebre lefordítható előnyei vannak annak, ha az év vége felé az előrelátható GDP-növekedés meghaladja éves szinten a 3,5 százalékot. Ekkor kaphatnak ugyanis  nyugdíjprémiumot.

Nos, a KSH legfrissebb jelentése szerint 4,4 százalékos volt a növekedés az első negyedévben, és a kormány úgy látja, éves szinten meglesz a 4,3 százalék. De még ha az elemzők által inkább valószínűsített 4 százalék lesz közelebb az idei teljesítményhez, akkor is garantáltnak tekinthetjük az idei nyugdíjprémiumot. Sőt, a kormány a következő évekre is 4 százalék feletti eredményt vár, az elemzők viszont 3-3,5 százalékot, emlékeztetett az Azénpénzem.hu.

Nyugdíjprémiumra is lefordították, mennyit jelentenek a növekedési előrejelzések. (80 ezer forint feletti nyugdíjnál ennyi a prémium, alatta arányosan kevesebb.):

  • 3-3,5 százalékos növekedés / nulla nyugdíjprémium
  • 4 százalékos növekedés / 10 ezer forint nyugdíjprémium
  • 4,1 százalékos növekedés (ez volt a 2017-es) / 12 ezer forint nyugdíjprémium
  • 4,3 százalékos növekedés / 16 ezer forint nyugdíjprémium

Hogy a nyugdíjak egyébként mennyire leszakadóban vannak a bérektől, s hogy ezen mennyire nem segít a nyugdíjprémium, illetve hogy egyébként mennyire elhanyagolható összeg éves szinten a nyugdíjhoz képest, azt ebben a cikkben mutattuk meg:

Budapest, 2017. szeptember 27.
Nyugdíjas hölgyek pihennek beszélgetve az őszi Margitsziget Rózsakerjében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
A nyugdíjak durván leszakadnak a bérektől, ha ez így megy tovább
2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is.

Kiemelt kép: Thinkstock


Nem lenne csoda, ha fellázadnának a nyugdíjasok

Mint írtuk, a KSH legfrissebb jelentése szerint január-márciusban 12,4 százalékkal emelkedtek a bérek. Miközben az idei nyugdíjemelés mindössze 3 százalékos volt tavalyhoz képest. A bérek tehát négyszer gyorsabban emelkedtek, mint az időskori és nyugdíjszerű ellátások.

  • Amint az a KSH közléséből kiderül, egy dolgozó átlagosan nettó 210 300 forintot vitt haza családi kedvezmény nélkül idén január és március között.
  • Eközben az átlagnyugdíj az idei emeléssel megközelítheti a 130 ezer forintot.

Más távlatból szemlélve a dolgot:

  • Két évvel ezelőtt az átlagos nettó kereset családi adókedvezmény nélkül 168 800 forint volt, innen jutottunk el 210 300 forintig.
  • Eközben a nyugdíjaknál 120 ezer forint alatti összegről kerültünk közel a 130 ezer forinthoz.

Az Mfor mindezt úgy konferálta fel, hogy ebből még akár lázadás is lehet a nyugdíjasoknál.

De ez még mind semmi, ahhoz képest, hogy mire számíthatnak a kormány tervei szerint a nyugdíjasok. Íme, mit eredményez a pusztán inflációkövető nyugdíjemelés néhány éven belül:

Budapest, 2017. szeptember 27.
Nyugdíjas hölgyek pihennek beszélgetve az őszi Margitsziget Rózsakerjében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
A nyugdíjak durván leszakadnak a bérektől, ha ez így megy tovább
2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is.

Más felől közelítve a dolgot: az élete végéig behozhatatlan hátrányba kerül az ember, aki 2016-ban ment nyugdíjba, a nála három évvel fiatalabb, pontosan ugyanannyit kereső társához képest – írta az e heti HVG Gazdaság rovatában Simonovits András közgazdász. Akit ugyanis 2019-ben nyugdíjaznak, annak a járandóság kiszámításánál a korábbi befizetéseit még felszorozzák a 2016-2018 közötti reálbér-emelkedés mértékével is, így 27 százalékkal több lesz a nyugdíja csak ennek a három évnek köszönhetően.

Kiemelt kép: MTI / Varga György


Nyugdíjas- és szegényellenes Orbán terve

A Népszava szerint a kormány Brüsszelbe elküldött konvergenciaprogramja egyértelművé teszi, marad a szegényellenes politika. A kormány évi 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, de a szociális háló működtetésére 1,3 százalékkal kevesebbet szán, jegeli a családi pótlékot.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a lapnak azt mondta, egyik sem jó irány, a családi pótlékot ideje lenne akár kétszeresére is növelni, hiszen a nullaszázalékos infláció a múlté, a korábbi pénzromlást is figyelembe véve a négyéves ciklus végére még kevesebbet ér majd a családi pótlék.

minimálbér (Array)
8 óra munka is kevés lehet 2 gyermek eltartásához
A dolgozói szegénység leküzdéséhez emelni kell a béreket.

Ez a politika

az alacsony jövedelmű családokat sújtja, miközben a magas jövedelműeknek adókedvezmények formájában lényegesen nagyobb kedvezményeket nyújt.

Ez a juttatási rendszer torz, igazságtalan – mondta a szakszervezeti vezető, aki a nyugdíjminimum 28 ezer forintos összegét is megduplázná, miként Hegyesiné Orsós Éva is. Az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke emlékeztetett rá, hogy még mindig sok a létminimum – 88 ezer forint – alatti nyugdíj. 2-3 év alatt legalább a 88 ezer forint alatti nyugdíjakat korrigálni kellene.

Miskolc, 2008. február 29.
A Honvéd Józsefné által összegyűjtött 7,5 kg egy- és kétforintos érme, melyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház gyermekonkohaematológiai és csontvelőtranszplantációs osztályának adományozott. Az avasi lakótelepen élő nő családtagjaival együtt gyűjtötte össze az aprópénzt azzal a céllal, hogy segítse a megyében élő leukémiás gyermekeket.
MTI Fotó: Vajda János
A kormánynak nem fontos a családi pótlék és a nyugdíjminimum emelése
2008 óta nem nőtt a két juttatás összege. Ha a legkisebb nyugdíj nem változik, számos más juttatás összege is beragad.
A nyugdíjasok fele komoly lemondásokra kényszerül, hogy megéljen
Minden ötödik idős ember tapasztalja, hogy sehogyan sem tud kijönni a járadékából.
A nyugdíjasok nem élősködők, kutatások is igazolják
Az idősek sokat segítenek be a fiatalabb generációnak, munkával és pénzzel is.
Csökkentetnék a nyugdíjak közötti különbséget
Az új parlamentnek fogalmazott meg ajánlásokat a nyugdíjasoké. 

Az elmúlt két évben komoly veszteség érte a nyugdíjasokat, mert a nyugdíjemelés megmaradt az infláció követésénél, de jelentős nettó bérkiáramlás történt, amit a korábbi svájci indexálás (a pénzromlás üteme mellett) figyelembe vett. Ez jóval kedvezőbb volt a nyugdíjasoknak.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Moldova György: Orbán újraválasztása halálos ítélet a nyugdíjasoknak
Amit ők maguk írnak alá - mondja az egyik legolvasottabb kortárs író.

A szövetség elnöke jelezte, már két éve szeretnének erről tárgyalni Orbán Viktorral, mert nem az Erzsébet-utalvány a megoldás. Hiába ígéri a konvergenciaprogram, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, ha marad az inflációkövető rendszer, a nyugdíjasok nagy többsége leszakad, ezért a legtöbb nyugdíjas szervezet ettől a módszertől elköszönne.

100 magyar nyugdíjasból legfeljebb 7 lehet elégedett
Elkeserítő kép a magyar nyugdíjakról, pedig majdnem dobogósok vagyunk.

Csökkentetnék a nyugdíjak közötti különbséget

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület 414 küldötte négy pontban foglalta össze, miként lenne csökkenthető az idősek kiszolgáltatottsága, tehető méltóbbá az életük.

Mint írták, a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható, de a nyugdíjak hosszútávú biztonságát inkább veszélyezteti a hazai vállalkozások nagyon alacsony termelékenysége, mint a kedvezőtlen demográfiai helyzet. A nyugdíjra fordítható kiadásokról a politika dönt.

Demográfiai cunami söpri el a nyugdíjakat
Közeleg a magyar nyugdíjrendszer összeomlása.

Az idősek szerint ők is folyamatosan hozzájárulnak a mindenkori nemzeti jövedelem növekedéséhez. A nyugdíjasok a jelenleg hatályos 59 fajta adó nagy részének megfizetésével, az egyre jelentősebb, nem fizetett önkéntes és háztartási munkával hozzájárulnak a költségvetés bevételi oldalához.

Mostoha életkörülményekről panaszkodtak a nyugdíjasok
Tanácskozott a Hajdú-Bihar Megyei Nyugdíjas Parlament és üzentek a kormánynak.

Indokolatlannak tartják a nyugdíjba belépő korosztályok között az induláskor megállapított nyugdíjak közötti különbségek további növelését. A települések, a nemek, a juttatások jellege, a nyugdíjba vonulás időpontjához köthető különbségeket fokozatosan csökkenteni szükséges.

Szeretnék, ha megkönnyítenék hozzáférésüket a közszolgáltatásokhoz és lenne pénz az idősekkel foglalkozó intézmények bővítésére, a kis településeken élők nehézségeinek csökkentésére, az elmagányosodási folyamatok lassítására, az idősek önszerveződéseinek támogatására.

A küldöttek abban bíznak, hogy a döntéshozók figyelembe veszik a következő időszakban döntéseiknél ajánlásaikat. A nyugdíjasokkal foglalkozó civilek örömmel vennének részt a konkrétumok kidolgozásában.

Nyugdíjfront: a Ratkó-gyerekek nem hátrálhatnak
Nincs nekik hová, ezért összefogásra biztatja őket a nyugdíjas parlament elnöke.

A választások után érkezhet a nyugdíjasok Erzsébet-utalványa

Néhány hét szükséges ahhoz, hogy a posta kiküldje a 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványokat az érintetteknek – mondta Novák Katalin, család és ifjúságügyért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Abban bízik, hogy április közepéig mindenki megkapja a juttatást. 

Novák Katalin egyben alelnöke az Idősek Tanácsának, amely a közelgő ünnepekre tekintettel kedden javasolta a kormánynak az újabb Erzsébet-utalványok kiküldését.

Az Orbán-kabinet már másnap, szerdán döntött arról, hogy a választásokhoz közeledve még kioszt egy kör Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak. Az indoklás szerint azt szeretnék, ha minden magyar, így a nyugdíjasok is részesülhetnének a növekvő gazdasági eredményekből.

A kormány ajándéka 29,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek – derül ki a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent határozatból.

Az államtitkár azt mondta, április közepéig remélik, hogy mindenki megkapja a juttatást. A választások április 8-án lesznek, így simán lehet, hogy csak ezután érkezik a nyugdíjasok extra pénze.

Kiemelt kép: MTI Fotó / Mohai Balázs

(MTI/24.hu)


Újra tízezer forintos Erzsébet-utalványt kaphatnak a nyugdíjasok

Az Idősek Tanácsa azt javasolja a kormánynak, hogy a közelgő ünnepek előtt ismét tízezer forintos Erzsébet-utalványt kapjanak a nyugdíjasok – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára kedden Budapesten, a tanács ülése utáni sajtótájékoztatón.

Novák Katalin – aki a tanács alelnöke is – közölte, azért indítványozzák az újabb utalványok kiosztását, mert

szeretnék, ha minden magyar, így a nyugdíjasok is részesülhetnének a növekvő gazdasági eredményekből.

Hétfőn megírtuk, hogy a Népszava információi szerint még húsvét előtt újabb ajándékot kaphatnak az idősek: elterjedt, hogy az Orbán-kabinet a választás előtt még kioszt egy kör Erzsébet-utalványt – a találgatások szerint az elhúzódó tél kiadásaira hivatkozva.

Azt szeretnék, ha a gazdasági eredmények hasznát a nyugdíjasok is élveznék, ezért is kaptak tavaly kiegészítő nyugdíjemelést és nyugdíjprémiumot, valamint már két karácsony előtt tízezer forintos Erzsébet-utalványt

– emelte ki az államtitkár.

Hozzátette, bíznak benne, hogy a kormány támogatja majd a tanács javaslatát, és ismét kaphatnak utalványt a nyugdíjasok.

(MTI, kiemelt kép: MTI Fotó/Mohai Balázs)