Szívük szerint 57 évesen nyugdíjba vonulnának a magyarok
A Népszava cikke szerint ellentmondásos kép bontakozik ki egy friss kutatásból a lakosság nyugdíjas évekről való gondolkodásáról: bár a többség komolyan tart anyagi helyzete romlásától, egyre kevesebben tesznek félre nyugdíjcélra. Az anyagi – például a lakásfenntartással kapcsolatos problémákat – nyugdíjkorhatáron túli munkavállalással tervezik majd megoldani, miközben szívük szerint már 57 évesen nyugdíjba vonulnának.
A 30-59 éves korosztályban negyedik alkalommal végzett kutatás eredményeiről Kuruc Péter, a K&H biztosító életbiztosításokért felelős vezetője beszélt a lapnak. Mint mondta: a korábbi évekhez képest – saját bevallása szerint – többeknek van most megtakarítása, ám így az átlagosan félretett összeg is kisebb. Míg 2 éve a megtakarítással rendelkezőknek átlagosan 2,3 millió forintjuk volt, addig most csak 1,8 millió forintra rúg az összeg. A válaszolók harmadának csak kevesebb mint félmillió forintos megtakarítása van, 42 százalékuk pedig csupán egyetlen hónapot tudna kihúzni fizetés nélkül a tartalékaiból.
Nem invesztálunk az egészségünkbe
A felmérés során megkérdezettek csupán 20 százaléka tett már félre a nyugdíjas éveire: átlagosan 364 ezer forintot. Harmaduknak viszont semmilyen megtakarítása nincs. Holott csupán minden ötödik megkérdezett gondolja úgy, hogy meg tud majd élni az állami nyugdíjból, tízből nyolcan pedig úgy vélik: az állami juttatás mellett szükség van az öngondoskodás mielőbbi megkezdésére is.
A K&H felmérése során ezért azt is megvizsgálták: mit tesz a mai 30-59 éves korosztály egészsége megőrzése érdekében. Több mint kétharmaduk nem megy táppénzre, inkább betegen is dolgozik, felük nem jár rendszeresen szűrővizsgálatokra és nem is sportol semmit. Ennek ellenére a megkérdezettek csaknem fele úgy gondolja, jobb egészségügyi állapotnak örvend majd idősebb korában, mint egy átlag nyugdíjas.
Kép: 24.hu/Berecz Valter
Nincs gyereke? Tegyen félre öreg napjaira!
A napi.hu idézi Botos Katalint, a Népesedési Kerekasztal szakértőjét, aki szerint nemcsak a felnevelt gyermekek számát, hanem az általuk a társadalomnak hajtott hasznot is figyelembe kellene venni a nyugdíjrendszer elengedhetetlen átalakításakor. A Növekedés.hu szerint a Ratkó-generáció kifutásával csökken a nyugdíjkassza befizetőinek létszáma, amely aggodalomra ad okot.
A gondot orvosolná, a Népesedési Kerekasztal szerint, az a javaslat, amely szerint a felnevelt gyerekek számát, taníttatását is figyelembe vennék a nyugdíj megállapításánál. Botos Katalin szerint belátható időn belül átalakulhat a nyugdíjrendszer.
Javaslatuk szerint a 35 éves kornál fiatalabbak esetében vezetnék be az új rendszert, a nyugdíj két részből állna, a munkanyugdíjból, és a gyermekek felnevelése után járó másik nyugdíjrészből.
Az elképzelés ellen sokan tiltakoznak, de Botos Katalin szerint aki nem nevel gyermeket, az a más által nevelt gyermekek jövőbeni befizetéseiből kapja majdani nyugdíjat. A jövőbeli munkavállalók, vagyis a jelenlegi gyermekek által fizetett járulék úgy is felfogható, hogy ők akkor törlesztik szüleiknek felnevelésük költségeit.
Az elképzelt rendszer ellen tiltakozók úgymond, más által tartatnák el magukat idős korukban úgy, hogy ők a járadék alapjához nem járultak hozzá, hiszen nincsenek gyermekeik, akik törlesztenének. A közgazdász emlékeztetett rá, a felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy az adott pillanatban befolyó adóból, járulékból fizetik az esedékes nyugdíjakat, a nyugdíjasok nem saját befizetéseiket kapják vissza, hanem gyermekeik béréből levont pénzből.
A közgazdász szerint akinek nincs gyermeke, attól nem vesznek el semmit, csak nem kap azért juttatást, amiért nem költött aktív korában. Minden pályakezdőnek automatikusan el kellene kezdenie a takarékoskodást, akár egészen alacsony összeggel is. Ha lesz gyereke, úgyis ráj kell költenie, ha pedig nem, akkor megmarad öregkorára, ha addig fel nem éli.
E logika alapján az új rendszerben a gyermeket nevelőknek elég lenne az állami nyugdíj, a többieknek érdemes lenne az önkéntes nyugdíjpénztárakban gyűjteni öreg korukra. Botos Katalin szerint egy egyetemet végzett fiatalra szülei összesen 14-15 millió forintot költenek, de ennél nagyobb összegű becslések is vannak, a KSH-nak pedig pontos számai vannak arról, mi mindenre költ egy gyermeket nevelő család, Ezekből a számításokból kell kiindulni akkor, amikor a gyermeknevelés után járó nyugdíjrészt meg akarják határozni.
Vigyázat, a nyugdíjpénzekre nem automatikus az adójóváírás
Tavaly év végére már megközelítette a negyedmilliót az államilag támogatott nyugdíjbiztosítások száma, az Union Biztosító ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a támogatási összeget csak azoknak folyósítja az adóhatóság, akik ezt külön igénylik a május 22-ig benyújtandó szja-bevallásukban.
A biztosító MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az összes szerződő ügyfél között mintegy 70 ezren vannak olyanok, akik 2017-ben szerződtek, vagyis első alkalommal kaphatják meg a befizetéseik után járó adójóváírást.
A 2014. év elején bevezetett államilag támogatott nyugdíjbiztosítás keretében
- az állam az ügyfelek tárgyévi befizetéseinek 20 százaléka után évi 130 ezer forintig adójóváírást fizet. Az adójóváírást azonban a május 22-ig benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban kell igényelni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül utalja a összeget a biztosítónál vezetett számlára.
- Hasonló a helyzet egyébként a többi nyugdíjmegtakarításnál is, vagyis nyugdíjpénztári számlákra, és a nyugdíj-előtakarékossági számlákra (nyesz) egyénileg befizetett összegekre is csak akkor jár az adójóváírás, ha arról rendelkezünk az adóbevallásban. Feltéve persze, hogy van olyan jövedelmünk, mi után szja-t fizetünk, és amiből érvényesíthető az adókedvezmény. És ezeknél is a megtakarítás gyarapodik az adójóváírással.
A visszatérítés azonban nem csupán az ügyfelek figyelmetlensége miatt maradhat el. Amennyiben a szerződő ezer forintnál nagyobb adó- vagy járuléktartozást halmozott fel, az adóhatóság a tartozás rendezéséig visszatarthatja a folyósítást. Alacsonyabb fizetéseknél az is előfordulhat, hogy más adókedvezmények igénybevétele miatt az adó összege nem elegendő a teljes körű adójóváíráshoz.
Az adójóváírás igénylését a biztosító, illetve a nyugdíjpénztárak, számlavezetők által februárban megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Az szja-bevallásokat idén a pünkösdi ünnepek miatt május 22-ig lehet benyújtani, vagyis aki valamilyen okból nem rendelkezik ezzel az igazolással, annak még maradt lehetősége arra, hogy a pótlásról intézkedjen.
Kiemelt kép: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás