Felkészületlenek a magyarok a nyugdíjra

A magyarok 53 százaléka aggódik az állami nyugdíjak értékének csökkenése miatt. Az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatása szerint a megkérdezettek 67 százaléka szerint a jövő nyugdíjasai rosszabb helyzetben lesznek, mint a mostaniak. A nyugdíjasok még pesszimistábbak: náluk ez az arány 75 százalék.

A többség (57%) továbbra is az állam nyugdíjaiban bízik, még akkor is, ha értékük, véleményük szerint, csökkeni fog. Az Aegon 14 000 munkavállalót és 1600 nyugdíjast bevonó, 15 országra kiterjesztett reprezentatív kutatása szerint világszerte az emberek kevesebb mint a fele (46%) építi időskori jólétét az állami nyugdíjra.

Az Aegon a felkészültséget mérő indexet hat témakör válaszai  alapján összegezte és arra jutott, hogy

az 5,3-as magyar átlag alulról a harmadik legalacsonyabb a nemzetközi rangsorban – csak Spanyolországban és Japánban rosszabb a helyzet, mint nálunk.

Csekély javulást jelez, hogy tavaly a nyugdíjfelkészültségi kutatásnál 5,1 pont jött ki, és világviszonylatban sem igazán felkészültek az emberek: az átlagérték csak 5,9 pont.

Az alacsony felkészültséget mutatja, hogy a legtöbb magyar (41%) az állami nyugdíjak értékállóságának megtartásával kezelné a gondokat. Ezért adóemelést is támogatnának, miközben világszerte csak a megkérdezettek 34 százaléka ért egyet ezzel. A nemzetközi átlagnál alacsonyabb a megtakarítás szintje is: tízből csak hárman (31%) tartják magukat rendszeres megtakarítóknak, míg világszerte ez az arány 39 százalék.

Az inflációt bezzeg ismerjük

Akinek kevés a megtakarítása, vélhetően a pénzügyi befektetéseket sem vizsgálja. A felmérés a pénzügyi műveltséget is tesztelte azzal,  tudják-e a megkérdezettek, mi az infláció, a kamatos kamat, miként lehet diverzifikálni a kockázatokat.

Az inflációt a magyarok a nemzetközi átlagnál jobban ismerik (75 százalék válaszolt erre helyesen, szemben a 63 százalékos nemzetközi átlaggal), de a másik két kérdésben lemaradtak.

Magyarországon összességében a megkérdezettek negyede (25%) válaszolta meg helyesen a pénzügyi kérdéseket. Ők a nyugdíjfelkészültségi index tekintetében is jobban szerepeltek, elérték az 5,9 pontos átlagértéket.

A felmérés alapoján az Aegon Biztosító akciótervében új társadalmi közmegegyezést javasolt a jelenlegi nyugdíjrendszer felváltására. Ennek alapeleme lenne a nyugdíjmegtakarítási konstrukciókhoz való hozzáférés biztosítása minden munkavállalónak. Az Aegon szerint a munkáltatóknak automatikusan be kellene léptetniük  dolgozóikat valamilyen nyugdíjmegtakarítási programba. Ezt egyébként – az idei felmérés szerint – a munkavállalók többsége, 57 százaléka támogatná, és a magyarok 41 százalék ért vele egyet.

Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter


Kiderült, mennyi lesz idén a nyugdíjprémium

Idén magasabb lesz a nyugdíjprémium, mint tavaly, várhatóan 18 ezer forint

– mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedd reggel.

Orbán Viktor hétfőn csak annyit árult el, hogy idén is lesz nyugdíjprémium, de az összeget nem mondta meg.

Budapest, 2018. október 1.
Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az Idõsek Tanácsának ülésén az Országházban 2018. október 1-jén. Mellette Monspart Sarolta, a testület tagja, tájfutó világbajnok, Novák Katalin, az Emberi Erõforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelõs államtitkára és Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere (b-j).
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán: idén is lesz nyugdíjprémium, több, mint tavaly
A miniszterelnök az Idősek Tanácsának ülésén szólalt fel.

2017 májusában, amikor Bözsi nénihez látogatott a miniszterelnök, akkor emlékeztette arra a nyugdíjast, hogy karácsonyra tízezer forintos utalványt küldött neki, és megígérte neki, hogy még idén megemelheti a nyugdíját:

Az év végén, ha úgy vannak a számok, akkor majd emelek megint

– mondta ekkor Bözsi néninek Orbán Viktor.

Úgy néz ki, most nagyon úgy vannak a számok, hogy év végén majdnem kétszer annyi pénzt oszt ki fejenként a kormány a nyugdíjasoknak, mint eddig.

Azonban a megemelt nyugdíjprémium nem változtat azon, hogy

igazságtalan a nyugdíjemelés, és már az inflációnál is kisebb.Kiemelt kép: MTI / Marjai János


Orbán: idén is lesz nyugdíjprémium, több, mint tavaly

A kormányfő beszámolt továbbá a testület tagjai előtt arról, hogy ebben az évben eléri a 230 ezret azoknak a nőknek a száma, akik igénybe vették a 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét.

Mi ezt nagymamanyugdíjnak szoktuk magunk között nevezni, mert ezt egy családpolitikai intézkedésnek is szántuk

– fogalmazott.

Orbán Viktor azt is mondta, rehabilitálni kell a családról való gondolkodást, helyre kell állítani a többgenerációs családi gondolkodási modellt Magyarországon.

Budapest, 2017. december 7.
Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak Budapesten 2017. december 7-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nyugdíjprémium: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben
A kedvező negyedéves adatok alapján tényleg pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. Meg is mutatjuk, várhatóan mennyit.

Fotó:MTI / Koszticsák Szilárd


Hiába a kormány terve, a magyar nyugdíjasok többsége nem rohanna dolgozni

A GKI közlése szerint Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. Arról viszont keveset tudni, hogy a kormány által felkínált lehetőséggel mennyire kívánnak élni a nyugdíjasok.

A KGI Zrt. z 1000 fős mintájából 250 fő volt valamilyen nyugdíjas. Ez a 250 fős minta csak korlátozottan alkalmas következtetések levonására, a fő tendenciák jelzésére azonban igen.

A felmérés szerint:

  • a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet,
  • 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen: 5 százalékuk kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában és mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben.
  • más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.

Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók 20 százalékos arányában. A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százaléka felsőfokú végzettségűek, 26 százalék a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.

A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont az ő nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély. Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna.

Végeredményben a potenciális munkavállalók 60 százaléka 60 és 70 év közötti. 

A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével természetesen csökken, összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni. A GKI Zrt. szerint ugyanakkor körükből több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni.


Az MTVA rovására tenné lehetővé a korkedvezményes nyugdíjat a Jobbik

Törvényjavaslatot nyújt be a Jobbik a férfiak korkedvezményes nyugdíjazásáért. Ennek fedezetéül a közmédiától vonnának el évi negyvenmilliárd forintot – közölte sajtótájékoztatóján Ander Balázs, a párt országgyűlési képviselője a Hír TV beszámolója szerint.

A politikus rámutatott, hogy a magyar férfiak egészségi állapota rosszabb, mint a nőké, akiket megillet a 40 év utáni nyugdíjazás lehetősége, és várható élettartamuk is kevesebb. A férfiak egy része gyakorlatilag a haláláig dolgozik – hangsúlyozta.

Szerinte a kormány a „költségvetésre veszélyes elemekként”, „kizsigerelendő munkaerőként”, „halálukig dolgoztatható igavonó baromként” tekint honfitársainkra, akik ennél jóval nagyobb megbecsülést érdemelnének.


Baloldali rémálmok aggasztják a magyarokat

Vajon mennyire dominálja a magyar társadalmat a félelemérzet? Milyen személyes félelmek munkálkodnak bennünk és hogyan látjuk az ország jövőjét? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös felmérésében, amely a Magyar rémálom címet kapta. Előzménye a „magyar álomról” szóló kutatás volt, amelyből kiderült: a magyarok klasszikus baloldali értékeken alapuló országra vágynak, melyben kiemelt szerepet kap a biztos megélhetés, a magas fizetés, a jól működő egészségügy.

Ám amikor az ember dönt a saját sorsáról, vagy arról, kire szavaz, sok negatív tényező is szerepet játszik. Ráadásul a rendszerváltás óta először kampányolt csak és kizárólag félelmekre építve egy párt, amely aztán meg is nyerte a választást, így a pozitív után a negatív oldalát is megvizsgálták a magyar népléleknek – magyarázta a 24.hu-nak a kutatás elkészítésének apropóját Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója. Mint mondta:

Amikor a felmérést készítettük, még nem tudtuk, hogy sikeres lehet-e egy kampány szociális ígéretek nélkül.

Azóta kiderült, hogy nagyon is.

Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
Boros Tamás
Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu

„Sokat javult az életszínvonal. Lassan végre megengedhetjük magunknak, hogy elmehessünk egy-egy szabadidős programra”

A kutatás négy részből áll, az elsőben azt vizsgálták, hogy négy meghatározó érzés (boldogság, az elvárásoktól való szorongás, a félelem és a gyűlölet) mennyire van jelen a mindennapjainkban. A válaszokból egyértelműen az derült ki, hogy ha egy átlagos napjukról kérdezik a magyarokat, akkor sokkal inkább pozitív, boldogsággal kapcsolatos érzelmeket fognak mondani, mint negatívat.

Ez azért lehet így Boros Tamás szerint, mert a gazdaság teljesítményének javulása miatt jobban élnek az emberek, és sokan elégedettek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok. Ez a nézőpont nem is feltétlenül pártfüggő: még az ellenzéki szavazók jelentős része is optimistább, mint 6-8 éve volt, annak ellenére, hogy egyébként soha nem szavazna a Fideszre.

Persze van olyan is, aki nem ennyire derűlátó:

Azt láttuk a kutatásból, hogy a társadalom nagyjából egyharmada reményvesztett, lecsúszott. Nem csak azért, mert nem érzett boldogságot az elmúlt időszakban, hanem mert nincsenek álmaik, jövőképük, nem gondolják, hogy valaha is javulni fog az életük.

Ezt a réteget a legfeljebb 8 általánost végzett, középkorú vagy idősebb emberek alkotják, akik főleg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon élnek. Szemben a derűs jövőt látók csoportjával, akik fiatalok, magasabb iskolai végzettségűek, inkább jobboldali beállítottságúak és a Dunántúlon élnek.

A félelmet tekintve meglepő eredményt is hozott a kutatás, ugyanis azzal a hiedelemmel szemben, hogy a választást a migránsoktól rettegő vidékiek szavazatai döntötték el, az derült ki, hogy a budapestiek is legalább ugyanennyire félnek a bevándorlóktól. Nem az van, hogy kettészakadt az ország és a kisfalvakban mindenki retteg, Budapesten pedig mindenki befogad egy migránst – a migránsoktól való félelem alig függ a lakhelyünktől. Apróbb különbségek azért vannak, de nem lakhely, hanem iskolázottság szerint: az, hogy Budapest befogadóbb, inkább azért van, mert aránylag magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya.

Bár a Fidesz kampányában a félelem játszotta a legfontosabb szerepet, az eredményben összességében közrejátszott az is, hogy tényleg jobban élnek az emberek, mint néhány évvel ezelőtt. Gazdasági sikerek nélkül a Fidesz nem nyert volna.

Amikor az embereket a személyes félelmeikről kérdezték, ott kevésbé játszott szerepet a pártszimpátia, amikor azonban az ország jövőjével kapcsolatos aggodalmak kerültek elő, ott viszont nagyon erős volt a pártpreferencia:

Az látszott, hogy a fideszes szavazóknál van egy nagyon erős félelem a migránsoktól. Akár személyesen kérdeztük, hogy fél, akár azt, hogy az ország jövőjét félti-e tőlük.

Az ellenzéki pártok által előhozott témák, mint az egészségügy vagy az oktatás a saját szimpatizánsaiknál jobban lecsapódtak, a Fidesz-szimpatizánsoknál viszont ezek a félelmek kevésbé kerültek elő. Főleg az oktatás romlásától való félelem mértéke függ a pártszimpátiától.

Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu

Akár egy további kutatást is megérhet az, hogy amikor arról kérdezték az alanyokat, milyen érzéseik  voltak az előző héten, akkor a jobboldali szavazók körében erősebb volt a gyűlölet érzése, a baloldali szavazók körében viszont a félelem volt átlagon felüli, a gyűlölet pedig átlagon aluli.

A jobboldaliaknál tehát a negatív érzések inkább jelentek meg gyűlöletként, a baloldaliaknál pedig félelemként.

A gyűlölet mint érzelem, a felmérés szerint leginkább a középkorú, szakmunkás végzettségű, és a legszegényebb régiókban élő férfiakra jellemző. A kutatás készítői szerint ezekben a válaszokban az is közrejátszik, hogy milyen a társadalmi közeg, amelyben a válaszadó él.

Vannak olyan társadalmi csoportok, amelyekben jobban elfogadott, ha a frusztrációnkat gyűlöletben fejezzük ki, míg más csoportokban „nem illik” gyűlölni.

„Olyan lesz a Föld a klímaváltozás miatt, mint a Mad Max című filmben”

A személyes félelmek esetében a jelek szerint van átfedés a „Magyar álom” kutatással, vagy ahogy Boros Tamás fogalmazott: láthatóvá vált az érem másik oldala.

Amíg a Magyar álomnál kiderült a társadalom pozitív víziója: szeretnének egy olyan típusú létbiztonságot és kiszámíthatóságot, mint a Kádár-rendszer idején volt, addig a Magyar rémálom kutatásnál egyértelmű lett, hogy leginkább attól tartanak az emberek, hogy mi van ha ez a létbiztonság és kiszámíthatóság nem valósul meg:

Ez azt mutatja, hogy egy politikai kampány sem tudja felülírni azt, hogy mik a legfontosabb problémák az emberek szerint.

A kontroll elvesztésétől való rettegést az egyik interjúalanyuk foglalta össze a legfrappánsabban, aki arra a kérdésre, hogy mitől fél a legjobban, azt válaszolta, hogy „a holnaptól.” Ebbe beletartozik az is, hogy nem tudja mi lesz a munkahelyén, és az is, hogy bejönnek-e a migránsok, akik átalakítják a kultúránkat.

Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu

A személyes félelmek között volt két további meglepő eredmény is. Az egyik az, hogy a 18-29 éves korosztály körében nagyon erősen megjelent a lakhatás elvesztésétől való félelem:

Amikor a fiatalok problémáiról akar beszélni a politika, sokszor azt gondolja, hogy valami cool témával lehet őket elérni a bulizástól a droghasználat legalizálásáig , de valójában az derül ki, hogy ezt a korcsoportot is a materiális – jelen esetben lakhatási – kérdésekkel lehet megszólítani.

A másik érdekesség a klímaváltozás kérdése, amely annak ellenére jelent meg a legfontosabb félelmek között, hogy ez a téma a nagypolitikában nem kapott szerepet a választási kampányban. A kutatók számára akkor derült ki, hogy ez valóban foglalkoztatja a magyarokat, amikor a fókuszcsoport tagjait arra kérték, hogy képes magazinokból vágjanak ki olyan képeket, amelyek félelmet gerjesztenek bennük, ők pedig villámlást, vihart, áradó folyókat ábrázoló képeket választottak. Ezért került fel a klímaváltozás a későbbi kérdőívre.

Boros Tamás szerint ennek az oka az lehet, hogy nagyon sok dokumentum- és játékfilmben is előkerülnek a természeti katasztrófák, így ugyan nem politikai kontextusban, de állandóan találkoznak a témával az emberek.

Ha az ellenzéki pártok, arról beszélnének, hogy a klímaváltozásnak milyen következményei lehetnek és arra a félelemre apellálnának, amely valóban jelen van a lakosságban, akkor sikeresebb lehetne a zöldpolitika.

„Jó lenne annyi pénz, hogy akár minden héten tudjunk halat venni”

Magyarország jövőjét tekintve egyértelműen optimisták a magyarok, majdnem kétszer annyian vannak, akik bizakodók, mint azok, akik aggódnak. Ugyanakkor vannak jelentős félelmek is a lakosságban. A legtöbben az egészségügyet nevezték meg: minden második magyar fél attól, hogy romlani fog az egészségügy színvonala – ez még a fideszes szavazók körében is így van, még ha arányaiban el is tér az ellenzéktől.

Ebben a részben előkerült egy másik probléma is, ami a pártok óriásplakátjain nem jelent meg, de az embereket mégis foglalkoztatja, mégpedig az, hogy lesz-e nyugdíjuk. Ez azért is lehet így, mert a magánpiaci szereplők, mint a bankok vagy pénzügyi intézetek állandóan a napirenden tartják a témát, hogy „fektess be, tegyél félre, különben nem lesz nyugdíjad”. Akár megalapozott ez a félelem, akár nem, a kérdés foglalkoztatja a magyarokat. Ráadásul az állam sem beszél arról, hogy mi lesz 10 vagy 15 év múlva a leendő nyugdíjasok juttatásaival.

A fókuszcsoportos kutatásban ugyanakkor az látszott, hogy még ha anyagilag alacsonyabb színvonalra is számítanak, a magyarok a nyugdíjaslét kiszámíthatóságáról álmodnak.

Ott ült nyolc-tíz, 45 és 55 év közötti ember, akik ha 15 év múlva elindulnának az amerikai elnökválasztáson, kifejezetten fiatalnak számítanának, mégis arról beszélgettek, hogy mennyire várják a nyugdíjas éveket.

Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu

Az ország jövőjével kapcsolatos aggodalmak között előkelő helyen szerepelt a társadalmi különbségek növekedése is. Ezt támasztja alá az a 24.hu-n korábban tárgyalt tanulmány, amely szerint az alapvető baloldali, szociáldemokrata értékekkel a magyar társadalom elsöprő többsége egyetért, vagy a Magyar álom megállapításai is, miszerint sokan vágynak vissza a Kádár-rendszerbe, amelyben kisebb volt a különbség gazdag és szegény között.

Ami miatt viszont feltűnő módon egyetlen csoportban, a 30 és 39 éves korosztályban aggódnak nagyon, az az oktatás színvonala, mások számára ez kevésbé fontos kérdés.

„A Kádár-rendszerben jól elvoltunk a nyakig érő langyos vízben. Mindig engedtek hozzá annyi meleg vizet, hogy ne fagyjunk meg”

A felmérés utolsó részében azt vizsgálták, hogy melyik párt hatalomra kerülésétől félnek leginkább a magyarok. A parlamenti választások eredményének ismeretében, nem meglepő, hogy a Fidesznek a legjobb a megítélése a társadalmon belül. A teljes népesség 46 százaléka megbízik a kormánypártokban, míg 38 százaléka félti tőle az országot. 16 százalék nem tudott véleményt mondani.

A választók leginkább a DK-tól féltik az országot, de hibahatáron belül szerepelt az MSZP is, a még kormányzati pozíciót nem betöltő pártok közül pedig inkább bíznák az országot a Jobbikra, mint az LMP-re:

Nem azon az alapon félnek az emberek egy párttól, hogy a múltjukban voltak-e gárdás masírozások, hanem hogy képesnek tartják-e a kormányzásra.

Az ellenzéki pártoknál azért születhettek ennyire rossz számok, mert a fideszes szavazók „brutális módon” félnek az összes ellenzéki párttól. Ez a félelem erősebb, mint az ellenzéki szavazók körében az Orbán Viktortól való félelem.

A helyzetet fokozza, hogy az ellenzéki pártok szavazói a többi ellenzéki pártot is alkalmatlannak tartják a kormányzásra, még akkor is, ha az elmúlt években történt elmozdulás pozitív irányba, és az ellenzéki szavazók valamelyest megengedőbbek az ellenzékkel szemben.

Az MSZP-s szavazók a legelfogadóbbak minden más ellenzéki párt iránt, ami jelentheti a kezdetét egy új irányzatnak, de jelenthet problémát is az MSZP számára, mert egy pártnak az az önös érdeke, hogy a szavazója minden pártot veszélyesnek gondoljon.

Annak, hogy a vidéki városokban aggódnak leginkább a Fidesz kormányzása miatt, de a pártot Budapesten szeretik a legkevésbé, Boros Tamás szerint az lehet az oka, hogy vidéken sokkal kiszolgáltatottabbak az emberek a hatalommal szemben, míg a fővárosban a napi életükre kevésbé hat.

A Magyar rémálom (és a Magyar álom) eredményei azt mutatják, hogy az anyagi létbizonytalanságot feszegető kérdések dominánsak az emberek életében, és ezt észre is vették az ellenzéki pártok, de félreértelmezték a saját feladatukat. Mivel alapvetően javult az elmúlt években a magyar gazdaság helyzete, arra egyre kevésbé vevők a magyarok, hogy „minden rossz”, így az állandó kritizálás helyett azzal kellene kampányolnia az ellenzéknek, hogy mit csinálnának ők jobban és másként, mint a Fidesz.

Az elemzés elkészítéséhez 2017 októbere és 2018 tavasza között az ország hét helyszínén – Budapesten, Érden, Ózdon, Veszprémben, Pécsett, Dunaújvárosban és Kiskőrösön – végeztek fókuszcsoportos kutatást, az ez alapján készült kérdőívet a Závecz Research közvéleménykutató intézet 2018. március 28. és április 5. között, személyes megkérdezéses módszerrel kérdezte le. A felmérés során megkérdezett 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség, valamint településtípus szerint az ország
felnőtt népességét reprezentálta.


Népszavazást akar a képviselők visszahívhatóságáról

A Népszavának Tóth Imre azt mondja, szeptemberig aláírást gyűjt, mert népszavazást akar a képviselők visszahívhatóságáról. Több, hozzá hasonló, kétkezi munkás elszámoltatná a politikusokat. Szeretnék, ha visszahívhatnák őket, ha a szavazásra jogosultak egyharmada választókerületükben elégedetlen munkájukkal.

Ha én rosszul dolgozom, kirúgnak a munkahelyemről. Az én képviselőmnek a parlament a munkahelye és én vagyok a munkáltatója, mármint, én, a nép. Mégsem tehetünk semmit négy évig, ha egy választottunk rosszul végzi a dogát.

Az első éhségmenet óta már nem munkanélküli, dolgozott Csepelen is, nemrég pedig visszatért Borsod megyébe. Felsőzsolcán egy alumíniumöntödében dolgozik néhány „öreg szakival”. Hiány van van rendes munkásemberekből, fiatalok nem mennek kohók mellé, így ők újból azt csinálhatják, amihez értenek.

Borsodi módszer a nyugdíjasokért

Érdemben a szegénység, a vidék mellőzöttsége terén nem lát pozitív változást, elkeserítőnek tartja a helyzetet,

az időseket otthagyták az árok szélén, ők két nyugdíj között gyakorlatilag elvegetálnak, egy héten egyszer a miskolci Munkás utcában a Laci hentestől kérnek húsz deka combot. Húsz dekát, érti?! Én olyan szívesen, jó borsodi módszerrel nyakon hajítanék mindenkit, aki azt állítja, hogy a nyugdíjasoknak jobb lett, s a grabancuknál fogva elvinném őket egy kis faluba, hogy éljenek ott meg egy hónapig abból a nyugdíjból, amit ők adnak az öregeknek.

Nem tudja, mint tenne egy baloldali kormány, mert már azt sem tudja, ki a baloldali. Azt látja, hogy egy réteg a politikából akar élni, négyévente körbeszaladgál mindenkit,

jön egy kis melldöngetés, egy kis mocskolódás, s onnantól kezdve, hogy bekerülnek a parlamentbe, minden sztornó, elvannak nélkülünk négy évig, mint a befőtt.

Újabb éhségmenet helyett most abban gondolkodik, hogy meghívja szeptemberben az ország vezetőit meg egy pár munkásembert,

akik nem szokták becsomagolni a véleményüket.

Főzne egy jó pörköltet vagy lecsót – nem kell beleadni pénzt, ő állja a  költségeket – s ha megették, azt mondaná vendégeinek:

tessék, ismerkedjetek meg egymással. Ti vagytok a nép, ti meg itt a hatalom, nem árt tudni, mit gondoltok egymásról.

„Szépen mondjam? Nagyon szar a helyzet”
Elindult Miskolcról Budapestre a polgármesterek és civilek által kezdeményezett éhségmenet.
"Te gyáva, hazug tetű!" - a Parlamenthez ért az éhségmenet
A résztvevők közül többen felszólaltak, és a kormány politikáját bírálták. A beszédeket többször félbeszakították az "Orbán, takarodj!" rigmusok.
Beintettek az államtitkárnak a Házban
A szocik már a rizsestálban vannak! Szembesülés gabonával. Üdv a  t. Házból.

Nyugdíjemelés: néhány éven belül nagy baj lehet

Ha a nyugdíjakat évente átlagosan 3 százalékkal növelik (a kötelező nyugdíjemelés az infláció mértékével történik), az átlagbérek viszont 12-15 százalékkal nőnek, akkor már néhány év alatt is jelentősen leszakadhat a nyugdíjak vásárlóereje – erről beszélt Farkas András nyugdíjszakértő a KlubRádióban a napi.hu cikke szerint.

Farkas hozzátette: tavaly a nyugdíjakhoz képest minimum négyszer olyan gyorsan nőttek a fizetések és az előrejelzések szerint idén is körülbelül ugyanekkora lesz a bérdinamika. A szakértő szerint a nyugdíjasok számára csak az inflációval megegyező mértékű emelés az, ami biztos. A nyugdíjprémium csak akkor jár csak, ha 3,9 százaléknál magasabb a gazdasági növekedés üteme, a különféle politikai indíttatású juttatások – például Erzsébet-utalvány – pedig inkább csak a választási kampány járulékos “ajándékai” voltak.

Az öregségi nyugdíjasok létszáma 2,1 millió körüli és van további 5-600 ezer ellátott, aki a szintén a társadalombiztosítástól kap valami egyéb juttatást – mondta Farkas András. Ez a társadalmi csoport olyan hatalmas méretű vásárlóerőt képvisel, akkora keresletet támaszt, ami a GDP-növekedés egyik alapvető pillére.


Ukránok nyugdíja: Gyurcsányék felmondatnák Orbánnal

A DK képviselői (Gyurcsány Ferenc, Vadai Ágnes, Varju László) az 1962-es egyezmény azonnali felmondását javasolják, mivel az egyezmény több cikke
visszaélésre ad lehetőséget.

Sajtójelentések, helyszíni beszámolók szerint az elmúlt években Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, különösen az ukrán határ közelében tömegessé és rendszerszerűvé vált a visszaélés az egyezmény említett rendelkezéseivel.

Nyugdíjjal megvett, Fidesz-szavazó ukránok után nyomoz Gyurcsány
Van olyan romos családi ház, ahol papíron több mint 200 ember lakik.

A határozati javaslat szerint ukránok tucatjai, olykor százai létesítenek fiktív lakcímet egy-egy erre vállalkozó tulajdonos lakóépületében, majd nyújtják be igényüket az egykori Szovjetunióban, illetve Ukrajnában szerzett szolgálati, biztosítási időre hivatkozva az ukrajnainál sokkal magasabb magyarországi ellátásra, jellemzően nyugellátásra.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
A DK a parlament elé viszi az ukránok magyar nyugdíját
Egy régi egyezmény miatt több százezres nyugdíjat is fizetnek ukrán állampolgároknak.

A DK szerint gyanítható, hogy a szolgálati, biztosítási időt, illetve az igényt megalapozó jogcímet igazoló dokumentumok jelentős része hamis, minthogy az ezek alapján – a magyar jogszabályok szerint – megállapított nyugdíjak általában jelentősen meghaladja a magyarországi nyugdíjak átlagát,

nem ritkán a 2-300 ezer forintot is eléri.

Becslések szerint az említett egyezmény rendelkezéseivel visszaélve jelenleg 26 ezer, SzabolcsSzatmár-Bereg megye területén fiktív lakcímre bejelentett, életvitelszerűen Ukrajnában élő ember jut jogosulatlanul magyarországi ellátáshoz, anélkül, hogy Magyarországon egyetlen percet is dolgozott, járulékot fizetett és biztosítás jogviszonyt szerzett volna.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
em írja a párt.

A költségvetést, ezen belül jellemzően a nyugdíjkasszát évente legkevesebb 30 milliárd forintnyi kár éri. 

A javaslat szerint az Országgyűlés megállapítaná, hogy a 2009-ben hivatalban lévő kormány előkészítette az egyezmény felmondását, de ezt az Orbán-kormány elmulasztotta, ezért most felszólítja a kabinetet, hogy haladéktalanul nyújtson be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek az egyezmény felmondásáról; utasítsa a kormányhivatalokat, hogy az egykori szovjet utódállamokból, különösen Ukrajnából érkezők állandó lakcím létesítésére vonatkozó kérelmét gondosan vizsgálják meg, a nem életvitelszerűen itt élők lakcímét szüntessék meg.

A Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szüntesse be nyugellátásuk folyósítását.Az Országgyűlés felkéri a legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja ki, a fiktív lakcímet létesítőkkel, a jogosulatlan nyugellátást igénylőkkel szemben megáll-e a csalás vagy más bűncselekmény gyanúja. A jogosulatlan nyugellátást igénylők mellett vizsgálja ki, kik gyanúsíthatóak felbujtói és bűnsegédi bűnrészességgel.

Az indoklás szerint külön vizsgálatot érdemelne, hogy a kedvezményezettek közül hányan létesítettek Magyarországon állampolgári jogviszonyt anélkül, hogy a törvényes feltételeknek megfeleltek volna, és szavazhatnak áprilisban annak a kormánynak a hivatalban maradására, amely ezt az aranybányát számukra megnyitotta.

Buják, 2014. október 12.
Pálok Tímea bujáki népviseletben szavaz a Glatz Oszkár Művelődési Központban, a 2-es számú szavazókörben az önkormányzati választáson 2014. október 12-én.
MTI Fotó: Komka Péter
Gyurcsány ráérzett: sokan elvennék a határon túliak jogait
70 százalék nem ért vele egyet, 40 százalék el is venné a határon túli magyarok szavazati jogát. A társadalom negyede az állampolgárságtól is megfosztaná a 2010 óta honosított egymillió embert.

Gyurcsányék nyugdíjkorrekcióját marketingeli az államkincstár

Nemrégiben írtuk meg, hogy a Magyar Államkincstárt (MÁK) már küldi az idei értesítéseket az érintetteknek arról, mennyi lesz a megemelt nyugdíj, illetve más ellátások.

Budapest, 2017. december 7.
Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak Budapesten 2017. december 7-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Fontos levelet kapnak a nyugdíjasok
Megírták, kinek mennyivel nő a nyugdíja.

Amikor a cikket készítettük, feltűnt egy különös tétel, a „saját jogú korrekció”:

Marika néni, akitől az egyik értesítést elkértük, tudni vélte, mit jelent ez:

Azt még a Gyurcsány adta azoknak, akik annak idején rosszabbul jártak a nyugdíjba vonulásnál a megváltozott szabályok miatt – vágta rá.

A másik nyugdíjasnak, Laci bácsinak azonban fogalma sem volt róla, mit jelent a tétel, csak örült, hogy annyival is többet kap.

Egyik olvasónknak is feltűnt a külön szereplő korrekció:

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban (szigorúan narancssárga box, stb.) komoly erőfeszítéseket tett anno a kormány, hogy a lépésre minden egyes számlával emlékeztesse az állampolgárokat. Ehhez képest elég hihetetlennek tűnt, hogy a nyugdíjértesítőkön (igaz nem nevesítve, és nem vörös betűkkel szedve, de) megjelenik egy sor, amely a politikai vetélytárs, a szocialisták nyugdíjkorrekcióját nem hagyja feledésbe merülni.

Megkérdeztük a nyugdíjfolyósításért és a levelek kiküldéséért is felelős államkincstárt, valóban a Gyurcsány-kormány korábbi vívmányát hirdetik-e azóta is a nyugdíjértesítők.

A MÁK válasza szerint egy 1997-es törvény, illetve kormányrendelet írja elő, hogy a nyugdíjfolyósító szerv minden januárban köteles tájékoztatást küldeni, amelyben ellátástípusonként szerepel az előző évi, illetve az aktuális januári összeg, valamint az emelés mértéke is. Sőt, amennyiben az ügyfél folyósított ellátását levonás terheli, ennek jogcímét és összegét is rávezetik az értesítőre.

És Marika néni jól emlékezett: akik a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005-ös törvény (Gyurcsány-éra) alapján saját, illetve hozzátartozó jogon korrekciós emelésre jogosultak, azoknál ezek összegét külön feltüntetik az éves értesítőn (=saját jogú korrekció).

Ahogy utánanéztünk, valóban azoknál rendelték el a pótlólagos emelést, akik a nyugdíjszabályok megváltozása miatt rosszabbul jártak nyugdíjba vonuláskor. A korrekció egyébként elég nagy kiesést okozott anno a költségvetésnek, és nem is tudták az eredeti terv szerint végrehajtani, volt benne némi csúszás. De megtörtént, négy lépésben, az eredeti emelési terveket kicsit túl is teljesítve, 2006 és 2010 között. Igaz, közben Bajnai alatt 2009-ben eltörölték a 13. havi nyugdíjat. Viszont helyette megalkották a nyugdíjprémium szabályát, belengetve azt, hogy már 2011-ben meglehet az ennek feltételéül szabott 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés. Azonban ez a kitétel végül először csak tavaly teljesült, ezért kaphattak 2017 novemberében nyugdíjprémiumot az érintettek.

Nagykanizsa, 2012. február 29.
Dervalics György kézbesítő (b) a pénzt számolja Gelencsér Boldizsárnak, a nyugdíjas lakásában. Dervalics György 15 éve dolgozik a Magyar Postánál, Nagykanizsán az 1-es számú hivatalban.
MTI Fotó: Varga György
84 milliárdot költ a nyugdíjasokra a kormány az év végén
Ennyibe kerülhet a nyugdíjprémium, meg a korrekció, plusz az Erzsébet-utalvány.

Előző cikkükben jeleztük, hogy még nem mindenki kapta meg az emelésről az értesítőt – ennek oka, hogy ütemezett a januári kiküldés. A MÁK-tól azt is megkérdeztük, mit lehet tenni, ha valaki nem ért egyet a levélben közölt nyugdíjemeléssel. Mint megtudtuk, ilyenkor a törzsszámára hivatkozva lehet írásban, postai levélben, vagy elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) panasszal élni a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál.