Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:

Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:

Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:A nyugdíjtörvény lehetővé teszi egyszeri segély kérelmezését is a nyugellátásban részesülőknek. Vannak azonban feltételei.

( Friss hírek )

Egyszeri segélyt az kaphat, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül, és a havi bevétele nem haladja meg a 100 ezer forintot, ha közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, vagy a 120 ezer forintot, ha egyedül él – ad tájékoztatást a News7.

Segélyt évente egyszer lehet igényelni az érintett nyugdíjas lakóhelye szerint illetékes kormányhivataltól.

A kérelemben meg kell jelölni különös méltánylást érdemlő körülményeket. Ilyen lehet:




katasztrófa vagy elemi csapás, egészségi állapot, közeli hozzátartozó egészségi állapota, gyógyszerköltség, közüzemi díj elmaradása.

Ezeket mind dokumentumokkal kell igazolni. A kérelem beadásakor a havi jövedelmünkről is nyilatkozni kell.

Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, de nem haladhatja meg az 50 000 forintot. Kivételesen indokolt esetben a Magyar Államkincstár Központja által engedélyezett segély összege maximum 100 000 forint lehet.

A kérelem beadható személyesen a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal ügyfélszolgálatán, illetve bármelyik kormányablakban. Postán is feladható, az illetékes kormányhivatalnak kell küldeni.

Ha van ügyfélkapunk, elektronikusan intézhetjük az e-Papír szolgáltatás igénybevételével. Ebben az esetben az e-Papír mellékleteként kell csatolni az adatlapot, valamint a kérelem elbírálásához szükséges egyéb dokumentumokat is.


Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:

Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:

Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:A nyugdíjtörvény lehetővé teszi egyszeri segély kérelmezését is a nyugellátásban részesülőknek. Vannak azonban feltételei.

( Friss hírek )

Egyszeri segélyt az kaphat, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül, és a havi bevétele nem haladja meg a 100 ezer forintot, ha közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, vagy a 120 ezer forintot, ha egyedül él – ad tájékoztatást a News7.

Segélyt évente egyszer lehet igényelni az érintett nyugdíjas lakóhelye szerint illetékes kormányhivataltól.

A kérelemben meg kell jelölni különös méltánylást érdemlő körülményeket. Ilyen lehet:




katasztrófa vagy elemi csapás, egészségi állapot, közeli hozzátartozó egészségi állapota, gyógyszerköltség, közüzemi díj elmaradása.

Ezeket mind dokumentumokkal kell igazolni. A kérelem beadásakor a havi jövedelmünkről is nyilatkozni kell.

Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, de nem haladhatja meg az 50 000 forintot. Kivételesen indokolt esetben a Magyar Államkincstár Központja által engedélyezett segély összege maximum 100 000 forint lehet.

A kérelem beadható személyesen a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal ügyfélszolgálatán, illetve bármelyik kormányablakban. Postán is feladható, az illetékes kormányhivatalnak kell küldeni.

Ha van ügyfélkapunk, elektronikusan intézhetjük az e-Papír szolgáltatás igénybevételével. Ebben az esetben az e-Papír mellékleteként kell csatolni az adatlapot, valamint a kérelem elbírálásához szükséges egyéb dokumentumokat is.


Most jött az áprilisi nyugdíjakkal kapcsolatban a hír!

Most jött az áprilisi nyugdíjakkal kapcsolatban a hír!

Az idei évben három hónapban érkezett korábban a nyugdíj azoknak, akik bankszámlára kérték az összeget (januárban, februárban és márciusban)

Lássuk, mikor várható az áprilisi nyugdíj kifizetése és hogyan kérheted azt bankszámlára!

Az áprilisi nyugdíj nem érkezik korábban:

hivatalosan április 12-én, pénteken utalják.



Így kérhető postai kézbesítés helyett bankszámlára a nyugdíj

A Magyar Államkincstár (MÁK) januárban tájékoztatót tett közzé a nyugdíjak bankszámlára utalásának igényléséről. Ez egy nagyszerű lehetőség minden nyugdíjas számára, mivel több előnnyel járhat a bankszámlára való utalás. A kérelem könnyen és gyorsan beadható elektronikus úton a magyarorszag.hu portálon, ügyfélkapus bejelentkezést követően. Az utalás módosításához írásban kell bejelenteni a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának. Fontos, hogy a folyósítás csak olyan bankszámlára történhet, amely a nyugdíjas saját számlája vagy társtulajdonosa a számlának írja hitelforum.hu.




Emellett a Magyar Államkincstár weboldalán is megtalálható a szükséges nyomtatvány, melyet postai úton vagy személyesen is benyújthatunk a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz.

A postai kifizetéssel ellentétben a bankszámlára történő utalás esetén az összeg azonnal rendelkezésre áll, valamint csak a nyugdíjas férhet hozzá a pénzéhez. További hírek


Jól mennek az egészségpénztárak, a Magyarok ide fektetik a pénzüket!

Jól mennek az egészségpénztárak, a Magyarok ide fektetik a pénzüket!

Gyorsan emelkedett a taglétszám, és a befizetések is csúcsra jártak az egészség- és önsegélyező pénztáraknál. 81 milliárd forinttal a kifizetések is rekordot döntöttek tavaly, az adókedvezménnyel növelt megtakarításaikat elsősorban gyógyszerek kiváltására és magánorvosi ellátásra költik a tagok – írja elemzésében a Bank360.hu.



Rekord tagdíjbefizetés és 82 ezer új belépő tag – igazán impozáns eredménnyel zárták 2023-at a hazai egészség- és önsegélyező pénztárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból az derül ki, hogy ezeknek a pénztáraknak a taglétszáma az év végén már átlépte az 1,124 millió főt. Történt ez annak dacára, hogy több min 16 ezren kiléptek. Igazából csak azoknak érheti meg megszüntetni az egészségpénztári tagságukat, akik például nyugdíjba mennek, így nem tudják igénybe venni a befizetéseik után járó szja-kedvezményt.

Kapcsolódó: Megszűnhet a 13-ik havi nyugdíj



A tagdíjbefizetések 18 százalékkal nőttek tavaly, nagyjából az inflációnak megfelelő ütemben. A tagok egyéni befizetései 60,7 milliárd forintra emelkedtek, ez 19 százalékos többlet 2022-höz képest, a munkáltatók ezt mintegy 9 milliárd forinttal egészítették ki, ami 10 százalékkal több az előző évinél. Emellett még bő 14 milliárd forintnyi szja-visszatérítés is gyarapította a pénztártagok egyenlegét. Az egyéb befizetésekkel együtt 87 milliárd forintot meghaladó összeg került összesen az egészségpénztárakban, amit folyamatosan használnak fel az ügyfelek.


Nyugdíjemelés, nyugdíjkorrekció 2023 – Novemberben érkezik az emelt összegű pénz!

Nyugdíjemelés, nyugdíjkorrekció 2023 – Novemberben érkezik az emelt összegű pénz!

A friss inflációs statisztikákból kiindulva a Bankmonitor számításai szerint akár 3,5 százalékos évközi nyugdíjkorrekcióra lehet szükség novemberben.

Péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az augusztusi inflációs adatokat. A fogyasztói árak 16,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a nyugdíjas infláció ugyanez idő alatt 17,2 százalékra rúgott. Így már ismerjük az év első 8 hónapjának tényadatait, amelyekre alapozva a kormánynak meg kell határoznia az évközi nyugdíjemelés mértékét – olvasható a pénzügyi portálon.

A magyar nyugdíjemelési rendszer hivatalosan inflációkövető: minden év elején a költségvetési törvényben tervezett inflációval megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat. Évközi nyugdíjkorrekciót akkor köteles fizetni a kormány, ha a januári nyugdíjemelés mértéke elmarad az év során tapasztalt valós áremelkedéstől. A nyugdíjkorrekció mértékének megállapításához a kormánynak az első 8 hónap tényadataira alapozva kell becslést készítenie a várható éves átlagos inflációra, és

a hiányzó emelést novemberben az egész évre visszamenőleg ki kell fizetnie a nyugdíjasok számára.

2023. januárban 15 százalékos nyugdíjemelés érkezett. Az év első 8 hónapjában az alábbiak szerint nőttek a fogyasztói árak. Zárójelben a nyugdíjas infláció van feltüntetve.

  • január: 25,7 százalék (27,4 százalék)
  • február: 25,4 százalék (26,9 százalék)
  • március: 25,2 százalék (26,7 százalék)
  • április: 24,0 százalék (25,3 százalék)
  • május: 21,5 százalék (22,9 százalék)
  • június: 20,1 százalék (21,2 százalék)
  • július: 17,6 százalék (18,7 százalék)
  • augusztus: 16,4 százalék (17,2 százalék)

Ezekből kiszámítható, hogy az év első 8 hónapjában átlagosan 22 százalék volt az általános infláció, míg a nyugdíjas infláció ennél lényegesen magasabb, 23,3 százalék volt. A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint az évközi nyugdíjkorrekció mértékének meghatározásakor az első 8 havi tényadat alapján becslést kell készíteni az éves átlagos inflációra, ahol a két inflációs adat közül a magasabbat kell figyelembe venni.

A gazdaságfejlesztési miniszter közelmúltbeli kommunikációja alapján a kormány szeptemberre 11-12 százalékos inflációt vár, októberben 9-10 százalékra lassulhat az áremelkedés üteme, novemberben már 8 százalékos, decemberben pedig 7 százalékos lehet a fogyasztói árindex változása. Ebből kiindulva arra számíthatunk, hogy az általános infláció éves átlaga 17,6-17,7 százalék között lehet. Mivel a nyugdíjas infláció mostanáig minden hónapban jelentősen meghaladta az általános inflációt, így borítékolható, hogy az év végi átlaga is magasabb lesz.

Mostanra tehát egyértelművé vált, hogy az év elején fizetett 15 százalékos nyugdíjemelés közel sem lesz elegendő a nyugdíjak reálértékének megőrzéséhez, így a kormány minden bizonnyal évközi nyugdíjkorrekcióról fog dönteni. A Bankmonitor várakozásai szerint a nyugdíjas infláció 12 havi átlaga akár a 18,5 százalékot is elérheti,

ezért akár 3,5 százalékos nyugdíjkorrekció mértéke is indokolt lehet.

2023. júliusban 1,99 millió fő részesült öregségi nyugdíjban, melynek átlagos összege havi 210 ezer forint volt. Eszerint a nyugdíjkorrekció átlagosan akár a havi 7 300 forintot is elérheti, melyet egész évre visszamenőleg egy összegben kaphatnak kézhez a nyugdíjasok. Ez az átlagnyugdíj szintjén 80 ezer forintot is meghaladó egyszeri juttatás lehet. Egyúttal a novemberi nyugdíjakba már beépülő nyugdíjkorrekció révén az átlagnyugdíj idén év végére 227 ezer forintra is emelkedhet.

Ezt követően 2024. januárban ismét várható az év eleji rendes nyugdíjemelés, melynek mértéke a tervezett infláció alapján 6 százalék lehet.


1 perce érkezett – A Kormány bejelentette mi tervez a13. havi nyugdíjjal!

1 perce érkezett – A Kormány bejelentette mi tervez a13. havi nyugdíjjal!

A héten feszes tempóval dolgozott a kormány a Karmelita kolostorban a jövő évi, 2024-es költségvetésen. Orbán Viktor miniszterelnök kedden még azt írta a közösségi oldalán, hogy célegyenesben a tervezet, péntekre pedig már el is készültek vele. Már a Költségvetési Bizottság asztalán a tervezet.

Az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók súlyos energiaválságot idéztek elő Európában. A jelenlegi háborús időkben kiemelt fontosságú a stabilitás és a tervezhetőség megőrzése, ezért a kormány tartja magát ahhoz a gyakorlathoz, hogy a jövő évi költségvetést még a nyári időszakban az országgyűlés elé terjeszti.




Háborús időkben olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. A kormány a tervezetet pénteken átadta a Költségvetési Tanácsnak – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) pénteken.

A kormány célja a kedvezőtlen körülmények ellenére is világos:

a fegyelmezett gazdálkodással jövőre visszatérhetünk a magasabb ütemű, 4 százalék körüli növekedési pályára, míg az inflációt 6 százalékra szorítjuk – írták. A kormány jövőre is megőrzi a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig, amit a költségvetésben felállított Rezsivédelmi Alap garantál.


Ezt tervezik a 13. havi nyugdíjjal

A kormány a nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat megnöveli és jövőre is biztosítja a nyugdíjak értékállóságát. A nyugdíjasok 2024. februárjában is számíthatnak a 13. havi nyugdíjra.

– Az Európában egyedülállóan széles családtámogatási rendszert 2024-ben is fenntartjuk, adókedvezményekkel és célzott programokkal továbbra is támogatjuk a gyermeket nevelő családokat, miközben megőrizzük a magas foglalkoztatottságot – közölték.




Háborús időkben erős magyar honvédségre van szükség, ezért a honvédelemre fordított források a költségvetésben elérik a GDP két százalékát.

A kormány elkötelezett amellett, hogy visszatérjen a pandémiát megelőző hiány- és adósságcsökkentő pályára. A PM közölte: a jövő évi költségvetés tervezete szerint a költségvetési hiányt 2024-ben három százalék alá, 2,9 százalékra csökkenti, míg az államadósságot várhatóan a GDP 66,7 százalékára mérsékli. A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a kormány 2023. május 30-án nyújtja be a 2024-es költségvetést az országgyűlésnek – írta az MTI.


Előbb lehet nyugdíjba menni 2023. jan.1 – től! Itt a bejelentés:

A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2023. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése tartalmazza. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Jogosultsági időnek minősül – a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint – a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.




Az öregségi nyugdíjkorhatár nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet. A 40 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

2022-ben is egyszerre kell teljesülni a következő két feltételnek ahhoz, hogy a hölgyek öregségi nyugdíjba vonulhassanak kedvezményes lehetőséggel. Első feltételként mindenképpen meg kell szerezni a 40 évnyi jogosultsági időt. A második feltétel pedig az, hogy a 40 év számításán belül 32 évnek mindenképpen munkával töltött szolgálati időnek kell lenni.




Ha valaki 32 év keresőtevékenységgel eltöltött szolgálati idővel rendelkezik, akkor ezen felül maximum 8 évet elszámolhat gyermekneveléssel töltött időként, így jön össze a 40 évnyi jogosultsági ideje. Gyermekenként 1 év plusz időszakot számolnak el a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő összesítésekor.

Fontos!!! Késik a Decemberi nyugdíj >>>

Az előző szabályt csak két eset írhatja felül. Az első, hogy ha valamely anyának súlyosan fogyatékos valamely gyermeke, akkor neki csak 30 év munkaviszonyt szükséges igazolnia, abban az esetben, ha fogyatékkal élő gyermeke után ápolási díjat kapott. Ezen túlmenően ha valaki 5 gyermeket vagy annál többet nevelt fel saját háztartásában, akár édesanyaként, akár örökbefogadó szülőként, akkor a negyedik gyermeken felül gyermekenként újabb plusz egy év szolgálati időt kap, az alábbi táblázat szerint.


Szolgálati idő számítása 2023-ban nők 40 év utáni nyugdíjazásához
Egy háztartásban nevelt gyermekek száma A keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő minimális hossza
1 gyermek esetén 32 év
2 gyermek esetén 32 év
3 gyermek esetén 32 év
4 gyermek esetén 32 év
5 gyermek esetén 31 év (- 1 év)
6 gyermek esetén 30 év (- 2 év)
7 gyermek esetén 29 év (- 3 év)
8 gyermek esetén 28 év (- 4 év)
9 gyermek esetén 27 év (- 5 év)
10 gyermek esetén 26 év (- 6 év)
11 vagy több gyermek esetén 25 év (- 7 év)

ELDŐLT! : Pontosan ennyivel emelik a NYUGDÍJAKAT 2023. januárjában !

1 perce érkezett Nyugdíjasok és 65 év felettiek figyelem! Megérkezett a hír amit NAGYON vártunk ! Pontosan ennyivel emelik a NYUGDÍJAKAT 2023. januárjában ! ŐK azok a nyugdíjasok, akik már szinte biztos, hogy megkapják:

200 ezer fölé kúszhat az átlagnyugdíj, amennyiben januárban a prognosztizált infláció mértékével emelnek – írja a Portfolio. A lap szerint, ha a kormány az egyre valószínűbbnek tűnő, 17,5 százalékos jövő évi infláció mértékével emel, az több mint 1000 milliárdba kerülhet az államkasszának.





Akár 205 ezer forint fölé is kúszhat jövőre az átlagnyugdíj: az már biztos, hogy az eredetileg tervezett 5,2 százalékos tervhez képest 2023-ra magasabb nyugdíjemeléssel számol a kormány, mivel az infláció jelentősen meghaladja az előre tervezett szintet. Várhatóan decemberben derül ki, mivel számol a kabinet – írja a Portfolio.

Korábban jellemzően 14-15 százalékos inflációt valószínűsítenek 2023-ra, a héten napvilágot látott inflációs adatot megelőzően ez már 15,7 százalék körüli inflációt valószínűsít a portál elemzői körképe – az OTP Bank elemzői például már 17,5 százalékos éves inflációt sem tartanak valószínűtlennek.




Amennyiben ez lesz a kormány prognózisa is, akkor a novemberben 174,5 ezer forintra emelkedett átlagnyugdíj januártól 17,5 százalékos emelés mellett 205 ezer forint fölé emelkedhet. A februárban esedékes 13. havi nyugdíj is ezen emelt összeg lesz. Ha valóban 17,5 százalék lesz az emelés mértéke, az a Portfolio számításai szerint 840 milliárd forinttal dobja meg a nyugdíjkassza kiadásait, a megemelt 13. havi nyugdíj pedig további 400 milliárddal.


1 perce érkezett Nyugdíjasok és 65 év felettiek figyelem! Megérkezett a hír amit NAGYON vártunk ! Pontosan ennyivel emelik a NYUGDÍJAKAT 2023. januárjában ! ŐK azok a nyugdíjasok, akik már szinte biztos, hogy megkapják:

1 perce érkezett Nyugdíjasok és 65 év felettiek figyelem! Megérkezett a hír amit NAGYON vártunk ! Pontosan ennyivel emelik a NYUGDÍJAKAT 2023. januárjában ! ŐK azok a nyugdíjasok, akik már szinte biztos, hogy megkapják:

200 ezer fölé kúszhat az átlagnyugdíj, amennyiben januárban a prognosztizált infláció mértékével emelnek – írja a Portfolio. A lap szerint, ha a kormány az egyre valószínűbbnek tűnő, 17,5 százalékos jövő évi infláció mértékével emel, az több mint 1000 milliárdba kerülhet az államkasszának.





Akár 205 ezer forint fölé is kúszhat jövőre az átlagnyugdíj: az már biztos, hogy az eredetileg tervezett 5,2 százalékos tervhez képest 2023-ra magasabb nyugdíjemeléssel számol a kormány, mivel az infláció jelentősen meghaladja az előre tervezett szintet. Várhatóan decemberben derül ki, mivel számol a kabinet – írja a Portfolio.

Korábban jellemzően 14-15 százalékos inflációt valószínűsítenek 2023-ra, a héten napvilágot látott inflációs adatot megelőzően ez már 15,7 százalék körüli inflációt valószínűsít a portál elemzői körképe – az OTP Bank elemzői például már 17,5 százalékos éves inflációt sem tartanak valószínűtlennek.




Amennyiben ez lesz a kormány prognózisa is, akkor a novemberben 174,5 ezer forintra emelkedett átlagnyugdíj januártól 17,5 százalékos emelés mellett 205 ezer forint fölé emelkedhet. A februárban esedékes 13. havi nyugdíj is ezen emelt összeg lesz. Ha valóban 17,5 százalék lesz az emelés mértéke, az a Portfolio számításai szerint 840 milliárd forinttal dobja meg a nyugdíjkassza kiadásait, a megemelt 13. havi nyugdíj pedig további 400 milliárddal.


Hatalmas nyugdíjkorhatár emelés jöhet, 72 évre is felemelhetik!

Hatalmas nyugdíjkorhatár emelés jöhet, 72 évre is felemelhetik!

72 évre emelkedhet Magyarországon is a nyugdíjkorhatár, ha nem áll meg a népesség el őregedése!

Míg 1980-ban még húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, a következő 35 évre vonatkozó becslés szerint már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra az OECD országokban.

Ha a foglalkoztatottság nem nő érdemben, az elöregedés jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat.

Egy friss tanulmány szerint a nyugdíjkorhatár emelése megoldást jelenthet, Magyarországon például az, ha 2050-ig a nyugdíjkorhatárt további 7 évvel, 72 éves korig kitolják.




A portfolio elemzése szerint viszont ez önmagában kevés: jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével.

Az elemzés az Eurostat nemrégen megjelent jelentése alapján készült. A legfrissebb népességi előrejelzések statisztikai elemzése szerint az EU népessége 4 százalékkal csökkeni fog 2018 január 1 és 2100 január 1 között, ez 20 millió emberrel kevesebb.

A Pénzcentrum szerint nagyjából 2044-ben lesz a csúcson az unió népessége (525 millió fő) majd innen fokozatosan, folyamatosan csökkeni fog évtizedeken keresztül. A statisztikai előrejelzések szerint

az elkövetkezendő 80 évben Magyarország népessége folyamatosan csökkenhet, elképzelhető, hogy 2100-ra már csupán 7,9 millióan élnek Magyarországon.

A másik gond az európai társadalmak elöregedése. Az előrejelzések szerint az EU lakosságának már csak 55 százaléka lesz munkaképes korú – ma ez 65 százalék.

A 65 évesek vagy annál idősebbek a 2018-as adatokhoz képest (11 százalék) 2100-ra már 31 százalék lesz. A 80 évesek vagy annál idősebbek aránya 2018-ban 6 százalék volt, 2100-ra 15 százalékra nő.




Az Eurostat jelentése szerint a függőségi ráta 80 év alatt majdnem megduplázódik az EU-ban. A 2018-as 31 százalékról 2100-re 57 százalékra emelkedik, átlagosan 100 munkaképes korú európaira 57 idős ember fog jutni.

A függőségi ráta Magyarországon 55-60 százalék közé fog esni, ami azt jelenti, hogy 100 munkaképes korú magyarra 55-60 65 évesnél idősebb jut majd.

A népességfogyás és az elöregedés a Pénzcentrum szerint nyugdíjkatasztrófát idézhet elő. A mostani nyugdíjrendszer lényege az, hogy az állam, a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. És a nem lesz elég munkavállaló, akkor a járulékaikból nem tudják majd fedezni a nyugdíjakat.

A függőségi ráta emelkedésére lehet megoldás a már említett nyugdíjkorhatár-emelés.