Egymást osztja a DK és a Fidesz a nyugdíj miatt
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a nyugdíjasoknak, az Orbán Viktor által bejelentett nyugdíjprémium, helyett inflációkövető nyugdíjemelés járna. Rónai Sándor, az ellenzéki párt szóvivője úgy fogalmazott, a kormány trükközik a nyugdíjemeléssel.
A jövő évi költségvetésben hamis inflációs adatot szerepeltet, így a nyugdíjak reálértéke tovább csökken, Szerinte erre utal, hogy a büdzsé 2019-ben 2,7 százalékos inflációval számol, míg a fideszes jegybank szerint legalább 3,1 százalékos lesz a pénzromlás.
A visszatartott pénz egy része a nyugdíjprémium, amely törvény szerint jár, nem kegyként, ahogy azt a miniszterelnök feltünteti.
Úgy viselkedik Orbán Viktor, mint egy tolvaj, aki miután kirámolta a házat néhány cuccot visszavisz a ház tulajdonosának, hogy aztán az hálálkodjon érte.
Rónai Sándor azt mondta, a Gyurcsány-kormány alatt kőbe volt vésve, hogy a kormány megvédi a nyugdíjak értékét, nem trükköztek az idősek pénzével.
Azok a Gyurcsányék beszélnek…
A Fidesz-frakció közleményében úgy reagált, hogy Gyurcsányék a nyugdíjak értékét hagyták romlani, a nyugdíjprémium még csak eszükbe se jutott. Azok a Gyurcsányék beszélnek, akik kormányzásuk alatt saját zsebüket tömték, de a nyugdíjasoktól elvettek egy havi nyugdíjat.
A 2006-ban megalakult Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány alatt több mint 7 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, mert a nyugdíjas-inflációt követő nyugdíjemelést sem biztosították.
A Fidesz-KDNP kormányzása óta törvény garantálja a nyugdíjak értékének megőrzését és az ország történetében először tavaly fizettek nyugdíjprémiumot, amire idén is számíthatnak az idősek. Ha a tényleges éves infláció magasabb lenne a becsültnél, akkor a kormány novemberben kompenzálja azt. (mti)
Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Havi 2,5 millió forint láthatatlan jövedelme van a fideszes Szatmáry Kristófnak
Öngondoskodásra találták ki a nyugdíjpénztárakat, és egészségmegőrzésre az egészségpénztárakat. Egy valakiről azonban igencsak bőkezűen gondoskodnak: arról a Szatmáry Kristófról, akinek – mint a 24.hu kiderítette – az MKB nyugdíj-, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárának elnökeként havi 2,5 millió forintnyi jövedelem jár. Ráadásul ezt megfejelheti évente maximum 3 millió forint költségtérítéssel is.
A fideszes országgyűlési képviselő igazi pozícióhalmozó: kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosi posztja mellett három iparkamara vezetésében is benne volt, amikor 2016-ban célba vette az akkor még állami tulajdonú, tavaly Matolcsy György és Mészáros Lőrinc köreihez került MKB Bank két pénztárát is. Habár híján volt a pénzügyi végzettségnek, az év március 9-én beválasztották a mai nevén MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár legfőbb vezető testületébe, az igazgatótanácsba, és nyomban annak az elnöke is lett.
Botrányok tapadnak a nevéhez
Szatmáry Kristóf – családtagjaival közös – cége, a zöldség-gyümölcs kereskedelemmel foglalkozó Szatmáry Kft. tavaly feketemunkással bukott meg. Aztán idén év elején többször is nyugtaadás elmulasztásán kaptuk az egyik boltjukat, videofelvételekkel is igazoltuk ezt. A kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos hazugsággal, manipulációval és rágalmazással vádolta lapunkat, állítva, hogy nem igaz, amit írtunk. Az ügyészség azonban megállapította: igazolva látja, hogy többször elmaradt a nyugtaadás az üzletben. Amikor szembesíteni próbáltuk ezzel a kormánypárti politikust, a kérdéseink érdemi megválaszolása helyett menekülőre fogta. A képviselő a közelmúltban kiszállt a családi cégből.
Ekkor tett egy gesztust: előzetesen lemondott az igazgatótanácsi elnökként őt megillető tiszteletdíjról. Nem volt ez nagy áldozat, mert az elnöknek – az it-tagokhoz hasonlóan – jó ideje havi 20 ezer forint tiszteletdíj járt, mégpedig a takarékosság jegyében, és azért, hogy hűek maradjanak a pénztárak céljához, vagyis hogy az önsegélyezés, az egészségmegőrzésre félre tett megtakarítás a tagdíjat befizetők érdekeit szolgálja.
Nem kellett azonban sokat várni, hogy kiderüljön, mégsem ingyen végzi a munkát a kormánypárti politikus. Május közepén új döntést hozott a pénztár közgyűlése, e szerint az új igazgatótanácsi elnököt megilleti költségtérítés, elszámolhat bizonyos juttatásokat számla ellenében, nem is kis összegben:
- reprezentációs kiadásokra 2016-ban 1 millió forintot,
- a pénztár tulajdonában álló mobiltelefont használhat, a pénztár állja a telefonszámlát,
- a pénztár laptopot is adhat neki, és az internetezés díját is állja,
- ha saját autójával a pénztárral kapcsolatban álló üzleti partnereket látogatja meg, akkor üzemanyagköltséget, szállásdíjat, parkolási díjat, étkezési költséget is elszámolhat.
Aztán szeptemberben újabb közgyűlés, újabb döntés következett: beemelték az elszámolható juttatások közé azt,
- ha Szatmáry Budapesten a pénztárral szerződött taxicég szolgáltatását veszi igénybe,
- meg azt is, hogy jár neki egy maximum 12 millió forintos beszerzési értékű szolgálati autó – ám ennek igénybevételéről lemondott „az azt korlátozó megbízatásának fennállásáig”.
- Egy pontosítást is végrehajtottak: korábban az 1 millió forintos korlát csak a reprezentációs kiadásokra vonatkozott, a többire – autóhasználat, parkolási díj, szállásköltség, taxi – nem, azokat számla ellenében gyakorlatilag korlátlanul állta a pénztár. Októbertől már az összes elszámolható juttatásra vonatkozott az évi 1 millió forintos felső határ.
De ami fontosabb: a korábban egységesen havi 20 ezer forintos tiszteletdíját 2016 októberétől az igazgatótanácsi tagoknak 50 ezer forintra emelték, az elnöknek, vagyis Szatmárynak viszont havi 1 millió forintos tiszteletdíjat állapítottak meg.
Bár erről „az annak felvételét korlátozó megbízatásának fennállásáig” lemondott. Szatmáryt megkérdeztük az ügyben, helyette a Fidesztől kaptunk levelet, amelyben elárulták, mi ez a megbízatás. A parlamenti képviselői munka összeegyeztethetetlen például gazdasági tisztséggel, megbízatással, ezért a képviselő keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el. Azaz tiszteletdíjat nem vehet fel Szatmáry.
Kisvártatva azonban megtalálták a módját, hogyan tud mégis hozzájutni az apanázshoz. Mindez a közgyűlési határozatokból derül ki, amelyeket a 24.hu átnézett. Pár hónap múlva, 2016. december 16-án a közgyűlés úgy határozott:
a tiszteletdíj helyett (…) maximum a tiszteletdíj bruttó havi összege és az az után a Pénztár által fizetendő adó és járulékteher keretösszegét figyelembe véve a Pénztár az Igazgatótanács elnöke javára, kérésére köthet (…) személybiztosítási szerződést, melynek időarányos havi díját, adó és járulék vonzatát (…) a pénztár fizeti meg.
Magyarán: Szatmáry ugyan nem vehetné fel a havi 1 milliós tiszteletdíját, de kitalálták helyette, hogy a pénztár a javára ugyanekkora értékben (plusz adó és járulék) biztosítást köt.
A nyugdíjpénztárnál is az elnöki szintig vitte
Nagy nap volt ez a fideszes képviselőnek, mert ugyanaznap, 2016. december 16-án Szatmáry Kristófot beválasztották az MKB másik pénztárának, az MKB Nyugdíjpénztárnak is az igazgatótanácsába, itt is azonnal az elnöki pozícióig jutott.
És gyakorlatilag lemásolták az egészségpénztári forgatókönyvet: Szatmáryt a nyugdíjpénztárnál is 1 millió forint illette meg havonta, úgy, hogy a javára ilyen összegű biztosítást köthet a pénztár. A többi it-tag havi tiszteletdíja a korábbi években megszokott 60 ezer forint maradt, de ők is kérhetik, hogy biztosításban jussanak hozzá ehhez.
Szűk egy év múlva, 2017. november 1-jétől aztán felemelték a nyugdíjpénztárnál a Szatmáryt megillető, biztosítási formát felvevő jövedelem összegét havi 1,5 millió forintra. Emellett a nyugdíjpénztár évente maximum 2 millió forint értékben állja Szatmáry utazásait, szállását, parkolási díját, taxizását, reprezentációs kiadásait.
Összefoglalva: a mostani állapot szerint a két pénztártól összesen havi 2,5 millió forint jövedelemhez fér hozzá a miniszteri biztos, méghozzá úgy, hogy tiszteletdíjként nem vehetné fel, mégis megoldják azzal, hogy a pénztárak biztosítást kötnek a javára. Ezt fejeli meg évente összesen 3 millió forint elszámolható juttatás, költségtérítés.
És mindezeknek nincs nyoma Szatmáry Kristóf képviselői vagyonnyilatkozatában a jövedelmek között.
Ott az országgyűlési képviselőségért járó 224 ezer forint mellett a miniszteri biztosként felvett havi 748 ezer forintot említi csak.
A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni külön a nagy értékű értékpapírokat, köztük a biztosításokat is. E szerint Szatmárynak
- 2015-ben, vagyis még az MKB két pénztárához való csatlakozása előtt 5 millió forint értékű biztosítása volt (CIG-Pannónia és Generali-biztosításban),
- 2016 végén csupán 1 millióval több, összesen 6 millió forint (szintén CIG-Pannónia és Generali),
- 2017 végére 1,6 millióval hízott csak, azaz összesen csaknem 7,6 millió forintra (CIG-Pannónia és Uniqa-biztosításban).
A fideszes képviselőnek emellett van egymillió forint készpénze, négymillió forintja pénzintézeti számlán, és további 10,4 millió forint követelése. Ugyanakkor a parlamenti képviselők közül ő tartozik a legtöbbel, 34 millió forinttal magánszemélyeknek.
A Fidesz kérdésünkre közölte: a Szatmáry vagyonnyilatkozatában foglaltak megfelelnek a valóságnak. Elismerték, hogy a képviselő személybiztosításokkal rendelkezik, de azok és pontos értékük szerintük szerepelnek a vagyonnyilatkozatában, amely itt érhető el.
Titkolóztak
Nem volt könnyű kideríteni, hogy mennyi jövedelmet kap Szatmáry Kristóf az MKB két pénztárától.
- Előbb újságíróként kérdést küldtünk a két pénztárnak, de azok megtagadták az adatok kiadását (mind az it-tagok, mind az it-elnök javadalmazására rákérdeztünk), üzleti, illetve pénztártitokra hivatkozva.
- Egyik kollégánk tagja az egészségpénztárnak, így kérhette a határozatokba való betekintést. Hetekig tartott, mire időpontot kapott a betekintésre. Titoktartási nyilatkozatot akartak vele aláírattatni, erre nem volt hajlandó, így nem tolták elé a papírokat.
- Ha elé is tolták volna, abban sem lett volna sok köszönet: menet közben megtudtuk, hogy egy másik pénztártagnak a határozatok számát megmutatták ugyan, de a szöveget kitakarták, vagyis sem azt nem tudta meg, hogy mennyi a havi apanázs, sem azt, hogy mindezt a biztosítási trükkel juttatják Szatmárynak. Tehát a pénztár tagja, akinek a tagdíjából is származik Szatmáry és más pénztári vezetők juttatása, nem tudhatta meg, hogy mennyi pénzt kapnak az it-tagok. Ráadásul mindezt úgy, hogy a határozatokról azok meghozatala után 30 napig egy tájékoztatót kell kitenni a pénztár budapesti Dévai utcai helyiségébe, a határozatok meghozatalára jogosult közgyűlésen részt vevőkkel pedig semmiféle titoktartási papírt nem íratnak alá – tehát aki bármikor később, a 30 nap lejárta után akarja megtudni, hogy a vezetők mennyi pénzhez jutnak, annak igencsak meg van nehezítve a dolga.
- Ez után mentünk be a cégbíróságra, ahol kitakarás nélkül láthattuk a közgyűlési határozatokat.
Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán
Ezt főzték ki a pártok a jövő nyugdíjasainak
Megírtuk, hogy bár elítélik a 3000 milliárd forintos einstandot, az ellenzéki pártok egyike sem állítaná vissza a magánnyugdíjpénztári rendszert, a támogatottságát tekintve mérhetetlen Bokros Lajos-féle Modern Magyarország Mozgalom kivételével.
Más ötleteik vannak arra, hogy a jövőben jobb legyen a nyugdíjasoknak – derült ki körkérdésünkre adott válaszaikból. A kormánypártok ezúttal sem reagáltak megkeresésünkre.
Béremelést és alapnyugdíjat
Az LMP jelentős béremelést szorgalmazna, ami növelné a járulékfizetést, és lehetőséget adna több megtakarításra. A magasabb béreket a sokkal jobb oktatás és egészségügy, a magasabb hozzáadott-értékű munka tenné lehetővé, ezért a zöldpárt ezekbe fektetné az ország pénzét. Az öngondoskodás adókedvezményét fenntartanák. Emellett csökkentenék a munkára rakódó terheket (a személyi jövedelemadót és az egészségügyi járulékot), amivel fehéríteni lehetne a gazdaságot. A több legális munka több befizetést jelent, így a korábban feketén dolgozók is növelhetik a nyugdíjalapjukat – fejtették ki.
Hosszabb távon pedig az univerzális alapnyugdíj létrehozását tűzték ki célul, ami minden időskorúnak biztosítja a létminimumot.
Látványsportok helyett a nyugdíjmegtakarításokat támogatnák
Az Együtt olyan új rendszer kialakítását javasolja, amelyben a rendszeres, kis összegű nyugdíjcélú megtakarításokat a jelenleginél nagyobb arányú, célzott állami támogatásokkal ösztönöznék.
Azokat segítenék a jelenleginél sokkal jobban, akiknek nagy erőfeszítést jelent akár havi pár ezer, esetleg 10-20 ezer forint megtakarítása is. Mondjuk havi 5 ezer forint megtakarítás mellé 5 ezer forintot adna az állam, felette pedig csökkenne a támogatás. Fedezetét legalább részben a ma létező aránytalan és átgondolatlan adó- és cafeteria-kedvezmények rendszerének átalakításával teremtenék elő.
A cafeteria (az adómentes, a béren kívüli és az egyéb juttatások) rendszerét úgy alakítanák át, hogy kiemelt adó- és járulékkedvezménnyel ösztönöznék a nyugdíjcélú munkáltatói hozzájárulásokat, szemben a mai rendszerrel, amely a látványsportok látogatását (adómentesen) és a luxusnyaralást támogatja (a SZÉP-kártya kedvezményes 34,22 százalékos adózású) elsődlegesen, és már alig ad támogatást nyugdíjcélra (ennek közterhe az idén 40,71 százalék). Ezenkívül újraszabályoznák az önkéntes nyugdíjpénztárak működését és erősítenék köztük a versenyt.
A Demokratikus Koalíció csak annyit írt, elkötelezettek az alkotmányosan garantált társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mellett és úgy ösztönöznék a nyugdíjcélú magánmegtakarításokat, hogy az a kisebb keresetűek számára is elérhető legyen.
Új megtakarítási formát kell létrehozni
Az MSZP kiemelte, szükség van olyan megtakarításra, ami csak a nyugdíjba vonuláskor vehető fel. Itt arra céloztak, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakból 10 év után kivehető a megtakarítás. Ezen szerintük változtatni kellene.
Úgy vélik,
a nyugdíjrendszerből már középtávon sem fognak az emberek a megélhetéshez elegendő nyugdíjat kapni.
Talán az lenne a célszerű, ha a foglalkoztatók a nyereségadó terhére fizetnének tagdíjat, de úgy, hogy a tagoknak is kelljen fizetni az új pénztárba – vetették fel. Szerintük ez sokkal hasznosabb lenne, mint a mostani tao-támogatási rendszer. Ha nem a nyugdíjjárulék terhére történne a megtakarítás, akkor nem lenne hiánya a társadalombiztosítási rendszernek, ráadásul a későbbi nyugdíj összege sem csökkenne – tették hozzá.
Az MSZP szerint olyan új megtakarítási forma kell, amit a politika még nem járatott le és az emberek hisznek benne. Az új modellt olyan garanciákkal támogatnák meg, amelyek szavatolnák, hogy a politika még egyszer ne vehesse el a nyugdíjcélú megtakarításokat. A megmaradt pénztárakat pedig átalakítanák úgy, hogy az új megtakarításokat is kezelhessék. Abban sem biztosak, hogy a felosztó-kirovó rendszer mellett kell maradni.
A Párbeszéd öngondoskodási célra megfelelőnek tartja a jelenlegi önkéntes nyugdíjpénztári rendszert, és támogatják a cafeteriás megtakarítási juttatásokat. A legalacsonyabb összegű állami nyugdíjakat viszont jelentősen megemelnék.
Tartalékot képeznének gazdasági krízis esetére
A Jobbik szerint nem nyugodhatunk bele abba, hogy nincs tartalék az állami nyugdíjrendszerben, nincs megtakarítás. Ezért ők tartalékot képeznének arra az esetre, ha valamikor komoly gazdasági krízis állna elő és a járulékok befizetései nem fedeznék a nyugdíjkiadásokat. Szakértők szerint egyébként ez akár már 2030-ra is bekövetkezhet:
A jobboldali párt által elgondolt állami nyugdíjalap hasonló elven működne, mint más, fejlettebb országokban és egyben a magyar gazdaság egyik hajtóereje is lenne befektetéseinek köszönhetően. A létrehozás gazdasági alapját a remélhetőleg hosszabb távon fennmaradó béremelkedések tennék lehetővé, hiszen ennek mértékétől függően nemcsak járulékcsökkentéseket lehet végrehajtani, hanem tartalékokat is lehetne képezni – vetették fel. A jelenlegi piaci nyugdíj-előtakarékossági formákon nem változtatnának ők sem, a támogatásokat fenntartanák. Viszont azt szeretnék, ha az egyéni nyugdíjmegtakarítások is a magyar gazdaságot szolgálnák. Ezért a piaci szereplők mellé szeretnének egy állami többségi tulajdonú céget is beiktatni.
Egyeztetve a piaci szereplőkkel nyugdíjtudatossági programot indítanának, ösztönözve az embereket a megtakarításokra.
És mivel ők is fontosnak tartják, hogy tiszta, érthető, átlátható legyen a nyugdíjrendszer, megszüntetnék a szociális hozzájárulási adót (szocho) és visszatérnének a munkáltatói nyugdíjjárulékhoz.
Egyéni nyugdíjszámla – kell vagy nem?
Amikor a Fidesz beszántotta a magánnyugdíjpénztárakat, azt ígérte, hogy létrehozzák az állami rendszerben az egyéni nyugdíjszámlákat. Ez azonban azóta sem történt meg, illetve van valami, de mint a Jobbik megjegyezte, ami az ügyfélkapun elérhető és amit egyéni számlának neveznek, az csak a vicc kategóriájába sorolható.
Mint megtudtuk, ellenzéki körökben is megoszlanak a vélemények arról, hogy szükség van-e egyáltalán egyéni nyugdíjszámlára. Az MSZP szerint az egyéni számla ígéretének soha nem volt relevanciája, hiszen a felosztó-kirovó rendszerben semmi értelme, mert semmi köze a nyugdíjszámításhoz. Az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Jobbik szerint viszont szükség van rá, hogy bármikor meg lehessen mondani, kinek mennyi lesz a nyugdíja. Úgy vélik, az egyéni számlák növelnék a biztonságot, a kiszámíthatóságot, az átláthatóságot. A Jobbik biztos abban, hogy felvázolt tervük alapján pontosan lehetne vezetni az egyéni számlákat, az első munkába lépéstől kezdve.
Ezzel nyugdíjfronton véget érne szerintük a hazudozások és ködösítések kora, és mindenki tisztában lenne várható nyugdíja mértékével.
„A Fidesz az ellopott pénzt már felélte”
Az MSZP feljelentette Orbán Viktort
A Legfőbb Ügyészségen jelentette fel a szocialista Korózs Lajos szerdán a miniszterelnököt és több kormányzati politikust. Szerinte Orbán Viktor is felelős azért, hogy csalással vették el hárommillió ember háromezer-milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári megtakarítását. Hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés, azaz közfeladattal kapcsolatos kötelesség megszegése, valamint csalás és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést.
A 3000 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása a mai napig heves indulatokat gerjeszt, az ellenzék időről időre előveszi a kormányoldalt az einstand miatt, sőt a szocialisták a napokban feljelentést is tettek. Képviselők rendszeresen feszegetik, mikor fizeti meg az állam a tartozást az egykori pénztártagoknak, hiszen a jegybank kimutatásában máig kötelezettségként tartják nyilván az összeget. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter pedig nemrég azt vezette le, hogy az elkobzott vagyon nem is lehetne Matolcsyéknál: ha adósságtörlesztésre fordították, akkor nem jelenhetne meg sehol, ha nem, akkor pedig az állami vagyonmérleg egyik tételeként kellene szerepelnie a 3000 milliárdnak.
De nem azért megy a savazás, mert az ellenzéki pártok olyan jónak tartanák a korábbi magánnyugdíjpénztári rendszert. A lopást, beszántást utasítják el abban a formában, ahogyan történt – derült ki körkérdésünkből, amelyben azt tudakoltuk, mi a tervük a megszüntetett magánnyugdíjpénztári rendszerrel.
Az LMP így foglalta össze a lényeget:
2010-ben a jelentős és szükséges módosítások helyett bezúzták a magánnyugdíjpénztári rendszert: 3 millió ember megtakarítását ellopták, és hazugsággal, zsarolással kényszerítették vissza az embereket az állami rendszerbe. Ezek a pénzek nagyon fognak hiányozni, amikor az érintettek majd nyugdíjba mennek.
„A Fidesz az ellopott pénzt már felélte”
A magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállítását firtató kérdésünkre a kormánypártok (Fidesz, illetve KDNP) nem válaszoltak, de feltételezzük, nekik ez nem szándékuk. Rajtuk kívül a Jobbik volt még vállaltan a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése mellett, de ők sem úgy képzelték a dolgot, ahogy a kormány végrehajtotta. És a válaszoló ellenzéki pártok egyike sem tarja vállalhatónak, amit a Fidesz meglépett. A MoMa kivételével azonban mégsem állítanák vissza a magánnyugdíjpénztárakat. Mert szerintük ez nem lehetséges és nem is volt jó a modell.
A Fidesz az ellopott pénzt már felélte, és most minden forintra szükség lenne az oktatás rendbetételéhez, az egészségügy megmentéséhez és a béremeléshez – véli az LMP. Az Együtt szerint is irreális terhet jelentene a 3000 milliárd forint visszaadása a magyar társadalomnak, a munkavállalóknak, az adófizetőknek. Ők a megmaradt magánpénztári tagoknak felkínálnák, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára vagy nyugdíjbiztosítási termékbe vihessék át magánnyugdíjpénztári megtakarításukat. A kis létszámú tagság miatt ugyanis kérdésesnek tartják, fenntartható lesz-e a még talpon maradt négy pénztár.
A Párbeszéd viszont a tagok által kiválasztott önkéntes nyugdíjpénztárakba mentené át a még meglévő magánpénztári megtakarításokat. Nem adottak a helyreállítás feltételei, hiszen sem a pénz, sem a pénztárak nagy része nincs már meg – tették hozzá.
Nincs meg a fedezete – ez az MSZP egyik érve arra, miért nem lehet és nem is célszerű restaurálni a magánpénztári rendszert. 2010 novembere óta csak a tagok önkéntes befizetése érkezik be a pénztárakhoz, a társadalombiztosítási kasszába befolyt 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot pedig felhasználták az aktuális nyugdíjak kifizetéséhez.
A DK ugyancsak úgy ítéli meg, nem lehet visszaállítani a korábbi helyzetet. De azt ígéri, hogy az Orbán kormány idején tisztességtelenül szerzett vagyonokat vissza fogja szerezni, és ebből kárpótolja az Orbán-rendszer kárvallottjait, így a nyugdíjpénztári tagokat is.
A Jobbik sem kívánja visszaállítani az eredeti állapotot, mert lehetetlen lenne háromezermilliárd forintot előteremteni. Ez a pénz elúszott sok tízezermilliárddal együtt az elmúlt nyolc évben. Szerintük politikai felelősségre vonásra lenne szükség. Az ő elképzelésük az volt anno a magánnyugdíjpénztárak megszüntetésére, hogy a külföldi cégektől átveszik a vagyont, létrehoznak egy befektetésekkel, vagyonkezeléssel foglalkozó osztályt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatáson belül, és a háromezermilliárdnyi vagyont megtartják, illetve tovább bővítik úgy, hogy az egyéni számlák megmaradtak volna a pénztártagok számára.
Nem volt igazán jó megoldás
A technikai és pénzügyi akadályok említésén túl azonban az is kiderült a válaszokból, hogy az ellenzéki pártok többsége nem igazán tartotta jónak a korábbi magánnyugdíjpénztári rendszert. Az Együtt más országok tapasztalataira hivatkozva nem javasolja egy mindenkire kötelező, a járulékok egy részét automatikusan a tb-rendszerből a magánrendszerbe átterelő új magánnyugdíjpénztár-jellegű rendszer létrehozását.
Az MSZP negatívumként említette, sokan nem tudták, hogy csak azt kaphatják meg nyugdíjba vonuláskor, ami az egyéni számlájukra ténylegesen rákerült. Vagyis ha a foglalkoztató levonta, de nem fizette be, vagy be sem vallotta a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, akkor az elveszett a tag számára. A magánpénztár tőkefedezeti elven működik, így ha a tőkepiacok vagy a kamatok alacsonyak, akkor nem lesznek jók a hozamok – tették hozzá. Mostanában pont ennek ellenkezője volt tapasztalható, de persze fordulhat a kocka.
A Párbeszéd pedig azt emelte ki, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer nem jelentett valódi öngondoskodást, hiszen a levont egyéni nyugdíjjárulék volt a megtakarítás forrása, és nem a leadózott, „kézhez kapott” jövedelem. Ezért sem érezték sokan magukénak ezt a típusú pénztári vagyont és ezért kerülhetett sor viszonylag nagyobb ellenállás nélkül a kormányzati einstandra, ami ráadásul az akkor érvényben lévő Alkotmánnyal is ellentétes lépés volt.
A Jobbik is rossz konstrukciónak tartotta a korábbi kötelező magánnyugdíjpénztár-rendszert. Egyrészt, mert nem volt felkészülve az ország arra, hogy több ezer milliárd forintot (a pénztárakba irányított járulékok) kivonjanak a gazdaságból. Majd a rossz gazdasági döntések tovább rontottak a helyzeten, így komoly eladósodást jelentett a magánnyugdíjpénztár, ráadásul magas kamatú nyugati hitelekből próbálták betömni a keletkező lyukat.
Bokros restaurálná a rendszert
A Bokros Lajos elnökölte Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) az egyetlen párt, amelyik szükségesnek tartja a rendszer visszaállítását. Fogyó és öregedő népességű országban, ahol ráadásul az adócsalás nemzeti sport, a társadalombiztosítás egyedül sosem lesz képes kielégítő nyugdíjat fizetni . A volt pénzügyminiszter lapunknak azt is kifejtette, hogyan képzeli a restaurációt:
- Kell egy központi magánnyugdíjpénztár (Országos Nyugdíjbefektetési Alap, ONYA) mint második nyugdíjpillér, ami fokozatosan a tagok tulajdonába kerülne. Kezdetben az ONYA állami vagyonalapként működne, ausztrál vagy új-zélandi mintára. Gyűjtenék a munkavállalói járulékok egy részét, és befektetnék a tőkepiacokon.
- A második pillér feltőkésítésének elsődleges forrása a MoMa privatizációs akciója lenne: eladnák az összes, a Fidesz által államosított bankot és közüzemet.
- A régi magánnyugdíjpénztári tagok egyéni számláján jóváírnák azt a befektetési értéket, ami az elkobzás pillanatában látható volt. Ennek összértéke 3000+ milliárd forint, ami nem tartalmazza a lassan nyolc éve elmaradt hozamot. De ezt a MoMa szerint képtelenség lenne kiszámítani és igazságosan elosztani. Úgy vélik, mindenki megérti majd, hogy ez volt az önkényuralom költsége.
- Ha a privatizációs bevételek nem lesznek elegendőek a korábbi magánpénztári összegek jóváírására, akkor az államháztartás kötelezettséget vállalna arra, hogy a költségvetési bevételek 1 százalékát folyamatosan átadja az ONYÁ-nak.
- A munkavállalóknak legalább 10 százalékos járulékot kell befizetni ahhoz, hogy a működési költségek levonása után maradjon annyi hozam, ami biztosan meghaladja a tb-nyugdíjkassza számított hozamát.
Következő cikkünkben arról olvashatnak, mit főztek ki a pártok a jövő nyugdíjasainak.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba