Nyugdíj: kapunk-e, ha nem szereplünk a tb-nyilvántartásban?
Az állami tb-nyugellátás összegét alapvetően két tényező határozza meg:
- a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, és
- az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza.
A nyugellátás összege az átlagkereset illetve a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szorzata. Ezért egyáltalán nem mindegy, milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.
Az Adózóna.hu azt nézte meg, mi a helyzet, ha valamilyen okból nem szereplünk a tb-nyilvántartásban, mi lesz akkor a szolgálati idővel. Cikkükből kiderül, ilyen esetben is igazolható a biztosításban töltött idő.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Megszűnik a kereseti korlát az állásban lévő nyugdíjasoknál
Számos változást hoznak a nyugdíjasok munkavállalásával és a nyugdíjba vonulással kapcsolatban a már elfogadott jövő évi adótörvények és a központi költségvetést megalapozó törvény. Farkas András nyugdíjszakértővel beszéltük át, mit jelentenek ezek a gyakorlatban.
Alig kell adózniuk a dolgozó nyugdíjasoknak
Az elfogadott szochotörvény alapján a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasok (=öregségi nyugdíjasok, nők negyvenesek, szolgálati járadékban és korhatár előtti ellátásban részesülők) után nem kell a munkáltatói közterheket megfizetni, és a munkavállalótól is csak szja-t vonnak jövőre. Éppen úgy, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél.
A munkáltatói szocho-mentesség és a munkavállalói járulékmentesség azonban kizárólag a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra érvényes – hangsúlyozta Farkas András. A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál például nem változik semmi. Nekik eddig is volt szochomentességük, viszont továbbra is kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez az idén havi 7050 forint), és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. A katás kiegészítő tevékenységre pedig változatlanul meg kell fizetni a havi 25 ezer forintot.
A kereseti korlát nem szűnik meg, de nem mindenkinél lesz
Széles Imre társadalombiztosítási szakértő az Adózónán azt írta, a kereseti korláttal érintett munkaviszonyos nyugdíjasoknál nem kell majd figyelembe venni az így megszerzett jövedelmüket. Ennek bizonyára nagyon örülnek, akik korhatár előtti ellátás, nők negyvenesek és szolgálati járandóság mellett végeznek munkát. Számukra tehát nem lesz kereseti korlát. Mit jelent ez?
- Januártól nem kell jelenteniük a MÁK-nak, ha a kerestük év közben összességében elérte a havi minimálbér 18-szorosát.
- Ez a jelentési kötelezettség együtt jár azzal, hogy utána a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felfüggeszti a nyugdíj/ellátás/járandóság folyósítását a következő hónaptól az év végéig.
- Aztán minden év januárjától újra indult eddig az éves összeghatár számítása.
A tb-szakértő magyarázata szerint ennek oka, hogy mivel jövőre nem kell járulékot fizetni a munkavégzésükkel összefüggésben, így nincs biztosítási jogviszonyuk sem. Márpedig a kereseti korlát a nyugdíjtörvény szerint csak a biztosítotti jogviszonyban él az öregségi nyugdíjkorhatár alatti munkavégzés esetén.
Farkas András viszont azt írta összefoglalójában, hogy nem törölték el a kereseti korlátot, marad az éves összeghatár korlátozó rendelkezése. De van-e itt ellentmondás?
A szakértő hangsúlyozta,
- maga a kereseti korlát nem szűnik meg, hiszen benne maradt a nyugdíjtörvényben. Viszont
- mivel jövőre a Mt. szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas keresetét nem terheli nyugdíjjárulék, az ilyen nyugdíjasnál valóban nem kell számolni az éves összeghatárral. De ettől
- a korlátozás fennmarad azoknál a jogviszonyoknál, amelyek nem tartoznak az Mt. hatálya alá, például a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozók esetében.
Már nem nyugdíj, de azért rögzítjük:
- nem szűnik meg a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülők kereseti korlátja sem, náluk továbbra is szüneteltetni kell az ellátást, ha három egymást követő hónap mindegyikében többet keresnek, mint a minimálbér másfélszerese.
Három hónapos csúszó ablakot kell figyelni. A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátást csak akkor kell megszüntetni, ha az ellátás melletti bruttó kereset három egymást követő naptári hónap mindegyikében meghaladná a minimálbér másfélszeresét. Vagyis minden három hónapból kettőben lehet akár sokkal többet is keresni, csak a háromból egy hónapban legyen legfeljebb a minimálbér másfélszerese a kereset – magyarázta a szakértő.
- Marad a nyugdíjasok közszférás foglalkoztatásánál is korlátozás, a „munkabér vagy nyugdíj” szabálya.
Kivétel, ha kormányengedély van a munkavégzésre, vagy valaki nyugdíjas szövetkezeten keresztül vállal munkát. Úgy tudjuk, egyik sem igazán jellemző.
Ha nem fizet járulékot, ugrik a nyugdíjnövelés is
A járulékfizetési kötelezettség eltörlésével párhuzamosan megszűnik a nyugdíjnövelés intézménye is (ami az éves bruttó kereset egytizenketted részének fél százaléka). Vagyis aki nyugdíj mellett állásba megy január után, az nem számíthat már az (automatikus) 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre.
De mint Farkas András hangsúlyozta, csak azokban az esetekben nem jár a nyugdíj mellett szerzett kereset alapján a nyugdíjnövelés, amikor a keresetet nem terheli nyugdíjjárulék. Ha viszont a keresetet, jövedelmet nyugdíjjárulék terheli, így például a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál, továbbra is jár majd a nyugdíjnövelés.
Nem kell kilépni, belépni, ha nyugdíjba vonul és tovább dolgozna
Eddig aki azt tervezte, hogy a nyugdíjazása után is tovább dolgozna, annak a nyugdíjmegállapítás kezdő napjára, egyetlen napi biztosításijogviszony-mentesség miatt meg kellett szüntetnie (a vállalkozói jogviszonyok kivételével) az összes egyéb keresőtevékenységgel járó jogviszonyát. Másképp nem lehetett a nyugdíjazást kérni. Aztán az illető akár már másnap újraindíthatta a jogviszonyát, munkaviszonyát, akkor már nyugdíjasként.
A vállalkozóknál már eddig sem volt erre szükség, automatikusan átment a jogviszonyuk kiegészítő tevékenységbe. Július 26-tól viszont másnak sem kell ezt a procedúrát végigvinnie, annak, aki a nyugdíj megállapítását kéri.
Kiemelt kép: Mint Images/AFP
35 ezer forinttal több nyugdíjat kap egy átlagos budapesti idős, mint egy dél-alföldi
A magyar állam 2016-ban a nyugdíjakra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságra 3534 milliárd forintot fordított, azaz 0,9 százalékkal többet, mint az előző évben, ugyanakkor (a gyorsabb gazdasági növekedés miatt) a kiadások GDP-hez viszonyított aránya 0,2 százalékponttal 10 százalékra csökkent 2015-höz képest – írta meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban kiadott Magyarország 2017 című kiadványa alapján a Napi.hu.
2016-ban – az infláció tervezett mértékével számolva – 1,6 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, ugyanakkor a nyugdíjas fogyasztóiár-index 0,6 százalékkal emelkedett 2015-höz képest, így a nyugdíjak reálértéke 2016-ban az előző évhez képest 1 százalékkal emelkedett. 2013-ban a nyugdíjak reálértékének emelkedése meghaladta a keresetekét, azóta viszont évről évre alatta marad – 2016-ban már 6,4 százalékpont volt a különbség.
Az öregségi nyugdíjak átlagos havi összegében nagy különbségek mutatkoznak országszerte: egy budapesti öregségi nyugdíjas az országos átlaghoz képest 19 százalékkal nagyobb, míg egy dél-alföldi 9 százalékkal kisebb nyugdíjat kap. Ez a különbség több mint 35 ezer forintot jelent. Magyarországon átlagnál nagyobb nyugdíja a KSH szerint a Budapesten, illetve a Komárom-Esztergom, a Pest és a Fejér megyében élőknek van.
A nyugdíjak vásárlóereje az uniós országokban nagy szóródást mutat, a magyar nyugdíjaké pedig az EU-átlag alatt van. Az osztrák nyugdíjasok közel ötször annyi terméket vagy szolgáltatást tudtak venni havi nyugdíjukból 2015-ben, mint a bolgárok, egy magyar átlagnyugdíjas pedig 61 százalékkal kevesebb terméket és szolgáltatást tudott venni havi ellátmányából, mint egy osztrák és 83 százalékkal többet, mint egy bolgár — derül ki a cikkből.
Kép: 24.hu/Berecz Valter
3500 forinttal emelkedik az átlagnyugdíj jövőre
Az mfor.hu szúrta ki, hogy Sneider Tamás jobbikos képviselő eredetileg arról érdeklődött a Parlamentben, hogy milyen lépéseket kíván tenni Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere annak érdekében, hogy a férfiak számára is elérhető legyen a méltóságban megélt nyugdíjas lét. A miniszter helyett válaszoló Rétvári Bence a nyugdíjemelésektől kezdte válaszát.
Ebből derült ki, hogy Rétvári szerint ha minden, a nyugdíjasok számára kifizetett ellátást figyelembe veszünk, akkor az átlagnyugdíj 130 500 forintra. A jövő évi prognózis alapján ezt az összeget 2019-ben további 2,7 százalékkal fogják emelni a költségvetési törvényjavaslat elfogadása esetén, ezzel az átlagnyugdíj 3500 forinttal 134 ezerre nő majd.
A nők esetében bevezetett 40 év munkaviszony után elérhető kedvezményes nyugdíj elsősorban családpolitikai intézkedés Rétvári válasza szerint, a férfiak ügyéről azonban semmi konkrétumot nem árult el.
Fotó: 24.hu/Berecz Valter
Kinyírhatja a kormány Kósa Lajos találmányát, a nyugdíjas szövetkezeteket
Jövőre megszűnhet a nyugdíjas szövetkezetek adóelőnye. A kormány minden saját jogú nyugdíjas foglalkoztatásánál eltörölné a munkáltatói adóterhet (a jelenleg és még jövő júliusig 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót), a munkavállalóktól pedig csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnák le, az eddig fizetendő egyéni nyugdíjjárulékot (10 százalék), illetve az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (8,5 százalék) eltörölnék. Pontosan úgy, ahogy a nyugdíjas szövetkezeteknél. Vagyis megszűnne a Kósa Lajos javaslata alapján nem is olyan régen létrehozott szövetkezetek adóelőnye.
Simonovits András nyugdíjszakértő úgy látja, a tervezet részletei nem eléggé kiforrottak. Amit ma tudni lehet, az alapján több kérdés merült fel benne:
- Elismerik, hogy a nyugdíjas szövetkezetek befulladtak?
- Megszűnik-e a nyugdíj mellett dolgozóknál a most automatizált nyugdíjkiegészítés? (A munkavégzés után járó évi 0,5 százalékos nyugdíjnövelés.)
- Mi lesz a rugalmas nyugdíjba menetellel? Teljesen elvetették, hogy legyen ilyen lehetőség?
- Egy 63,5 éves nem mehet majd jövőre sem nyugdíjba, viszont a 64 éves mehet, és aztán dolgozhat munka mellett, kedvező közteherfeltételekkel? Értelmetlen, hogy akár fél év különbség miatt ilyen megkülönböztetés legyen.
- A 40 ledolgozott év után nyugdíjba vonuló nők mondjuk 58 évesen a nyugdíjuk mellett átlagban maximum havi bruttó 207 ezer forintot kereshettek. Most még jobb helyzetbe hozzák őket, mert a közterhek jó részét sem kell megfizetni utánuk vagy levonni tőlük?
Fotó: Beliczay László / MTI
Hátrányban az 50 felettiek
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László nem tartja jónak, hogy a nyugdíjas munka „olcsósításával” a többi munkavállaló helyzetét nehezítik. Különösen az 55 év felettiek kerülnek hátrányba a nyugdíjasokkal szemben. Az elhelyezkedés a nyugdíjhoz közeledve egyre nehezebb, ezt ellensúlyozandó most az 55 év felettiek foglalkoztatásához támogatást kaphatnak a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból. Ez a kedvezmény azonban jövőre megszűnne a szocho-támogatási rendszer átírásával. Plusz a nyugdíjasok foglalkoztatása jóval olcsóbbá válna. Tehát
az 50 felettiek két oldalról is hátrányba kerülnének a jelenlegi helyzetükhöz képest.
Jöhetnek a nyugdíjas ápolók és tanárok
Kordás félelme még, hogy a közszférában nyugdíjasokkal próbálják meg kiváltani azokat a dolgozókat, akiket elbocsájtanak. Mert jóval olcsóbb lesz nyugdíjast foglalkoztatni, mint aktív dolgozót. Hasonlót már láthattunk, amikor közfoglalkoztatottakra „cserélték le” az állami alkalmazottakat.
Elvileg most is lehetne a közszférában olcsóbban nyugdíjasokat foglalkoztatni a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül. Valójában azonban ez nem volt opció. Egyrészt, mert a pedagógusok, egészségügyi dolgozók csak saját alkalmazottak lehetnek. Másrészt mert a nyugdíjas szövetkezetek áfás számlát adnak, és az áfát a közszférában nem tudják leírni, így az 27 százalék többletköltséget jelent – magyarázta Majzik Nándor, a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet cégvezetője.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc úgy véli, a közszférában is enyhíteni kell és enyhíteni is fognak a nyugdíj melletti munkavégzés szabályain. Bízik benne, hogy eltörlik a munkabér vagy nyugdíj szabályát. A logika és a józan ész legalábbis ezt diktálná szerinte.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
150-200 ezer nőt elengedtek, most visszacsábítanák őket
Dávid Ferenc annak ellenére támogatja a tervezett lépést, hogy érdekelt a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek szervezésében is. Meggyőződése ugyanis, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy az egyre romló munkaerőpiaci helyzetben a mentálisan és fizikailag jó állapotban lévő nyugdíjasok visszamehessenek és vissza is menjenek dolgozni.
Persze, az adóelőny elvész a szövetkezeteknél. Így ha jövőre a nyugdíjas dolgozna, megpróbálhat egyedül is munkát szerezni magának, adózásilag nem éri hátrány az előbbi esetben, úgy mint most.
Dávid Ferenc viszont továbbra sem érti, miért volt szükség a nők 40 rendszer bevezetésére, illetve hogy miért tartják fenn továbbra is a feszítő munkaerőhiány közepette.
Miért engednek el 150-200 ezer nőt 57-58 évesen nyugdíjba?
Most meg megpróbálják visszacsábítani őket nyugdíjasként dolgozni? Miközben amúgy folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt –mutatott rá az ellentmondásra.
Január elsejétől pedig a nők 40-es nyugdíjasok nem csak a nyugdíjas szövetkezeteknél dolgozhatnának majd kereseti korlát nélkül, hanem bárhol máshol is. Hiszen ők is saját jogú nyugdíjasok.
De minek kellettek egyáltalán a nyugdíjas szövetkezetek?
Másfelől közelítve a kérdést: a szakszervezetek eleve azt mondták, hogy nem nyugdíjas szövetkezeteket kellett volna létrehozni, hanem adójogszabályi szinten enyhíteni a nyugdíjasok foglalkoztatásának terhein, ahogyan most tervezik. És ha innen nézzük, nincs is szükség nyugdíjas szövetkezetekre. Kordás László nem tartja kizártnak, hogy a módosítás következtében a nyugdíjas szövetkezetek kiszorulhatnak a piacról idővel.
A Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet cégvezetője azonban nem tart attól, hogy hátrányba kerülnének a nyugdíjas szövetkezetek amiatt, hogy megszűnik az adóelőnyük. Munkaerőhiány van, így a toborzás átvállalása is fontos érv lehet a szövetkezetek mellett. Jelenleg több mint 80 százalékban a cégek megmondják, milyen nyugdíjas munkaerőt keresnek, és aztán rábízzák a szövetkezetre, hogy találjon nekik embereket. A felvételt és a foglalkoztatás többi adminisztrációját is átvállalják, ezen kívül foglalkoztatói és nyugdíjas adatbázist építenek, segítik az előzetes kiválasztást, tanácsot adnak – sorolta a szövetkezetek nyújtotta többletszolgáltatásokat.
Ugyancsak a nyugdíjas szövetkezetek mellett szólhat, hogy az ott foglalkoztatottakra nem vonatkoznak a Munka Törvénykönyve szabályai, mert nem munkaviszonyról van szó. Ám ha egy cég közvetlenül alkalmaz saját jogú öregségi nyugdíjast, akkor rá alkalmazni kell a munkajogi szabályokat. Kell neki szabadságot és betegszabadságot biztosítani, állományba kell venni, ha véget ér a munka, fel kell őt menteni és így tovább. Ami egyrészt megdrágítja a foglalkoztatását, másrészt adminisztrációval jár.
A szövetkezetek előnye a rugalmasság, ami a foglalkoztató és a nyugdíjas oldaláról is fontos elvárás, említette egy nyugdíjas szövetkezet névtelenséget kérő vezetője. Mert előfordul, hogy csak rövid ideig van szükség a foglalkoztatásra, de akad olyan nyugdíjas, aki nem szeretne folyamatosan dolgozni, csak időszakosan. Ezt a rugalmasságot a munkaviszony mellett nehéz elérni, a szövetkezetek viszont képesek biztosítani. Ez az előny akkor is megmarad, ha az adóelőny elvész. Mindkét formának lehet tehát helye. Az idő fogja eldönteni, mely típusú tevékenységeknél előnyösebb a nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatni, és melyek lesznek azok, ahol célszerűbb saját alkalmazottként felvenni az idősebbeket.
Kiemelt kép: Ujvári Sándor / MTI
A kormány elszipkázza a nyugdíjra szánt befizetéseket
Az mfor.hu cikke szerint az ideinél 33,7 milliárd forinttal kevesebb pénz jut jövőre a nyugdíjalap kifizetéseire a munkáltatók befizetéseiből az államkincstárba. A csütörtökön benyújtott, 2019-es költségvetési törvényjavaslat alapján arról írnak, hogy megváltoznak azok az arányok amelyek alapján eldől, hogy mennyi pénz jut a nyugdíjalapba.
A javaslatszerint a nyugdíjak kifizetésére szolgáló alap jóval kisebb arányban részesül majd a munkaadók adójából, ráadásul ez csökkenő adótétel mellett valósul meg: a szociális hozzájáulás ugyanis az idei 19,5 százalékról jövőre 17,5 százalékra csökkenhet, amennyiben teljesülnek a reálbér- emelkedése vonatkozó feltételek.
Az előirányzatok szerint idén 1963,4 milliárd forint folyik be az alaphoz a szociális hozzájárulási adóból és a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékból, jövőre pedig már csak 1929,7 milliárd, különbség 33,7 milliárd forint.
Jó dolga lesz a melósnak: folytatódik a nagy béremelkedés
A külföldre vándorolt százezrek miatt kialakult durva munkaerőhiány miatt jövőre is jóval többet fognak keresni azok, akik állásban lesznek. A benyújtott költségvetési törvényjavaslat azzal számol, hogy ugyan a tavalyi eszeveszett tempót nem éri el, de még így is kétszámjegyű keresetnövekedés lesz idén, jövőre pedig ennél valamivel kisebb ütemben nőnek a bérek, közel 9 százalékkal visznek haza többet az alkalmazottak.
Mivel tavaly éves átlagban durván 300 ezer forint volt a bruttó és 200 ezer a nettó átlagkereset az országban, így arra lehet számítani, hogy idén 330, jövőre pedig 360 ezerre nő az országos bruttó átlagbér. A nettó pedig 220, illetve 240 ezerre kúszik fel.
A versenyszektorban valamivel jobban lehet keresni:
- a bruttó jövőre 370 ezerre nő,
- a nettó megközelíti a 250 ezret.
A nyugdíjakat jóval kisebb ütemben, 2,7 százalékkal növeli az Orbán-kormány, ez az átlagnyugdíj esetében csupán havi nem egészen 3500 forintos emelkedést jelent.
Az állami pénzköltésben jövőre erősítik a honvédelmet, csaknem 100 milliárd forinttal fordítanak erre többet jövőre, mint az idei 350 milliárdos keret. A költési tortából a sport is nagyobb szeletet fog kihasítani, ott bő 80 milliárdos pluszt tervez a kabinet. Leginkább az új Puskás Ferenc Stadion költségei nőnek meg.
Kormányzati propagandára 50 százalékkal több jut.
Az európai parlamenti, valamint önkormányzati választások is jócskán viszik az adófizetők pénzét, csaknem háromszor annyiba fog kerülni ennek a két választásnak a lebonyolítása, mint amennyit idén a parlamenti választás felemésztett.
Az sem lehet meglepetés az elmúlt évek fényében, hogy az oktatást háttérbe szorítja Orbán Viktor kormánya. Az állami költéseken belüli részaránya tovább mérséklődik. Így jön ki az, hogy noha alig 30 milliárddal, de nő az oktatási tevékenységekre fordítandó pénz, de ezt, sőt ennél is többet elvisz az áremelkedés, magyarán: reálértelemben kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az iskolák, egyetemek. A költségvetési mellékletek alapján úgy tűnik, az oktatóknak is rossz hírt rejtenek a táblázatok.
Bérük minimálisan emelkedik, kevésbé, mint amennyivel az élet drágul, vagyis a választási év előtti, szavazatvásárlási célt is szolgáló, köz- és felsőoktatási oktatói béremelés nem folytatódik, a tanárok reálbére könnyen lehet, hogy még csökkenni is fog.
Az új paksi atomerőmű projektje lassan, de biztosan halad előre, az ideihez hasonlóan jövőre is bő 100 milliárd forinttal tervezik emelni az ezt menedzselő cég, a Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkéjét.
Megvan, mennyivel nőhetnek jövőre a nyugdíjak
A szerdán benyújtott költségvetési tervezet szerint a fogyasztói árindex (=infláció) 2,7 százalékos növekedésével számol a kormány. Ez az átlagnyugdíjra, cirka 128 500 forintra vetítve 3468 forintos emelést jelenthet,azaz kis híján 132 ezer forintra hízhat jövőre az idősek átlagos ellátása.
A konvergenciaprogramot figyelembe véve pedig az ábra szerinti növekedés jöhet a következő években az átlagnyugdíjaknál:
Az emelés örvendetes hír, csakhogy közben mint írtuk, a nyugdíjak az évek alatt egyre jobban leszakadnak az ütemesebben növekvő bérektől.
Ami a nyugdíjkassza bevételeit illeti: jövőre megszűnik az egészségügyi hozzájárulás, és csak szociális hozzájárulási adó (szocho) lesz. A szociális hozzájárulási adónál és járulékoknál jelentős, az ideit 570 milliárddal meghaladó bevételt vár az állam, összesen 5408 milliárd forintnyit. A szociális hozzájárulási adó 2019-ben megfizetett összegének 70,22 százaléka a nyugdíjalapot, 27,31 százaléka az egészségügyi alapot, 2,47 százaléka a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti meg, és a NAV utalja a bevételekből az alapoknak a pénzt.
- Korhatár feletti öregségi nyugdíjakra 2773 milliárd forintot terveznek elkölteni, szemben az idei évre belőtt 2670 milliárd forinttal;
- a nők korhatár előtti ellátására (=nők 40) 259 milliárd forintot állítottak be, az idei 260 milliárd forint után;
- özvegyi nyugellátásra pedig 348 milliárd helyett 357 milliárd forintnyit.
A nyugdíjprémiumra az idei 32,5 milliárd forint helyett jövőre csak 24,7 milliárd forint céltartalékot képeznek.
Fotó: Balázs Attila / MTI
Nyugdíjemelés: itt vannak a kormány 2019-es számai
A fogyasztói árak emelkedését 2,7 százalékra várja a hivatalos kormányzati inflációs előrejelzés a 2019-es évre. Ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjasok jövőre ekkora alapnyugdíj emeléssel kalkulálhatnak. A 2,7 százalékos emelés a 128 ezer forint körüli átlagnyugdíjjal számolva havi plusz 3500 forintot jelent, ami éves szinten 42 ezer forint – írja Portfolio.
A 2,7%-os emelés a 128 ezer forint körüli átlagnyugdíjjal számolva havi plusz 3500 forintot jelent, ami éves szinten 42 ezer forint. De nem csak az infláció mértékével emelik a nyugdíjakat: a kormány 4,1%-os GDP-növekedéssel számol, így a jogszabályok miatt jár a prémium az idősebbeknek. Ez a legtöbb nyugdíjas esetében legfeljebb egyszeri 12 ezer forint lesz. Ha egy nyugdíjas 80 ezer forintnál kevesebbet kap havonta, akkor az ő esetében lehet arányosan kevesebb a prémium összege.
A Portfolio cikke szerint nem lenne meglepő, ha jövőre is lenne pénz az Erzsébet-utaványokra. Már csak azért sem, mert jövőre is választások lesznek.
Nyugdíjba lépve kedvezményt kaphat, akinek van gyereke
Talán nem mindenki tudja, de az állami nyugdíjbiztosításban a nyugdíjba vonulók számos kedvezményeket vehetnek igénybe a gyermekeik után, amikor megállapítják a nyugellátásukat. A kedvezmények hol közvetlenül, hol közvetve jelentkeznek a nyugdíj megállapításakor, hívta fel a figyelmet az Adózóna.hu.
A kedvezményeket, jogosultságokat így csoportosították:
- nyugellátásra való jogosultság,
- szolgálati idő elismerése,
- nyugellátás összegének megállapítása,
- járulékfizetés.
Saját jogú, és hozzátartozói nyugdíjnál, korhatár előtti ellátásnál és szolgálati járandóságnál is lehet bizonyos esetekben kedvezményt, jogosultságot kapni, írta a nyugdíjguru. Hogy egy konkrétumot is mondjunk: a nők 40-nél például beleszámít a szolgáltai időbe a gyermek(ek) nevelésével töltött évek száma, mint azt jól összefoglalta. De nem csak akkor számíthat bele a gyereknevelés a szolgálati időbe, ha nők 40-ről van szó.
Ha már nyugdíj, és gyerekvállalás: évekkel ezelőtt óriási felháborodást váltott ki, amikor pontrendszer alapján számított volna a nyugdíjnál, ki hány gyereket vállal, ami egyébként példa nélküli gyakorlatot jelentene:
Aztán a Népesedési Kerekasztal vetette fel, hogy ismerjék el a nyugdíjban a gyerekvállalást:
Később egy konferencián az vetődött fel, hogy kössék gyerekvállaláshoz a nyugdíjjogosultságot:
Kiemelt kép: Thinkstock