Egymást osztja a DK és a Fidesz a nyugdíj miatt
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a nyugdíjasoknak, az Orbán Viktor által bejelentett nyugdíjprémium, helyett inflációkövető nyugdíjemelés járna. Rónai Sándor, az ellenzéki párt szóvivője úgy fogalmazott, a kormány trükközik a nyugdíjemeléssel.
A jövő évi költségvetésben hamis inflációs adatot szerepeltet, így a nyugdíjak reálértéke tovább csökken, Szerinte erre utal, hogy a büdzsé 2019-ben 2,7 százalékos inflációval számol, míg a fideszes jegybank szerint legalább 3,1 százalékos lesz a pénzromlás.
A visszatartott pénz egy része a nyugdíjprémium, amely törvény szerint jár, nem kegyként, ahogy azt a miniszterelnök feltünteti.
Úgy viselkedik Orbán Viktor, mint egy tolvaj, aki miután kirámolta a házat néhány cuccot visszavisz a ház tulajdonosának, hogy aztán az hálálkodjon érte.
Rónai Sándor azt mondta, a Gyurcsány-kormány alatt kőbe volt vésve, hogy a kormány megvédi a nyugdíjak értékét, nem trükköztek az idősek pénzével.
Azok a Gyurcsányék beszélnek…
A Fidesz-frakció közleményében úgy reagált, hogy Gyurcsányék a nyugdíjak értékét hagyták romlani, a nyugdíjprémium még csak eszükbe se jutott. Azok a Gyurcsányék beszélnek, akik kormányzásuk alatt saját zsebüket tömték, de a nyugdíjasoktól elvettek egy havi nyugdíjat.
A 2006-ban megalakult Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány alatt több mint 7 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, mert a nyugdíjas-inflációt követő nyugdíjemelést sem biztosították.
A Fidesz-KDNP kormányzása óta törvény garantálja a nyugdíjak értékének megőrzését és az ország történetében először tavaly fizettek nyugdíjprémiumot, amire idén is számíthatnak az idősek. Ha a tényleges éves infláció magasabb lenne a becsültnél, akkor a kormány novemberben kompenzálja azt. (mti)
Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Gyerekeknek főz – szakács lett az államtitkárból
A Független Hírügynökségnek Tóth Zoltán azt mondja, nem tartja megalázónak mostani helyzetét. A volt államtitkár most jogásznak, közigazgatási szakértőnek, szakácsnak és könyvmolynak vallja magát. Természetesnek veszi, hogy nyugdíjasként csökkent az életszínvonala, és úgy érzi, hasznos.
Letette az uniós szakácsvizsgát, így főzhet a Heti Betevő budaörsi csapatában és egy mozgássérült alapítványnak.
Négy éve pedig alapított egy budaörsi olvasókört, amikor kirúgták utolsó állami állásából is.
Választási szakértőként vonták be az EBESZ végső jelentésébe és a Tiszta voks nevű alapítvány tevékenységébe, és Kim Lane Scheppele professzor is kikérte véleményét a választások értékeléséhez. Nem bánta meg, hogy a Demokratikus Koalíció színeiben elindult, majd visszalépett. Az volt a célja, hogy bebizonyítsa:
összefogás nélkül nem megy. És sajnos be is igazolódott: összefogás nélkül tényleg nem megy.
Szerinte a következő választáson is csak így lehetne megverni a Fideszt, de most még arra sem lát sok esélyt, hogy jövőre legyen előválasztás és a főpolgármester-jelöltet így válasszák ki.
Tovább a lenini úton
A választók döntő többsége tudja, hogy ez a helyes út, de a pártvezetőkkel ezt még nem sikerült megértetni.
Tehát úgy állunk most, hogy néhány lúd legyőzi a választó polgárókat.
A Fidesz új választási törvényében mintegy 120 olyan javaslatot talált,
amely visz tovább bennünket a lenini úton…
A pálya még lejtősebb lesz, a módosítások a Fidesz előnyeit teszik egyértelműbbé.
Ezt főzte ki a Fidesz
Egyéni választókerületben is szavazhatna, akinek sem magyarországi, sem külföldi lakóhelye nincsen. Ez egyértelműen a buszoztatást jelenti a környező országokból. A Fidesz ezt eddig is tette, de most legálissá változtatja. Amennyiben egy párt neve, egy tagjának a fényképe megjelenik az óriásplakáton, már nem kellene feltüntetni az impresszumot. Így nem lehet tudni, ki helyezte ki a plakátot. A Fidesz ezzel törvényesítené a módszert, amellyel ellenzéki pártvezetőket Soros-bérencként tüntetett fel.
A törvény módosítása után az ellenzék a 11 ezer szavazókörből ötezerben nem tud delegálni embert, míg a határon túliaknak öt módosítás is egyszerűsíti a szavazást.
Még magyarul sem kell tudni
A határon túliaknak nem kell tudni magyarul, még leírni sem a nevüket. Bárki beadhat kérelmet, hogy regisztrálják a választói névjegyzékben. Törvényessé tennék, hogy pártocskák, alapítványok fejkvótáért gyűjtsék az aláírásokat. A kamupártokat is felmenti a Fidesz a törvénysértés alól, az állami támogatás megvonása a jövőre szól, a módosítás visszamenőleg mentesíti őket a visszafizetés alól.
Szerinte a Fidesznek az önkormányzati választások előtt nem kell hozzányúlnia a választási törvényhez, olyan centralizált rendszer, annyira kezében tartják a településeket a költségvetésen keresztül. Nem kell, hogy lázadjanak az önkormányzatok. Tíz százalékkal emelik a polgármesterek, testületi tagok javadalmazását, és már hűségesek is lesznek.
„A Fidesz az ellopott pénzt már felélte”
Az MSZP feljelentette Orbán Viktort
A Legfőbb Ügyészségen jelentette fel a szocialista Korózs Lajos szerdán a miniszterelnököt és több kormányzati politikust. Szerinte Orbán Viktor is felelős azért, hogy csalással vették el hárommillió ember háromezer-milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári megtakarítását. Hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés, azaz közfeladattal kapcsolatos kötelesség megszegése, valamint csalás és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést.
A 3000 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása a mai napig heves indulatokat gerjeszt, az ellenzék időről időre előveszi a kormányoldalt az einstand miatt, sőt a szocialisták a napokban feljelentést is tettek. Képviselők rendszeresen feszegetik, mikor fizeti meg az állam a tartozást az egykori pénztártagoknak, hiszen a jegybank kimutatásában máig kötelezettségként tartják nyilván az összeget. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter pedig nemrég azt vezette le, hogy az elkobzott vagyon nem is lehetne Matolcsyéknál: ha adósságtörlesztésre fordították, akkor nem jelenhetne meg sehol, ha nem, akkor pedig az állami vagyonmérleg egyik tételeként kellene szerepelnie a 3000 milliárdnak.
De nem azért megy a savazás, mert az ellenzéki pártok olyan jónak tartanák a korábbi magánnyugdíjpénztári rendszert. A lopást, beszántást utasítják el abban a formában, ahogyan történt – derült ki körkérdésünkből, amelyben azt tudakoltuk, mi a tervük a megszüntetett magánnyugdíjpénztári rendszerrel.
Az LMP így foglalta össze a lényeget:
2010-ben a jelentős és szükséges módosítások helyett bezúzták a magánnyugdíjpénztári rendszert: 3 millió ember megtakarítását ellopták, és hazugsággal, zsarolással kényszerítették vissza az embereket az állami rendszerbe. Ezek a pénzek nagyon fognak hiányozni, amikor az érintettek majd nyugdíjba mennek.
„A Fidesz az ellopott pénzt már felélte”
A magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállítását firtató kérdésünkre a kormánypártok (Fidesz, illetve KDNP) nem válaszoltak, de feltételezzük, nekik ez nem szándékuk. Rajtuk kívül a Jobbik volt még vállaltan a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése mellett, de ők sem úgy képzelték a dolgot, ahogy a kormány végrehajtotta. És a válaszoló ellenzéki pártok egyike sem tarja vállalhatónak, amit a Fidesz meglépett. A MoMa kivételével azonban mégsem állítanák vissza a magánnyugdíjpénztárakat. Mert szerintük ez nem lehetséges és nem is volt jó a modell.
A Fidesz az ellopott pénzt már felélte, és most minden forintra szükség lenne az oktatás rendbetételéhez, az egészségügy megmentéséhez és a béremeléshez – véli az LMP. Az Együtt szerint is irreális terhet jelentene a 3000 milliárd forint visszaadása a magyar társadalomnak, a munkavállalóknak, az adófizetőknek. Ők a megmaradt magánpénztári tagoknak felkínálnák, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára vagy nyugdíjbiztosítási termékbe vihessék át magánnyugdíjpénztári megtakarításukat. A kis létszámú tagság miatt ugyanis kérdésesnek tartják, fenntartható lesz-e a még talpon maradt négy pénztár.
A Párbeszéd viszont a tagok által kiválasztott önkéntes nyugdíjpénztárakba mentené át a még meglévő magánpénztári megtakarításokat. Nem adottak a helyreállítás feltételei, hiszen sem a pénz, sem a pénztárak nagy része nincs már meg – tették hozzá.
Nincs meg a fedezete – ez az MSZP egyik érve arra, miért nem lehet és nem is célszerű restaurálni a magánpénztári rendszert. 2010 novembere óta csak a tagok önkéntes befizetése érkezik be a pénztárakhoz, a társadalombiztosítási kasszába befolyt 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot pedig felhasználták az aktuális nyugdíjak kifizetéséhez.
A DK ugyancsak úgy ítéli meg, nem lehet visszaállítani a korábbi helyzetet. De azt ígéri, hogy az Orbán kormány idején tisztességtelenül szerzett vagyonokat vissza fogja szerezni, és ebből kárpótolja az Orbán-rendszer kárvallottjait, így a nyugdíjpénztári tagokat is.
A Jobbik sem kívánja visszaállítani az eredeti állapotot, mert lehetetlen lenne háromezermilliárd forintot előteremteni. Ez a pénz elúszott sok tízezermilliárddal együtt az elmúlt nyolc évben. Szerintük politikai felelősségre vonásra lenne szükség. Az ő elképzelésük az volt anno a magánnyugdíjpénztárak megszüntetésére, hogy a külföldi cégektől átveszik a vagyont, létrehoznak egy befektetésekkel, vagyonkezeléssel foglalkozó osztályt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatáson belül, és a háromezermilliárdnyi vagyont megtartják, illetve tovább bővítik úgy, hogy az egyéni számlák megmaradtak volna a pénztártagok számára.
Nem volt igazán jó megoldás
A technikai és pénzügyi akadályok említésén túl azonban az is kiderült a válaszokból, hogy az ellenzéki pártok többsége nem igazán tartotta jónak a korábbi magánnyugdíjpénztári rendszert. Az Együtt más országok tapasztalataira hivatkozva nem javasolja egy mindenkire kötelező, a járulékok egy részét automatikusan a tb-rendszerből a magánrendszerbe átterelő új magánnyugdíjpénztár-jellegű rendszer létrehozását.
Az MSZP negatívumként említette, sokan nem tudták, hogy csak azt kaphatják meg nyugdíjba vonuláskor, ami az egyéni számlájukra ténylegesen rákerült. Vagyis ha a foglalkoztató levonta, de nem fizette be, vagy be sem vallotta a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, akkor az elveszett a tag számára. A magánpénztár tőkefedezeti elven működik, így ha a tőkepiacok vagy a kamatok alacsonyak, akkor nem lesznek jók a hozamok – tették hozzá. Mostanában pont ennek ellenkezője volt tapasztalható, de persze fordulhat a kocka.
A Párbeszéd pedig azt emelte ki, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer nem jelentett valódi öngondoskodást, hiszen a levont egyéni nyugdíjjárulék volt a megtakarítás forrása, és nem a leadózott, „kézhez kapott” jövedelem. Ezért sem érezték sokan magukénak ezt a típusú pénztári vagyont és ezért kerülhetett sor viszonylag nagyobb ellenállás nélkül a kormányzati einstandra, ami ráadásul az akkor érvényben lévő Alkotmánnyal is ellentétes lépés volt.
A Jobbik is rossz konstrukciónak tartotta a korábbi kötelező magánnyugdíjpénztár-rendszert. Egyrészt, mert nem volt felkészülve az ország arra, hogy több ezer milliárd forintot (a pénztárakba irányított járulékok) kivonjanak a gazdaságból. Majd a rossz gazdasági döntések tovább rontottak a helyzeten, így komoly eladósodást jelentett a magánnyugdíjpénztár, ráadásul magas kamatú nyugati hitelekből próbálták betömni a keletkező lyukat.
Bokros restaurálná a rendszert
A Bokros Lajos elnökölte Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) az egyetlen párt, amelyik szükségesnek tartja a rendszer visszaállítását. Fogyó és öregedő népességű országban, ahol ráadásul az adócsalás nemzeti sport, a társadalombiztosítás egyedül sosem lesz képes kielégítő nyugdíjat fizetni . A volt pénzügyminiszter lapunknak azt is kifejtette, hogyan képzeli a restaurációt:
- Kell egy központi magánnyugdíjpénztár (Országos Nyugdíjbefektetési Alap, ONYA) mint második nyugdíjpillér, ami fokozatosan a tagok tulajdonába kerülne. Kezdetben az ONYA állami vagyonalapként működne, ausztrál vagy új-zélandi mintára. Gyűjtenék a munkavállalói járulékok egy részét, és befektetnék a tőkepiacokon.
- A második pillér feltőkésítésének elsődleges forrása a MoMa privatizációs akciója lenne: eladnák az összes, a Fidesz által államosított bankot és közüzemet.
- A régi magánnyugdíjpénztári tagok egyéni számláján jóváírnák azt a befektetési értéket, ami az elkobzás pillanatában látható volt. Ennek összértéke 3000+ milliárd forint, ami nem tartalmazza a lassan nyolc éve elmaradt hozamot. De ezt a MoMa szerint képtelenség lenne kiszámítani és igazságosan elosztani. Úgy vélik, mindenki megérti majd, hogy ez volt az önkényuralom költsége.
- Ha a privatizációs bevételek nem lesznek elegendőek a korábbi magánpénztári összegek jóváírására, akkor az államháztartás kötelezettséget vállalna arra, hogy a költségvetési bevételek 1 százalékát folyamatosan átadja az ONYÁ-nak.
- A munkavállalóknak legalább 10 százalékos járulékot kell befizetni ahhoz, hogy a működési költségek levonása után maradjon annyi hozam, ami biztosan meghaladja a tb-nyugdíjkassza számított hozamát.
Következő cikkünkben arról olvashatnak, mit főztek ki a pártok a jövő nyugdíjasainak.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Orbán 300 ezres nyugdíjat ad a magyarok pénzéből az ukránoknak
A DK elnöke közösségi oldalán egyetlen percet kér, hogy videójában röviden elmagyarázza,
Orbán hogyan ad a magyarok pénzéből 300 ezres nyugdíjat és szavazati jogot ukránoknak!
A Demokratikus Koalíció csütörtökön benyújtotta határozati javaslatát, amelyben annak az 1962-es egyezménynek a felmondását javasolják, amely alapján az ukránok nyugdíjat kaphatnak Magyarországon anélkül, hogy egyetlen percet is dolgozott, járulékot fizetett és biztosítás jogviszonyt szerzett volna itt. A költségvetést, ezen belül jellemzően a nyugdíjkasszát évente legkevesebb 30 milliárd forintnyi kár éri.
Ukránok nyugdíja: Gyurcsányék felmondatnák Orbánnal
A DK képviselői (Gyurcsány Ferenc, Vadai Ágnes, Varju László) az 1962-es egyezmény azonnali felmondását javasolják, mivel az egyezmény több cikke
visszaélésre ad lehetőséget.
Sajtójelentések, helyszíni beszámolók szerint az elmúlt években Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, különösen az ukrán határ közelében tömegessé és rendszerszerűvé vált a visszaélés az egyezmény említett rendelkezéseivel.
A határozati javaslat szerint ukránok tucatjai, olykor százai létesítenek fiktív lakcímet egy-egy erre vállalkozó tulajdonos lakóépületében, majd nyújtják be igényüket az egykori Szovjetunióban, illetve Ukrajnában szerzett szolgálati, biztosítási időre hivatkozva az ukrajnainál sokkal magasabb magyarországi ellátásra, jellemzően nyugellátásra.
A DK szerint gyanítható, hogy a szolgálati, biztosítási időt, illetve az igényt megalapozó jogcímet igazoló dokumentumok jelentős része hamis, minthogy az ezek alapján – a magyar jogszabályok szerint – megállapított nyugdíjak általában jelentősen meghaladja a magyarországi nyugdíjak átlagát,
nem ritkán a 2-300 ezer forintot is eléri.
Becslések szerint az említett egyezmény rendelkezéseivel visszaélve jelenleg 26 ezer, SzabolcsSzatmár-Bereg megye területén fiktív lakcímre bejelentett, életvitelszerűen Ukrajnában élő ember jut jogosulatlanul magyarországi ellátáshoz, anélkül, hogy Magyarországon egyetlen percet is dolgozott, járulékot fizetett és biztosítás jogviszonyt szerzett volna.
A költségvetést, ezen belül jellemzően a nyugdíjkasszát évente legkevesebb 30 milliárd forintnyi kár éri.
A javaslat szerint az Országgyűlés megállapítaná, hogy a 2009-ben hivatalban lévő kormány előkészítette az egyezmény felmondását, de ezt az Orbán-kormány elmulasztotta, ezért most felszólítja a kabinetet, hogy haladéktalanul nyújtson be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek az egyezmény felmondásáról; utasítsa a kormányhivatalokat, hogy az egykori szovjet utódállamokból, különösen Ukrajnából érkezők állandó lakcím létesítésére vonatkozó kérelmét gondosan vizsgálják meg, a nem életvitelszerűen itt élők lakcímét szüntessék meg.
A Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szüntesse be nyugellátásuk folyósítását.Az Országgyűlés felkéri a legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja ki, a fiktív lakcímet létesítőkkel, a jogosulatlan nyugellátást igénylőkkel szemben megáll-e a csalás vagy más bűncselekmény gyanúja. A jogosulatlan nyugellátást igénylők mellett vizsgálja ki, kik gyanúsíthatóak felbujtói és bűnsegédi bűnrészességgel.
Az indoklás szerint külön vizsgálatot érdemelne, hogy a kedvezményezettek közül hányan létesítettek Magyarországon állampolgári jogviszonyt anélkül, hogy a törvényes feltételeknek megfeleltek volna, és szavazhatnak áprilisban annak a kormánynak a hivatalban maradására, amely ezt az aranybányát számukra megnyitotta.
A DK a parlament elé viszi az ukránok magyar nyugdíját
A Demokratikus Koalíció országgyűlési határozati javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a kormány azonnal mondja fel azt az egyezményt, amelynek alapján ukrán állampolgárok kapnak magyar nyugdíjat. A DK aláírásgyűjtést is kezdeményezett már a témában.
A párt alelnöke, Vadai Ágnes, aki kedden sajtótájékoztatót is tartott a témában, az MTI-vel azt közölte: az Orbán-kabinet egy régi egyezmény alapján akár havi több százezer forintos nyugdíjakat is fizet ukrán állampolgároknak. A megállapodást még 1962-ben kötötte meg a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, de azt csak 2010-ben kezdték el rosszhiszeműen kihasználni, a korábbi pár száz ukrán igénylő száma azóta sok ezerre nőtt.
A baloldali kormányok már tárgyaltak az egyezmény felmondásáról, de a 2010-es kormányváltás után Orbán Viktor miniszterelnök inkább kihasználta a megállapodást és „Ukrajnából importált magának megélhetési Fidesz-szavazókat a több százezres nyugdíjakkal” – fogalmazott a politikus.
A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc hétfőn a Facebookra is feltöltött egy videót, amelyben olyan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, határmenti falvakba látogatott el, ahol az utóbbi időben hirtelen megnőtt a bejelentett lakosok száma. Gyurcsány szerint van olyan romos ház, ahova több mint 200 ember van bejelentve.
Kiemelt kép: 24.hu/Karancsi Rudolf
Nyugdíjjal megvett, Fidesz-szavazó ukránok után nyomoz Gyurcsány
Pár év alatt a másfélszeresére emelkedett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kispalád lélekszáma – mondta a Facebookra feltöltött videójában Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke. A politikus azzal kapcsolatban látogatott el a magyar-ukrán határ mellé, hogy egy régi egyezmény miatt ukrán és orosz állampolgárok ezrei kaphatnak 300 ezer forintos nyugdíjat a magyar államtól. Gyurcsány szerint az Orbán-kormány ezt kihasználva szerez magának szavazókat.
A DK elnöke szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyjából 26 ezer olyan ukrán állampolgár lehet, aki csak azért jelentkezett be valamelyik magyar határmenti településre, hogy az itteni szociális ellátást megkaphassa.
A videóban megszólal több helybeli is, akik arról is beszélnek, hogy a Magyarországra átjött ukrán állampolgárok eltüntetik annak bizonyítékait, hogy mennyi nyugdíjat kaptak Ukrajnában, és így igényelnek magasabb összeget. Bemutatnak egy romos házat is, amelybe állítólag 203 ukrán állampolgár van bejelentve. Gyurcsány azt is elmondta, hogy a bejelentkezett állampolgárok egy részét a Fidesz a szavazáskor tudja aktivizálni.
A párt múlt héten jelentette be, hogy aláírásgyűjtést indítanak azért, hogy elvegyék ezeket a nyugdíjakat, valamint az is kiderült, hogy a párt másik kezdeményezése, miszerint el kellene vennie a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát nem lenne ellenére a társadalomnak.
A háromszázezres UKRÁN nyugdíjak nyomában
Kíváncsi vagy, hogy miért kapnak 300 ezer forintos nyugdíjat a magyarok zsebéből olyan ukránok, akik soha nem éltek, dolgoztak és adóztak itt? És arra, hogy hogyan lesz belőlük magyar állampolgár, majd Fidesz-szavazó? Én most utánajártam. Nézd végig a videót, meg fogsz döbbenni! Ma csak a DK képviseli, hogy ne a magyarok fizessék az ukránok nyugdíját! Csatlakozz Te is az aláírásgyűjtésünkhöz:bit.ly/3D63SMsÉs osszátok meg a videót, hogy minél többekhez eljusson!
Közzétette: Gyurcsány Ferenc – 2018. január 15.
Kiemelt kép: Gyurcsány Ferenc/Facebook