Nyugdíjemelés! Fontos hírt jelentettek be!

Nyugdíjemelés! Fontos hírt jelentettek be! A költségvetési munkacsoport egyeztetett a jövő évi nyugdíjakról, januárban nyugdíjemelés lesz, februárban pedig ismét jön a 13. havi nyugdíj – írta a közösségi oldalán szerdán a pénzügyminiszter.

Varga Mihály bejegyzése szerint a tavalyi, 18,5 százalékos és az idei, 6 százalékos nyugdíjemelés után a 2025-ös költségvetés is biztosítja a szükséges forrásokat. Az emelés mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat. Jövő februárban már ötödik alkalommal fizet az állam 13. havi nyugdíjat – írta a tárcavezető.

Varga Mihály kiemelte, hogy a kormány háborús időkben is betartja a nyugdíjasoknak tett ígéretét, megvédi a nyugdíjak értékét. Ezzel párhuzamosan a költségvetési hiány idén 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökken, miközben az államadósság-ráta évről évre javul – tette hozzá. (MTI)

Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:

Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:A nyugdíjtörvény lehetővé teszi egyszeri segély kérelmezését is a nyugellátásban részesülőknek. Vannak azonban feltételei.

( Friss hírek )

Egyszeri segélyt az kaphat, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül, és a havi bevétele nem haladja meg a 100 ezer forintot, ha közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, vagy a 120 ezer forintot, ha egyedül él – ad tájékoztatást a News7.

Segélyt évente egyszer lehet igényelni az érintett nyugdíjas lakóhelye szerint illetékes kormányhivataltól.

A kérelemben meg kell jelölni különös méltánylást érdemlő körülményeket. Ilyen lehet:

katasztrófa vagy elemi csapás, egészségi állapot, közeli hozzátartozó egészségi állapota, gyógyszerköltség, közüzemi díj elmaradása.

Ezeket mind dokumentumokkal kell igazolni. A kérelem beadásakor a havi jövedelmünkről is nyilatkozni kell.

Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, de nem haladhatja meg az 50 000 forintot. Kivételesen indokolt esetben a Magyar Államkincstár Központja által engedélyezett segély összege maximum 100 000 forint lehet.

A kérelem beadható személyesen a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal ügyfélszolgálatán, illetve bármelyik kormányablakban. Postán is feladható, az illetékes kormányhivatalnak kell küldeni.

Ha van ügyfélkapunk, elektronikusan intézhetjük az e-Papír szolgáltatás igénybevételével. Ebben az esetben az e-Papír mellékleteként kell csatolni az adatlapot, valamint a kérelem elbírálásához szükséges egyéb dokumentumokat is.

Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:

( Friss hírek )

Segélyt évente egyszer lehet igényelni az érintett nyugdíjas lakóhelye szerint illetékes kormányhivataltól.

A kérelemben meg kell jelölni különös méltánylást érdemlő körülményeket. Ilyen lehet:

katasztrófa vagy elemi csapás, egészségi állapot, közeli hozzátartozó egészségi állapota, gyógyszerköltség, közüzemi díj elmaradása.

Ezeket mind dokumentumokkal kell igazolni. A kérelem beadásakor a havi jövedelmünkről is nyilatkozni kell.

Most jött az áprilisi nyugdíjakkal kapcsolatban a hír!

Az idei évben három hónapban érkezett korábban a nyugdíj azoknak, akik bankszámlára kérték az összeget (januárban, februárban és márciusban)

Lássuk, mikor várható az áprilisi nyugdíj kifizetése és hogyan kérheted azt bankszámlára!

Az áprilisi nyugdíj nem érkezik korábban:

hivatalosan április 12-én, pénteken utalják.

Így kérhető postai kézbesítés helyett bankszámlára a nyugdíj

A Magyar Államkincstár (MÁK) januárban tájékoztatót tett közzé a nyugdíjak bankszámlára utalásának igényléséről. Ez egy nagyszerű lehetőség minden nyugdíjas számára, mivel több előnnyel járhat a bankszámlára való utalás. A kérelem könnyen és gyorsan beadható elektronikus úton a magyarorszag.hu portálon, ügyfélkapus bejelentkezést követően. Az utalás módosításához írásban kell bejelenteni a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának. Fontos, hogy a folyósítás csak olyan bankszámlára történhet, amely a nyugdíjas saját számlája vagy társtulajdonosa a számlának írja hitelforum.hu.

Emellett a Magyar Államkincstár weboldalán is megtalálható a szükséges nyomtatvány, melyet postai úton vagy személyesen is benyújthatunk a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz.

A postai kifizetéssel ellentétben a bankszámlára történő utalás esetén az összeg azonnal rendelkezésre áll, valamint csak a nyugdíjas férhet hozzá a pénzéhez. További hírek

Jól mennek az egészségpénztárak, a Magyarok ide fektetik a pénzüket!

Gyorsan emelkedett a taglétszám, és a befizetések is csúcsra jártak az egészség- és önsegélyező pénztáraknál. 81 milliárd forinttal a kifizetések is rekordot döntöttek tavaly, az adókedvezménnyel növelt megtakarításaikat elsősorban gyógyszerek kiváltására és magánorvosi ellátásra költik a tagok – írja elemzésében a Bank360.hu.

Rekord tagdíjbefizetés és 82 ezer új belépő tag – igazán impozáns eredménnyel zárták 2023-at a hazai egészség- és önsegélyező pénztárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból az derül ki, hogy ezeknek a pénztáraknak a taglétszáma az év végén már átlépte az 1,124 millió főt. Történt ez annak dacára, hogy több min 16 ezren kiléptek. Igazából csak azoknak érheti meg megszüntetni az egészségpénztári tagságukat, akik például nyugdíjba mennek, így nem tudják igénybe venni a befizetéseik után járó szja-kedvezményt.

Kapcsolódó: Megszűnhet a 13-ik havi nyugdíj

A tagdíjbefizetések 18 százalékkal nőttek tavaly, nagyjából az inflációnak megfelelő ütemben. A tagok egyéni befizetései 60,7 milliárd forintra emelkedtek, ez 19 százalékos többlet 2022-höz képest, a munkáltatók ezt mintegy 9 milliárd forinttal egészítették ki, ami 10 százalékkal több az előző évinél. Emellett még bő 14 milliárd forintnyi szja-visszatérítés is gyarapította a pénztártagok egyenlegét. Az egyéb befizetésekkel együtt 87 milliárd forintot meghaladó összeg került összesen az egészségpénztárakban, amit folyamatosan használnak fel az ügyfelek.

Nyugdíjemelés, nyugdíjkorrekció 2023 – Novemberben érkezik az emelt összegű pénz!

Nyugdíjemelés, nyugdíjkorrekció 2023 – Novemberben érkezik az emelt összegű pénz!

A friss inflációs statisztikákból kiindulva a Bankmonitor számításai szerint akár 3,5 százalékos évközi nyugdíjkorrekcióra lehet szükség novemberben.

Péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az augusztusi inflációs adatokat. A fogyasztói árak 16,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a nyugdíjas infláció ugyanez idő alatt 17,2 százalékra rúgott. Így már ismerjük az év első 8 hónapjának tényadatait, amelyekre alapozva a kormánynak meg kell határoznia az évközi nyugdíjemelés mértékét – olvasható a pénzügyi portálon.

A magyar nyugdíjemelési rendszer hivatalosan inflációkövető: minden év elején a költségvetési törvényben tervezett inflációval megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat. Évközi nyugdíjkorrekciót akkor köteles fizetni a kormány, ha a januári nyugdíjemelés mértéke elmarad az év során tapasztalt valós áremelkedéstől. A nyugdíjkorrekció mértékének megállapításához a kormánynak az első 8 hónap tényadataira alapozva kell becslést készítenie a várható éves átlagos inflációra, és

a hiányzó emelést novemberben az egész évre visszamenőleg ki kell fizetnie a nyugdíjasok számára.

2023. januárban 15 százalékos nyugdíjemelés érkezett. Az év első 8 hónapjában az alábbiak szerint nőttek a fogyasztói árak. Zárójelben a nyugdíjas infláció van feltüntetve.

január: 25,7 százalék (27,4 százalék)
február: 25,4 százalék (26,9 százalék)
március: 25,2 százalék (26,7 százalék)
április: 24,0 százalék (25,3 százalék)
május: 21,5 százalék (22,9 százalék)
június: 20,1 százalék (21,2 százalék)
július: 17,6 százalék (18,7 százalék)
augusztus: 16,4 százalék (17,2 százalék)

Ezekből kiszámítható, hogy az év első 8 hónapjában átlagosan 22 százalék volt az általános infláció, míg a nyugdíjas infláció ennél lényegesen magasabb, 23,3 százalék volt. A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint az évközi nyugdíjkorrekció mértékének meghatározásakor az első 8 havi tényadat alapján becslést kell készíteni az éves átlagos inflációra, ahol a két inflációs adat közül a magasabbat kell figyelembe venni.

A gazdaságfejlesztési miniszter közelmúltbeli kommunikációja alapján a kormány szeptemberre 11-12 százalékos inflációt vár, októberben 9-10 százalékra lassulhat az áremelkedés üteme, novemberben már 8 százalékos, decemberben pedig 7 százalékos lehet a fogyasztói árindex változása. Ebből kiindulva arra számíthatunk, hogy az általános infláció éves átlaga 17,6-17,7 százalék között lehet. Mivel a nyugdíjas infláció mostanáig minden hónapban jelentősen meghaladta az általános inflációt, így borítékolható, hogy az év végi átlaga is magasabb lesz.

Mostanra tehát egyértelművé vált, hogy az év elején fizetett 15 százalékos nyugdíjemelés közel sem lesz elegendő a nyugdíjak reálértékének megőrzéséhez, így a kormány minden bizonnyal évközi nyugdíjkorrekcióról fog dönteni. A Bankmonitor várakozásai szerint a nyugdíjas infláció 12 havi átlaga akár a 18,5 százalékot is elérheti,

ezért akár 3,5 százalékos nyugdíjkorrekció mértéke is indokolt lehet.

2023. júliusban 1,99 millió fő részesült öregségi nyugdíjban, melynek átlagos összege havi 210 ezer forint volt. Eszerint a nyugdíjkorrekció átlagosan akár a havi 7 300 forintot is elérheti, melyet egész évre visszamenőleg egy összegben kaphatnak kézhez a nyugdíjasok. Ez az átlagnyugdíj szintjén 80 ezer forintot is meghaladó egyszeri juttatás lehet. Egyúttal a novemberi nyugdíjakba már beépülő nyugdíjkorrekció révén az átlagnyugdíj idén év végére 227 ezer forintra is emelkedhet.

Ezt követően 2024. januárban ismét várható az év eleji rendes nyugdíjemelés, melynek mértéke a tervezett infláció alapján 6 százalék lehet.

Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!

A karácsonyra való tekintettel az idén is korábban érkezik a decemberi nyugdíj: kilenc nappal a szokásos 12-e előtt, már december 3-án megkapják a juttatást azok, akiknek a bankszámlájára érkezik a pénz!

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nyugdíjprémiumot legkésőbb november 30-ig megkapják az arra jogosultak. Ez az öregségi nyugdíjasokon kívül a nyugdíjszerű ellátásra jogosultaknak is jár. A maximális 18 ezer forintot idén az kapja, akinek a nyugdíja eléri a 80 ezer forintot.

Azt egyelőre nem tudni, hogy idén is kapnak-e majd ajándék Erzsébet-utalványt az idősek az év utolsó hónapjában. Szeptemberben a kormány jelezte, hogy valószínűleg lesz karácsonyi Erzsébet-utalvány, de a hivatalos bejelentés még nem történt meg.

Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018

A kormány már vizsgálja annak lehetőségét, hogy az idén is kapjanak Erzsébet-utalványt karácsony előtt a nyugdíjasok, de a szerencsésebbek az önkormányzattól is kaphatnak ajándékot.

Egész biztos tűnik, hogy lesznek olyan nyugdíjasok, akik idén karácsonyra is kapnak Erzsébet-utalványt. Ha pedig a kormány is úgy dönt, év végén is kiosztják a lassan rendszeressé váló utalványokat, akkor lesz, aki két helyről is kap ilyen juttatást.

A kormány még nem döntött arról, hogy az előző évek gyakorlatának megfelelően a nyugdíjasok karácsonykor kapnak-e ajándék Erzsébet-utalványt, de Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az mfor.hu érdeklődésére jelezte, idén is vizsgálni fogják ennek a lehetőségét.

A portál szerint így könnyen előfordulhat, hogy a szerencsésebb helyeken lakók dupla juttatásban részesülnek. Példaként Budakeszi önkormányzatát említik, ahol a szociálisan rászoruló nyugdíjasokat 3000 forint/fő összegben, a rászoruló családokat pedig 2000 forint/család összegben támogatná a városvezetés karácsony előtt Erzsébet-utalvány formájában.

Nem Budakeszi az egyetlen olyan település, amely külön, saját hatáskörben is extra juttatást ad a rászorulóknak év végén. Tavaly Hódmezővásárhely megduplázta a kormány által adott Erzsébet-utalványt, és többek között például az V. kerületi vezetés is adott plusz utalványt a kerületi nyugdíjasoknak.

Infláció feletti nyugdíjemelés jöhet az oroszoknál

A nyugdíjak jövőre 7 százalékkal nőnek majd, 4,3 százalékos infláció mellett, 2020 után pedig a növekedésük meg fogja haladni a 6 százalékot, mintegy 4 százalékos éves infláció mellett, jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter, első miniszterelnök-helyettes szerdán a moszkvai parlament alsóházában.

A tárcavezető szerint a kormány a jelenlegi elnöki periódus első éveiben úgy megnöveli az utalásokat a költségvetésből a nyugdíjalapba, hogy a havi átlagnyugdíj évenként ezer rubellel (jelenlegi árfolyamon mintegy 4320 forinttal) emelkedjen, és így elérjék a 2024-re a célként kitűzött 20 ezer rubeles (86,4 ezer forintos) átlagot. Az orosz átlagnyugdíj jelenleg 14 144 rubel (mintegy 61 ezer forint.)

Oroszországban általános elégedetlenséget szült, hogy szeptember végén a parlament elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében a nőknél fokozatosan 55-ről 60 évre, a férfiaknál pedig 60-ról 65 évre emelik fel a nyugdíjkorhatárt. A kormány azt állította, hogy az ebből keletkező többletbevételeket nyugdíjemelésre fogja fordítani.

Oroszországban (illetve még a Szovjetunióban) 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. Sokakban a reformmal kapcsolatban az keltett felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál egyes régiókban eléri a jelenlegi várható élettartam határát, de a lakosság ragaszkodik a korábban elért szociális vívmányok megtartásához is.

A szüleinktől is függ, megélünk-e nyugdíjas korunkra

Kevesen foglalkoztak az utóbbi években azzal a kérdéssel, kire figyelnek, kit másolnak jellemzően a most 18-59 éves korúak nyugdíjcélú megtakarítás terén. A szülők – mint annyi minden másban – az öngondoskodás terén is akaratlanul példát mutatnak gyerekeiknek, még ha azok nem is kritika nélkül követik felmenőik gyakorlatát.

A biztosító megbízásából, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által végzett 2018. szeptemberi reprezentatív kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 19 százaléka látta azt szüleitől, hogy valamilyen pénzügyi termékben tartalékoltak életük során, míg kifejezetten nyugdíjcélú takarékoskodásra 12 százalékuk látott erőfeszítést családi körben.

Kétszer gyakoribb a nyugdíjcélú megtakarítás, ha a szülőnek is volt

És hogy egy jó példa ragadós, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelenleg nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya az átlag lakossághoz képest kétszer nagyobb azok között, akik a szüleiktől is ezt látták. Más, a nyugdíjas évek anyagi biztonságára kiható stratégiákban is követjük a szülői mintát, akár még erőteljesebb mértékben. Értékesíthető vagyontárgyakat például ötször annyian gyűjtenek, de vállalkozás indításába, ingatlan befektetésbe is legalább háromszor többen vágnak bele, ha otthon is ezt látták.

A most kisgyermeket nevelő szülőknek érdemes odafigyelniük: azzal, ha tudatosan felkészülnek nyugdíjas éveikre, a gyermekeiknek is pozitív mintát adnak

– hívta fel a figyelmet a biztosító termékmenedzsment igazgatója, Kádár Péter.

A szüleinkkel kritikusak vagyunk akkor is, ha nyugdíjról van szó

A kutatás kitért arra is, mi a válaszadók véleménye szüleik nyugdíjra való felkészüléséről. A válaszadók 55 százaléka mondta azt, hogy a saját szüleitől több erőfeszítést várt vagy várna el. Közülük a legtöbben a nyugdíjcélú megtakarításokat hiányolták vagy kevesellték szüleik részéről: a kritikát megfogalmazók több mint harmada azt mondta, hogy szüleinek több nyugdíjcélú megtakarítással kellett volna, vagy kellene rendelkeznie.

Ha tehetjük, támogatjuk a szülőket, de a szendvics-generációnál ez nehéz

Az, hogy hogyan látják a megkérdezettek nyugdíjas szüleik anyagi helyzetét, széles skálán mozog: a válaszadók egyik fele szerint szüleik épp kijönnek vagy szűkölködnek, míg másik felük úgy látja, szüleik a napi szükségleteiken túl havi rendszerességgel valamilyen extra kiadást is megengedhetnek maguknak. Akiknek az állami nyugdíj mellett más anyagi forrásaik is vannak, kissé jobban élnek.

A pluszjövedelmek nagy része, mintegy ötöde nyugdíj melletti munkavégzésből származik,
de jellemző a gyermek általi anyagi támogatás (12%) is.
Nyugdíjcélú vagy más megtakarításaikból a mai nyugdíjasok 15 százaléka tudja kiegészíteni jövedelmét

– ismertette a kutatás további eredményeit Kádár Péter.

A szülők támogatásának igénye erősen jelen van a magyarok gondolkodásában. A kutatás kimutatta, hogy minden negyedik ember (24%) támogatja anyagilag szüleit. Ha azon múlik, a vizsgált korcsoport 54 százaléka még az örökségéről is lemondana, csak hogy szüleik nyugodt életet biztosíthassanak maguknak.

A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek felnőtt gyerekeikről és szüleikről is gondoskodniuk kell egyszerre (=szendvicsgeneráció). A kutatás megmutatta, hogy az érintettek 61 százaléka segíti a már felnőtt, nem tanuló gyermekét is.

A gyerekek előtérbe helyezését a nyugdíjjal kapcsolatos attitűdök is megerősítik: ha arról van szó, hogy valaki inkább saját nyugdíjáról gondoskodik vagy az anyagi forrásait gyerekére fordítja, egyértelműen a gyerek felé billen a mérleg nyelve. Különösen igaz ez a szendvics-generációra.

Kiemelt kép: Thinkstock

Nyugdíjemelés! Fontos hírt jelentettek be!