Jól mennek az egészségpénztárak, a Magyarok ide fektetik a pénzüket!

Jól mennek az egészségpénztárak, a Magyarok ide fektetik a pénzüket!

Gyorsan emelkedett a taglétszám, és a befizetések is csúcsra jártak az egészség- és önsegélyező pénztáraknál. 81 milliárd forinttal a kifizetések is rekordot döntöttek tavaly, az adókedvezménnyel növelt megtakarításaikat elsősorban gyógyszerek kiváltására és magánorvosi ellátásra költik a tagok – írja elemzésében a Bank360.hu.



Rekord tagdíjbefizetés és 82 ezer új belépő tag – igazán impozáns eredménnyel zárták 2023-at a hazai egészség- és önsegélyező pénztárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból az derül ki, hogy ezeknek a pénztáraknak a taglétszáma az év végén már átlépte az 1,124 millió főt. Történt ez annak dacára, hogy több min 16 ezren kiléptek. Igazából csak azoknak érheti meg megszüntetni az egészségpénztári tagságukat, akik például nyugdíjba mennek, így nem tudják igénybe venni a befizetéseik után járó szja-kedvezményt.

Kapcsolódó: Megszűnhet a 13-ik havi nyugdíj



A tagdíjbefizetések 18 százalékkal nőttek tavaly, nagyjából az inflációnak megfelelő ütemben. A tagok egyéni befizetései 60,7 milliárd forintra emelkedtek, ez 19 százalékos többlet 2022-höz képest, a munkáltatók ezt mintegy 9 milliárd forinttal egészítették ki, ami 10 százalékkal több az előző évinél. Emellett még bő 14 milliárd forintnyi szja-visszatérítés is gyarapította a pénztártagok egyenlegét. Az egyéb befizetésekkel együtt 87 milliárd forintot meghaladó összeg került összesen az egészségpénztárakban, amit folyamatosan használnak fel az ügyfelek.


Nyugdíjemelés, nyugdíjkorrekció 2023 – Novemberben érkezik az emelt összegű pénz!

Nyugdíjemelés, nyugdíjkorrekció 2023 – Novemberben érkezik az emelt összegű pénz!

A friss inflációs statisztikákból kiindulva a Bankmonitor számításai szerint akár 3,5 százalékos évközi nyugdíjkorrekcióra lehet szükség novemberben.

Péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az augusztusi inflációs adatokat. A fogyasztói árak 16,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a nyugdíjas infláció ugyanez idő alatt 17,2 százalékra rúgott. Így már ismerjük az év első 8 hónapjának tényadatait, amelyekre alapozva a kormánynak meg kell határoznia az évközi nyugdíjemelés mértékét – olvasható a pénzügyi portálon.

A magyar nyugdíjemelési rendszer hivatalosan inflációkövető: minden év elején a költségvetési törvényben tervezett inflációval megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat. Évközi nyugdíjkorrekciót akkor köteles fizetni a kormány, ha a januári nyugdíjemelés mértéke elmarad az év során tapasztalt valós áremelkedéstől. A nyugdíjkorrekció mértékének megállapításához a kormánynak az első 8 hónap tényadataira alapozva kell becslést készítenie a várható éves átlagos inflációra, és

a hiányzó emelést novemberben az egész évre visszamenőleg ki kell fizetnie a nyugdíjasok számára.

2023. januárban 15 százalékos nyugdíjemelés érkezett. Az év első 8 hónapjában az alábbiak szerint nőttek a fogyasztói árak. Zárójelben a nyugdíjas infláció van feltüntetve.

  • január: 25,7 százalék (27,4 százalék)
  • február: 25,4 százalék (26,9 százalék)
  • március: 25,2 százalék (26,7 százalék)
  • április: 24,0 százalék (25,3 százalék)
  • május: 21,5 százalék (22,9 százalék)
  • június: 20,1 százalék (21,2 százalék)
  • július: 17,6 százalék (18,7 százalék)
  • augusztus: 16,4 százalék (17,2 százalék)

Ezekből kiszámítható, hogy az év első 8 hónapjában átlagosan 22 százalék volt az általános infláció, míg a nyugdíjas infláció ennél lényegesen magasabb, 23,3 százalék volt. A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint az évközi nyugdíjkorrekció mértékének meghatározásakor az első 8 havi tényadat alapján becslést kell készíteni az éves átlagos inflációra, ahol a két inflációs adat közül a magasabbat kell figyelembe venni.

A gazdaságfejlesztési miniszter közelmúltbeli kommunikációja alapján a kormány szeptemberre 11-12 százalékos inflációt vár, októberben 9-10 százalékra lassulhat az áremelkedés üteme, novemberben már 8 százalékos, decemberben pedig 7 százalékos lehet a fogyasztói árindex változása. Ebből kiindulva arra számíthatunk, hogy az általános infláció éves átlaga 17,6-17,7 százalék között lehet. Mivel a nyugdíjas infláció mostanáig minden hónapban jelentősen meghaladta az általános inflációt, így borítékolható, hogy az év végi átlaga is magasabb lesz.

Mostanra tehát egyértelművé vált, hogy az év elején fizetett 15 százalékos nyugdíjemelés közel sem lesz elegendő a nyugdíjak reálértékének megőrzéséhez, így a kormány minden bizonnyal évközi nyugdíjkorrekcióról fog dönteni. A Bankmonitor várakozásai szerint a nyugdíjas infláció 12 havi átlaga akár a 18,5 százalékot is elérheti,

ezért akár 3,5 százalékos nyugdíjkorrekció mértéke is indokolt lehet.

2023. júliusban 1,99 millió fő részesült öregségi nyugdíjban, melynek átlagos összege havi 210 ezer forint volt. Eszerint a nyugdíjkorrekció átlagosan akár a havi 7 300 forintot is elérheti, melyet egész évre visszamenőleg egy összegben kaphatnak kézhez a nyugdíjasok. Ez az átlagnyugdíj szintjén 80 ezer forintot is meghaladó egyszeri juttatás lehet. Egyúttal a novemberi nyugdíjakba már beépülő nyugdíjkorrekció révén az átlagnyugdíj idén év végére 227 ezer forintra is emelkedhet.

Ezt követően 2024. januárban ismét várható az év eleji rendes nyugdíjemelés, melynek mértéke a tervezett infláció alapján 6 százalék lehet.


Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!

Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!

A karácsonyra való tekintettel az idén is korábban érkezik a decemberi nyugdíj: kilenc nappal a szokásos 12-e előtt, már december 3-án megkapják a juttatást azok, akiknek a bankszámlájára érkezik a pénz!

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nyugdíjprémiumot legkésőbb november 30-ig megkapják az arra jogosultak. Ez az öregségi nyugdíjasokon kívül a nyugdíjszerű ellátásra jogosultaknak is jár. A maximális 18 ezer forintot idén az kapja, akinek a nyugdíja eléri a 80 ezer forintot.

Azt egyelőre nem tudni, hogy idén is kapnak-e majd ajándék Erzsébet-utalványt az idősek az év utolsó hónapjában. Szeptemberben a kormány jelezte, hogy valószínűleg lesz karácsonyi Erzsébet-utalvány, de a hivatalos bejelentés még nem történt meg.


Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018

Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018

A kormány már vizsgálja annak lehetőségét, hogy az idén is kapjanak Erzsébet-utalványt karácsony előtt a nyugdíjasok, de a szerencsésebbek az önkormányzattól is kaphatnak ajándékot.

Egész biztos tűnik, hogy lesznek olyan nyugdíjasok, akik idén karácsonyra is kapnak Erzsébet-utalványt. Ha pedig a kormány is úgy dönt, év végén is kiosztják a lassan rendszeressé váló utalványokat, akkor lesz, aki két helyről is kap ilyen juttatást.

A kormány még nem döntött arról, hogy az előző évek gyakorlatának megfelelően a nyugdíjasok karácsonykor kapnak-e ajándék Erzsébet-utalványt, de Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az mfor.hu érdeklődésére jelezte, idén is vizsgálni fogják ennek a lehetőségét.

A portál szerint így könnyen előfordulhat, hogy a szerencsésebb helyeken lakók dupla juttatásban részesülnek. Példaként Budakeszi önkormányzatát említik, ahol a szociálisan rászoruló nyugdíjasokat 3000 forint/fő összegben, a rászoruló családokat pedig 2000 forint/család összegben támogatná a városvezetés karácsony előtt Erzsébet-utalvány formájában.

Nem Budakeszi az egyetlen olyan település, amely külön, saját hatáskörben is extra juttatást ad a rászorulóknak év végén. Tavaly Hódmezővásárhely megduplázta a kormány által adott Erzsébet-utalványt, és többek között például az V. kerületi vezetés is adott plusz utalványt a kerületi nyugdíjasoknak.


Infláció feletti nyugdíjemelés jöhet az oroszoknál

A nyugdíjak jövőre 7 százalékkal nőnek majd, 4,3 százalékos infláció mellett, 2020 után pedig a növekedésük meg fogja haladni a 6 százalékot, mintegy 4 százalékos éves infláció mellett, jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter, első miniszterelnök-helyettes szerdán a moszkvai parlament alsóházában.

A tárcavezető szerint a kormány a jelenlegi elnöki periódus első éveiben úgy megnöveli az utalásokat a költségvetésből a nyugdíjalapba, hogy a havi átlagnyugdíj évenként ezer rubellel (jelenlegi árfolyamon mintegy 4320 forinttal) emelkedjen, és így elérjék a 2024-re a célként kitűzött 20 ezer rubeles (86,4 ezer forintos) átlagot. Az orosz átlagnyugdíj jelenleg 14 144 rubel (mintegy 61 ezer forint.)

Oroszországban általános elégedetlenséget szült, hogy szeptember végén a parlament elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében a nőknél fokozatosan 55-ről 60 évre, a férfiaknál pedig 60-ról 65 évre emelik fel a nyugdíjkorhatárt. A kormány azt állította, hogy az ebből keletkező többletbevételeket nyugdíjemelésre fogja fordítani.

Oroszországban (illetve még a Szovjetunióban) 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. Sokakban a reformmal kapcsolatban az keltett felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál egyes régiókban eléri a jelenlegi várható élettartam határát, de a lakosság ragaszkodik a korábban elért szociális vívmányok megtartásához is.


A szüleinktől is függ, megélünk-e nyugdíjas korunkra

Kevesen foglalkoztak az utóbbi években azzal a kérdéssel, kire figyelnek, kit másolnak jellemzően a most 18-59 éves korúak nyugdíjcélú megtakarítás terén. A szülők – mint annyi minden másban – az öngondoskodás terén is akaratlanul példát mutatnak gyerekeiknek, még ha azok nem is kritika nélkül követik felmenőik gyakorlatát.

A biztosító megbízásából, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által végzett 2018. szeptemberi reprezentatív kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 19 százaléka látta azt szüleitől, hogy valamilyen pénzügyi termékben tartalékoltak életük során, míg kifejezetten nyugdíjcélú takarékoskodásra 12 százalékuk látott erőfeszítést családi körben.

Kétszer gyakoribb a nyugdíjcélú megtakarítás, ha a szülőnek is volt

És hogy egy jó példa ragadós, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelenleg nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya az átlag lakossághoz képest kétszer nagyobb azok között, akik a szüleiktől is ezt látták. Más, a nyugdíjas évek anyagi biztonságára kiható stratégiákban is követjük a szülői mintát, akár még erőteljesebb mértékben. Értékesíthető vagyontárgyakat például ötször annyian gyűjtenek, de vállalkozás indításába, ingatlan befektetésbe is legalább háromszor többen vágnak bele, ha otthon is ezt látták.

A most kisgyermeket nevelő szülőknek érdemes odafigyelniük: azzal, ha tudatosan felkészülnek nyugdíjas éveikre, a gyermekeiknek is pozitív mintát adnak

– hívta fel a figyelmet a biztosító termékmenedzsment igazgatója, Kádár Péter.

A szüleinkkel kritikusak vagyunk akkor is, ha nyugdíjról van szó

A kutatás kitért arra is, mi a válaszadók véleménye szüleik nyugdíjra való felkészüléséről. A válaszadók 55 százaléka mondta azt, hogy a saját szüleitől több erőfeszítést várt vagy várna el. Közülük a legtöbben a nyugdíjcélú megtakarításokat hiányolták vagy kevesellték szüleik részéről: a kritikát megfogalmazók több mint harmada azt mondta, hogy szüleinek több nyugdíjcélú megtakarítással kellett volna, vagy kellene rendelkeznie.

Ha tehetjük, támogatjuk a szülőket, de a szendvics-generációnál ez nehéz

Az, hogy hogyan látják a megkérdezettek nyugdíjas szüleik anyagi helyzetét, széles skálán mozog: a válaszadók egyik fele szerint szüleik épp kijönnek vagy szűkölködnek, míg másik felük úgy látja, szüleik a napi szükségleteiken túl havi rendszerességgel valamilyen extra kiadást is megengedhetnek maguknak. Akiknek az állami nyugdíj mellett más anyagi forrásaik is vannak, kissé jobban élnek.

  • A pluszjövedelmek nagy része, mintegy ötöde nyugdíj melletti munkavégzésből származik,
  • de jellemző a gyermek általi anyagi támogatás (12%) is.
  • Nyugdíjcélú vagy más megtakarításaikból a mai nyugdíjasok 15 százaléka tudja kiegészíteni jövedelmét

– ismertette a kutatás további eredményeit Kádár Péter.

A szülők támogatásának igénye erősen jelen van a magyarok gondolkodásában. A kutatás kimutatta, hogy minden negyedik ember (24%) támogatja anyagilag szüleit. Ha azon múlik, a vizsgált korcsoport 54 százaléka még az örökségéről is lemondana, csak hogy szüleik nyugodt életet biztosíthassanak maguknak.

A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek felnőtt gyerekeikről és szüleikről is gondoskodniuk kell egyszerre (=szendvicsgeneráció). A kutatás megmutatta, hogy az érintettek 61 százaléka segíti a már felnőtt, nem tanuló gyermekét is.

A gyerekek előtérbe helyezését a nyugdíjjal kapcsolatos attitűdök is megerősítik: ha arról van szó, hogy valaki inkább saját nyugdíjáról gondoskodik vagy az anyagi forrásait gyerekére fordítja, egyértelműen a gyerek felé billen a mérleg nyelve. Különösen igaz ez a szendvics-generációra.

Kiemelt kép: Thinkstock


Olyanok is kaphatnak nyugdíjprémiumot, akik tavaly még nem

Maximum 18 ezer forint lehet a nyugdíjprémium 2018-ban, és már azt is tudjuk Novák Katalintól, az EMMI család- és ifjúságügyi államtitkárától, hogy 2,5 millióan részesülhetnek belőle. Vagyis nem csak az öregségi nyugdíjasok, hanem megfogalmazása szerint mindenki, aki nyugdíjszerű ellátásban részesül. Ez egyébként így volt tavaly is, akkor is kibővítették a jogosultak körét. De ha összehasonlítjuk a 2017-es és 2018-as rendeletet, a szó szerinti egyezések mellett felfedezhetünk néhány különbséget is.

Vannak, akik tavaly kaptak nyugdíjprémiumot, idén viszont már nem tüntették fel őket. 

És fordítva:

az idei rendeletbe bekerültek olyan csoportok, akik a tavalyiban még nem szerepeltek a kedvezményezettek között. 

A kormányrendelet szerint idén az öregségi nyugdíjasokon kívül nyugdíjprémiumot kaphatnak azok is, akik a 2017. év legalább egy napján, valamint 2018 novemberében

  • az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nélkül öregségi nyugdíjban vagy azzal egy tekintet alá eső ellátásban (mezőgazdasági szövetkezeti járadékban),
  • ideiglenes özvegyi nyugdíjban,
  • korhatár előtti ellátásban,
  • szolgálati járandóságban,
  • átmeneti bányászjáradékban,
  • táncművészeti életjáradékban,
  • rokkantsági ellátásban,
  • rehabilitációs ellátásban,
  • baleseti járadékban,
  • bányászok egészségkárosodási járadékában,
  • fogyatékossági támogatásban,
  • vakok személyi járadékában,
  • rokkantsági járadékban,
  • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,
  • polgármesterek közszolgálati járadékában,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,
  • az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő – emelésben,
  • a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesülnek.

Újdonságként az idei évben nyugdíjprémimot kaphatnak a felsoroltakon kívül azok is, akik:

  • a hadigondozásról szóló törvény alapján és a nyugdíjtörvény szerint (Tny. 62. §) megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokat,
  • házastársi pótlékot vagy
  • házastárs után járó jövedelempótlékot kapnak.

Ezen kívül volt még három kedvezményezett csoport tavaly, de közülük idén csak kettő maradt:

  • akik idén novemberben már öregségi nyugdíjasok voltak, és a korábbi ellátásuk helyett idén újraszámítás nélkül állapították meg az öregségi nyugdíját, illetve
  • akik 2018 novemberében rokkantsági-, rehabilitációs ellátást, baleseti- vagy bányászok egészségkárosodási járadékot kaptak, feltéve hogy a felsorolt ellátásokat a korábbi rokkantsági járadék, illetve -ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék vagy bányászok egészségkárosodási járadéka megszűnése után rögtön a következő naptól állapították meg, és ezeket legalább egy napra kapták már tavaly is.

Tavaly ennél a két pontnál még azt kellett nézni, hogy 2016 utolsó napján mi volt a helyzet.

A 2017-es rendeletben szerepelt, az ideiben azonban már nem, hogy azok is kaphatnak nyugdíjprémiumot, akiknél január elseje előtt megállapított árvaellátás alapján számították ki a honvédárvák kiegészítő támogatását. Ezek szerint ők kimaradnak a juttatásból.

Abban nincs változás, hogy aki több jogcímen is jogosult lehet a nyugdíjprémiumra, annál összevonást kell alkalmazni, és úgy kell kiszámítani mennyi jár. Az idei szorzó 0,9-es (a tavalyi 0,6-os volt), és legfeljebb 18 ezer forint lehet a nyugdíjprémium (a tavalyi maximum 12 ezer forint volt).

  • Minden nyugdíjas, akinek eléri a nyugdíja a 80 ezer forintot, az a maximális 18 ezer forintra számíthat. Így a maximális összeget kapják azok is, akik átlagnyugdíjjal (130 ezer forint) rendelkeznek.
  • A 80 ezer forint alatti nyugdíjaknál a nyugdíjprémimum összege arányosan csökken, tehát például az 50 000 forintos nyugdíj után 11 250 forintos nyugdíjprémium jár.

A nyugdíjprémium most sem épül be a nyugdíjba.

Az a szabály is megmaradt, hogy ha a nyugdíjprémiumra jogosult személy 2018 novemberében meghal, akkor a nyugdíjprémium nem automatikusan jár, hanem csak kérelemre vehető fel.

És hogy mikor érkezik a novemberi pluszpénz? Akiknek van bankszámlájuk, azok november 12-én kapják meg a nyugdíjprémiumot, akiknek nincs, azok kicsit később. A postai kifizetések pedig november 15-én kezdődnek, a posta által előre meghatározott napokon.

Kiemelt kép: Jeff Pachoud / AFP


Gyengén megy idén a nyugdíjpénztáraknak

Az állampapírpiac hanyatlása és a részvénypiac nem túl fényes teljesítménye az önkéntes és a magánnyugdíj-pénztárakra is hatott, eddig a kevés kockázatot vállaló portfoliók az év vesztesei – írja a Világgazdaság.

A lap szerint ötből négy önkéntes nyugdíjpénztári alap mínuszban állt az első nyolc hónap után. A legfrissebb júliusi inflációs adat szerint 3,4 százalékkal nőttek egy év alatt az árak, ezt a szintet az idei hozamok meg sem közelítik.

Az egyetlen kivétel a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár Kockázatvállalás nevű portfoliója, amelynek befektetési egységei január óta több mint 6,2 százalékot hoztak.

Az elemzés szerint az idei gyengébb teljesítmény ellenére hosszabb távon jók a pénztárak hozamai. Bár idén az első fél évben nem egészen 24 milliárdot buktak a nyugdíj-alapok, 2009 és 2017 között a vagyonkezelők 676 milliárd forintnyi pozitív hozammal növelték meg a tagok számláját.

A négy megmaradt magánnyugdíj-pénztár 12 alapja közül kettő állt augusztus végén szerény pluszban: a Szövetség és a Budapest növekedési alapjai. Mind a négy pénztárnál a növekedési alapok állnak a legjobban, ami azért jó hír, mert a legtöbb tag pénze ezekben van – írta a Világgazdaság. A kiegyensúlyozott alapok bukták a legnagyobbat, nyolc hónap alatt 1-2 százalék között estek. (mti)


Végrehajtók adósságcsapdájába került a nyugdíjas házaspár

Nyugdíjas olvasónk pórul járt a vejével: több mint 10 évvel ezelőtt tetemes áramdíjtartozást halmozott fel a férfi, amikor már csak ő lakott a közös lakásban. Az összesen 672 ezer forintos tartozást végül a négy tulajnak, olvasónknak, férjének, lányuknak és a vejnek kellett egyenlő, 168 ezer forintos részben kifizetni, amire a bíróság később végrehajtást rendelt el.

Háromszoros levonás után is vontak volna

Innentől cifra a történet, mert bár az asszony nyugdíjából már letiltották a tartozása háromszorosát, 2016-ban még mindig hátralék mutatkozott. És még ezután is újabb összegeket vontak le a számlájáról, illetve újabb letiltást jegyeztek be a nyugdíjára. Végül bírósághoz fordult, de onnan a végrehajtóhoz irányították vissza, mondván, neki kell felvilágosítást adnia. Magyarázat azonban nem érkezett.

Végül benyújtotta a követeléskezelőnek a nyugdíjfolyósító igazolását, amelyen látszott, hogy levonták tőle az összegeket. Erre jelezték, hogy bár a nyilvántartás szerint még mindig tartozása van, de az igazolás alapján az Elmű leállíttatja vele szemben a végrehajtást. Hogy mi lett a pénzzel, amit levontak tőle, ha nem került az áramszolgáltatóhoz? Az asszony állítása szerint a mai napig nem kapott végső elszámolást a végrehajtótól.

Miskolc, 2012. március 21.
Leszerelt villanyóra az egyik lépcsõházban. Átfogó ellenõrzést tartott Miskolcon a polgármesteri hivatal más társhatóságokkal együttmûködve az Avas városrészben.
MTI Fotó: Vajda János
Képünk illusztráció
Fotó: Vajda János / mti

Hibás ügyszám, hibás név

Férje egy másik végrehajtóhoz került – az ő ügyében a végrehajtó (vagy a nyugdíjfolyósító?) nem azt az ügyszámot adta meg, ami alapján az áramszolgáltató a beérkező pénzeket le tudta volna könyvelni. Így hiába voltak a letiltások a nyugdíjból, nem apadt a tartozás.

  • A Magyar Bírói végrehajtói Kamara (MBVK) megkeresésünkre azt írta, a végrehajtó dolga, az ügy azonosítására szolgáló adatokat megadja a letiltáshoz. Ettől még hibázhatott a nyugdíjfolyósító is.

A bankszámlán pedig azt látták, hogy egy ügyvéd nevére mennek a pénzek az Elmű helyett. Kiderült, hogy ez újabb elírás történt, de biztosították az idős párt, hogy a pénz nem az ügyvéd zsebébe ment, nem azért nem fogyott a hátralék. Miután panaszt tettek, megtörtént a beazonosítás, lekönyvelték az összegeket, és kifutott a tartozás.

Sosincs vége?

Már azt hitték, letudták a tartozást, ám tavaly nyáron a férj nevére, és már jelenlegi ingatlanjukra jelzálogot jegyeztek be a régi ügyben. Hogy miért, arról nem kaptak tájékoztatást.

A kamarától megtudtuk, előfordulhat, hogy bár a főkövetelés már megtérült, az eljárás folytatódhat,

  • ha a végrehajtást kérő nem dokumentálta dátum szerint tételesen a megtérülést a végrehajtónak (nem elég bejelenteni, hogy az összeg megtérült),
  • a végrehajtó díjai és költségei még nem térültek meg.

Hogy olvasónk férje esetében is erről van-e szó, azt nem sikerült megtudnunk, mert az ő végrehajtója nem reagált megkeresésünkre, az asszonyé a olvasónktól kapott meghatalmazás ellenére sem adott felvilágosítást, az Elmű és ügyvédje pedig adatvédelmi okokra hivatkozva nem nyilatkozott.

hand  calculator
Fotó: Thinkstock

Tényleg nem lehet könnyű követni a végrehajtást

A hétköznapi ember számára áttekinthetetlenek a végrehajtási eljárások, nem elég a tájékoztatás, nemigen követhető, kinek mennyi a tartozása, és mi alapján. Ugyanezt panaszolta a családapa, aki ellen lakáshitelük miatt indult végrehajtás:

Sad man looking at his monthly bills at home.
Anyuról kiderült, hogy prosti, apu meg fizetheti vissza a közös lakáshitelt
Ugyanis csak neki van látható jövedelme. Olvasói történet egy tízmilliós tartozáshoz vezető családi drámáról.

És a nyugdíjas nő, aki veje telefontartozását volt kénytelen kifizetni:

Sick senior woman with headache lying on the floor with wooden stick
Megduplázódott a nyugdíjas adóssága, hiába fizetett
Már másfélszer annyit befizetett, mint amennyivel eredetileg tartozott, de az adósság fele még mindig megvan.

Rákérdeztünk a kamaránál, milyen rendszerességgel kell elszámolást küldeni az adósnak. Azt írták, hogy amikor egy végrehajtás lezárul, akkor kell hogy készüljön elszámolás, amit „díjjegyzéknek” hívnak. Ebben fel kell tüntetni többek között

  • a végrehajtási ügy értéket ( főkövetelés),
  • a végrehajtás során befolyt összegeket, és a behajtási jutalék alapját,
  • a végrehajtási költségeket és díjakat,
  • és tájékoztatást arról, hogyan lehet a díjjegyzék miatt végrehajtási kifogást tenni.

Ha pedig az eljárás befejezése előtt számol el költséget a végrehajtó, részdíjjegyzéket kell kiállítania. Ha letiltásról van szó, akkor (az adminisztráció csökkentése jegyében) csak az összesen 50 ezer forintot elérő végrehajtási költségekről kell részdíjjegyzéket készíteni.

Ezek szerint

  • ha csak 50 ezer forint alatti költségek vannak letiltva, akkor az adós nem kap részdíjjegyzéket.
  • És a részdíjjegyzék célja nem az, hogy az adós tudja mennyivel tartozik, hanem hogy a végrehajtó a nála felmerült költségekről tájékoztasson.

Vajon nem lehetne megoldani, hogy a bankhoz hasonlóan a végrehajtó is küldjön elszámolást, legalább évente egyszer, és annak lehetőleg az is legyen a neve, hogy „elszámolás”, hogy az adós is követni tudja, hol tart a tartozás és a költségek megfizetésével?

Olvasónk részdíjjegyzéket és „pénzügyi elszámolást” kapott, illetve „esedékes tartozás-összesítőt”, de ezeken nem egyforma tételek szerepeltek (sem megnevezésben, sem összegszerűen), így nem könnyítették meg az eligazodást.

Nem baj, hogy ugyanaz az ügy, a behajtott összeg lehet eltérő

Az is különös, hogy bár az eredeti végrehajtási összeg egyforma volt az idős házaspárnál, a nőtől 550 ezer forint feletti összeget vontak le, míg a férjétől alig több mint 300 ezer forintot. Az asszony kérdését azzal hárította a követeléskezelő, hogy egy másik alperes befizetései nem befolyásolják az ő fizetendőit.

Az asszony most attól tart, beteg férjénél sem áll meg a letiltás 300 ezer forintnál, hanem tőle is 550 ezret, vagy netán még nagyobb összeget hajtanának be.


Fontos változás a nyugdíjak megállapításánál

Július 26-tól nem kell megszüntetni a munkaviszonyt ahhoz, hogy a legtöbb nyugdíj (öregségi nyugdíj, öregségi résznyugdíj, nők kedvezményes öregségi nyugdíja, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék) összege megállapítható legyen. 

A szakszervezetek.hu Budapest Főváros Kormányhivatalára hivatkozva azt írja, hogy a munkaviszony alatti nyugdíj-megállapítás – egyéb jogosultsági feltételek teljesülése esetén – azokban az esetekben lehetséges, amikor a nyugellátás (illetve a korhatár előtti ellátás) megállapításának kezdő napja július 25. utáni.

Fentiek a következő biztosítási jogviszonyok esetén érvényesek:

  • foglalkoztatási jellegű jogviszony, vagy megbízási jogviszony
  • korhatár előtti ellátás (táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék) igénylése esetén
  • az egyéni vállalkozói jogviszony fennállása vagy társas vállalkozói jogviszonyban, a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködés.

Amikor a nyugellátás (a korhatár előtti ellátás) megállapításának kezdő napja július 26-a előtti, akkor az ellátásra jogosultság kezdő napján hatályos feltételek az irányadóak, vagyis az ellátás csak jogviszony megszüntetése után állapítható meg.

Kiemelt fotó: Thinkstock