Orbán Viktor vagyonnyilatkozata – ennyi pénze van!

Orbán Viktor vagyonnyilatkozata – ennyi pénze van!

Bruttó 6,5 millió forintos fizetéssel sem tudta növelni a vagyonát Orbán Viktor, friss vagyonnyilatkozatában bő 4 millió forinttal kevesebb megtakarítás szerepel, mint egy évvel ezelőtt. Aurélió nem lesz, helikopterezni nem fog mert nincs neki…

A feleségével közös bankszámlán 5,73 millió forint volt december 31-én. A miniszterelnök vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy továbbra is megvan a 63 négyzetméteres felcsúti háza és a 233 négyzetméteres Cinege utcai (XII. kerület) lakása – utóbbinak csak felerészben a tulajdonosa. Autója, jachtja, repülőgépe, helikoptere és egyéb ingósága még mindig nincs, mint ahogy egyetlen céghez sincs köze.

„Sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, és nem is leszek” – jelentette ki Orbán Viktor 2016-ban a parlamentben, amikor környezete vagyonosodásával és Mészáros Lőrinc mesébe illő meggazdagodásával támadták.

Orbán vagyonnyilatkozataiból valójában nem sok mindent tudunk meg, ha a tényleges befolyását kutatjuk. Évekig szinte üresen adta be a dokumentumot, és azt állította: egy forint megtakarítása sincs. A tavaly februárban közzétett vagyonnyilatkozatában 10 millió forintos megtakarítás szerepelt.

„Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Felszólítom, hogy január 1-jével hozza nyilvánosságra az összes közeli hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát öt évre visszamenőleg” – üzente decemberben Orbán Viktornak Magyar Péter, és azt ígérte: ő maga is közzéteszi családtagjai vagyonnyilatkozatát, amint azt a miniszterelnök megteszi. A Tisza Párt elnöke szerint a magyar embereknek joguk van tudni, hogy Orbán szülei, testvérei, gyerekei, vejei, felesége hogyan és miből váltak milliárdossá vagy éppen százmilliárdossá.

„A vagyonnyilatkozatom 1990 óta nyilvános. A családtagjaimra is van egy törvény, hogy azokkal mit kell csinálni, hogy kell nyilvánosságra hozni. Mindig betartottam, nyitott könyv az életem, mindenkinek mindig állok a rendelkezésére” – reagált decemberi sajtótájékoztatóján Orbán Magyar felvetésére. Valóban: a miniszterelnök feleségének és a velük egy háztartásban élő gyerekeknek is kötelező vagyonnyilatkozatot tenniük, ám azok a törvény alapján titkosak maradnak.

A Demokratikus Koalíció vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett másfél éve a miniszterelnök ellen a hatvanpusztai kastély miatt, de nem jártak sikerrel. Annyiból nem meglepő, hogy a hatalmas birtok a miniszterelnök édesapja tulajdonában van, ám a VSquare információi szerint a kormányfő rendszeresen ott tartja a munkamegbeszéléseit, és a 11,5 milliárd forintból felújított épületben fogad kormánytagokat, fideszes politikusokat, üzletembereket. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága elutasította a DK kezdeményezését, a bizottság KDNP-s elnöke, Hargitai János szerint ugyanis mindez „feltételezéseken alapul”, valamint „a sajtóinformációkra épülő állítás nem lehet alapja vagyonnyilatkozati eljárás megindításának”.

A magyar vagyonnyilatkozati rendszert évek-évtizedek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek (az ajánlásaik itt olvashatók). A fő probléma, hogy képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást a vagyonnyilatkozatából. A dokumentumokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános.


Nyugdíjkorhatár 2025: Íme a legújabb táblázat

Nyugdíjkorhatár 2025: Íme a legújabb táblázat

2025-re vonatkozóan a következő fontos változásokra és tendenciákra érdemes figyelni.

Jelenleg Magyarországon a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével számolhatunk. 2022 óta a nyugdíjkorhatár 65 év, ami várhatóan a következő években is így marad.

Fő szabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíj kerül megállapításra.

Öregségi nyugdíjra jogosult a korhatár betöltésekor az is, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel. Ebben az esetben öregségi résznyugdíj kerül megállapításra.

Az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint fokozatosan emelkedett:

  • 1952. január 1-je előtt születettek esetében, a betöltött 62. életév,
  • 1952 –ben születettek esetében, a betöltött 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1953-ban születettek esetében, a betöltött 63. életév,
  • 1954-ben születettek esetében, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1955-ben születettek esetében, a betöltött 64. életév,
  • 1956-ban születettek esetében, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1957-ben és később születettek esetében, a betöltött 65. életév.

Öregségi nyugdíjnak minősül a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is, amelyre életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és a gyermeknevelésre tekintettel folyósított ellátásban eltöltött idő, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső idő minősül. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjára vonatkozó részletes szabályok külön tájékoztatóban találhatók.

A 2025-ös évtől kezdődően azonban a kormány célja a nyugdíjkorhatár rugalmasabbá tétele, amely lehetőséget ad a munkavállalóknak, hogy a 62. életévüket betöltve, de 65 éves koruk előtt is igényelhessék a nyugdíjat.

A kormány tervei között szerepel a nyugdíjkorhatár további emelése a következő évtizedekben, figyelembe véve a várható élettartam növekedését és a társadalmi elöregedést.

A tervek szerint 2030-ra a nyugdíjkorhatár elérheti a 67 évet, ami a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából kiemelten fontos.

2025-től a kormány lehetőséget biztosít a dolgozók számára, hogy a 62. életévüket betöltve, a 65 éves koruk előtt is döntsenek a nyugdíjba vonulásról, ezzel támogatva a munkavállalók rugalmasságát.

Ez különösen fontos lehet a fizikai munkát végzők számára, akik gyakran nehezen bírják a hosszú munkaéveket.

A nyugdíjak mértéke is változni fog: a kormány célja a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése. Az inflációtól függően a nyugdíjak évente emelkedni fognak, hogy a nyugdíjasok életszínvonala ne csökkenjen.

A legfrissebb adatok szerint a nyugdíjak évente átlagosan 3-4%-kal növekedhetnek, ezáltal segítve a nyugdíjasokat a megélhetésük fenntartásában.

A 2025-ös év kulcsszerepet játszik a nyugdíjrendszer fejlődésében. A nyugdíjkorhatár emelése és a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségei tükrözik a kormány szándékát, hogy a nyugdíjrendszert fenntarthatóbbá és igazságosabbá tegye.

A nyugdíjasok életszínvonalának megőrzése érdekében szükség lesz a nyugdíjak folyamatos emelésére is, hogy a jövő nyugdíjasai is méltó körülmények között élhessenek.

 


Nyugdíj utalás 2025 + 13.ik havi pénz

Nyugdíj utalás 2025 + 13.ik havi pénz

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kifizetése havonta, a tárgyhónapra történik és 2025. évben az alábbi időpontokban kerülnek jóváírásra a bankszámlákon.

Februárban jön a 13-ik havi pénz is.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az időpontok tájékoztató jellegűek!

Időszak Banki jóváírás várható időpontja
2025. január január 10. (péntek)
2025. február február 12. (szerda)
2025. március március 12. (szerda)
2025. április április 11. (péntek)
2025. május május 12. (hétfő)
2025. június június 12. (csütörtök)
2025. július július 11. (péntek)
2025. augusztus augusztus 12. (kedd)
2025. szeptember szeptember 12. (péntek)
2025. október október 10. (péntek)
2025. november november 12. (szerda)
2025. december december 2. (kedd)

Amennyiben az ellátás postai úton kerül kifizetésre, annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított ún. nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik.


Extra nyugdíj pénz 2024 – jó hírt jelentettek be

Extra nyugdíj pénz 2024 – jó hírt jelentettek be az idősek számára karácsony előtt!

Extra nyugdíj pénz 2024 – jó hírt jelentettek be az idősek számára karácsony előtt! Most érkezett a hír! Extra nyugdíjat kaphatsz te is, ha ebben az évben születtél!Azok igényelhetik a magasabb összegű ellátást, akik korhatár előtti ellátásban részesültek és dolgoztak, majd a nyugdíjkorhatár elérésekor az ellátásuk öregségi nyugdíjba ment át. Az adó.hu részletezte az igénylés feltételeit.

Hírközpont

A 2024-es valorizációs szorzószámok, amelyek az új nyugdíjak összegét határozzák meg, lehetőséget adnak a nyugellátás újraszámítására, de csak azok számára, akik dolgoztak nyugdíj előtt és az ellátásuk öregségi nyugdíjba vált át.

Az érintett korosztály: 2024-ben a 65 éves korhatárt elérő, 1959-ben született személyek, akik korhatár előtti ellátásban részesültek és mellette dolgoztak, újraszámítást igényelhetnek. A 2012 előtti időszakban többféle öregségi nyugdíj-típus létezett, mint például a hosszú szolgálati időre vagy hivatásos szolgálati jogviszonyra alapozott nyugdíjak.

A 2012. január 1-jétől érvényes szabályozás alapján a korhatár előtti ellátásokat a nyugdíjkorhatár eléréséig folyósítják. Majd öregségi nyugdíjként változatlan összegben továbbítják. A korhatár előtti ellátás mellett a minimálbér tizennyolcszorosáig lehet dolgozni. Ami járulékfizetéssel további szolgálati időt eredményez, ellentétben az öregségi nyugdíjasokkal.

Amennyiben a korhatár előtti ellátás ideje alatt valaki legalább egy év szolgálati időt gyűjt, nyugdíjkorhatár elérésekor, amikor a korhatár előtti ellátása öregségi nyugdíjba vált, újraszámíthatja nyugdíját, az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása a nyugdíjkorhatár betöltését követően ma már határidő nélkül kérhető. A nyugdíjkorhatár elérése után hat hónapig van lehetőség a nyugdíj összegének újraszámítására.

Az öregségi nyugdíj igénylése korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülés esetén

Azok a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek, akik az ellátás folyósításának időtartama alatt legalább 365 napra szolgálati időt szereztek, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását. Az öregségi nyugdíj azonban csak abban az esetben kerül megállapításra, ha annak a nyugdíjkorhatár napjára számított összege kedvezőbb a folyósított korhatár előtti, illetve szolgálati járandóság összegénél.


Nyugdíjemelés! Fontos hírt jelentettek be!

Nyugdíjemelés! Fontos hírt jelentettek be!

Nyugdíjemelés! Fontos hírt jelentettek be! A költségvetési munkacsoport egyeztetett a jövő évi nyugdíjakról, januárban nyugdíjemelés lesz, februárban pedig ismét jön a 13. havi nyugdíj – írta a közösségi oldalán szerdán a pénzügyminiszter.

Varga Mihály bejegyzése szerint a tavalyi, 18,5 százalékos és az idei, 6 százalékos nyugdíjemelés után a 2025-ös költségvetés is biztosítja a szükséges forrásokat. Az emelés mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat. Jövő februárban már ötödik alkalommal fizet az állam 13. havi nyugdíjat – írta a tárcavezető.

Varga Mihály kiemelte, hogy a kormány háborús időkben is betartja a nyugdíjasoknak tett ígéretét, megvédi a nyugdíjak értékét. Ezzel párhuzamosan a költségvetési hiány idén 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökken, miközben az államadósság-ráta évről évre javul – tette hozzá. (MTI)


Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:

Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:

Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:A nyugdíjtörvény lehetővé teszi egyszeri segély kérelmezését is a nyugellátásban részesülőknek. Vannak azonban feltételei.

( Friss hírek )

Egyszeri segélyt az kaphat, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül, és a havi bevétele nem haladja meg a 100 ezer forintot, ha közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, vagy a 120 ezer forintot, ha egyedül él – ad tájékoztatást a News7.

Segélyt évente egyszer lehet igényelni az érintett nyugdíjas lakóhelye szerint illetékes kormányhivataltól.

A kérelemben meg kell jelölni különös méltánylást érdemlő körülményeket. Ilyen lehet:




katasztrófa vagy elemi csapás, egészségi állapot, közeli hozzátartozó egészségi állapota, gyógyszerköltség, közüzemi díj elmaradása.

Ezeket mind dokumentumokkal kell igazolni. A kérelem beadásakor a havi jövedelmünkről is nyilatkozni kell.

Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, de nem haladhatja meg az 50 000 forintot. Kivételesen indokolt esetben a Magyar Államkincstár Központja által engedélyezett segély összege maximum 100 000 forint lehet.

A kérelem beadható személyesen a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal ügyfélszolgálatán, illetve bármelyik kormányablakban. Postán is feladható, az illetékes kormányhivatalnak kell küldeni.

Ha van ügyfélkapunk, elektronikusan intézhetjük az e-Papír szolgáltatás igénybevételével. Ebben az esetben az e-Papír mellékleteként kell csatolni az adatlapot, valamint a kérelem elbírálásához szükséges egyéb dokumentumokat is.


Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:

Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:

Egyszeri segély nyugdíjasoknak 2024 – Így igényelheted te is a pénzt:A nyugdíjtörvény lehetővé teszi egyszeri segély kérelmezését is a nyugellátásban részesülőknek. Vannak azonban feltételei.

( Friss hírek )

Egyszeri segélyt az kaphat, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül, és a havi bevétele nem haladja meg a 100 ezer forintot, ha közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, vagy a 120 ezer forintot, ha egyedül él – ad tájékoztatást a News7.

Segélyt évente egyszer lehet igényelni az érintett nyugdíjas lakóhelye szerint illetékes kormányhivataltól.

A kérelemben meg kell jelölni különös méltánylást érdemlő körülményeket. Ilyen lehet:




katasztrófa vagy elemi csapás, egészségi állapot, közeli hozzátartozó egészségi állapota, gyógyszerköltség, közüzemi díj elmaradása.

Ezeket mind dokumentumokkal kell igazolni. A kérelem beadásakor a havi jövedelmünkről is nyilatkozni kell.

Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, de nem haladhatja meg az 50 000 forintot. Kivételesen indokolt esetben a Magyar Államkincstár Központja által engedélyezett segély összege maximum 100 000 forint lehet.

A kérelem beadható személyesen a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal ügyfélszolgálatán, illetve bármelyik kormányablakban. Postán is feladható, az illetékes kormányhivatalnak kell küldeni.

Ha van ügyfélkapunk, elektronikusan intézhetjük az e-Papír szolgáltatás igénybevételével. Ebben az esetben az e-Papír mellékleteként kell csatolni az adatlapot, valamint a kérelem elbírálásához szükséges egyéb dokumentumokat is.


Most jött az áprilisi nyugdíjakkal kapcsolatban a hír!

Most jött az áprilisi nyugdíjakkal kapcsolatban a hír!

Az idei évben három hónapban érkezett korábban a nyugdíj azoknak, akik bankszámlára kérték az összeget (januárban, februárban és márciusban)

Lássuk, mikor várható az áprilisi nyugdíj kifizetése és hogyan kérheted azt bankszámlára!

Az áprilisi nyugdíj nem érkezik korábban:

hivatalosan április 12-én, pénteken utalják.



Így kérhető postai kézbesítés helyett bankszámlára a nyugdíj

A Magyar Államkincstár (MÁK) januárban tájékoztatót tett közzé a nyugdíjak bankszámlára utalásának igényléséről. Ez egy nagyszerű lehetőség minden nyugdíjas számára, mivel több előnnyel járhat a bankszámlára való utalás. A kérelem könnyen és gyorsan beadható elektronikus úton a magyarorszag.hu portálon, ügyfélkapus bejelentkezést követően. Az utalás módosításához írásban kell bejelenteni a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának. Fontos, hogy a folyósítás csak olyan bankszámlára történhet, amely a nyugdíjas saját számlája vagy társtulajdonosa a számlának írja hitelforum.hu.




Emellett a Magyar Államkincstár weboldalán is megtalálható a szükséges nyomtatvány, melyet postai úton vagy személyesen is benyújthatunk a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz.

A postai kifizetéssel ellentétben a bankszámlára történő utalás esetén az összeg azonnal rendelkezésre áll, valamint csak a nyugdíjas férhet hozzá a pénzéhez. További hírek


Jól mennek az egészségpénztárak, a Magyarok ide fektetik a pénzüket!

Jól mennek az egészségpénztárak, a Magyarok ide fektetik a pénzüket!

Gyorsan emelkedett a taglétszám, és a befizetések is csúcsra jártak az egészség- és önsegélyező pénztáraknál. 81 milliárd forinttal a kifizetések is rekordot döntöttek tavaly, az adókedvezménnyel növelt megtakarításaikat elsősorban gyógyszerek kiváltására és magánorvosi ellátásra költik a tagok – írja elemzésében a Bank360.hu.



Rekord tagdíjbefizetés és 82 ezer új belépő tag – igazán impozáns eredménnyel zárták 2023-at a hazai egészség- és önsegélyező pénztárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból az derül ki, hogy ezeknek a pénztáraknak a taglétszáma az év végén már átlépte az 1,124 millió főt. Történt ez annak dacára, hogy több min 16 ezren kiléptek. Igazából csak azoknak érheti meg megszüntetni az egészségpénztári tagságukat, akik például nyugdíjba mennek, így nem tudják igénybe venni a befizetéseik után járó szja-kedvezményt.

Kapcsolódó: Megszűnhet a 13-ik havi nyugdíj



A tagdíjbefizetések 18 százalékkal nőttek tavaly, nagyjából az inflációnak megfelelő ütemben. A tagok egyéni befizetései 60,7 milliárd forintra emelkedtek, ez 19 százalékos többlet 2022-höz képest, a munkáltatók ezt mintegy 9 milliárd forinttal egészítették ki, ami 10 százalékkal több az előző évinél. Emellett még bő 14 milliárd forintnyi szja-visszatérítés is gyarapította a pénztártagok egyenlegét. Az egyéb befizetésekkel együtt 87 milliárd forintot meghaladó összeg került összesen az egészségpénztárakban, amit folyamatosan használnak fel az ügyfelek.


Nyugdíjemelés, nyugdíjkorrekció 2023 – Novemberben érkezik az emelt összegű pénz!

Nyugdíjemelés, nyugdíjkorrekció 2023 – Novemberben érkezik az emelt összegű pénz!

A friss inflációs statisztikákból kiindulva a Bankmonitor számításai szerint akár 3,5 százalékos évközi nyugdíjkorrekcióra lehet szükség novemberben.

Péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az augusztusi inflációs adatokat. A fogyasztói árak 16,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a nyugdíjas infláció ugyanez idő alatt 17,2 százalékra rúgott. Így már ismerjük az év első 8 hónapjának tényadatait, amelyekre alapozva a kormánynak meg kell határoznia az évközi nyugdíjemelés mértékét – olvasható a pénzügyi portálon.

A magyar nyugdíjemelési rendszer hivatalosan inflációkövető: minden év elején a költségvetési törvényben tervezett inflációval megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat. Évközi nyugdíjkorrekciót akkor köteles fizetni a kormány, ha a januári nyugdíjemelés mértéke elmarad az év során tapasztalt valós áremelkedéstől. A nyugdíjkorrekció mértékének megállapításához a kormánynak az első 8 hónap tényadataira alapozva kell becslést készítenie a várható éves átlagos inflációra, és

a hiányzó emelést novemberben az egész évre visszamenőleg ki kell fizetnie a nyugdíjasok számára.

2023. januárban 15 százalékos nyugdíjemelés érkezett. Az év első 8 hónapjában az alábbiak szerint nőttek a fogyasztói árak. Zárójelben a nyugdíjas infláció van feltüntetve.

  • január: 25,7 százalék (27,4 százalék)
  • február: 25,4 százalék (26,9 százalék)
  • március: 25,2 százalék (26,7 százalék)
  • április: 24,0 százalék (25,3 százalék)
  • május: 21,5 százalék (22,9 százalék)
  • június: 20,1 százalék (21,2 százalék)
  • július: 17,6 százalék (18,7 százalék)
  • augusztus: 16,4 százalék (17,2 százalék)

Ezekből kiszámítható, hogy az év első 8 hónapjában átlagosan 22 százalék volt az általános infláció, míg a nyugdíjas infláció ennél lényegesen magasabb, 23,3 százalék volt. A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint az évközi nyugdíjkorrekció mértékének meghatározásakor az első 8 havi tényadat alapján becslést kell készíteni az éves átlagos inflációra, ahol a két inflációs adat közül a magasabbat kell figyelembe venni.

A gazdaságfejlesztési miniszter közelmúltbeli kommunikációja alapján a kormány szeptemberre 11-12 százalékos inflációt vár, októberben 9-10 százalékra lassulhat az áremelkedés üteme, novemberben már 8 százalékos, decemberben pedig 7 százalékos lehet a fogyasztói árindex változása. Ebből kiindulva arra számíthatunk, hogy az általános infláció éves átlaga 17,6-17,7 százalék között lehet. Mivel a nyugdíjas infláció mostanáig minden hónapban jelentősen meghaladta az általános inflációt, így borítékolható, hogy az év végi átlaga is magasabb lesz.

Mostanra tehát egyértelművé vált, hogy az év elején fizetett 15 százalékos nyugdíjemelés közel sem lesz elegendő a nyugdíjak reálértékének megőrzéséhez, így a kormány minden bizonnyal évközi nyugdíjkorrekcióról fog dönteni. A Bankmonitor várakozásai szerint a nyugdíjas infláció 12 havi átlaga akár a 18,5 százalékot is elérheti,

ezért akár 3,5 százalékos nyugdíjkorrekció mértéke is indokolt lehet.

2023. júliusban 1,99 millió fő részesült öregségi nyugdíjban, melynek átlagos összege havi 210 ezer forint volt. Eszerint a nyugdíjkorrekció átlagosan akár a havi 7 300 forintot is elérheti, melyet egész évre visszamenőleg egy összegben kaphatnak kézhez a nyugdíjasok. Ez az átlagnyugdíj szintjén 80 ezer forintot is meghaladó egyszeri juttatás lehet. Egyúttal a novemberi nyugdíjakba már beépülő nyugdíjkorrekció révén az átlagnyugdíj idén év végére 227 ezer forintra is emelkedhet.

Ezt követően 2024. januárban ismét várható az év eleji rendes nyugdíjemelés, melynek mértéke a tervezett infláció alapján 6 százalék lehet.