Megszűnik a kereseti korlát az állásban lévő nyugdíjasoknál

Számos változást hoznak a nyugdíjasok munkavállalásával és a nyugdíjba vonulással kapcsolatban a már elfogadott jövő évi adótörvények és a központi költségvetést megalapozó törvény. Farkas András nyugdíjszakértővel beszéltük át, mit jelentenek ezek a gyakorlatban.

Alig kell adózniuk a dolgozó nyugdíjasoknak

Az elfogadott szochotörvény alapján a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasok (=öregségi nyugdíjasok, nők negyvenesek, szolgálati járadékban és korhatár előtti ellátásban részesülők) után nem kell a munkáltatói közterheket megfizetni, és a munkavállalótól is csak szja-t vonnak jövőre. Éppen úgy, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél.

A munkáltatói szocho-mentesség és a munkavállalói járulékmentesség azonban kizárólag a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra érvényes – hangsúlyozta Farkas András. A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál például nem változik semmi. Nekik eddig is volt szochomentességük, viszont továbbra is kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez az idén havi 7050 forint), és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. A katás kiegészítő tevékenységre pedig változatlanul meg kell fizetni a havi 25 ezer forintot.

Old domancy craft festival. wood carver. france. 
Old Domancy craft festival. Wood carver. France. 

GODONG / BSIP
Fotó: GODONG / BSIP / AFP

A kereseti korlát nem szűnik meg, de nem mindenkinél lesz

Széles Imre társadalombiztosítási szakértő az Adózónán azt írta, a kereseti korláttal érintett munkaviszonyos nyugdíjasoknál nem kell majd figyelembe venni az így megszerzett jövedelmüket. Ennek bizonyára nagyon örülnek, akik korhatár előtti ellátás, nők negyvenesek és szolgálati járandóság mellett végeznek munkát. Számukra tehát nem lesz kereseti korlát. Mit jelent ez?

  • Januártól nem kell jelenteniük a MÁK-nak, ha a kerestük év közben összességében elérte a havi minimálbér 18-szorosát.
  • Ez a jelentési kötelezettség együtt jár azzal, hogy utána a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felfüggeszti a nyugdíj/ellátás/járandóság folyósítását a következő hónaptól az év végéig.
  • Aztán minden év januárjától újra indult eddig az éves összeghatár számítása.

A tb-szakértő magyarázata szerint ennek oka, hogy mivel jövőre nem kell járulékot fizetni a munkavégzésükkel összefüggésben, így nincs biztosítási jogviszonyuk sem. Márpedig a kereseti korlát a nyugdíjtörvény szerint csak a biztosítotti jogviszonyban él az öregségi nyugdíjkorhatár alatti munkavégzés esetén.

Farkas András viszont azt írta összefoglalójában, hogy nem törölték el a kereseti korlátot, marad az éves összeghatár korlátozó rendelkezése. De van-e itt ellentmondás?

A szakértő hangsúlyozta,

  • maga a kereseti korlát nem szűnik meg, hiszen benne maradt a nyugdíjtörvényben. Viszont
  • mivel jövőre a Mt. szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas keresetét nem terheli nyugdíjjárulék, az ilyen nyugdíjasnál valóban nem kell számolni az éves összeghatárral. De ettől
  • a korlátozás fennmarad azoknál a jogviszonyoknál, amelyek nem tartoznak az Mt. hatálya alá, például a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozók esetében.

Már nem nyugdíj, de azért rögzítjük:

  • nem szűnik meg a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülők kereseti korlátja sem, náluk továbbra is szüneteltetni kell az ellátást, ha három egymást követő hónap mindegyikében többet keresnek, mint a minimálbér másfélszerese.

Három hónapos csúszó ablakot kell figyelni. A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátást csak akkor kell megszüntetni, ha az ellátás melletti bruttó kereset három egymást követő naptári hónap mindegyikében meghaladná a minimálbér másfélszeresét. Vagyis minden három hónapból kettőben lehet akár sokkal többet is keresni, csak a háromból egy hónapban legyen legfeljebb a minimálbér másfélszerese a kereset – magyarázta a szakértő.

  • Marad a nyugdíjasok közszférás foglalkoztatásánál is korlátozás, a „munkabér vagy nyugdíj” szabálya.

Kivétel, ha kormányengedély van a munkavégzésre, vagy valaki nyugdíjas szövetkezeten keresztül vállal munkát. Úgy tudjuk, egyik sem igazán jellemző.

An elderly couple walk in Vincennes near Paris on February 19, 2018.
 / AFP PHOTO / GERARD JULIEN
Fotó: Gerard Julien / AFP

Ha nem fizet járulékot, ugrik a nyugdíjnövelés is

A járulékfizetési kötelezettség eltörlésével párhuzamosan megszűnik a nyugdíjnövelés intézménye is (ami az éves bruttó kereset egytizenketted részének fél százaléka). Vagyis aki nyugdíj mellett állásba megy január után, az nem számíthat már az (automatikus) 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre.

De mint Farkas András hangsúlyozta, csak azokban az esetekben nem jár a nyugdíj mellett szerzett kereset alapján a nyugdíjnövelés, amikor a keresetet nem terheli nyugdíjjárulék. Ha viszont a keresetet, jövedelmet nyugdíjjárulék terheli, így például a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál, továbbra is jár majd a nyugdíjnövelés.

Nem kell kilépni, belépni, ha nyugdíjba vonul és tovább dolgozna

Eddig aki azt tervezte, hogy a nyugdíjazása után is tovább dolgozna, annak a nyugdíjmegállapítás kezdő napjára, egyetlen napi biztosításijogviszony-mentesség miatt meg kellett szüntetnie (a vállalkozói jogviszonyok kivételével) az összes egyéb keresőtevékenységgel járó jogviszonyát. Másképp nem lehetett a nyugdíjazást kérni. Aztán az illető akár már másnap újraindíthatta a jogviszonyát, munkaviszonyát, akkor már nyugdíjasként.

A vállalkozóknál már eddig sem volt erre szükség, automatikusan átment a jogviszonyuk kiegészítő tevékenységbe. Július 26-tól viszont másnak sem kell ezt a procedúrát végigvinnie, annak, aki a nyugdíj megállapítását kéri.

Kiemelt kép: Mint Images/AFP


Orbánék ítélete: nyugdíj az 1990 előtti bíráknak

A HVG legfrissebb számában arról ír, hogy az újabb kétharmados választási győzelem után csak idő kérdése a bíróságok bedarálása. A hetilap úgy tudja, a korábbi botrányok dacára már kész az újabb javaslat arra, hogy minden olyan bírót nyugdíjba küldjenek, aki már 1990 előtt is ítélkezett.

Így egy csapásra meg lehetne szabadulni számos kritikus és öntudatos szakmabelitől. 

A hetilap szerint a bíróságokon is csaknem kész tényként kezelik, hogy rövidesen megalakulnak az új közigazgatási bíróságok, amelyek a hatalom számára kényes ügyeket tárgyalnák.

Ezek döntenének az állami szervek intézkedéseinek jogszerűségéről, arról, mit titkolhat el az állam és a választási ügyekben is ezek mondanák ki a döntő szót.

Ehhez képest csak technikai kérdés, hogy a bíróságok szervezeti igazgatását az Igazságügyi Minisztérium alá rendelnék, az Országos Bírósági Hivatal megszűnne.

Kiemelt fotó: Thinkstock