Nagyszerű adatok: önkéntes nyugdíjpénztár !
A következő cikkünkben, az önkéntes nyugdíjpénztár legfrissebb adatait olvashatják! Beszéljenek most a számok!
"Hiába változtak kedvezőtlenül a cafeteria szabályai, az önkéntes nyugdíjpénztárak első negyedéve nem sikerült rosszul: a taglétszám a több mint 11 ezer új belépőnek köszönhetően enyhén nőtt, és ismét 1,14 millió fölé került - írja a Világgazdaság. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a tagdíjbefizetések 16,4 százalékkal nőttek az első három hónapban a tavaly első negyedévihez képest, és rekordösszeg, 23,8 milliárd forint folyt be az egyéni számlákra." (1)
Ezek az adatok nagyban segíthetik a döntését, ha épp azon gondolkozik, hogyan kezdjen spórolni nyugdíjas éveire. Hiszen egyre hangsúlyosabb, hogy az aktív évek jövedelméből már az idős kori éveinkre kell spórolnunk. Ezt nehezen tudjuk megtenni a mindennapi kiadások mellett, de erre jó megoldás az önkéntes nyugdíjpénztár. Amikor egy tag eléri a nyugdíjkorhatárt, a pénztártól nyugdíjszolgáltatásra jogosult . A szolgáltatás megállapításának alapja a tag számláján az évek alatt összegyűlt összeg. A tag nyugdíjfedezetének felhasználásáról maga dönthet: felveheti egy összegben, vagy kérheti annak járadékként való kifizetését. Amennyiben még nem kezdett el takarékoskodni, ez egy jó megoldás lehet!
Írta: Veress Nikolett
Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!
Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!
Kérem vegye figyelembe, hogy a bejegyzésben szereplő információk esetleg idejét múltak lehetnek, elveszthették aktualitásukat, mindig legyen tekintettel a bejegyzés megjelenési dátumára.
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a sem a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást, sem pedig a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4.§ (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért feltétlen, minden esetben tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon szakemberrel! Jogi nyilatkozat
Időskorúak járadéka 2018
Időskorúak járadéka 2018 :
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B-32/D §-a
– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatás fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. 16. § h) pontja
– a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 14.§-a §-a,
– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
Az ellátás típusa:
Pénzbeli, amely ellátás jövedelmi helyzettől függő.
Jogosultsági feltételek:
Az időskorúak járadéka a megélhetési jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az ellátás havi összege jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2013. évben 28.500 Ft)
- a) a házastársával, élettársával közös háztartásban élő, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetében 80 %-a, ( jelenleg: 22.800 Ft)
- b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött de 75. évesnél fiatalabb személy esetében 95 %-a, (jelenleg: 27.075 Ft)
- c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy esetében 130 %-a, (jelenleg: 37.050 Ft).
Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) vagy b) vagy c) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. Ha az ellátás összege a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani. 
Az időskorúak ellátására jogosult a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, aki megélhetési jövedelemmel nem rendelkezik. A támogatás szempontjából akkor nem biztosított a megélhetés, ha :
- a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek a saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított 1 főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2013. Évben 28.500 Ft ) 80 %-át, a 22.800 Ft-ot nem haladja meg,
- b) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de a 75 évesnél fiatalabb egyedülálló személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 95 %-át, a 27.075 Ft-ot,
- c) az egyedülálló 75. Életévét betöltött személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, a 37.050 Ft-ot.
Az időskorúak járadékában részesülő a járadék folyósításának időtartama alatt egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
Annak akinek aktív korúak ellátására való jogosultságát a jegyző a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel szüntette meg, a megszüntetéséről hozott határozatot a jegyző, annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi az illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal a határozat megérkezését követő öt napon belül, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.
Felülvizsgálat:
Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani.
Folyósítás:
A megállapított időskorúak járadékát utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani. Ha az ellátás nem a teljes hónapra jár, összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. Ha az időskorúak járadékára jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változást 15 napon belül be kell jelenteni. A változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. Az új lakóhelyen az ellátást kérelmezni kell. Ha az időskorúak járadékára való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll az új lakcím szerint illetékes járási hivatal az időskorúak járadékát a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják. (így az ellátás folyósításában a folytonosság megmarad!) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, akkor az időskorúak járadékának összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen, b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától kell folyósítani.
Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha az időskorúak járadékában részesülő személy 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik, előzetes letartóztatásban van, elzárás illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti.
Az időskorúak járadékára jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.
Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
A törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni. A kérelmező a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatást a jegybanki alapkamattal megemelt összegben köteles visszafizetni.
Az igény benyújtásának helye:
A kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, továbbá a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál lehet benyújtani.
Az igény benyújtásának formája:
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatvány, amely az igénylés helyén szerezhető be. Mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságát igazoló iratokat.
Fogalom meghatározások:
Lakcím: az a lakó- vagy tartózkodási hely, ahol az érintett személy életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.
Öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár. E rendelkezés szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.
Jogorvoslat:
Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A másodfokon eljáró hatóság a szociális és gyámhivatal.
Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.