Nyugdíj: kapunk-e, ha nem szereplünk a tb-nyilvántartásban?

Az állami tb-nyugellátás összegét alapvetően két tényező határozza meg:

  • a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, és
  • az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza.

A nyugellátás összege az átlagkereset illetve a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szorzata. Ezért egyáltalán nem mindegy, milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.

Az Adózóna.hu azt nézte meg, mi a helyzet, ha valamilyen okból nem szereplünk a tb-nyilvántartásban, mi lesz akkor a szolgálati idővel. Cikkükből kiderül, ilyen esetben is igazolható a biztosításban töltött idő.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba


Nyugdíj: kapunk-e, ha nem szereplünk a tb-nyilvántartásban?

Az állami tb-nyugellátás összegét alapvetően két tényező határozza meg:

  • a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, és
  • az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza.

A nyugellátás összege az átlagkereset illetve a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szorzata. Ezért egyáltalán nem mindegy, milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.

Az Adózóna.hu azt nézte meg, mi a helyzet, ha valamilyen okból nem szereplünk a tb-nyilvántartásban, mi lesz akkor a szolgálati idővel. Cikkükből kiderül, ilyen esetben is igazolható a biztosításban töltött idő.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba


Aki részmunkaidőben dolgozik, erre számíthat nyugdíjban

Bár még mindig nem túl széleskörűen elterjedt, de egyre többen dolgoznak részmunkaidőben Magyarországon.

203 ezer magyar dolgozik részmunkaidőben
Három százalék pedig távmunkában dolgozik.

És akiket így foglalkoztatnak, azokban felmerül a kérdés, hogy ez a munka hogyan fog majd beszámítani a nyugdíjukba, éri-e őket emiatt hátrány majd idősebb korukban. Erre a kérdésre adja meg a választ az Adózóna cikke, melyből kiderül, hogy az úgynevezett arányos szolgálati idő fogalma az, ami ebből a szempontból fontos lehet. A jogszabály szerint

az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.

Az arányos szolgálati idő fogalmát az 1996. december 31-ét követően fennállt, külön meghatározott, biztosítási jogviszonyok esetében kellett alkalmazni. (Aki korábban dolgozott részmunkaidőben, annak a biztosítás teljes időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek minősül.)

A jogszabály úgy szól, hogy meghatározott jogviszonyok esetében (ide tartozik többek között a munkaviszonyos teljes és részmunkaidő, a szövetkezeti tagság, egyéb jogviszonyok) foglalkoztatottaknál

  • ha a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem kevesebb, mint az aktuális minimálbér, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe,
  • a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

Vagyis ha valaki részmunkaidőben dolgozott, de többet keresett így is, mint az éppen aktuális minimálbér, akkor a szolgálati időnél semmiképpen nem éri hátrány. 2004 óta azonban a többi részmunkaidős szolgálati ideje sem csorbul emiatt, mint arra a nyugdíjguru felhívta a figyelmet:

  • 2003. december 31-éig volt hatályban az a szabály, amely szerint ha az 1996. december 31-ét követő időszakban a biztosított – nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – keresete a minimálbérnél kevesebb volt, akkor olyan arányban csökkent – a nyugdíjjogosultság szempontjából is – a szolgálati idő, ahogyan a kereset aránylott a minimálbérhez. (Így például ha a kereset a minimálbér fele volt, akkor egy napi keresettel csak félnapi szolgálati idő volt szerezhető.)

2004. január 1-jétől a szolgálati idő arányosítását csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem.

Kiemelt kép: Thinkstock