Nyugdíjemelés! Fontos hírt jelentettek be!

Nyugdíjemelés! Fontos hírt jelentettek be!

Nyugdíjemelés! Fontos hírt jelentettek be! A költségvetési munkacsoport egyeztetett a jövő évi nyugdíjakról, januárban nyugdíjemelés lesz, februárban pedig ismét jön a 13. havi nyugdíj – írta a közösségi oldalán szerdán a pénzügyminiszter.

Varga Mihály bejegyzése szerint a tavalyi, 18,5 százalékos és az idei, 6 százalékos nyugdíjemelés után a 2025-ös költségvetés is biztosítja a szükséges forrásokat. Az emelés mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat. Jövő februárban már ötödik alkalommal fizet az állam 13. havi nyugdíjat – írta a tárcavezető.

Varga Mihály kiemelte, hogy a kormány háborús időkben is betartja a nyugdíjasoknak tett ígéretét, megvédi a nyugdíjak értékét. Ezzel párhuzamosan a költségvetési hiány idén 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökken, miközben az államadósság-ráta évről évre javul – tette hozzá. (MTI)


Nyugdíj top 10: 2019. február hónapban

  Ez a 10 bejegyzés került az előtérbe ebben a hónapban azaz ezekre a bejegyzésekre kattintott a legtöbb olvasó. Kellemes böngészést!
februar-nyugdij-nyugdijkorhatar-nyugdijkalkulator.jpg
1. A nyugdíj egy fiatal szemszögéből!
2. Számítanak-e a nyugdíjasok?
3. Nyugdíj: Top 10 bejegyzés 2019. januárban
4. Hogyan spóroljunk nyugdíjas éveinkre?
5. Ez lehetne a legújabb nyugdíj-előtakarékosság?
6. VIP nyugdíj bejegyzések
7. Nyugdíjtörvény: Sokkoló lesz a módosítás?!
8. Ausztria – nyugdíj
9. Nyugdíjkorhatár 2019
10. Nyugdíjkalkulátor

Köszönjük a figyelmet! 

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

10 aranyat érő nyugdíj tipp a gondtalan nyugdíjas éveihez!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Fotó: pixabay.com

 

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Évek alatt 176 ezer forinttal rövidíti meg az átlagnyugdíjast a kormány

A kormány szereti kidomborítani, hogy idén is lesz nyugdíjprémium, sőt, több lesz, mint tavaly. Nyilván örül is ennek minden idős ember, bár azok talán kevésbé, akiknek havi 80 ezer forintnál kevesebb a nyugdíjuk, mert nekik kevesebb prémium jut, mint a maximális 18 ezer forint. Pedig nyilván nekik lenne a legnagyobb szükségük a pluszpénzre, innen nézve nem igazságos, hogy akinek eleve alacsonyabb az időskori ellátása, az az évi egyszeri pluszpénzből is kevesebbet kap. Például az Erzsébet-utalványnál nem is büntetik a kisebb nyugdíjúakat, abból mindenkinek 10 ezer forintnyit juttatott eddig a kormány.

Érdeklődtünk, tervezik-e a döntéshozók, hogy valamilyen módon igazságosabbá tegyék a nyugdíjprémiumot, hogy akiknek 80 ezer forint alatti a járandóságuk, azok se kapjanak kevesebbet. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt a meglepő választ kaptuk, hogy

a nyugdíjprémium összegének meghatározása törvényben rögzített.

Nem mintha akadály lenne a jogszabály-változtatás, hétfőtől szerdára megszüntették például a lakástakarékok állami támogatását. A választ úgy fordítottuk le, hogy a minisztérium szerint a mostani szabály úgy jó, ahogy van.

Mi az a nyugdíjprémium?

Nyugdíjprémiumot akkor kell fizetni, ha a gazdasági növekedés várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja. Idén a gazdaság 4,4 százalékos bővülése alapján a nyugdíjprémium maximális összege 18 ezer forint lehet. Minden nyugdíjas, akinek eléri a 80 ezer forintot a nyugdíja, 18 ezer forintra számíthat, így tehát az átlagnyugdíjban (ami körülbelül 130 ezer forint) részesülők is ezt az összeget kapják. A 80 ezer forintnál kisebb nyugdíjnál a prémium arányosan csökken, például az 50 ezer forintos nyugdíjban részesülők 11250 forint, a 28500 forintos nyugdíjminimummal azonos összegű nyugdíjban részesülők 6415 forint nyugdíjprémiumot kapnak.

 

Minden nyugdíjast figyelembe véve átlagosan mintegy 17 ezer forint pluszpénzhez jutnak a nyugdíjasok, ez több a tavalyinál, akkor a maximális összeg 12 ezer forint volt. A nyugdíjprémiumra a kormány 33 milliárd forintot biztosít, és a nyugdíjasokhoz várhatóan a novemberi nyugdíjjal együtt érkezik az apanázs.

Budapest, 2018. január 20.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság épületének fõbejárata a fõváros XIII. kerületében, a Váci út 73-ban.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Nem átverés, de valami hasonló

A nyugdíjprémium és az Erzsébet-utalvány a bérek és a nyugdíj között kialakult szakadék eltüntetéséhez csak aprópénz – mondta Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke a 24.hu-nak.

Nyíregyháza, 2016. december 9.
Grezsu Mihályné viszi haza az önkormányzat ajándékcsomagját a Nyíregyházához tartozó Szélsőbokorban 2016. december 9-én. A Magyar Posta dolgozói Nyíregyháza mintegy 19 ezer nyugdíjas lakosának kézbesítik a város 2500 forint értékű karácsonyi ajándékcsomagját.
MTI Fotó: Balázs Attila
Igazságtalan a nyugdíjemelés, és már az inflációnál is kisebb
Mekkora nyugdíjemelést akarnak, és mennyi az esélye a megvalósulásnak? A nyugdíjas szervezetek vezetőit és Pénzügyminisztériumot is megkérdeztük.

Hogy mennyire így van, azt szemlélteti ez az ábra is, amin előrevetítve is jelezzük, mennyi lehet a kormány konvergenciaprogramja alapján a nyugdíjemelés, és ehhez képest mennyi a pluszpénz:

A Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetségének elnöke, Jankovics Györgyi korábban azt mondta lapunknak, a kiegészítő elemekkel, a nyugdíjprémiummal, az Erzsébet-utalvánnyal az a baj, hogy nem épülnek be a nyugdíj összegébe, és nem biztosak.

Aki azt hiszi, hogy ettől több lesz a nyugdíja, az téved. Ebből a szemszögből nézve a dolgot, nem átverés, de valami hasonló, tette hozzá.

Kiszámoltuk, mi lett volna, ha a pluszjuttatások beépültek volna a nyugdíjba, mennyivel lett volna több az átlagnyugdíj éves, illetve havi szinten. A következő években várható nyugdíjprémiumot a konvergenciaprogram előrejelzése alapján számítottuk ki, és úgy kalkuláltunk, hogy az idei évtől kétszer tízezer forint Erzsébet-utalványt visz a postás a nyugdíjasoknak. (Bár még az is kérdéses, hogy idén az áprilisi után novemberben is küldenek-e utalványt.)

Mint az ábráról is leolvasható, a pluszjuttatások beépítésével egy átlagnyugdíjas a 130 ezer forintos járandósága helyett havonta csaknem 2700 forinttal többet kapott volna. Ha azzal számolunk, hogy a kezdetektől beépültek volna a pluszjuttatások, akkor 2022-re ez átlagnyugdíjban éves szinten több mint 176 ezer forintot, hónapokra elosztva pedig mintegy plusz 14800 forintot jelentett volna. Vagyis

durván egy 13. havi nyugdíjat tenne ki az összegük.

Valami félrecsúszott a nyugdíjprémiumnál

Juhász László emlékeztetett arra, hogy a nyugdíjprémium megállapításánál van egy szakmai hiba. Az eredeti jogalkotói szándék ugyanis az volt, hogy a mindenkori havi átlagnyugdíj negyedével kelljen számolni, ez szerepelt a törvényjavaslatban. De valamiért végül egy fix szám, a 2008-as átlagnyugdíj összege, azaz 80 ezer forint került be a törvénybe. Miközben azóta nagyjából 130 ezer forintra nőtt az átlagnyugdíj. Mit jelent ez forintra lefordítva?

A nyugdíjprémium kiszámítása

A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy

 

  • a havi nyugdíj negyedét (maximum 80 ezer forintot) kell venni,
  • és azt meg kell szorozni gazdasági növekedés 3,5 százalék feletti részével.

2018-ra 4,4 százalékos gazdasági növekedést várnak, így a szorzó 0,9. Így jön ki (80 ezer / 4 *0,9) a maximális 18 ezer forintos prémium az idei évre.

Ha az eredeti elgondolást szavazták volna meg, és a mindenkori átlagnyugdíjat lehetne maximálisan figyelembe venni a nyugdíjprémium kiszámításánál, akkor ma nem 18 ezer forintot, hanem 29250 forintot kapnának az átlagnyugdíjasok (ennyi lenne a maximális prémium), tavaly pedig 18-20 ezer forint körül lett volna a pluszpénz.

Juhász is úgy tartja amúgy, hogy minden nyugdíjasnak egyforma összeget kellene juttatni, és nem büntetni a kisnyugdíjasokat.

Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu


A nyugdíjprémium árnyoldala?

   Másról se lehet hallani és olvasni az utóbbi hetekben, mint a nyugdíjprémiumról. Úgy gondolja, hogy már mindent tud erről a témáról? Olvassa tovább cikkünket...  

penz-nyugdij-nyugdij-nyugdijkorhatar-nyugdijkalkulator.jpg

   "A Pénzügyminisztérium államtitkára a lap szombati számának nyilatkozva hozzátette, először azokhoz jut el a prémium, akik átutalással kapják meg a nyugdíjukat, az ő számlájukra november 12-én érkezik meg az extra pénz. A postai kézbesítés ezt követően, november 15-én veszi kezdetét." [1]

   A nyugdíjasok számára nagy örömet jelent a mostanában gyakran emlegetett nyugdíjprémium. Már bizonyára mindannyian várják a novembert, amikor végre kézhez kaphatják az említett juttatást. 

   Pár nappal később lehet teljes az örömük azoknak, akik postai úton jutnak hozzá a nyugdíjprémiumhoz. Ugyanis ahogy fentebb olvasható, nekik csak november 15-e után lehet számítani a bónuszra, míg átutalással már november 12-én megkaphatják az összeget a nyugdíjasok.

   Remélhetőleg ez senkinek nem rontja majd el a kedvét, hiszen semmiféle hátrányt nem jelent az érintetteknek.

   Az alábbi szavazásban kifejtheti véleményét a témával kapcsolatban!

Köszönjük a figyelmet! 

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Források: 
[1] pénzcentrum.hu -  Kiderült: pontosan ekkor érkezik a nyugdíjprémium
https://www.penzcentrum.hu/nyugdij/kiderult-pontosan-ekkor-erkezik-a-nyugdijpremium.1071318.html
letöltés ideje: 2018.10.23 23:22
foto:pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Infláció feletti nyugdíjemelés jöhet az oroszoknál

A nyugdíjak jövőre 7 százalékkal nőnek majd, 4,3 százalékos infláció mellett, 2020 után pedig a növekedésük meg fogja haladni a 6 százalékot, mintegy 4 százalékos éves infláció mellett, jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter, első miniszterelnök-helyettes szerdán a moszkvai parlament alsóházában.

A tárcavezető szerint a kormány a jelenlegi elnöki periódus első éveiben úgy megnöveli az utalásokat a költségvetésből a nyugdíjalapba, hogy a havi átlagnyugdíj évenként ezer rubellel (jelenlegi árfolyamon mintegy 4320 forinttal) emelkedjen, és így elérjék a 2024-re a célként kitűzött 20 ezer rubeles (86,4 ezer forintos) átlagot. Az orosz átlagnyugdíj jelenleg 14 144 rubel (mintegy 61 ezer forint.)

Oroszországban általános elégedetlenséget szült, hogy szeptember végén a parlament elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében a nőknél fokozatosan 55-ről 60 évre, a férfiaknál pedig 60-ról 65 évre emelik fel a nyugdíjkorhatárt. A kormány azt állította, hogy az ebből keletkező többletbevételeket nyugdíjemelésre fogja fordítani.

Oroszországban (illetve még a Szovjetunióban) 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. Sokakban a reformmal kapcsolatban az keltett felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál egyes régiókban eléri a jelenlegi várható élettartam határát, de a lakosság ragaszkodik a korábban elért szociális vívmányok megtartásához is.


Ezek a legborzalmasabb nyugdíj tények!

   Ön hallotta már ezeket az aktuális, megdöbbentő nyugdíj híreket? Mindannyiunkat érintő információkat talál az alábbi cikkünkben…

allatok-nyugdij-nyugdij-nyugdijkorhatar-nyugdijkalkulator.jpg

   Az alábbi cikkben összegyűjtöttük a legaktuálisabb nyugdíj híreket, melyek meglehetősen bosszantóak a lakosság számára.

   1. A nyugdíjkorhatár emelkedése
   „A lenti ábrából kiderül, hogy Magyarországon az alapnak vett 65 éves szintről nagyjából 7 évvel, tehát 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon.” [1]

   Amint azt már egy korábbi cikkünkben megírtuk, a közeljövőben lényeges nyugdíjkorhatár emelkedésre számíthatunk. A tény magáért beszél, miszerint a kérdőívünkben megkérdezettek nagy része ezen intézkedés ellen van.

   2. A nyugdíjkorrekció elmaradása
   „Vagyis az áremelkedés nem haladta meg az év eleji nyugdíjemelés mértékét, így kompenzációra sincs szükség.” [2]

   Szintén egy kevésbé örömteli hír a nyugdíjasok számára, hogy idén elmarad a nyugdíjkorrekció. Talán valamilyen szinten javít a helyzeten az a tény, hogy a nyugdíjprémiumra viszont számíthat a nyugdíjas lakosság.

   3. Az előtakarékoskodás elhanyagolása
   „Jelenleg tehát sokkal fontosabb az öngondoskodás, mint a korábbi évtizedekben, hiszen egyes becslések szerint az aktív munkavállaló felének jóval kevesebb lesz a valós nyugdíja, mint amennyire most számít.” [2]

   Sajnos az előtakarékoskodás népszerűsége is a legborzalmasabb nyugdíj hírek listájába tartozik. A nyugdíjas évekre viszont gondolnunk kell, hiszen az előrejelzések szerint a későbbiekben még nehezebb lesz a megélhetésünk, mint a mai nyugdíjasoknak.

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Források: 
[1] portfolio.hu- Argyelán Ágnes: 7 évvel emelkedhet Magyarországon a nyugdíjkorhatár, ha így csökken a munkaerő
letöltés ideje: 2018.09.13 20:22
https://www.portfolio.hu/befektetes/nyugdij/7-evvel-emelkedhet-magyarorszagon-a-nyugdijkorhatar-ha-igy-csokken-a-munkaero.287718.html
[2] penzcentrum.hu- Rossz hírt kaptak a nyugdíjasok: hiába várják a plusz pénzt idén ősszel
letöltés ideje: 2018.10.08 23:44
https://www.penzcentrum.hu/nyugdij/rossz-hirt-kaptak-a-nyugdijasok-hiaba-varjak-a-plusz-penzt-iden-osszel.1070090.html
[3] penzcentrum.hu- Érik a nyugdíjkatasztrófa: anyagi összeomlás vár az idősekre
letöltés ideje: 2018.10.08 23:29
https://www.penzcentrum.hu/nyugdij/erik-a-nyugdijkatasztrofa-anyagi-osszeomlas-var-az-idosekre.1069258.html
foto:pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


200 ezer feletti nyugdíjjal lennének elégedettek a magyarok

A nem nyugdíjaskorú magyar férfiak és nők nyugdíjjal kapcsolatos ismereteit és elvárásait hasonlította össze a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából készült országos, reprezentatív kutatás.

2017-ben az öregségi nyugdíj átlagos havi nettó összege 124 ezer forint volt. Mikor a kutatók arra kérték, hogy becsüljék meg a havi nyugdíjat, a férfiak 45 százaléka, míg a nők 41 százaléka találta el nagyjából a valós összeget. Ugyanakkor a nők hajlamosabbak alulbecsülni, mennyiből kell megélnie egy mai nyugdíjasnak: valamivel több mint harmaduk 100 ezer forint alattinak gondolja a jelenlegi nyugdíjat.

Úgy tűnik, a problémamentes nyugdíjas évekhez álmodott jövedelem még távol áll a tényleges mai nyugdíjtól.

A nők átlagosan 208 ezer Ft, míg a férfiak átlagosan 240 ezer Ft nyugdíjjal lennének elégedettek.

Vagyis közel duplázni kellene a jelenlegi nyugdíjat ahhoz, hogy az átlagos magyar férfi elégedett legyen. A nők anyagi szempontból szerényebbek, és már beérnék 70 százalékos emeléssel is. Érdekesség, hogy a megkérdezett férfiak egytizede nyilatkozta, hogy 450 ezer forintot meghaladó nyugdíjat tartana elegendőnek, míg ugyanezt a nők mindössze 4 százaléka válaszolta.

Az elvárások után a személyes kilátások felől érdeklődtek a kutatók, a megkérdezettek jelenlegi megtakarításaiból kiindulva. Ebben meglehetősen nagy az eltérés férfiak és nők között, utóbbiak jóval borulátóbbak. Míg minden harmadik férfi gondolja azt, hogy várható nyugdíja magasabb lesz a mostani átlagnál, addig a nők mindössze 18 százaléka reméli ugyanezt. Ellenben elenyésző (férfiaknál 3, nőknél 2 százalék) volt azoknak az aránya, akik szerint a majdani nyugdíj eléri a megélhetési szempontból ideálisnak tartott szintet. Vagyis alig akad olyan, aki elhinné, hogy időskorában az állami nyugdíjából meg tud majd élni az elvárásainak megfelelően.

Fotó: Thinkstock


Egymást osztja a DK és a Fidesz a nyugdíj miatt

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a nyugdíjasoknak, az Orbán Viktor által bejelentett nyugdíjprémium, helyett inflációkövető nyugdíjemelés járna. Rónai Sándor, az ellenzéki párt szóvivője úgy fogalmazott, a kormány trükközik a nyugdíjemeléssel.

A jövő évi költségvetésben hamis inflációs adatot szerepeltet, így a nyugdíjak reálértéke tovább csökken, Szerinte erre utal, hogy a büdzsé 2019-ben 2,7 százalékos inflációval számol, míg a fideszes jegybank szerint legalább 3,1 százalékos lesz a pénzromlás.

A visszatartott pénz egy része a nyugdíjprémium, amely törvény szerint jár, nem kegyként, ahogy azt a miniszterelnök feltünteti.

Úgy viselkedik Orbán Viktor, mint egy tolvaj, aki miután kirámolta a házat néhány cuccot visszavisz a ház tulajdonosának, hogy aztán az hálálkodjon érte.

Rónai Sándor azt mondta, a Gyurcsány-kormány alatt kőbe volt vésve, hogy a kormány megvédi a nyugdíjak értékét, nem trükköztek az idősek pénzével.

Azok a Gyurcsányék beszélnek…

A Fidesz-frakció közleményében úgy reagált, hogy Gyurcsányék a nyugdíjak értékét hagyták romlani, a nyugdíjprémium még csak eszükbe se jutott. Azok a Gyurcsányék beszélnek, akik kormányzásuk alatt saját zsebüket tömték, de a nyugdíjasoktól elvettek egy havi nyugdíjat.

A 2006-ban megalakult Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány alatt több mint 7 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, mert a nyugdíjas-inflációt követő nyugdíjemelést sem biztosították.

A Fidesz-KDNP kormányzása óta törvény garantálja a nyugdíjak értékének megőrzését és az ország történetében először tavaly fizettek nyugdíjprémiumot, amire idén is számíthatnak az idősek. Ha a tényleges éves infláció magasabb lenne a becsültnél, akkor a kormány novemberben kompenzálja azt. (mti)

Nyíregyháza, 2016. december 9.
Grezsu Mihályné viszi haza az önkormányzat ajándékcsomagját a Nyíregyházához tartozó Szélsőbokorban 2016. december 9-én. A Magyar Posta dolgozói Nyíregyháza mintegy 19 ezer nyugdíjas lakosának kézbesítik a város 2500 forint értékű karácsonyi ajándékcsomagját.
MTI Fotó: Balázs Attila
Igazságtalan a nyugdíjemelés, és már az inflációnál is kisebb
Mekkora nyugdíjemelést akarnak, és mennyi az esélye a megvalósulásnak? A nyugdíjas szervezetek vezetőit és Pénzügyminisztériumot is megkérdeztük.

Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás


Igazságtalan a nyugdíjemelés, és már az inflációnál is kisebb

A jövő évi költségvetés 2,7 százalékos inflációval számol, így ennyi lehet a nyugdíjemelés is, hiába prognosztizál már a jegybank is 3,1 százalékos pénzromlást. A nyugdíjasok tehát megint nem járnak jól, hiszen az infláció ellensúlyozására sem lesz elég az év eleji emelés, csak arra számíthatnak, hogy jövő novemberben kapnak nyugdíjkorrekciót.

Megeszi az infláció a nyugdíjakat, és a kanyarban sincsenek a béremelkedéshez képest, ezért a nyugdíjas szervezetek a problémák orvoslását sürgetik. A HírTV összeállításában célként már pontos szám, 12 százalékos nyugdíjemelés is elhangzott. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) Nyugdíjas tagozatának elnöke, Juhász László lapunknak annyiban finomított a dolgon, hogy nem mondtak ki konkrét számot, de azért megjegyezte,

elfogadnák a 12 százalékos nyugdíjemelést.

Egyetértés van a szervezetek között abban, hogy a nyugdíjemelés metódusa nem igazságos, és hogy más alapokra kellene helyezni a jelenlegi, inflációkövető modellt.

Át kellene írni a nyugdíjemelés szabályát

Több okból is:

  • a jelenlegi szabály nem bérkövető, hanem inflációkövető, ezért az újonnan megállapított nyugdíjak jóval magasabbak, mint a régebbiek.
  • A százalékos nyugdíjemelés tovább növeli a kisebb és nagyobb nyugdíjak közötti szakadékot.
  • Nagyok a nemek és a régiók közötti nyugdíjkülönbségek, és tovább nőnek az emeléssel.

Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály ezért szorgalmaz differenciált, és a tervezett, 2,7 százalékos inflációnál nagyobb nyugdíjemelést. Az inflációkövető nyugdíjemelés ugyanis csak szinten tartást jelent. Sőt, mivel az átlagos inflációt veszik figyelembe, nem a nyugdíjas fogyasztói kosarat, az értékmegőrzés is kérdőjeles – érvelt a Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Györgyi.

Óriási a lemaradás a bérektől

A bérkiáramlás 10 százalék feletti, így óriási szakadék támadt a bérek és nyugdíjak között, és csak tovább nő, ha nem változik semmi.

Budapest, 2017. szeptember 27.
Nyugdíjas hölgyek pihennek beszélgetve az őszi Margitsziget Rózsakerjében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
A nyugdíjak durván leszakadnak a bérektől, ha ez így megy tovább
2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is.

A Pénzügyminisztériumban viszont a lapunknak adott válasz alapján nem így érzik:

A kormány garantálja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. 2011 és 2017 között a nyugdíjak átlagosan több mint 26 százalékkal nőttek, a vásárlóerő pedig mintegy 10 százalékkal. A gazdaság erősödik, hatodik éve emelkednek a bérek. A kormány arra törekszik, hogy a nyugdíjasok is érezzék a gazdasági növekedés pozitív hatását, ezért már három alkalommal adtunk 10 000 forint értékű étkezési Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak, és tavaly, Magyarország történetében először nyugdíjprémiumot is tudtunk fizetni, amire várhatóan idén ősszel és jövőre is lesz lehetőség.

A nyugdíjas szervezetek szerint azonban a nyugdíjprémium és az Erzsébet-utalvány is csak aprópénz, nem épül be a nyugdíjba, és nem is biztos. Aki azt hiszi, hogy ettől több lesz a nyugdíja, az téved.

Budapest, 2017. december 7.
Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak Budapesten 2017. december 7-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak 2017. december 7-én.
Fotó: Mohai Balázs / MTI

A Pénzügyminisztérium 2011-ig nyúlt vissza, de ha az utóbbi három évet nézzük, az derül ki, hogy

  • 100 forintnyi bér mintegy 140-re növekedett, miközben
  • 100 forintnyi nyugdíj 110 körülire.

Ez a nyugdíjak leértékelődését jelenti, és a nyugdíjasok elszegényedéséhez vezet. Juhász László szerint ráadásul az árak előbb-utóbb a kiáramló bérekhez fognak igazodni, nem a szerényebb nyugdíjakhoz.

Az Országos Nyugdíjas Parlament minimális célja, hogy az átlagos emelés azonos legyen az idei GDP-növekedéssel. Azaz 3 helyett 4,5 százalék legyen. A nyugdíjemelés növekményét pedig használják fel nyugdíjkorrekcióra úgy, hogy az átlag alatti járandóságúak kapjanak belőle.

Azt szorgalmazzák, hogy az idei bérnövekedés (12 százalék) és infláció (3 százalék) átlaga, vagyis 7,5 százalék legyen a nyugdíjemelés.

Juhász László szerint inkább a vegyes indexálásra kellene koncentrálni, nem a svájcira. Ha például 25 százalékban vették volna figyelembe az idei bérkiáramlást, és 75 százalékban az inflációt, akkor már az idén is 5,25 százalékos nyugdíjemelés lehetett volna. Aztán lehetne fokozatosan változtatni az arányokon.

Háromszorosára kellene emelni a minimálnyugdíjat

A legkisebb öregségi nyugdíj összegét (ami 2008 óta változatlanul 28 500 forint) radikálisan fel kell emelni, visszamenőlegesen, az infláció mértékével – jelentette ki Karácsony Mihály. Még akkor is, ha minimálnyugdíjat nagyon kevesen kapnak, inkább egy viszonyszám, ami alapján 14 ellátást folyósítanak, például a gyest is.

  • A KSH adatait alapul véve 2008 és 2015 között több mint 25 százalékos volt az infláció, plusz az idén 3 százalék körüli lehet. Ergo mintegy 28 százalékos emelés kellene, ami nagyjából 8000 forint.

De nagyon sokan a minimálnyugdíjnál, sőt 25 ezer forintnál is kevesebbet kapnak.

Juhász László szerint a jóval az átlag alatti nyugdíjakra legalább a GDP-növekedéssel egyenlő emelést kellene adni, már idén. És el kellene érni, hogy akárcsak a minimálbér, a legkisebb öregségi nyugdíj is elérje a létminimumot. Ezek szerint

mivel az egy fős nyugdíjas háztartásban legutóbb 81 405 forint lett a létminimum értéke, ennyi kellene legyen a minimálnyugdíj.

Jankovics Györgyi szerint a nyugdíjemelésnél jó kiindulás lehet a GDP-növekedés és a svájci indexálás is. A differenciált nyugdíjemelést viszont csak úgy tudja támogatni, ha azt nem a nyugdíjalapból fedezik, hanem más forrásból. Ezt mondatja vele a szociális érzékenység, és az, hogy a nyugdíj alapelve (a nyugdíj a ledolgozott évek és a befizetett járulékok után járó jövedelem) biztos pont maradjon.

Budapest, 2017. március 20.
Idõs nyugdíjas nõ távozik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatának épületébõl a fõváros XIII. kerületében, a Váci út 73-nál.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Van miből fizetni

Juhász László szerint a nyugdíjrendszer észre sem vette, hogy nagyjából 600 ezer kivándorolt magyar már nem itthon fizet járulékot, és azt sem, hogy a munkáltatói járulék helyére 2012-ben belépő szociális hozzájárulási adóból (szocho) egyre kevesebbet irányítanak a nyugdíjalapba. Idén 79,5 százalékot, jövőre már csak 70,22 százalékot. Évek óta pluszban van a nyugdíjkassza, mintegy 400 millió forinttal több folyt be az utóbbi években, mint amennyit kifizettek.

A Nyugdíjbiztosítási Alap egy költségvetési sor, és mint ilyen, politikai döntés függvénye, hogy mennyi – nyomatékosította mindhárom nyilatkozó. Politikai döntés az is, hogy mit kell finanszírozni a nyugdíjalapból. Amíg van költségvetés, nyugdíjbiztosítási alap, addig a nyugdíjrendszer fenntartható, a többi csak tervezés kérdése – magyarázta Karácsony Mihály. Amíg 4 százalék feletti a növekedés, nincs okunk aggódni. Egy dolog gátolhatja a nyugdíj fenntarthatóságát: az ország versenyképessége. És bár a mutató nagyon nincs rendben, így sincs fenntarthatósági probléma.

Orbán régebben kereste az idősek kegyeit

Ősszel összehívják a megyei, majd az országos nyugdíjas parlamenteket, összegyűjtik a problémákat, a megoldási javaslatokat, és közös álláspontot alakítanak ki, amit elküldenek a döntéshozóknak. Kapcsolatot szeretnének a kormánnyal, hogy legyen párbeszéd a nyugdíjas szervezetek, a szakértők és a döntéshozók között. Mert 2010 óta nincs párbeszéd sem a nyugdíjas, sem az idős, sem a szociális politikában. Régen volt az idősügyi tanács, majd az idősek tanácsa, ahova mindig elment Orbán Viktor. A Nyugdíjas Parlament is meghívja őt, de hiába. Egyszerűen rátolják a jogszabályokat a nyugdíjasokra – nehezményezte Jankovics Györgyi, aki szkeptikus azzal kapcsolatban, érnek-e el eredményt.

A nyugdíjas szervezetek csalódtak a kormányban
Elégedetlenek a jövő évi költségvetési javaslattal. 

Karácsony Mihály sem túl optimista. De, mint mondta, jó lenne, ha a nyugdíjat nem csak kiadásnak tekintenék. Hiszen a nyugdíjasok is fizetnek mindenféle adót, amikor felélik a járandóságukat. A háztartási munkából is kiveszik a részüket, ami hozzájárul a GDP-növekedéshez. Juhász László is csak a reméli, hogy ha szakértőik jól alátámasztják, akkor előbb-utóbb értő fülekre talál, amit mondanak.

Kiemelt kép: Balázs Attila / MTI


A januári nyugdíjemelés elmaradhat a várható inflációtól

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb makrogazdasági jelentése szerint a jövő évre időzített nyugdíjemelés nem lesz elegendő az áremelkedés ellensúlyozására – írja az mfor.hu. A jegybank szerint ugyanis 2019-ben 3,1 százalékos inflációra lehet számítani, a kormány pedig 2,7 százalékos nyugdíjemelésről döntött tavasszal, amit a 2019-es költségvetés megszavazásával a parlament is megerősített.

A gazdasági portál szerint, amennyiben beválik az MNB előrejelzése, a nyugdíjasok 0,4 százalékponttal alacsonyabb emelésben részesülnek januárban, mint a várható infláció. Hozzáteszik: ha bekövetkezik az eltérés, a kormány jövő novemberben kipótolja a nyugdíjakat.

A novemberi nyugdíjpótlásra idén azért nem kerül sor, mert az év eleji 3 százalékos nyugdíjemelés magasabb volt, mint az év egészére várt 2,8 százalékos árindex. Kormánypárti nyilatkozatok alapján azonban mégis lehet számítani valamiféle kiegészítésre – teszik hozzá. (Fotó: MTVA bizományosi / Faludi Imre)