Megszűnik a kereseti korlát az állásban lévő nyugdíjasoknál
Számos változást hoznak a nyugdíjasok munkavállalásával és a nyugdíjba vonulással kapcsolatban a már elfogadott jövő évi adótörvények és a központi költségvetést megalapozó törvény. Farkas András nyugdíjszakértővel beszéltük át, mit jelentenek ezek a gyakorlatban.
Alig kell adózniuk a dolgozó nyugdíjasoknak
Az elfogadott szochotörvény alapján a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasok (=öregségi nyugdíjasok, nők negyvenesek, szolgálati járadékban és korhatár előtti ellátásban részesülők) után nem kell a munkáltatói közterheket megfizetni, és a munkavállalótól is csak szja-t vonnak jövőre. Éppen úgy, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél.
A munkáltatói szocho-mentesség és a munkavállalói járulékmentesség azonban kizárólag a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra érvényes – hangsúlyozta Farkas András. A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál például nem változik semmi. Nekik eddig is volt szochomentességük, viszont továbbra is kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez az idén havi 7050 forint), és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. A katás kiegészítő tevékenységre pedig változatlanul meg kell fizetni a havi 25 ezer forintot.
A kereseti korlát nem szűnik meg, de nem mindenkinél lesz
Széles Imre társadalombiztosítási szakértő az Adózónán azt írta, a kereseti korláttal érintett munkaviszonyos nyugdíjasoknál nem kell majd figyelembe venni az így megszerzett jövedelmüket. Ennek bizonyára nagyon örülnek, akik korhatár előtti ellátás, nők negyvenesek és szolgálati járandóság mellett végeznek munkát. Számukra tehát nem lesz kereseti korlát. Mit jelent ez?
- Januártól nem kell jelenteniük a MÁK-nak, ha a kerestük év közben összességében elérte a havi minimálbér 18-szorosát.
- Ez a jelentési kötelezettség együtt jár azzal, hogy utána a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felfüggeszti a nyugdíj/ellátás/járandóság folyósítását a következő hónaptól az év végéig.
- Aztán minden év januárjától újra indult eddig az éves összeghatár számítása.
A tb-szakértő magyarázata szerint ennek oka, hogy mivel jövőre nem kell járulékot fizetni a munkavégzésükkel összefüggésben, így nincs biztosítási jogviszonyuk sem. Márpedig a kereseti korlát a nyugdíjtörvény szerint csak a biztosítotti jogviszonyban él az öregségi nyugdíjkorhatár alatti munkavégzés esetén.
Farkas András viszont azt írta összefoglalójában, hogy nem törölték el a kereseti korlátot, marad az éves összeghatár korlátozó rendelkezése. De van-e itt ellentmondás?
A szakértő hangsúlyozta,
- maga a kereseti korlát nem szűnik meg, hiszen benne maradt a nyugdíjtörvényben. Viszont
- mivel jövőre a Mt. szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas keresetét nem terheli nyugdíjjárulék, az ilyen nyugdíjasnál valóban nem kell számolni az éves összeghatárral. De ettől
- a korlátozás fennmarad azoknál a jogviszonyoknál, amelyek nem tartoznak az Mt. hatálya alá, például a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozók esetében.
Már nem nyugdíj, de azért rögzítjük:
- nem szűnik meg a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülők kereseti korlátja sem, náluk továbbra is szüneteltetni kell az ellátást, ha három egymást követő hónap mindegyikében többet keresnek, mint a minimálbér másfélszerese.
Három hónapos csúszó ablakot kell figyelni. A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátást csak akkor kell megszüntetni, ha az ellátás melletti bruttó kereset három egymást követő naptári hónap mindegyikében meghaladná a minimálbér másfélszeresét. Vagyis minden három hónapból kettőben lehet akár sokkal többet is keresni, csak a háromból egy hónapban legyen legfeljebb a minimálbér másfélszerese a kereset – magyarázta a szakértő.
- Marad a nyugdíjasok közszférás foglalkoztatásánál is korlátozás, a „munkabér vagy nyugdíj” szabálya.
Kivétel, ha kormányengedély van a munkavégzésre, vagy valaki nyugdíjas szövetkezeten keresztül vállal munkát. Úgy tudjuk, egyik sem igazán jellemző.
Ha nem fizet járulékot, ugrik a nyugdíjnövelés is
A járulékfizetési kötelezettség eltörlésével párhuzamosan megszűnik a nyugdíjnövelés intézménye is (ami az éves bruttó kereset egytizenketted részének fél százaléka). Vagyis aki nyugdíj mellett állásba megy január után, az nem számíthat már az (automatikus) 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre.
De mint Farkas András hangsúlyozta, csak azokban az esetekben nem jár a nyugdíj mellett szerzett kereset alapján a nyugdíjnövelés, amikor a keresetet nem terheli nyugdíjjárulék. Ha viszont a keresetet, jövedelmet nyugdíjjárulék terheli, így például a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál, továbbra is jár majd a nyugdíjnövelés.
Nem kell kilépni, belépni, ha nyugdíjba vonul és tovább dolgozna
Eddig aki azt tervezte, hogy a nyugdíjazása után is tovább dolgozna, annak a nyugdíjmegállapítás kezdő napjára, egyetlen napi biztosításijogviszony-mentesség miatt meg kellett szüntetnie (a vállalkozói jogviszonyok kivételével) az összes egyéb keresőtevékenységgel járó jogviszonyát. Másképp nem lehetett a nyugdíjazást kérni. Aztán az illető akár már másnap újraindíthatta a jogviszonyát, munkaviszonyát, akkor már nyugdíjasként.
A vállalkozóknál már eddig sem volt erre szükség, automatikusan átment a jogviszonyuk kiegészítő tevékenységbe. Július 26-tól viszont másnak sem kell ezt a procedúrát végigvinnie, annak, aki a nyugdíj megállapítását kéri.
Kiemelt kép: Mint Images/AFP
Ne rohanjon nyugdíjba, mert súlyos pénzeket veszthet
Elképesztő aránytalanságok vannak mostanában a frissen megállapított nyugdíjaknál – hívta fel a figyelmet Simonovits András nyugdíjszakértő nemrégiben. Arról beszélgettünk vele, hogyan érdemes kalkulálni a nyugdíjba vonulás időpontját.
Bónusz
Aki a nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozik, több szempontból is jobban járhat. Egyrészt azzal, hogy a nyugdíjnál minden bizonnyal magasabb keresetét kaphatja. Másrészt azzal, hogy minden egyes rádolgozott évvel nőhet a nyugdíja.
Persze lehet úgy is gondolkodni, hogy ha elmegyünk nyugdíjba, amint lehet, és mellette tovább dolgozunk, akkor egyszerre kapunk nyugdíjat és fizetést, ami biztosan több, mint ha csak fizetést kapnánk. Viszont amikor már nem dolgozunk tovább, a nyugdíjunk ebben az esetben kevesebb lesz, mintha rádolgoztunk volna. A nagy kérdés, amit senki nem tud, hogy mennyi időnk lesz még nyugdíjban.
De nézzük, miért érheti meg mostanában nyugdíj helyett tovább dolgozni. Röviden: a nyugdíjszámítás miatt. Mert nem az utolsó évi vagy utolsó x évi nettó kereset számít a nyugdíj megállapításánál, hanem az összes elért kereset, ráadásul valorizálva.
Mi az a valorizáció?
Azt jelenti, hogy mai szintre hozzák fel az életpálya során elért nettó átlagkeresetet. A nyugdíjat a valorizált kereset alapján állapítják meg, a nyugdíjszorzó alkalmazásával.
Mostanában különösen nagy a jelentősége a valorizációnak: a KSH adatai szerint tavalyelőtt 7,8 százalékkal, tavaly 12,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten, és az idei évre is 9-10 százalékos lehet a növekedés. Miközben korábban volt olyan év is (például 2012-ben), amikor alig több mint 2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek.
Két év ennyi pluszt jelenthet
Mit jelent ez valorizációs szorzóra lefordítva? Vegyünk egy 1953-as születésű egyént, aki 2016-ban mehetett el korbetöltött nyugdíjba. Ebben az évben a valorizációs szorzója még csak 172 volt, tavaly már majdnem 186, idén pedig kis híján 210.
A másik ösztönző az lehet, hogy ha tovább dolgozunk, évente 2 százalékkal emelkedik a nyugdíjszorzónk. Negyven év munkaviszony esetén 80 százalékos a szorzó. Két év ráhúzással már 84 százalék.
Nyertesek és vesztesek
Visszatérve a példánkhoz, vegyünk mondjuk százezer forintot – tegyük fel, hogy ennyi volt az életpálya során elért nettó átlagkereset.
- Ha 2016-ban ment nyugdíjba, akkor valorizálva 172 ezer forintról indult, és a 80 százalékos nyugdíjszorzó mellett 137 600 forint lehet az ellátása.
- Egy évvel később 186 ezer lett volna neki a valorizált nettó, és a 82 százalékos nyugdíjszorzó mellett 152 520 forint lett volna a kezdő nyugdíja.
- Amennyiben pedig az idei évre halasztotta volna a nyugdíjazását, 176 400 forintot kaphatott volna meg. Majdnem 40 ezer forinttal, kis híján 30 százalékkal többet, mint két éve.
És azzal nem is számoltunk, hogy az életpálya során elért átlagos nettó keresete is nőhetett a két év alatt.
A nők 40-esek kifejezett vesztesek innen nézve. Simonovits szerint aki 2016-ban nyugdíjba ment ahelyett, hogy még három évet rádolgozott volna, az 37 százalékos bónuszról mondott le.
De van ennél extrémebb példa is.
- Ha egy férfi nyolc évvel a korhatár után, 2016-ban ment nyugdíjba, X forint kezdő ellátást kapott.
- Ha elment volna a korhatár betöltésekor (62 év), akkor 50 százalékkal kevesebb lett volna a nyugdíja.
- Ha csak tavaly nyugdíjaztatta volna magát, akkor már X+10 százalékot kaphatott volna indulásnak,
- az idén pedig elérte volna az X+20 százalékot is.
Vagyis hihetetlen különbségeket tesz a rendszer.
Ekkora differencia nem indokolt a nyugdíjszakértő szerint.
A nyugdíjnövelés is pitypang ehhez képest
A legtöbb ember nem tudja, hogy a késleltetéssel az új nyugdíjak követik a bérek növekedését. Vagyis ha valaki betölti a nyugdíjkorhatárt, de nem megy el rögtön nyugdíjba, kvázi „bónuszt” kaphat.
És ez a bónusz annál is több, mint amennyit a nyugdíj melletti munkával el lehet érni.
Hiszen az csak évi 0,5 százalékos nyugdíjnövelést jelent a kereset után. Nem beszélve arról, hogy aki már nyugdíjban van, annak a kezdő nyugdíja nem a bérek növekedését követi, hanem csak a tervezett infláció mértékével nő. Márpedig az infláció az utóbbi években elég alacsony volt, így a már megállapított nyugdíjak alig nőttek, kevesebb mint 2 százalékkal. Vagyis
az éves nyugdíjemelés nem képes ellensúlyozni azok hátrányát, akik nem dolgoztak tovább.
Legyen szó akár a nők 40-ről, akár a korhatárt betöltött nyugdíjakról, Simonovits András szerint az államnak kötelessége lenne jól elmagyarázni, hogyan működik a nyugdíjrendszer. Különösen azért, mert az égető munkaerőhiányt is részben a nyugdíjasok visszacsábításával orvosolnák. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem kellene őket visszacsábítani, hanem eleve tovább dolgoznának, ha tudnak. Például azért, mert a kereset több, mint a nyugdíj, és még a kezdőnyugdíjuk is magasabb lehet.
Kiemelt kép: Thinkstock
A munkáltatók is rá fognak jönni: nyugdíjast kell felvenni
Adókedvezményekkel ösztönzi a kormány, hogy az általa preferált csoportokat, illetve a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévőket vegyék fel, illetve tartsák meg az állásokban a munkáltatók. Az adószabályok tervezett változása nyomán 2019-re jelentősen átszabnák a szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezményeit és kiterjesztenék a nyugdíjas foglalkoztatás adókedvezményeit. Áttekintük, kiket éri meg leginkább alkalmazni a következő évtől.
Jövőre még több kedvezmény lesz, de nem mindenkinek
A fő szabály az, hogy a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adóból a kedvezmény:
- a bruttó bér erejéig érvényesíthető, de van kereseti plafon,
- 50 vagy 100 százalék lehet,
- meghatározott ideig vagy folyamatosan járhat.
- egyes foglalkoztatottaknál a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásból érvényesíteni lehet kedvezményt.
Az átszabás azt jelenti, hogy
- nem százezer forintig, hanem a minimálbér erejéig járnának egyes kedvezmények,
- 13 helyett összesen négy kedvezményezetti csoport lenne.
- a kutatók kedvezménye megmaradhat.
Mint a táblázatból látható, bővül a munkaerőpiacra belépők kedvezményezetti köre, az eddigiek (a pályakezdők, tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők) mellett az inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz. Első ránézésre úgy tűnhet tehát, senki nem marad ki, aki után eddig járt a munkáltatói adókedvezmény. De ez nem így van.
A változtatások vesztesei az 55 éves kor és nyugdíj közöttiek lehetnek.
Utánuk jelenleg kaphat szochotámogatást a munkáltató, méghozzá időkorlát nélkül, egészen addig, amíg nyugdíjba nem mennek. Jövőre viszont önmagában a kor után nem járhat a kedvezmény, csak akkor, ha kutatóról, megváltozott munkaképességűről, illetve tartós munkanélküliről vagy inaktív személyről van szó, és az utóbbi esetben legfeljebb 3 évig. Eszerint a munkahelymegtartás ennél a korosztálynál már nem annyira fontos kormányzati cél.
Nem teljesen világos, milyen megfontolásból, de változik a nagycsaládosoknál igénybe vehető kedvezmény is: eddig nem kötötték ki, hogy csak nő után veheti igénybe a munkáltató a kedvezményt, a jövő évi tervezetben azonban ez szerepel.
Még több cég még többet spórolhat meg
Azzal mindenképpen nyernek a cégek, hogy
a kedvezmények zöme már nem legfeljebb havi bruttó 100 ezer forintig járna, hanem a minimálbér erejéig.
Hogy pontosan mennyit, az attól függ, mennyire emelkedik az idei 138 ezer forinthoz képest a minimálbér. Ha feltételezzük, hogy jövőre bruttó 150 ezer forint lesz a minimálbér (ami a konvergenciaprogram alapján elképzelhető), akkor az első évben
- a szakképzettséget nem igénylő, illetve mezőgazdasági munkakörű 8 órás dolgozókon éves szinten már 175 500 forintot,
- a munkaerőpiacra újként belépőkön pedig 351 ezer forintot
takaríthatnak meg a munkáltatók, változatlan szocho mellett. (A szociális hozzájárulási adó sincs még teljesen kőbe vésve, valószínűleg csökken, de nem jövő januártól, hanem csak 2019. júliustól, 17,5 százalékra.)
Technikai, de fontos változás lehet, hogy jövőre az adatszolgáltatás iránya megfordul. Vagyis
a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt.
Így olyan munkáltatókhoz is eljuthat a kedvezmény, akik eddig nem tudtak róla, vagy nem foglalkoztak vele, mert macerásnak érezték.
A nyugdíjas lesz a tuti nyerő
A saját jogú nyugdíjasok foglalkoztatásánál is jelentős változás jön: mindenhol eltörölnék a munkáltatói terheket. Ezzel megszűnne a nyugdíjas szövetkezetek jelenlegi adóelőnye. Annyi biztos, hogy három esetet (megváltozott munkaképességű személy, illetve kutató és doktorandusz) kivéve
a cégeknek a nyugdíjasok foglalkoztatása lehet a legolcsóbb, ha minimálbér feletti bérről van szó.
A súlyos munkaerőhiány miatt mostanában ez a veszély nemigen fenyeget, de ha mégis választania kell a munkáltatónak, akkor a költségek inkább a nyugdíjasok foglalkoztatása mellett szólnak.
Jövőre nemcsak a szövetkezeteknél, hanem máshol sem vonnak le a nyugdíjasok béréből nyugdíjjárulékot (10 százalék) és természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék), hanem csak személyi jövedelemadót (15 százalék). Igaz, cserébe nincs 0,5 százalékos nyugdíjnövelés sem. Viszont így a nyugdíjas nettóban még jobb bért érhet majd el, mint egy bruttóban ugyanannyit kereső aktív korú.
A szakértők egyelőre csak találgatják, hogyan hat majd mindez a bérszabásra. Nem zárható ki, hogy eleve kevesebbet adnak majd a nyugdíjasnak, hiszen ők nettóban jobban járnak, és az sem elképzelhetetlen, hogy a nyugdíjasok olcsóbb foglalkoztatása lenyomja az aktívkorúak bérét.
Több mint egymillió forintot takaríthat meg
A táblázatban felsoroltakon kívül:
- Van még kedvezmény a közfoglalkoztatottakra.
Ezt csak a törvényben megjelölt közfoglalkoztatók vehetik igénybe, a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a garantált közfoglalkoztatási bér 130 százalékáig mentesülhetnek a szocho fele alól. Ez jelenleg legfeljebb havi 13506 forint adókedvezményt jelenthet. Ebben a tervezet szerint nem lesz változás.
- A kutatóhelyeknek létezik egy pluszkedvezmény, ha negatív a társaságiadó-alapjuk.
A gazdasági bizottság részletes vitát lezáró javaslata szerint ez is megmaradhat.
- A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál pedig az is egyfajta kedvezménynek fogható fel, hogy nem kell, vagy kevesebb rehabilitációs járulékot kell fizetniük a munkáltatóknak.
25 fősnél nagyobb cégeknek, ha nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, évente a bruttó minimálbér kilencszeresét (jelenleg 1 millió 242 ezer forintot) kell befizetniük, és amennyivel magasabb a létszám, annyival nő arányosan a járulék. Viszont ha foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, legalább 4 órában (optimális esetben minden 25 fő után legalább egyet), akkor akár le is nullázhatják a járulékot. Tudomásunk szerint ebben sem terveznek változást.
Az összehasonlítás kedvéért összefoglaltuk, milyen kedvezmények érhetők el jelenleg:
Most havonta az ábrán látható összegek spórolhatók meg maximum:
Ha éves szintre vetítjük a szochokedvezményt, akkor jelenleg legfeljebb
117 ezer forint és 1,17 millió forint között lehet, amit egy-egy foglalkoztatott után megtakarít a munkáltató. Előbbit például 25 év alatti, utóbbit kutatók, fejlesztők foglalkoztatásakor érhetik el.
Kinyírhatja a kormány Kósa Lajos találmányát, a nyugdíjas szövetkezeteket
Jövőre megszűnhet a nyugdíjas szövetkezetek adóelőnye. A kormány minden saját jogú nyugdíjas foglalkoztatásánál eltörölné a munkáltatói adóterhet (a jelenleg és még jövő júliusig 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót), a munkavállalóktól pedig csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnák le, az eddig fizetendő egyéni nyugdíjjárulékot (10 százalék), illetve az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (8,5 százalék) eltörölnék. Pontosan úgy, ahogy a nyugdíjas szövetkezeteknél. Vagyis megszűnne a Kósa Lajos javaslata alapján nem is olyan régen létrehozott szövetkezetek adóelőnye.
Simonovits András nyugdíjszakértő úgy látja, a tervezet részletei nem eléggé kiforrottak. Amit ma tudni lehet, az alapján több kérdés merült fel benne:
- Elismerik, hogy a nyugdíjas szövetkezetek befulladtak?
- Megszűnik-e a nyugdíj mellett dolgozóknál a most automatizált nyugdíjkiegészítés? (A munkavégzés után járó évi 0,5 százalékos nyugdíjnövelés.)
- Mi lesz a rugalmas nyugdíjba menetellel? Teljesen elvetették, hogy legyen ilyen lehetőség?
- Egy 63,5 éves nem mehet majd jövőre sem nyugdíjba, viszont a 64 éves mehet, és aztán dolgozhat munka mellett, kedvező közteherfeltételekkel? Értelmetlen, hogy akár fél év különbség miatt ilyen megkülönböztetés legyen.
- A 40 ledolgozott év után nyugdíjba vonuló nők mondjuk 58 évesen a nyugdíjuk mellett átlagban maximum havi bruttó 207 ezer forintot kereshettek. Most még jobb helyzetbe hozzák őket, mert a közterhek jó részét sem kell megfizetni utánuk vagy levonni tőlük?
Fotó: Beliczay László / MTI
Hátrányban az 50 felettiek
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László nem tartja jónak, hogy a nyugdíjas munka „olcsósításával” a többi munkavállaló helyzetét nehezítik. Különösen az 55 év felettiek kerülnek hátrányba a nyugdíjasokkal szemben. Az elhelyezkedés a nyugdíjhoz közeledve egyre nehezebb, ezt ellensúlyozandó most az 55 év felettiek foglalkoztatásához támogatást kaphatnak a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból. Ez a kedvezmény azonban jövőre megszűnne a szocho-támogatási rendszer átírásával. Plusz a nyugdíjasok foglalkoztatása jóval olcsóbbá válna. Tehát
az 50 felettiek két oldalról is hátrányba kerülnének a jelenlegi helyzetükhöz képest.
Jöhetnek a nyugdíjas ápolók és tanárok
Kordás félelme még, hogy a közszférában nyugdíjasokkal próbálják meg kiváltani azokat a dolgozókat, akiket elbocsájtanak. Mert jóval olcsóbb lesz nyugdíjast foglalkoztatni, mint aktív dolgozót. Hasonlót már láthattunk, amikor közfoglalkoztatottakra „cserélték le” az állami alkalmazottakat.
Elvileg most is lehetne a közszférában olcsóbban nyugdíjasokat foglalkoztatni a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül. Valójában azonban ez nem volt opció. Egyrészt, mert a pedagógusok, egészségügyi dolgozók csak saját alkalmazottak lehetnek. Másrészt mert a nyugdíjas szövetkezetek áfás számlát adnak, és az áfát a közszférában nem tudják leírni, így az 27 százalék többletköltséget jelent – magyarázta Majzik Nándor, a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet cégvezetője.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc úgy véli, a közszférában is enyhíteni kell és enyhíteni is fognak a nyugdíj melletti munkavégzés szabályain. Bízik benne, hogy eltörlik a munkabér vagy nyugdíj szabályát. A logika és a józan ész legalábbis ezt diktálná szerinte.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
150-200 ezer nőt elengedtek, most visszacsábítanák őket
Dávid Ferenc annak ellenére támogatja a tervezett lépést, hogy érdekelt a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek szervezésében is. Meggyőződése ugyanis, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy az egyre romló munkaerőpiaci helyzetben a mentálisan és fizikailag jó állapotban lévő nyugdíjasok visszamehessenek és vissza is menjenek dolgozni.
Persze, az adóelőny elvész a szövetkezeteknél. Így ha jövőre a nyugdíjas dolgozna, megpróbálhat egyedül is munkát szerezni magának, adózásilag nem éri hátrány az előbbi esetben, úgy mint most.
Dávid Ferenc viszont továbbra sem érti, miért volt szükség a nők 40 rendszer bevezetésére, illetve hogy miért tartják fenn továbbra is a feszítő munkaerőhiány közepette.
Miért engednek el 150-200 ezer nőt 57-58 évesen nyugdíjba?
Most meg megpróbálják visszacsábítani őket nyugdíjasként dolgozni? Miközben amúgy folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt –mutatott rá az ellentmondásra.
Január elsejétől pedig a nők 40-es nyugdíjasok nem csak a nyugdíjas szövetkezeteknél dolgozhatnának majd kereseti korlát nélkül, hanem bárhol máshol is. Hiszen ők is saját jogú nyugdíjasok.
De minek kellettek egyáltalán a nyugdíjas szövetkezetek?
Másfelől közelítve a kérdést: a szakszervezetek eleve azt mondták, hogy nem nyugdíjas szövetkezeteket kellett volna létrehozni, hanem adójogszabályi szinten enyhíteni a nyugdíjasok foglalkoztatásának terhein, ahogyan most tervezik. És ha innen nézzük, nincs is szükség nyugdíjas szövetkezetekre. Kordás László nem tartja kizártnak, hogy a módosítás következtében a nyugdíjas szövetkezetek kiszorulhatnak a piacról idővel.
A Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet cégvezetője azonban nem tart attól, hogy hátrányba kerülnének a nyugdíjas szövetkezetek amiatt, hogy megszűnik az adóelőnyük. Munkaerőhiány van, így a toborzás átvállalása is fontos érv lehet a szövetkezetek mellett. Jelenleg több mint 80 százalékban a cégek megmondják, milyen nyugdíjas munkaerőt keresnek, és aztán rábízzák a szövetkezetre, hogy találjon nekik embereket. A felvételt és a foglalkoztatás többi adminisztrációját is átvállalják, ezen kívül foglalkoztatói és nyugdíjas adatbázist építenek, segítik az előzetes kiválasztást, tanácsot adnak – sorolta a szövetkezetek nyújtotta többletszolgáltatásokat.
Ugyancsak a nyugdíjas szövetkezetek mellett szólhat, hogy az ott foglalkoztatottakra nem vonatkoznak a Munka Törvénykönyve szabályai, mert nem munkaviszonyról van szó. Ám ha egy cég közvetlenül alkalmaz saját jogú öregségi nyugdíjast, akkor rá alkalmazni kell a munkajogi szabályokat. Kell neki szabadságot és betegszabadságot biztosítani, állományba kell venni, ha véget ér a munka, fel kell őt menteni és így tovább. Ami egyrészt megdrágítja a foglalkoztatását, másrészt adminisztrációval jár.
A szövetkezetek előnye a rugalmasság, ami a foglalkoztató és a nyugdíjas oldaláról is fontos elvárás, említette egy nyugdíjas szövetkezet névtelenséget kérő vezetője. Mert előfordul, hogy csak rövid ideig van szükség a foglalkoztatásra, de akad olyan nyugdíjas, aki nem szeretne folyamatosan dolgozni, csak időszakosan. Ezt a rugalmasságot a munkaviszony mellett nehéz elérni, a szövetkezetek viszont képesek biztosítani. Ez az előny akkor is megmarad, ha az adóelőny elvész. Mindkét formának lehet tehát helye. Az idő fogja eldönteni, mely típusú tevékenységeknél előnyösebb a nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatni, és melyek lesznek azok, ahol célszerűbb saját alkalmazottként felvenni az idősebbeket.
Kiemelt kép: Ujvári Sándor / MTI
Eltörlik a nyugdíjasok után fizetendő adókat
A munkaerőhiány egyre égetőbb, és a kormány már többször kinyilvánította, szeretnék, ha minél több nyugdíjas érezne kedvet visszatérni munkahelyre. A jövő évi adótörvény tervezetéből, illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló új törvénytervezetből (amelyeket most nyújtottak be) már látható, hogyan segítené elő mindezt a kormány. Több ponton is kedvezne a nyugdíjasokat alkalmazó cégeknek, és a nyugdíjas munkavállalóknak is.
A saját jogú nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása (munkaviszony) után nem kellene a jövő évtől
- sem szociális hozzájárulási adót (szocho),
- sem szakképzési hozzájárulást (1,5%)
fizetniük a munkáltatóknak.
A szociális hozzájárulási adó jelenleg 19,5 százalék, jövőre 17,5 százalék lesz. Eddig az 55 év felettiek foglalkoztatásához lehetett 50 százalékos mérséklést is kapni az adóból, de csak havi bruttó 100 ezer forintig. Vagyis ezzel a módosítással a munkáltatók jövőre 8,75-17,5 százalékot spórolhatnak, ha nyugdíjas munkavállalót vesznek fel.
Ezzel gyakorlatilag lenullázza a kormány a nyugdíjas szövetkezeteknek adott adóelőnyt. Hiszen jelenleg csak a nyugdíjas szövetkezeteknél foglalkoztatottak után nem kell szochót és szakképzési hozzájárulást fizetni a nyugdíjas munkaviszonyosok után.
Maguknál a nyugdíjas munkavállalóknál is legalább ilyen gáláns az adókönnyítés, hiszen a jövő évtől a saját jogú munkaviszonyos nyugdíjas mentesül
- a természetbeni egészségbiztosítási járulék (7%) és
- az egyéni nyugdíjjárulék (10%)
megfizetése alól is. Vagyis csak az szja-t (15%) kell majd levonni a nyugdíjas munkavállaló béréből. Pont, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél, vagyis itt is megszűnik az eddigi adóelőny.
Százezer forintra vetítve:
- a munkáltatónak 8750 / 17 500 forinttal lesz kevesebb a havi közterhe,
- a nyugdíjas munkavállaló pedig 17 ezer forintot nyerhet, mert ennyivel kevesebbet vonnak le a béréből.
A szabályok vonatkoznak a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók munkaviszonyos foglalkoztatására is.
Marad a kereseti plafon?
Egy valamiben úgy tűnik, nem szűnik a szigor, nem változtat a kormány: nem találtunk a tervezetekben utalást arra, hogy esetleg eltörölnék a kereseti összeghatárt. Ez alapján jelenleg a legkisebb munkabér (=minimálbér) tizennyolcszorosáig, azaz idén évi 2,484 millió forintig járható az, hogy valaki a nyugdíja megtartása mellett munkaviszonyban pénzt kereshessen. E fölött szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását az év végéig.
És úgy tűnik, megmarad a közszférában a „munkabér vagy nyugdíj” korlátozás is.
Ennyiben fog tehát csak hátrányt jelenteni, ha valakit nem nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatnak.
Kiemelt kép: Evgeny Yepanchintsev/Sputnik/AFP
Triplán is megérheti nyugdíj mellett dolgozni
Egyre több nyugdíjas korú dönt úgy, hogy szükségből, vagy csak, hogy csináljon is valamit, tovább dolgozik. Ilyenkor ugyanúgy szja-fizetésre kötelezettek, mint az aktív korú munkavállalók. És ez vonatkozik a nyugdíjas szövetkezetek tagjaira is. A Bankmonitor.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a nyugdíjas munkavállalók fizetnek szja-t, így ki tudják használni a 20 százalékos adójóváírást, amivel nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási, vagy nyesz-megtakarításaikat kiegészíti az állam.
Az adójóváírást az adóbevallásban lehet kérni, és összege közvetlenül a nyugdíj-megtakarítási számlára kerül. Ráadásul ezt a megtakarítást bármire felhasználhatják. Nyugdíjasként is megéri tehát a már meglévő, nyugdíjcélú-megtakarításunkba befizetni. Vagy ha még nincs, akkor nyitni egyet, csak ekkor figyelembe kell venni, hogy mikor és milyen feltételekkel nyúlhatunk hozzá a megtakarításhoz, amire szintén kitérnek a cikkben.
Ha innen nézzük a dolgot, akkor triplán is megérheti nyugdíj mellett dolgozni:
- pénzt kereshetnek az érintettek, amivel kiegészíthetik időskori ellátásukat;
- keresetük után automatikus 0,5 százalékos nyugdíjnövelést kaphatnak;
- ha van nyugdíj-megtakarításuk, akkor azt 20 százalékos szja-kedvezménnyel növelhetik.
Kiemelt kép:
A nyugdíjnövelés még mindig késik, talán őszre lehet naprakész
A 0,5 százalékos nyugdíjnövelés tavaly január óta automatikus, nem kell kérvényezni, amiről a dolgozó nyugdíjasok azt hihették, könnyebbség lesz nekik. Csakhogy ahogy már többször is írtunk róla, hatalmas csúszások vannak az előírt automatikus nyugdíjnövelésnél.
Azóta is számos, hasonló tapasztalatról számoltak be olvasóink. Volt aki azt mondta, amíg kérvényezni kellett a jóváírást, addig egy hónap alatt mindig megkapta a nyugdíjnövelést, most meg még a 2016-os év után járóról sem kapott értesítést, nem hogy a tavalyiról. Akadt olyan olvasónk is, aki már évek óta dolgozik, de korábban nem tudta, hogy jár a nyugdíjnövelés, így nem is igényelte. Viszont az automatizált rendszerben sem kapott még sem értesítést, sem növelést. Egyik ingerültebb olvasónk meg is jegyezte:
Ha ennyit várakoztatnak a nyugdíjnöveléssel, akkor inkább ne vonják le a nyugdíjjárulékot se a bérünkből, és kvittek vagyunk.
Az ötlet mondjuk nem is annyira elrugaszkodott, hiszen nyugdíjasszövetekezetek dolgozóinál éppen ez a helyzet – nekik nincs járuléklevonás, sem nyugdíjnövelés.
Másik nyugdíjas olvasónk vállalkozó, a 2016-os munkája után tavaly október 31-ig kellett volna neki megállapítani neki a nyugdíjnövelést, de ennek még idén májusban sincs híre-pora sem. Saját tapasztalatát így írta le:
A kormányablaknál az ügyfélfogadó bizony nehéz helyzetben van, mert minden érdeklődőnek azt kell mondania, hogy legyen türelemmel, a Magyar Államkincstár Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjnövelési Osztály intézi az ügyeket, csak hát túl nagy a feladat. Azért adott két telefonszámot (mondván, hogy nem szokták felvenni) és egy címet, ha írásban akarunk érdeklődni. Ennek nem látom értelmét, mert az nem segít ki, ha kapok egy levelet a rendkívüli nagy leterheltségről.
Akik érdeklődtek, mind arra voltak kíváncsiak, hogy mikor lesz végre naprakész az ügyintézés, ezért ismét az államkincstárhoz fordultunk. Megelőlegeztük, hogy mióta legutóbb levelet váltottunk, számos ügyet le tudtak zárni, és csökkent az elmaradás, és érdeklődtünk, mégis hány olyan ügy van, amelyeknél még folyamatban van a nyugdíjnövelés megállapítása, és ezekkel kb. mikorra tudnak végezni. Erre nem kaptunk választ. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon jövőre gyorsabb lehet-e az ügyintézés. Erre sem.
A Magyar Államkincstár mindössze annyit írt, hogy ahogyan az adatok rendelkezésükre állnak, folyamatosan és ütemezetten készítik el a nyugdíjnövelési határozatokat. Hozzátették, hogy a nyugdíjnövelést visszamenőlegesen, 2016-os jogszerzés esetén 2017. január 1-jétől állapítják meg, és utalják ki. Ettől sem lettünk sokkal okosabbak.
Viszont azt is kijelentette a MÁK, hogy
a 2017. évi keresőtevékenység alapján járó nyugdíjnövelést minden érintett számára a jogszabályban megállapított határidőig, azaz 2018. szeptember 30-ig, illetőleg egyéni és társas vállalkozók esetében október 31-ig, teljesítik.
Ezt vajon érthetjük úgy, hogy őszre naprakész lesz a rendszer?
Kapcsolt képünk illusztráció: Grezsu Mihályné viszi haza az önkormányzat ajándékcsomagját a Nyíregyházához tartozó Szélsőbokorban 2016. december 9-én
Fotó: Balázs Attila / MTI
