Gondok akadtak a nyugdíjpénzeknél
Az idei első negyedévben nem tudták hozamokkal gyarapítani tagjaik pénzét a nyugdíjpénztárak, figyelt fel ár az MNB-statisztika alapján az Azenpenzem.hu. Sőt, mint kiderült, összességében enyhe veszteség keletkezett.
- Az önkéntes nyugdíjpénztárak nemcsak az előző években szinte megszokottá vált jókora hozamokat nem tudták produkálni, de még több mint 7 milliárd forintos befektetési veszteséget is kénytelenek voltak elkönyvelni. Persze a március végére mintegy 1382 milliárd forintot kitevő kezelt vagyonhoz képest ez a mínusz elenyésző.
- A még megmaradt négy magánnyugdíjpénztár több mint 3 milliárd forint mínusszal zárta az idei első három hónapot, miközben a kezelt vagyon náluk nem éri el a 251 milliárd forintot. És mindössze 186 millió forintos működési eredményt tudtak felmutatni.
A portál vizsgálata szerint azonban azóta a pénztárak egy része képes volt szépíteni a gyengébb első negyedéves eredmények után. Viszont a forintgyengülés megint nem tett túl jót a portfólióknak, de ez is korrigálódhat idővel.
Szerintük egyébként eddig (tényleg nagyon kevés kivételtől eltekintve) a jelenlegi durva viszonyok között eddig elég derekasan állták meg a helyüket a nyugdíjkasszák. No meg általánosságban inkább hosszabb idő távlatában érdemes vizsgálódni. De akad olyan kockázat, amelyen még a hozamok terén legmegértőbb tagoknak sem árt gondolniuk.
Kiemelt kép: Thinkstock
A nyugdíjpénzt nem elég összegyűjteni, az sem mindegy, hogyan költjük el
Klasszikusan az volt a felállás, hogy vagy az egyén fizetett be a nyugdíjpénztári számlára, vagy a munkáltató béren kívüli juttatásként, majd a tag egy összegben felvette az egészet, amikor nyugdíjba került. Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját, Nagy Csabát kérdeztük, mit kezdhetünk ma a megtakarításunkkal, hogy a lehető legjobban, élethelyzetünkhöz igazodóan használhassuk fel.
Még mindig dívik az egyösszegű felvét?
Évente mintegy 10 ezer ügyfél lép ki úgy, hogy egy összegben kéri ki a megtakarítását. 2017-ben emellett több mint 12 000-en csatlakoztak pénztárunkhoz, így taglétszámunk stabil, sőt az elmúlt években az összpénztári tendenciákkal ellentétben növekszik. Jelenleg több mint 224 ezer tagunk van.
Az egyösszegű pénzfelvételt kérők számához képest jóval kevesebb pénztártag él még ma is a járadékszolgáltatás lehetőségével.
De emellett most is van 15 ezer olyan tagunk, aki bár elérte a nyugdíjkorhatárt, nem vette fel a pénzét, mert jobb befektetésnek tartja a pénztárban hagyni, és tovább kamatoztatni a megtakarításaikat. Ők tudják, hogy bármikor hozzányúlhatnak a számlán összegyűjtött összeghez, ha szükséges. Vannak olyanok, akik felvettek valamennyit egy összegben, és megtartották tagságukat, a bent maradt összeget pedig tovább kamatoztatják. Aki dolgozik nyugdíj mellett, annak ez jó választás lehet. Korábban még többen voltak, akik úgy gondolták, hogy felveszik a pénzt, aztán majd befektetik. Az elmúlt évek azonban megcáfolták a várakozásokat.
Mire céloz?
A betéti piacon azt látjuk, hogy jó, ha 1 százalékos kamatokat lehet elérni a látra szóló betétekkel. A pénztárunkban volt, van olyan portfólió, amelyik 12,61 százalék nettó hozamot is tudott teljesíteni. Ezt egy átlagügyfél máshogy nemigen tudja elérni, csakis profi vagyonkezeléssel, amihez nem biztos, hogy megvan a kapacitása, ideje vagy éppen a szakértelme. A pénztár ezt a terhet veszi le a válláról.
Meddig nem lehet hozzányúlni a megtakarításhoz? Nyugdíj előtt is lehet kezdeni vele?
Három év után lehet tagi kölcsönt felvenni, a megtakarítás összegének 30 százalékáig. A számlán zároljuk ezt az összeget, azonban fontos, hogy a kifizetés ellenére a kifizetett összeggel együtt a teljes számlaegyenleget befekteti a pénztár. Szeretik az ügyfelek ezt a konstrukciót, mivel a hozamok fedezetet nyújthatnak a kamat összegére.
Tíz év után a számla fedezetet nyújthat személyi kölcsön felvételére. 10 éves várakozási idő letelte után az egyéni számlán lévő összeg 50 százalékát hitelfedezetként használhatja fel, az OTP Bank Nyrt. kedvezményes személyi kölcsönére. A számlaegyenlegen lévő megtakarítása további hozamot biztosít, mivel hasonlóan a tagi kölcsönhöz, a kifizetett hitel összegét a számlán zároljuk, a pénztár befekteti, és tovább hozamolódik.
A pénztártagnak 10 év után lehetősége van az egyéni számlához hozzányúlni – a hozam ekkor már adó- és járulékmentesen felvehető. A 2007. december 31-ig teljesített befizetésekből keletkező tőkerész a belépést követő 21. évben már adómentesen vehető fel, 2008-tól pedig a befizetéstől számított 21. évben válik teljesen adómentessé a tőkekifizetés.
Tehát, ha valakinek pénzre van szüksége, a nyugdíj előtt is költhet a nyugdíjpénztári számlájáról. Persze ilyenkor a félretett pénz, amit felvesz, a nyugdíj-megtakarítást csökkenti. Mérlegre kell tenni, hogy akkor mi marad az inaktív évekre.
A nyugdíj után milyen lehetőségek vannak?
A pénztártagok többsége még mindig egyösszegű kifizetést kér, mert például meg akar valósítani valami régi tervet, nagyobb beruházást, vásárlást, utazást, stb. vagy segíteni akarja a gyerekeit. De egyre többen vannak, akik a pénztári járadékot választják. Újdonságunk az életjáradék, amit a jogszabályok alapján maga a pénztár nem nyújthat. Ezért vontuk be a Groupama Biztosítót, és velük együttműködve kínáljuk ezt a lehetőséget.
Mit kell tudni a pénztári járadékokról? Kiknek lehet optimális választás?
Kétféle típusú pénztár által nyújtott saját járadék van.
- Az ütemezett kifizetésnél az ügyfél meghatároz egy konkrét összeget, és azt, hogy ezt milyen gyakran szeretné felvenni a megtakarításából.
Például az állami nyugdíja 120 ezer forint lett, ami mellé kér a pénztártól még havi 30 ezer forint járadékot, kiegészítésként. Ezt az összeget a megtakarítás nagyságától függően, előre meghatározott ideig kaphatja meg.
- A garantált banktechnikai járadéknál a tag megszabhatja, hogy mennyi ideig és milyen gyakran szeretné igénybe venni a járadékot.
Tegyük fel 10 vagy 15 évig, havonta – erre az időre számoljuk ki, hogy mennyit kaphat. A pénztár ebben az esetben a járadék teljes futamidejére garantált nettó 3 százalékos hozamot fizet. A hozammal minden évben újraszámoljuk, hogy mennyi járadékot kaphat az ügyfél.
Ha a megtakarítás elfogy, akkor nem tudjuk tovább folyósítani az összeget. Viszont ha nem használta fel a pénztártag (mert előbb meghalt), akkor a megmaradt rész nem vész el, hanem örökölhető. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki nem nyúl hozzá a megtakarításához – szintén a hozzátartozói vagy az általa megjelölt kedvezményezettek örökölhetik.
Mennyire rugalmasak ezek a lehetőségek? Ha egyszer eldöntjük, mit szeretnénk, de később meggondoljuk magunkat, lehet-e változtatni?
Egy ideje már van jogszabályi lehetőség arra, hogy évente változtassanak a feltételeken, akik pénztári járadékot kértek.Például van arra lehetőség, hogy ha valakinek nyugdíjba vonuláskor szüksége van mondjuk 1 millió forintra, akkor azt kifizetjük és mellé kérhet járadékszolgáltatást is.
De ha a következő évben bejön az illető, hogy férjhez megy a gyerek, kellene még egy millió, akkor ebben is tudunk segíteni – ilyenkor újraszámoljuk a járadékát, ami vagy kisebb összeg lesz a kifizetés miatt, vagy rövidebb idejű folyósítást jelent.
Előfordulhat, hogy valaki súlyos beteg lesz, ekkor megint érdemes lehet átgondolni, mit szeretne. Lehet, hogy szüksége lesz egy nagyobb összegre a kezelésére, és emellett a járadék futamidejét rövidebbre szabná, mint amit eredetileg kért – ennek sincs semmi akadálya. Ha pedig nem éli fel az egész megtakarítást, akár az örököseinek is juthat.
Mennyiben más ehhez képest a biztosító által nyújtott életjáradék?
Aki ezt kéri, az biztos lehet benne, hogy egészen élete végéig kapja a járadékot. Ha hosszabb ideig kell fizetni neki az életjáradékot, mint azt a biztosító eredetileg kalkulálta, vagyis ha már elfogyott a megtakarítása, akkor is küldik neki a megállapított összeget. Viszont ha kevesebbet használ fel (mert idő előtt meghal), akkor a fennmaradó rész nem örökölhető az alap életjáradék konstrukció esetében, az a biztosítónál tartalékba kerül. A tartalékból fedezik azok járadékát, akiknek már elfogyott a megtakarításuk.
Kiknek lehet jó még az életjáradék?
Ha valaki egyedül van, nem számíthat magas állami nyugdíjra, esetleg rossz az egészségi állapota, vagy felmerül, hogy szociális otthonba kell mennie. Vagy annak, aki feltehetően nem tudná maga menedzselni az esetleg egy összegben felvett befektetését. Akik életük végéig anyagilag biztonságban szeretnék tudni magukat.
Kik választhatják az életjáradékot?
Akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, és van legalább tízéves megtakarításuk. Fontos tudni, hogy a kockázatosabb (növekedési, dinamikus) portfóliókból nem lehet választani az életjáradékot, ezért először portfóliót kell váltani a kockázatok csökkentése érdekében. Ez nem jelent bonyodalmat, 10 munkanapon belül el lehet intézni a portfólióváltást.
Mit jelent a két életre szóló járadék?
Alkalmas lehet arra, hogy ha valaki gondoskodni szeretne valamelyik hozzátartozójáról, vagy más személyről élete végéig, akkor ezt megtegye. Például akinek sérült gyermeke van, az megnevezheti őt kedvezményezettként. Így biztosíthatja, hogy ha már ő maga nem tud a gyerekéről gondoskodni, az utódja is élethosszig kapja az életjáradékot. De lehet kedvezményezett a házastárs is, vagy bárki más, akiről gondoskodni szeretne a pénztártag.
Hogyan viszonyul a pénztári járadék és a biztosító által kínált életjáradék egymáshoz?
Utóbbi kevesebb lehet, hiszen élethosszig szól.
Az életjáradéknál lehet-e később módosítani a felhasználást, úgy mint a pénztári járadéknál?
Nem lehet. Az életjáradékra megkötött szerződés végleges, ahogyan a folyósítást kérte a nyugdíjba került személy, úgy kapja a rendszeres összeget élete végéig, illetve ha van kedvezményezettje, akkor ő szintén. Ami plusz opció: kisebb járadékösszeg mellett ki lehet kötni, hogy az örökös nem élete végéig, hanem csak meghatározott ideig, például egy évig kapja az összeget. De ezt is előre el kell dönteni.
Életjáradékot kért már valaki?
Még csak most indult a termék, fokozatos felfutásra számítunk. A call centeren keresztül volt már több érdeklődő.
A nyugdíjhoz közeledve mikor érdemes foglalkozni azzal, hogy mi legyen a megtakarítással?
Az ügyintézést célszerű akkor kezdeni, amikor a tag már tudja, hogy mennyi lesz az állami nyugdíja, de egyébként nincs semmilyen időbeli megkötöttség. A tag döntése, hogy bennhagyja-e tovább kamatozni a megtakarítását a nyugdíjpénztárban, mekkora összeget kér kifizetésre, tag marad-e, vagy sem, kér-e járadékot vagy sem. És a döntést akkor hozhatja meg, amikor neki a legmegfelelőbb. Amit még tanácsolunk a nyugdíjkorhatár előtt 2-3-5 évvel: aki addig kockázatosabb portfólióban volt, célszerű kevésbé kockázatos, például a kiegyensúlyozott portfólióra váltani. Biztos ami biztos alapon.
Mi a helyzet, ha valaki elfelejtkezik arról, hogy van nyugdíjpénztára, vagy elérhetetlenné válik a pénztár számára, mondjuk mert elköltözött, esetleg meghalt. Elvész a pénze?
Semmiképpen. Minden kézbesíthetetlen levélnek utánajárunk, akármi is volt az akadály. És aki teljesen elfelejt rendelkezni a megtakarításáról, annak a pénze sem vész el, legfeljebb az örököseihez kerül.
Említette, hogy még mindig kevés tag választja a pénztári járadékot. Mégis mennyien vannak?
Érezhetően nő a számuk, jelenleg 210-en vannak, és átlagban 10-15 évre kérik a járadékot. Célunk, hogy ők minél többen legyenek. Arra szeretnénk ösztönözni a tagokat, hogy ne vegyék fel egyben az összeget, bármennyire is csábító, hanem gondolkodjanak hosszabb távon, hogy valóban legyen kiegészítés a nyugdíjukhoz. Főleg ha az állami járadékuk alacsony.
Ön személy szerint mit tervez a nyugdíj-megtakarításával?
Ahhoz a 15 ezer tagunkhoz csatlakoznék, akik úgy döntöttek, hogy továbbra is megtartják a megtakarításukat. Kapják a jó hozamokat, és csak akkor használják fel, ha szükségük lesz rá. Az elmúlt években szépen növekedett a hozam, szóval kivárnék. Ha elérem a nyugdíjkorhatárt, akkor pedig nem életjáradékot kérnék, hanem sima pénztári járadékot, 20 évre. Számomra vonzó a pénztári járadék rugalmassága, hogy változtathatok a folyósítás feltételein, amennyiben erre lesz szükségem.
Ma úgy látom, a gyerekeim is megállnak a lábukon. Ha viszont olyan helyzetbe kerülnék, hogy tudnám, valamelyiknek problémás lehet az önálló élet, saját maga fenntartása, akkor a biztosító által nyújtott két életre szóló életjáradékot választanám, hogy tudjak a gyerekemről gondoskodni, amíg él.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
A nyugdíjpénzek hosszú távon is értékállóak
Az MNB – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – honlapján közzétette az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak 2017. évi, illetve a hosszú távú (10, 15 éves) befektetési teljesítményét bemutató hozamrátákat.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – a záró vagyonnal súlyozottan – átlagosan 6,91 százalékos nettó, a befektetésekkel kapcsolatos költségek levonása utáni hozamot értek el. A pénztárak teljesítménye tehát az előző évben is jelentősen, mintegy 5 százalékkal haladta meg a 2,10 százalékos december/december alapon számított éves inflációt, csakúgy, mint az elmúlt néhány esztendőben. A kockázatvállalási hajlandóságtól és a vagyonkezelési teljesítménytől függően persze akár számottevő eltérések is tapasztalhatók az egyes pénztári portfóliók hozameredményeiben. A 10 és 15 éves hozameredmények áttekintése alapján azonban látható, hogy továbbra is az inflációt meghaladó átlagos vagyongyarapodás jellemzi a pénztárakat.A növekedési jellegű (magasabb kockázatú) és a kiegyensúlyozott jellegű (közepes kockázatú) portfóliók kedvező éves teljesítménye nagyrészt az éven túli lejáratú hazai állampapírok, s a közép-európai térség vezető részvényei jelentős árfolyamemelkedésének köszönhető. A klasszikus jellegű (alacsonyabb kockázatú) portfólióknál viszonylagosan nagyobb a rövidebb lejáratú állampapírok és kisebb a részvények aránya, így ezek jellemzően alacsonyabb hozamokat értek el.
- A zárt, munkahelyi alapon szerveződő önkéntes nyugdíjpénztáraknál tavaly a legjobb nettó hozamteljesítmény 17,08 százalékos volt.
- A nyílt pénztáraknál az egyik piaci szereplő a növekedési jellegűek közt is kockázatvállalónak számító portfóliója végzett az első helyen nettó 15,45 százalékos teljesítményével.
A pénztárak 15 éves átlagos nettó hozamrátái többnyire 3-4 százalék reálhozamot tartalmaznak, vagyis ebben az időszakban évente átlagosan ennyivel múlták felül az inflációt, a 15 éves reálhozamráták záró vagyonnal súlyozott átlagos értéke pedig 3,45 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy változatlanul hosszabb távon is értékálló, az inflációt érdemben meghaladó befektetési eredményeket érnek el a magyarországi önkéntes nyugdíjpénztárak.Az MNB fontos társadalmi célnak tartja, hogy minél több aktív munkavállaló rendelkezzen a nyugdíjkiegészítési célú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla) valamelyikével, melyeket az állam 20 százalékos adókedvezménnyel is támogat. Az önkéntes nyugdíjpénztár széles kör számára előnyös lehet, többek közt a jogszabály által korlátozott kedvező költségek, és a hosszú távú jó hozamteljesítmény miatt.
A megfelelő nyugdíjkiegészítési cél itt nemcsak egyszeri nagy, hanem folyamatos kisebb összegű – az MNB javaslata szerint a havi jövedelem 3-9 százalékára rúgó – befizetésekkel is elérhető.
Kiemelt kép: 24.hu / Berecz Valter
Ezt főzték ki a pártok a jövő nyugdíjasainak
Megírtuk, hogy bár elítélik a 3000 milliárd forintos einstandot, az ellenzéki pártok egyike sem állítaná vissza a magánnyugdíjpénztári rendszert, a támogatottságát tekintve mérhetetlen Bokros Lajos-féle Modern Magyarország Mozgalom kivételével.
Más ötleteik vannak arra, hogy a jövőben jobb legyen a nyugdíjasoknak – derült ki körkérdésünkre adott válaszaikból. A kormánypártok ezúttal sem reagáltak megkeresésünkre.
Béremelést és alapnyugdíjat
Az LMP jelentős béremelést szorgalmazna, ami növelné a járulékfizetést, és lehetőséget adna több megtakarításra. A magasabb béreket a sokkal jobb oktatás és egészségügy, a magasabb hozzáadott-értékű munka tenné lehetővé, ezért a zöldpárt ezekbe fektetné az ország pénzét. Az öngondoskodás adókedvezményét fenntartanák. Emellett csökkentenék a munkára rakódó terheket (a személyi jövedelemadót és az egészségügyi járulékot), amivel fehéríteni lehetne a gazdaságot. A több legális munka több befizetést jelent, így a korábban feketén dolgozók is növelhetik a nyugdíjalapjukat – fejtették ki.
Hosszabb távon pedig az univerzális alapnyugdíj létrehozását tűzték ki célul, ami minden időskorúnak biztosítja a létminimumot.
Látványsportok helyett a nyugdíjmegtakarításokat támogatnák
Az Együtt olyan új rendszer kialakítását javasolja, amelyben a rendszeres, kis összegű nyugdíjcélú megtakarításokat a jelenleginél nagyobb arányú, célzott állami támogatásokkal ösztönöznék.
Azokat segítenék a jelenleginél sokkal jobban, akiknek nagy erőfeszítést jelent akár havi pár ezer, esetleg 10-20 ezer forint megtakarítása is. Mondjuk havi 5 ezer forint megtakarítás mellé 5 ezer forintot adna az állam, felette pedig csökkenne a támogatás. Fedezetét legalább részben a ma létező aránytalan és átgondolatlan adó- és cafeteria-kedvezmények rendszerének átalakításával teremtenék elő.
A cafeteria (az adómentes, a béren kívüli és az egyéb juttatások) rendszerét úgy alakítanák át, hogy kiemelt adó- és járulékkedvezménnyel ösztönöznék a nyugdíjcélú munkáltatói hozzájárulásokat, szemben a mai rendszerrel, amely a látványsportok látogatását (adómentesen) és a luxusnyaralást támogatja (a SZÉP-kártya kedvezményes 34,22 százalékos adózású) elsődlegesen, és már alig ad támogatást nyugdíjcélra (ennek közterhe az idén 40,71 százalék). Ezenkívül újraszabályoznák az önkéntes nyugdíjpénztárak működését és erősítenék köztük a versenyt.
A Demokratikus Koalíció csak annyit írt, elkötelezettek az alkotmányosan garantált társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mellett és úgy ösztönöznék a nyugdíjcélú magánmegtakarításokat, hogy az a kisebb keresetűek számára is elérhető legyen.
Új megtakarítási formát kell létrehozni
Az MSZP kiemelte, szükség van olyan megtakarításra, ami csak a nyugdíjba vonuláskor vehető fel. Itt arra céloztak, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakból 10 év után kivehető a megtakarítás. Ezen szerintük változtatni kellene.
Úgy vélik,
a nyugdíjrendszerből már középtávon sem fognak az emberek a megélhetéshez elegendő nyugdíjat kapni.
Talán az lenne a célszerű, ha a foglalkoztatók a nyereségadó terhére fizetnének tagdíjat, de úgy, hogy a tagoknak is kelljen fizetni az új pénztárba – vetették fel. Szerintük ez sokkal hasznosabb lenne, mint a mostani tao-támogatási rendszer. Ha nem a nyugdíjjárulék terhére történne a megtakarítás, akkor nem lenne hiánya a társadalombiztosítási rendszernek, ráadásul a későbbi nyugdíj összege sem csökkenne – tették hozzá.
Az MSZP szerint olyan új megtakarítási forma kell, amit a politika még nem járatott le és az emberek hisznek benne. Az új modellt olyan garanciákkal támogatnák meg, amelyek szavatolnák, hogy a politika még egyszer ne vehesse el a nyugdíjcélú megtakarításokat. A megmaradt pénztárakat pedig átalakítanák úgy, hogy az új megtakarításokat is kezelhessék. Abban sem biztosak, hogy a felosztó-kirovó rendszer mellett kell maradni.
A Párbeszéd öngondoskodási célra megfelelőnek tartja a jelenlegi önkéntes nyugdíjpénztári rendszert, és támogatják a cafeteriás megtakarítási juttatásokat. A legalacsonyabb összegű állami nyugdíjakat viszont jelentősen megemelnék.
Tartalékot képeznének gazdasági krízis esetére
A Jobbik szerint nem nyugodhatunk bele abba, hogy nincs tartalék az állami nyugdíjrendszerben, nincs megtakarítás. Ezért ők tartalékot képeznének arra az esetre, ha valamikor komoly gazdasági krízis állna elő és a járulékok befizetései nem fedeznék a nyugdíjkiadásokat. Szakértők szerint egyébként ez akár már 2030-ra is bekövetkezhet:
A jobboldali párt által elgondolt állami nyugdíjalap hasonló elven működne, mint más, fejlettebb országokban és egyben a magyar gazdaság egyik hajtóereje is lenne befektetéseinek köszönhetően. A létrehozás gazdasági alapját a remélhetőleg hosszabb távon fennmaradó béremelkedések tennék lehetővé, hiszen ennek mértékétől függően nemcsak járulékcsökkentéseket lehet végrehajtani, hanem tartalékokat is lehetne képezni – vetették fel. A jelenlegi piaci nyugdíj-előtakarékossági formákon nem változtatnának ők sem, a támogatásokat fenntartanák. Viszont azt szeretnék, ha az egyéni nyugdíjmegtakarítások is a magyar gazdaságot szolgálnák. Ezért a piaci szereplők mellé szeretnének egy állami többségi tulajdonú céget is beiktatni.
Egyeztetve a piaci szereplőkkel nyugdíjtudatossági programot indítanának, ösztönözve az embereket a megtakarításokra.
És mivel ők is fontosnak tartják, hogy tiszta, érthető, átlátható legyen a nyugdíjrendszer, megszüntetnék a szociális hozzájárulási adót (szocho) és visszatérnének a munkáltatói nyugdíjjárulékhoz.
Egyéni nyugdíjszámla – kell vagy nem?
Amikor a Fidesz beszántotta a magánnyugdíjpénztárakat, azt ígérte, hogy létrehozzák az állami rendszerben az egyéni nyugdíjszámlákat. Ez azonban azóta sem történt meg, illetve van valami, de mint a Jobbik megjegyezte, ami az ügyfélkapun elérhető és amit egyéni számlának neveznek, az csak a vicc kategóriájába sorolható.
Mint megtudtuk, ellenzéki körökben is megoszlanak a vélemények arról, hogy szükség van-e egyáltalán egyéni nyugdíjszámlára. Az MSZP szerint az egyéni számla ígéretének soha nem volt relevanciája, hiszen a felosztó-kirovó rendszerben semmi értelme, mert semmi köze a nyugdíjszámításhoz. Az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Jobbik szerint viszont szükség van rá, hogy bármikor meg lehessen mondani, kinek mennyi lesz a nyugdíja. Úgy vélik, az egyéni számlák növelnék a biztonságot, a kiszámíthatóságot, az átláthatóságot. A Jobbik biztos abban, hogy felvázolt tervük alapján pontosan lehetne vezetni az egyéni számlákat, az első munkába lépéstől kezdve.
Ezzel nyugdíjfronton véget érne szerintük a hazudozások és ködösítések kora, és mindenki tisztában lenne várható nyugdíja mértékével.