Więcej o tym przeczytasz tutaj: https://drukjedwabiu.pl/wp-content/uploads/2025/07/wyp%C5%82acalne-kasyna-internetowe.html
Nyugdíjasok figyelem, jön az emelés ismét!
Nyugdíjasok figyelem, jön az emelés ismét!
Nyugdíjasok figyelem, jön az emelés ismét! A kormány friss inflációs előrejelzése szerint a 2025-ös évre 4,5 százalékos inflációval kell számolni, amely jelentős mértékben meghaladja a korábban várt 3,2 százalékos szintet.
A prognózis módosítása közvetlen hatással van a nyugdíjak alakulására is, mivel az állam köteles a nyugdíjasokat kompenzálni, ha a tényleges infláció meghaladja az év elején tervezett értéket.
A bejelentés nyomán pluszjuttatás érkezhet a nyugdíjasoknak 2025 novemberében, amelynek célja, hogy megőrizzék a nyugdíjak reálértékét a megemelkedett inflációs környezetben.
A kiegészítő nyugdíjemelés a törvény szerint automatikusan jár, ha a tényleges infláció magasabb az év elején megállapított mértéknél.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közösségi oldalán számolt be a részletekről. Mint írta, a kormány 91 milliárd forintos kompenzációval számol, amelyből fejenként átlagosan 39 600 forint juthat a jogosultaknak.
Az összeget két részletben, novemberben és decemberben kaphatják meg az érintettek, hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához.
A nyugdíjasok számára a kompenzáció különösen fontos lehet az emelkedő élelmiszerárak és a rezsiköltségek miatt. A kormány célja, hogy a vásárlóerő csökkenését megakadályozza, ugyanakkor a gazdaságpolitika tervezhetősége miatt szükséges volt a hivatalos inflációs előrejelzés módosítása is.
Az inflációs korrekció nem számít rendkívülinek a magyar nyugdíjrendszerben: az elmúlt években több alkalommal is történt év végi korrekció, amikor a tényleges infláció magasabb volt az előzetesen vártnál.
Ez része annak a rendszernek, amely a nyugdíjasokat igyekszik megvédeni az árszínvonal emelkedésének hatásaitól.
A kiegészítő emelés várhatóan több mint kétmillió ember számára jelent majd egyszeri, de érzékelhető segítséget.
A végleges összeget az ősz folyamán pontosítja majd a kormány, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) aktuális inflációs adatai alapján.
Szakértők szerint bár a kompenzáció indokolt, hosszú távon szükség lehet a nyugdíjemelési rendszer felülvizsgálatára is.
Egyre gyakrabban merül fel ugyanis az igény arra, hogy az éves emeléseket ne csupán inflációhoz, hanem a bérek emelkedéséhez is igazítsák, ahogy az több európai országban már bevett gyakorlat.
Mindezek ellenére a most bejelentett kiegészítő nyugdíjemelés várhatóan segít áthidalni a 2025-ös év hátralévő részét az idősebb korosztály számára, különösen az év végi időszakban, amikor az ünnepi kiadások is megnövekednek.
A kormány ígérete szerint az összeget időben megkapják a jogosultak, akik így számíthatnak a vásárlóerejük megtartására a nehezebb gazdasági helyzetben is.
Nyugdíjasok figyelem – 2025 Júliusban érkezik a pluszpénz!
Nyugdíjasok figyelem – 2025 Júliusban érkezik a pluszpénz!
Nyugdíjasok figyelem – 2025 Júliusban ismét több havi ellátást kapnak az idősek!A nyugdíjtörvény alapján a nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet írja a New7.hu
Friss hírek: Hirközpont.eu
A legkorábbi időpont
A nyugdíjtörvény 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Öregségi résznyugdíj a reá irányadó nyugdíj korhatár betöltése, és tizenöt év szolgálati idő megléte esetén igényelhető.
A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől. A jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is „döntési helyzetben” van ettől az időponttól kezdve.
Az időpont elhalasztása – igénybenyújtás később
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2025-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2025. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2026. évi januári nyugdíjemelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj 2026-ban esedékes összegében.
Ha 2026-tól történik a nyugdíjba vonulás, a 2026. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2027-ben részesülünk. 2027-ben lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíjat is.
A 2026. évi nyugdíjszámítási szabályokban új elem lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, ami a nyugdíj-megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
Ha utóbb mégis jobb lenne a korábbi időpont – Nyugdíjasok figyelem – Júliusban ismét több havi ellátást kapnak az idősek!
Abban az esetben, ha 2025-ben mégis a korábbi évben, 2024-ben történő nyugdíj-megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek.
Ha ebben a visszamenőleges időszakban fennállt a munkaviszony, utólag rendezni kell a levont társadalombiztosítási járulékot.
2025 júliusában ezt a megoldást a 2024. kezdetű nyugellátásokkal kapcsolatban már nem lehet alkalmazni, mert ez csak június 30-ig lehetséges a hat hónapos visszamenőleges igényérvényesítési határidő miatt.
Megfontolandó az időpont
Célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 41 év 360 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet (ennél a példánál a 42 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálatiidő-éveknek van jelentőségük, ha van rá mód, ne hagyjuk „elveszni” a töredéknapokat.
Ha a jogosultság már 2024-ben megszerzésre került, lehet élni a visszamenőleges igényérvényesítéssel is.
Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
ITT a nagy összegző nyugdíjkorhatár-táblázat 2026-ra
ITT a nagy összegző nyugdíjkorhatár-táblázat 2026-ra
Mutatjuk ki mehet nyugdíjba! Pontosan mutatjuk ki mehet nyugdíjba 2025-ben és 2026-ban!!
NYUGDÍJKORHATÁR TÁBLÁZAT 2025-ben!
( Friss hírek )
Így emelik a törvény szerint a nyugdíj korhatárt:
ITT AZ ÚJ ÖSSZEGZŐ NYUGDÍJKORHATÁR TÁBLÁZAT : Pontosan mutatjuk ki mehet nyugdíjba 2025-ben!! Hány éves korban mehet ma nyugdíjba valaki Magyarországon? Mennyi az öregségi nyugdíj korhatár és hogyan számítják ki azt? Az öregségi nyugdíjbavonulás korhatára a hatályos törvények szerint jelenleg is évről-évre sávosan emelkedik, így 2023-ban 65 évre növekedett a nyugdíjkorhatár. És mennyi lesz a következő években?
Mutatjuk a részleteket:
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
– 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
– 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
– 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
– 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
– 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
– 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
– 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév
Ki jogosult öregségi résznyugdíjra 2025-ben?
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki:
– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
– legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. – írja a Nyugdíj portál.
Ha Ön élete folyamán több uniós országban is dolgozott, elképzelhető, hogy az érintett országok mindegyikében nyugdíjjogosultságot szerzett.
Nyugdíjigényléskor Önnek abban az országban kell kérelmével a nyugdíjhatósághoz fordulnia, ahol él , vagy ahol utoljára dolgozott. Ha Ön soha nem dolgozott abban az országban, ahol jelenleg él, akkor a lakhelye szerinti ország továbbítani fogja kérelmét annak az országnak, ahol Ön legutoljára dolgozott.
Ez az ország lesz felelős azért, hogy feldolgozza az Ön kérelmét, és összegyűjtse a befizetett nyugdíjjárulékokról szóló adatokat az összes olyan országból, ahol Ön élete folyamán dolgozott.
Egyes országokban a nyugdíjhatóságnak kell megküldenie Önnek az igénybejelentő lapot, mielőtt Ön eléri az adott országban érvényes nyugdíjkorhatárt. Ha Ön nem kapja meg az igénybejelentő lapot, érdeklődje meg az illetékes nyugdíjhatóságtól, hogy automatikusan megküldik-e majd Önnek a nyomtatványt.
Önnek a nyugdíjba vonulás előtt legalább 6 hónappal érdemes tájékozódnia a nyugdíjigénylésről, mert a folyamat több ország érintettsége esetén hosszúra nyúlhat.
Nyugdíj 2025: Új nyugdíjszabályt vezettek be 2025-től, erről mindenkinek tudnia kell!
Nyugdíj 2025: Új nyugdíjszabályt vezettek be 2025-től, erről mindenkinek tudnia kell!
Nyugdíj 2025: Új nyugdíjszabályt vezettek be 2025-től, erről mindenkinek tudnia kell! Az új szabályok a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokra, adatokra, foglalkoztatási igazolásokra vonatkoznak – hívja fel a figyelmet az adó.hu.
Hirközpont.eu
Egyszeri segély nyugdíjasoknak, még húsvét előtt érkezik az összeg!
Egyszeri segély nyugdíjasoknak, még húsvét előtt érkezik az összeg!
Egyszeri segély nyugdíjasoknak, még húsvét előtt érkezik az összeg! Az egyszeri segély az öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban vagy árvaellátásban részesülő személy részére engedélyezhető, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg
Hírközpont
a) a 100.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
b) a 120.000 forintot az a) pontban nem említett esetben.
Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.
Nem engedélyezhető egyszeri segély annak a személynek, aki nem nyugdíjban, hanem más ellátásban részesül. Például nem nyújtható a Nyugdíjbiztosítási Alap terhére egyszeri segély a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, rokkantsági járadékban, időskorúak járadékában részesülők számára.
Továbbá nem nyújtható segély annak a nyugdíjasnak sem, aki
- előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy
- tartós bentlakásos szociális intézményben él (ideértve az ápolást, gondozást nyújtó intézményt, a rehabilitációs intézményt, a lakóotthont), vagy
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.
Hol és hogyan nyújtható be a kérelem?
A kérelem a „Kérelem-adatlap egyszeri segély igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon nyújtható be.
A beadványban meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, és csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesítését (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.).
A nyomtatványt hiánytalanul kitöltve és aláírással ellátva, hozzátartozói nyugellátásban (ideértve az árvaellátást is) részesülő személy esetén a Magyar Államkincstár Központhoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy a Magyar Államkincstár Központhoz kell benyújtani.
A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálatain szerezhető be, vagy letölthető a Magyar Államkincstár honlapjáról, illetve a magyarorszag.hu weboldalról.
Milyen időközönként állapítható meg egyszeri segély, és mennyi lehet az összege?
Az egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg. Összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az 50.000 Ft-ot.
Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?
A döntés ellen a a lakóhely szerint illetékes, közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékhez lehet keresetet benyújtani a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül
Jöhet az 55 éves nyugdíjkorhatár?
Jöhet az 55 éves nyugdíjkorhatár?
Jöhet az 55 éves nyugdíjkorhatár? Manapság egyre gyakrabban hallani nyugdíjkorhatár-emelésről, így a valóságtól elrugaszkodottnak tűnhet, ha valaki éppen a nyugdíjkorhatár csökkentését szeretné. Pedig a Z generáció pont erre hajlik – írja a Bankmonitor.
Az utóbbi időben egyre többet hallani a nyugdíjkorhatár emeléséről, ám egy friss kutatás szerint a Z generáció tagjai éppen az ellenkező irányba mozdulnának. A Bankmonitor cikke ezt a meglepő trendet és annak lehetséges gazdasági következményeit vizsgálta meg közelebbről.
Egy nemrégiben végzett, 1000 amerikai munkavállalót érintő felmérés eredményei szerint a Z generáció tagjai közül minden ötödik (22%) úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatárt 55 év alá kellene csökkenteni. Ez az arány jelentősen magasabb, mint az idősebb generációknál: az Y generáció esetében 11%, az X generációnál 7%, míg a Baby Boomerek körében mindössze 1% gondolkodik hasonlóan.
A generációs szakadék még szembetűnőbb, ha a magasabb nyugdíjkorhatárt vizsgáljuk. Míg a Boomerek fele szerint a korhatárnak 65 és 69 év között kellene lennie, addig a Z generáció tagjainak csupán 23%-a ért egyet ezzel az elképzeléssel.
A nyugdíjkorhatár történelmi perspektívából
A nyugdíjkorhatár kérdésének megértéséhez érdemes történelmi kontextusba helyezni a témát. A 19. század végén, amikor Németországban először vezették be a maihoz hasonló nyugdíjrendszert, a korhatárt 70 évben állapították meg. Akkoriban azonban ez a kor jóval meghaladta az átlagos várható élettartamot, amely férfiaknál 37, nőknél 40 év volt.
Magyarország demográfiai kihívásai
Hazánk egyre inkább elöregedő társadalommá válik, amit a csökkenő születésszám és a növekvő várható élettartam egyaránt befolyásol. Ez a trend komoly kihívások elé állítja a nyugdíjrendszert és a dolgozó korosztályt.
Az eltartottsági ráta alakulása
Elemzésükben megvizsgálták, hogyan alakulna az eltartottsági ráta a jelenlegi 65 éves, illetve egy hipotetikus 55 éves nyugdíjkorhatár esetén. Az eredmények azt mutatják, hogy 2024-ben a 65 éves korhatár mellett egy dolgozó 0,65 nem dolgozót tart el, míg 55 éves korhatárnál ez az arány 1,06-ra emelkedne. A helyzet 2060-ra még súlyosabbá válna: 65 éves korhatárnál 0,84, míg 55 évesnél 1,32 lenne az eltartottsági ráta.
Adóterhek növekedése
A nyugdíjkorhatár csökkentése jelentős adóteher-növekedést vonna maga után. Számításaik szerint 2060-ban, 65 éves nyugdíjkorhatár mellett az újraelosztással kapcsolatos adóteher 46%-os adókulcsot jelentene, míg 55 éves korhatárnál ez 57%-ra emelkedne. Ha figyelembe vesszük az egyéb állami kiadásokat is, az adóteher akár a jövedelmek 77%-át is elérheti 55 éves nyugdíjkorhatár esetén.
A Z generáció tudatos megtakarítási stratégiája
A korai nyugdíjba vonulás egyetlen reális lehetősége az elöregedő társadalmakban a saját nyugdíjmegtakarítás. A Z generáció ebben a tekintetben kifejezetten tudatosnak tűnik: sokan már fiatalon elkezdenek takarékoskodni, kihasználva a kamatos kamat erejét.
„Minél korábban kezd valaki megtakarítani, annál könnyebben érheti el pénzügyi céljait” – hangsúlyozzák a szakértők. A korai kezdés jelentős előnyt jelent azokhoz képest, akik később látnak hozzá a nyugdíjcélú megtakarításhoz.
Összegzésként elmondható, hogy bár a Z generáció vágyik a korai nyugdíjba vonulásra, ennek megvalósítása jelentős gazdasági kihívásokkal járna. A megoldás kulcsa a tudatos, hosszú távú pénzügyi tervezés és megtakarítás lehet, amellyel már fiatal korban megalapozhatják jövőbeli anyagi biztonságukat.
Sokan kapnak napokon belül a számlájukra 205 ezer forintot!
Sokan kapnak napokon belül a számlájukra 205 ezer forintot!
Sokan kapnak napokon belül a számlájukra 205 ezer forintot! A héten érkezik több ellátás és segély is, többek közt a nyugdíj is.
Mutatjuk pontosan mikor lehet számítani a pénzre:
Ebben az évben, azaz 2025-ben a lentebb megemlített időpontokban kerülnek jóváírásra a nyugdíjasok számlájára. Tudni illik, hogy a hónap 12. napján utalnak a bankok, de ha ez véletlenül hét végre esik, akkor ez már előbb is megtörténhet. Akik kártyára várják a nyugdíjt, azok örülhetnek, hiszen már 11-én, azaz pénteken megkapják.
A banki utalások 2025-ös időpontjai:
2025. január 10. (péntek)
2025. február 12. (szerda)
2025. március 12. (szerda)
2025. április 11. (péntek)
2025. május 12. (hétfő)
2025. június 12. (csütörtök)
2025. július 11. (péntek)
2025. augusztus 12. (kedd)
2025. szeptember 12. (péntek)
2025. október 10. (péntek)
2025. november 12. (szerda)
2025. december 2. (kedd)
Ha a postástól várják a nyugdíjasok a nekik járó pénzt, akkor az minden esetben a nyugdíjkifizetési naptárhoz igazított napon fog megtörténni.
Szolgálati idő számítása 2025 –így fogják kiszámolni a nyugdíját!
Szolgálati idő számítása 2025 –így fogják kiszámolni a nyugdíját!
Szolgálati idő számítása 2025 –így fogják kiszámolni a nyugdíját! Az új munkaév kezdete minden magyar dolgozó életében nagy felbolydulást vált ki, ugyanis számos ponton érintheti változás a munkavállalók keresetét és az adózás szabályait, nem beszélve a nyugdíjazás rendszeréről. Minden évben kiemelt fontosságú kérdésként kezeljük a nyugdíjkorhatár emelés témakörét is: járjunk utána, mennyi lesz a nyugdíjkorhatár 2025 évében, azaz mit érdemes tudnunk a 2025 nyugdíjkorhatár emelés témaköréről! Változik-e az öregségi nyugdíjkorhatár 2025 során? Mikor emelkedik a nyugdíjkorhatár legközelebb?
A nyugdíjra jogosító szolgálati idő típusai az alábbiak szerint csoportosíthatók:
- biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján történő járulékfizetés esetén szerzett szolgálati idő,
- nyugdíjjárulék-köteles pénzellátásban való részesülés időtartama,
- a megállapodás alapján teljesített járulékfizetés időtartama,
- olyan biztosítással nem járó jogviszony vagy időszak, amelynek tartamát a jogszabályok szolgálati időnek minősíti.
Cikkünkben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk a 2025 évi nyugdíjkorhatár emelés témakörével kapcsolatban. Olyan kérdésekre keressük a választ, mint: emelkedik a nyugdíjkorhatár 2025 során? Mit ír minderről a nyugdíjkorhatár kalkulátor 2025-ben? Mikor emelkedik a nyugdíjkorhatár Magyarországon? Szlovákiában, Horvátországban, Ausztriában és Romániában mennyi a nyugdíjkorhatár jelenleg, melyik európai országban mehetnek legkésőbb a dolgozók nyugdíjba? Nőknél mennyi a nyugdíjkorhatár 2025 során, hogyan alakul az öregségi nyugdíjkorhatár nők és férfiak esetében?
Öregségi nyugdíjkorhatár 2025
Az öregségi nyugdíjkorhatár szabályai változatlan formában érvényesek a 2025-ös évre is: az öregségi nyugdíjkorhatár gyakorlatilag az az életkor, amikor valaki a betöltött életévei, illetve a ledolgozott munkaévei alapján jogosulttá válik a nyugdíjra, azaz társadalmi szempontból eltartóból eltartottá válik, ezzel megkezdheti jól megérdemelt pihenését és (opcionálisan) kiszakadását a munka világából. A nyugdíjkorhatár sávos emelése világszerte megszokott jelenségnek számít, éppen ezért a nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló dolgozók részéről állandó aktualitással bíró kérdés, hogy mikor emelkedik a nyugdíjkorhatár, emelkedik-e a nyugdíjkorhatár 2025 évében.
Emelkedik a nyugdíjkorhatár 2025-ben?
Legfontosabb kérdésükre, miszerint emelkedik-e a nyugdíjkorhatár 2025-ben, szerencsére megnyugtató válasszal szolgálhatunk:
a nyugdíjkorhatár 2025 évében nem emelkedik, marad 65 év.
Az ország demográfiai adatai alapján egyelőre nem indokolt az öregségi nyugdíjkorhatár emelése, azonban Európa-szerte találkozhatunk olyan országokkal, ahol a népességfogyás és a gazdasági helyzet indokolja a magasabb nyugdíjkorhatár bevezetését.
Mikor emelkedik a nyugdíjkorhatár legközelebb?
Az öregségi nyugdíjkorhatár 2026-ig várhatóan biztosan nem emelkedik, a jelenlegi kilátások szerint a nők és a férfiak esetében is marad a 65 éves nyugdíjkorhatár, ugyanis nem történt nyugdíjkorhatár törvény módosítás. Bár a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár várhatóan megmarad, nem zárható ki, hogy a következő évek során a nők kedvezményes nyugdíja (ami 40 év munkaviszonytól jár) a későbbiekben 43 évre emelkedhet, azonban 2027-ig feltételezhetően nem következik be változás a nyugdíjkorhatár előírásait illetően.
Közeleg a nyugdíjkorhatár betöltése? Ezt jó, ha tudod róla!
Magyarországon azok a munkavállalók válnak jogosulttá a nyugdíj juttatására, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt (a nyugdíjkorhatár 2025-ben változatlanul 65 év) és teljesítették az előírt szolgálati időt, azaz ledolgozták előírt munkaéveiket. Az öregségi nyugdíjkorhatár 2025 évi szabályai szerint két fontos alapfeltételét kell kihangsúlyoznunk a nyugdíjra való jogosultságnak:
- ahhoz, hogy nyugdíjasok lehessünk, be kell töltenünk az öregségi nyugdíjkorhatárt
- és rendelkeznünk kell az előírt legalább 20 éves szolgálati idővel, ami természetesen bejelentett munkaviszonyból kell, hogy származzon.
Az, akinek nincs meg a 20 éves szolgálati ideje, 15 év munkaviszonnyal a háta mögött öregségi résznyugdíjra jogosult. Az öregségi nyugdíjkorhatár 2025 évében változatlanul érvényes a nőkre és a férfiakra egyaránt, ami annyit jelent, hogy kizárólag nemi alapon nem mehetnek nyugdíjba hamarabb a nők, mint a férfiak.
Lehet dolgozni nyugdíj mellett 2025-ben?
Szintén fontos tudnunk, hogy Magyarországon nincs nyugdíjkötelezettség, vagyis, ha valaki a kora ellenére továbbra is szeretne a pályáján maradni és ezt egészségügyi állapota is megengedi, bátran megteheti. Magyarországon növelheti a nyugdíjasok nyugdíj melletti munkavállalási kedvét az is, hogy a havi rendszerességű nyugdíj folyósítása mellett szabadon dolgozhatnak, keresetüket csak a 15%-os szja terheli, a 18,5%-os tb-járulékot nem kell fizetniük, továbbá munkáltatói szempontból a 13%-os szochó sem terheli a nyugdíjas dolgozó bérét.
Női nyugdíjkorhatár 2025: nőknél mennyi a nyugdíjkorhatár 2025-ben?
A nyugdíjkorhatár témakörét körüljárva érdemes kitérnünk bővebben is a nők nyugdíjba vonulásának lehetőségeire, ugyanis, bár pusztán életkori alapon nem vonulhatnak hamarabb nyugdíjba (a női öregségi nyugdíjkorhatár 2025 évében szintén 65 év), bizonyos kedvezményekkel még mindig élhetnek a nyugdíjkorhatár 2025 évi szabályait illetően. Na de mégis, nőknél mennyi a nyugdíjkorhatár 2025-ben? A nők kedvezményes nyugdíjba vonulása 2025-ben akkor történhet meg, ha a női dolgozó:
legalább 40 évnyi jogosító idővel rendelkezik: ebből 32 évnyi munkával eltöltött időt kell tudnia felmutatni, 8 évet pedig betudhat gyermekneveléssel eltöltött szolgálati időnek (csed, gyes, gyed, gyet folyósítása).
A 8 éves gyermeknevelési szolgálati idő a gyermekek számától függetlenül jár az anyának, azonban 5 gyermek felnevelése esetén 1 évvel rövidül a szolgálati ideje, és minden további gyermek szintén 1-1 év szolgálati idő kedvezményt jelent számára. A nyugdíjkorhatár 2025 évi szabályainak értelmében a női szolgálati idő 2025-ben is 30 évre csökkenthető, amennyiben gyermeküket otthon nevelik (gyod ellátásban részesülnek), vagy ha súlyosan fogyatékos gyermeket nevelnek fel (ha ápolási díjban részesülnek, vagy ha 1998. január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek). Gyermektelen nőkre a 40 éves szolgálati idő elvárása vonatkozik.
Nyugdíj melletti munkavégzés: szabályok amikről mindenkinek tudnia kell 2025-ben!
Nyugdíj melletti munkavégzés: szabályok amikről mindenkinek tudnia kell 2025-ben!
Nyugdíj melletti munkavégzés: szabályok amikről mindenkinek tudnia kell 2025-ben! Sok nyugdíjas dönt úgy, hogy tovább dolgozik, azonban 2025-ben is fontos ismerni az erre vonatkozó előírásokat. Íme az öt legfontosabb szabály, amit minden érintettnek tudnia kell:
Szabad munkavállalás a versenyszférában
A magánszektorban dolgozó nyugdíjasoknak nincs kereseti korlát, és mivel nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük, a nettó bérük magasabb. A munkáltatók is kedvezőbb feltételekkel alkalmazhatják őket, mivel mentesülnek a szociális hozzájárulási adó alól.
Vállalkozás nyugdíj mellett
A nyugdíjas vállalkozók kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, így nem kell tb-járulékot fizetniük. Azonban a KATA szabályai változtak: a nyugdíjasok nem lehetnek főállású kisadózók, más adózási módot kell választaniuk.
A közszférában dolgozók nyugdíja szünetel
Állami intézményekben való munkavégzés esetén a nyugdíj folyósítását szüneteltetik, kivéve, ha az illető szociális, gyermekvédelmi vagy köznevelési intézményben dolgozik, illetve választott tisztséget tölt be.
A munkavégzés nem növeli a nyugdíjat
Mivel a kereset járulékmentes, az ebből származó jövedelem nem számít bele a későbbi nyugdíjba, sem a szolgálati idő, sem az összeg nem emelkedik emiatt.
Egyes ellátásoknál kereseti korlát van
Míg az öregségi nyugdíjasok korlátlanul dolgozhatnak, egyes ellátásoknál, például a korhatár előtti járandóság esetén évi 5.234.400 forintos kereseti határ érvényes. Ha ezt túllépik, az ellátás folyósítását felfüggesztik az adott év végéig.
Összegzés:
A nyugdíj melletti munkavállalás 2025-ben is kedvező a versenyszférában, míg a közszférában korlátozások vannak érvényben. A vállalkozók számára adózási változások léptek életbe, és egyes ellátásoknál kereseti határ is fennáll.