Aki részmunkaidőben dolgozik, erre számíthat nyugdíjban
Bár még mindig nem túl széleskörűen elterjedt, de egyre többen dolgoznak részmunkaidőben Magyarországon.
És akiket így foglalkoztatnak, azokban felmerül a kérdés, hogy ez a munka hogyan fog majd beszámítani a nyugdíjukba, éri-e őket emiatt hátrány majd idősebb korukban. Erre a kérdésre adja meg a választ az Adózóna cikke, melyből kiderül, hogy az úgynevezett arányos szolgálati idő fogalma az, ami ebből a szempontból fontos lehet. A jogszabály szerint
az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.
Az arányos szolgálati idő fogalmát az 1996. december 31-ét követően fennállt, külön meghatározott, biztosítási jogviszonyok esetében kellett alkalmazni. (Aki korábban dolgozott részmunkaidőben, annak a biztosítás teljes időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek minősül.)
A jogszabály úgy szól, hogy meghatározott jogviszonyok esetében (ide tartozik többek között a munkaviszonyos teljes és részmunkaidő, a szövetkezeti tagság, egyéb jogviszonyok) foglalkoztatottaknál
- ha a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem kevesebb, mint az aktuális minimálbér, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe,
- a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.
Vagyis ha valaki részmunkaidőben dolgozott, de többet keresett így is, mint az éppen aktuális minimálbér, akkor a szolgálati időnél semmiképpen nem éri hátrány. 2004 óta azonban a többi részmunkaidős szolgálati ideje sem csorbul emiatt, mint arra a nyugdíjguru felhívta a figyelmet:
- 2003. december 31-éig volt hatályban az a szabály, amely szerint ha az 1996. december 31-ét követő időszakban a biztosított – nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – keresete a minimálbérnél kevesebb volt, akkor olyan arányban csökkent – a nyugdíjjogosultság szempontjából is – a szolgálati idő, ahogyan a kereset aránylott a minimálbérhez. (Így például ha a kereset a minimálbér fele volt, akkor egy napi keresettel csak félnapi szolgálati idő volt szerezhető.)
2004. január 1-jétől a szolgálati idő arányosítását csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem.
Kiemelt kép: Thinkstock
A nyugdíjpénzt nem elég összegyűjteni, az sem mindegy, hogyan költjük el
Klasszikusan az volt a felállás, hogy vagy az egyén fizetett be a nyugdíjpénztári számlára, vagy a munkáltató béren kívüli juttatásként, majd a tag egy összegben felvette az egészet, amikor nyugdíjba került. Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját, Nagy Csabát kérdeztük, mit kezdhetünk ma a megtakarításunkkal, hogy a lehető legjobban, élethelyzetünkhöz igazodóan használhassuk fel.
Még mindig dívik az egyösszegű felvét?
Évente mintegy 10 ezer ügyfél lép ki úgy, hogy egy összegben kéri ki a megtakarítását. 2017-ben emellett több mint 12 000-en csatlakoztak pénztárunkhoz, így taglétszámunk stabil, sőt az elmúlt években az összpénztári tendenciákkal ellentétben növekszik. Jelenleg több mint 224 ezer tagunk van.
Az egyösszegű pénzfelvételt kérők számához képest jóval kevesebb pénztártag él még ma is a járadékszolgáltatás lehetőségével.
De emellett most is van 15 ezer olyan tagunk, aki bár elérte a nyugdíjkorhatárt, nem vette fel a pénzét, mert jobb befektetésnek tartja a pénztárban hagyni, és tovább kamatoztatni a megtakarításaikat. Ők tudják, hogy bármikor hozzányúlhatnak a számlán összegyűjtött összeghez, ha szükséges. Vannak olyanok, akik felvettek valamennyit egy összegben, és megtartották tagságukat, a bent maradt összeget pedig tovább kamatoztatják. Aki dolgozik nyugdíj mellett, annak ez jó választás lehet. Korábban még többen voltak, akik úgy gondolták, hogy felveszik a pénzt, aztán majd befektetik. Az elmúlt évek azonban megcáfolták a várakozásokat.
Mire céloz?
A betéti piacon azt látjuk, hogy jó, ha 1 százalékos kamatokat lehet elérni a látra szóló betétekkel. A pénztárunkban volt, van olyan portfólió, amelyik 12,61 százalék nettó hozamot is tudott teljesíteni. Ezt egy átlagügyfél máshogy nemigen tudja elérni, csakis profi vagyonkezeléssel, amihez nem biztos, hogy megvan a kapacitása, ideje vagy éppen a szakértelme. A pénztár ezt a terhet veszi le a válláról.
Meddig nem lehet hozzányúlni a megtakarításhoz? Nyugdíj előtt is lehet kezdeni vele?
Három év után lehet tagi kölcsönt felvenni, a megtakarítás összegének 30 százalékáig. A számlán zároljuk ezt az összeget, azonban fontos, hogy a kifizetés ellenére a kifizetett összeggel együtt a teljes számlaegyenleget befekteti a pénztár. Szeretik az ügyfelek ezt a konstrukciót, mivel a hozamok fedezetet nyújthatnak a kamat összegére.
Tíz év után a számla fedezetet nyújthat személyi kölcsön felvételére. 10 éves várakozási idő letelte után az egyéni számlán lévő összeg 50 százalékát hitelfedezetként használhatja fel, az OTP Bank Nyrt. kedvezményes személyi kölcsönére. A számlaegyenlegen lévő megtakarítása további hozamot biztosít, mivel hasonlóan a tagi kölcsönhöz, a kifizetett hitel összegét a számlán zároljuk, a pénztár befekteti, és tovább hozamolódik.
A pénztártagnak 10 év után lehetősége van az egyéni számlához hozzányúlni – a hozam ekkor már adó- és járulékmentesen felvehető. A 2007. december 31-ig teljesített befizetésekből keletkező tőkerész a belépést követő 21. évben már adómentesen vehető fel, 2008-tól pedig a befizetéstől számított 21. évben válik teljesen adómentessé a tőkekifizetés.
Tehát, ha valakinek pénzre van szüksége, a nyugdíj előtt is költhet a nyugdíjpénztári számlájáról. Persze ilyenkor a félretett pénz, amit felvesz, a nyugdíj-megtakarítást csökkenti. Mérlegre kell tenni, hogy akkor mi marad az inaktív évekre.
A nyugdíj után milyen lehetőségek vannak?
A pénztártagok többsége még mindig egyösszegű kifizetést kér, mert például meg akar valósítani valami régi tervet, nagyobb beruházást, vásárlást, utazást, stb. vagy segíteni akarja a gyerekeit. De egyre többen vannak, akik a pénztári járadékot választják. Újdonságunk az életjáradék, amit a jogszabályok alapján maga a pénztár nem nyújthat. Ezért vontuk be a Groupama Biztosítót, és velük együttműködve kínáljuk ezt a lehetőséget.
Mit kell tudni a pénztári járadékokról? Kiknek lehet optimális választás?
Kétféle típusú pénztár által nyújtott saját járadék van.
- Az ütemezett kifizetésnél az ügyfél meghatároz egy konkrét összeget, és azt, hogy ezt milyen gyakran szeretné felvenni a megtakarításából.
Például az állami nyugdíja 120 ezer forint lett, ami mellé kér a pénztártól még havi 30 ezer forint járadékot, kiegészítésként. Ezt az összeget a megtakarítás nagyságától függően, előre meghatározott ideig kaphatja meg.
- A garantált banktechnikai járadéknál a tag megszabhatja, hogy mennyi ideig és milyen gyakran szeretné igénybe venni a járadékot.
Tegyük fel 10 vagy 15 évig, havonta – erre az időre számoljuk ki, hogy mennyit kaphat. A pénztár ebben az esetben a járadék teljes futamidejére garantált nettó 3 százalékos hozamot fizet. A hozammal minden évben újraszámoljuk, hogy mennyi járadékot kaphat az ügyfél.
Ha a megtakarítás elfogy, akkor nem tudjuk tovább folyósítani az összeget. Viszont ha nem használta fel a pénztártag (mert előbb meghalt), akkor a megmaradt rész nem vész el, hanem örökölhető. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki nem nyúl hozzá a megtakarításához – szintén a hozzátartozói vagy az általa megjelölt kedvezményezettek örökölhetik.
Mennyire rugalmasak ezek a lehetőségek? Ha egyszer eldöntjük, mit szeretnénk, de később meggondoljuk magunkat, lehet-e változtatni?
Egy ideje már van jogszabályi lehetőség arra, hogy évente változtassanak a feltételeken, akik pénztári járadékot kértek.Például van arra lehetőség, hogy ha valakinek nyugdíjba vonuláskor szüksége van mondjuk 1 millió forintra, akkor azt kifizetjük és mellé kérhet járadékszolgáltatást is.
De ha a következő évben bejön az illető, hogy férjhez megy a gyerek, kellene még egy millió, akkor ebben is tudunk segíteni – ilyenkor újraszámoljuk a járadékát, ami vagy kisebb összeg lesz a kifizetés miatt, vagy rövidebb idejű folyósítást jelent.
Előfordulhat, hogy valaki súlyos beteg lesz, ekkor megint érdemes lehet átgondolni, mit szeretne. Lehet, hogy szüksége lesz egy nagyobb összegre a kezelésére, és emellett a járadék futamidejét rövidebbre szabná, mint amit eredetileg kért – ennek sincs semmi akadálya. Ha pedig nem éli fel az egész megtakarítást, akár az örököseinek is juthat.
Mennyiben más ehhez képest a biztosító által nyújtott életjáradék?
Aki ezt kéri, az biztos lehet benne, hogy egészen élete végéig kapja a járadékot. Ha hosszabb ideig kell fizetni neki az életjáradékot, mint azt a biztosító eredetileg kalkulálta, vagyis ha már elfogyott a megtakarítása, akkor is küldik neki a megállapított összeget. Viszont ha kevesebbet használ fel (mert idő előtt meghal), akkor a fennmaradó rész nem örökölhető az alap életjáradék konstrukció esetében, az a biztosítónál tartalékba kerül. A tartalékból fedezik azok járadékát, akiknek már elfogyott a megtakarításuk.
Kiknek lehet jó még az életjáradék?
Ha valaki egyedül van, nem számíthat magas állami nyugdíjra, esetleg rossz az egészségi állapota, vagy felmerül, hogy szociális otthonba kell mennie. Vagy annak, aki feltehetően nem tudná maga menedzselni az esetleg egy összegben felvett befektetését. Akik életük végéig anyagilag biztonságban szeretnék tudni magukat.
Kik választhatják az életjáradékot?
Akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, és van legalább tízéves megtakarításuk. Fontos tudni, hogy a kockázatosabb (növekedési, dinamikus) portfóliókból nem lehet választani az életjáradékot, ezért először portfóliót kell váltani a kockázatok csökkentése érdekében. Ez nem jelent bonyodalmat, 10 munkanapon belül el lehet intézni a portfólióváltást.
Mit jelent a két életre szóló járadék?
Alkalmas lehet arra, hogy ha valaki gondoskodni szeretne valamelyik hozzátartozójáról, vagy más személyről élete végéig, akkor ezt megtegye. Például akinek sérült gyermeke van, az megnevezheti őt kedvezményezettként. Így biztosíthatja, hogy ha már ő maga nem tud a gyerekéről gondoskodni, az utódja is élethosszig kapja az életjáradékot. De lehet kedvezményezett a házastárs is, vagy bárki más, akiről gondoskodni szeretne a pénztártag.
Hogyan viszonyul a pénztári járadék és a biztosító által kínált életjáradék egymáshoz?
Utóbbi kevesebb lehet, hiszen élethosszig szól.
Az életjáradéknál lehet-e később módosítani a felhasználást, úgy mint a pénztári járadéknál?
Nem lehet. Az életjáradékra megkötött szerződés végleges, ahogyan a folyósítást kérte a nyugdíjba került személy, úgy kapja a rendszeres összeget élete végéig, illetve ha van kedvezményezettje, akkor ő szintén. Ami plusz opció: kisebb járadékösszeg mellett ki lehet kötni, hogy az örökös nem élete végéig, hanem csak meghatározott ideig, például egy évig kapja az összeget. De ezt is előre el kell dönteni.
Életjáradékot kért már valaki?
Még csak most indult a termék, fokozatos felfutásra számítunk. A call centeren keresztül volt már több érdeklődő.
A nyugdíjhoz közeledve mikor érdemes foglalkozni azzal, hogy mi legyen a megtakarítással?
Az ügyintézést célszerű akkor kezdeni, amikor a tag már tudja, hogy mennyi lesz az állami nyugdíja, de egyébként nincs semmilyen időbeli megkötöttség. A tag döntése, hogy bennhagyja-e tovább kamatozni a megtakarítását a nyugdíjpénztárban, mekkora összeget kér kifizetésre, tag marad-e, vagy sem, kér-e járadékot vagy sem. És a döntést akkor hozhatja meg, amikor neki a legmegfelelőbb. Amit még tanácsolunk a nyugdíjkorhatár előtt 2-3-5 évvel: aki addig kockázatosabb portfólióban volt, célszerű kevésbé kockázatos, például a kiegyensúlyozott portfólióra váltani. Biztos ami biztos alapon.
Mi a helyzet, ha valaki elfelejtkezik arról, hogy van nyugdíjpénztára, vagy elérhetetlenné válik a pénztár számára, mondjuk mert elköltözött, esetleg meghalt. Elvész a pénze?
Semmiképpen. Minden kézbesíthetetlen levélnek utánajárunk, akármi is volt az akadály. És aki teljesen elfelejt rendelkezni a megtakarításáról, annak a pénze sem vész el, legfeljebb az örököseihez kerül.
Említette, hogy még mindig kevés tag választja a pénztári járadékot. Mégis mennyien vannak?
Érezhetően nő a számuk, jelenleg 210-en vannak, és átlagban 10-15 évre kérik a járadékot. Célunk, hogy ők minél többen legyenek. Arra szeretnénk ösztönözni a tagokat, hogy ne vegyék fel egyben az összeget, bármennyire is csábító, hanem gondolkodjanak hosszabb távon, hogy valóban legyen kiegészítés a nyugdíjukhoz. Főleg ha az állami járadékuk alacsony.
Ön személy szerint mit tervez a nyugdíj-megtakarításával?
Ahhoz a 15 ezer tagunkhoz csatlakoznék, akik úgy döntöttek, hogy továbbra is megtartják a megtakarításukat. Kapják a jó hozamokat, és csak akkor használják fel, ha szükségük lesz rá. Az elmúlt években szépen növekedett a hozam, szóval kivárnék. Ha elérem a nyugdíjkorhatárt, akkor pedig nem életjáradékot kérnék, hanem sima pénztári járadékot, 20 évre. Számomra vonzó a pénztári járadék rugalmassága, hogy változtathatok a folyósítás feltételein, amennyiben erre lesz szükségem.
Ma úgy látom, a gyerekeim is megállnak a lábukon. Ha viszont olyan helyzetbe kerülnék, hogy tudnám, valamelyiknek problémás lehet az önálló élet, saját maga fenntartása, akkor a biztosító által nyújtott két életre szóló életjáradékot választanám, hogy tudjak a gyerekemről gondoskodni, amíg él.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Kijöttek a nyugdíjszámok, látványos a meglepetés
A kormány kihirdette a 2018-as szorzószámokat, amelyek a nyugdíj kiszámításához szükségesek. Ezek az országos nettó átlagkereset növekedéséhez igazodnak, ami jelentősen emelkedett 2017-ben.
Mivel a korábbi évekhez képest tavaly jelentősen nőttek a bérek, jobban jártak azok, akik halasztották a nyugdíjba vonulásukat, azaz nyugdíjasként is dolgoztak, és most mentek nyugdíjba.
2016-ban még jelentős volt a 7,8 százalékos átlagbér-emelkedés, ám a tavalyi adat ezt látványosan felülmúlta. 2017-ben a nettó átlagkeresetek 12,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
(Napi.hu)
Képünk illusztráció. MTI Fotó: Mohai Balázs
Már kétmillió feletti nyugdíjakat is fizet az állam
Egy év alatt 200 ezer forinttal nőttek a legmagasabb nyugdíjak, többen már havonta kétmillió forintot kapnak az állami nyugdíjalapból – írja a Zoom.hu.
A Fidesz-kormány 2013-ban törölte el a tb-járulékfizetés felső határát. Előtte évtizedekig alig tízszeres volt a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb nyugdíjak között. Ennek oka az volt, hogy egy bizonyos határ felett nem kellett a szerzett jövedelem után járulékot fizetni, így ez nem számított a nyugdíjszámítás alapjába. A járulékplafon eltörlése növelte ugyan a társadalombiztosítás bevételeit, de hosszú távon jóval nagyobb terheket rak rá, a milliós nyugdíjellátások kifizetése miatt.
A portál kérdésére a Magyar Államkincstár nem árulta el, hogy idén januárban hány fél- és egymillió forint feletti nyugdíjat folyósított, de azt igen, hogy a tíz legmagasabb nyugdíj átlaga 2 015 226 forint volt.
A választások után érkezhet a nyugdíjasok Erzsébet-utalványa
Néhány hét szükséges ahhoz, hogy a posta kiküldje a 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványokat az érintetteknek – mondta Novák Katalin, család és ifjúságügyért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.
Abban bízik, hogy április közepéig mindenki megkapja a juttatást.
Novák Katalin egyben alelnöke az Idősek Tanácsának, amely a közelgő ünnepekre tekintettel kedden javasolta a kormánynak az újabb Erzsébet-utalványok kiküldését.
Az Orbán-kabinet már másnap, szerdán döntött arról, hogy a választásokhoz közeledve még kioszt egy kör Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak. Az indoklás szerint azt szeretnék, ha minden magyar, így a nyugdíjasok is részesülhetnének a növekvő gazdasági eredményekből.
A kormány ajándéka 29,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek – derül ki a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent határozatból.
Az államtitkár azt mondta, április közepéig remélik, hogy mindenki megkapja a juttatást. A választások április 8-án lesznek, így simán lehet, hogy csak ezután érkezik a nyugdíjasok extra pénze.
Kiemelt kép: MTI Fotó / Mohai Balázs
(MTI/24.hu)
Megbabrálnák Orbánék a nyugdíjprémiumot?
Orbán Viktor az MTI tudósítása szerint a következőket mondta többek között kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című budapesti gazdaságpolitikai fórumán:
Ha sikerül megvédeni az országot, akkor reálisan elérhető minden évben a 4 százalékos gazdasági növekedés, 2022-re pedig a teljes foglalkoztatottság. Magyarország továbbá képes lehet arra, hogy évente emelkedjen a minimálbér, 4 százalékos bővüléssel pedig minden évben lehet nyugdíjemelés és nyugdíjprémium, megőrizhető a nők 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége, és újra emelkedhet a családoknak járó adókedvezmény – sorolta. Hozzátette: 2018-2022 között minden évben csökkenthetők lesznek a munkáltatói adóterhek is, a cél, hogy a magyar munkaadói járulékterhek legyenek a régióban a legalacsonyabbak.
Az Mfor szúrta ki, hogy a kiemelt félmondat szigorúbb feltételt említ a nyugdíjprémiumra, mint ami jelenleg érvényben van. Most ugyanis 3,5 százalékos gazdasági növekedés felett járhat ez az év végi bónusz:
És ha már itt tartunk, eddig a nyugdíjemelés sem a gazdasági növekedéstől függött, hanem attól, hogy az adott évre mekkora mértékű inflációt állítottak be a költségvetésbe. Plusz némi nyomásra ezt esetleg feljebb srófolták kicsit, mint ahogy tavaly történt:
Kiemelt kép: 24.hu/Karancsi Rudolf
Nyugdíj: megvan, kik szívhatnak a legnagyobbat
Farkas András nyugdíjszakértő, nyugdíjguru az ATV hétfő esti adásában beszélt arról, milyen rossz idők jönnek a nyugdíjasokra. A nyugdíjszakértő szerint a mai helyzet még mindig sokkal jobb, mint ami vár ránk 10-15-20 év múlva, mert a nyugdíjak 15-20 évig fedezhetők, utána viszont egyre kevesebb lesz az aktív eltartók száma, miközben egyre nő az idős emberek száma.
Jelenleg a 65 évesnél idősebbek aránya 18,4 százalék, tehát minden 6. ember 65 évesnél idősebb. 2030-ra minden negyedik magyar 65 évnél idősebb lesz.
A szakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy:
Ma több 100 ezer ember van minimálbérre bejelentve, több százezren katáznak, vagy más könnyített járulékfizetési vállalkozási jogviszonyban dolgoznak. Ők iszonyatosan kicsi nyugdíjra számíthatnak. Ez nagyjából 30-50-60 ezer forintot jelent havonta.
Hogy a katások bajban lesznek, arról mi is írtunk korábban:
Azóta annyi változás történt, hogy már kb. 250 ezren katáznak.
És már csak annyit, hogy ma sem fenékig tejfel nyugdíjasnak lenni:
Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter
A lengyelek olyan nyugdíjprogramot hirdetnek, ami nekünk is minta lehet
Nagyszabású vállalati nyugdíjprogramot indít a lengyel kormány a nyugdíjrendszer teljes átalakításának részeként – írta a Portfólió a Bloomberg nyomán.
A vállalati nyugdíjprogram lehetőséget teremt arra, hogy a munkáltató jelentős mértékű nyugdíjcélú
megtakarítást képezzen dolgozói számára. Cserébe az állam adókedvezményekkel, illetve pénzbeli hozzájárulással is támogatja a programot.
A lengyel tervek szerint a munkavállalók fizetésük 2 százalékát teszik félre az adómentes nyugdíjszámlán, ezt a munkáltatók további 1,5 százalékkal fejelik meg a dolgozóik béréből, mindehhez pedig az állam is hozzájárulna, a tervek szerint évente 3 milliárd zlotyval.
A programhoz önkéntesen csatlakozó vállalatok szolgáltatással meghatározott konstrukciót is kialakíthatnak dolgozóiknak. Például előre meghatározhatják a havi nyugdíj összegét. A kifizetés is többféle lehet. Lehet szó egyösszegű teljesítésről határozott idejű vagy egész életre szóló járadékról, és mindezek kombinációjáról is.
A képződő tőkét a munkáltatók kezelnék, kiválasztva az alapkezelőket a lengyel piacról.
A vállalati program fontos és évek óta jól működő része az amerikai és a brit nyugdíjpillérnek. Magyarországon hiányzik az ilyesmi, jelenleg egyetlen szolgáltatónál érhető el vállalati nyugdíj.
Megtollasodtak, akik nem engedtek a kormány nyomásának: óriásit kaszáltak a magán-nyugdíjpénztári tagok
Magas hozammal zártak 2017-ben a magánnyugdíjpénztárak – olvasható a Népszavában. A lap Azénpénzem.hu. adataira hivatkozva arról ír, hogy a pénztárak tavaly átlagosan 7-11 százalékos hozamot írtak jóvá a tagok számláin.
Egy átlagos tagnak 2016 végén négymillió forint volt a számláján annál a három magánpénztárnál, amely talpon maradt.
A portál számításai azt mutatják, hogy a pénztárak döntő többségének államosítása, illetve a tagok állami rendszerbe terelése óta, vagyis az elmúlt hat évben átlagosan 70 százalékkal nőtt a pénztártagok vagyona, ami kiugróan magas hozam – írja a Népszava. A legjobban teljesítő portfólió hat év alatt 81 százalékos vagyongyarapodást ért el.
Vagyis nagyon megérte ellenállni az Orbán-kormány nyomásának, az akkori gazdasági miniszter, most jegybankelnök Matolcsy György intelmének: a kormány 2010 őszén hozott döntésével lényegében beszántotta a magánnyugdíjpénztárak nagy részét, 2011 januárjában, a téli hidegben hosszú sorokat kellett kiállniuk azoknak, akik maradni akartak a pénztárukban és ragaszkodtak a megtakarításukhoz. Úgy fest, megérte az állhatatosságuk.
A leggyengébb teljesítményt a magán-nyugdíjpénztári szektor ledarálása után eltelt bő 6 évben a klasszikus portfóliók hozták, de még azok átlaga is 20-30 százalékos hasznot mutatott ezen idő alatt, vagyis kétszeresen-háromszorosan múlták felül hozamaik az inflációt.