Nincs gyereke? Tegyen félre öreg napjaira!
A napi.hu idézi Botos Katalint, a Népesedési Kerekasztal szakértőjét, aki szerint nemcsak a felnevelt gyermekek számát, hanem az általuk a társadalomnak hajtott hasznot is figyelembe kellene venni a nyugdíjrendszer elengedhetetlen átalakításakor. A Növekedés.hu szerint a Ratkó-generáció kifutásával csökken a nyugdíjkassza befizetőinek létszáma, amely aggodalomra ad okot.
A gondot orvosolná, a Népesedési Kerekasztal szerint, az a javaslat, amely szerint a felnevelt gyerekek számát, taníttatását is figyelembe vennék a nyugdíj megállapításánál. Botos Katalin szerint belátható időn belül átalakulhat a nyugdíjrendszer.
Javaslatuk szerint a 35 éves kornál fiatalabbak esetében vezetnék be az új rendszert, a nyugdíj két részből állna, a munkanyugdíjból, és a gyermekek felnevelése után járó másik nyugdíjrészből.
Az elképzelés ellen sokan tiltakoznak, de Botos Katalin szerint aki nem nevel gyermeket, az a más által nevelt gyermekek jövőbeni befizetéseiből kapja majdani nyugdíjat. A jövőbeli munkavállalók, vagyis a jelenlegi gyermekek által fizetett járulék úgy is felfogható, hogy ők akkor törlesztik szüleiknek felnevelésük költségeit.
Az elképzelt rendszer ellen tiltakozók úgymond, más által tartatnák el magukat idős korukban úgy, hogy ők a járadék alapjához nem járultak hozzá, hiszen nincsenek gyermekeik, akik törlesztenének. A közgazdász emlékeztetett rá, a felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy az adott pillanatban befolyó adóból, járulékból fizetik az esedékes nyugdíjakat, a nyugdíjasok nem saját befizetéseiket kapják vissza, hanem gyermekeik béréből levont pénzből.
A közgazdász szerint akinek nincs gyermeke, attól nem vesznek el semmit, csak nem kap azért juttatást, amiért nem költött aktív korában. Minden pályakezdőnek automatikusan el kellene kezdenie a takarékoskodást, akár egészen alacsony összeggel is. Ha lesz gyereke, úgyis ráj kell költenie, ha pedig nem, akkor megmarad öregkorára, ha addig fel nem éli.
E logika alapján az új rendszerben a gyermeket nevelőknek elég lenne az állami nyugdíj, a többieknek érdemes lenne az önkéntes nyugdíjpénztárakban gyűjteni öreg korukra. Botos Katalin szerint egy egyetemet végzett fiatalra szülei összesen 14-15 millió forintot költenek, de ennél nagyobb összegű becslések is vannak, a KSH-nak pedig pontos számai vannak arról, mi mindenre költ egy gyermeket nevelő család, Ezekből a számításokból kell kiindulni akkor, amikor a gyermeknevelés után járó nyugdíjrészt meg akarják határozni.
Nyugdíjfront: a Ratkó-gyerekek nem hátrálhatnak
A Népszavában a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke írta le, mi vár a Ratkó-gyerekekre a nyugdíjrendszer kapujában. Karácsony Mihály szerint az immár 61–65 éves korcsoportnál elérkezett az egységes számvetés ideje, hiszen aktív életszakaszukban is csaknem azonos dolgokat éltek át.
(Mint korábban megírtuk, a Ratkó-gyerekek nyugdíjazása komoly gond lesz, kevesebb lesz a befizető, nagyságrendekkel kell többet költenie az államnak már a nyugdíjak szinten tartásához is.)
Egy hosszas visszatekintés után a szerző eljut a másig, amikor nyugdíjasok és a nyugdíj előtt állók csak nehezen tudják az állami szolgáltatások fokozatos kivonulását kompenzálni.
A korcsoportnak jellemzően nem volt lehetősége forrásokat felhalmozni és a piaci alapon működő szolgáltatások finanszírozását átvállalni.
Csak most jön a neheze
Karácsony arra számít, hogy az időseket érintő legsúlyosabb változás az lesz, amikor a költségvetési egyensúlyra hivatkozva az állam jelentősen kivonul a rászorulók – köztük a nyugdíjasok – terheinek átvállalásából.
Úgy és akkor akarja a kormány a hátrányos lépéseket bevezetni, amikor az érintetteknek már nincs módjuk visszamenőlegesen az életstratégiájukon változtatni. Az évek során apránként, a nyilvánosság elől jóformán elrejtve, az érintettek háta mögött kiépül az időseket méltatlan helyzetbe taszító, jogszabályokkal körülbástyázott intézkedések háttere.
Az egyesületi elnöke ezeket is felsorolja, majd jelzi, a nyugdíjasok ezt nem nézhetik tétlenül.
Karácsony azt írja, a Ratkó-gyerekek ismét történelmet formáló szereplővé válhatnak, ha önmagukat megszervezik, ha az előttük álló történelmi feladat súlyát felismerve, generációvá válnak.