A munkáltatók is rá fognak jönni: nyugdíjast kell felvenni

Adókedvezményekkel ösztönzi a kormány, hogy az általa preferált csoportokat, illetve a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévőket vegyék fel, illetve tartsák meg az állásokban a munkáltatók. Az adószabályok tervezett változása nyomán 2019-re jelentősen átszabnák a szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezményeit és kiterjesztenék a nyugdíjas foglalkoztatás adókedvezményeit. Áttekintük, kiket éri meg leginkább alkalmazni a következő évtől.

Jövőre még több kedvezmény lesz, de nem mindenkinek

A fő szabály az, hogy a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adóból a kedvezmény:

  • a bruttó bér erejéig érvényesíthető, de van kereseti plafon,
  • 50 vagy 100 százalék lehet,
  • meghatározott ideig vagy folyamatosan járhat.
  • egyes foglalkoztatottaknál a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásból érvényesíteni lehet kedvezményt.

Az átszabás azt jelenti, hogy

  • nem százezer forintig, hanem a minimálbér erejéig járnának egyes kedvezmények,
  • 13 helyett összesen négy kedvezményezetti csoport lenne.
  • a kutatók kedvezménye megmaradhat.

Mint a táblázatból látható, bővül a munkaerőpiacra belépők kedvezményezetti köre, az eddigiek (a pályakezdők, tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők) mellett az inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz. Első ránézésre úgy tűnhet tehát, senki nem marad ki, aki után eddig járt a munkáltatói adókedvezmény. De ez nem így van.

A változtatások vesztesei az 55 éves kor és nyugdíj közöttiek lehetnek.

Utánuk jelenleg kaphat szochotámogatást a munkáltató, méghozzá időkorlát nélkül, egészen addig, amíg nyugdíjba nem mennek. Jövőre viszont önmagában a kor után nem járhat a kedvezmény, csak akkor, ha kutatóról, megváltozott munkaképességűről, illetve tartós munkanélküliről vagy inaktív személyről van szó, és az utóbbi esetben legfeljebb 3 évig. Eszerint a munkahelymegtartás ennél a korosztálynál már nem annyira fontos kormányzati cél.

Nem teljesen világos, milyen megfontolásból, de változik a nagycsaládosoknál igénybe vehető kedvezmény is: eddig nem kötötték ki, hogy csak nő után veheti igénybe a munkáltató a kedvezményt, a jövő évi tervezetben azonban ez szerepel.

Még több cég még többet spórolhat meg

Azzal mindenképpen nyernek a cégek, hogy

a kedvezmények zöme már nem legfeljebb havi bruttó 100 ezer forintig járna, hanem a minimálbér erejéig.

Hogy pontosan mennyit, az attól függ, mennyire emelkedik az idei 138 ezer forinthoz képest a minimálbér. Ha feltételezzük, hogy jövőre bruttó 150 ezer forint lesz a minimálbér (ami a konvergenciaprogram alapján elképzelhető), akkor az első évben

  • a szakképzettséget nem igénylő, illetve mezőgazdasági munkakörű 8 órás dolgozókon éves szinten már 175 500 forintot,
  • a munkaerőpiacra újként belépőkön pedig 351 ezer forintot

takaríthatnak meg a munkáltatók, változatlan szocho mellett. (A szociális hozzájárulási adó sincs még teljesen kőbe vésve, valószínűleg csökken, de nem jövő januártól, hanem csak 2019. júliustól, 17,5 százalékra.)

Senior man in workshop. Worried  man reading his planner.
Fotó: Thinkstock

Technikai, de fontos változás lehet, hogy jövőre az adatszolgáltatás iránya megfordul. Vagyis

a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt.

Így olyan munkáltatókhoz is eljuthat a kedvezmény, akik eddig nem tudtak róla, vagy nem foglalkoztak vele, mert macerásnak érezték.

A nyugdíjas lesz a tuti nyerő

A saját jogú nyugdíjasok foglalkoztatásánál is jelentős változás jön: mindenhol eltörölnék a munkáltatói terheket. Ezzel megszűnne a nyugdíjas szövetkezetek jelenlegi adóelőnye. Annyi biztos, hogy három esetet (megváltozott munkaképességű személy, illetve kutató és doktorandusz) kivéve

a cégeknek a nyugdíjasok foglalkoztatása lehet a legolcsóbb, ha minimálbér feletti bérről van szó.

A súlyos munkaerőhiány miatt mostanában ez a veszély nemigen fenyeget, de ha mégis választania kell a munkáltatónak, akkor a költségek inkább a nyugdíjasok foglalkoztatása mellett szólnak.

Jövőre nemcsak a szövetkezeteknél, hanem máshol sem vonnak le a nyugdíjasok béréből nyugdíjjárulékot (10 százalék) és természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék), hanem csak személyi jövedelemadót (15 százalék). Igaz, cserébe nincs 0,5 százalékos nyugdíjnövelés sem. Viszont így a nyugdíjas nettóban még jobb bért érhet majd el, mint egy bruttóban ugyanannyit kereső aktív korú.

A szakértők egyelőre csak találgatják, hogyan hat majd mindez a bérszabásra. Nem zárható ki, hogy eleve kevesebbet adnak majd a nyugdíjasnak, hiszen ők nettóban jobban járnak, és az sem elképzelhetetlen, hogy a nyugdíjasok olcsóbb foglalkoztatása lenyomja az aktívkorúak bérét.

Több mint egymillió forintot takaríthat meg

A táblázatban felsoroltakon kívül:

  • Van még kedvezmény a közfoglalkoztatottakra.

Ezt csak a törvényben megjelölt közfoglalkoztatók vehetik igénybe, a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a garantált közfoglalkoztatási bér 130 százalékáig mentesülhetnek a szocho fele alól. Ez jelenleg legfeljebb havi 13506 forint adókedvezményt jelenthet. Ebben a tervezet szerint nem lesz változás.

  • A kutatóhelyeknek létezik egy pluszkedvezmény, ha negatív a társaságiadó-alapjuk.

A gazdasági bizottság részletes vitát lezáró javaslata szerint ez is megmaradhat.

  • A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál pedig az is egyfajta kedvezménynek fogható fel, hogy nem kell, vagy kevesebb rehabilitációs járulékot kell fizetniük a munkáltatóknak.

25 fősnél nagyobb cégeknek, ha nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, évente a bruttó minimálbér kilencszeresét (jelenleg 1 millió 242 ezer forintot) kell befizetniük, és amennyivel magasabb a létszám, annyival nő arányosan a járulék. Viszont ha foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, legalább 4 órában (optimális esetben minden 25 fő után legalább egyet), akkor akár le is nullázhatják a járulékot. Tudomásunk szerint ebben sem terveznek változást.

Az összehasonlítás kedvéért összefoglaltuk, milyen kedvezmények érhetők el jelenleg:

Most havonta az ábrán látható összegek spórolhatók meg maximum:

Ha éves szintre vetítjük a szochokedvezményt, akkor jelenleg legfeljebb

117 ezer forint és 1,17 millió forint között lehet, amit egy-egy foglalkoztatott után megtakarít a munkáltató. Előbbit például 25 év alatti, utóbbit kutatók, fejlesztők foglalkoztatásakor érhetik el.


Kinyírhatja a kormány Kósa Lajos találmányát, a nyugdíjas szövetkezeteket

Jövőre megszűnhet a nyugdíjas szövetkezetek adóelőnye. A kormány minden saját jogú nyugdíjas foglalkoztatásánál eltörölné a munkáltatói adóterhet (a jelenleg és még jövő júliusig 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót), a munkavállalóktól pedig csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnák le, az eddig fizetendő egyéni nyugdíjjárulékot (10 százalék), illetve az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (8,5 százalék) eltörölnék. Pontosan úgy, ahogy a nyugdíjas szövetkezeteknél. Vagyis megszűnne a Kósa Lajos javaslata alapján nem is olyan régen létrehozott szövetkezetek adóelőnye.

Simonovits András nyugdíjszakértő úgy látja, a tervezet részletei nem eléggé kiforrottak. Amit ma tudni lehet, az alapján több kérdés merült fel benne:

  • Elismerik, hogy a nyugdíjas szövetkezetek befulladtak?
  • Megszűnik-e a nyugdíj mellett dolgozóknál a most automatizált nyugdíjkiegészítés? (A munkavégzés után járó évi 0,5 százalékos nyugdíjnövelés.)
  • Mi lesz a rugalmas nyugdíjba menetellel? Teljesen elvetették, hogy legyen ilyen lehetőség?
  • Egy 63,5 éves nem mehet majd jövőre sem nyugdíjba, viszont a 64 éves mehet, és aztán dolgozhat munka mellett, kedvező közteherfeltételekkel? Értelmetlen, hogy akár fél év különbség miatt ilyen megkülönböztetés legyen.
  • A 40 ledolgozott év után nyugdíjba vonuló nők mondjuk 58 évesen a nyugdíjuk mellett átlagban maximum havi bruttó 207 ezer forintot kereshettek. Most még jobb helyzetbe hozzák őket, mert a közterhek jó részét sem kell megfizetni utánuk vagy levonni tőlük?
Budapest, 2014. január 15.
Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója a Demokratikus Koalíció programkonferencia-sorozatának elsõ rendezvényén, amelyet a nyugdíj- és idõspolitikáról tartottak az Ybl Palota rendezvényközpontban 2014. január 15-én.
MTI Fotó: Beliczay László
Simonovits András
Fotó: Beliczay László / MTI

Hátrányban az 50 felettiek

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László nem tartja jónak, hogy a nyugdíjas munka „olcsósításával” a többi munkavállaló helyzetét nehezítik. Különösen az 55 év felettiek kerülnek hátrányba a nyugdíjasokkal szemben. Az elhelyezkedés a nyugdíjhoz közeledve egyre nehezebb, ezt ellensúlyozandó most az 55 év felettiek foglalkoztatásához támogatást kaphatnak a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból. Ez a kedvezmény azonban jövőre megszűnne a szocho-támogatási rendszer átírásával. Plusz a nyugdíjasok foglalkoztatása jóval olcsóbbá válna. Tehát

az 50 felettiek két oldalról is hátrányba kerülnének a jelenlegi helyzetükhöz képest.

Jöhetnek a nyugdíjas ápolók és tanárok

Kordás félelme még, hogy a közszférában nyugdíjasokkal próbálják meg kiváltani azokat a dolgozókat, akiket elbocsájtanak. Mert jóval olcsóbb lesz nyugdíjast foglalkoztatni, mint aktív dolgozót. Hasonlót már láthattunk, amikor közfoglalkoztatottakra „cserélték le” az állami alkalmazottakat.

Elvileg most is lehetne a közszférában olcsóbban nyugdíjasokat foglalkoztatni a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül. Valójában azonban ez nem volt opció. Egyrészt, mert a pedagógusok, egészségügyi dolgozók csak saját alkalmazottak lehetnek. Másrészt mert a nyugdíjas szövetkezetek áfás számlát adnak, és az áfát a közszférában nem tudják leírni, így az 27 százalék többletköltséget jelent – magyarázta  Majzik Nándor, a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet cégvezetője.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc úgy véli, a közszférában is enyhíteni kell és enyhíteni is fognak a nyugdíj melletti munkavégzés szabályain. Bízik benne, hogy eltörlik a munkabér vagy nyugdíj szabályát. A logika és a józan ész legalábbis ezt diktálná szerinte.

Budapest, 2014. december 5. 
Dávid Ferenc, a VOSZ fõtitkára a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szervezésében megrendezett 13. Vállalkozók Napján a Mûvészetek Palotájában 2014. december 5-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Dávid Ferenc a VOSZ szervezésében megrendezett 13. Vállalkozók Napján.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

150-200 ezer nőt elengedtek, most visszacsábítanák őket

Dávid Ferenc annak ellenére támogatja a tervezett lépést, hogy érdekelt a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek szervezésében is. Meggyőződése ugyanis, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy az egyre romló munkaerőpiaci helyzetben a mentálisan és fizikailag jó állapotban lévő nyugdíjasok visszamehessenek és vissza is menjenek dolgozni.

Persze, az adóelőny elvész a szövetkezeteknél. Így ha jövőre a nyugdíjas dolgozna, megpróbálhat egyedül is munkát szerezni magának, adózásilag nem éri hátrány az előbbi esetben, úgy mint most.

Dávid Ferenc viszont továbbra sem érti, miért volt szükség a nők 40 rendszer bevezetésére, illetve hogy miért tartják fenn továbbra is a feszítő munkaerőhiány közepette.

Miért engednek el 150-200 ezer nőt 57-58 évesen nyugdíjba?

Most meg megpróbálják visszacsábítani őket nyugdíjasként dolgozni? Miközben amúgy folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt –mutatott rá az ellentmondásra.

Január elsejétől pedig a nők 40-es nyugdíjasok nem csak a nyugdíjas szövetkezeteknél dolgozhatnának majd kereseti korlát nélkül, hanem bárhol máshol is. Hiszen ők is saját jogú nyugdíjasok.

De minek kellettek egyáltalán a nyugdíjas szövetkezetek?

Másfelől közelítve a kérdést: a szakszervezetek eleve azt mondták, hogy nem nyugdíjas szövetkezeteket kellett volna létrehozni, hanem adójogszabályi szinten enyhíteni a nyugdíjasok foglalkoztatásának terhein, ahogyan most tervezik. És ha innen nézzük, nincs is szükség nyugdíjas szövetkezetekre. Kordás László nem tartja kizártnak, hogy a módosítás következtében a nyugdíjas szövetkezetek kiszorulhatnak a piacról idővel.

A Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet cégvezetője azonban nem tart attól, hogy hátrányba kerülnének a nyugdíjas szövetkezetek amiatt, hogy megszűnik az adóelőnyük. Munkaerőhiány van, így a toborzás átvállalása is fontos érv lehet a szövetkezetek mellett. Jelenleg több mint 80 százalékban a cégek megmondják, milyen nyugdíjas munkaerőt keresnek, és aztán rábízzák a szövetkezetre, hogy találjon nekik embereket. A felvételt és a foglalkoztatás többi adminisztrációját is átvállalják, ezen kívül foglalkoztatói és nyugdíjas adatbázist építenek, segítik az előzetes kiválasztást, tanácsot adnak – sorolta a szövetkezetek nyújtotta többletszolgáltatásokat.

Ugyancsak a nyugdíjas szövetkezetek mellett szólhat, hogy az ott foglalkoztatottakra nem vonatkoznak a Munka Törvénykönyve szabályai, mert nem munkaviszonyról van szó. Ám ha egy cég közvetlenül alkalmaz saját jogú öregségi nyugdíjast, akkor rá alkalmazni kell a munkajogi szabályokat. Kell neki szabadságot és betegszabadságot biztosítani, állományba kell venni, ha véget ér a munka, fel kell őt menteni és így tovább. Ami egyrészt megdrágítja a foglalkoztatását, másrészt adminisztrációval jár.

A szövetkezetek előnye a rugalmasság, ami a foglalkoztató és a nyugdíjas oldaláról is fontos elvárás, említette egy nyugdíjas szövetkezet névtelenséget kérő vezetője. Mert előfordul, hogy csak rövid ideig van szükség a foglalkoztatásra, de akad olyan nyugdíjas, aki nem szeretne folyamatosan dolgozni, csak időszakosan. Ezt a rugalmasságot a munkaviszony mellett nehéz elérni, a szövetkezetek viszont képesek biztosítani. Ez az előny akkor is megmarad, ha az adóelőny elvész. Mindkét formának lehet tehát helye. Az idő fogja eldönteni, mely típusú tevékenységeknél előnyösebb a nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatni, és melyek lesznek azok, ahol célszerűbb saját alkalmazottként felvenni az idősebbeket.

Kiemelt kép: Ujvári Sándor / MTI


A kormány elszipkázza a nyugdíjra szánt befizetéseket

Az mfor.hu cikke szerint az ideinél 33,7 milliárd forinttal kevesebb pénz jut jövőre a nyugdíjalap kifizetéseire a munkáltatók befizetéseiből az államkincstárba. A csütörtökön benyújtott, 2019-es költségvetési törvényjavaslat alapján arról írnak, hogy megváltoznak azok az arányok amelyek alapján eldől, hogy mennyi pénz jut a nyugdíjalapba.

A javaslatszerint a nyugdíjak kifizetésére szolgáló alap jóval kisebb arányban részesül majd a munkaadók adójából, ráadásul ez csökkenő adótétel mellett valósul meg: a szociális hozzájáulás ugyanis az idei 19,5 százalékról jövőre 17,5 százalékra csökkenhet, amennyiben teljesülnek a reálbér- emelkedése vonatkozó feltételek.

Az előirányzatok szerint idén 1963,4 milliárd forint folyik be az alaphoz a szociális hozzájárulási adóból és a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékból, jövőre pedig már csak 1929,7 milliárd, különbség 33,7 milliárd forint.