Ne rohanjon nyugdíjba, mert súlyos pénzeket veszthet

Elképesztő aránytalanságok vannak mostanában a frissen megállapított nyugdíjaknál – hívta fel a figyelmet Simonovits András nyugdíjszakértő nemrégiben. Arról beszélgettünk vele, hogyan érdemes kalkulálni a nyugdíjba vonulás időpontját.

Bónusz

Aki a nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozik, több szempontból is jobban járhat. Egyrészt azzal, hogy a nyugdíjnál minden bizonnyal magasabb keresetét kaphatja. Másrészt azzal, hogy minden egyes rádolgozott évvel nőhet a nyugdíja.

Persze lehet úgy is gondolkodni, hogy ha elmegyünk nyugdíjba, amint lehet, és mellette tovább dolgozunk, akkor egyszerre kapunk nyugdíjat és fizetést, ami biztosan több, mint ha csak fizetést kapnánk. Viszont amikor már nem dolgozunk tovább, a nyugdíjunk ebben az esetben kevesebb lesz, mintha rádolgoztunk volna. A nagy kérdés, amit senki nem tud, hogy mennyi időnk lesz még nyugdíjban.

De nézzük, miért érheti meg mostanában nyugdíj helyett tovább dolgozni. Röviden: a nyugdíjszámítás miatt. Mert nem az utolsó évi vagy utolsó x évi nettó kereset számít a nyugdíj megállapításánál, hanem az összes elért kereset, ráadásul valorizálva.

Mi az a valorizáció?

Azt jelenti, hogy mai szintre hozzák fel az életpálya során elért nettó átlagkeresetet. A nyugdíjat a valorizált kereset alapján állapítják meg, a nyugdíjszorzó alkalmazásával.

Mostanában különösen nagy a jelentősége a valorizációnak: a KSH adatai szerint tavalyelőtt 7,8 százalékkal, tavaly 12,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten, és az idei évre is 9-10 százalékos lehet a növekedés. Miközben korábban volt olyan év is (például 2012-ben), amikor alig több mint 2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek.

Két év ennyi pluszt jelenthet

Mit jelent ez valorizációs szorzóra lefordítva? Vegyünk egy 1953-as születésű egyént, aki 2016-ban mehetett el korbetöltött nyugdíjba. Ebben az évben a valorizációs szorzója még csak 172 volt, tavaly már majdnem 186, idén pedig kis híján 210.

A másik ösztönző az lehet, hogy ha tovább dolgozunk, évente 2 százalékkal emelkedik a nyugdíjszorzónk. Negyven év munkaviszony esetén 80 százalékos a szorzó. Két év ráhúzással már 84 százalék.

Hands of elderly person on a computer keyboard
Fotó:Hans Veil / Picture Alliance / AFP

Nyertesek és vesztesek

Visszatérve a példánkhoz, vegyünk mondjuk százezer forintot – tegyük fel, hogy ennyi volt az életpálya során elért nettó átlagkereset.

  • Ha 2016-ban ment nyugdíjba, akkor valorizálva 172 ezer forintról indult, és a 80 százalékos nyugdíjszorzó mellett 137 600 forint lehet az ellátása.
  • Egy évvel később 186 ezer lett volna neki a valorizált nettó, és a 82 százalékos nyugdíjszorzó mellett 152 520 forint lett volna a kezdő nyugdíja.
  • Amennyiben pedig az idei évre halasztotta volna a nyugdíjazását, 176 400 forintot kaphatott volna meg. Majdnem 40 ezer forinttal, kis híján 30 százalékkal többet, mint két éve.

És azzal nem is számoltunk, hogy az életpálya során elért átlagos nettó keresete is nőhetett a két év alatt.

A nők 40-esek kifejezett vesztesek innen nézve. Simonovits szerint aki 2016-ban nyugdíjba ment ahelyett, hogy még három évet rádolgozott volna, az 37 százalékos bónuszról mondott le.

De van ennél extrémebb példa is.

  • Ha egy férfi nyolc évvel a korhatár után, 2016-ban ment nyugdíjba, X forint kezdő ellátást kapott.
  • Ha elment volna a korhatár betöltésekor (62 év), akkor 50 százalékkal kevesebb lett volna a nyugdíja.
  • Ha csak tavaly nyugdíjaztatta volna magát, akkor már X+10 százalékot kaphatott volna indulásnak,
  • az idén pedig elérte volna az X+20 százalékot is.

Vagyis hihetetlen különbségeket tesz a rendszer.

Ekkora differencia nem indokolt a nyugdíjszakértő szerint.

A nyugdíjnövelés is pitypang ehhez képest

A legtöbb ember nem tudja, hogy a késleltetéssel az új nyugdíjak követik a bérek növekedését. Vagyis ha valaki betölti a nyugdíjkorhatárt, de nem megy el rögtön nyugdíjba, kvázi „bónuszt” kaphat.

És ez a bónusz annál is több, mint amennyit a nyugdíj melletti munkával el lehet érni.

Hiszen az csak évi 0,5 százalékos nyugdíjnövelést jelent a kereset után. Nem beszélve arról, hogy aki már nyugdíjban van, annak a kezdő nyugdíja nem a bérek növekedését követi, hanem csak a tervezett infláció mértékével nő. Márpedig az infláció az utóbbi években elég alacsony volt, így a már megállapított nyugdíjak alig nőttek, kevesebb mint 2 százalékkal. Vagyis

az éves nyugdíjemelés nem képes ellensúlyozni azok hátrányát, akik nem dolgoztak tovább.

Legyen szó akár a nők 40-ről, akár a korhatárt betöltött nyugdíjakról, Simonovits András szerint az államnak kötelessége lenne jól elmagyarázni, hogyan működik a nyugdíjrendszer. Különösen azért, mert az égető munkaerőhiányt is részben a nyugdíjasok visszacsábításával orvosolnák. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem kellene őket visszacsábítani, hanem eleve tovább dolgoznának, ha tudnak. Például azért, mert a kereset több, mint a nyugdíj, és még a kezdőnyugdíjuk is magasabb lehet.

Kiemelt kép: Thinkstock


Triplán is megérheti nyugdíj mellett dolgozni

Egyre több nyugdíjas korú dönt úgy, hogy szükségből, vagy csak, hogy csináljon is valamit, tovább dolgozik. Ilyenkor ugyanúgy szja-fizetésre kötelezettek, mint az aktív korú munkavállalók. És ez vonatkozik a nyugdíjas szövetkezetek tagjaira is. A Bankmonitor.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a nyugdíjas munkavállalók fizetnek szja-t, így ki tudják használni a 20 százalékos adójóváírást, amivel nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási, vagy nyesz-megtakarításaikat kiegészíti az állam.

Az adójóváírást az adóbevallásban lehet kérni, és összege közvetlenül a nyugdíj-megtakarítási számlára kerül. Ráadásul ezt a megtakarítást bármire felhasználhatják. Nyugdíjasként is megéri tehát a már meglévő, nyugdíjcélú-megtakarításunkba befizetni. Vagy ha még nincs, akkor nyitni egyet, csak ekkor figyelembe kell venni, hogy mikor és milyen feltételekkel nyúlhatunk hozzá a megtakarításhoz, amire szintén kitérnek a cikkben.

Ha innen nézzük a dolgot, akkor triplán is megérheti nyugdíj mellett dolgozni:

  • pénzt kereshetnek az érintettek, amivel kiegészíthetik időskori ellátásukat;
  • keresetük után automatikus 0,5 százalékos nyugdíjnövelést kaphatnak;
  • ha van nyugdíj-megtakarításuk, akkor azt 20 százalékos szja-kedvezménnyel növelhetik.

Kiemelt kép:


A nyugdíjnövelés még mindig késik, talán őszre lehet naprakész

A 0,5 százalékos nyugdíjnövelés tavaly január óta automatikus, nem kell kérvényezni, amiről a dolgozó nyugdíjasok azt hihették, könnyebbség lesz nekik. Csakhogy ahogy már többször is írtunk róla, hatalmas csúszások vannak az előírt automatikus nyugdíjnövelésnél.

Budapest, 2018. január 20.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság épületének főbejárata a főváros XIII. kerületében, a Váci út 73-ban.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Bő három hónapos késések a nyugdíjnövelésnél
A nyugdíjprémiumra és korrekcióra jutó emelés pedig még sehol nincs.

Azóta is számos, hasonló tapasztalatról számoltak be olvasóink. Volt aki azt mondta, amíg kérvényezni kellett a jóváírást, addig egy hónap alatt mindig megkapta a nyugdíjnövelést, most meg még a 2016-os év után járóról sem kapott értesítést, nem hogy a tavalyiról. Akadt olyan olvasónk is, aki már évek óta dolgozik, de korábban nem tudta, hogy jár a nyugdíjnövelés, így nem is igényelte. Viszont az automatizált rendszerben sem kapott még sem értesítést, sem növelést. Egyik ingerültebb olvasónk meg is jegyezte:

Ha ennyit várakoztatnak a nyugdíjnöveléssel, akkor inkább ne vonják le a nyugdíjjárulékot se a bérünkből, és kvittek vagyunk.

Az ötlet mondjuk nem is annyira elrugaszkodott, hiszen nyugdíjasszövetekezetek dolgozóinál éppen ez a helyzet – nekik nincs járuléklevonás, sem nyugdíjnövelés.

Másik nyugdíjas olvasónk vállalkozó, a 2016-os munkája után tavaly október 31-ig kellett volna neki megállapítani neki a nyugdíjnövelést, de ennek még idén májusban sincs híre-pora sem. Saját tapasztalatát így írta le:

A kormányablaknál az ügyfélfogadó bizony nehéz helyzetben van, mert minden érdeklődőnek azt kell mondania, hogy legyen türelemmel, a Magyar Államkincstár Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjnövelési Osztály intézi az ügyeket, csak hát túl nagy a feladat. Azért adott két telefonszámot (mondván, hogy nem szokták felvenni) és egy címet, ha írásban akarunk érdeklődni. Ennek nem látom értelmét, mert az nem segít ki, ha kapok egy levelet a rendkívüli nagy leterheltségről.

Akik érdeklődtek, mind arra voltak kíváncsiak, hogy mikor lesz végre naprakész az ügyintézés, ezért ismét az államkincstárhoz fordultunk. Megelőlegeztük, hogy mióta legutóbb levelet váltottunk, számos ügyet le tudtak zárni, és csökkent az elmaradás, és érdeklődtünk, mégis hány olyan ügy van, amelyeknél még folyamatban van a nyugdíjnövelés megállapítása, és ezekkel kb. mikorra tudnak végezni. Erre nem kaptunk választ. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon jövőre gyorsabb lehet-e az ügyintézés. Erre sem.

A Magyar Államkincstár mindössze annyit írt, hogy ahogyan az adatok rendelkezésükre állnak, folyamatosan és ütemezetten készítik el a nyugdíjnövelési határozatokat. Hozzátették, hogy a nyugdíjnövelést visszamenőlegesen, 2016-os jogszerzés esetén 2017. január 1-jétől állapítják meg, és utalják ki. Ettől sem lettünk sokkal okosabbak.

Viszont azt is kijelentette a MÁK, hogy

a 2017. évi keresőtevékenység alapján járó nyugdíjnövelést minden érintett számára a jogszabályban megállapított határidőig, azaz 2018. szeptember 30-ig, illetőleg egyéni és társas vállalkozók esetében október 31-ig, teljesítik.

Ezt vajon érthetjük úgy, hogy őszre naprakész lesz a rendszer?

Kapcsolt képünk illusztráció: Grezsu Mihályné viszi haza az önkormányzat ajándékcsomagját a Nyíregyházához tartozó Szélsőbokorban 2016. december 9-én
Fotó: Balázs Attila / MTI 

 

Tamásné Szabó Zsuzsanna korábbi cikkei

5 forint emelést kapott a nyugdíjas, mert tovább dolgozott

Öt forinttal emelték meg egy pécsi nyugdíjas havi ellátását, amiért nyugdíj mellett alkalmi munkákat végzett, legálisan. A nyugdíjnövelésről szóló határozat négyoldalas volt, ebben rögzítette az illetékes Magyar Államkincstár a minimális emelés tényét. Ráadásul három héten belül háromszor küldték ki neki az egyenként négyoldalas levelet, ajánlva, ami a postai díjszabás szerint darabonként 475 forintba kerülhetett.

A ma.hu azt is kiszámolta, hogy a három levél díja a férfi negyed századra számított nyugdíjnövelését emésztette fel. Hogy a nyugdíjnövelés automatikus megállapítása lassan megy, arról már többször írtunk:

Budapest, 2018. január 20.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság épületének főbejárata a főváros XIII. kerületében, a Váci út 73-ban.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Bő három hónapos késések a nyugdíjnövelésnél
A nyugdíjprémiumra és korrekcióra jutó emelés pedig még sehol nincs.

Kiemelt kép: MTI / Beliczay László


Bő három hónapos késések a nyugdíjnövelésnél

Egy hónapja már írtunk arról, hogy jelentős, több hónapos csúszások vannak a 2017 óta automatikus nyugdíjnövelésnél.

Hónapokat késhet az automatikus nyugdíjnövelés
Emelés híján a nyugdíjprémium is karcsúbb lehet.

A szabály az, hogy

  • akik még a 2016 előtt megszerzett jövedelmükre nem kérték a növelést, azoknak a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 2016. június 30-ig állapítja meg az emelést.
  • akik 2016-ban munkaviszonyból szereztek jövedelmet, azoknak 2017. szeptember 30-ig.
  • akik pedig egyéb jogviszonyból (vállalkozóként), azoknak 2017. október 31-ig határozzák meg, mennyivel fog nőni az ellátásuk.

Azóta több olvasói levelet is kaptunk, hasonló panasszal, a legutóbbit bő egy hete. Egy nyugdíj mellett egyéni vállalkozást folytató férfi jelezte, hogy sokat késik a nyugdíjnövelése, pedig az ügyfélszolgálaton is panaszt tett az október végi határidő lejárta után. Novemberben azt a választ kapta, hogy legyen türelemmel. Később telefonon beszélt egy ügyfélszolgálatossal, aki szintén türelmet kért, szavai szerint 2 millió nyugdíjas ügyeit kell felülvizsgálni visszamenőleg. Januárra azonban megoldást ígért. De ez sem jött össze.

Január 12-én vette át olvasónk az idei nyugdíja összegéről szóló tájékoztatást, amely nem tartalmazta a 2016-ban nyugdíjasan végzett tevékenysége után járó 0,5 százalékos növelést.

Azt is megjegyezte, hogy a korábbi években, amikor kérelmet kellett benyújtani a 0,5 százalékos nyugdíjnöveléshez, legkésőbb az év első felében megszületett a határozat és nem is volt probléma sem az emeléssel, sem pedig a következő évi nyugdíjmegállapítással.

Nem látnak bele a NAV-os adatokba

Ismét az illetékes Magyar Államkincstárnak (MÁK) írtunk. Azt válaszolták, hogy a nyugdíjnövelési határozat kiadása több intézmény együttes munkájának eredménye. A számításhoz figyelembe kell venni például az adóhatóság által szolgáltatott kereseti adatokat. Emellett elsősorban egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjainál az esetleges fennálló járuléktartozásokat is vizsgálni kell. A növelés ugyanis csak azon keresetek, jövedelmek alapján állapítható meg, amelyek után az előírt járulékot megfizették.

Olvasónk azt írta, ő a vállalkozói tevékenységgel összefüggő járulékokat határidőben megfizette, tartozása nem volt.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek közvetlenül nem tekinthetnek be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott adatokba. Ennek fő oka az állampolgárok személyes adatainak védelme, ennek érdekében nincs jogi lehetősége a saját jogú nyugdíjasok adóazonosító jelének a kezelésére – tették hozzá.

A nyugdíjnövelés összegének megállapítása egyébként hatósági eljárás, és mint kitértek rá, az összes érintett nyugdíjasnál egyedi, bíróság előtt megtámadható határozattal zárul, amely a kiszámítás alapját képező jövedelmeket is tartalmazza.

Old woman with cane
Fotó: Thinkstock

Elvileg minden információt megadnak

Reagálva olvasónk jelzésére, hogy nemigen kapott semmilyen konkrét választ hónapokon át azt is írták, hogy a MÁK minden rendelkezésére álló eszközzel biztosítja a jogosultak számára a szükséges információkat. És biztosítottak, hogy a munkatársak az egyedi írásbeli, telefonos és elektronikus megkeresésekkel is kiemelten foglalkoznak, részletes információt szolgáltatnak az adott ügy állásáról és – a rendelkezésre álló adatok függvényében – a várható lezárásáról.

Olvasónk ezt nem tapasztalta.

Viszont a 24.hu levele kapcsán a MÁK felajánlotta, hogy utánanéznek az ügyének. Azonban erre végül nem volt szükség, mert időközben megérkezett neki a 2016-os vállalkozói tevékenysége alapján járó nyugdíjnövelés, majd néhány nappal később a határozat is.

A nyugdíjprémiumot is korrigálni fogják

A MÁK azt írta még, hogy a növelést megállapító határozatok végrehajtását, a kifizetések utalását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság fennakadás nélkül, folyamatosan végzi. De mint elismerték, a nyugdíjasoknak januárban postázott, az idei ellátások összegéről szóló értesítések valóban csak azon nyugdíjasoknál tartalmazhatják a nyugdíjnövelés összegét is, akik már az előző évben megkapták a határozatukat.

Budapest, 2017. december 7.
Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak Budapesten 2017. december 7-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Fontos levelet kapnak a nyugdíjasok
Megírták, kinek mennyivel nő a nyugdíja.

Vagyis a visszamenőlegesen növelt összegeket figyelembe kell venni a novemberi nyugdíjprémium és egyösszegű kiegészítés összegének meghatározásánál is. Biztosítottak minket továbbá, hogy ha a késve érkező nyugdíjnövelési határozat miatt a két tételt utólag módosítani kell, akkor arról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság intézkedik. Olvasónk most ezt az utólagos módosítást várja még.

Az említett vállalkozó nyugdíjason kívül időközben volt még néhány olvasónk, aki jelezte, hogy nekik is megérkezett már a pénzük és a határozatuk is.

  • Arra a kérdésünkre nem válaszolt a MÁK, hogy hány nyugdíjas lehet, aki még mindig nem kapta meg a nyugdíjnövelésről a végzést.

Kiemelt kép: Jászai Csaba / MTI