Gyengén megy idén a nyugdíjpénztáraknak

Az állampapírpiac hanyatlása és a részvénypiac nem túl fényes teljesítménye az önkéntes és a magánnyugdíj-pénztárakra is hatott, eddig a kevés kockázatot vállaló portfoliók az év vesztesei – írja a Világgazdaság.

A lap szerint ötből négy önkéntes nyugdíjpénztári alap mínuszban állt az első nyolc hónap után. A legfrissebb júliusi inflációs adat szerint 3,4 százalékkal nőttek egy év alatt az árak, ezt a szintet az idei hozamok meg sem közelítik.

Az egyetlen kivétel a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár Kockázatvállalás nevű portfoliója, amelynek befektetési egységei január óta több mint 6,2 százalékot hoztak.

Az elemzés szerint az idei gyengébb teljesítmény ellenére hosszabb távon jók a pénztárak hozamai. Bár idén az első fél évben nem egészen 24 milliárdot buktak a nyugdíj-alapok, 2009 és 2017 között a vagyonkezelők 676 milliárd forintnyi pozitív hozammal növelték meg a tagok számláját.

A négy megmaradt magánnyugdíj-pénztár 12 alapja közül kettő állt augusztus végén szerény pluszban: a Szövetség és a Budapest növekedési alapjai. Mind a négy pénztárnál a növekedési alapok állnak a legjobban, ami azért jó hír, mert a legtöbb tag pénze ezekben van – írta a Világgazdaság. A kiegyensúlyozott alapok bukták a legnagyobbat, nyolc hónap alatt 1-2 százalék között estek. (mti)

Gondok akadtak a nyugdíjpénzeknél

Az idei első negyedévben nem tudták hozamokkal gyarapítani tagjaik pénzét a nyugdíjpénztárak, figyelt fel ár az MNB-statisztika alapján az Azenpenzem.hu. Sőt, mint kiderült, összességében enyhe veszteség keletkezett.

• Az önkéntes nyugdíjpénztárak nemcsak az előző években szinte megszokottá vált jókora hozamokat nem tudták produkálni, de még több mint 7 milliárd forintos befektetési veszteséget is kénytelenek voltak elkönyvelni. Persze a március végére mintegy 1382 milliárd forintot kitevő kezelt vagyonhoz képest ez a mínusz elenyésző.
• A még megmaradt négy magánnyugdíjpénztár több mint 3 milliárd forint mínusszal zárta az idei első három hónapot, miközben a kezelt vagyon náluk nem éri el a 251 milliárd forintot. És mindössze 186 millió forintos működési eredményt tudtak felmutatni.

A portál vizsgálata szerint azonban azóta a pénztárak egy része képes volt szépíteni a gyengébb első negyedéves eredmények után. Viszont a forintgyengülés megint nem tett túl jót a portfólióknak, de ez is korrigálódhat idővel.

Szerintük egyébként eddig (tényleg nagyon kevés kivételtől eltekintve) a jelenlegi durva viszonyok között eddig elég derekasan állták meg a helyüket a nyugdíjkasszák. No meg általánosságban inkább hosszabb idő távlatában érdemes vizsgálódni. De akad olyan kockázat, amelyen még a hozamok terén legmegértőbb tagoknak sem árt gondolniuk.

Kiemelt kép: Thinkstock

Vigyázat, a nyugdíjpénzekre nem automatikus az adójóváírás

Tavaly év végére már megközelítette a negyedmilliót az államilag támogatott nyugdíjbiztosítások száma, az Union Biztosító ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a támogatási összeget csak azoknak folyósítja az adóhatóság, akik ezt külön igénylik a május 22-ig benyújtandó szja-bevallásukban.

A biztosító MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az összes szerződő ügyfél között mintegy 70 ezren vannak olyanok, akik 2017-ben szerződtek, vagyis első alkalommal kaphatják meg a befizetéseik után járó adójóváírást.

A 2014. év elején bevezetett államilag támogatott nyugdíjbiztosítás keretében

• az állam az ügyfelek tárgyévi befizetéseinek 20 százaléka után évi 130 ezer forintig adójóváírást fizet. Az adójóváírást azonban a május 22-ig benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban kell igényelni. A  Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül utalja a összeget a biztosítónál vezetett számlára.
• Hasonló a helyzet egyébként a többi nyugdíjmegtakarításnál is, vagyis nyugdíjpénztári számlákra, és a nyugdíj-előtakarékossági számlákra (nyesz) egyénileg befizetett összegekre is csak akkor jár az adójóváírás, ha arról rendelkezünk az adóbevallásban. Feltéve persze, hogy van olyan jövedelmünk, mi után szja-t fizetünk, és amiből érvényesíthető az adókedvezmény.  És ezeknél is a megtakarítás gyarapodik az adójóváírással.

A visszatérítés azonban nem csupán az ügyfelek figyelmetlensége miatt maradhat el. Amennyiben a szerződő ezer forintnál nagyobb adó- vagy járuléktartozást halmozott fel, az adóhatóság a tartozás rendezéséig visszatarthatja a folyósítást. Alacsonyabb fizetéseknél az is előfordulhat, hogy más adókedvezmények igénybevétele miatt az adó összege nem elegendő a teljes körű adójóváíráshoz.

Az adójóváírás igénylését a biztosító, illetve a nyugdíjpénztárak, számlavezetők által februárban megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Az szja-bevallásokat idén a pünkösdi ünnepek miatt május 22-ig lehet benyújtani, vagyis aki valamilyen okból nem rendelkezik ezzel az igazolással, annak még maradt lehetősége arra, hogy a pótlásról intézkedjen.

Kiemelt kép: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Havi 2,5 millió forint láthatatlan jövedelme van a fideszes Szatmáry Kristófnak

Öngondoskodásra találták ki a nyugdíjpénztárakat, és egészségmegőrzésre az egészségpénztárakat. Egy valakiről azonban igencsak bőkezűen gondoskodnak: arról a Szatmáry Kristófról, akinek – mint a 24.hu kiderítette – az MKB nyugdíj-, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárának elnökeként havi 2,5 millió forintnyi jövedelem jár. Ráadásul ezt megfejelheti évente maximum 3 millió forint költségtérítéssel is.

A fideszes országgyűlési képviselő igazi pozícióhalmozó: kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosi posztja mellett három iparkamara vezetésében is benne volt, amikor 2016-ban célba vette az akkor még állami tulajdonú, tavaly Matolcsy György és Mészáros Lőrinc köreihez került MKB Bank két pénztárát is. Habár híján volt a pénzügyi végzettségnek, az év március 9-én beválasztották a mai nevén MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár legfőbb vezető testületébe, az igazgatótanácsba, és nyomban annak az elnöke is lett.

Ekkor tett egy gesztust: előzetesen lemondott az igazgatótanácsi elnökként őt megillető tiszteletdíjról. Nem volt ez nagy áldozat, mert az elnöknek – az it-tagokhoz hasonlóan – jó ideje havi 20 ezer forint tiszteletdíj járt, mégpedig a takarékosság jegyében, és azért, hogy hűek maradjanak a pénztárak céljához, vagyis hogy az önsegélyezés, az egészségmegőrzésre félre tett megtakarítás a tagdíjat befizetők érdekeit szolgálja.

Nem kellett azonban sokat várni, hogy kiderüljön, mégsem ingyen végzi a munkát a kormánypárti politikus. Május közepén új döntést hozott a pénztár közgyűlése, e szerint az új igazgatótanácsi elnököt megilleti költségtérítés, elszámolhat bizonyos juttatásokat számla ellenében, nem is kis összegben:

• reprezentációs kiadásokra 2016-ban 1 millió forintot,
• a pénztár tulajdonában álló mobiltelefont használhat, a pénztár állja a telefonszámlát,
• a pénztár laptopot is adhat neki, és az internetezés díját is állja,
• ha saját autójával a pénztárral kapcsolatban álló üzleti partnereket látogatja meg, akkor üzemanyagköltséget, szállásdíjat, parkolási díjat, étkezési költséget is elszámolhat.

Aztán szeptemberben újabb közgyűlés, újabb döntés következett: beemelték az elszámolható juttatások közé azt,

• ha Szatmáry Budapesten a pénztárral szerződött taxicég szolgáltatását veszi igénybe,
• meg azt is, hogy jár neki egy maximum 12 millió forintos beszerzési értékű szolgálati autó – ám ennek igénybevételéről lemondott „az azt korlátozó megbízatásának fennállásáig”.
• Egy pontosítást is végrehajtottak: korábban az 1 millió forintos korlát csak a reprezentációs kiadásokra vonatkozott, a többire – autóhasználat, parkolási díj, szállásköltség, taxi – nem, azokat számla ellenében gyakorlatilag korlátlanul állta a pénztár. Októbertől már az összes elszámolható juttatásra vonatkozott az évi 1 millió forintos felső határ.

De ami fontosabb: a korábban egységesen havi 20 ezer forintos tiszteletdíját 2016 októberétől az igazgatótanácsi tagoknak 50 ezer forintra emelték, az elnöknek, vagyis Szatmárynak viszont havi 1 millió forintos tiszteletdíjat állapítottak meg.

Bár erről „az annak felvételét korlátozó megbízatásának fennállásáig” lemondott. Szatmáryt megkérdeztük az ügyben, helyette a Fidesztől kaptunk levelet, amelyben elárulták, mi ez a megbízatás. A parlamenti képviselői munka összeegyeztethetetlen például gazdasági tisztséggel, megbízatással, ezért a képviselő keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el. Azaz tiszteletdíjat nem vehet fel Szatmáry.

Kisvártatva azonban megtalálták a módját, hogyan tud mégis hozzájutni az apanázshoz. Mindez a közgyűlési határozatokból derül ki, amelyeket a 24.hu átnézett. Pár hónap múlva, 2016. december 16-án a közgyűlés úgy határozott:

a tiszteletdíj helyett (…) maximum a tiszteletdíj bruttó havi összege és az az után a Pénztár által fizetendő adó és járulékteher keretösszegét figyelembe véve a Pénztár az Igazgatótanács elnöke javára, kérésére köthet (…) személybiztosítási szerződést, melynek időarányos havi díját, adó és járulék vonzatát (…) a pénztár fizeti meg.

Magyarán: Szatmáry ugyan nem vehetné fel a havi 1 milliós tiszteletdíját, de kitalálták helyette, hogy a pénztár a javára ugyanekkora értékben (plusz adó és járulék) biztosítást köt.

A nyugdíjpénztárnál is az elnöki szintig vitte

Nagy nap volt ez a fideszes képviselőnek, mert ugyanaznap, 2016. december 16-án Szatmáry Kristófot beválasztották az MKB másik pénztárának, az MKB Nyugdíjpénztárnak is az igazgatótanácsába, itt is azonnal az elnöki pozícióig jutott.

És gyakorlatilag lemásolták az egészségpénztári forgatókönyvet: Szatmáryt a nyugdíjpénztárnál is 1 millió forint illette meg havonta, úgy, hogy a javára ilyen összegű biztosítást köthet a pénztár. A többi it-tag havi tiszteletdíja a korábbi években megszokott 60 ezer forint maradt, de ők is kérhetik, hogy biztosításban jussanak hozzá ehhez.

Szűk egy év múlva, 2017. november 1-jétől aztán felemelték a nyugdíjpénztárnál a Szatmáryt megillető, biztosítási formát felvevő jövedelem összegét havi 1,5 millió forintra. Emellett a nyugdíjpénztár évente maximum 2 millió forint értékben állja Szatmáry utazásait, szállását, parkolási díját, taxizását, reprezentációs kiadásait.

Összefoglalva: a mostani állapot szerint a két pénztártól összesen havi 2,5 millió forint jövedelemhez fér hozzá a miniszteri biztos, méghozzá úgy, hogy tiszteletdíjként nem vehetné fel, mégis megoldják azzal, hogy a pénztárak biztosítást kötnek a javára. Ezt fejeli meg évente összesen 3 millió forint elszámolható juttatás, költségtérítés.

És mindezeknek nincs nyoma Szatmáry Kristóf képviselői vagyonnyilatkozatában a jövedelmek között.

Ott az országgyűlési képviselőségért járó 224 ezer forint mellett a miniszteri biztosként felvett havi 748 ezer forintot említi csak.

A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni külön a nagy értékű értékpapírokat, köztük a biztosításokat is. E szerint Szatmárynak

• 2015-ben, vagyis még az MKB két pénztárához való csatlakozása előtt 5 millió forint értékű biztosítása volt (CIG-Pannónia és Generali-biztosításban),
• 2016 végén csupán 1 millióval több, összesen 6 millió forint (szintén CIG-Pannónia és Generali),
• 2017 végére 1,6 millióval hízott csak, azaz összesen csaknem 7,6 millió forintra (CIG-Pannónia és Uniqa-biztosításban).

A fideszes képviselőnek emellett van egymillió forint készpénze, négymillió forintja pénzintézeti számlán, és további 10,4 millió forint követelése. Ugyanakkor a parlamenti képviselők közül ő tartozik a legtöbbel, 34 millió forinttal magánszemélyeknek.

A Fidesz kérdésünkre közölte: a Szatmáry vagyonnyilatkozatában foglaltak megfelelnek a valóságnak. Elismerték, hogy a képviselő személybiztosításokkal rendelkezik, de azok és pontos értékük szerintük szerepelnek a vagyonnyilatkozatában, amely itt érhető el.

Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán

A nyugdíjpénzt nem elég összegyűjteni, az sem mindegy, hogyan költjük el

Klasszikusan az volt a felállás, hogy vagy az egyén fizetett be a nyugdíjpénztári számlára, vagy a munkáltató béren kívüli juttatásként, majd a tag egy összegben felvette az egészet, amikor nyugdíjba került. Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját, Nagy Csabát kérdeztük, mit kezdhetünk ma a megtakarításunkkal, hogy a lehető legjobban, élethelyzetünkhöz igazodóan használhassuk fel.

Még mindig dívik az egyösszegű felvét?

Évente mintegy 10 ezer ügyfél lép ki úgy, hogy egy összegben kéri ki a megtakarítását. 2017-ben emellett több mint 12 000-en csatlakoztak pénztárunkhoz, így taglétszámunk stabil, sőt az elmúlt években az összpénztári tendenciákkal ellentétben növekszik. Jelenleg több mint 224 ezer tagunk van.

Az egyösszegű pénzfelvételt kérők számához képest jóval kevesebb pénztártag él még ma is a járadékszolgáltatás lehetőségével.

De emellett most is van 15 ezer olyan tagunk, aki bár elérte a nyugdíjkorhatárt, nem vette fel a pénzét, mert jobb befektetésnek tartja a pénztárban hagyni, és tovább kamatoztatni a megtakarításaikat. Ők tudják, hogy bármikor hozzányúlhatnak a számlán összegyűjtött összeghez, ha szükséges. Vannak olyanok, akik felvettek valamennyit egy összegben, és megtartották tagságukat, a bent maradt összeget pedig tovább kamatoztatják. Aki dolgozik nyugdíj mellett, annak ez jó választás lehet. Korábban még többen voltak, akik úgy gondolták, hogy felveszik a pénzt, aztán majd befektetik. Az elmúlt évek azonban megcáfolták a várakozásokat.

Mire céloz?

A betéti piacon azt látjuk, hogy jó, ha 1 százalékos kamatokat lehet elérni a látra szóló betétekkel. A pénztárunkban volt, van olyan portfólió, amelyik 12,61 százalék nettó hozamot is tudott teljesíteni. Ezt egy átlagügyfél máshogy nemigen tudja elérni, csakis profi vagyonkezeléssel, amihez nem biztos, hogy megvan a kapacitása, ideje vagy éppen a szakértelme. A pénztár ezt a terhet veszi le a válláról.

Meddig nem lehet hozzányúlni a megtakarításhoz? Nyugdíj előtt is lehet kezdeni vele?

Három év után lehet tagi kölcsönt felvenni, a megtakarítás összegének 30 százalékáig. A számlán zároljuk ezt az összeget, azonban fontos, hogy a kifizetés ellenére a kifizetett összeggel együtt a teljes számlaegyenleget befekteti a pénztár. Szeretik az ügyfelek ezt a konstrukciót, mivel a hozamok fedezetet nyújthatnak a kamat összegére.

Tíz év után a számla fedezetet nyújthat személyi kölcsön felvételére. 10 éves várakozási idő letelte után az egyéni számlán lévő összeg 50 százalékát hitelfedezetként használhatja fel, az OTP Bank Nyrt. kedvezményes személyi kölcsönére. A számlaegyenlegen lévő megtakarítása további hozamot biztosít, mivel hasonlóan a tagi kölcsönhöz, a kifizetett hitel összegét a számlán zároljuk, a pénztár befekteti, és tovább hozamolódik.

A pénztártagnak 10 év után lehetősége van az egyéni számlához hozzányúlni – a hozam ekkor már adó- és járulékmentesen felvehető. A 2007. december 31-ig teljesített befizetésekből keletkező tőkerész a belépést követő 21. évben már adómentesen vehető fel, 2008-tól pedig a befizetéstől számított 21. évben válik teljesen adómentessé a tőkekifizetés.

Tehát, ha valakinek pénzre van szüksége, a nyugdíj előtt is költhet a nyugdíjpénztári számlájáról. Persze ilyenkor  a félretett pénz, amit felvesz, a nyugdíj-megtakarítást csökkenti. Mérlegre kell tenni, hogy akkor mi marad az inaktív évekre.

A nyugdíj után milyen lehetőségek vannak?

A pénztártagok többsége még mindig egyösszegű kifizetést kér, mert például meg akar valósítani valami régi tervet, nagyobb beruházást, vásárlást, utazást, stb. vagy segíteni akarja a gyerekeit. De egyre többen vannak, akik a pénztári járadékot választják. Újdonságunk az életjáradék, amit a jogszabályok alapján maga a pénztár nem nyújthat. Ezért vontuk be a Groupama Biztosítót, és velük együttműködve kínáljuk ezt a lehetőséget.

Mit kell tudni a pénztári járadékokról? Kiknek lehet optimális választás?

Kétféle típusú pénztár által nyújtott saját járadék van.

• Az ütemezett kifizetésnél az ügyfél meghatároz egy konkrét összeget, és azt, hogy ezt milyen gyakran szeretné felvenni a megtakarításából.

Például az állami nyugdíja 120 ezer forint lett, ami mellé kér a pénztártól még havi 30 ezer forint járadékot, kiegészítésként. Ezt az összeget a megtakarítás nagyságától függően, előre meghatározott ideig kaphatja meg.

• A garantált banktechnikai járadéknál a tag megszabhatja, hogy mennyi ideig és milyen gyakran szeretné igénybe venni a járadékot.

Tegyük fel 10 vagy 15 évig, havonta – erre az időre számoljuk ki, hogy mennyit kaphat. A pénztár ebben az esetben a járadék teljes futamidejére garantált nettó 3 százalékos hozamot fizet. A hozammal minden évben újraszámoljuk, hogy mennyi járadékot kaphat az ügyfél.

Ha a megtakarítás elfogy, akkor nem tudjuk tovább folyósítani az összeget. Viszont ha nem használta fel a pénztártag (mert előbb meghalt), akkor a megmaradt rész nem vész el, hanem örökölhető. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki nem nyúl hozzá a megtakarításához – szintén a hozzátartozói vagy az általa megjelölt kedvezményezettek örökölhetik.

Mennyire rugalmasak ezek a lehetőségek? Ha egyszer eldöntjük, mit szeretnénk, de később meggondoljuk magunkat, lehet-e változtatni?

Egy ideje már van jogszabályi lehetőség arra, hogy évente változtassanak a feltételeken, akik pénztári járadékot kértek.Például van arra lehetőség, hogy ha valakinek nyugdíjba vonuláskor szüksége van mondjuk 1 millió forintra, akkor azt kifizetjük és mellé kérhet járadékszolgáltatást is.

De ha a következő évben bejön az illető, hogy férjhez megy a gyerek, kellene még egy millió, akkor ebben is tudunk segíteni – ilyenkor újraszámoljuk a járadékát, ami vagy kisebb összeg lesz a kifizetés miatt, vagy rövidebb idejű folyósítást jelent.

Előfordulhat, hogy valaki súlyos beteg lesz, ekkor megint érdemes lehet átgondolni, mit szeretne. Lehet, hogy szüksége lesz egy nagyobb összegre a kezelésére, és emellett a járadék futamidejét rövidebbre szabná, mint amit eredetileg kért – ennek sincs semmi akadálya. Ha pedig nem éli fel az egész megtakarítást, akár az örököseinek is juthat.

Mennyiben más ehhez képest a biztosító által nyújtott életjáradék?

Aki ezt kéri, az biztos lehet benne, hogy egészen élete végéig kapja a járadékot. Ha hosszabb ideig kell fizetni neki az életjáradékot, mint azt a biztosító eredetileg kalkulálta, vagyis ha már elfogyott a megtakarítása, akkor is küldik neki a megállapított összeget. Viszont ha kevesebbet használ fel (mert idő előtt meghal), akkor a fennmaradó rész nem örökölhető az alap életjáradék konstrukció esetében, az a biztosítónál tartalékba kerül. A tartalékból fedezik azok járadékát, akiknek már elfogyott a megtakarításuk.

Kiknek lehet jó még az életjáradék?

Ha valaki egyedül van, nem számíthat magas állami nyugdíjra, esetleg rossz az egészségi állapota, vagy felmerül, hogy szociális otthonba kell mennie. Vagy annak, aki feltehetően nem tudná maga menedzselni az esetleg egy összegben felvett befektetését. Akik életük végéig anyagilag biztonságban szeretnék tudni magukat.

Kik választhatják az életjáradékot?

Akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, és van legalább tízéves megtakarításuk. Fontos tudni, hogy a kockázatosabb (növekedési, dinamikus) portfóliókból nem lehet választani az életjáradékot, ezért először portfóliót kell váltani a kockázatok csökkentése érdekében. Ez nem jelent bonyodalmat, 10 munkanapon belül el lehet intézni a portfólióváltást.

Mit jelent a két életre szóló járadék?

Alkalmas lehet arra, hogy ha valaki gondoskodni szeretne valamelyik hozzátartozójáról, vagy más személyről élete végéig, akkor ezt megtegye. Például akinek sérült gyermeke van, az megnevezheti őt kedvezményezettként. Így biztosíthatja, hogy ha már ő maga nem tud a gyerekéről gondoskodni, az utódja is élethosszig kapja az életjáradékot. De lehet kedvezményezett a házastárs is, vagy bárki más, akiről gondoskodni szeretne a pénztártag.

Hogyan viszonyul a pénztári járadék és a biztosító által kínált életjáradék egymáshoz?

Utóbbi kevesebb lehet, hiszen élethosszig szól.

Az életjáradéknál lehet-e később módosítani a felhasználást, úgy mint a pénztári járadéknál?

Nem lehet. Az életjáradékra megkötött szerződés végleges, ahogyan a folyósítást kérte a nyugdíjba került személy, úgy kapja a rendszeres összeget élete végéig, illetve ha van kedvezményezettje, akkor ő szintén. Ami plusz opció: kisebb járadékösszeg mellett ki lehet kötni, hogy az örökös nem élete végéig, hanem csak meghatározott ideig, például egy évig kapja az összeget. De ezt is előre el kell dönteni.

Életjáradékot kért már valaki?

Még csak most indult a termék, fokozatos felfutásra számítunk. A call centeren keresztül volt már több érdeklődő.

A nyugdíjhoz közeledve mikor érdemes foglalkozni azzal, hogy mi legyen a megtakarítással?

Az ügyintézést célszerű akkor kezdeni, amikor a tag már tudja, hogy mennyi lesz az állami nyugdíja, de egyébként nincs semmilyen időbeli megkötöttség. A tag döntése, hogy bennhagyja-e tovább kamatozni a megtakarítását a nyugdíjpénztárban, mekkora összeget kér kifizetésre, tag marad-e, vagy sem, kér-e járadékot vagy sem. És a döntést akkor hozhatja meg, amikor neki a legmegfelelőbb. Amit még tanácsolunk a nyugdíjkorhatár előtt 2-3-5 évvel: aki addig kockázatosabb portfólióban volt, célszerű kevésbé kockázatos, például a kiegyensúlyozott portfólióra váltani. Biztos ami biztos alapon.

Mi a helyzet, ha valaki elfelejtkezik arról, hogy van nyugdíjpénztára, vagy elérhetetlenné válik a pénztár számára, mondjuk mert elköltözött, esetleg meghalt. Elvész a pénze?

Semmiképpen. Minden kézbesíthetetlen levélnek utánajárunk, akármi is volt az akadály. És aki teljesen elfelejt rendelkezni a megtakarításáról, annak a pénze sem vész el, legfeljebb az örököseihez kerül.

Említette, hogy még mindig kevés tag választja a pénztári járadékot. Mégis mennyien vannak?

Érezhetően nő a számuk, jelenleg 210-en vannak, és átlagban 10-15 évre kérik a járadékot. Célunk, hogy ők minél többen legyenek. Arra szeretnénk ösztönözni a tagokat, hogy ne vegyék fel egyben az összeget, bármennyire is csábító, hanem gondolkodjanak hosszabb távon, hogy valóban legyen kiegészítés a nyugdíjukhoz. Főleg ha az állami járadékuk alacsony.

Ön személy szerint mit tervez a nyugdíj-megtakarításával?

Ahhoz a 15 ezer tagunkhoz csatlakoznék, akik úgy döntöttek, hogy továbbra is megtartják a megtakarításukat. Kapják a jó hozamokat, és csak akkor használják fel, ha szükségük lesz rá. Az elmúlt években szépen növekedett a hozam, szóval kivárnék. Ha elérem a nyugdíjkorhatárt, akkor pedig nem életjáradékot kérnék, hanem sima pénztári járadékot, 20 évre. Számomra vonzó a pénztári járadék rugalmassága, hogy változtathatok a folyósítás feltételein, amennyiben erre lesz szükségem.

Ma úgy látom, a gyerekeim is megállnak a lábukon. Ha viszont olyan helyzetbe kerülnék, hogy tudnám, valamelyiknek problémás lehet az önálló élet, saját maga fenntartása, akkor a biztosító által nyújtott két életre szóló életjáradékot választanám, hogy tudjak a gyerekemről gondoskodni, amíg él.

Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

A nyugdíjpénzek hosszú távon is értékállóak

Az MNB – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – honlapján közzétette az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak 2017. évi, illetve a hosszú távú (10, 15 éves) befektetési teljesítményét bemutató hozamrátákat.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – a záró vagyonnal súlyozottan – átlagosan 6,91 százalékos nettó, a befektetésekkel kapcsolatos költségek levonása utáni hozamot értek el. A pénztárak teljesítménye tehát az előző évben is jelentősen, mintegy 5 százalékkal haladta meg a 2,10 százalékos december/december alapon számított éves inflációt, csakúgy, mint az elmúlt néhány esztendőben. A kockázatvállalási hajlandóságtól és a vagyonkezelési teljesítménytől függően persze akár számottevő eltérések is tapasztalhatók az egyes pénztári portfóliók hozameredményeiben. A 10 és 15 éves hozameredmények áttekintése alapján azonban látható, hogy továbbra is az inflációt meghaladó átlagos vagyongyarapodás jellemzi a pénztárakat.A növekedési jellegű (magasabb kockázatú) és a kiegyensúlyozott jellegű (közepes kockázatú) portfóliók kedvező éves teljesítménye nagyrészt az éven túli lejáratú hazai állampapírok, s a közép-európai térség vezető részvényei jelentős árfolyamemelkedésének köszönhető. A klasszikus jellegű (alacsonyabb kockázatú) portfólióknál viszonylagosan nagyobb a rövidebb lejáratú állampapírok és kisebb a részvények aránya, így ezek jellemzően alacsonyabb hozamokat értek el.

• A zárt, munkahelyi alapon szerveződő önkéntes nyugdíjpénztáraknál tavaly a legjobb nettó hozamteljesítmény 17,08 százalékos volt.
• A nyílt pénztáraknál az egyik piaci szereplő a növekedési jellegűek közt is kockázatvállalónak számító portfóliója végzett az első helyen nettó 15,45 százalékos teljesítményével.

A pénztárak 15 éves átlagos nettó hozamrátái többnyire 3-4 százalék reálhozamot tartalmaznak, vagyis ebben az időszakban évente átlagosan ennyivel múlták felül az inflációt, a 15 éves reálhozamráták záró vagyonnal súlyozott átlagos értéke pedig 3,45 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy változatlanul hosszabb távon is értékálló, az inflációt érdemben meghaladó befektetési eredményeket érnek el a magyarországi önkéntes nyugdíjpénztárak.Az MNB fontos társadalmi célnak tartja, hogy minél több aktív munkavállaló rendelkezzen a nyugdíjkiegészítési célú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla) valamelyikével, melyeket az állam 20 százalékos adókedvezménnyel is támogat. Az önkéntes nyugdíjpénztár széles kör számára előnyös lehet, többek közt a jogszabály által korlátozott kedvező költségek, és a hosszú távú jó hozamteljesítmény miatt.

A megfelelő nyugdíjkiegészítési cél itt nemcsak egyszeri nagy, hanem folyamatos kisebb összegű – az MNB javaslata szerint a havi jövedelem 3-9 százalékára rúgó – befizetésekkel is elérhető.

Kiemelt kép: 24.hu / Berecz Valter