60-90 ezer forintos európai alapnyugdíj a cél

A Nyugdíjasok Pártja 50+ önállóan kíván indulni a 2019-es EU-s parlamenti választásokon, közölték az MTI-vel (OS).  Választási programjukból kiemelték a legfontosabb célkitűzéseket:

  1. az európai alapnyugdíj megteremtése (minden 65 feletti EU állampolgárnak, pld a lehetséges mértéke 200 euro/fő/hó) EU közösségi finanszírozásban;
  2. díjmentes vagy kedvezményes utazás 65 év felett vasúton és repülőn EU közösségi finanszírozásban;
  3. páneurópai nyugdíjas párt létrehozása és működtetése;
  4. közjogi javaslat a választási törvény módosítására: az európai uniós választás során ne csak egy, hanem több listára is lehessen szavazni.

Európai alapnyugdíj

Terveik szerint nem lenne több, mint 200-300 euró havonta, ami 62-93 ezer forintnak felel meg. Érdekesség, hogy a párt a saját oldalán havi 40 ezer forintot ír. Az európai alapnyugdíj forrása az uniós költségvetés lehetne, tehát végső soron a tagállamok befizetése. 65 év felett alanyi járna annak, aki európai uniós ország állampolgára és legalább negyven évi európai uniós országbeli lakhellyel rendelkezik. Erre épülne rá az egyes országok saját nemzeti nyugdíjrendszere.

Az európai alapnyugdíj megteremtésének jelenleg semmilyen feltétele nem adott: nincs rá forrás, politikai akarat és társadalmi nyomás. A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint azonban a feltételek megteremthetőek 2023-ig.

Európai utazási kedvezmény

Szükségesnek látják a nyugdíjasokat kedvezményező európai utazási kedvezmények megteremtését. Van rá jó példa, a fiatalok díjmentes utazási lehetőségeit megteremtő Interrail rendszer. Az európai fiatalok 2018-ban pályázhatnak ingyenes Interrail vasúti bérletre, hogy a DiscoverEU elnevezésű uniós kezdeményezés keretében felfedezhessék a kontinenst. Az utazások támogatására idén 12 millió eurós keret áll rendelkezésre. A Nyugdíjasok Párja álláspontja szerint a program szűkkeblű és méltatlan.

Az európai belső migráció keletről nyugat felé tart és több millió fiatal, képzett, vállalkozó kedvű és motivált embert jelent. Egyidejűleg több millió itthon maradt szülőt és nagyszülőt. Jellemzővé vált a “Skype-nagymama” helyzet, amikor a képernyő előtt ülve tanítja a nagymama a távol élő unoka számára a gyerekdalokat.

A Nyugdíjasok Pártja lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy az Interrail rendszer kiterjedjen a nagymamákra, legyen bevonva a légi közlekedés és tegye lehetővé az évi 5-6 kedvezményes vagy díjmentes utazást.

A nyugdíjasokat kedvezményező európai utazási könnyítések megteremtésének jelenleg semmilyen feltétele nem adott: nincs rá forrás, politikai akarat és társadalmi nyomás. A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint azonban a feltételek megteremthetőek 2023-ig.

Európai nyugdíjas párt

Szükségesnek látják a pánerópai, személyes tagsági viszonyra alapozó nyugdíjas párt (Európai 50+) megteremtését.
Európa a folyamatos gazdasági – demográfiai – politikai változások, kihívások állapotában van. A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint szükséges ennek a folyamatosan változó állapotnak a politikai leképezése: az időskorúak önálló politikai képviseletének biztosítása az EU intézményes keretein belül.

Szükségesnek látják egy személyes részvételen alapuló páneurópai nyugdíjas párt létrehozását és önálló parlamenti képviseletének megteremtését. Nem a mostani, 2019-es, hanem az ezt követő, 2023-as Európa – Parlamenti választásokon már induljon a közvetlen személyes részvételen alapuló páneurópai, azaz nemzetek közötti – feletti nyugdíjas párt.

Ennek jelenleg még semmilyen feltétele nem adott. De megteremthető. 2019-et követően az EU előbb létrehozza az EU egészére érvényes jogi kereteket, majd azokat átvezetve a nemzeti törvényhozásokon, 2023-ban nem csupán a tagnemzetek, hanem pártok közvetlenül is jelölhetnének EU parlamenti képviselőket.

A Nyugdíjasok Pártja 50+ e cél érdekében kezdeményezi, hogy 2019 közepéig jöjjön létre egy Egyesület (tehát civil szervezet), pld. Egyesület a páneurópai nyugdíjas párt megalakulásáért névvel.

Választási törvény módosítása

A Nyugdíjasok Pártja 50+ álláspontja szerint az EU parlamenti választások során a törvény tegye lehetővé a szavazat megosztását több lista között. Álláspontjuk szerint ugyanis az egy listára való szavazás torzítja a személyes vélemény kifejezésének lehetőségét.
A közvéleménykutatások már jelenleg is mérnek másodlagos és harmadlagos választói preferenciákat, ezek azonban valódi választói akarat formájában nem tudnak érvényesülni a csupán egy lista választásának kényszere miatt.

A választó nem egydimenziós politikai személyiség, még akkor sem, ha politikailag elkötelezett egyik vagy másik párt mellett. Nem vagyunk “tisztán” valamely ideológia elkötelezettjei, egyik kérdésben az egyik, másik kérdésben a másik párt véleményével érthetünk egyet. Ezt a sokszínűséget azonban nincs módunk érvényesíteni.

A helyzet arra a cukrászdára hasonlít, ahol van ugyan tízféle fagylalt, de csak egyfélét szabad rendelni. Az ilyen cukrászdába nem megyünk többé. Természetes, hogy ízlésünk szerint két-háromféle fagyit rendelünk. A parlamenti választási szabályoknak sem szabadna egy olyan cukrászdára hasonlítani, amelyik képtelen megfelelni a vásárlói ízlések sokféleségének, írják a közleményben.

Nyugdíjasok Pártja 50+

A szervezetet tavaly jegyezték be, saját bevallásuk szerint rétegpártnak számítanak. Feladatuknak az időkorúak érdekeinek politikai képviseletét tartják. Azokat a közös időskori érdekeket kívánják hangsúlyosan képviselni, amelyekben konszenzus alakítható ki a különböző értékek mentén az erősen széttagolt időskorú társadalmon belül.

Kiemelt kép: MTI / Balázs Attila


Ezt főzték ki a pártok a jövő nyugdíjasainak

Megírtuk, hogy bár elítélik a 3000 milliárd forintos einstandot, az ellenzéki pártok egyike sem állítaná vissza a magánnyugdíjpénztári rendszert, a támogatottságát tekintve mérhetetlen Bokros Lajos-féle Modern Magyarország Mozgalom kivételével.

Budapest, 2017. március 20.
Idős nyugdíjas nő távozik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatának épületéből a főváros XIII. kerületében, a Váci út 73-nál.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
„A Fidesz az ellopott pénzt már felélte”
A magánnyugdíj-einstand vállalhatatlan lépés volt az ellenzék szerint, de nem sírják vissza a korábbi pénztári rendszert sem.

Más ötleteik vannak arra, hogy a jövőben jobb legyen a nyugdíjasoknak – derült ki körkérdésünkre adott válaszaikból. A kormánypártok ezúttal sem reagáltak megkeresésünkre.

Béremelést és alapnyugdíjat

Az LMP jelentős béremelést szorgalmazna, ami növelné a járulékfizetést, és lehetőséget adna több megtakarításra. A magasabb béreket a sokkal jobb oktatás és egészségügy, a magasabb hozzáadott-értékű munka tenné lehetővé, ezért a zöldpárt ezekbe fektetné az ország pénzét. Az öngondoskodás adókedvezményét fenntartanák. Emellett csökkentenék a munkára rakódó terheket (a személyi jövedelemadót és az egészségügyi járulékot), amivel fehéríteni lehetne a gazdaságot. A több legális munka több befizetést jelent, így a korábban feketén dolgozók is növelhetik a nyugdíjalapjukat – fejtették ki.

Hosszabb távon pedig az univerzális alapnyugdíj létrehozását tűzték ki célul, ami minden időskorúnak biztosítja a létminimumot.

Látványsportok helyett a nyugdíjmegtakarításokat támogatnák

Az Együtt olyan új rendszer kialakítását javasolja, amelyben a rendszeres, kis összegű nyugdíjcélú megtakarításokat a jelenleginél nagyobb arányú, célzott állami támogatásokkal ösztönöznék.

Azokat segítenék a jelenleginél sokkal jobban, akiknek nagy erőfeszítést jelent akár havi pár ezer, esetleg 10-20 ezer forint megtakarítása is. Mondjuk havi 5 ezer forint megtakarítás mellé 5 ezer forintot adna az állam, felette pedig csökkenne a támogatás. Fedezetét legalább részben a ma létező aránytalan és átgondolatlan adó- és cafeteria-kedvezmények rendszerének átalakításával teremtenék elő.

A cafeteria (az adómentes, a béren kívüli és az egyéb juttatások) rendszerét úgy alakítanák át, hogy kiemelt adó- és járulékkedvezménnyel ösztönöznék a nyugdíjcélú munkáltatói hozzájárulásokat, szemben a mai rendszerrel, amely a látványsportok látogatását (adómentesen) és a luxusnyaralást támogatja (a SZÉP-kártya kedvezményes 34,22 százalékos adózású) elsődlegesen, és már alig ad támogatást nyugdíjcélra (ennek közterhe az idén 40,71 százalék). Ezenkívül újraszabályoznák az önkéntes nyugdíjpénztárak működését és erősítenék köztük a versenyt.

A Demokratikus Koalíció csak annyit írt, elkötelezettek az alkotmányosan garantált társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mellett és úgy ösztönöznék a nyugdíjcélú magánmegtakarításokat, hogy az a kisebb keresetűek számára is elérhető legyen.

Új megtakarítási formát kell létrehozni

Az MSZP kiemelte, szükség van olyan megtakarításra, ami csak a nyugdíjba vonuláskor vehető fel. Itt arra céloztak, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakból 10 év után kivehető a megtakarítás. Ezen szerintük változtatni kellene.

Úgy vélik,

a nyugdíjrendszerből már középtávon sem fognak az emberek a megélhetéshez elegendő nyugdíjat kapni.

Talán az lenne a célszerű, ha a foglalkoztatók a nyereségadó terhére fizetnének tagdíjat, de úgy, hogy a tagoknak is kelljen fizetni az új pénztárba – vetették fel. Szerintük ez sokkal hasznosabb lenne, mint a mostani tao-támogatási rendszer. Ha nem a nyugdíjjárulék terhére történne a megtakarítás, akkor nem lenne hiánya a társadalombiztosítási rendszernek, ráadásul a későbbi nyugdíj összege sem csökkenne – tették hozzá.

Az MSZP szerint olyan új megtakarítási forma kell, amit a politika még nem járatott le és az emberek hisznek benne. Az új modellt olyan garanciákkal támogatnák meg, amelyek szavatolnák, hogy a politika még egyszer ne vehesse el a nyugdíjcélú megtakarításokat. A megmaradt pénztárakat pedig átalakítanák úgy, hogy az új megtakarításokat is kezelhessék. Abban sem biztosak, hogy a felosztó-kirovó rendszer mellett kell maradni.

A Párbeszéd öngondoskodási célra megfelelőnek tartja a jelenlegi önkéntes nyugdíjpénztári rendszert, és támogatják a cafeteriás megtakarítási juttatásokat. A legalacsonyabb összegű állami nyugdíjakat viszont jelentősen megemelnék.

Tartalékot képeznének gazdasági krízis esetére

A Jobbik szerint nem nyugodhatunk bele abba, hogy nincs tartalék az állami nyugdíjrendszerben, nincs megtakarítás. Ezért ők tartalékot képeznének arra az esetre, ha valamikor komoly gazdasági krízis állna elő és a járulékok befizetései nem fedeznék a nyugdíjkiadásokat. Szakértők szerint egyébként ez akár már 2030-ra is bekövetkezhet:

Közeleg a magyar nyugdíjrendszer összeomlása
A demográfiai cunami elsöpri a nyugdíjunkat a következő évtizedekben.

A jobboldali párt által elgondolt állami nyugdíjalap hasonló elven működne, mint más, fejlettebb országokban és egyben a magyar gazdaság egyik hajtóereje is lenne befektetéseinek köszönhetően. A létrehozás gazdasági alapját a remélhetőleg hosszabb távon fennmaradó béremelkedések tennék lehetővé, hiszen ennek mértékétől függően nemcsak járulékcsökkentéseket lehet végrehajtani, hanem tartalékokat is lehetne képezni – vetették fel. A jelenlegi piaci nyugdíj-előtakarékossági formákon nem változtatnának ők sem, a támogatásokat fenntartanák. Viszont azt szeretnék, ha az egyéni nyugdíjmegtakarítások is a magyar gazdaságot szolgálnák. Ezért a piaci szereplők mellé szeretnének egy állami többségi tulajdonú céget is beiktatni.

Egyeztetve a piaci szereplőkkel nyugdíjtudatossági programot indítanának, ösztönözve az embereket a megtakarításokra.

És mivel ők is fontosnak tartják, hogy tiszta, érthető, átlátható legyen a nyugdíjrendszer, megszüntetnék a szociális hozzájárulási adót (szocho) és visszatérnének a munkáltatói nyugdíjjárulékhoz.

Egyéni nyugdíjszámla – kell vagy nem?

Amikor a Fidesz beszántotta a magánnyugdíjpénztárakat, azt ígérte, hogy létrehozzák az állami rendszerben az egyéni nyugdíjszámlákat. Ez azonban azóta sem történt meg, illetve van valami, de mint a Jobbik megjegyezte, ami az ügyfélkapun elérhető és amit egyéni számlának neveznek, az csak a vicc kategóriájába sorolható.

Mint megtudtuk, ellenzéki körökben is megoszlanak a vélemények arról, hogy szükség van-e egyáltalán egyéni nyugdíjszámlára. Az MSZP szerint az egyéni számla ígéretének soha nem volt relevanciája, hiszen a felosztó-kirovó rendszerben semmi értelme, mert semmi köze a nyugdíjszámításhoz. Az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Jobbik szerint viszont szükség van rá, hogy bármikor meg lehessen mondani, kinek mennyi lesz a nyugdíja. Úgy vélik, az egyéni számlák növelnék a biztonságot, a kiszámíthatóságot, az átláthatóságot. A Jobbik biztos abban, hogy felvázolt tervük alapján pontosan lehetne vezetni az egyéni számlákat, az első munkába lépéstől kezdve.

Ezzel nyugdíjfronton véget érne szerintük a hazudozások és ködösítések kora, és mindenki tisztában lenne várható nyugdíja mértékével.