1 perce érkezett Nyugdíjasok és 65 év felettiek figyelem! Megérkezett a hír amit NAGYON vártunk ! Pontosan ennyivel emelik a NYUGDÍJAKAT 2023. januárjában ! ŐK azok a nyugdíjasok, akik már szinte biztos, hogy megkapják:

1 perce érkezett Nyugdíjasok és 65 év felettiek figyelem! Megérkezett a hír amit NAGYON vártunk ! Pontosan ennyivel emelik a NYUGDÍJAKAT 2023. januárjában ! ŐK azok a nyugdíjasok, akik már szinte biztos, hogy megkapják:

200 ezer fölé kúszhat az átlagnyugdíj, amennyiben januárban a prognosztizált infláció mértékével emelnek – írja a Portfolio. A lap szerint, ha a kormány az egyre valószínűbbnek tűnő, 17,5 százalékos jövő évi infláció mértékével emel, az több mint 1000 milliárdba kerülhet az államkasszának.





Akár 205 ezer forint fölé is kúszhat jövőre az átlagnyugdíj: az már biztos, hogy az eredetileg tervezett 5,2 százalékos tervhez képest 2023-ra magasabb nyugdíjemeléssel számol a kormány, mivel az infláció jelentősen meghaladja az előre tervezett szintet. Várhatóan decemberben derül ki, mivel számol a kabinet – írja a Portfolio.

Korábban jellemzően 14-15 százalékos inflációt valószínűsítenek 2023-ra, a héten napvilágot látott inflációs adatot megelőzően ez már 15,7 százalék körüli inflációt valószínűsít a portál elemzői körképe – az OTP Bank elemzői például már 17,5 százalékos éves inflációt sem tartanak valószínűtlennek.




Amennyiben ez lesz a kormány prognózisa is, akkor a novemberben 174,5 ezer forintra emelkedett átlagnyugdíj januártól 17,5 százalékos emelés mellett 205 ezer forint fölé emelkedhet. A februárban esedékes 13. havi nyugdíj is ezen emelt összeg lesz. Ha valóban 17,5 százalék lesz az emelés mértéke, az a Portfolio számításai szerint 840 milliárd forinttal dobja meg a nyugdíjkassza kiadásait, a megemelt 13. havi nyugdíj pedig további 400 milliárddal.


Hatalmas nyugdíjkorhatár emelés jöhet, 72 évre is felemelhetik!

Hatalmas nyugdíjkorhatár emelés jöhet, 72 évre is felemelhetik!

72 évre emelkedhet Magyarországon is a nyugdíjkorhatár, ha nem áll meg a népesség el őregedése!

Míg 1980-ban még húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, a következő 35 évre vonatkozó becslés szerint már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra az OECD országokban.

Ha a foglalkoztatottság nem nő érdemben, az elöregedés jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat.

Egy friss tanulmány szerint a nyugdíjkorhatár emelése megoldást jelenthet, Magyarországon például az, ha 2050-ig a nyugdíjkorhatárt további 7 évvel, 72 éves korig kitolják.




A portfolio elemzése szerint viszont ez önmagában kevés: jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével.

Az elemzés az Eurostat nemrégen megjelent jelentése alapján készült. A legfrissebb népességi előrejelzések statisztikai elemzése szerint az EU népessége 4 százalékkal csökkeni fog 2018 január 1 és 2100 január 1 között, ez 20 millió emberrel kevesebb.

A Pénzcentrum szerint nagyjából 2044-ben lesz a csúcson az unió népessége (525 millió fő) majd innen fokozatosan, folyamatosan csökkeni fog évtizedeken keresztül. A statisztikai előrejelzések szerint

az elkövetkezendő 80 évben Magyarország népessége folyamatosan csökkenhet, elképzelhető, hogy 2100-ra már csupán 7,9 millióan élnek Magyarországon.

A másik gond az európai társadalmak elöregedése. Az előrejelzések szerint az EU lakosságának már csak 55 százaléka lesz munkaképes korú – ma ez 65 százalék.

A 65 évesek vagy annál idősebbek a 2018-as adatokhoz képest (11 százalék) 2100-ra már 31 százalék lesz. A 80 évesek vagy annál idősebbek aránya 2018-ban 6 százalék volt, 2100-ra 15 százalékra nő.




Az Eurostat jelentése szerint a függőségi ráta 80 év alatt majdnem megduplázódik az EU-ban. A 2018-as 31 százalékról 2100-re 57 százalékra emelkedik, átlagosan 100 munkaképes korú európaira 57 idős ember fog jutni.

A függőségi ráta Magyarországon 55-60 százalék közé fog esni, ami azt jelenti, hogy 100 munkaképes korú magyarra 55-60 65 évesnél idősebb jut majd.

A népességfogyás és az elöregedés a Pénzcentrum szerint nyugdíjkatasztrófát idézhet elő. A mostani nyugdíjrendszer lényege az, hogy az állam, a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. És a nem lesz elég munkavállaló, akkor a járulékaikból nem tudják majd fedezni a nyugdíjakat.

A függőségi ráta emelkedésére lehet megoldás a már említett nyugdíjkorhatár-emelés.

 


Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

Ki jogosult az öregségi nyugdíjra?

  • Aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
  • Aki letöltötte a minimum 20 évnyi szolgálati időt.
  • Aki a nyugdíjba vonulásának napjától nem áll munkaviszonyban.

Nyugdíjkorhatár kedvezmények 2022/2023

  • Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998 január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg.
  • Öregségi nyugdíjra jogosultak életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Ez esetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.
  • Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt.

2022. január 1. napjától az 1957-ben, vagy azt követően születettek számára az öregségi nyugdíjkorhatár kereken 65 évre emelkedik.

  • Aki 1952. január 1-je előtt született, annak a nyugdíjba vonuláshoz a betöltött 62. életév volt a feltétel;
  • az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap (62,5 év);
  • az 1953-ban születettek számára már a betöltött 63. életév számított;
  • az 1954-ben születtek esetében ez 63,5 év;
  • az 1955-ben születetteknél 64 év;
  • az 1956-ban születetteknél: 64,5 év;
  • annál pedig, aki 1957-ben, vagy azt követően született, a betöltött 65. életév számít (vagyis az idei, 2022-es nyugdíjkorhatár 65 év).

Az öregségi teljes nyugdíjra azok a magyar dolgozók jogosultak, akik betöltötték az aktuális nyugdíjkorhatárt, rendelkeznek legalább 20 évnyi szolgálati idővel (vagyis dokumentáltan ennyi ideig voltak a munkaerőpiac kereső szereplői), illetve nem állnak belföldön vagy külföldön munkaviszonyban. Mindemellett azzal is fontos, hogy tisztában legyünk, Magyarországon nem kötelező nyugdíjba vonulni a nyugdíjkorhatár betöltésével – vagyis, ha van kedvünk, energiánk és időnk, nyugodtan maradhatunk a pályánkon, míg elég idősnek nem érezzük magunkat ahhoz, visszavonuljunk.

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

További fontos tudnivaló, hogy a teljes öregségi nyugdíj mellett rendelkezésünkre állhat az öregségi résznyugdíj is, amennyiben betöltöttük a nyugdíjkorhatárt, és minimum 15 évnyi szolgálati idővel rendelkezünk. A nők esetében számolnunk kell azzal is, hogy gyermekeik számától függetlenül összesen 8 évnyi gyermekneveléssel töltött idő ugyanígy jogosultsági időnek számít. Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt.

Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998. január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg. Öregségi nyugdíjra jogosultak emellett életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Utóbbi esetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.


Nyugdíj: Ezt kell tudni!

Sok kérdés merülhet fel a nyugdíj előtt állókban, és azokban, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt. A leggyakoribb és a legtöbbet feltett kérdésekkel foglalkozunk jelen cikkünkben, remélve, hogy sokaknak nyújtunk ezzel segítséget, de a továbbiakban is boncolgatni fogunk nyugdíjazással kapcsolatos felvetéseket.

Sokan szeretnék tudni, hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak egy nyugdíjasnak. A nyugdíjasoknak a legfontosabb bejelentési kötelezettsége az, hogy minden olyan körülményt és adatot, ami megváltozik, és ami kihatással van a nyugdíjra, köteles 15 napon belül bejelenteni a tény vagy a körülmény megváltozásának napjától számítva. Ilyen leggyakoribb körülmény, a nyugdíjas halála, amit a közeli hozzátartozóknak kell bejelenteniük, vagy pedig annak, aki a nyugellátás átvételére jogosult. De ilyen körülmény változás az is, ha a nyugdíjas kereső tevékenységet kezd el folytatni, vagy lakóhelyet vált.

Másik érdekes kérdés, hogy férfiak esetében kik jogosultak korkedvezményes nyugdíjra? Az a férfi jogosult 2 év korkedvezményre – a nyugdíjkorhatárhoz képest -, aki legalább 10 éven át végez olyan munkát, ami korkedvezményre jogosít. Akik 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgoztak, azoknak csak 6 év letöltött munkaviszony is elegendő a korkedvezményhez. A munkáltató fizeti meg a korkedvezmény-biztosítási járulékot azután, aki ilyen munkát végez, viszont csak akkor fizetik vissza részére, ha a munkakörről kiderülne, hogy nem jogosít korkedvezményre, de pusztán amiatt, hogy valaki nem dolgozott az adott munkakörben elegendő időt, vagyis 10 illetve 6 évet, az még nem ok arra, hogy a befizetett járulékot a munkáltatónak visszafizessék.

Igaz, hogy a kérdés a férfiakra vonatkozott, ám megemlítjük a nőket is, akiknek a korkedvezményes munkakörben 8 éven át kell dolgozniuk ahhoz, hogy megállapítsák részükre a korkedvezményes nyugdíjat.

2015. január 1-től nincs korkedvezmény-biztosítási járulék. A kérdéshez még hozzátartozik valami, ami nélkül nem értheti meg senki a dolgot, hogy korkedvezményt legfeljebb 2014. december 31-éig lehetett megszerezni, azért nem kell 2015.01.01-től járulékot fizetni. Viszont a munkaköröket a TB nyugellátásról szóló tv. vh rendeletének melléklete tartalmazta (168/1997. (X.6. Korm.rend.), ami 2007.01.01-től már hatálytalan is lett, azonban a szabályait még 2014. év végéig alkalmazni kellett.

Lehetőség van olyan megállapodás megkötésére, amely alapján később nyugdíjra szerez jogosultságot a szerződő fél. A szerződést szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem céljából kötik, és a minimálbért veszik alapul, ami után 34%-os nyugdíjjárulékot kell fizetni annak, aki még nem nyugdíjas. Ha időközben valaki bejelentett munkaviszonyt kezd, akkor megteheti, hogy a Kormányhivatalon keresztül kérelmezi a befizetett járulékok visszafizetését és csatolni kell az igazolását a biztosítási jogviszonyra nézve. (Ha valaki külföldön kezd el dolgozni, akkor az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon keresztül intézheti, amely szerv a külföldi Tb-től kéri meg az erről szóló igazolásokat.) A visszafizetési kérelem alapján csak öt évre visszamenőleg lehet visszafizetni a járulékokat.

Ha valaki a nyugdíj mellett dolgozik, 2007.04.01-től nyugdíjjárulékot kell fizetnie. De a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó is nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett a jövedelme után. Az egyéni és társas vállalkozó akkor kiegészítő tevékenységet folytató, ha saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A nyugdíjasnak meg kell emelni a nyugdíját a havi átlagjövedelme 0,5 %-ával, amit a nyugdíj melletti tevékenységével megkeres. Azokra ez a szabály nem vonatkozik, akik nyugdíjjárulékot nem fizetnek, ilyenek az őstermelők, valamint azok, akik EKHO által teljesítik a közterheket.

Hogyan tudja meg az ember, hogy mekkora nyugdíjra számíthat majd, ha betölti a nyugdíjkorhatárt? A kérdés nem egyszerű, sőt bonyolult. Azért bonyolult, mert még csak megsaccolni is nehéz, hogy mekkora nyugdíja lesz valakinek, aki majd 2019-ben megy pl. nyugdíjba. Azért, mert a nyugdíjat a havi átlagkereset alapulvételével állapítják meg, ami úgy jön ki, hogy valorizálnak. Vagyis a nyugdíjazás előtti naptári évet megelőzően elért jövedelmet igazítani kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez, mégpedig az országos nettó átlagkereset évenkénti növekedését alapul véve az erre vonatkozó kormányrendelet alapján.

Ismét fontos és sokakat érdeklő kérdéseket fogunk boncolgatnia nyugdíjazás témájában. Mikor lehet korhatár előtt nyugdíjba menni, hogy számítják a nyugdíjat és hogyan nyújtsuk, vagy ne nyújtsuk be a nyugdíj megállapítása iránti igényünket. Emelkedik e a nyugdíj, ha továbbdolgozunk, vagy ha nyugdíj mellett végzünk jövedelemszerző tevékenységet? Mi az a rögzített nyugdíjigény? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni.

Ha a nyugdíj mellett munkát vállal az, aki a korhatár előtti ellátásban részesül, így mennyivel emelkedik a nyugdíja? Alapesetben, ha valaki nyugdíj mellett dolgozik vagy egyéni, vagy társas vállalkozó, akkor a naptári évben elért jövedelme alapján 0,5%-os nyugdíjnövekedést számolnak el részére, hiszen a jövedelme után is vonják a nyugdíjjárulékot. (Viszont szolgálati ideje nem növekedik a nyugdíj melletti munkavégzéssel, még annak ellenére sem, hogy nyugdíjjárulékot vonnak. Az csak annak nő, aki nem kérte a nyugdíj megállapítását annak ellenére, hogy betöltötte a nyugdíjkorhatárt) A kérelmet benyújtani a jövedelem megszerzése utáni évben lehet. Viszont, aki korhatár előtti ellátást kap, és emellett van jövedelme, nem kaphat nyugdíjnövelést, mert nem minősül öregségi nyugdíjasnak. 2012.01.01-től szolgálati időnek minősül viszont a korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés is.

Maradva a korhatár előtti ellátásoknál, mi történik akkor, ha valaki korhatár előtti ellátást kap? Egészen pontosan az történik, hogy ha még nem töltötte be valaki a nyugdíjkorhatárt, és úgy állapították meg részére a nyugdíjat, abban a pillanatban szűnik meg a korhatár előtti ellátása, ahogyan betölti a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Mint ahogyan a fentiekből következik, ha még mellette dolgozott is, akkor azzal plusz szolgálati időt is szerzett 2012-től. A nyugdíjat egyébként ugyanolyan összegben folyósítják tovább, ahogyan a nyugdíj korhatár betöltése előtt, ezért kérni kell a nyugdíj átszámítását, ha a megszerzett szolgálati idő hosszabb volt, mint egy év.

Mikor kell benyújtani az öregségi nyugdíj iránti igényt, ha valaki betöltötte a nyugdíjkorhatárt? Ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt, akkor munkaviszonyát megszünteti és érdemes az igényt minél hamarabb benyújtani, hiszen a jogszabály alapján visszamenőleg csak az igény bejelentésének napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítják meg az ellátást. Vagyis, ha valaki betölti a korhatárt 2016. május 1 napján, akkor legkésőbb 2016. október 1-ig be kéne nyújtania a kérelmet, mert akkor a korhatárbetöltésétől már megállapítható a nyugdíj. Viszont, ha csak 2017. márciusában nyújtaná be, akkor már csak 2016. szeptembertől állapítanák meg a nyugdíjat, így 2016. májustól szeptemberig, vagyis kb. 5 hónapig nem folyósítanák még a nyugdíjat.

Másik esetben, ha ugyan betölti a nyugdíjkorhatárt, de nem szünteti meg a munkaviszonyát, és nem kéri a nyugdíj megállapítását. Vagyis aki megszerezte a 20 év szolgálati időt is, de tovább dolgozik, akkor minden 30 nap után plusz szolgálati időt szerez és így növekedik a majdani nyugdíja minden 30 nap után 0,5%-kal. Ha mondjuk, másfél évet dolgozik még tovább, akkor 9%-os nyugdíjnövekményt ér el.

Ehhez az esethez kapcsolódóan el kell mondani, hogy van egy fontos dolog, amit megtehet a nyugdíjkorhatárt betöltött, ám tovább dolgozó, a nyugdíj megállapítását nem kérő személy. Ez pedig a rögzített nyugdíjigény előterjesztése. Ennek az a lényege, hogy határozatot hoznak arról, hogy a nyugdíjkorhatára betöltésekor mekkora lenne a nyugdíja összege. Így, ha később, legalább egy év eltelte után kéri a nyugdíj-megállapítást, ennek a határozatnak alapján döntheti majd el, hogy ezt a rögzített nyugdíjat kéri vagy a majdanit. Nyilván a reá kedvezőbbet fogja választani, amit előre nem tudhat, hogy melyik az.

Mi van akkor, ha valakinek nincs elég szolgálati ideje az öregségi teljes nyugdíjhoz?

Akkor annak öregségi résznyugdíjat fognak megállapítani, vagyis, ha betölti a nyugdíjkorhatárt, de nincsen csak 17 év szolgálati ideje például, akkor résznyugdíjat kap, mert ahhoz csak 15 év szolgálati idő szükséges.

A résznyugdíjnak sem feltétele már, hogy biztosítással járó jogviszonyban nem állhat, törölték a jogszabályból, vagyis, nem kell megszüntetnie a munkáltatónak a nyugdíja smunkavállaló munkaviszonyat.

Mi a nyugdíj számításának módja? A nyugdíj összegét az átlagkereset és az elismert szolgálati idő együttes vizsgálatával állapítják meg. 1988 első napjától a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig megszerzett jövedelmek havi átlaga szerint határozzák meg, ha ezen évek legalább felében volt keresete, jövedelme. Ez az átlag kiszámításának időszaka. Ha hiányoznak idők ehhez, akkor 1988 01.01. előtti keresetek is számba vehetőek. Ha valakinél nem állapítható meg ilyen korábbi jövedelme, akkor ezen időszakon érvényes minimálbért veszik alapul.


Nyugdíjkorhatár-2019: 2019. Január 1-től ők mehetnek nyugdíjba!

Nyugdíjkorhatár-2019: 2019. Január 1-től ők mehetnek nyugdíjba!

2019.jan.1 – től Akár 8 évvel korábban mehetnek nyugdíjba a nők, mint ahogy a 40 évük megvan! Ennyi szolgálati idővel mehetnek nyugdíjba a nők 2019. Január 1-től 1,2,3,4 gyermek után!

Itt vannak a pontos számok!

A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése tartalmazza. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Jogosultsági időnek minősül – a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint – a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet. A 40 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

2019-ben is egyszerre kell teljesülni a következő két feltételnek ahhoz, hogy a hölgyek öregségi nyugdíjba vonulhassanak kedvezményes lehetőséggel. Első feltételként mindenképpen meg kell szerezni a 40 évnyi jogosultsági időt. A második feltétel pedig az, hogy a 40 év számításán belül 32 évnek mindenképpen munkával töltött szolgálati időnek kell lenni. Ha valaki 32 év keresőtevékenységgel eltöltött szolgálati idővel rendelkezik, akkor ezen felül maximum 8 évet elszámolhat gyermekneveléssel töltött időként, így jön össze a 40 évnyi jogosultsági ideje. Gyermekenként 1 év plusz időszakot számolnak el a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő összesítésekor. Kapcsolódó

Az előző szabályt csak két eset írhatja felül. Az első, hogy ha valamely anyának súlyosan fogyatékos valamely gyermeke, akkor neki csak 30 év munkaviszonyt szükséges igazolnia, abban az esetben, ha fogyatékkal élő gyermeke után ápolási díjat kapott. Ezen túlmenően ha valaki 5 gyermeket vagy annál többet nevelt fel saját háztartásában, akár édesanyaként, akár örökbefogadó szülőként, akkor a negyedik gyermeken felül gyermekenként újabb plusz egy év szolgálati időt kap, az alábbi táblázat szerint.Szolgálati idő számítása 2019-ben nők 40 év utáni nyugdíjazásáhozEgy háztartásban nevelt gyermekek száma A keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő minimális hossza1 gyermek esetén 32 év2 gyermek esetén 32 év3 gyermek esetén 32 év4 gyermek esetén 32 év5 gyermek esetén 31 év (- 1 év)6 gyermek esetén 30 év (- 2 év)7 gyermek esetén 29 év (- 3 év)8 gyermek esetén 28 év (- 4 év)9 gyermek esetén 27 év (- 5 év)10 gyermek esetén 26 év (- 6 év)11 vagy több gyermek esetén 25 év (- 7 év)


Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege időszakonként:

2019-ben is valószínű, hogy 28,500ft-lesz

​IDŐSZAK ​ÖSSZEG
​2018. január 1 ​28.500 Ft
​2017. január 1 ​  28.500 Ft *
​2016. január 1 ​​28.500 Ft
​2015. január 1 ​​28.500 Ft
​2014. január 1 ​​28.500 Ft
​2013. január 1 ​​28.500 Ft
​2012. január 1 ​​28.500 Ft
​2011. január 1 ​​28.500 Ft
​2010. január 1 ​​28.500 Ft
​2009. január 1 ​28.500 Ft
​2008. január 1 ​28.500 Ft
​​2007.március.1 27.130 Ft​
​​2007. január 1 ​26.830 Ft​
​​2006. január 1 25.800 Ft​
​​​2005. január 1 ​24.700 Ft​
​2004. január 1 ​​23.200 Ft​
​2003. január 1 ​​21.800 Ft​
​2002. január 1 ​20.100 Ft​​
2001. január 1​ ​18.310 Ft​​
​2000. január 1 ​​16.600 Ft​
​1999. január 1 ​15.350 Ft​
​​1998. január 1 ​​13.700 Ft​
​​1997. január 1 ​​11.500 Ft​
​​1996. január 1 ​​9.600 Ft​
​​1995. január 1 ​​8.400 Ft​
​​1994. január 1 ​​7.480 Ft​
​​​1993. szeptember 1 ​6.600 Ft
​​​1993. március 1 ​​6.400 Ft
​​​1993. február 1 ​​5.200 Ft
​​​1992. január 1 ​5.200 Ft
​​​1991. január 1 ​5.200 Ft
​Frissítve: 2017. január 1. 

  * 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról (11. §)


Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!

Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!

A karácsonyra való tekintettel az idén is korábban érkezik a decemberi nyugdíj: kilenc nappal a szokásos 12-e előtt, már december 3-án megkapják a juttatást azok, akiknek a bankszámlájára érkezik a pénz!

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nyugdíjprémiumot legkésőbb november 30-ig megkapják az arra jogosultak. Ez az öregségi nyugdíjasokon kívül a nyugdíjszerű ellátásra jogosultaknak is jár. A maximális 18 ezer forintot idén az kapja, akinek a nyugdíja eléri a 80 ezer forintot.

Azt egyelőre nem tudni, hogy idén is kapnak-e majd ajándék Erzsébet-utalványt az idősek az év utolsó hónapjában. Szeptemberben a kormány jelezte, hogy valószínűleg lesz karácsonyi Erzsébet-utalvány, de a hivatalos bejelentés még nem történt meg.


Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018

Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018

A kormány már vizsgálja annak lehetőségét, hogy az idén is kapjanak Erzsébet-utalványt karácsony előtt a nyugdíjasok, de a szerencsésebbek az önkormányzattól is kaphatnak ajándékot.

Egész biztos tűnik, hogy lesznek olyan nyugdíjasok, akik idén karácsonyra is kapnak Erzsébet-utalványt. Ha pedig a kormány is úgy dönt, év végén is kiosztják a lassan rendszeressé váló utalványokat, akkor lesz, aki két helyről is kap ilyen juttatást.

A kormány még nem döntött arról, hogy az előző évek gyakorlatának megfelelően a nyugdíjasok karácsonykor kapnak-e ajándék Erzsébet-utalványt, de Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az mfor.hu érdeklődésére jelezte, idén is vizsgálni fogják ennek a lehetőségét.

A portál szerint így könnyen előfordulhat, hogy a szerencsésebb helyeken lakók dupla juttatásban részesülnek. Példaként Budakeszi önkormányzatát említik, ahol a szociálisan rászoruló nyugdíjasokat 3000 forint/fő összegben, a rászoruló családokat pedig 2000 forint/család összegben támogatná a városvezetés karácsony előtt Erzsébet-utalvány formájában.

Nem Budakeszi az egyetlen olyan település, amely külön, saját hatáskörben is extra juttatást ad a rászorulóknak év végén. Tavaly Hódmezővásárhely megduplázta a kormány által adott Erzsébet-utalványt, és többek között például az V. kerületi vezetés is adott plusz utalványt a kerületi nyugdíjasoknak.


Nem lesz plusz pénz a nyugdíjasoknak az idén, elmarad a nyugdíjkorrekció!!!

Nem lesz plusz pénz a nyugdíjasoknak az idén, elmarad a nyugdíjkorrekció!!!

elmarad a nyugdíjkorrekció  >>>

Nem számíthatnak idén nyugdíjkorrekcióra a magyar nyugdíjasok. A KSH jelentése szerint ugyanis az áremelkedés nem haladta meg az év eleji nyugdíjemelés mértékét, vagyis a számok alapján nincs szükség korrekcióra. Friss kormányzati bejelentés szerint viszont a nyugdíjprémiummal várhatóan számolhatnak.

Nem kapnak annyi plusz pénzt idén ősszel a nyugdíjasok, mint tavaly.

A novemberi visszamenőleges nyugdíjkorrekció alapja ugyanis a nyolc havi átlagos infláció mértéke.

Hogy ez a gyakorlatban hogy néz ki? Tavaly év elején például mindössze 1,6 százalékos nyugdíjemelést kaptak az idősek, ám az infláció ennél nagyobb volt, és a kettő különbözetét megkapták novemberben a nyugdíjasok.

Hogy ez összegben mennyit jelentett, az a nyugdíj összegétől függött, de egy 125 ezer forintos átlagnyugdíj esetén 12 ezer forint többletet jelentett a magyar nyugdíjasoknak.

A jogszabály szerint, ha a fogyasztói árak növekedésének mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor visszamenőleges hatállyal kiegészítő nyugdíjemelést, vagyis korrekciót kell végrehajtani. Ha ennél kisebb az eltérés, akkor novemberben egy összegben kapják meg a különbözetet az idősek.

Idén nem valószínű, hogy kapnának nyugdíjkorrekciót az idős magyarok. Idén januárban ugyanis 3 százalékkal nőttek a nyugdíjak, viszont a KSH legfrissebb adatai szerint az infláció nem éri el a 3 százalékot, a fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal nőttek.

Vagyis az áremelkedés nem haladta meg az év eleji nyugdíjemelés mértékét, így kompenzációra sincs szükség.

Nyugdíjprémium viszont lesz


Nyugdíj hozzátartozóknak 2019

Nyugdíj hozzátartozóknak 2019

A hozzátartozói nyugellátás olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosított (volt biztosított) hozzátartozójának jár.

Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj.

A hozzátartozói nyugellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban) részesüljön vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen.

A jogszerző a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, ha

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

Amennyiben a jogszerző a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, hozzátartozója jogosult lehet hozzátartozói nyugellátásra.

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

A nyugellátásban nem részesülő jogszerző esetén a hozzátartozói nyugellátás alapja az az összeg, amely a jogszerzőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

Korhatár táblázat