Az idei nyugdíjprémiumra lassan mérget lehet venni
Nem lenne csoda, ha a nyugdíjasok külön izgalommal nézegetnék ezentúl a gazdasági növekedésről megjelenő statisztikai adatokat. Hiszen nekik zsebre lefordítható előnyei vannak annak, ha az év vége felé az előrelátható GDP-növekedés meghaladja éves szinten a 3,5 százalékot. Ekkor kaphatnak ugyanis nyugdíjprémiumot.
Nos, a KSH legfrissebb jelentése szerint 4,4 százalékos volt a növekedés az első negyedévben, és a kormány úgy látja, éves szinten meglesz a 4,3 százalék. De még ha az elemzők által inkább valószínűsített 4 százalék lesz közelebb az idei teljesítményhez, akkor is garantáltnak tekinthetjük az idei nyugdíjprémiumot. Sőt, a kormány a következő évekre is 4 százalék feletti eredményt vár, az elemzők viszont 3-3,5 százalékot, emlékeztetett az Azénpénzem.hu.
Nyugdíjprémiumra is lefordították, mennyit jelentenek a növekedési előrejelzések. (80 ezer forint feletti nyugdíjnál ennyi a prémium, alatta arányosan kevesebb.):
- 3-3,5 százalékos növekedés / nulla nyugdíjprémium
- 4 százalékos növekedés / 10 ezer forint nyugdíjprémium
- 4,1 százalékos növekedés (ez volt a 2017-es) / 12 ezer forint nyugdíjprémium
- 4,3 százalékos növekedés / 16 ezer forint nyugdíjprémium
Hogy a nyugdíjak egyébként mennyire leszakadóban vannak a bérektől, s hogy ezen mennyire nem segít a nyugdíjprémium, illetve hogy egyébként mennyire elhanyagolható összeg éves szinten a nyugdíjhoz képest, azt ebben a cikkben mutattuk meg:
Kiemelt kép: Thinkstock
A korhatáremelés miatt 1 évet tölthetne csak nyugdíjban egy átlagos magyar férfi
Magyarországon nagyjából 7 évvel, 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon – írta meg egy friss, a társadalom elöregedéséről és a munkaerőhiány közti kapcsolatról szóló OECD-tanulmányra hivatkozva a Portfolio.
Ha az OECD-iránymutatást figyelembe venné a kormány, akkor a születéskor várható időtartamot nézve (ami a férfiaknál ma 73 év, a nőknél pedig 80 év) ebből az következik, hogy:
- egy „átlag magyar férfi” mindösszesen egyetlen évet tölthetne nyugdíjban,
- egy nő pedig nyolcat – feltételezve, hogy a nők 40-et is eltörlik.
A HírTV hívta fel erre a figyelmet. Megszólaltatták Simonovits András nyugdíjszakértőt, aki szerint nem ez a megoldás.
Szerinte a jelenlegi nyugdíjrendszer a többi között azért is fenntarthatatlan, mivel „az állam jelenleg butaságból a nők 50-70 százalékát a nők 40 keretein belül jóval a korhatár előtt, büntetés nélkül elengedi.” Simonovits András kijelentette, hogy ezt a gyakorlatot meg kellene szüntetni, és inkább tudatosítani, hogy aki a korhatáron túl dolgozik, az jelentős bónuszt kap – évente hat százalékot.
Éppen ezért a nyugdíjszakértő nem az OECD által javasolt, 72 éves magyarországi nyugdíjkorhatárban látja a megoldást. A drasztikus emelés helyett szerinte az javítana a helyzeten, ha a mindenkori kormány vonzóbbá tenné a hazaköltözést, az itthon maradást a dolgozóknak, illetve a nyugdíjszakértő még járható útként a bevándorlást említette. Utóbbira mondjuk a Fidesz-kormányok alatt nemigen van esély.
Ha így apad a magyar munkaerő, 7 évvel is emelkedhet a nyugdíjkorhatár
Magyarországon nagyjából 7 évvel, 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon – írta meg egy friss, a társadalom elöregedéséről és a munkaerőhiány közti kapcsolatról szóló OECD-tanulmányra hivatkozva a Portfolio. Az időskori függőségi ráta a 65 évesek vagy a felettiek aránya a dolgozó, 20-64 közöttiekre vetítve.
Az OECD országok átlagában 1980-ban még 20 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, ez az arány 2015-re már 40 százalékkal emelkedett, tehát 28 időskorú jutott 100 aktív korúra. A következő 35 évre vonatkozó becslés szerint pedig már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra, ami további 90 százalékos növekedés.
A cikk szerint ha a foglalkoztatottság, ezen belül is az időskorúak foglalkoztatottsága nem emelkedik, akkor ezek a demográfiai irányok — minden más változatlansága esetén — jelentősen visszavethetik a nyugdíjas kori életszínvonalat.
A fenti társadalmi kihívásokra a kormányok egy része a nyugdíjkorhatár megemelésével válaszolt, így a tanulmány szerzői utánajártak annak is, hogy önmagában a nyugdíjkorhatár emelése meg tudja-e oldani a munkaerőhiányt az OECD-s és EU-s gazdaságokban, és ha igen, hány évvel kellene megemelni a határt ahhoz, hogy stabil függőségi rátákat lehessen fenntartani a jövőben. Referenciaérttékként (a magyar adatoknál is) a 65 éves nyugdíjkorhatárral számoltak.
72 éves korig kellene dolgozni?
Ha a 65 év a kiinduló szint, akkor a szerzők szerint a vizsgált 35 évben az OECD országokban átlagban 3,4 évnyi korhatár-emelésre lett volna szükség. Ugyanebben a vizsgált időszakban a 65. életévtől a várható élettartam 4,4 évvel emelkedett, tehát ennek a háromnegyedével megemelni a nyugdíjkorhatárt már elég lett volna ahhoz, hogy az időskori függési ráta ne emelkedjen. A tanilmány arra következtetésre jut, hogy ezek a számok a jövőben jelentősen változhatnak, ezért ahhoz, hogy 2015 és 2050 között stabilizálni lehessen az időskori függőségi rátát, már egy 8,4 évnyi nyugdíjkorhatár-emelésre lenne szükség.
Magyarországon az alapnak vett 65 éves szintről nagyjából 7 évvel, tehát 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon – írja a Porfolio.
Triplán is megérheti nyugdíj mellett dolgozni
Egyre több nyugdíjas korú dönt úgy, hogy szükségből, vagy csak, hogy csináljon is valamit, tovább dolgozik. Ilyenkor ugyanúgy szja-fizetésre kötelezettek, mint az aktív korú munkavállalók. És ez vonatkozik a nyugdíjas szövetkezetek tagjaira is. A Bankmonitor.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a nyugdíjas munkavállalók fizetnek szja-t, így ki tudják használni a 20 százalékos adójóváírást, amivel nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási, vagy nyesz-megtakarításaikat kiegészíti az állam.
Az adójóváírást az adóbevallásban lehet kérni, és összege közvetlenül a nyugdíj-megtakarítási számlára kerül. Ráadásul ezt a megtakarítást bármire felhasználhatják. Nyugdíjasként is megéri tehát a már meglévő, nyugdíjcélú-megtakarításunkba befizetni. Vagy ha még nincs, akkor nyitni egyet, csak ekkor figyelembe kell venni, hogy mikor és milyen feltételekkel nyúlhatunk hozzá a megtakarításhoz, amire szintén kitérnek a cikkben.
Ha innen nézzük a dolgot, akkor triplán is megérheti nyugdíj mellett dolgozni:
- pénzt kereshetnek az érintettek, amivel kiegészíthetik időskori ellátásukat;
- keresetük után automatikus 0,5 százalékos nyugdíjnövelést kaphatnak;
- ha van nyugdíj-megtakarításuk, akkor azt 20 százalékos szja-kedvezménnyel növelhetik.
Kiemelt kép:
Orbán: 2018-ban és 2019-ben is garantált a nyugdíjemelés
Orbán Viktor szerdán fórumot tartott a Belgrád Rakparti Idősek Klubjában. A miniszterelnök a nyugdíjasoknak elárulta az aznapi kormányülés legfontosabb témáját, vagyis a migráció kérdését, így tért rá az alkotmánymódosításra és a „Stop Soros”-ra. A miniszterelnök elmondta, az Országgyűlés július 20-ig elfogadja az összes jogszabályt, amit megígértek, így az alaptörvény-módosítást és a “Stop Soros” törvényjavaslatot.
Orbán Viktor beszédét lelkesen hallgatták az egybegyűltek, ezt a miniszterelnök közösségi oldalára feltett videón látni.
Orbán Viktor a nyugdíjakról is beszél – jövőre is garantálják a nyugdíjemelést és nyugdíjprémiumot.
A gazdaság jó állapotban van, 2019-ben is négy százaléknál magasabb, 4,1-4,2 százalékos növekedésre számítanak. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjemelés és nyugdíjprémium garantált jövőre is, nemcsak 2018-ban
– mondta.
A nyugdíjak durván leszakadnak a bérektől, ha ez így megy tovább
A konvergenciaprogramból már kiolvastuk, hogy milyen látványos bérnövekedést hozhatnak a következő évek:
De mire számíthatnak a nyugdíjasok? Nos, ha nem változnak a szabályok, akkor inflációkövető nyugdíjemelésre. A konvergenciaprogram előrejelzése szerint az infláció 2,7 és 3 százalék között nőhet 2019 és 2022 között, vagyis ennyivel emelkedhetnek a nyugdíjak is.
Nézzük, mit jelent ez a növekedés átlagnyugdíjra lefordítva:
Amint látszik, az időszak végére az átlagnyugdíj közelíthet a 145 ezer forinthoz. Igaz, az már kétséges, hogy pusztán az inflációkövetéstől a reálnyugdíjak szinten maradnak-e. A nyugdíjas fogyasztási kosár alapján ugyanis náluk mindig egy kicsit magasabb infláció csapódik le, mint átlagban, vagyis jobban megérzik a pénzromlást.
Ennél is rosszabb kép rajzolódik ki azonban, ha megnézzük, hogyan viszonyul a várható nyugdíjnövekedés a kormány által prognosztizált béremelkedéshez.
Mint látszik, hatalmasra nyílik az olló a nyugdíjak és a bérek között. Sőt, 2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is. És ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy túl magas lesz a legkisebb bér.
A kormány szereti kiemelni, hogy a nyugdíjasok immár menetrendszerűen kapnak Erzsébet-utalványt karácsonyra, sőt, az idén a választások előtt, húsvétra is vitte a postás a 10 ezer forintos bónokat. De hogy ebből mennyire lesz hagyomány, azt nem tudni. A kormányzati retorika másik hangsúlyos eleme a nyugdíjprémium, ami novemberben jöhet pluszban az idősek ellátásához, amennyiben 3,5 százalék felett van a gazdasági növekedés. A konvergenciaprogramban ez áll:
A nyugdíjak nemcsak megőrzik reálértéküket, hanem a gazdasági növekedésre tekintettel nyugdíj-prémium kifizetésére is sor kerül.
Ennek alapja, hogy a következő évekre rendre legalább 4 százalékos GDP-bővülésést prognosztizált a kormány. S mivel 3,5 százalékos növekedés felett jár a nyugdíjprémium, ebből akár lehet is valami. Mit hoz ez az átlagnyugdíjasnak a konyhára novemberben? A jelenlegi szabályok szerint évi egyszeri, 10 és 16 ezer forint közötti összeget, ami a következő öt évre vetítve havi egy ezresnél alig jelent többet.
Az ábra azt mutatja, hogyan viszonyulnak ezek az esetleges pluszpénzek (optimistán kétszer tízezer forintos Erzsébet-utalvánnyal számolva) az éves átlagnyugdíj összegéhez:
És mivel a nyugdíjprémium sem nyugdíjemelés, csak egyszeri, esetleges juttatás, nem is emeli a nyugdíjalapot, ahogy az Erzsébet-utalvány juttatási összege sem.
Ha már nyugdíj: az aktív korúak számítsanak arra, hogy a korábbi menetrend szerint szép fokozatosan emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár, így
2022-ben már csak 65 évesen lehet elmenni nyugdíjba.
A konvergenciaprogramban azt is írják, hogy emellett a tényleges nyugdíjbavonulási kor jelentős növekedését segíti a 2011-ben megvalósított, a korhatár alatti ellátások megszüntetésére és a rokkantsági rendszer átalakítására irányuló szabályozás is. Valamint, hogy ezen intézkedések következtében a nyugdíjkiadások jelentősen lassabb ütemű növekedésére számít hosszabb távon a kormány.
Arról pedig szó sem esik a konvergenciaprogramban, hogy a 2008 óta változatlan, 28 500 forintos minimálnyugdíj összegét tervezik-e emelni.
Kiemelt kép: Jászai Csaba MTVA/Bizományosi
A brit fiataloknak 93 millió forintnyi megtakarítást kellene összeszedniük a nyugdíjig
Egy átlagos brit fiatalnak legalább 260 ezer fontnyi, több mint 93 millió forintnyi megtakarítással kellene nekivágnia a nyugdíjaskornak, ha átlagos életszínvonalon szeretne élni aktív évei után – ez derül ki Steve Webb korábbi nyugdíjügyi miniszter jelentéséből, amelyben a milleniumi nemzedék kilátásait részletezte.
Még ennél is takarékosabbnak kellene lenniük azoknak, akik nem rendelkeznek saját ingatlannal, az ő zsebünkben 445 ezer fontnak, több mint 106 millió forintnak kell lennie, hogy ugyanezt az életszínvonalat elérhessék 65 éves koruk után. Webb a Royal London nyugdíjbiztosító igazgatójaként jegyzi a Megmásszuk valaha a nyugdíjhegységet? című tanulmányt, amelyben arról ír, hogy az alapvető szükségletek kielégítéséhez legalább évi 9000 fontos, 2,8 millió forintos bevétellel kell számolni egy nyugdíjas esetében.
Webb szerint rosszul járnak azok a fiatalok, akik nem szereznek saját tulajdobú ingatlant és az élethosszig tartó bérletet választják: ők több mint 6700 fontot, tehát több mit 2,1 millió forintot költhetnek évente albérletre, ezért kell minimum 445 ezer fontos biztonsággal nekiindulniuk a nyugdíjaskornak.
A brit nyugdíjmegtakarításokról nincsenek pontos adatok, sokan több kasszába is fizetnek, de Webb szerint az átlag az elvárható összegnél jóval kevesebb, mindössze 30-40 ezer font. A helyzetet bonyolítja, hogy egyre továnn élünk, így egyre nagyobb megtakarításra lenne szükség az alapvető életszínvonal fenntartásához.
2003-ban egy 150 ezer fontos nyugdíjalap-megtakarítás 9000 ezer fontot fizetett évente a nyugálloányban lévőknek, mára ugyanehhez az éves bevételhet már 230 ezer fontot kell félretenni az aktív években.
Nyugdíjas- és szegényellenes Orbán terve
A Népszava szerint a kormány Brüsszelbe elküldött konvergenciaprogramja egyértelművé teszi, marad a szegényellenes politika. A kormány évi 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, de a szociális háló működtetésére 1,3 százalékkal kevesebbet szán, jegeli a családi pótlékot.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a lapnak azt mondta, egyik sem jó irány, a családi pótlékot ideje lenne akár kétszeresére is növelni, hiszen a nullaszázalékos infláció a múlté, a korábbi pénzromlást is figyelembe véve a négyéves ciklus végére még kevesebbet ér majd a családi pótlék.
Ez a politika
az alacsony jövedelmű családokat sújtja, miközben a magas jövedelműeknek adókedvezmények formájában lényegesen nagyobb kedvezményeket nyújt.
Ez a juttatási rendszer torz, igazságtalan – mondta a szakszervezeti vezető, aki a nyugdíjminimum 28 ezer forintos összegét is megduplázná, miként Hegyesiné Orsós Éva is. Az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke emlékeztetett rá, hogy még mindig sok a létminimum – 88 ezer forint – alatti nyugdíj. 2-3 év alatt legalább a 88 ezer forint alatti nyugdíjakat korrigálni kellene.
Az elmúlt két évben komoly veszteség érte a nyugdíjasokat, mert a nyugdíjemelés megmaradt az infláció követésénél, de jelentős nettó bérkiáramlás történt, amit a korábbi svájci indexálás (a pénzromlás üteme mellett) figyelembe vett. Ez jóval kedvezőbb volt a nyugdíjasoknak.
A szövetség elnöke jelezte, már két éve szeretnének erről tárgyalni Orbán Viktorral, mert nem az Erzsébet-utalvány a megoldás. Hiába ígéri a konvergenciaprogram, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, ha marad az inflációkövető rendszer, a nyugdíjasok nagy többsége leszakad, ezért a legtöbb nyugdíjas szervezet ettől a módszertől elköszönne.
Csökkentetnék a nyugdíjak közötti különbséget
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület 414 küldötte négy pontban foglalta össze, miként lenne csökkenthető az idősek kiszolgáltatottsága, tehető méltóbbá az életük.
Mint írták, a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható, de a nyugdíjak hosszútávú biztonságát inkább veszélyezteti a hazai vállalkozások nagyon alacsony termelékenysége, mint a kedvezőtlen demográfiai helyzet. A nyugdíjra fordítható kiadásokról a politika dönt.
Az idősek szerint ők is folyamatosan hozzájárulnak a mindenkori nemzeti jövedelem növekedéséhez. A nyugdíjasok a jelenleg hatályos 59 fajta adó nagy részének megfizetésével, az egyre jelentősebb, nem fizetett önkéntes és háztartási munkával hozzájárulnak a költségvetés bevételi oldalához.
Indokolatlannak tartják a nyugdíjba belépő korosztályok között az induláskor megállapított nyugdíjak közötti különbségek további növelését. A települések, a nemek, a juttatások jellege, a nyugdíjba vonulás időpontjához köthető különbségeket fokozatosan csökkenteni szükséges.
Szeretnék, ha megkönnyítenék hozzáférésüket a közszolgáltatásokhoz és lenne pénz az idősekkel foglalkozó intézmények bővítésére, a kis településeken élők nehézségeinek csökkentésére, az elmagányosodási folyamatok lassítására, az idősek önszerveződéseinek támogatására.
A küldöttek abban bíznak, hogy a döntéshozók figyelembe veszik a következő időszakban döntéseiknél ajánlásaikat. A nyugdíjasokkal foglalkozó civilek örömmel vennének részt a konkrétumok kidolgozásában.
Uraim, a nyugdíjévek márpedig nem megvásárolhatóak
A HRportal 1956-ban született férfi olvasója arra volt kíváncsi, hogy ha 43 éves munkaviszonya van, meg tudná “vásárolni” a hiányzó éveket nyugdíjához, és ha igen, hogyan. Mert hogy olvasott már ilyesmiről.
Dr. Farkas András nyugdíjszakértő válaszában hangsúlyozta, hogy az 1956-ban született személyek nyugdíjkorhatárának (64 év 183 nap) betöltéséhez hiányzó időszak nem vásárolható meg. Egy férfi a nyugdíjigényét csak a korhatár betöltését követően adhatja be.
2018-ban egyébként az 1954. második félévében született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat. Vagyis idén nyugdíjat igényelhet az az 1954. második felében született személy, aki 2018. első félévében betölti a 63 év 183 napos nyugdíjkorhatárát.
Emellett azok a később született hölgyek is igényelhetik a nyugdíjukat, akik 2018-ban teljesítik a nők kedvezményes nyugdíja (=nők 40) egyelőre idén is változatlan feltételeit, írja a nyugdíjguru honlapján.
A főbb feltételek:
- Mindenképpen meg kell szerezni a 40 évi jogosultsági időt, és ezen belül alapesetben mindenképpen meg kell szerezni a 32 évi keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati időt.
Vagyis alapesetben a gyermekneveléssel legfeljebb 8 évi jogosultsági időt lehet szerezni a nők kedvezményes nyugdíjához.
A jogosultsági idő alapképlete:
- legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő +
- legfeljebb 8 év gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő =
- 40 évi jogosultsági idő.
Kiemelt kép: Fotó: 24.hu/Berecz Valter