Hatalmas nyugdíjkorhatár emelés jöhet, 72 évre is felemelhetik!

Hatalmas nyugdíjkorhatár emelés jöhet, 72 évre is felemelhetik!

72 évre emelkedhet Magyarországon is a nyugdíjkorhatár, ha nem áll meg a népesség el őregedése!

Míg 1980-ban még húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, a következő 35 évre vonatkozó becslés szerint már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra az OECD országokban.

Ha a foglalkoztatottság nem nő érdemben, az elöregedés jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat.

Egy friss tanulmány szerint a nyugdíjkorhatár emelése megoldást jelenthet, Magyarországon például az, ha 2050-ig a nyugdíjkorhatárt további 7 évvel, 72 éves korig kitolják.




A portfolio elemzése szerint viszont ez önmagában kevés: jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével.

Az elemzés az Eurostat nemrégen megjelent jelentése alapján készült. A legfrissebb népességi előrejelzések statisztikai elemzése szerint az EU népessége 4 százalékkal csökkeni fog 2018 január 1 és 2100 január 1 között, ez 20 millió emberrel kevesebb.

A Pénzcentrum szerint nagyjából 2044-ben lesz a csúcson az unió népessége (525 millió fő) majd innen fokozatosan, folyamatosan csökkeni fog évtizedeken keresztül. A statisztikai előrejelzések szerint

az elkövetkezendő 80 évben Magyarország népessége folyamatosan csökkenhet, elképzelhető, hogy 2100-ra már csupán 7,9 millióan élnek Magyarországon.

A másik gond az európai társadalmak elöregedése. Az előrejelzések szerint az EU lakosságának már csak 55 százaléka lesz munkaképes korú – ma ez 65 százalék.

A 65 évesek vagy annál idősebbek a 2018-as adatokhoz képest (11 százalék) 2100-ra már 31 százalék lesz. A 80 évesek vagy annál idősebbek aránya 2018-ban 6 százalék volt, 2100-ra 15 százalékra nő.




Az Eurostat jelentése szerint a függőségi ráta 80 év alatt majdnem megduplázódik az EU-ban. A 2018-as 31 százalékról 2100-re 57 százalékra emelkedik, átlagosan 100 munkaképes korú európaira 57 idős ember fog jutni.

A függőségi ráta Magyarországon 55-60 százalék közé fog esni, ami azt jelenti, hogy 100 munkaképes korú magyarra 55-60 65 évesnél idősebb jut majd.

A népességfogyás és az elöregedés a Pénzcentrum szerint nyugdíjkatasztrófát idézhet elő. A mostani nyugdíjrendszer lényege az, hogy az állam, a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. És a nem lesz elég munkavállaló, akkor a járulékaikból nem tudják majd fedezni a nyugdíjakat.

A függőségi ráta emelkedésére lehet megoldás a már említett nyugdíjkorhatár-emelés.

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

Ki jogosult az öregségi nyugdíjra?

• Aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
• Aki letöltötte a minimum 20 évnyi szolgálati időt.
• Aki a nyugdíjba vonulásának napjától nem áll munkaviszonyban.

Nyugdíjkorhatár kedvezmények 2022/2023

• Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998 január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg.
• Öregségi nyugdíjra jogosultak életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Ez esetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.
• Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt.

2022. január 1. napjától az 1957-ben, vagy azt követően születettek számára az öregségi nyugdíjkorhatár kereken 65 évre emelkedik.

• Aki 1952. január 1-je előtt született, annak a nyugdíjba vonuláshoz a betöltött 62. életév volt a feltétel;
• az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap (62,5 év);
• az 1953-ban születettek számára már a betöltött 63. életév számított;
• az 1954-ben születtek esetében ez 63,5 év;
• az 1955-ben születetteknél 64 év;
• az 1956-ban születetteknél: 64,5 év;
• annál pedig, aki 1957-ben, vagy azt követően született, a betöltött 65. életév számít (vagyis az idei, 2022-es nyugdíjkorhatár 65 év).

Az öregségi teljes nyugdíjra azok a magyar dolgozók jogosultak, akik betöltötték az aktuális nyugdíjkorhatárt, rendelkeznek legalább 20 évnyi szolgálati idővel (vagyis dokumentáltan ennyi ideig voltak a munkaerőpiac kereső szereplői), illetve nem állnak belföldön vagy külföldön munkaviszonyban. Mindemellett azzal is fontos, hogy tisztában legyünk, Magyarországon nem kötelező nyugdíjba vonulni a nyugdíjkorhatár betöltésével – vagyis, ha van kedvünk, energiánk és időnk, nyugodtan maradhatunk a pályánkon, míg elég idősnek nem érezzük magunkat ahhoz, visszavonuljunk.

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

További fontos tudnivaló, hogy a teljes öregségi nyugdíj mellett rendelkezésünkre állhat az öregségi résznyugdíj is, amennyiben betöltöttük a nyugdíjkorhatárt, és minimum 15 évnyi szolgálati idővel rendelkezünk. A nők esetében számolnunk kell azzal is, hogy gyermekeik számától függetlenül összesen 8 évnyi gyermekneveléssel töltött idő ugyanígy jogosultsági időnek számít. Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt.

Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998. január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg. Öregségi nyugdíjra jogosultak emellett életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Utóbbi esetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.