A nyugdíjjal együtt érkezik a prémium novemberben

A Pénzügyminisztérium államtitkára a lap szombati számának nyilatkozva hozzátette, először azokhoz jut el a prémium, akik átutalással kapják meg a nyugdíjukat, az ő számlájukra november 12-én érkezik meg az extra pénz. A postai kézbesítés ezt követően, november 15-én veszi kezdetét.

Pluszjuttatást nagyjából 2,5 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek folyósít az állam. A prémium maximális összege 18 ezer forint, ennyit kapnak azok, akinek a havi nyugdíja eléri a nyolcvanezer forintot. A kisebb nyugdíjból gazdálkodók az időskori juttatásukkal arányos összegre jogosultak.

Az állam először tavaly fizetett prémiumot a nyugdíjasoknak, az akkori juttatások együttesen 24 milliárd forintos kiadást jelentettek az államkasszának.

Az idei költségvetésben több mint 32 milliárd forintot különítettünk el erre a célra

– jegyezte meg.

Budapest, 2014. október 7.
Résztvevõk a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) tagszervezeteinek tüntetésén, amelyen a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjért, valamint a köztisztviselõi bérbefagyasztás ellen demonstráltak Budapesten, a Nemzetgazdasági Minisztérium elõtt 2014. október 7-én.
MTI Fotó: Marjai János
Nem jár minden nyugdíjasnak a nyugdíjprémium
A választás előtt mégis mindenki kapott. Na és vajon most mi lesz?

Fotó: MTI / Balázs Attila


Megint nyugdíjasok tüntettek Putyin ellen

Ismét több ezren tüntettek vasárnap Oroszország-szerte a tervezett nyugdíjreform ellen annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten enyhítéseket jelentett be a terv egyes előirányzataival kapcsolatban.

Moszkva belvárosában csaknem kilencezren vonultak az utcákra a kommunista párt felhívására egy nem kormányzati szervezet adatai szerint. A rendőrség hatezerre becsülte a résztvevők számát.

Egy másik demonstráción, szintén a fővárosban mintegy másfél ezren jelentek meg az Igazságos Oroszország párt kezdeményezésére.

Orosz hírügynökségi jelentések szerint legalább egytucatnyi további orosz városban is tüntettek a tervezett nyugdíjreform ellen.

Putyin szerdán közölte, hogy a nők esetében mégsem fogják az eredetileg tervezett mértékben megemelni a nyugdíjkorhatárt: nyolc év helyett csak öttel emelnék, vagyis 2019-től 2034-ig fokozatosan 60 évre módosulhat a nők nyugdíjkorhatára a jelenlegi 55 helyett. A nőknél a gyerekek száma csökkenteni fogja a korhatárt a Putyin által ismertetett elképzelés szerint. A háromgyerekes anyák 3, a négygyerekesek 4 évvel korábban mehetnek nyugdíjba, az öt vagy annál több gyereket szült nők esetében pedig – mint ahogy eddig is – a jogosultság az 50. életévtől lép érvénybe. A férfiak esetében a terv a jelek szerint változatlan marad, és a jogosultság 2028-ig 60 helyett 65 évtől lesz majd érvényesíthető.

A nyugdíjreform tervezetét júniusban terjesztette elő Dmitrij Medvegyev kormányfő, éppen a labdarúgó-világbajnokság nyitónapján. A bejelentés hatására mind Putyin, mind a kormányzó Egységes Oroszország támogatottsága megcsappant, és több nagyvárosban tiltakozó megmozdulások voltak, sőt a változások ellen népszavazást kezdeményeztek. A reform elutasítottsága a közvélemény-kutatások szerint mintegy 90 százalékos, az ellene elindított petícióra csaknem hárommillió aláírás gyűlt össze.

Oroszországban – még a Szovjetunióban – 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. Sokakban az kelt felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenlegi várható élettartam határát, és közben a lakosság ragaszkodik a szovjet korszakban elért szociális vívmányok megtartásához is. Putyin ugyanakkor halaszthatatlannak nevezte a tervezett nyugdíjreform bevezetését, amelynek szükségességét a demográfiai helyzet alakulásával indokolta.


Ami még Putyint is megrémíti: az orosz nők dühe és a nyugdíj

Ritkán fordul elő, hogy Vlagyimir Putyin meghátráljon. Ám a héten az orosz elnök erre kényszerült. A magyarázat nem túl bonyolult: valódi ellenzék hiányában Moszkvában attól (is) teszik függővé a belpolitikai és gazdasági lépéseket, hogy a közhangulat miként alakul. Márpedig a felmérések azt mutatták, a nyugdíjreform miatt zuhanni kezdett Putyin népszerűsége.

Az ellenzék látszattá válása, kriminalizálása, infantilizálódása, illetve a hatalommal való összejátszása miatt valódi ellensúlyt már nem képez a kormánnyal szemben semmilyen politikai erő. A hatalom korlátlanságát jelzi, hogy gyakorlatilag bármilyen intézkedést pillanatok alatt elfogad a kormány, és gyorsan szentesíti azt a parlament.

Félreértés ne essék: Oroszországban vagyunk. E modellt ott nemcsak évek, hanem lassan évtizedek óta csiszolgatják, tökéletesítik. Vlagyimir Zsirinovszkij 1991-ben kreált „ellenzéki pártja” (az első, hivatalosan is bejegyzett ellenzéki párt a Szovjetunióban) például máig kiválóan alkalmas arra, hogy a jelenlegi hatalmat jobbnak tüntesse fel az esetleges alternatívákhoz képest, és diszkreditálja a Kremllel ténylegesen szembenálló erőket. Zsirinovszkij fáradhatatlanul teljesíti destruktív feladatát: legújabb ötlete az államilag szponzorált propagandaoldal, az RT.com szerint, hogy az elvált, és a közösen megszerzett javak fölött vitatkozó, azok elosztásáról megegyezni nem tudó ex-házastársak vagyonát államosítsák.

5598980 27.07.2018 Liberal Democratic Party leader Vladimir Zhirinovsky at a plenary meeting in the State Duma. Vladimir Fedorenko / Sputnik
Vlagyimir Zsirinovszkij
Fotó: Vladimir Fedorenko / Sputnik

Ám azt az ellenzéket, amelynek komolyabb tervei lennének, gyorsan eltiporják. Pár napja érkezett a hír, hogy Alekszej Navalnijt, az egyetlen olyan figurát, aki Nyugatról nézve kiemelkedik a Kreml falain túli politikai szürkeségből, augusztus végén 30 napi elzárásra ítélték egy hét hónappal ezelőtti tüntetés miatt. A New York Times szerint nem ez volt a valódi ok.

Navalnij éppen egy újabb tüntetést szervezett, és ez irritálhatta a Kreml urait: az orosz nyugdíjreform ellen szervezett szeptember 9-re demonstrációt az ellenzéki vezető, de gyorsan intézkedtek a hatóságok, és Navalnij máris a börtönben találta magát.

Látható, hogy az orosz illiberális állam rendkívül fejlett az idióta alternatívák felmutatásában és a valódi ellenzék neutralizálásában. Mindeközben a Kreml urai a „jóságos cár” és a „rossz tanácsadók” játékát játsszák. Most éppen Vlagyimir Putyin lépett „a népet megértő uralkodóként” a tervezett nyugdíjreform ügyében. Bár sokak szerint ez a gyengülését jelzi, valójában a komolyabb elemzők szerint ez tényleg csak szerepjátszás: Medvegyev miniszterelnökre jutott a rossz hír bejelentése, és a rosszhoz képest egy kis javulást maga az elnök közölte a néppel.

Szerdai üzenetében ugyanis Putyin bejelentette, hogy az orosz nők a tervekkel szemben nem 63, hanem 60 évesen nyugdíjba mehetnek, így a nyugdíjkorhatár emelkedése az esetükben nem lesz olyan drasztikus, mint ahogy eddig hangoztatták. Jelenleg még 55 év a női nyugdíjkorhatár a világ leghatalmasabb olajállamában.

Nem tévedés a jelző, hiszen az orosz költségvetés 40 százalékát az olaj- és földgázeladások, illetve azokból származó járulékos bevételek teszik ki a Business Insider szerint. Részben ez lehet a magyarázata annak, hogy a nyugdíjkorhatár világviszonylatban miért volt ilyen alacsony eddig.

Ugyanakkor a brit Telegraph kiemeli, hogy Putyin nem változtatott a férfiak esetében 60-ról 65 évre emelendő korhatáron. Mindez mutatja, Putyinnak egyrészt alkalmazkodnia kell a demográfiai trendekhez és a költségvetés felborulását sem engedheti meg, ugyanakkor figyelembe kell vennie a közvélemény-kutatásokat, amelyek népszerűsége tendenciózus csökkenését mutatták a nyugdíjreform bejelentése óta. (A Krím 2014-es annektálásakor mért 88 százalékról most júliusra mélypontra jutott Putyin támogatottsága, de még így is 67 százalékot tett ki a Levada-központ felmérése szerint.)

Moszkva, 2017. december 28.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök a Szíriában harcoló orosz katonák kitüntetési ünnepségén a moszkvai Kremlben 2017. december 28-án. (MTI/EPA/AFP pool/Kirill Kudrjavcev) *** Local Caption *** 51544546
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Fotó:Kirill Kudrjavcev/EPA/MTI

A katasztrófákat mindig a helyettesek jelentik be. Nem történt ez másként az orosz nyugdíjreformmal sem: június közepén Dmitrij Medvegyev kormányfő közölte az intézkedést, enyhén szólva is sunyi módon, az oroszországi focivébé nyitónapján. Júliusban erősödött azonban az elégedetlenség emiatt Moszkvában és a vidéken is: az ellenzék mozgolódni, az emberek pedig morogni kezdtek.

A kritikusok elsősorban azért bírálták a nyugdíjterveket, mert az orosz férfiak átlagéletkora 66,5 év a Telegraph szerint, vagyis sokan nem érnék meg a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Az orosz nők több mint tíz évvel élik túl a férfiakat – átlagéletkoruk 76,9 év –, de Putyin most mégis nekik adott engedményt.

Putyin tehát el akarja kerülni az őszi tiltakozási hullámot – a brit Independent szerint mindenáron. Ugyanakkor ez a brit lap azt is elemzi, hogy egyáltalán számít-e a népszerűségi index a mostani orosz belpolitikai helyzetben. Az újság kitér arra, hogy hamis nyugati vágyálmok azok, amelyek szerint Putyin most térdre kényszerült volna, és a nyugati szankciók hatottak volna Oroszország ellen. Az országban a szankciók okoztak drágulást, de a Krím bekebelezése bőven hozott annyi népszerűségi ugrást Putyinnak, hogy a mostani – az Independent szerint 20 százalékos – esést még nyugodtan szemlélje.

A gazdaságot ugyanis a szankciók nem sújtották annyira, hogy ez megingassa az orosz vezetésben a bizalmat: a 60 százalék fölötti lakossági támogatás nyugati vezetők esetében szinte csak áhított cél. (Mint említettük: Putyin 67 százalékon áll most.) Oroszország ráadásul az újra emelkedőben lévő olajárak miatt sincs akkora bajban. Harmincéves távlatban, a Szovjetunió összeomlása óta pedig az oroszok mostanában élnek a legjobb színvonalon, még ha nyugati közgazdászok – elsősorban az intézményi közgazdaságtan hívei szerint, akik szabad piacot és demokratikus intézményeket propagálnak – szerint élhetnének is jobban.

Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének valódi problémák Oroszországban: az elöregedés tényleg okoz gondot, és a tervezett reform gyakorlatilag a nyugdíj esélyétől fosztja meg az átlagosan valóban 66 évesen meghaló orosz férfiakat. (Még egyszer megismételjük: 65 évre emelkedne az ő korhatáruk, és ezen Putyin sem változtatna.) Ugyanakkor az Independent hangsúlyozza: a reform a férfiaknál csak 2028-ban lépne életbe, a nőknél pedig még később, 2034-ben! Tehát ez nem a most a korhatár közelében lévőket érintő intézkedéssorozat lenne. Ráadásul az Independent szerint a nők halálozásánál nincs nagy különbség az USA, az Egyesült Királyság és Oroszország között. Az igazi differencia a férfiaknál mutatkozik.

Moszkva, 2018. július 18.
„Nincs pénz” jelentésû felirat egy többek közt Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt (b, alul) ábrázoló transzparensen az orosz nyugdíjrendszer módosítása ellen tüntetõ ellenzéki tiltakozáson a moszkvai Szokolnyiki Parkban 2018. július 18-án. A napokban kerül az orosz törvényhozás alsóháza, az Állami Duma elé szavazásra elsõ olvasatban az a törvényjavaslat, amely a férfiak nyugdíjkorhatárát a jelenlegi 60 életévrõl 65-re, míg a nõkét 55 évrõl 63-ra emelné. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)
“Nincs pénz” jelentésû felirat egy többek közt Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt ábrázoló transzparensen az orosz nyugdíjrendszer módosítása ellen tüntető ellenzéki tiltakozáson a moszkvai Szokolnyiki Parkban
Fotó: Jurij Kocsetkov / EPA/ MTI

Az orosz férfiak egynegyede meghal 55 éves kora előtt, ez az arány mindössze 7 százalék Nagy-Britanniában. Vagyis négyszer akkora eséllyel halnak az orosz férfiak, mint a britek. (Munkahelyi és közlekedési balesetek, illetve az öngyilkosság okozza a döntő különbséget.)

Ám ez a különbség is eltűnőben van: Oroszországban terjed a vodka helyett a sör- és borfogyasztás, illetve javul a népesség élelmezése is, így a férfiak élettartama is növekszik, egy évtized múlva már érdemi változások is lehetnek ebben – és ekkor már tényleg sokan megérhetik a 65 éves nyugdíjkorhatárt.

Többek között Putyint is érintheti ez, és az Independent valójában azon filozofál, hogy az orosz elnököt hatalmi szempontból nem kellene, hogy érdekelje a népszerűség, s ez csak abból a szempontból lehet fontos számára, ha egyszer tényleg nyugdíjba vonul. Ekkor viszont fontos lehet számára, hogy mekkora felhalmozott politikai tőkével (azaz népszerűséggel) teszi ezt.

Mindez inkább csak találgatás, egy ukrán lap a Szegodnya ugyanakkor további részleteket közöl az orosz elnök által javasolt, az eredetinél mérsékeltebb nyugdíjintézkedésekről. Így a háromgyerekes anyák kedvezményeket kapnának: mintha Oroszország a magyar kormány háromgyerekes intézkedéseit venné alapul. Így a három gyermeket felnevelő nők már 57 éves korukban, a négy gyermekesek 56 éves korukban mehetnének majd nyugdíjba. Öt és több gyerek esetében pedig 50 évre csökken a korhatár. h

Szintén bejelentette Putyin, hogy a két éven belül nyugdíjba vonulók munkanélküli segélyét megduplázzák, és az orosz költségvetés hozzájárul majd olyan oktatási programok finanszírozásához, amelyek a lakosság képzettségi szintjét emelik. A falun élők nyugdíját egynegyedével fogják növelni – ezt is Putyin közölte.

Bármire is spekulál tehát a Kreml ura vagy a nyugati sajtó, az bizonyos, hogy az orosz elnök továbbra is „jóságos cárként” tett engedményeket, és ez nyilvánvalóan a politikai tőkéjét növeli – akár van versenytársa Oroszországban, akár nincs. Márpedig jelenleg gyakorlatilag egyedül áll a porondon, ha leszámítjuk a „katasztrófákat bejelentő” Medvegyevet.

Kiemelt kép: Jurij Kocsetkov/EPA/MTI


Nyugdíjprémium 2018: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben >>>

Nyugdíjprémium 2018: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben >>>

A kedvező negyedéves adatok alapján tényleg pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. Meg is mutatjuk, várhatóan mennyit.

2018 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, pontosabban a bruttó hazai termék (GDP). A közgazdászokon kívül ennek a nyugdíjasok is örülhetnek, hiszen ha a GDP bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, az novemberben nyugdíjprémiumot jelent.

A 4,4 százalékos második negyedéves bővülés nem garancia arra, hogy a tendencia folytatódik, azonban erősíti a reményeket, hogy a idén is lesz keret pluszpénzre. Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre ígéretet tett rá, ahogyan belengette 2019-re is.

Budapest, 2018. május 10. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az ünnepélyes eskütétele után az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. május 10-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A prémium összegét két szám szorzata adja:

  • a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,
  • a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.

Leegyszerűsítve: a GDP-növekedés és a 3,5 százalékos határ különbözete (tavaly 4,1-3,5=0,6) megszorozva a novemberben esedékes nyugdíj negyedével, de maximum 20 000 forinttal. Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy havi  nettó 80 ezer forintos nyugdíj felett minden érintett ugyanakkora mértékű prémiumot kap, ezalatt viszont arányosan kevesebbet.

13. havi nyugdíj helyett tűzoltás

2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén jelentette be, hogy a kormány 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés és az államháztartási hiánycél teljesülése esetén nyugdíjprémiumot ad a nyugdíjasoknak. Egy évvel a gazdasági világválság kirobbanása és egy éppenhogy elkerült államcsőd után ez szigorú feltételnek számított, ráadásul a bejelentés már csak azért sem aratott osztatlan sikert, mert a bizonytalan kifizetést az azévben véglegesen kivezetett 13. havi nyugdíj és a svájci indexálás (ami infláció mellett a nettó bérnövekedést is figyelembe vette) eltörlése utáni kompenzációnak szánták.

A világgazdasági válság hosszú árnyékot vetett, a magyar GDP bővülése először 2017-ben lépte át a 3,5 százalékos határt, tavaly meg is érkezett az első prémium. Ami éppen azoknak adott a legkevesebbet, akiknek a legtöbbet kellene jutattatni a gazdasági bővülés eredményeiből.

Mivel az elosztás arányos, a kispénzű nyugdíjasok kevesebbet, a több nyugdíjat kapók többet kapnak.

Simonovits András nyugdíjaszakértő korábban a 24.hu-nak elmondta: eredetileg az volt a törvényalkotó szándéka, hogy ha 3,5 százalék felett nő a gazdaság, akkor 80 ezer forintig fokozatosan visszaadja a 13. havi nyugdíjat a legszegényebb nyugdíjasoknak. Simonovits számításai szerint azonban csak 7,5 százalékos GDP-növekedés esetén kapna minden nyugdíjas havi 80 ezer forintot.

A plusz pénz nem csak emiatt keserédes öröm: a nyugdíjprémium – hasonlóan a szintén nyugdíjkorrekciós eszköznek tekinthető Erzsébet-utalványhoz – trükkös támogatás, ugyanis a kötelező nyugdíjemelésnél nem számít bele abba az összegbe, amiből a korrekciót elvégzik. Így a kormány úgy ad segítséget, hogy az alap probléma megoldását matematikai elterelő hadműveletekkel akadályozza meg.

A nyugdíjprémium, a kötelező nyugdíjemelés és az Erzsébet-utavány ellenére a nyugdíjasok helyzete továbbra sem rózsás. Bár az aktív réteg haszonélvezője a növekvő béreknek, az ezzel járó növekedő árakat a kisebb anyagi segítségek nem ellensúlyozzák. Az Azénpénzem.hu számítása szerint 2017-ben mindössze körülbelül minden tizedik nyugdíjas kapott kézhez nagyobb összeget, mint a tavalyi nettó átlagbér.


Több tízezren tüntettek Oroszországban

Oroszország tucatnyi nagyvárosában több tízezren tüntettek szombaton a nyugdíjkorhatár tervezett emelése ellen.

A megmozdulásokat a szakszervezetek, a kommunista párt és baloldali csoportok szervezték. Moszkvában mintegy tízezren gyűltek össze a város központjában, de tüntetés volt – bár kisebb – Vlagyivosztoktól Szentpétervárig több más városban is.

A tüntetők egy része Dmitrij Medvegyev miniszterelnök lemondását követelte a reform miatt, amellyel a férfiak esetében 60 évről 65-re, a nők esetében 55-ről 63-ra akarják emelni a nyugdíjba menetel korhatárát fokozatosan 2032-ig. A törvény tervezetét első olvasásban már jóváhagyta a parlament július 19-én.

Oroszországban jelenleg a férfiak esetében 67 év a várható élettartam, a nők esetében 77 év.

Ez nem reform, hanem nemzetellenes bűncselekmény

– jelentette ki Gennagyij Zjuganov kommunista pártvezető a moszkvai megmozduláson.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt ígérte, hogy a további parlamenti vita során lehetnek változtatások a tervezet szövegében. A reform szándékának bejelentése az ő népszerűségét is érezhetően csökkentette.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov