Egymást osztja a DK és a Fidesz a nyugdíj miatt
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a nyugdíjasoknak, az Orbán Viktor által bejelentett nyugdíjprémium, helyett inflációkövető nyugdíjemelés járna. Rónai Sándor, az ellenzéki párt szóvivője úgy fogalmazott, a kormány trükközik a nyugdíjemeléssel.
A jövő évi költségvetésben hamis inflációs adatot szerepeltet, így a nyugdíjak reálértéke tovább csökken, Szerinte erre utal, hogy a büdzsé 2019-ben 2,7 százalékos inflációval számol, míg a fideszes jegybank szerint legalább 3,1 százalékos lesz a pénzromlás.
A visszatartott pénz egy része a nyugdíjprémium, amely törvény szerint jár, nem kegyként, ahogy azt a miniszterelnök feltünteti.
Úgy viselkedik Orbán Viktor, mint egy tolvaj, aki miután kirámolta a házat néhány cuccot visszavisz a ház tulajdonosának, hogy aztán az hálálkodjon érte.
Rónai Sándor azt mondta, a Gyurcsány-kormány alatt kőbe volt vésve, hogy a kormány megvédi a nyugdíjak értékét, nem trükköztek az idősek pénzével.
Azok a Gyurcsányék beszélnek…
A Fidesz-frakció közleményében úgy reagált, hogy Gyurcsányék a nyugdíjak értékét hagyták romlani, a nyugdíjprémium még csak eszükbe se jutott. Azok a Gyurcsányék beszélnek, akik kormányzásuk alatt saját zsebüket tömték, de a nyugdíjasoktól elvettek egy havi nyugdíjat.
A 2006-ban megalakult Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány alatt több mint 7 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, mert a nyugdíjas-inflációt követő nyugdíjemelést sem biztosították.
A Fidesz-KDNP kormányzása óta törvény garantálja a nyugdíjak értékének megőrzését és az ország történetében először tavaly fizettek nyugdíjprémiumot, amire idén is számíthatnak az idősek. Ha a tényleges éves infláció magasabb lenne a becsültnél, akkor a kormány novemberben kompenzálja azt. (mti)
Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Itt a kegyetlen vége a nyugdíjnak?
Tényleg ennyire borzalmas jövő vár ránk? Valóban össze fog omlani a nyugdíjrendszerünk? A jövő „nyugdíjasai” már nem számíthatnak semmiféle nyugdíjra?
Egy aktuális kutatás eredménye szerint a harminc év feletti, de még nem nyugdíjas magyar emberek így vélekednek a jövőre vonatkozóan a nyugdíjrendszerről: [1]
„A válaszadók 78%-a úgy véli, hogy fontos, hogy félre tudjanak tenni nyugdíjas éveikre. A válaszadók 71%-a arra számít, hogy nyugdíjas éveikre már összedől az állami nyugdíjrendszer.” [1]
A számadatok azt mutatják, hogy a lakosság nagy része már egyáltalán nem reménykedik az állami nyugdíjba, helyette saját nyugdíjcélú megtakarítási formát választott, ezzel gondolva a későbbi évekre.
Vajon Ön is így vélekedik erről? Válaszoljon a következő kérdésünkre!
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Kalóz Gyöngyi
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
[1] portfolio.hu- A magyarok több mint kétharmada szerint összedől az állami nyugdíjrendszer
letöltés ideje: 2018.09.26 15:52
https://www.portfolio.hu/befektetes/ongondoskodas/a-magyarok-tobb-mint-ketharmada-szerint-osszedol-az-allami-nyugdijrendszer.298754.html
Fotó: pixabay.com
134 ezer forint lehet az átlagnyugdíj, de a kincstár nem árulja el a pontos összeget
Nincs könnyű helyzetben, aki az átlagnyugdíjjal kapcsolatban szeretne képbe kerülni. Az mfor.hu cikke szerint az utolsó, még a nyugdíjbiztosító honlapján megtalálható adat a 2017. júniusi állapotokat mutatja, akkor az öregségi nyugdíjban részesülőknek járó teljes ellátás egy főre jutó havi átlaga 124 278 forint volt.
A portál május óta három alkalommal érdeklődött az azóta adatkezelővé vált Magyar Államkincstárnál, hogy megtudják, hogyan alakultak idén a nyugdíjkifizetések, mennyit kap átlagosan az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött idős ember, illetve mennyi jutott az egyéb járandóságokból az érintetteknek. Hiába: még csak annyit sem közöltek, hogy nem áll módjukban a rendelkezésre bocsátani a kért információkat.
A lap saját számításai szerint a jövőre tervezett 2,7 százalékos nyugdíjemeléssel 134 ezer forintra emelkedhet az átlagnyugdíj összege.
A nettó átlagkereset jelenleg 216 ezer forint, ami a jövő év elején – az őszi bértárgyalásokat beharangozó hírek alapján – várható mintegy 10 százalékos emelés után 237 600 forint lehet. Vagyis az átlagbér 56 százalékát fogja kitenni az átlagnyugdíj 2019-ben.
Kép: 24.hu/Berecz Valter
Szívük szerint 57 évesen nyugdíjba vonulnának a magyarok
A Népszava cikke szerint ellentmondásos kép bontakozik ki egy friss kutatásból a lakosság nyugdíjas évekről való gondolkodásáról: bár a többség komolyan tart anyagi helyzete romlásától, egyre kevesebben tesznek félre nyugdíjcélra. Az anyagi – például a lakásfenntartással kapcsolatos problémákat – nyugdíjkorhatáron túli munkavállalással tervezik majd megoldani, miközben szívük szerint már 57 évesen nyugdíjba vonulnának.
A 30-59 éves korosztályban negyedik alkalommal végzett kutatás eredményeiről Kuruc Péter, a K&H biztosító életbiztosításokért felelős vezetője beszélt a lapnak. Mint mondta: a korábbi évekhez képest – saját bevallása szerint – többeknek van most megtakarítása, ám így az átlagosan félretett összeg is kisebb. Míg 2 éve a megtakarítással rendelkezőknek átlagosan 2,3 millió forintjuk volt, addig most csak 1,8 millió forintra rúg az összeg. A válaszolók harmadának csak kevesebb mint félmillió forintos megtakarítása van, 42 százalékuk pedig csupán egyetlen hónapot tudna kihúzni fizetés nélkül a tartalékaiból.
Nem invesztálunk az egészségünkbe
A felmérés során megkérdezettek csupán 20 százaléka tett már félre a nyugdíjas éveire: átlagosan 364 ezer forintot. Harmaduknak viszont semmilyen megtakarítása nincs. Holott csupán minden ötödik megkérdezett gondolja úgy, hogy meg tud majd élni az állami nyugdíjból, tízből nyolcan pedig úgy vélik: az állami juttatás mellett szükség van az öngondoskodás mielőbbi megkezdésére is.
A K&H felmérése során ezért azt is megvizsgálták: mit tesz a mai 30-59 éves korosztály egészsége megőrzése érdekében. Több mint kétharmaduk nem megy táppénzre, inkább betegen is dolgozik, felük nem jár rendszeresen szűrővizsgálatokra és nem is sportol semmit. Ennek ellenére a megkérdezettek csaknem fele úgy gondolja, jobb egészségügyi állapotnak örvend majd idősebb korában, mint egy átlag nyugdíjas.
Kép: 24.hu/Berecz Valter
Igazságtalan a nyugdíjemelés, és már az inflációnál is kisebb
A jövő évi költségvetés 2,7 százalékos inflációval számol, így ennyi lehet a nyugdíjemelés is, hiába prognosztizál már a jegybank is 3,1 százalékos pénzromlást. A nyugdíjasok tehát megint nem járnak jól, hiszen az infláció ellensúlyozására sem lesz elég az év eleji emelés, csak arra számíthatnak, hogy jövő novemberben kapnak nyugdíjkorrekciót.
Megeszi az infláció a nyugdíjakat, és a kanyarban sincsenek a béremelkedéshez képest, ezért a nyugdíjas szervezetek a problémák orvoslását sürgetik. A HírTV összeállításában célként már pontos szám, 12 százalékos nyugdíjemelés is elhangzott. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) Nyugdíjas tagozatának elnöke, Juhász László lapunknak annyiban finomított a dolgon, hogy nem mondtak ki konkrét számot, de azért megjegyezte,
elfogadnák a 12 százalékos nyugdíjemelést.
Egyetértés van a szervezetek között abban, hogy a nyugdíjemelés metódusa nem igazságos, és hogy más alapokra kellene helyezni a jelenlegi, inflációkövető modellt.
Át kellene írni a nyugdíjemelés szabályát
Több okból is:
- a jelenlegi szabály nem bérkövető, hanem inflációkövető, ezért az újonnan megállapított nyugdíjak jóval magasabbak, mint a régebbiek.
- A százalékos nyugdíjemelés tovább növeli a kisebb és nagyobb nyugdíjak közötti szakadékot.
- Nagyok a nemek és a régiók közötti nyugdíjkülönbségek, és tovább nőnek az emeléssel.
Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály ezért szorgalmaz differenciált, és a tervezett, 2,7 százalékos inflációnál nagyobb nyugdíjemelést. Az inflációkövető nyugdíjemelés ugyanis csak szinten tartást jelent. Sőt, mivel az átlagos inflációt veszik figyelembe, nem a nyugdíjas fogyasztói kosarat, az értékmegőrzés is kérdőjeles – érvelt a Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Györgyi.
Óriási a lemaradás a bérektől
A bérkiáramlás 10 százalék feletti, így óriási szakadék támadt a bérek és nyugdíjak között, és csak tovább nő, ha nem változik semmi.
A Pénzügyminisztériumban viszont a lapunknak adott válasz alapján nem így érzik:
A kormány garantálja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. 2011 és 2017 között a nyugdíjak átlagosan több mint 26 százalékkal nőttek, a vásárlóerő pedig mintegy 10 százalékkal. A gazdaság erősödik, hatodik éve emelkednek a bérek. A kormány arra törekszik, hogy a nyugdíjasok is érezzék a gazdasági növekedés pozitív hatását, ezért már három alkalommal adtunk 10 000 forint értékű étkezési Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak, és tavaly, Magyarország történetében először nyugdíjprémiumot is tudtunk fizetni, amire várhatóan idén ősszel és jövőre is lesz lehetőség.
A nyugdíjas szervezetek szerint azonban a nyugdíjprémium és az Erzsébet-utalvány is csak aprópénz, nem épül be a nyugdíjba, és nem is biztos. Aki azt hiszi, hogy ettől több lesz a nyugdíja, az téved.
Fotó: Mohai Balázs / MTI
A Pénzügyminisztérium 2011-ig nyúlt vissza, de ha az utóbbi három évet nézzük, az derül ki, hogy
- 100 forintnyi bér mintegy 140-re növekedett, miközben
- 100 forintnyi nyugdíj 110 körülire.
Ez a nyugdíjak leértékelődését jelenti, és a nyugdíjasok elszegényedéséhez vezet. Juhász László szerint ráadásul az árak előbb-utóbb a kiáramló bérekhez fognak igazodni, nem a szerényebb nyugdíjakhoz.
Az Országos Nyugdíjas Parlament minimális célja, hogy az átlagos emelés azonos legyen az idei GDP-növekedéssel. Azaz 3 helyett 4,5 százalék legyen. A nyugdíjemelés növekményét pedig használják fel nyugdíjkorrekcióra úgy, hogy az átlag alatti járandóságúak kapjanak belőle.
Azt szorgalmazzák, hogy az idei bérnövekedés (12 százalék) és infláció (3 százalék) átlaga, vagyis 7,5 százalék legyen a nyugdíjemelés.
Juhász László szerint inkább a vegyes indexálásra kellene koncentrálni, nem a svájcira. Ha például 25 százalékban vették volna figyelembe az idei bérkiáramlást, és 75 százalékban az inflációt, akkor már az idén is 5,25 százalékos nyugdíjemelés lehetett volna. Aztán lehetne fokozatosan változtatni az arányokon.
Háromszorosára kellene emelni a minimálnyugdíjat
A legkisebb öregségi nyugdíj összegét (ami 2008 óta változatlanul 28 500 forint) radikálisan fel kell emelni, visszamenőlegesen, az infláció mértékével – jelentette ki Karácsony Mihály. Még akkor is, ha minimálnyugdíjat nagyon kevesen kapnak, inkább egy viszonyszám, ami alapján 14 ellátást folyósítanak, például a gyest is.
- A KSH adatait alapul véve 2008 és 2015 között több mint 25 százalékos volt az infláció, plusz az idén 3 százalék körüli lehet. Ergo mintegy 28 százalékos emelés kellene, ami nagyjából 8000 forint.
De nagyon sokan a minimálnyugdíjnál, sőt 25 ezer forintnál is kevesebbet kapnak.
Juhász László szerint a jóval az átlag alatti nyugdíjakra legalább a GDP-növekedéssel egyenlő emelést kellene adni, már idén. És el kellene érni, hogy akárcsak a minimálbér, a legkisebb öregségi nyugdíj is elérje a létminimumot. Ezek szerint
mivel az egy fős nyugdíjas háztartásban legutóbb 81 405 forint lett a létminimum értéke, ennyi kellene legyen a minimálnyugdíj.
Jankovics Györgyi szerint a nyugdíjemelésnél jó kiindulás lehet a GDP-növekedés és a svájci indexálás is. A differenciált nyugdíjemelést viszont csak úgy tudja támogatni, ha azt nem a nyugdíjalapból fedezik, hanem más forrásból. Ezt mondatja vele a szociális érzékenység, és az, hogy a nyugdíj alapelve (a nyugdíj a ledolgozott évek és a befizetett járulékok után járó jövedelem) biztos pont maradjon.
Van miből fizetni
Juhász László szerint a nyugdíjrendszer észre sem vette, hogy nagyjából 600 ezer kivándorolt magyar már nem itthon fizet járulékot, és azt sem, hogy a munkáltatói járulék helyére 2012-ben belépő szociális hozzájárulási adóból (szocho) egyre kevesebbet irányítanak a nyugdíjalapba. Idén 79,5 százalékot, jövőre már csak 70,22 százalékot. Évek óta pluszban van a nyugdíjkassza, mintegy 400 millió forinttal több folyt be az utóbbi években, mint amennyit kifizettek.
A Nyugdíjbiztosítási Alap egy költségvetési sor, és mint ilyen, politikai döntés függvénye, hogy mennyi – nyomatékosította mindhárom nyilatkozó. Politikai döntés az is, hogy mit kell finanszírozni a nyugdíjalapból. Amíg van költségvetés, nyugdíjbiztosítási alap, addig a nyugdíjrendszer fenntartható, a többi csak tervezés kérdése – magyarázta Karácsony Mihály. Amíg 4 százalék feletti a növekedés, nincs okunk aggódni. Egy dolog gátolhatja a nyugdíj fenntarthatóságát: az ország versenyképessége. És bár a mutató nagyon nincs rendben, így sincs fenntarthatósági probléma.
Orbán régebben kereste az idősek kegyeit
Ősszel összehívják a megyei, majd az országos nyugdíjas parlamenteket, összegyűjtik a problémákat, a megoldási javaslatokat, és közös álláspontot alakítanak ki, amit elküldenek a döntéshozóknak. Kapcsolatot szeretnének a kormánnyal, hogy legyen párbeszéd a nyugdíjas szervezetek, a szakértők és a döntéshozók között. Mert 2010 óta nincs párbeszéd sem a nyugdíjas, sem az idős, sem a szociális politikában. Régen volt az idősügyi tanács, majd az idősek tanácsa, ahova mindig elment Orbán Viktor. A Nyugdíjas Parlament is meghívja őt, de hiába. Egyszerűen rátolják a jogszabályokat a nyugdíjasokra – nehezményezte Jankovics Györgyi, aki szkeptikus azzal kapcsolatban, érnek-e el eredményt.
Karácsony Mihály sem túl optimista. De, mint mondta, jó lenne, ha a nyugdíjat nem csak kiadásnak tekintenék. Hiszen a nyugdíjasok is fizetnek mindenféle adót, amikor felélik a járandóságukat. A háztartási munkából is kiveszik a részüket, ami hozzájárul a GDP-növekedéshez. Juhász László is csak a reméli, hogy ha szakértőik jól alátámasztják, akkor előbb-utóbb értő fülekre talál, amit mondanak.
Kiemelt kép: Balázs Attila / MTI
Éles kettősség: Így osztódik a magyar nyugdíjtársadalom?!
A korrekció minden évben kiemelt szerepet kap a nyugdíjhírek között. Idén azonban kedvezőtlen nyilatkozat került napvilágra. Önöket kérdeztük, hogy ennek milyen hatására számítanak. Íme a meglepő eredmények!
Ahogyan korábbi cikkünkben megírtuk, idén nem számíthatnak a nyugdíjasok annyi korrekcióra mint tavaly, hiszen az áremelések nem haladták meg a nyugdíjemelést.
Ez azt vonja magával, hogy nem kapnak annyi plusz kiegészítést sem az érintettek.
Kíváncsiak voltunk, hogy mindez hogyan érinti Önöket. Kérdésünkre, a nem reprezentatív felmérésünk során, az alábbi válaszok érkeztek. 
Igazán meglepő eredmény érkezett, hiszen a válaszadók majdnem felét nem foglalkoztatja a nyugdíj-kiegészítés ezen témaköre igazán!
Ettől kicsivel kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy elég rosszul érinti majd a változás.
És mindössze 8,9% százalék gondolja úgy, hogy ha adnak de keveset, még mindig jobb mintha nem adnának semmit.
Véleményem szerint ez a jelenlegi álláspont számos kérdést felvet. Hiszen egy kis részt leszámítva, majdnem fele- fele arányban vannak akiknek ez nehézséget okoz és akiket nem érdekel.
A felvetés adja a kettősséget, vagy alapból érzékelhető eltérés a nyugdíj- témák között? Az időskori ellátásban részesülőknél éles határvonal húzódik mind ellátottságban mind érdeklődésben? Valóban ennyire megosztott lenne a magyar nyugdíjastársadalom?
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
foto:pixabay.com
A magyarok 71%-a szerint bedől a nyugdíjrendszer
A Portfolio.hu a K&H kutatása alapján azt írja, csak a magyarok 21%-a számít arra, hogy kényelmesen megélhet majd nyugdíjából. A harminc évnél idősebb, nem nyugdíjasok között végzett felmérés szerint a megkérdezettek 67%-a csak három hónapot tudna kihúzni megtakarításaiból, alig 11% tudna két évig elélni tartalékaiból.
A válaszadók 72%-a nem megy táppénzre, próbál betegen is dolgozni.
A most 30 éves magyarok átlagosan arra számítanak, hogy 70 évesen tudnak nyugdíjba menni.
Átlagosan 57 évesen már szívesen nyugdíjba vonulnának a válaszadók, akiknek
a 71%-a arra számít, hogy nyugdíjas éveire már összedől az állami nyugdíjrendszer, 11% pedig arra, hogy egyáltalán nem kap majd nyugdíjat.
A legtöbben úgy vélik, jövedelmük alig 40%-át kapják nyugdíjasan.
A magyarok szerint 102 ezer forint kell a túléléshez átlagosan, de kényelmesen 243 ezer forintból lehetne kijönni. Az emberek 79%-a nyugdíjasként is dolgozna, hogy kiegészítse bevételeit, 45%-uk számít nélkülözésre. 28% szerint ugyanakkor lesz pénze még a hobbijára is.
Kiemelt kép: MTI /Balázs Attila
A nyugdíjrendszer mehet a kukába, emelni kell a korhatárt
A Népszava szerint a nyugdíjrendszerrel csak azok szerint nincs baj, akik magas fizetésük után sok százezres nyugdíjat kapnak. Arról megoszlanak a vélemények, mikor és merre kell lépni, de az egyik legismertebb szakértő, Simonovits András nemrég mielőbbi változtatásokat sürgetett.
A lapnak Farkas András ugyanakkor azt mondta: azzal, hogy az 1957-ben születetteknél már 65 év a korhatár, egy szintre kerültünk a reformokban elől járó országokkal. A magát „nyugdíjgurunak” nevező szakember szerint legközelebb 2030 után kell biztosan emelni a korhatárt, ahogy az mások is 67 évre tolták ki.
Nem tartható, hogy életünk első és utolsó 25-30 évét ellátottként éljük
– érvelt a szakértő, utalva rá, hogy a fiatalok egyre később kezdenek dolgozni.
Az, hogy az Orbán-kormány mit tervez, nehezen követhető, de Varga Mihály pénzügyminiszter éppen a héten erősítette meg, hogy jövő júliustól újabb 2 százalékkal kurtítják meg a jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, aminek nagyobbik része a nyugdíjak fedezetét biztosítja. Farkas András úgy számol, hogy az adó egy százaléknyi csökkentése 50-70 milliárdos bevételkiesést jelent, amit hosszú távon nem tud kezelni a költségvetés.
Előbb-utóbb emelni kell a befizetéseket, hogy tartani lehessen az idősek ellátásának mostani szintjét.A Századvég Alapítvány idei időskutatása szerint anyagi gondokkal küzd a magyar nyugdíjasok 61 százaléka. Az időskori ellátásokra Magyarország csak 0,3 százalékkal költ többet, mint 2008-ban. Megoldási javaslatok a kormánynak a tanulmányban nincsenek.
Több gyermek, több nyugdíj
A Népszavának Gál Róbert Iván, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa azt mondja, át kellene térni a gyermekvállalás alapján történő nyugdíj-megállapításra, illetve a fokozatos nyugdíjba vonulásra. Magyarországon a dolgozók nem teszik félre jövedelmük egy részét idős korukra, mert felosztó-kirovó rendszer működik, az aktív korúak járulékaiból fizetik a nyugdíjakat.
A baj ott van, hogy nem az illető nyugdíjas által létrehozott emberi tőke, azaz az általa felnevelt gyermekek járulékfizető képessége a nyugdíjmegállapítás alapja, hanem azok a befizetések, járulékok, amivel az előtte járó generáció nyugdíjához hozzájárul.
Azt kellene alapul venni, hogy valaki hány gyereket vállalt, mennyit költött iskoláztatásukra. A gyermekteleneknek ez nem jelent hátrányt, ők azt a pénzt, amit nem költenek gyermeknevelésre, tőkeként halmoznák fel, tovább dolgoznának.
A szakember szerint még így emelni kellene a nyugdíjkorhatárt, éspedig automatikusan, a várható élettartam növekedéséhez kötve.
Gál Róbert Iván szerint a rugalmas nyugdíjba vonulás (többféle korhatár alkalmazása) helyett a fokozatos nyugdíjba vonuláson, a munka és a nyugdíj összekombinálásában kellene gondolkodni.
Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
A nyugdíjas évek ellehetetlenítése következik?
A legújabb becslések szerint a nyugdíjkorhatárt 72 évre akarják emelni a közel jövőben annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer ne omoljon össze. Valóban ez lenne a legjobb megoldás? Nézzük, hogyan vélekednek erről Önök…
Vitathatatlan választ adott a múlthéten közzétett nem reprezentatív szavazásunk arról, hogy hogyan vélekednek Önök a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban. A közvéleménykutatás eredménye az alábbi diagramon látható:
A szavazás eredménye azért vitathatatlan, mert a válaszadók nagy része a nyugdíjkorhatár emelés ellen voksolt, tehát számukra mindenképpen negatív hatással bír ez az új javaslat.
A válaszadóknak több mint a fele gondolja úgy, hogy a nyugdíjas éveket ellehetetleníti a nyugdíjkorhatár emelése, és számukra ez egy elfogadhatatlan megoldás.
A másik többséget képezik 35%-os válaszadási aránnyal szintén a nyugdíjkorhatár emelés ellen szavazók, akik szerint létezik más módszer is, amivel a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá válhat. Ilyen alternatívákat jelentenek például a járulékfizetők-, valamint a születendő gyermekek számának növekedése, melyek a stabilitáshoz vezethetnek.
Csupán a voksolók 9%-a gondolja úgy, hogy csakis a nyugdíjkorhatár emelése jelenthet megoldást a jelenlegi helyzetben. Szerintük szükséges ez az intézkedés, nem látnak más lehetőséget a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát tekintve.
És mindössze a szavazók 2%-a nem foglalkozik egyáltalán a nyugdíjjal kapcsolatos témával. Ez a szám annyira csekély, hogy ez is lehet egy visszajelzés, miszerint a polgárok nagy része tájékozott a nyugdíjhoz kötődő intézkedéseket illetően.
Másik fontos visszajelzés a szavazás alapján, amit már fentebb is érintettünk, hogy a közvéleménykutatás eredménye szerint szinte senki sem ért egyet a nyugdíjkorhatár emeléssel kapcsolatban. Tehát szükségszerű lenne más szemszögből megközelíteni a problémát és más megoldást találni.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Kalóz Gyöngyi
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Fotó: pixabay.com
A januári nyugdíjemelés elmaradhat a várható inflációtól
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb makrogazdasági jelentése szerint a jövő évre időzített nyugdíjemelés nem lesz elegendő az áremelkedés ellensúlyozására – írja az mfor.hu. A jegybank szerint ugyanis 2019-ben 3,1 százalékos inflációra lehet számítani, a kormány pedig 2,7 százalékos nyugdíjemelésről döntött tavasszal, amit a 2019-es költségvetés megszavazásával a parlament is megerősített.
A gazdasági portál szerint, amennyiben beválik az MNB előrejelzése, a nyugdíjasok 0,4 százalékponttal alacsonyabb emelésben részesülnek januárban, mint a várható infláció. Hozzáteszik: ha bekövetkezik az eltérés, a kormány jövő novemberben kipótolja a nyugdíjakat.
A novemberi nyugdíjpótlásra idén azért nem kerül sor, mert az év eleji 3 százalékos nyugdíjemelés magasabb volt, mint az év egészére várt 2,8 százalékos árindex. Kormánypárti nyilatkozatok alapján azonban mégis lehet számítani valamiféle kiegészítésre – teszik hozzá. (Fotó: MTVA bizományosi / Faludi Imre)