Az MTVA rovására tenné lehetővé a korkedvezményes nyugdíjat a Jobbik

Törvényjavaslatot nyújt be a Jobbik a férfiak korkedvezményes nyugdíjazásáért. Ennek fedezetéül a közmédiától vonnának el évi negyvenmilliárd forintot – közölte sajtótájékoztatóján Ander Balázs, a párt országgyűlési képviselője a Hír TV beszámolója szerint.

A politikus rámutatott, hogy a magyar férfiak egészségi állapota rosszabb, mint a nőké, akiket megillet a 40 év utáni nyugdíjazás lehetősége, és várható élettartamuk is kevesebb. A férfiak egy része gyakorlatilag a haláláig dolgozik – hangsúlyozta.

Szerinte a kormány a „költségvetésre veszélyes elemekként”, „kizsigerelendő munkaerőként”, „halálukig dolgoztatható igavonó baromként” tekint honfitársainkra, akik ennél jóval nagyobb megbecsülést érdemelnének.


A Jobbik jobb nyugdíjrendszert ígér

Sneider Tamás célja, a valós és aktuális társadalmi gondok orvoslása.

A Jobbik elnöke 50 ezer forintra emelné az öregségi nyugdíj legkisebb összegét a jelenlegi 28500 forintról.

Emlékeztetett rá, hogy tíz éve nem változott a jelenleg megalázóan alacsony nyugdíjminimum, amely az alapvető megélhetést sem teszi lehetővé.

A nyugdíjrendszer átalakítása évek óta várat magára, a nyolc éve regnáló kormány megszüntette a korkedvezményes nyugdíjat, a nyugdíjemeléseket csak a luxusnyugdíjakban részesülők érzik.

A Jobbik a kis- és közepes nyugdíjak méltányos és differenciált emelését szorgalmazza, ennek lenne első lépése a legalacsonyabb öregségi 50 ezer forintra emelése.

Ugyanígy kezdeményezi – immár sokadjára –, hogy a férfiak is  nyugdíjba vonulhassanak 40 évnyi munka után. Jelenleg évente körülbelül nyolcezer 60-64 év közötti férfi hal meg.

Ez azt jelenti, hogy ötből három férfi nem éri meg a 65 éves kort.

Nekik esélyük sincs a nyugdíjra, a családjukkal, unokáikkal töltött nyugdíjas évekre. Ők a munkából a temetőbe mennek.

A Jobbik meghagyná a 25 év alatti és 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt. Ennek kivezetése elfogadhatatlan.

A lépés a nyugdíj előtt állók elhelyezkedését lehetetleníti el még jobban, hiszen az 55-64 éves korosztályba tartozóknak nagyjából a fele rendelkezik bejelentett állással. A Jobbik a nyugdíjas munkavállalók adókedvezménye mellett fenntartaná a nyugdíj előtt állók adókedvezményét is.

Kiemelt fotó: MTI / Illyés Tibor


Jobbik: Szabolcsot ellepték az ukrán Fidesz-szavazók

Adorján Béla megyei elnök a Hír TV Egyenesen című műsorában azt mondta: a vásárosnaményi csalásnál korábban említett 5300 embernél is jóval többet, tízezer főnél is többet jelentettek be illegálisan a megye településeire.

A jobbikos politikus a fideszes járási hivatalok, polgármesterek, a térség parlamenti képviselőjének és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség összejátszásáról beszélt.

Vannak olyan házak, ahová száz, vagy akár kétszáz ilyen embert is bejelentettek.

Adorján Béla azt mondta, mindez rendszerszintű és maffiaszerű, hiszen egy járási hivatal adminisztrátorának, amikor leül a számítógép elé, látnia kell, hogy egy adott ingatlanban már vannak hetvenen.

Neki kutya kötelessége lenne hivatalból elrendelni a vizsgálatot.

A Jobbik korábban közölte, feljelentést tesz a vásárosnaményi ügyben, az esetet jelezte a helyi választási bizottságnak. 

Korábban a Hír TV Célpont című műsora mutatta be, hogy a határszélre százával telepítették be azokat a magyar nyugdíjjal csábított ukránokat, akik új állampolgárságukkal szavazni is tudnak. Gyurcsány Ferenc ezt fideszes  szavazatvásárlásnak nevezte.

Mint korábban megírtuk, a magyarok 70 százaléka nem ért vele egyet, 40 százaléka el is venné a határon túli magyarok szavazati jogát. A társadalom negyede az állampolgárságtól is megfosztaná a 2010 óta honosított egymillió embert. Még a Fidesz-szavazóknak is csak a 37 százaléka ért egyet a szavazati jog 2010 utáni kiterjesztésével.

Buják, 2014. október 12.
Pálok Tímea bujáki népviseletben szavaz a Glatz Oszkár Művelődési Központban, a 2-es számú szavazókörben az önkormányzati választáson 2014. október 12-én.
MTI Fotó: Komka Péter
Gyurcsány ráérzett: sokan elvennék a határon túliak jogait
70 százalék nem ért vele egyet, 40 százalék el is venné a határon túli magyarok szavazati jogát. A társadalom negyede az állampolgárságtól is megfosztaná a 2010 óta honosított egymillió embert.

Kiemelt kép: MTI / Deme Dániel


Ezt főzték ki a pártok a jövő nyugdíjasainak

Megírtuk, hogy bár elítélik a 3000 milliárd forintos einstandot, az ellenzéki pártok egyike sem állítaná vissza a magánnyugdíjpénztári rendszert, a támogatottságát tekintve mérhetetlen Bokros Lajos-féle Modern Magyarország Mozgalom kivételével.

Budapest, 2017. március 20.
Idős nyugdíjas nő távozik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatának épületéből a főváros XIII. kerületében, a Váci út 73-nál.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
„A Fidesz az ellopott pénzt már felélte”
A magánnyugdíj-einstand vállalhatatlan lépés volt az ellenzék szerint, de nem sírják vissza a korábbi pénztári rendszert sem.

Más ötleteik vannak arra, hogy a jövőben jobb legyen a nyugdíjasoknak – derült ki körkérdésünkre adott válaszaikból. A kormánypártok ezúttal sem reagáltak megkeresésünkre.

Béremelést és alapnyugdíjat

Az LMP jelentős béremelést szorgalmazna, ami növelné a járulékfizetést, és lehetőséget adna több megtakarításra. A magasabb béreket a sokkal jobb oktatás és egészségügy, a magasabb hozzáadott-értékű munka tenné lehetővé, ezért a zöldpárt ezekbe fektetné az ország pénzét. Az öngondoskodás adókedvezményét fenntartanák. Emellett csökkentenék a munkára rakódó terheket (a személyi jövedelemadót és az egészségügyi járulékot), amivel fehéríteni lehetne a gazdaságot. A több legális munka több befizetést jelent, így a korábban feketén dolgozók is növelhetik a nyugdíjalapjukat – fejtették ki.

Hosszabb távon pedig az univerzális alapnyugdíj létrehozását tűzték ki célul, ami minden időskorúnak biztosítja a létminimumot.

Látványsportok helyett a nyugdíjmegtakarításokat támogatnák

Az Együtt olyan új rendszer kialakítását javasolja, amelyben a rendszeres, kis összegű nyugdíjcélú megtakarításokat a jelenleginél nagyobb arányú, célzott állami támogatásokkal ösztönöznék.

Azokat segítenék a jelenleginél sokkal jobban, akiknek nagy erőfeszítést jelent akár havi pár ezer, esetleg 10-20 ezer forint megtakarítása is. Mondjuk havi 5 ezer forint megtakarítás mellé 5 ezer forintot adna az állam, felette pedig csökkenne a támogatás. Fedezetét legalább részben a ma létező aránytalan és átgondolatlan adó- és cafeteria-kedvezmények rendszerének átalakításával teremtenék elő.

A cafeteria (az adómentes, a béren kívüli és az egyéb juttatások) rendszerét úgy alakítanák át, hogy kiemelt adó- és járulékkedvezménnyel ösztönöznék a nyugdíjcélú munkáltatói hozzájárulásokat, szemben a mai rendszerrel, amely a látványsportok látogatását (adómentesen) és a luxusnyaralást támogatja (a SZÉP-kártya kedvezményes 34,22 százalékos adózású) elsődlegesen, és már alig ad támogatást nyugdíjcélra (ennek közterhe az idén 40,71 százalék). Ezenkívül újraszabályoznák az önkéntes nyugdíjpénztárak működését és erősítenék köztük a versenyt.

A Demokratikus Koalíció csak annyit írt, elkötelezettek az alkotmányosan garantált társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mellett és úgy ösztönöznék a nyugdíjcélú magánmegtakarításokat, hogy az a kisebb keresetűek számára is elérhető legyen.

Új megtakarítási formát kell létrehozni

Az MSZP kiemelte, szükség van olyan megtakarításra, ami csak a nyugdíjba vonuláskor vehető fel. Itt arra céloztak, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakból 10 év után kivehető a megtakarítás. Ezen szerintük változtatni kellene.

Úgy vélik,

a nyugdíjrendszerből már középtávon sem fognak az emberek a megélhetéshez elegendő nyugdíjat kapni.

Talán az lenne a célszerű, ha a foglalkoztatók a nyereségadó terhére fizetnének tagdíjat, de úgy, hogy a tagoknak is kelljen fizetni az új pénztárba – vetették fel. Szerintük ez sokkal hasznosabb lenne, mint a mostani tao-támogatási rendszer. Ha nem a nyugdíjjárulék terhére történne a megtakarítás, akkor nem lenne hiánya a társadalombiztosítási rendszernek, ráadásul a későbbi nyugdíj összege sem csökkenne – tették hozzá.

Az MSZP szerint olyan új megtakarítási forma kell, amit a politika még nem járatott le és az emberek hisznek benne. Az új modellt olyan garanciákkal támogatnák meg, amelyek szavatolnák, hogy a politika még egyszer ne vehesse el a nyugdíjcélú megtakarításokat. A megmaradt pénztárakat pedig átalakítanák úgy, hogy az új megtakarításokat is kezelhessék. Abban sem biztosak, hogy a felosztó-kirovó rendszer mellett kell maradni.

A Párbeszéd öngondoskodási célra megfelelőnek tartja a jelenlegi önkéntes nyugdíjpénztári rendszert, és támogatják a cafeteriás megtakarítási juttatásokat. A legalacsonyabb összegű állami nyugdíjakat viszont jelentősen megemelnék.

Tartalékot képeznének gazdasági krízis esetére

A Jobbik szerint nem nyugodhatunk bele abba, hogy nincs tartalék az állami nyugdíjrendszerben, nincs megtakarítás. Ezért ők tartalékot képeznének arra az esetre, ha valamikor komoly gazdasági krízis állna elő és a járulékok befizetései nem fedeznék a nyugdíjkiadásokat. Szakértők szerint egyébként ez akár már 2030-ra is bekövetkezhet:

Közeleg a magyar nyugdíjrendszer összeomlása
A demográfiai cunami elsöpri a nyugdíjunkat a következő évtizedekben.

A jobboldali párt által elgondolt állami nyugdíjalap hasonló elven működne, mint más, fejlettebb országokban és egyben a magyar gazdaság egyik hajtóereje is lenne befektetéseinek köszönhetően. A létrehozás gazdasági alapját a remélhetőleg hosszabb távon fennmaradó béremelkedések tennék lehetővé, hiszen ennek mértékétől függően nemcsak járulékcsökkentéseket lehet végrehajtani, hanem tartalékokat is lehetne képezni – vetették fel. A jelenlegi piaci nyugdíj-előtakarékossági formákon nem változtatnának ők sem, a támogatásokat fenntartanák. Viszont azt szeretnék, ha az egyéni nyugdíjmegtakarítások is a magyar gazdaságot szolgálnák. Ezért a piaci szereplők mellé szeretnének egy állami többségi tulajdonú céget is beiktatni.

Egyeztetve a piaci szereplőkkel nyugdíjtudatossági programot indítanának, ösztönözve az embereket a megtakarításokra.

És mivel ők is fontosnak tartják, hogy tiszta, érthető, átlátható legyen a nyugdíjrendszer, megszüntetnék a szociális hozzájárulási adót (szocho) és visszatérnének a munkáltatói nyugdíjjárulékhoz.

Egyéni nyugdíjszámla – kell vagy nem?

Amikor a Fidesz beszántotta a magánnyugdíjpénztárakat, azt ígérte, hogy létrehozzák az állami rendszerben az egyéni nyugdíjszámlákat. Ez azonban azóta sem történt meg, illetve van valami, de mint a Jobbik megjegyezte, ami az ügyfélkapun elérhető és amit egyéni számlának neveznek, az csak a vicc kategóriájába sorolható.

Mint megtudtuk, ellenzéki körökben is megoszlanak a vélemények arról, hogy szükség van-e egyáltalán egyéni nyugdíjszámlára. Az MSZP szerint az egyéni számla ígéretének soha nem volt relevanciája, hiszen a felosztó-kirovó rendszerben semmi értelme, mert semmi köze a nyugdíjszámításhoz. Az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Jobbik szerint viszont szükség van rá, hogy bármikor meg lehessen mondani, kinek mennyi lesz a nyugdíja. Úgy vélik, az egyéni számlák növelnék a biztonságot, a kiszámíthatóságot, az átláthatóságot. A Jobbik biztos abban, hogy felvázolt tervük alapján pontosan lehetne vezetni az egyéni számlákat, az első munkába lépéstől kezdve.

Ezzel nyugdíjfronton véget érne szerintük a hazudozások és ködösítések kora, és mindenki tisztában lenne várható nyugdíja mértékével.


„A Fidesz az ellopott pénzt már felélte”

Az MSZP feljelentette Orbán Viktort

A Legfőbb Ügyészségen jelentette fel a szocialista Korózs Lajos szerdán a miniszterelnököt és több kormányzati politikust. Szerinte Orbán Viktor is felelős azért, hogy csalással vették el hárommillió ember háromezer-milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári megtakarítását. Hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés, azaz közfeladattal kapcsolatos kötelesség megszegése, valamint csalás és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést.

A 3000 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása a mai napig heves indulatokat gerjeszt, az ellenzék időről időre előveszi a kormányoldalt az einstand miatt, sőt a szocialisták a napokban feljelentést is tettek. Képviselők rendszeresen feszegetik, mikor fizeti meg az állam a tartozást az egykori pénztártagoknak, hiszen a jegybank kimutatásában máig kötelezettségként tartják nyilván az összeget. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter pedig nemrég azt vezette le, hogy az elkobzott vagyon nem is lehetne Matolcsyéknál: ha adósságtörlesztésre fordították, akkor nem jelenhetne meg sehol, ha nem, akkor pedig az állami vagyonmérleg egyik tételeként kellene szerepelnie a 3000 milliárdnak.

De nem azért megy a savazás, mert az ellenzéki pártok olyan jónak tartanák a korábbi magánnyugdíjpénztári rendszert. A lopást, beszántást utasítják el abban a formában, ahogyan történt – derült ki körkérdésünkből, amelyben azt tudakoltuk, mi a tervük a megszüntetett magánnyugdíjpénztári rendszerrel.

Az LMP így foglalta össze a lényeget:

2010-ben a jelentős és szükséges módosítások helyett bezúzták a magánnyugdíjpénztári rendszert: 3 millió ember megtakarítását ellopták, és hazugsággal, zsarolással kényszerítették vissza az embereket az állami rendszerbe. Ezek a pénzek nagyon fognak hiányozni, amikor az érintettek majd nyugdíjba mennek.

„A Fidesz az ellopott pénzt már felélte”

A magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállítását firtató kérdésünkre a kormánypártok (Fidesz, illetve KDNP) nem válaszoltak, de feltételezzük, nekik ez nem szándékuk. Rajtuk kívül a Jobbik volt még vállaltan a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése mellett, de ők sem úgy képzelték a dolgot, ahogy a kormány végrehajtotta. És a válaszoló ellenzéki pártok egyike sem tarja vállalhatónak, amit a Fidesz meglépett. A MoMa kivételével azonban mégsem állítanák vissza a magánnyugdíjpénztárakat. Mert szerintük ez nem lehetséges és nem is volt jó a modell.

A Fidesz az ellopott pénzt már felélte, és most minden forintra szükség lenne az oktatás rendbetételéhez, az egészségügy megmentéséhez és a béremeléshez – véli az LMP. Az Együtt szerint is irreális terhet jelentene a 3000 milliárd forint visszaadása a magyar társadalomnak, a munkavállalóknak, az adófizetőknek. Ők a megmaradt magánpénztári tagoknak felkínálnák, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára vagy nyugdíjbiztosítási termékbe vihessék át magánnyugdíjpénztári megtakarításukat. A kis létszámú tagság miatt ugyanis kérdésesnek tartják, fenntartható lesz-e a még talpon maradt négy pénztár.

A Párbeszéd viszont a tagok által kiválasztott önkéntes nyugdíjpénztárakba mentené át a még meglévő magánpénztári megtakarításokat. Nem adottak a helyreállítás feltételei, hiszen sem a pénz, sem a pénztárak nagy része nincs már meg – tették hozzá.

Budapest, 2014. november 25.
A magánnyugdíjpénztárak védelmében rendezett tüntetés résztvevői Budapesten, a József nádor téren 2014. november 25-én.
MTI Fotó: Marjai János
A magánnyugdíjpénztárak védelmében rendezett tüntetés résztvevői Budapesten, a József nádor téren
(Fotó: MTI/Marjai János)

Nincs meg a fedezete – ez az MSZP egyik érve arra, miért nem lehet és nem is célszerű restaurálni a magánpénztári rendszert. 2010 novembere óta csak a tagok önkéntes befizetése érkezik be a pénztárakhoz, a társadalombiztosítási kasszába befolyt 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot pedig felhasználták az aktuális nyugdíjak kifizetéséhez.

A DK ugyancsak úgy ítéli meg, nem lehet visszaállítani a korábbi helyzetet. De azt ígéri, hogy az Orbán kormány idején tisztességtelenül szerzett vagyonokat vissza fogja szerezni, és ebből kárpótolja az Orbán-rendszer kárvallottjait, így a nyugdíjpénztári tagokat is.

A Jobbik sem kívánja visszaállítani az eredeti állapotot, mert lehetetlen lenne háromezermilliárd forintot előteremteni. Ez a pénz elúszott sok tízezermilliárddal együtt az elmúlt nyolc évben. Szerintük politikai felelősségre vonásra lenne szükség. Az ő elképzelésük az volt anno a magánnyugdíjpénztárak megszüntetésére, hogy a külföldi cégektől átveszik a vagyont, létrehoznak egy befektetésekkel, vagyonkezeléssel foglalkozó osztályt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatáson belül, és a háromezermilliárdnyi vagyont megtartják, illetve tovább bővítik úgy, hogy az egyéni számlák megmaradtak volna a pénztártagok számára.

Nem volt igazán jó megoldás

A technikai és pénzügyi akadályok említésén túl azonban az is kiderült a válaszokból, hogy az ellenzéki pártok többsége nem igazán tartotta jónak a korábbi magánnyugdíjpénztári rendszert. Az Együtt más országok tapasztalataira hivatkozva nem javasolja egy mindenkire kötelező, a járulékok egy részét automatikusan a tb-rendszerből a magánrendszerbe átterelő új magánnyugdíjpénztár-jellegű rendszer létrehozását.

Az MSZP negatívumként említette, sokan nem tudták, hogy csak azt kaphatják meg nyugdíjba vonuláskor, ami az egyéni számlájukra ténylegesen rákerült. Vagyis ha a foglalkoztató levonta, de nem fizette be, vagy be sem vallotta a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, akkor az elveszett a tag számára. A magánpénztár tőkefedezeti elven működik, így ha a tőkepiacok vagy a kamatok alacsonyak, akkor nem lesznek jók a hozamok – tették hozzá. Mostanában pont ennek ellenkezője volt tapasztalható, de persze fordulhat a kocka.

magannyugdijpenztar-tuntetes-(430x286).jpg (A magánnyugdíjpénztárak védelmében rendezett tüntetés )
Megtollasodtak, akik nem engedtek a kormány nyomásának: óriásit kaszáltak a magán-nyugdíjpénztári tagok
Hat év alatt 70 százalékkal nőtt a pénztártagok vagyona. Ők őrizték meg az értéket, nem az Orbán-kormány.

A Párbeszéd pedig azt emelte ki, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer nem jelentett valódi öngondoskodást, hiszen a levont egyéni nyugdíjjárulék volt a megtakarítás forrása, és nem a leadózott, „kézhez kapott” jövedelem. Ezért sem érezték sokan magukénak ezt a típusú pénztári vagyont és ezért kerülhetett sor viszonylag nagyobb ellenállás nélkül a kormányzati einstandra, ami ráadásul az akkor érvényben lévő Alkotmánnyal is ellentétes lépés volt.

A Jobbik is rossz konstrukciónak tartotta a korábbi kötelező magánnyugdíjpénztár-rendszert. Egyrészt, mert nem volt felkészülve az ország arra, hogy több ezer milliárd forintot (a pénztárakba irányított járulékok) kivonjanak a gazdaságból. Majd a rossz gazdasági döntések tovább rontottak a helyzeten, így komoly eladósodást jelentett a magánnyugdíjpénztár, ráadásul magas kamatú nyugati hitelekből próbálták betömni a keletkező lyukat.

2017.08.31.Mit ígérnek a pártok a nyugdíjasoknak? – pártelnökök fóruma a NYOSZ szervezésében. Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Mit ígérnek a pártok a nyugdíjasoknak? – pártelnökök fóruma a NYOSZ szervezésében. Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Bokros restaurálná a rendszert

A Bokros Lajos elnökölte Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) az egyetlen párt, amelyik szükségesnek tartja a rendszer visszaállítását. Fogyó és öregedő népességű országban, ahol ráadásul az adócsalás nemzeti sport, a társadalombiztosítás egyedül sosem lesz képes kielégítő nyugdíjat fizetni . A volt pénzügyminiszter lapunknak azt is kifejtette, hogyan képzeli a restaurációt:

  1. Kell egy központi magánnyugdíjpénztár (Országos Nyugdíjbefektetési Alap, ONYA) mint második nyugdíjpillér, ami fokozatosan a tagok tulajdonába kerülne. Kezdetben az ONYA állami vagyonalapként működne, ausztrál vagy új-zélandi mintára. Gyűjtenék a munkavállalói járulékok egy részét, és befektetnék a tőkepiacokon.
  2. A második pillér feltőkésítésének elsődleges forrása a MoMa privatizációs akciója lenne: eladnák az összes, a Fidesz által államosított bankot és közüzemet.
  3. A régi magánnyugdíjpénztári tagok egyéni számláján jóváírnák azt a befektetési értéket, ami az elkobzás pillanatában látható volt. Ennek összértéke 3000+ milliárd forint, ami nem tartalmazza a lassan nyolc éve elmaradt hozamot. De ezt a MoMa szerint képtelenség lenne kiszámítani és igazságosan elosztani. Úgy vélik, mindenki megérti majd, hogy ez volt az önkényuralom költsége.
  4. Ha a privatizációs bevételek nem lesznek elegendőek a korábbi magánpénztári összegek jóváírására, akkor az államháztartás kötelezettséget vállalna arra, hogy a költségvetési bevételek 1 százalékát folyamatosan átadja az ONYÁ-nak.
  5. A munkavállalóknak legalább 10 százalékos járulékot kell befizetni ahhoz, hogy a működési költségek levonása után maradjon annyi hozam, ami biztosan meghaladja a tb-nyugdíjkassza számított hozamát.

Következő cikkünkben arról olvashatnak, mit főztek ki a pártok a jövő nyugdíjasainak.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba