Nyugdíj: Prémium(problémák) határok nélkül?!

  Kis nyugdíj- kis prémium?! Igazság vagy arányosság?! Hol kell meghúzni a határt ha egyáltalán meg kell?!

nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_premiumkerdes.jpg   "A javaslat lényege, hogy azok is kapják meg a nyugdíjprémium teljes összegét, már novemberben is, akiknek 80 ezer forint alatti a nyugdíjuk." (1)

  A nyugdíjprémium bár sokaknak nagy segítség, mégsem azoknak érkezik nagyobb összeg akiknek nehezebb a megélhetésük. 
  Megléte bizonyos mértékű gazdasági növekedéshez kötött, emellett az összege a nyugdíj összegével egyenes arányban változik. 

  Véleményem szerint ez egy igen nehéz kérdéskör, hiszen akiknek alacsony időskori ellátás érkezik, a prémiumok jelentős segítséget nyújthatnak. Emellett akinek magasabb összeget folyósítanak, szintén megdolgoztak ezért az összegért, igazságtalan és aránytalan lenne a megérdemelt juttatást elvenni/csökkenteni tőlük. 

  A megoldás korlátját jelenleg a százalékos- arányossági eloszlási rendszer adja, amely az érintetteket kategóriába sorolja. A fent említett javaslat egyrészt emberséges és igazságos, másrészt szerintem nem teljesen kidolgozott, hiszen a nyugdíj-gazdaságban megadott kerettel tudnak dolgozni. Amit az egyik helyre tennének azt a másikról kell elvenni, ha nincs külső pótlás. 

Lehet- e valaha olyan megoldás amely tartható határt szab a nyugdíj terén felmerülő végtelennek tűnő problémáknak?!

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás:
(1) napi. hu-Mi legyen a nyugdíjprémiummal?
letöltés ideje: 2018.10.30. 9:50
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdijas-nyugdij-lmp-nyugdijpremium.672356.html
fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Megdöbbentő nyugdíjarányok! Ez a követendő példa?!

  Váratlan, meglepő eredmények, melyek jó iránymutatást adnának a magyar nyugdíjat illetően?! Ön is így látja?!

nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_megdobbentes_jpg.png  Megdöbbentő nyugdíj- arányok amelyek kedvező kimenetelt mutatnak a nyugdíj alakulását illetően. 
Eddig az egyik legnagyobb nyugdíj probléma az öngondoskodás hiánya volt. Azonban korábbi nem reprezentatív felmérésünkből kiderült, hogy a válaszadók több mint fele tesz lépéseket annak érdekében, hogy boldoguljon majd nyugdíjasként is.
  Elkeserítő azonban a tény, hogy  a második legnagyobb válasz-arány szerint többen is úgy gondolják, hogy nem érik meg a nyugdíjas kort!

  A tényleges százalékos megoszlást tekintve: 
nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_hibaertekeles.jpg
  Magasan a legtöbb válasz érkezett arra, hogy foglalkoznak a nyugdíjas éveikkel már előre, mégis elkeserítő hogy a második két legnagyobb válaszarány teljes passzivitást mutat. 
 
  Véleményem szerint, sajnos a magyar nyugdíj társadalmat ez utóbbi jellemzi inkább, pedig a követendő példa a szükséges lépések megtétele lenne! 

Ön se hagyja annyiban, tegyen időben  a nyugdíjas éveiért!

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Fotó: Pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Évek alatt 176 ezer forinttal rövidíti meg az átlagnyugdíjast a kormány

A kormány szereti kidomborítani, hogy idén is lesz nyugdíjprémium, sőt, több lesz, mint tavaly. Nyilván örül is ennek minden idős ember, bár azok talán kevésbé, akiknek havi 80 ezer forintnál kevesebb a nyugdíjuk, mert nekik kevesebb prémium jut, mint a maximális 18 ezer forint. Pedig nyilván nekik lenne a legnagyobb szükségük a pluszpénzre, innen nézve nem igazságos, hogy akinek eleve alacsonyabb az időskori ellátása, az az évi egyszeri pluszpénzből is kevesebbet kap. Például az Erzsébet-utalványnál nem is büntetik a kisebb nyugdíjúakat, abból mindenkinek 10 ezer forintnyit juttatott eddig a kormány.

Érdeklődtünk, tervezik-e a döntéshozók, hogy valamilyen módon igazságosabbá tegyék a nyugdíjprémiumot, hogy akiknek 80 ezer forint alatti a járandóságuk, azok se kapjanak kevesebbet. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt a meglepő választ kaptuk, hogy

a nyugdíjprémium összegének meghatározása törvényben rögzített.

Nem mintha akadály lenne a jogszabály-változtatás, hétfőtől szerdára megszüntették például a lakástakarékok állami támogatását. A választ úgy fordítottuk le, hogy a minisztérium szerint a mostani szabály úgy jó, ahogy van.

Mi az a nyugdíjprémium?

Nyugdíjprémiumot akkor kell fizetni, ha a gazdasági növekedés várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja. Idén a gazdaság 4,4 százalékos bővülése alapján a nyugdíjprémium maximális összege 18 ezer forint lehet. Minden nyugdíjas, akinek eléri a 80 ezer forintot a nyugdíja, 18 ezer forintra számíthat, így tehát az átlagnyugdíjban (ami körülbelül 130 ezer forint) részesülők is ezt az összeget kapják. A 80 ezer forintnál kisebb nyugdíjnál a prémium arányosan csökken, például az 50 ezer forintos nyugdíjban részesülők 11250 forint, a 28500 forintos nyugdíjminimummal azonos összegű nyugdíjban részesülők 6415 forint nyugdíjprémiumot kapnak.

 

Minden nyugdíjast figyelembe véve átlagosan mintegy 17 ezer forint pluszpénzhez jutnak a nyugdíjasok, ez több a tavalyinál, akkor a maximális összeg 12 ezer forint volt. A nyugdíjprémiumra a kormány 33 milliárd forintot biztosít, és a nyugdíjasokhoz várhatóan a novemberi nyugdíjjal együtt érkezik az apanázs.

Budapest, 2018. január 20.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság épületének fõbejárata a fõváros XIII. kerületében, a Váci út 73-ban.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Nem átverés, de valami hasonló

A nyugdíjprémium és az Erzsébet-utalvány a bérek és a nyugdíj között kialakult szakadék eltüntetéséhez csak aprópénz – mondta Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke a 24.hu-nak.

Nyíregyháza, 2016. december 9.
Grezsu Mihályné viszi haza az önkormányzat ajándékcsomagját a Nyíregyházához tartozó Szélsőbokorban 2016. december 9-én. A Magyar Posta dolgozói Nyíregyháza mintegy 19 ezer nyugdíjas lakosának kézbesítik a város 2500 forint értékű karácsonyi ajándékcsomagját.
MTI Fotó: Balázs Attila
Igazságtalan a nyugdíjemelés, és már az inflációnál is kisebb
Mekkora nyugdíjemelést akarnak, és mennyi az esélye a megvalósulásnak? A nyugdíjas szervezetek vezetőit és Pénzügyminisztériumot is megkérdeztük.

Hogy mennyire így van, azt szemlélteti ez az ábra is, amin előrevetítve is jelezzük, mennyi lehet a kormány konvergenciaprogramja alapján a nyugdíjemelés, és ehhez képest mennyi a pluszpénz:

A Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetségének elnöke, Jankovics Györgyi korábban azt mondta lapunknak, a kiegészítő elemekkel, a nyugdíjprémiummal, az Erzsébet-utalvánnyal az a baj, hogy nem épülnek be a nyugdíj összegébe, és nem biztosak.

Aki azt hiszi, hogy ettől több lesz a nyugdíja, az téved. Ebből a szemszögből nézve a dolgot, nem átverés, de valami hasonló, tette hozzá.

Kiszámoltuk, mi lett volna, ha a pluszjuttatások beépültek volna a nyugdíjba, mennyivel lett volna több az átlagnyugdíj éves, illetve havi szinten. A következő években várható nyugdíjprémiumot a konvergenciaprogram előrejelzése alapján számítottuk ki, és úgy kalkuláltunk, hogy az idei évtől kétszer tízezer forint Erzsébet-utalványt visz a postás a nyugdíjasoknak. (Bár még az is kérdéses, hogy idén az áprilisi után novemberben is küldenek-e utalványt.)

Mint az ábráról is leolvasható, a pluszjuttatások beépítésével egy átlagnyugdíjas a 130 ezer forintos járandósága helyett havonta csaknem 2700 forinttal többet kapott volna. Ha azzal számolunk, hogy a kezdetektől beépültek volna a pluszjuttatások, akkor 2022-re ez átlagnyugdíjban éves szinten több mint 176 ezer forintot, hónapokra elosztva pedig mintegy plusz 14800 forintot jelentett volna. Vagyis

durván egy 13. havi nyugdíjat tenne ki az összegük.

Valami félrecsúszott a nyugdíjprémiumnál

Juhász László emlékeztetett arra, hogy a nyugdíjprémium megállapításánál van egy szakmai hiba. Az eredeti jogalkotói szándék ugyanis az volt, hogy a mindenkori havi átlagnyugdíj negyedével kelljen számolni, ez szerepelt a törvényjavaslatban. De valamiért végül egy fix szám, a 2008-as átlagnyugdíj összege, azaz 80 ezer forint került be a törvénybe. Miközben azóta nagyjából 130 ezer forintra nőtt az átlagnyugdíj. Mit jelent ez forintra lefordítva?

A nyugdíjprémium kiszámítása

A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy

 

  • a havi nyugdíj negyedét (maximum 80 ezer forintot) kell venni,
  • és azt meg kell szorozni gazdasági növekedés 3,5 százalék feletti részével.

2018-ra 4,4 százalékos gazdasági növekedést várnak, így a szorzó 0,9. Így jön ki (80 ezer / 4 *0,9) a maximális 18 ezer forintos prémium az idei évre.

Ha az eredeti elgondolást szavazták volna meg, és a mindenkori átlagnyugdíjat lehetne maximálisan figyelembe venni a nyugdíjprémium kiszámításánál, akkor ma nem 18 ezer forintot, hanem 29250 forintot kapnának az átlagnyugdíjasok (ennyi lenne a maximális prémium), tavaly pedig 18-20 ezer forint körül lett volna a pluszpénz.

Juhász is úgy tartja amúgy, hogy minden nyugdíjasnak egyforma összeget kellene juttatni, és nem büntetni a kisnyugdíjasokat.

Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu


A nyugdíjprémium árnyoldala?

   Másról se lehet hallani és olvasni az utóbbi hetekben, mint a nyugdíjprémiumról. Úgy gondolja, hogy már mindent tud erről a témáról? Olvassa tovább cikkünket...  

penz-nyugdij-nyugdij-nyugdijkorhatar-nyugdijkalkulator.jpg

   "A Pénzügyminisztérium államtitkára a lap szombati számának nyilatkozva hozzátette, először azokhoz jut el a prémium, akik átutalással kapják meg a nyugdíjukat, az ő számlájukra november 12-én érkezik meg az extra pénz. A postai kézbesítés ezt követően, november 15-én veszi kezdetét." [1]

   A nyugdíjasok számára nagy örömet jelent a mostanában gyakran emlegetett nyugdíjprémium. Már bizonyára mindannyian várják a novembert, amikor végre kézhez kaphatják az említett juttatást. 

   Pár nappal később lehet teljes az örömük azoknak, akik postai úton jutnak hozzá a nyugdíjprémiumhoz. Ugyanis ahogy fentebb olvasható, nekik csak november 15-e után lehet számítani a bónuszra, míg átutalással már november 12-én megkaphatják az összeget a nyugdíjasok.

   Remélhetőleg ez senkinek nem rontja majd el a kedvét, hiszen semmiféle hátrányt nem jelent az érintetteknek.

   Az alábbi szavazásban kifejtheti véleményét a témával kapcsolatban!

Köszönjük a figyelmet! 

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Források: 
[1] pénzcentrum.hu -  Kiderült: pontosan ekkor érkezik a nyugdíjprémium
https://www.penzcentrum.hu/nyugdij/kiderult-pontosan-ekkor-erkezik-a-nyugdijpremium.1071318.html
letöltés ideje: 2018.10.23 23:22
foto:pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Infláció feletti nyugdíjemelés jöhet az oroszoknál

A nyugdíjak jövőre 7 százalékkal nőnek majd, 4,3 százalékos infláció mellett, 2020 után pedig a növekedésük meg fogja haladni a 6 százalékot, mintegy 4 százalékos éves infláció mellett, jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter, első miniszterelnök-helyettes szerdán a moszkvai parlament alsóházában.

A tárcavezető szerint a kormány a jelenlegi elnöki periódus első éveiben úgy megnöveli az utalásokat a költségvetésből a nyugdíjalapba, hogy a havi átlagnyugdíj évenként ezer rubellel (jelenlegi árfolyamon mintegy 4320 forinttal) emelkedjen, és így elérjék a 2024-re a célként kitűzött 20 ezer rubeles (86,4 ezer forintos) átlagot. Az orosz átlagnyugdíj jelenleg 14 144 rubel (mintegy 61 ezer forint.)

Oroszországban általános elégedetlenséget szült, hogy szeptember végén a parlament elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében a nőknél fokozatosan 55-ről 60 évre, a férfiaknál pedig 60-ról 65 évre emelik fel a nyugdíjkorhatárt. A kormány azt állította, hogy az ebből keletkező többletbevételeket nyugdíjemelésre fogja fordítani.

Oroszországban (illetve még a Szovjetunióban) 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. Sokakban a reformmal kapcsolatban az keltett felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál egyes régiókban eléri a jelenlegi várható élettartam határát, de a lakosság ragaszkodik a korábban elért szociális vívmányok megtartásához is.


A szüleinktől is függ, megélünk-e nyugdíjas korunkra

Kevesen foglalkoztak az utóbbi években azzal a kérdéssel, kire figyelnek, kit másolnak jellemzően a most 18-59 éves korúak nyugdíjcélú megtakarítás terén. A szülők – mint annyi minden másban – az öngondoskodás terén is akaratlanul példát mutatnak gyerekeiknek, még ha azok nem is kritika nélkül követik felmenőik gyakorlatát.

A biztosító megbízásából, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által végzett 2018. szeptemberi reprezentatív kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 19 százaléka látta azt szüleitől, hogy valamilyen pénzügyi termékben tartalékoltak életük során, míg kifejezetten nyugdíjcélú takarékoskodásra 12 százalékuk látott erőfeszítést családi körben.

Kétszer gyakoribb a nyugdíjcélú megtakarítás, ha a szülőnek is volt

És hogy egy jó példa ragadós, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelenleg nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya az átlag lakossághoz képest kétszer nagyobb azok között, akik a szüleiktől is ezt látták. Más, a nyugdíjas évek anyagi biztonságára kiható stratégiákban is követjük a szülői mintát, akár még erőteljesebb mértékben. Értékesíthető vagyontárgyakat például ötször annyian gyűjtenek, de vállalkozás indításába, ingatlan befektetésbe is legalább háromszor többen vágnak bele, ha otthon is ezt látták.

A most kisgyermeket nevelő szülőknek érdemes odafigyelniük: azzal, ha tudatosan felkészülnek nyugdíjas éveikre, a gyermekeiknek is pozitív mintát adnak

– hívta fel a figyelmet a biztosító termékmenedzsment igazgatója, Kádár Péter.

A szüleinkkel kritikusak vagyunk akkor is, ha nyugdíjról van szó

A kutatás kitért arra is, mi a válaszadók véleménye szüleik nyugdíjra való felkészüléséről. A válaszadók 55 százaléka mondta azt, hogy a saját szüleitől több erőfeszítést várt vagy várna el. Közülük a legtöbben a nyugdíjcélú megtakarításokat hiányolták vagy kevesellték szüleik részéről: a kritikát megfogalmazók több mint harmada azt mondta, hogy szüleinek több nyugdíjcélú megtakarítással kellett volna, vagy kellene rendelkeznie.

Ha tehetjük, támogatjuk a szülőket, de a szendvics-generációnál ez nehéz

Az, hogy hogyan látják a megkérdezettek nyugdíjas szüleik anyagi helyzetét, széles skálán mozog: a válaszadók egyik fele szerint szüleik épp kijönnek vagy szűkölködnek, míg másik felük úgy látja, szüleik a napi szükségleteiken túl havi rendszerességgel valamilyen extra kiadást is megengedhetnek maguknak. Akiknek az állami nyugdíj mellett más anyagi forrásaik is vannak, kissé jobban élnek.

  • A pluszjövedelmek nagy része, mintegy ötöde nyugdíj melletti munkavégzésből származik,
  • de jellemző a gyermek általi anyagi támogatás (12%) is.
  • Nyugdíjcélú vagy más megtakarításaikból a mai nyugdíjasok 15 százaléka tudja kiegészíteni jövedelmét

– ismertette a kutatás további eredményeit Kádár Péter.

A szülők támogatásának igénye erősen jelen van a magyarok gondolkodásában. A kutatás kimutatta, hogy minden negyedik ember (24%) támogatja anyagilag szüleit. Ha azon múlik, a vizsgált korcsoport 54 százaléka még az örökségéről is lemondana, csak hogy szüleik nyugodt életet biztosíthassanak maguknak.

A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek felnőtt gyerekeikről és szüleikről is gondoskodniuk kell egyszerre (=szendvicsgeneráció). A kutatás megmutatta, hogy az érintettek 61 százaléka segíti a már felnőtt, nem tanuló gyermekét is.

A gyerekek előtérbe helyezését a nyugdíjjal kapcsolatos attitűdök is megerősítik: ha arról van szó, hogy valaki inkább saját nyugdíjáról gondoskodik vagy az anyagi forrásait gyerekére fordítja, egyértelműen a gyerek felé billen a mérleg nyelve. Különösen igaz ez a szendvics-generációra.

Kiemelt kép: Thinkstock


Olyanok is kaphatnak nyugdíjprémiumot, akik tavaly még nem

Maximum 18 ezer forint lehet a nyugdíjprémium 2018-ban, és már azt is tudjuk Novák Katalintól, az EMMI család- és ifjúságügyi államtitkárától, hogy 2,5 millióan részesülhetnek belőle. Vagyis nem csak az öregségi nyugdíjasok, hanem megfogalmazása szerint mindenki, aki nyugdíjszerű ellátásban részesül. Ez egyébként így volt tavaly is, akkor is kibővítették a jogosultak körét. De ha összehasonlítjuk a 2017-es és 2018-as rendeletet, a szó szerinti egyezések mellett felfedezhetünk néhány különbséget is.

Vannak, akik tavaly kaptak nyugdíjprémiumot, idén viszont már nem tüntették fel őket. 

És fordítva:

az idei rendeletbe bekerültek olyan csoportok, akik a tavalyiban még nem szerepeltek a kedvezményezettek között. 

A kormányrendelet szerint idén az öregségi nyugdíjasokon kívül nyugdíjprémiumot kaphatnak azok is, akik a 2017. év legalább egy napján, valamint 2018 novemberében

  • az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nélkül öregségi nyugdíjban vagy azzal egy tekintet alá eső ellátásban (mezőgazdasági szövetkezeti járadékban),
  • ideiglenes özvegyi nyugdíjban,
  • korhatár előtti ellátásban,
  • szolgálati járandóságban,
  • átmeneti bányászjáradékban,
  • táncművészeti életjáradékban,
  • rokkantsági ellátásban,
  • rehabilitációs ellátásban,
  • baleseti járadékban,
  • bányászok egészségkárosodási járadékában,
  • fogyatékossági támogatásban,
  • vakok személyi járadékában,
  • rokkantsági járadékban,
  • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,
  • polgármesterek közszolgálati járadékában,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,
  • az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő – emelésben,
  • a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesülnek.

Újdonságként az idei évben nyugdíjprémimot kaphatnak a felsoroltakon kívül azok is, akik:

  • a hadigondozásról szóló törvény alapján és a nyugdíjtörvény szerint (Tny. 62. §) megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokat,
  • házastársi pótlékot vagy
  • házastárs után járó jövedelempótlékot kapnak.

Ezen kívül volt még három kedvezményezett csoport tavaly, de közülük idén csak kettő maradt:

  • akik idén novemberben már öregségi nyugdíjasok voltak, és a korábbi ellátásuk helyett idén újraszámítás nélkül állapították meg az öregségi nyugdíját, illetve
  • akik 2018 novemberében rokkantsági-, rehabilitációs ellátást, baleseti- vagy bányászok egészségkárosodási járadékot kaptak, feltéve hogy a felsorolt ellátásokat a korábbi rokkantsági járadék, illetve -ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék vagy bányászok egészségkárosodási járadéka megszűnése után rögtön a következő naptól állapították meg, és ezeket legalább egy napra kapták már tavaly is.

Tavaly ennél a két pontnál még azt kellett nézni, hogy 2016 utolsó napján mi volt a helyzet.

A 2017-es rendeletben szerepelt, az ideiben azonban már nem, hogy azok is kaphatnak nyugdíjprémiumot, akiknél január elseje előtt megállapított árvaellátás alapján számították ki a honvédárvák kiegészítő támogatását. Ezek szerint ők kimaradnak a juttatásból.

Abban nincs változás, hogy aki több jogcímen is jogosult lehet a nyugdíjprémiumra, annál összevonást kell alkalmazni, és úgy kell kiszámítani mennyi jár. Az idei szorzó 0,9-es (a tavalyi 0,6-os volt), és legfeljebb 18 ezer forint lehet a nyugdíjprémium (a tavalyi maximum 12 ezer forint volt).

  • Minden nyugdíjas, akinek eléri a nyugdíja a 80 ezer forintot, az a maximális 18 ezer forintra számíthat. Így a maximális összeget kapják azok is, akik átlagnyugdíjjal (130 ezer forint) rendelkeznek.
  • A 80 ezer forint alatti nyugdíjaknál a nyugdíjprémimum összege arányosan csökken, tehát például az 50 000 forintos nyugdíj után 11 250 forintos nyugdíjprémium jár.

A nyugdíjprémium most sem épül be a nyugdíjba.

Az a szabály is megmaradt, hogy ha a nyugdíjprémiumra jogosult személy 2018 novemberében meghal, akkor a nyugdíjprémium nem automatikusan jár, hanem csak kérelemre vehető fel.

És hogy mikor érkezik a novemberi pluszpénz? Akiknek van bankszámlájuk, azok november 12-én kapják meg a nyugdíjprémiumot, akiknek nincs, azok kicsit később. A postai kifizetések pedig november 15-én kezdődnek, a posta által előre meghatározott napokon.

Kiemelt kép: Jeff Pachoud / AFP


A nyugdíjjal együtt érkezik a prémium novemberben

A Pénzügyminisztérium államtitkára a lap szombati számának nyilatkozva hozzátette, először azokhoz jut el a prémium, akik átutalással kapják meg a nyugdíjukat, az ő számlájukra november 12-én érkezik meg az extra pénz. A postai kézbesítés ezt követően, november 15-én veszi kezdetét.

Pluszjuttatást nagyjából 2,5 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek folyósít az állam. A prémium maximális összege 18 ezer forint, ennyit kapnak azok, akinek a havi nyugdíja eléri a nyolcvanezer forintot. A kisebb nyugdíjból gazdálkodók az időskori juttatásukkal arányos összegre jogosultak.

Az állam először tavaly fizetett prémiumot a nyugdíjasoknak, az akkori juttatások együttesen 24 milliárd forintos kiadást jelentettek az államkasszának.

Az idei költségvetésben több mint 32 milliárd forintot különítettünk el erre a célra

– jegyezte meg.

Budapest, 2014. október 7.
Résztvevõk a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) tagszervezeteinek tüntetésén, amelyen a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjért, valamint a köztisztviselõi bérbefagyasztás ellen demonstráltak Budapesten, a Nemzetgazdasági Minisztérium elõtt 2014. október 7-én.
MTI Fotó: Marjai János
Nem jár minden nyugdíjasnak a nyugdíjprémium
A választás előtt mégis mindenki kapott. Na és vajon most mi lesz?

Fotó: MTI / Balázs Attila


Felkészületlenek a magyarok a nyugdíjra

A magyarok 53 százaléka aggódik az állami nyugdíjak értékének csökkenése miatt. Az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatása szerint a megkérdezettek 67 százaléka szerint a jövő nyugdíjasai rosszabb helyzetben lesznek, mint a mostaniak. A nyugdíjasok még pesszimistábbak: náluk ez az arány 75 százalék.

A többség (57%) továbbra is az állam nyugdíjaiban bízik, még akkor is, ha értékük, véleményük szerint, csökkeni fog. Az Aegon 14 000 munkavállalót és 1600 nyugdíjast bevonó, 15 országra kiterjesztett reprezentatív kutatása szerint világszerte az emberek kevesebb mint a fele (46%) építi időskori jólétét az állami nyugdíjra.

Az Aegon a felkészültséget mérő indexet hat témakör válaszai  alapján összegezte és arra jutott, hogy

az 5,3-as magyar átlag alulról a harmadik legalacsonyabb a nemzetközi rangsorban – csak Spanyolországban és Japánban rosszabb a helyzet, mint nálunk.

Csekély javulást jelez, hogy tavaly a nyugdíjfelkészültségi kutatásnál 5,1 pont jött ki, és világviszonylatban sem igazán felkészültek az emberek: az átlagérték csak 5,9 pont.

Az alacsony felkészültséget mutatja, hogy a legtöbb magyar (41%) az állami nyugdíjak értékállóságának megtartásával kezelné a gondokat. Ezért adóemelést is támogatnának, miközben világszerte csak a megkérdezettek 34 százaléka ért egyet ezzel. A nemzetközi átlagnál alacsonyabb a megtakarítás szintje is: tízből csak hárman (31%) tartják magukat rendszeres megtakarítóknak, míg világszerte ez az arány 39 százalék.

Az inflációt bezzeg ismerjük

Akinek kevés a megtakarítása, vélhetően a pénzügyi befektetéseket sem vizsgálja. A felmérés a pénzügyi műveltséget is tesztelte azzal,  tudják-e a megkérdezettek, mi az infláció, a kamatos kamat, miként lehet diverzifikálni a kockázatokat.

Az inflációt a magyarok a nemzetközi átlagnál jobban ismerik (75 százalék válaszolt erre helyesen, szemben a 63 százalékos nemzetközi átlaggal), de a másik két kérdésben lemaradtak.

Magyarországon összességében a megkérdezettek negyede (25%) válaszolta meg helyesen a pénzügyi kérdéseket. Ők a nyugdíjfelkészültségi index tekintetében is jobban szerepeltek, elérték az 5,9 pontos átlagértéket.

A felmérés alapoján az Aegon Biztosító akciótervében új társadalmi közmegegyezést javasolt a jelenlegi nyugdíjrendszer felváltására. Ennek alapeleme lenne a nyugdíjmegtakarítási konstrukciókhoz való hozzáférés biztosítása minden munkavállalónak. Az Aegon szerint a munkáltatóknak automatikusan be kellene léptetniük  dolgozóikat valamilyen nyugdíjmegtakarítási programba. Ezt egyébként – az idei felmérés szerint – a munkavállalók többsége, 57 százaléka támogatná, és a magyarok 41 százalék ért vele egyet.

Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter