A korhatáremelés miatt 1 évet tölthetne csak nyugdíjban egy átlagos magyar férfi
Magyarországon nagyjából 7 évvel, 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon – írta meg egy friss, a társadalom elöregedéséről és a munkaerőhiány közti kapcsolatról szóló OECD-tanulmányra hivatkozva a Portfolio.
Ha az OECD-iránymutatást figyelembe venné a kormány, akkor a születéskor várható időtartamot nézve (ami a férfiaknál ma 73 év, a nőknél pedig 80 év) ebből az következik, hogy:
- egy „átlag magyar férfi” mindösszesen egyetlen évet tölthetne nyugdíjban,
- egy nő pedig nyolcat – feltételezve, hogy a nők 40-et is eltörlik.
A HírTV hívta fel erre a figyelmet. Megszólaltatták Simonovits András nyugdíjszakértőt, aki szerint nem ez a megoldás.
Szerinte a jelenlegi nyugdíjrendszer a többi között azért is fenntarthatatlan, mivel „az állam jelenleg butaságból a nők 50-70 százalékát a nők 40 keretein belül jóval a korhatár előtt, büntetés nélkül elengedi.” Simonovits András kijelentette, hogy ezt a gyakorlatot meg kellene szüntetni, és inkább tudatosítani, hogy aki a korhatáron túl dolgozik, az jelentős bónuszt kap – évente hat százalékot.
Éppen ezért a nyugdíjszakértő nem az OECD által javasolt, 72 éves magyarországi nyugdíjkorhatárban látja a megoldást. A drasztikus emelés helyett szerinte az javítana a helyzeten, ha a mindenkori kormány vonzóbbá tenné a hazaköltözést, az itthon maradást a dolgozóknak, illetve a nyugdíjszakértő még járható útként a bevándorlást említette. Utóbbira mondjuk a Fidesz-kormányok alatt nemigen van esély.
Ha így apad a magyar munkaerő, 7 évvel is emelkedhet a nyugdíjkorhatár
Magyarországon nagyjából 7 évvel, 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon – írta meg egy friss, a társadalom elöregedéséről és a munkaerőhiány közti kapcsolatról szóló OECD-tanulmányra hivatkozva a Portfolio. Az időskori függőségi ráta a 65 évesek vagy a felettiek aránya a dolgozó, 20-64 közöttiekre vetítve.
Az OECD országok átlagában 1980-ban még 20 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, ez az arány 2015-re már 40 százalékkal emelkedett, tehát 28 időskorú jutott 100 aktív korúra. A következő 35 évre vonatkozó becslés szerint pedig már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra, ami további 90 százalékos növekedés.
A cikk szerint ha a foglalkoztatottság, ezen belül is az időskorúak foglalkoztatottsága nem emelkedik, akkor ezek a demográfiai irányok — minden más változatlansága esetén — jelentősen visszavethetik a nyugdíjas kori életszínvonalat.
A fenti társadalmi kihívásokra a kormányok egy része a nyugdíjkorhatár megemelésével válaszolt, így a tanulmány szerzői utánajártak annak is, hogy önmagában a nyugdíjkorhatár emelése meg tudja-e oldani a munkaerőhiányt az OECD-s és EU-s gazdaságokban, és ha igen, hány évvel kellene megemelni a határt ahhoz, hogy stabil függőségi rátákat lehessen fenntartani a jövőben. Referenciaérttékként (a magyar adatoknál is) a 65 éves nyugdíjkorhatárral számoltak.
72 éves korig kellene dolgozni?
Ha a 65 év a kiinduló szint, akkor a szerzők szerint a vizsgált 35 évben az OECD országokban átlagban 3,4 évnyi korhatár-emelésre lett volna szükség. Ugyanebben a vizsgált időszakban a 65. életévtől a várható élettartam 4,4 évvel emelkedett, tehát ennek a háromnegyedével megemelni a nyugdíjkorhatárt már elég lett volna ahhoz, hogy az időskori függési ráta ne emelkedjen. A tanilmány arra következtetésre jut, hogy ezek a számok a jövőben jelentősen változhatnak, ezért ahhoz, hogy 2015 és 2050 között stabilizálni lehessen az időskori függőségi rátát, már egy 8,4 évnyi nyugdíjkorhatár-emelésre lenne szükség.
Magyarországon az alapnak vett 65 éves szintről nagyjából 7 évvel, tehát 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon – írja a Porfolio.
Közelít a 70 éves nyugdíjkorhatár
A Pénzcentrum egy új OECD tanulmány alapján írja, hogy számos országban emelkedik a nyugdíjkorhatár a demográfiai változások miatt. Egyrészt egyre több az idős, akik egyre tovább élnek, míg egyre kevesebb az aktív dolgozó.
A korhatár emelése segít pénzügyileg fenntartani a rendszert, az emberek tovább adóznak, kevesebb időt élnek le nyugdíjasként.
A folyamat a magyar munkavállalóknak is ismert, már 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, az 1956 után születettek 2022-től mehetnek nyugdíjba, de a 65 év nem számít magasnak, az OECD sok tagállamában ezzel megegyező a korhatár, több országban már magasabb.
A népesség elöregedése és fogyása a legnagyobb, de nem az egyetlen gond: : sokaknak olyan alacsony a bérezésük, hogy csekély a nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk, és problémát fog jelenteni, hogy a digitalizáció hatására várhatóan rengeteg munkahely megszűnik a közeljövőben.
Jobb, ha mindenki felkészül, 70 éves kor az új nyugdíjkorhatár
– idézi a portál Suze Ormant, jelezve, hogy amerikai pénzügyi gurunak igaza lehet, hiszen a probléma kezelésének másik módja, hogy csak minimális összegű nyugdíjakat folyósítanak a jövőben, talán még kevésbé elfogadható megoldás. Korábban a Világgazdasági Fórum is aggasztó jelentést tett közzé a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerekről.