Évek alatt 176 ezer forinttal rövidíti meg az átlagnyugdíjast a kormány

A kormány szereti kidomborítani, hogy idén is lesz nyugdíjprémium, sőt, több lesz, mint tavaly. Nyilván örül is ennek minden idős ember, bár azok talán kevésbé, akiknek havi 80 ezer forintnál kevesebb a nyugdíjuk, mert nekik kevesebb prémium jut, mint a maximális 18 ezer forint. Pedig nyilván nekik lenne a legnagyobb szükségük a pluszpénzre, innen nézve nem igazságos, hogy akinek eleve alacsonyabb az időskori ellátása, az az évi egyszeri pluszpénzből is kevesebbet kap. Például az Erzsébet-utalványnál nem is büntetik a kisebb nyugdíjúakat, abból mindenkinek 10 ezer forintnyit juttatott eddig a kormány.

Érdeklődtünk, tervezik-e a döntéshozók, hogy valamilyen módon igazságosabbá tegyék a nyugdíjprémiumot, hogy akiknek 80 ezer forint alatti a járandóságuk, azok se kapjanak kevesebbet. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt a meglepő választ kaptuk, hogy

a nyugdíjprémium összegének meghatározása törvényben rögzített.

Nem mintha akadály lenne a jogszabály-változtatás, hétfőtől szerdára megszüntették például a lakástakarékok állami támogatását. A választ úgy fordítottuk le, hogy a minisztérium szerint a mostani szabály úgy jó, ahogy van.

Mi az a nyugdíjprémium?

Nyugdíjprémiumot akkor kell fizetni, ha a gazdasági növekedés várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja. Idén a gazdaság 4,4 százalékos bővülése alapján a nyugdíjprémium maximális összege 18 ezer forint lehet. Minden nyugdíjas, akinek eléri a 80 ezer forintot a nyugdíja, 18 ezer forintra számíthat, így tehát az átlagnyugdíjban (ami körülbelül 130 ezer forint) részesülők is ezt az összeget kapják. A 80 ezer forintnál kisebb nyugdíjnál a prémium arányosan csökken, például az 50 ezer forintos nyugdíjban részesülők 11250 forint, a 28500 forintos nyugdíjminimummal azonos összegű nyugdíjban részesülők 6415 forint nyugdíjprémiumot kapnak.

 

Minden nyugdíjast figyelembe véve átlagosan mintegy 17 ezer forint pluszpénzhez jutnak a nyugdíjasok, ez több a tavalyinál, akkor a maximális összeg 12 ezer forint volt. A nyugdíjprémiumra a kormány 33 milliárd forintot biztosít, és a nyugdíjasokhoz várhatóan a novemberi nyugdíjjal együtt érkezik az apanázs.

Budapest, 2018. január 20.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság épületének fõbejárata a fõváros XIII. kerületében, a Váci út 73-ban.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Nem átverés, de valami hasonló

A nyugdíjprémium és az Erzsébet-utalvány a bérek és a nyugdíj között kialakult szakadék eltüntetéséhez csak aprópénz – mondta Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke a 24.hu-nak.

Nyíregyháza, 2016. december 9.
Grezsu Mihályné viszi haza az önkormányzat ajándékcsomagját a Nyíregyházához tartozó Szélsőbokorban 2016. december 9-én. A Magyar Posta dolgozói Nyíregyháza mintegy 19 ezer nyugdíjas lakosának kézbesítik a város 2500 forint értékű karácsonyi ajándékcsomagját.
MTI Fotó: Balázs Attila
Igazságtalan a nyugdíjemelés, és már az inflációnál is kisebb
Mekkora nyugdíjemelést akarnak, és mennyi az esélye a megvalósulásnak? A nyugdíjas szervezetek vezetőit és Pénzügyminisztériumot is megkérdeztük.

Hogy mennyire így van, azt szemlélteti ez az ábra is, amin előrevetítve is jelezzük, mennyi lehet a kormány konvergenciaprogramja alapján a nyugdíjemelés, és ehhez képest mennyi a pluszpénz:

A Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetségének elnöke, Jankovics Györgyi korábban azt mondta lapunknak, a kiegészítő elemekkel, a nyugdíjprémiummal, az Erzsébet-utalvánnyal az a baj, hogy nem épülnek be a nyugdíj összegébe, és nem biztosak.

Aki azt hiszi, hogy ettől több lesz a nyugdíja, az téved. Ebből a szemszögből nézve a dolgot, nem átverés, de valami hasonló, tette hozzá.

Kiszámoltuk, mi lett volna, ha a pluszjuttatások beépültek volna a nyugdíjba, mennyivel lett volna több az átlagnyugdíj éves, illetve havi szinten. A következő években várható nyugdíjprémiumot a konvergenciaprogram előrejelzése alapján számítottuk ki, és úgy kalkuláltunk, hogy az idei évtől kétszer tízezer forint Erzsébet-utalványt visz a postás a nyugdíjasoknak. (Bár még az is kérdéses, hogy idén az áprilisi után novemberben is küldenek-e utalványt.)

Mint az ábráról is leolvasható, a pluszjuttatások beépítésével egy átlagnyugdíjas a 130 ezer forintos járandósága helyett havonta csaknem 2700 forinttal többet kapott volna. Ha azzal számolunk, hogy a kezdetektől beépültek volna a pluszjuttatások, akkor 2022-re ez átlagnyugdíjban éves szinten több mint 176 ezer forintot, hónapokra elosztva pedig mintegy plusz 14800 forintot jelentett volna. Vagyis

durván egy 13. havi nyugdíjat tenne ki az összegük.

Valami félrecsúszott a nyugdíjprémiumnál

Juhász László emlékeztetett arra, hogy a nyugdíjprémium megállapításánál van egy szakmai hiba. Az eredeti jogalkotói szándék ugyanis az volt, hogy a mindenkori havi átlagnyugdíj negyedével kelljen számolni, ez szerepelt a törvényjavaslatban. De valamiért végül egy fix szám, a 2008-as átlagnyugdíj összege, azaz 80 ezer forint került be a törvénybe. Miközben azóta nagyjából 130 ezer forintra nőtt az átlagnyugdíj. Mit jelent ez forintra lefordítva?

A nyugdíjprémium kiszámítása

A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy

 

  • a havi nyugdíj negyedét (maximum 80 ezer forintot) kell venni,
  • és azt meg kell szorozni gazdasági növekedés 3,5 százalék feletti részével.

2018-ra 4,4 százalékos gazdasági növekedést várnak, így a szorzó 0,9. Így jön ki (80 ezer / 4 *0,9) a maximális 18 ezer forintos prémium az idei évre.

Ha az eredeti elgondolást szavazták volna meg, és a mindenkori átlagnyugdíjat lehetne maximálisan figyelembe venni a nyugdíjprémium kiszámításánál, akkor ma nem 18 ezer forintot, hanem 29250 forintot kapnának az átlagnyugdíjasok (ennyi lenne a maximális prémium), tavaly pedig 18-20 ezer forint körül lett volna a pluszpénz.

Juhász is úgy tartja amúgy, hogy minden nyugdíjasnak egyforma összeget kellene juttatni, és nem büntetni a kisnyugdíjasokat.

Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu


Megvan, mikor érkezik a nyugdíjprémium

Idén a jóval 4 százalék feletti gazdasági növekedésnek köszönhetően, már második alkalommal fizet a kormány nyugdíjprémiumot valamennyi nyugdíjszerű ellátásban részesülőnek. Az ellátást nemcsak az öregségi nyugdíjasok, hanem azok is megkapják, aki nyugdíjra vagy nyugdíjszerű ellátásra jogosultak, így az intézkedés 2,5 millió embert érint. A kormány 33 milliárd forintot biztosít a kifizetésekre, olvasható a közleményben.

Minden nyugdíjas, akinek eléri a 80 ezer forintot a nyugdíja, az a maximális 18 ezer forintra számíthat. Tehát a maximális összeget kapják az átlagnyugdíjjal (130 ezer forint) rendelkezők is. A 80 ezer forint alatti nyugdíjnál a nyugdíjprémimum összege arányosan csökken, tehát például az 50 000 forintos nyugdíjban részesülők 11 250 forintos nyugdíjprémiumot kapnak.

A nyugdíjprémiumot a bankszámlával rendelkező ügyfelek november 12-én kapják meg, a postai kifizetések pedig november 15-én kezdődnek, a posta által előre meghatározott napokon.


Novák: Két és félmillióan kapnak nyugdíjprémiumot

Nemcsak az öregségi nyugdíjban részesülők, hanem valamennyi, nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember kap idén nyugdíjprémiumot – mondta Novák Katalin, az EMMI család- és ifjúságügyi államtitkára az ATV reggeli műsorában.

Kifejtette: bár jogszabály szerint a nyugdíjprémium csak az öregségi nyugdíjasoknak – kevesebb mint kétmillió embernek – jár, a kormány úgy döntött, hogy idén mindenkinek kifizetik, akik nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, így mintegy 2,5 millió ember kap nyugdíjprémiumot.

Arra a kérdésre, hogy igazságosnak tartja-e, hogy azok a nyugdíjasok, akiknek 80 ezer forint alatti az ellátásuk, kevesebb prémiumot kapnak, azt mondta, hogy ez egy 2009 óta hatályos jogszabály miatt van így. Azt is elmondta, hogy akik több jogcímen kapnak nyugdíjat, azok prémiumai összeadódnak.

Novák elárulta mindemellett, hogy a kormány még nem döntött arról, hogy a nyugdíjasok kapjanak-e még egy alkalommal Erzsébet-utalványt (előzőleg pont a választás előtt kaptak). (Fotó: MTI / Mohai Balázs)


Nem jár minden nyugdíjasnak a nyugdíjprémium

Nem kizárt, hogy sokan csalódni fognak azok közül, akik arra számítanak, hogy kapnak idén nyugdíjprémiumot. A kormányzat nemrég tette világossá, egyszeri, maximum 18 ezer forintot fizet a nyugdíjasoknak prémiumként. (Akkor adható a nyugdíjprémium, ha a gazdasági növekedés 3,5 százaléknál nagyobb ütemű.)

A szabályozás szerint ugyanis a prémium nem jár azoknak, akik ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapnak, de a rokkantak (akiknek rehabilitációs járadékot folyósítanak) sem részesülhetnek belőle – írja az énpénzem.hu.

Tavaly ugyanakkor – igaz, parlamenti választás előtt volt az ország – a kormány felülírta a fő szabályt és minden nyugdíjasnak fizetett juttatást.

Hogy idén hogyan lesz, az pontosan a kormányrendeletből fog csak kiderülni.

(Kiemelt kép: Budapest, 2014. október 7. Résztvevők a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) tagszervezeteinek tüntetésén, amelyen a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjért, valamint a köztisztviselői bérbefagyasztás ellen demonstráltak Budapesten, a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt 2014. október 7-én. MTI Fotó: Marjai János)


Egymást osztja a DK és a Fidesz a nyugdíj miatt

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a nyugdíjasoknak, az Orbán Viktor által bejelentett nyugdíjprémium, helyett inflációkövető nyugdíjemelés járna. Rónai Sándor, az ellenzéki párt szóvivője úgy fogalmazott, a kormány trükközik a nyugdíjemeléssel.

A jövő évi költségvetésben hamis inflációs adatot szerepeltet, így a nyugdíjak reálértéke tovább csökken, Szerinte erre utal, hogy a büdzsé 2019-ben 2,7 százalékos inflációval számol, míg a fideszes jegybank szerint legalább 3,1 százalékos lesz a pénzromlás.

A visszatartott pénz egy része a nyugdíjprémium, amely törvény szerint jár, nem kegyként, ahogy azt a miniszterelnök feltünteti.

Úgy viselkedik Orbán Viktor, mint egy tolvaj, aki miután kirámolta a házat néhány cuccot visszavisz a ház tulajdonosának, hogy aztán az hálálkodjon érte.

Rónai Sándor azt mondta, a Gyurcsány-kormány alatt kőbe volt vésve, hogy a kormány megvédi a nyugdíjak értékét, nem trükköztek az idősek pénzével.

Azok a Gyurcsányék beszélnek…

A Fidesz-frakció közleményében úgy reagált, hogy Gyurcsányék a nyugdíjak értékét hagyták romlani, a nyugdíjprémium még csak eszükbe se jutott. Azok a Gyurcsányék beszélnek, akik kormányzásuk alatt saját zsebüket tömték, de a nyugdíjasoktól elvettek egy havi nyugdíjat.

A 2006-ban megalakult Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány alatt több mint 7 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, mert a nyugdíjas-inflációt követő nyugdíjemelést sem biztosították.

A Fidesz-KDNP kormányzása óta törvény garantálja a nyugdíjak értékének megőrzését és az ország történetében először tavaly fizettek nyugdíjprémiumot, amire idén is számíthatnak az idősek. Ha a tényleges éves infláció magasabb lenne a becsültnél, akkor a kormány novemberben kompenzálja azt. (mti)

Nyíregyháza, 2016. december 9.
Grezsu Mihályné viszi haza az önkormányzat ajándékcsomagját a Nyíregyházához tartozó Szélsőbokorban 2016. december 9-én. A Magyar Posta dolgozói Nyíregyháza mintegy 19 ezer nyugdíjas lakosának kézbesítik a város 2500 forint értékű karácsonyi ajándékcsomagját.
MTI Fotó: Balázs Attila
Igazságtalan a nyugdíjemelés, és már az inflációnál is kisebb
Mekkora nyugdíjemelést akarnak, és mennyi az esélye a megvalósulásnak? A nyugdíjas szervezetek vezetőit és Pénzügyminisztériumot is megkérdeztük.

Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás


Igazságtalan a nyugdíjemelés, és már az inflációnál is kisebb

A jövő évi költségvetés 2,7 százalékos inflációval számol, így ennyi lehet a nyugdíjemelés is, hiába prognosztizál már a jegybank is 3,1 százalékos pénzromlást. A nyugdíjasok tehát megint nem járnak jól, hiszen az infláció ellensúlyozására sem lesz elég az év eleji emelés, csak arra számíthatnak, hogy jövő novemberben kapnak nyugdíjkorrekciót.

Megeszi az infláció a nyugdíjakat, és a kanyarban sincsenek a béremelkedéshez képest, ezért a nyugdíjas szervezetek a problémák orvoslását sürgetik. A HírTV összeállításában célként már pontos szám, 12 százalékos nyugdíjemelés is elhangzott. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) Nyugdíjas tagozatának elnöke, Juhász László lapunknak annyiban finomított a dolgon, hogy nem mondtak ki konkrét számot, de azért megjegyezte,

elfogadnák a 12 százalékos nyugdíjemelést.

Egyetértés van a szervezetek között abban, hogy a nyugdíjemelés metódusa nem igazságos, és hogy más alapokra kellene helyezni a jelenlegi, inflációkövető modellt.

Át kellene írni a nyugdíjemelés szabályát

Több okból is:

  • a jelenlegi szabály nem bérkövető, hanem inflációkövető, ezért az újonnan megállapított nyugdíjak jóval magasabbak, mint a régebbiek.
  • A százalékos nyugdíjemelés tovább növeli a kisebb és nagyobb nyugdíjak közötti szakadékot.
  • Nagyok a nemek és a régiók közötti nyugdíjkülönbségek, és tovább nőnek az emeléssel.

Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály ezért szorgalmaz differenciált, és a tervezett, 2,7 százalékos inflációnál nagyobb nyugdíjemelést. Az inflációkövető nyugdíjemelés ugyanis csak szinten tartást jelent. Sőt, mivel az átlagos inflációt veszik figyelembe, nem a nyugdíjas fogyasztói kosarat, az értékmegőrzés is kérdőjeles – érvelt a Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Györgyi.

Óriási a lemaradás a bérektől

A bérkiáramlás 10 százalék feletti, így óriási szakadék támadt a bérek és nyugdíjak között, és csak tovább nő, ha nem változik semmi.

Budapest, 2017. szeptember 27.
Nyugdíjas hölgyek pihennek beszélgetve az őszi Margitsziget Rózsakerjében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
A nyugdíjak durván leszakadnak a bérektől, ha ez így megy tovább
2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is.

A Pénzügyminisztériumban viszont a lapunknak adott válasz alapján nem így érzik:

A kormány garantálja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. 2011 és 2017 között a nyugdíjak átlagosan több mint 26 százalékkal nőttek, a vásárlóerő pedig mintegy 10 százalékkal. A gazdaság erősödik, hatodik éve emelkednek a bérek. A kormány arra törekszik, hogy a nyugdíjasok is érezzék a gazdasági növekedés pozitív hatását, ezért már három alkalommal adtunk 10 000 forint értékű étkezési Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak, és tavaly, Magyarország történetében először nyugdíjprémiumot is tudtunk fizetni, amire várhatóan idén ősszel és jövőre is lesz lehetőség.

A nyugdíjas szervezetek szerint azonban a nyugdíjprémium és az Erzsébet-utalvány is csak aprópénz, nem épül be a nyugdíjba, és nem is biztos. Aki azt hiszi, hogy ettől több lesz a nyugdíja, az téved.

Budapest, 2017. december 7.
Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak Budapesten 2017. december 7-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak 2017. december 7-én.
Fotó: Mohai Balázs / MTI

A Pénzügyminisztérium 2011-ig nyúlt vissza, de ha az utóbbi három évet nézzük, az derül ki, hogy

  • 100 forintnyi bér mintegy 140-re növekedett, miközben
  • 100 forintnyi nyugdíj 110 körülire.

Ez a nyugdíjak leértékelődését jelenti, és a nyugdíjasok elszegényedéséhez vezet. Juhász László szerint ráadásul az árak előbb-utóbb a kiáramló bérekhez fognak igazodni, nem a szerényebb nyugdíjakhoz.

Az Országos Nyugdíjas Parlament minimális célja, hogy az átlagos emelés azonos legyen az idei GDP-növekedéssel. Azaz 3 helyett 4,5 százalék legyen. A nyugdíjemelés növekményét pedig használják fel nyugdíjkorrekcióra úgy, hogy az átlag alatti járandóságúak kapjanak belőle.

Azt szorgalmazzák, hogy az idei bérnövekedés (12 százalék) és infláció (3 százalék) átlaga, vagyis 7,5 százalék legyen a nyugdíjemelés.

Juhász László szerint inkább a vegyes indexálásra kellene koncentrálni, nem a svájcira. Ha például 25 százalékban vették volna figyelembe az idei bérkiáramlást, és 75 százalékban az inflációt, akkor már az idén is 5,25 százalékos nyugdíjemelés lehetett volna. Aztán lehetne fokozatosan változtatni az arányokon.

Háromszorosára kellene emelni a minimálnyugdíjat

A legkisebb öregségi nyugdíj összegét (ami 2008 óta változatlanul 28 500 forint) radikálisan fel kell emelni, visszamenőlegesen, az infláció mértékével – jelentette ki Karácsony Mihály. Még akkor is, ha minimálnyugdíjat nagyon kevesen kapnak, inkább egy viszonyszám, ami alapján 14 ellátást folyósítanak, például a gyest is.

  • A KSH adatait alapul véve 2008 és 2015 között több mint 25 százalékos volt az infláció, plusz az idén 3 százalék körüli lehet. Ergo mintegy 28 százalékos emelés kellene, ami nagyjából 8000 forint.

De nagyon sokan a minimálnyugdíjnál, sőt 25 ezer forintnál is kevesebbet kapnak.

Juhász László szerint a jóval az átlag alatti nyugdíjakra legalább a GDP-növekedéssel egyenlő emelést kellene adni, már idén. És el kellene érni, hogy akárcsak a minimálbér, a legkisebb öregségi nyugdíj is elérje a létminimumot. Ezek szerint

mivel az egy fős nyugdíjas háztartásban legutóbb 81 405 forint lett a létminimum értéke, ennyi kellene legyen a minimálnyugdíj.

Jankovics Györgyi szerint a nyugdíjemelésnél jó kiindulás lehet a GDP-növekedés és a svájci indexálás is. A differenciált nyugdíjemelést viszont csak úgy tudja támogatni, ha azt nem a nyugdíjalapból fedezik, hanem más forrásból. Ezt mondatja vele a szociális érzékenység, és az, hogy a nyugdíj alapelve (a nyugdíj a ledolgozott évek és a befizetett járulékok után járó jövedelem) biztos pont maradjon.

Budapest, 2017. március 20.
Idõs nyugdíjas nõ távozik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatának épületébõl a fõváros XIII. kerületében, a Váci út 73-nál.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Van miből fizetni

Juhász László szerint a nyugdíjrendszer észre sem vette, hogy nagyjából 600 ezer kivándorolt magyar már nem itthon fizet járulékot, és azt sem, hogy a munkáltatói járulék helyére 2012-ben belépő szociális hozzájárulási adóból (szocho) egyre kevesebbet irányítanak a nyugdíjalapba. Idén 79,5 százalékot, jövőre már csak 70,22 százalékot. Évek óta pluszban van a nyugdíjkassza, mintegy 400 millió forinttal több folyt be az utóbbi években, mint amennyit kifizettek.

A Nyugdíjbiztosítási Alap egy költségvetési sor, és mint ilyen, politikai döntés függvénye, hogy mennyi – nyomatékosította mindhárom nyilatkozó. Politikai döntés az is, hogy mit kell finanszírozni a nyugdíjalapból. Amíg van költségvetés, nyugdíjbiztosítási alap, addig a nyugdíjrendszer fenntartható, a többi csak tervezés kérdése – magyarázta Karácsony Mihály. Amíg 4 százalék feletti a növekedés, nincs okunk aggódni. Egy dolog gátolhatja a nyugdíj fenntarthatóságát: az ország versenyképessége. És bár a mutató nagyon nincs rendben, így sincs fenntarthatósági probléma.

Orbán régebben kereste az idősek kegyeit

Ősszel összehívják a megyei, majd az országos nyugdíjas parlamenteket, összegyűjtik a problémákat, a megoldási javaslatokat, és közös álláspontot alakítanak ki, amit elküldenek a döntéshozóknak. Kapcsolatot szeretnének a kormánnyal, hogy legyen párbeszéd a nyugdíjas szervezetek, a szakértők és a döntéshozók között. Mert 2010 óta nincs párbeszéd sem a nyugdíjas, sem az idős, sem a szociális politikában. Régen volt az idősügyi tanács, majd az idősek tanácsa, ahova mindig elment Orbán Viktor. A Nyugdíjas Parlament is meghívja őt, de hiába. Egyszerűen rátolják a jogszabályokat a nyugdíjasokra – nehezményezte Jankovics Györgyi, aki szkeptikus azzal kapcsolatban, érnek-e el eredményt.

A nyugdíjas szervezetek csalódtak a kormányban
Elégedetlenek a jövő évi költségvetési javaslattal. 

Karácsony Mihály sem túl optimista. De, mint mondta, jó lenne, ha a nyugdíjat nem csak kiadásnak tekintenék. Hiszen a nyugdíjasok is fizetnek mindenféle adót, amikor felélik a járandóságukat. A háztartási munkából is kiveszik a részüket, ami hozzájárul a GDP-növekedéshez. Juhász László is csak a reméli, hogy ha szakértőik jól alátámasztják, akkor előbb-utóbb értő fülekre talál, amit mondanak.

Kiemelt kép: Balázs Attila / MTI


A nyugdíjrendszer mehet a kukába, emelni kell a korhatárt

A Népszava szerint a nyugdíjrendszerrel csak azok szerint nincs baj, akik magas fizetésük után sok százezres nyugdíjat kapnak. Arról megoszlanak a vélemények, mikor és merre kell lépni, de az egyik legismertebb szakértő, Simonovits András nemrég mielőbbi változtatásokat sürgetett.

A lapnak Farkas András ugyanakkor azt mondta: azzal, hogy az 1957-ben születetteknél már 65 év a korhatár, egy szintre kerültünk a reformokban elől járó országokkal. A magát „nyugdíjgurunak”  nevező szakember szerint legközelebb 2030 után kell biztosan emelni a korhatárt, ahogy az mások is 67 évre tolták ki.

Nem tartható, hogy életünk első és utolsó 25-30 évét ellátottként éljük

– érvelt a szakértő, utalva rá, hogy a fiatalok egyre később kezdenek dolgozni.

Az, hogy az Orbán-kormány mit tervez, nehezen követhető, de Varga Mihály pénzügyminiszter éppen a héten erősítette meg, hogy jövő júliustól újabb 2 százalékkal kurtítják meg a jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, aminek nagyobbik része a nyugdíjak fedezetét biztosítja. Farkas András úgy számol, hogy az adó egy százaléknyi csökkentése 50-70 milliárdos bevételkiesést jelent, amit hosszú távon nem tud kezelni a költségvetés.

Előbb-utóbb emelni kell a befizetéseket, hogy tartani lehessen az idősek ellátásának mostani szintjét.A Századvég Alapítvány idei időskutatása szerint anyagi gondokkal küzd a magyar nyugdíjasok 61 százaléka. Az időskori ellátásokra  Magyarország csak 0,3 százalékkal költ többet, mint 2008-ban. Megoldási javaslatok a kormánynak a tanulmányban nincsenek.

Több gyermek, több nyugdíj

A Népszavának Gál Róbert Iván, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa azt mondja, át kellene térni a gyermekvállalás alapján történő nyugdíj-megállapításra, illetve a fokozatos nyugdíjba vonulásra. Magyarországon a dolgozók nem teszik félre jövedelmük egy részét idős korukra, mert felosztó-kirovó rendszer működik, az aktív korúak járulékaiból fizetik a nyugdíjakat.

A baj ott van, hogy nem az illető nyugdíjas által létrehozott emberi tőke, azaz az általa felnevelt gyermekek járulékfizető képessége a nyugdíjmegállapítás alapja, hanem azok a befizetések, járulékok, amivel az előtte járó generáció nyugdíjához hozzájárul.

Azt kellene alapul venni, hogy valaki hány gyereket vállalt, mennyit költött iskoláztatásukra. A gyermekteleneknek ez nem jelent hátrányt, ők azt a pénzt, amit nem költenek gyermeknevelésre, tőkeként halmoznák fel, tovább dolgoznának.

A szakember szerint még így emelni kellene a nyugdíjkorhatárt, éspedig automatikusan, a várható élettartam növekedéséhez kötve.

Gál Róbert Iván szerint a rugalmas nyugdíjba vonulás (többféle korhatár alkalmazása) helyett a fokozatos nyugdíjba vonuláson, a  munka és a nyugdíj összekombinálásában kellene gondolkodni.

Demény Pál: több gyermekért több nyugdíj és szavazat
Bízik unortodox javaslatai bevezetésében a 85 éves demográfus. 

Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás


A januári nyugdíjemelés elmaradhat a várható inflációtól

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb makrogazdasági jelentése szerint a jövő évre időzített nyugdíjemelés nem lesz elegendő az áremelkedés ellensúlyozására – írja az mfor.hu. A jegybank szerint ugyanis 2019-ben 3,1 százalékos inflációra lehet számítani, a kormány pedig 2,7 százalékos nyugdíjemelésről döntött tavasszal, amit a 2019-es költségvetés megszavazásával a parlament is megerősített.

A gazdasági portál szerint, amennyiben beválik az MNB előrejelzése, a nyugdíjasok 0,4 százalékponttal alacsonyabb emelésben részesülnek januárban, mint a várható infláció. Hozzáteszik: ha bekövetkezik az eltérés, a kormány jövő novemberben kipótolja a nyugdíjakat.

A novemberi nyugdíjpótlásra idén azért nem kerül sor, mert az év eleji 3 százalékos nyugdíjemelés magasabb volt, mint az év egészére várt 2,8 százalékos árindex. Kormánypárti nyilatkozatok alapján azonban mégis lehet számítani valamiféle kiegészítésre – teszik hozzá. (Fotó: MTVA bizományosi / Faludi Imre)


Magyarország az utolsó helyen végzett a nyugdíjaslistán

Magyarország utolsó helyen áll azon a listán, amit aszerint állítottak fel, hogy milyen az adott országban nyugdíjasként élni, írja a portfolio.hu. Maximumom száz pontot érhettek el az országok: amíg Magyarország mindössze 23-at szerzett, addig Norvégia 65-öt.

Az Aging Society Indexben 18 országot pontoztak az alábbi szempontok szerint:

  • milyen lehetőségük van az idősebb embereknek a társadalomhoz való hozzájárulásban, milyen a 65 év felettiek foglalkoztatottsága, az önkéntes munkaórák száma, illetve milyen informális tanulási lehetőseik vannak,
  • milyen az idősebbek életminősége a várható élettartam és az 50 év felettiek élettel való elégedettségének vizsgálatával,
  • milyen az idősek között a szegénységi arány vagy az ételbiztonság,
  • milyen az idősebb és fiatalabb generáció közötti kapcsolat, milyen érzéseket táplálnak a fiatalabbak az idősebb korosztály iránt,
  • milyen bevétellel, nyugdíjjal rendelkeznek.

Ezek alapján a legjobb Norvégiában nyugdíjasként élni, második helyen Svédország, harmadik helyen pedig az Egyesült Államok végzett. Magyarország az utolsó helyen végzett 23 ponttal.

Kiemelt kép: MTI Fotó/Balázs Attila


A nyugdíjasok idén nem számíthatnak korrekcióra

Idén nem számíthatnak a magyar nyugdíjasok nyugdíjkorrekcióra – írja az Infostart a KSH adataira hivatkozva. A statisztikai hivatal szerint ugyanis az áremelkedés nem haladta meg az év eleji nyugdíjemelés mértékét, így nincs szükség korrekcióra.

Ha a fogyasztói árak növekedésének mértéke legalább egy százalékponttal meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor visszamenőleges hatállyal kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani, ha ennél kisebb az eltérés, akkor novemberben egy összegben fizetik ki a különbözetet a nyugdíjasoknak. Idén januárban 3 százalékkal nőttek a nyugdíjak, a fogyasztói árak pedig átlagosan 2,6 százalékkal nőttek.

Nyugdíjprémium viszont lesz, annak feltétele, hogy a gazdaság növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, a költségvetési hiány mértéke pedig a tervek szerint alakul. Ezt a napokban Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára megerősítette(Illusztráció: MTI / Krizsán Csaba)