Felkészületlenek a magyarok a nyugdíjra

A magyarok 53 százaléka aggódik az állami nyugdíjak értékének csökkenése miatt. Az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatása szerint a megkérdezettek 67 százaléka szerint a jövő nyugdíjasai rosszabb helyzetben lesznek, mint a mostaniak. A nyugdíjasok még pesszimistábbak: náluk ez az arány 75 százalék.

A többség (57%) továbbra is az állam nyugdíjaiban bízik, még akkor is, ha értékük, véleményük szerint, csökkeni fog. Az Aegon 14 000 munkavállalót és 1600 nyugdíjast bevonó, 15 országra kiterjesztett reprezentatív kutatása szerint világszerte az emberek kevesebb mint a fele (46%) építi időskori jólétét az állami nyugdíjra.

Az Aegon a felkészültséget mérő indexet hat témakör válaszai  alapján összegezte és arra jutott, hogy

az 5,3-as magyar átlag alulról a harmadik legalacsonyabb a nemzetközi rangsorban – csak Spanyolországban és Japánban rosszabb a helyzet, mint nálunk.

Csekély javulást jelez, hogy tavaly a nyugdíjfelkészültségi kutatásnál 5,1 pont jött ki, és világviszonylatban sem igazán felkészültek az emberek: az átlagérték csak 5,9 pont.

Az alacsony felkészültséget mutatja, hogy a legtöbb magyar (41%) az állami nyugdíjak értékállóságának megtartásával kezelné a gondokat. Ezért adóemelést is támogatnának, miközben világszerte csak a megkérdezettek 34 százaléka ért egyet ezzel. A nemzetközi átlagnál alacsonyabb a megtakarítás szintje is: tízből csak hárman (31%) tartják magukat rendszeres megtakarítóknak, míg világszerte ez az arány 39 százalék.

Az inflációt bezzeg ismerjük

Akinek kevés a megtakarítása, vélhetően a pénzügyi befektetéseket sem vizsgálja. A felmérés a pénzügyi műveltséget is tesztelte azzal,  tudják-e a megkérdezettek, mi az infláció, a kamatos kamat, miként lehet diverzifikálni a kockázatokat.

Az inflációt a magyarok a nemzetközi átlagnál jobban ismerik (75 százalék válaszolt erre helyesen, szemben a 63 százalékos nemzetközi átlaggal), de a másik két kérdésben lemaradtak.

Magyarországon összességében a megkérdezettek negyede (25%) válaszolta meg helyesen a pénzügyi kérdéseket. Ők a nyugdíjfelkészültségi index tekintetében is jobban szerepeltek, elérték az 5,9 pontos átlagértéket.

A felmérés alapoján az Aegon Biztosító akciótervében új társadalmi közmegegyezést javasolt a jelenlegi nyugdíjrendszer felváltására. Ennek alapeleme lenne a nyugdíjmegtakarítási konstrukciókhoz való hozzáférés biztosítása minden munkavállalónak. Az Aegon szerint a munkáltatóknak automatikusan be kellene léptetniük  dolgozóikat valamilyen nyugdíjmegtakarítási programba. Ezt egyébként – az idei felmérés szerint – a munkavállalók többsége, 57 százaléka támogatná, és a magyarok 41 százalék ért vele egyet.

Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter


Nem mindegy, mibe tesszük a nyugdíjpénzt

Tegyük fel, 45 évesen úgy döntünk, hogy végre elkezdünk félretenni a nyugdíjunkra, és erre minden hónapban 20 ezer forintot szánunk. 20 év van hátra a nyugdíjazásunkig. Na de miben tartsuk a pénzünket? Léteznek nyugdíjcélú-megtakarítások (ÖNYP, NYESZ, illetve nyugdíjbiztosítás), sokan mégis inkább az idehaza nagy népszerűségnek örvendő ingatlan-befektetésre esküsznek.

Melyiket válasszuk? Ha az ingatlant, akkor hogyan lehet havi 20 ezer forintból lakást vásárolni? Megéri-e egyáltalán? Erre kereste a választ a Bankmonitor cikke.

Először a nyugdíjmegtakarítást vizsgálták, ahol az, hogy kinek mennyi gyűlik össze ilyen típusú megtakarításokban nagyban függ attól, hogy mennyi ideje van még a nyugdíjig, illetve mennyit tud havonta félretenni.

  • Amennyiben 45 évesen úgy döntünk, hogy havi 20 ezer forintot félreteszünk 20 éven keresztül, akkor nyugdíjba vonuláskor majdnem 9 millió forintnyi megtakarításunk lehet. Ebből havi szinten több, mint 46 ezer forint nyugdíjmegtakarítás érhető el a várható élettartalmunk végéig (azaz nyugdíjba vonulásunk után még majdnem 20 évig). Ehhez nem kell semmi mást csinálnunk, csak havonta félretenni a meghatározott összeget.

Ingatlanvásárlásnál először az önerőt kell összegyűjteni, amihez jó eszköz lehet a lakástakarék. Így 10 év alatt három millió forint önerőt lehet összegyűjteni, 20 év alatt valamivel több, mint hat millió forintot. Viszont dönthetünk úgy is, hogy hitelt veszünk fel 10 év után, majd kiadjuk a lakást, hogy könnyebben törlesszünk.

  • Ha 60 ezer forintért adjuk ki a lakást, abból 50 ezer forint marad adózás után, plusz a 20 ezer, amit a megtakarításra szánunk, vagyis kb. 70 ezer forintos törlesztőt vállalhatunk be. Amiből nagyjából egy 10 millió forintos lakást fizethetünk ki 10 év alatt.

Tehát az ingatlannal ebben az esetben jobban járhatunk. Más szempontból nézve viszont kétségtelenül ez lehet a kockázatosabb, és macerásabb út. Ha kíváncsi, miért, kattintson!

Kiemelt kép: Thinkstock


A nyugdíjpénzek hosszú távon is értékállóak

Az MNB – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – honlapján közzétette az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak 2017. évi, illetve a hosszú távú (10, 15 éves) befektetési teljesítményét bemutató hozamrátákat.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – a záró vagyonnal súlyozottan – átlagosan 6,91 százalékos nettó, a befektetésekkel kapcsolatos költségek levonása utáni hozamot értek el. A pénztárak teljesítménye tehát az előző évben is jelentősen, mintegy 5 százalékkal haladta meg a 2,10 százalékos december/december alapon számított éves inflációt, csakúgy, mint az elmúlt néhány esztendőben. A kockázatvállalási hajlandóságtól és a vagyonkezelési teljesítménytől függően persze akár számottevő eltérések is tapasztalhatók az egyes pénztári portfóliók hozameredményeiben. A 10 és 15 éves hozameredmények áttekintése alapján azonban látható, hogy továbbra is az inflációt meghaladó átlagos vagyongyarapodás jellemzi a pénztárakat.A növekedési jellegű (magasabb kockázatú) és a kiegyensúlyozott jellegű (közepes kockázatú) portfóliók kedvező éves teljesítménye nagyrészt az éven túli lejáratú hazai állampapírok, s a közép-európai térség vezető részvényei jelentős árfolyamemelkedésének köszönhető. A klasszikus jellegű (alacsonyabb kockázatú) portfólióknál viszonylagosan nagyobb a rövidebb lejáratú állampapírok és kisebb a részvények aránya, így ezek jellemzően alacsonyabb hozamokat értek el.

  • A zárt, munkahelyi alapon szerveződő önkéntes nyugdíjpénztáraknál tavaly a legjobb nettó hozamteljesítmény 17,08 százalékos volt.
  • A nyílt pénztáraknál az egyik piaci szereplő a növekedési jellegűek közt is kockázatvállalónak számító portfóliója végzett az első helyen nettó 15,45 százalékos teljesítményével.

A pénztárak 15 éves átlagos nettó hozamrátái többnyire 3-4 százalék reálhozamot tartalmaznak, vagyis ebben az időszakban évente átlagosan ennyivel múlták felül az inflációt, a 15 éves reálhozamráták záró vagyonnal súlyozott átlagos értéke pedig 3,45 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy változatlanul hosszabb távon is értékálló, az inflációt érdemben meghaladó befektetési eredményeket érnek el a magyarországi önkéntes nyugdíjpénztárak.Az MNB fontos társadalmi célnak tartja, hogy minél több aktív munkavállaló rendelkezzen a nyugdíjkiegészítési célú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla) valamelyikével, melyeket az állam 20 százalékos adókedvezménnyel is támogat. Az önkéntes nyugdíjpénztár széles kör számára előnyös lehet, többek közt a jogszabály által korlátozott kedvező költségek, és a hosszú távú jó hozamteljesítmény miatt.

A megfelelő nyugdíjkiegészítési cél itt nemcsak egyszeri nagy, hanem folyamatos kisebb összegű – az MNB javaslata szerint a havi jövedelem 3-9 százalékára rúgó – befizetésekkel is elérhető.

Kiemelt kép: 24.hu / Berecz Valter