Ezekre a bejegyzésekre voltak kíváncsiak a legtöbben a februári hónapban!
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Íme a megoldás!? Ezzel menthető meg a magyar nyugdíjrendszer?! Egyszerű lépés vagy rejtett nehézségek?! Nálunk is beválhat?!
Mint ahogy korábbi cikkünkben szó volt róla, létezik egy olyan megoldás, amely néhány országban már eléggé elterjedtnek számít, azonban ebben a térségben még gyermekcipőben jár.
Jelenleg a lengyel kormány építi be az önkéntes vállalati nyugdíjazást a nyugdíjrendszer átalakításába, bízva a sikerben és a javuló tendenciában.
De miről is van szó pontosan?
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás, az időskori ellátási rendszer legtöbb problémájára megoldást biztosíthatna. Ennek a lényege, hogy a munkáltató biztosíthat nyugdíjalapú megtakarítási lehetőséget munkavállalói számára.
Ez a folyamat több rétegből tevődik össze: alapvetően a nyugdíj "be" és kifizetése az állam és az állampolgár közötti zajlik (felosztó-kirovó rendszer). A foglalkoztatói nyugdíj lényege, hogy ebbe a kapcsolatban belép a foglalkoztató/munkaadó pluszban: az lehet tag, aki munkavállalója a cégnek. A munkaadó feltételekhez is kötheti ezt a fajta nyugdíjcélú megtakarítást. Az is elképzelhető, hogy több cég által tevődik össze ez a fajta időskori járadék, amennyiben munkahely váltásra is sor került a karrier folyamán.
A nyugdíjkorhatár megegyezik a társadalombiztosítási nyugdíjkorhatárral.
Ez gyakorlatban nyugdíjasként azt jelentené, hogy az ember kapna nyugdíjat az államtól illetve egy rendszeres járadékot, amit a volt munkaadója tett lehetővé, amennyiben nem egy összegben igényelte azt a nyugdíjkorhatár elérésekor. Természetesen, ez a fajta juttatás véges lenne, nem úgy, mint az állami nyugdíj.
Bizzunk benne, hogy ennek a lehetőségnek a használata a jövőben pozitív irányba fog változni!
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Anyugdíjasok több mint fele csak komoly lemondásokkal, vagy önállóan sehogyan sem tud megélni a nyugdíjából, derült ki többek között a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9 és 14 között készített reprezentatív felméréséből.
A válaszadók majdnem kétharmada pedig kevesebbet tud a nyugdíjából vásárolni, mint 5 évvel ezelőtt:
A megkérdezettek háromnegyede szerint az alacsonyabb nyugdíjakat jobban kellene emelni, mint a magasabbakat. Tízből nyolc válaszadó egyetértene a 13. havi nyugdíj bevezetésével és kétharmaduk szerint a költségvetés ezt el is bírná.
A nyugdíjasok a felmérés alapján bevételeik negyedét költik az egészségükre, ebből minden tizedik forintot hálapénzre, és minden ötödiket magánegészségügyi szolgáltatásokra.
Tízből kilenc válaszadó egyetért azzal, hogy a 65 év felettiek ingyenesen használhatják a tömegközlekedést. Ha bővebben is kíváncsi, kattintson.
Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter
Ez lehet az a követendő példa ami a magyar nyugdíjhelyzetbe is változást hozhat!
"Grandiózus tervekkel állt elő a lengyel kormány nyugdíjügyben, az új elképzelés szerint az amerikai vagy a brit piacon már évek óta jól működő foglalkoztatói nyugdíjprogramot indítanának, amelytől évente 20 milliárd zloty (mintegy 6 milliárd dollárnyi) friss megtakarítás becsatornázására számítanak" (1)
Ezen az úton valószínűleg célszerű lenne a magyar nyugdíjmentalitásnak is elindulnia. A lengyelek által favorizált, térségünkben újnak számító elgondolás, a nyugdíjrendszer megreformálásával is járna, amelyre sajnos hazánkban is szükség van, hiszen a jelenlegi nem tartható fent működőképesen a végletekig.
A nyugdíjrendszer egyik alappontjává kellene váljon a foglalkoztatók, vállalatok önkéntes nyugdíjpénz kezelése és a dolgozók adómentes megtakarítási lehetőségének igénybe vétele.
Hogy ez megvalósulhasson a közeljövőben, a lengyel minta jó példának szolgálhat, illetve ezeket a lehetőségeket a vállalatok, dolgozók felé is ki kell terjeszteni, hogy élni tudjanak tájékozottan a lehetőséggel.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
(1) napi.hu-Szokatlan helyről érkezhet a nyugdíj - újítás a régióban
letöltés ideje: 2018. 02. 21. 17:52
https://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/szokatlan_helyrol_erkezhet_a_nyugdij_ujitas_a_regioban.656919.html
A kormánypárti lap statisztikákra és Rétvári Bence államtitkárra hivatkozva ír erről.
A kormány célja, hogy minden lehetséges módon minél nagyobb biztonságot nyújtson a nyugdíjasoknak a nyugdíjak értékének megőrzésével, a gazdasági eredményből biztosított új juttatásokkal.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az elmúlt években kialakított nyugdíjemelés rendszere, az Erzsébet-utalványok és a nyugdíjprémium éreztetik hatásukat a nyugdíj vásárlóerejében.
A kormány a rezsi és egyes élelmiszerek áfájának csökkentésével is hozzájárult, hogy többet érjen a nyugdíj.
A minisztérium összesített kalkulációi szerint egy magyar nyugdíjas 2010-ben összességében átlagosan 77,8 kiló sertéscombot vásárolhatott (csont és csülök nélkül), 2016-ban 105,8 kilót vehetett. A pékáruknál is látványos a növekedés: fehér kenyérnél 6 év alatt átlagosan 354-ről 436 kilóra, zsemléből 4545 darabról 6178-ra emelkedett a megvásárolható mennyiség.
2010-ben egy átlagos éves nyugdíjból 430 liter 2,8 százalékos pasztőrözött tejet lehetett venni, 2016-ban már 541 litert. Trappista sajtból 62 kilóról 78 kilóra emelkedett ez a mennyiség. Tojásból a 2010-es 2699 darabról 2016-ra 3173 darabra, burgonyából 617-ről 663 kilóra nőtt a mennyiség.
Míg 2010-ben egy magyarországi nyugdíjas 1,3 darab hűtőszekrényt és 1,4 darab gáztűzhelyet vásárolhatott meg egy adott évben átlagos költés mellett, addig 2016-ban ugyanezekből már 2, illetve 1,7 darabot vehetett.
Fejenként akár 8-10 ezer forinttal tartozhat az állam 40 ezer nyugdíjasnak. Olyanoknak, akik tavalyelőtt dolgoztak a nyugdíj mellett, és még most, több mint negyedévvel a törvényes határidő lejárta után sem számolták ki nekik, mekkora nyugdíjemelésre jogosultak a munkájuk után, tudta meg az RTL Klub Híradója.
Újra kell majd számolni a tavaly novemberi korrekciós nyugdíjnövekedést is és a most januári rendszerest is, ezt a bizonyos 3 százalékost
– mondta a csatornának Farkas András a nyugdijguru.hu vezető elemzője.
Nagyjából 86 ezer nyugdíjas vállalt tavalyelőtt munkát, közülük 40 ezren még nem kapták meg az emelést, és azt sem tudják, mennyi jár nekik.
A kormány arra hivatkozik, hogy most először kellett az adóbevallások alapján dolgozniuk, és ezért csak később tudtak hozzáfogni a feladathoz.
A nyugdíjprémium összege 2018/2019/2020/2021-ben
A kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedésre számít idén, ebből számítják a nyugdíjprémiumot.
Idén nemcsak a nyugdíjak inflációs korrekciója történik meg, hanem először nyílik lehetőség nyugdíjprémium kifizetésére- közölte Varga Mihály a Senectus Idősek Otthona csütörtöki ünnepségén.
Ez egy 125 ezer forintos átlagnyugdíj esetében éves szinten mintegy 12 ezer forintnyi, az inflációs korrekció nyomán a nyugdíjba beépülő emelést és plusz mintegy 12 ezer forint egyszeri kifizetését jelenti – ismertette a miniszter. 
Az emelt nyugdíjat, illetve a prémiumot novemberben kapják meg a nyugdíjasok – mondta Varga Mihály.
De mi is az a nyugdíjprémium?
A jogszabály szerint (egy még 2009-ben elfogadott törvény alapján) “ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, a tárgyév novemberében nyugdíjprémiumot kell fizetni”.
Hogyan számítják?
“A nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata:
a) a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,
b) a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint”
Ebből tehát látható, hogy a kormány idén 4,1 százalékos gazdasági növekedésre számít.
A kormány várakozása szerint így alakul a GDP az elkövetkező években:
• 2019-ben : 3,8 százalék
• 2020-ban : 3,7 százalék
• 2021-ben : 3,6 százalék
A GDP azért lesz visszafogottabb többek között, mert érezhetően mérséklődni fog az uniós támogatások hozzájárulása a növekedéshez, annak következtében, hogy még a hétéves uniós költségvetési ciklus első felében előlegekkel, előfinanszírozással igyekezett kihelyezni a forrásokat a kormány, ezért már a második periódusban nem lesz mód arra, hogy a brüsszeli támogatásokkal felpörgessék a gazdaságot.
Egy hónapja már írtunk arról, hogy jelentős, több hónapos csúszások vannak a 2017 óta automatikus nyugdíjnövelésnél.
A szabály az, hogy
Azóta több olvasói levelet is kaptunk, hasonló panasszal, a legutóbbit bő egy hete. Egy nyugdíj mellett egyéni vállalkozást folytató férfi jelezte, hogy sokat késik a nyugdíjnövelése, pedig az ügyfélszolgálaton is panaszt tett az október végi határidő lejárta után. Novemberben azt a választ kapta, hogy legyen türelemmel. Később telefonon beszélt egy ügyfélszolgálatossal, aki szintén türelmet kért, szavai szerint 2 millió nyugdíjas ügyeit kell felülvizsgálni visszamenőleg. Januárra azonban megoldást ígért. De ez sem jött össze.
Január 12-én vette át olvasónk az idei nyugdíja összegéről szóló tájékoztatást, amely nem tartalmazta a 2016-ban nyugdíjasan végzett tevékenysége után járó 0,5 százalékos növelést.
Azt is megjegyezte, hogy a korábbi években, amikor kérelmet kellett benyújtani a 0,5 százalékos nyugdíjnöveléshez, legkésőbb az év első felében megszületett a határozat és nem is volt probléma sem az emeléssel, sem pedig a következő évi nyugdíjmegállapítással.
Ismét az illetékes Magyar Államkincstárnak (MÁK) írtunk. Azt válaszolták, hogy a nyugdíjnövelési határozat kiadása több intézmény együttes munkájának eredménye. A számításhoz figyelembe kell venni például az adóhatóság által szolgáltatott kereseti adatokat. Emellett elsősorban egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjainál az esetleges fennálló járuléktartozásokat is vizsgálni kell. A növelés ugyanis csak azon keresetek, jövedelmek alapján állapítható meg, amelyek után az előírt járulékot megfizették.
Olvasónk azt írta, ő a vállalkozói tevékenységgel összefüggő járulékokat határidőben megfizette, tartozása nem volt.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek közvetlenül nem tekinthetnek be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott adatokba. Ennek fő oka az állampolgárok személyes adatainak védelme, ennek érdekében nincs jogi lehetősége a saját jogú nyugdíjasok adóazonosító jelének a kezelésére – tették hozzá.
A nyugdíjnövelés összegének megállapítása egyébként hatósági eljárás, és mint kitértek rá, az összes érintett nyugdíjasnál egyedi, bíróság előtt megtámadható határozattal zárul, amely a kiszámítás alapját képező jövedelmeket is tartalmazza.
Reagálva olvasónk jelzésére, hogy nemigen kapott semmilyen konkrét választ hónapokon át azt is írták, hogy a MÁK minden rendelkezésére álló eszközzel biztosítja a jogosultak számára a szükséges információkat. És biztosítottak, hogy a munkatársak az egyedi írásbeli, telefonos és elektronikus megkeresésekkel is kiemelten foglalkoznak, részletes információt szolgáltatnak az adott ügy állásáról és – a rendelkezésre álló adatok függvényében – a várható lezárásáról.
Olvasónk ezt nem tapasztalta.
Viszont a 24.hu levele kapcsán a MÁK felajánlotta, hogy utánanéznek az ügyének. Azonban erre végül nem volt szükség, mert időközben megérkezett neki a 2016-os vállalkozói tevékenysége alapján járó nyugdíjnövelés, majd néhány nappal később a határozat is.
A MÁK azt írta még, hogy a növelést megállapító határozatok végrehajtását, a kifizetések utalását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság fennakadás nélkül, folyamatosan végzi. De mint elismerték, a nyugdíjasoknak januárban postázott, az idei ellátások összegéről szóló értesítések valóban csak azon nyugdíjasoknál tartalmazhatják a nyugdíjnövelés összegét is, akik már az előző évben megkapták a határozatukat.
Vagyis a visszamenőlegesen növelt összegeket figyelembe kell venni a novemberi nyugdíjprémium és egyösszegű kiegészítés összegének meghatározásánál is. Biztosítottak minket továbbá, hogy ha a késve érkező nyugdíjnövelési határozat miatt a két tételt utólag módosítani kell, akkor arról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság intézkedik. Olvasónk most ezt az utólagos módosítást várja még.
Az említett vállalkozó nyugdíjason kívül időközben volt még néhány olvasónk, aki jelezte, hogy nekik is megérkezett már a pénzük és a határozatuk is.
Kiemelt kép: Jászai Csaba / MTI
Nagyszabású vállalati nyugdíjprogramot indít a lengyel kormány a nyugdíjrendszer teljes átalakításának részeként – írta a Portfólió a Bloomberg nyomán.
A vállalati nyugdíjprogram lehetőséget teremt arra, hogy a munkáltató jelentős mértékű nyugdíjcélú
megtakarítást képezzen dolgozói számára. Cserébe az állam adókedvezményekkel, illetve pénzbeli hozzájárulással is támogatja a programot.
A lengyel tervek szerint a munkavállalók fizetésük 2 százalékát teszik félre az adómentes nyugdíjszámlán, ezt a munkáltatók további 1,5 százalékkal fejelik meg a dolgozóik béréből, mindehhez pedig az állam is hozzájárulna, a tervek szerint évente 3 milliárd zlotyval.
A programhoz önkéntesen csatlakozó vállalatok szolgáltatással meghatározott konstrukciót is kialakíthatnak dolgozóiknak. Például előre meghatározhatják a havi nyugdíj összegét. A kifizetés is többféle lehet. Lehet szó egyösszegű teljesítésről határozott idejű vagy egész életre szóló járadékról, és mindezek kombinációjáról is.
A képződő tőkét a munkáltatók kezelnék, kiválasztva az alapkezelőket a lengyel piacról.
A vállalati program fontos és évek óta jól működő része az amerikai és a brit nyugdíjpillérnek. Magyarországon hiányzik az ilyesmi, jelenleg egyetlen szolgáltatónál érhető el vállalati nyugdíj.
Magas arány- magas nyugdíj?! Szó sincs róla! 
"A legutolsó keresethez képest az első nyugdíj mintegy 67 százalékos Magyarországon. De még ezzel is kiemelkedünk a huszonnyolc Európai Uniós ország 58 százalékos átlagából (a negyedik legmagasabb utolsó bér/nyugdíj arány a magyar)." (1)
Ha belegondolunk, hazánkban nem kiemelkedően magasak a bérek sem. Így az alacsonyabb bérek 67%-a akár még kevesebb is lehet mint a magasabb fizetés 58%-a!
Egy egyszerű példán keresztül ez be is mutatható: Ha Ön 120.000 Ft-ot kapott kézhez utolsó munkabére gyanánt, leegyszerűsítve első nyugdíjaként 80.400 Ft-ot fog kapni. Azonban, ha valaki külföldön dolgozik és átszámíta 230.000 Ft a nettó keresete az aktív időszaka legvégén, 133400 Ft nyugdíjra számíthat. Bár ezek a "levezetések" a teljesség igénye nélkül, a valorizációs számok és egyéb figyelmen kívül hagyásával történtek, mégis jól szemléltetik a különbséget!
Véleményem szerint, ezen háttéradatok ismeretében, az hogy a bér/nyugdíj arány magas, nem jelenti azt, hogy a kézhez kapott összegek nem alacsonyabbak mint az átlag EU-s bérek.
Így még mindig jogosan vélhetik ezt igazságtalannak és nem teljes tájékoztatásnak az időskori ellátás érintettjei!
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
