A szüleinktől is függ, megélünk-e nyugdíjas korunkra

Kevesen foglalkoztak az utóbbi években azzal a kérdéssel, kire figyelnek, kit másolnak jellemzően a most 18-59 éves korúak nyugdíjcélú megtakarítás terén. A szülők – mint annyi minden másban – az öngondoskodás terén is akaratlanul példát mutatnak gyerekeiknek, még ha azok nem is kritika nélkül követik felmenőik gyakorlatát.

A biztosító megbízásából, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által végzett 2018. szeptemberi reprezentatív kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 19 százaléka látta azt szüleitől, hogy valamilyen pénzügyi termékben tartalékoltak életük során, míg kifejezetten nyugdíjcélú takarékoskodásra 12 százalékuk látott erőfeszítést családi körben.

Kétszer gyakoribb a nyugdíjcélú megtakarítás, ha a szülőnek is volt

És hogy egy jó példa ragadós, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelenleg nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya az átlag lakossághoz képest kétszer nagyobb azok között, akik a szüleiktől is ezt látták. Más, a nyugdíjas évek anyagi biztonságára kiható stratégiákban is követjük a szülői mintát, akár még erőteljesebb mértékben. Értékesíthető vagyontárgyakat például ötször annyian gyűjtenek, de vállalkozás indításába, ingatlan befektetésbe is legalább háromszor többen vágnak bele, ha otthon is ezt látták.

A most kisgyermeket nevelő szülőknek érdemes odafigyelniük: azzal, ha tudatosan felkészülnek nyugdíjas éveikre, a gyermekeiknek is pozitív mintát adnak

– hívta fel a figyelmet a biztosító termékmenedzsment igazgatója, Kádár Péter.

A szüleinkkel kritikusak vagyunk akkor is, ha nyugdíjról van szó

A kutatás kitért arra is, mi a válaszadók véleménye szüleik nyugdíjra való felkészüléséről. A válaszadók 55 százaléka mondta azt, hogy a saját szüleitől több erőfeszítést várt vagy várna el. Közülük a legtöbben a nyugdíjcélú megtakarításokat hiányolták vagy kevesellték szüleik részéről: a kritikát megfogalmazók több mint harmada azt mondta, hogy szüleinek több nyugdíjcélú megtakarítással kellett volna, vagy kellene rendelkeznie.

Ha tehetjük, támogatjuk a szülőket, de a szendvics-generációnál ez nehéz

Az, hogy hogyan látják a megkérdezettek nyugdíjas szüleik anyagi helyzetét, széles skálán mozog: a válaszadók egyik fele szerint szüleik épp kijönnek vagy szűkölködnek, míg másik felük úgy látja, szüleik a napi szükségleteiken túl havi rendszerességgel valamilyen extra kiadást is megengedhetnek maguknak. Akiknek az állami nyugdíj mellett más anyagi forrásaik is vannak, kissé jobban élnek.

  • A pluszjövedelmek nagy része, mintegy ötöde nyugdíj melletti munkavégzésből származik,
  • de jellemző a gyermek általi anyagi támogatás (12%) is.
  • Nyugdíjcélú vagy más megtakarításaikból a mai nyugdíjasok 15 százaléka tudja kiegészíteni jövedelmét

– ismertette a kutatás további eredményeit Kádár Péter.

A szülők támogatásának igénye erősen jelen van a magyarok gondolkodásában. A kutatás kimutatta, hogy minden negyedik ember (24%) támogatja anyagilag szüleit. Ha azon múlik, a vizsgált korcsoport 54 százaléka még az örökségéről is lemondana, csak hogy szüleik nyugodt életet biztosíthassanak maguknak.

A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek felnőtt gyerekeikről és szüleikről is gondoskodniuk kell egyszerre (=szendvicsgeneráció). A kutatás megmutatta, hogy az érintettek 61 százaléka segíti a már felnőtt, nem tanuló gyermekét is.

A gyerekek előtérbe helyezését a nyugdíjjal kapcsolatos attitűdök is megerősítik: ha arról van szó, hogy valaki inkább saját nyugdíjáról gondoskodik vagy az anyagi forrásait gyerekére fordítja, egyértelműen a gyerek felé billen a mérleg nyelve. Különösen igaz ez a szendvics-generációra.

Kiemelt kép: Thinkstock


Triplán is megérheti nyugdíj mellett dolgozni

Egyre több nyugdíjas korú dönt úgy, hogy szükségből, vagy csak, hogy csináljon is valamit, tovább dolgozik. Ilyenkor ugyanúgy szja-fizetésre kötelezettek, mint az aktív korú munkavállalók. És ez vonatkozik a nyugdíjas szövetkezetek tagjaira is. A Bankmonitor.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a nyugdíjas munkavállalók fizetnek szja-t, így ki tudják használni a 20 százalékos adójóváírást, amivel nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási, vagy nyesz-megtakarításaikat kiegészíti az állam.

Az adójóváírást az adóbevallásban lehet kérni, és összege közvetlenül a nyugdíj-megtakarítási számlára kerül. Ráadásul ezt a megtakarítást bármire felhasználhatják. Nyugdíjasként is megéri tehát a már meglévő, nyugdíjcélú-megtakarításunkba befizetni. Vagy ha még nincs, akkor nyitni egyet, csak ekkor figyelembe kell venni, hogy mikor és milyen feltételekkel nyúlhatunk hozzá a megtakarításhoz, amire szintén kitérnek a cikkben.

Ha innen nézzük a dolgot, akkor triplán is megérheti nyugdíj mellett dolgozni:

  • pénzt kereshetnek az érintettek, amivel kiegészíthetik időskori ellátásukat;
  • keresetük után automatikus 0,5 százalékos nyugdíjnövelést kaphatnak;
  • ha van nyugdíj-megtakarításuk, akkor azt 20 százalékos szja-kedvezménnyel növelhetik.

Kiemelt kép:


Gondok akadtak a nyugdíjpénzeknél

Az idei első negyedévben nem tudták hozamokkal gyarapítani tagjaik pénzét a nyugdíjpénztárak, figyelt fel ár az MNB-statisztika alapján az Azenpenzem.hu. Sőt, mint kiderült, összességében enyhe veszteség keletkezett.

  • Az önkéntes nyugdíjpénztárak nemcsak az előző években szinte megszokottá vált jókora hozamokat nem tudták produkálni, de még több mint 7 milliárd forintos befektetési veszteséget is kénytelenek voltak elkönyvelni. Persze a március végére mintegy 1382 milliárd forintot kitevő kezelt vagyonhoz képest ez a mínusz elenyésző.
  • A még megmaradt négy magánnyugdíjpénztár több mint 3 milliárd forint mínusszal zárta az idei első három hónapot, miközben a kezelt vagyon náluk nem éri el a 251 milliárd forintot. És mindössze 186 millió forintos működési eredményt tudtak felmutatni.

A portál vizsgálata szerint azonban azóta a pénztárak egy része képes volt szépíteni a gyengébb első negyedéves eredmények után. Viszont a forintgyengülés megint nem tett túl jót a portfólióknak, de ez is korrigálódhat idővel.

Szerintük egyébként eddig (tényleg nagyon kevés kivételtől eltekintve) a jelenlegi durva viszonyok között eddig elég derekasan állták meg a helyüket a nyugdíjkasszák. No meg általánosságban inkább hosszabb idő távlatában érdemes vizsgálódni. De akad olyan kockázat, amelyen még a hozamok terén legmegértőbb tagoknak sem árt gondolniuk.

Kiemelt kép: Thinkstock


Vigyázat, a nyugdíjpénzekre nem automatikus az adójóváírás

Tavaly év végére már megközelítette a negyedmilliót az államilag támogatott nyugdíjbiztosítások száma, az Union Biztosító ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a támogatási összeget csak azoknak folyósítja az adóhatóság, akik ezt külön igénylik a május 22-ig benyújtandó szja-bevallásukban.

A biztosító MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az összes szerződő ügyfél között mintegy 70 ezren vannak olyanok, akik 2017-ben szerződtek, vagyis első alkalommal kaphatják meg a befizetéseik után járó adójóváírást.

A 2014. év elején bevezetett államilag támogatott nyugdíjbiztosítás keretében

  • az állam az ügyfelek tárgyévi befizetéseinek 20 százaléka után évi 130 ezer forintig adójóváírást fizet. Az adójóváírást azonban a május 22-ig benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban kell igényelni. A  Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül utalja a összeget a biztosítónál vezetett számlára.
  • Hasonló a helyzet egyébként a többi nyugdíjmegtakarításnál is, vagyis nyugdíjpénztári számlákra, és a nyugdíj-előtakarékossági számlákra (nyesz) egyénileg befizetett összegekre is csak akkor jár az adójóváírás, ha arról rendelkezünk az adóbevallásban. Feltéve persze, hogy van olyan jövedelmünk, mi után szja-t fizetünk, és amiből érvényesíthető az adókedvezmény.  És ezeknél is a megtakarítás gyarapodik az adójóváírással.

A visszatérítés azonban nem csupán az ügyfelek figyelmetlensége miatt maradhat el. Amennyiben a szerződő ezer forintnál nagyobb adó- vagy járuléktartozást halmozott fel, az adóhatóság a tartozás rendezéséig visszatarthatja a folyósítást. Alacsonyabb fizetéseknél az is előfordulhat, hogy más adókedvezmények igénybevétele miatt az adó összege nem elegendő a teljes körű adójóváíráshoz.

Az adójóváírás igénylését a biztosító, illetve a nyugdíjpénztárak, számlavezetők által februárban megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Az szja-bevallásokat idén a pünkösdi ünnepek miatt május 22-ig lehet benyújtani, vagyis aki valamilyen okból nem rendelkezik ezzel az igazolással, annak még maradt lehetősége arra, hogy a pótlásról intézkedjen.

Kiemelt kép: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás


Nem mindegy, mibe tesszük a nyugdíjpénzt

Tegyük fel, 45 évesen úgy döntünk, hogy végre elkezdünk félretenni a nyugdíjunkra, és erre minden hónapban 20 ezer forintot szánunk. 20 év van hátra a nyugdíjazásunkig. Na de miben tartsuk a pénzünket? Léteznek nyugdíjcélú-megtakarítások (ÖNYP, NYESZ, illetve nyugdíjbiztosítás), sokan mégis inkább az idehaza nagy népszerűségnek örvendő ingatlan-befektetésre esküsznek.

Melyiket válasszuk? Ha az ingatlant, akkor hogyan lehet havi 20 ezer forintból lakást vásárolni? Megéri-e egyáltalán? Erre kereste a választ a Bankmonitor cikke.

Először a nyugdíjmegtakarítást vizsgálták, ahol az, hogy kinek mennyi gyűlik össze ilyen típusú megtakarításokban nagyban függ attól, hogy mennyi ideje van még a nyugdíjig, illetve mennyit tud havonta félretenni.

  • Amennyiben 45 évesen úgy döntünk, hogy havi 20 ezer forintot félreteszünk 20 éven keresztül, akkor nyugdíjba vonuláskor majdnem 9 millió forintnyi megtakarításunk lehet. Ebből havi szinten több, mint 46 ezer forint nyugdíjmegtakarítás érhető el a várható élettartalmunk végéig (azaz nyugdíjba vonulásunk után még majdnem 20 évig). Ehhez nem kell semmi mást csinálnunk, csak havonta félretenni a meghatározott összeget.

Ingatlanvásárlásnál először az önerőt kell összegyűjteni, amihez jó eszköz lehet a lakástakarék. Így 10 év alatt három millió forint önerőt lehet összegyűjteni, 20 év alatt valamivel több, mint hat millió forintot. Viszont dönthetünk úgy is, hogy hitelt veszünk fel 10 év után, majd kiadjuk a lakást, hogy könnyebben törlesszünk.

  • Ha 60 ezer forintért adjuk ki a lakást, abból 50 ezer forint marad adózás után, plusz a 20 ezer, amit a megtakarításra szánunk, vagyis kb. 70 ezer forintos törlesztőt vállalhatunk be. Amiből nagyjából egy 10 millió forintos lakást fizethetünk ki 10 év alatt.

Tehát az ingatlannal ebben az esetben jobban járhatunk. Más szempontból nézve viszont kétségtelenül ez lehet a kockázatosabb, és macerásabb út. Ha kíváncsi, miért, kattintson!

Kiemelt kép: Thinkstock


A nyugdíjpénzt nem elég összegyűjteni, az sem mindegy, hogyan költjük el

Klasszikusan az volt a felállás, hogy vagy az egyén fizetett be a nyugdíjpénztári számlára, vagy a munkáltató béren kívüli juttatásként, majd a tag egy összegben felvette az egészet, amikor nyugdíjba került. Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját, Nagy Csabát kérdeztük, mit kezdhetünk ma a megtakarításunkkal, hogy a lehető legjobban, élethelyzetünkhöz igazodóan használhassuk fel.

Még mindig dívik az egyösszegű felvét?

Évente mintegy 10 ezer ügyfél lép ki úgy, hogy egy összegben kéri ki a megtakarítását. 2017-ben emellett több mint 12 000-en csatlakoztak pénztárunkhoz, így taglétszámunk stabil, sőt az elmúlt években az összpénztári tendenciákkal ellentétben növekszik. Jelenleg több mint 224 ezer tagunk van.

Az egyösszegű pénzfelvételt kérők számához képest jóval kevesebb pénztártag él még ma is a járadékszolgáltatás lehetőségével.

De emellett most is van 15 ezer olyan tagunk, aki bár elérte a nyugdíjkorhatárt, nem vette fel a pénzét, mert jobb befektetésnek tartja a pénztárban hagyni, és tovább kamatoztatni a megtakarításaikat. Ők tudják, hogy bármikor hozzányúlhatnak a számlán összegyűjtött összeghez, ha szükséges. Vannak olyanok, akik felvettek valamennyit egy összegben, és megtartották tagságukat, a bent maradt összeget pedig tovább kamatoztatják. Aki dolgozik nyugdíj mellett, annak ez jó választás lehet. Korábban még többen voltak, akik úgy gondolták, hogy felveszik a pénzt, aztán majd befektetik. Az elmúlt évek azonban megcáfolták a várakozásokat.

Mire céloz?

A betéti piacon azt látjuk, hogy jó, ha 1 százalékos kamatokat lehet elérni a látra szóló betétekkel. A pénztárunkban volt, van olyan portfólió, amelyik 12,61 százalék nettó hozamot is tudott teljesíteni. Ezt egy átlagügyfél máshogy nemigen tudja elérni, csakis profi vagyonkezeléssel, amihez nem biztos, hogy megvan a kapacitása, ideje vagy éppen a szakértelme. A pénztár ezt a terhet veszi le a válláról.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Meddig nem lehet hozzányúlni a megtakarításhoz? Nyugdíj előtt is lehet kezdeni vele?

Három év után lehet tagi kölcsönt felvenni, a megtakarítás összegének 30 százalékáig. A számlán zároljuk ezt az összeget, azonban fontos, hogy a kifizetés ellenére a kifizetett összeggel együtt a teljes számlaegyenleget befekteti a pénztár. Szeretik az ügyfelek ezt a konstrukciót, mivel a hozamok fedezetet nyújthatnak a kamat összegére.

Tíz év után a számla fedezetet nyújthat személyi kölcsön felvételére. 10 éves várakozási idő letelte után az egyéni számlán lévő összeg 50 százalékát hitelfedezetként használhatja fel, az OTP Bank Nyrt. kedvezményes személyi kölcsönére. A számlaegyenlegen lévő megtakarítása további hozamot biztosít, mivel hasonlóan a tagi kölcsönhöz, a kifizetett hitel összegét a számlán zároljuk, a pénztár befekteti, és tovább hozamolódik.

A pénztártagnak 10 év után lehetősége van az egyéni számlához hozzányúlni – a hozam ekkor már adó- és járulékmentesen felvehető. A 2007. december 31-ig teljesített befizetésekből keletkező tőkerész a belépést követő 21. évben már adómentesen vehető fel, 2008-tól pedig a befizetéstől számított 21. évben válik teljesen adómentessé a tőkekifizetés.

Tehát, ha valakinek pénzre van szüksége, a nyugdíj előtt is költhet a nyugdíjpénztári számlájáról. Persze ilyenkor  a félretett pénz, amit felvesz, a nyugdíj-megtakarítást csökkenti. Mérlegre kell tenni, hogy akkor mi marad az inaktív évekre.

A nyugdíj után milyen lehetőségek vannak?

A pénztártagok többsége még mindig egyösszegű kifizetést kér, mert például meg akar valósítani valami régi tervet, nagyobb beruházást, vásárlást, utazást, stb. vagy segíteni akarja a gyerekeit. De egyre többen vannak, akik a pénztári járadékot választják. Újdonságunk az életjáradék, amit a jogszabályok alapján maga a pénztár nem nyújthat. Ezért vontuk be a Groupama Biztosítót, és velük együttműködve kínáljuk ezt a lehetőséget.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Mit kell tudni a pénztári járadékokról? Kiknek lehet optimális választás?

Kétféle típusú pénztár által nyújtott saját járadék van.

  • Az ütemezett kifizetésnél az ügyfél meghatároz egy konkrét összeget, és azt, hogy ezt milyen gyakran szeretné felvenni a megtakarításából.

Például az állami nyugdíja 120 ezer forint lett, ami mellé kér a pénztártól még havi 30 ezer forint járadékot, kiegészítésként. Ezt az összeget a megtakarítás nagyságától függően, előre meghatározott ideig kaphatja meg.

  • A garantált banktechnikai járadéknál a tag megszabhatja, hogy mennyi ideig és milyen gyakran szeretné igénybe venni a járadékot.

Tegyük fel 10 vagy 15 évig, havonta – erre az időre számoljuk ki, hogy mennyit kaphat. A pénztár ebben az esetben a járadék teljes futamidejére garantált nettó 3 százalékos hozamot fizet. A hozammal minden évben újraszámoljuk, hogy mennyi járadékot kaphat az ügyfél.

Ha a megtakarítás elfogy, akkor nem tudjuk tovább folyósítani az összeget. Viszont ha nem használta fel a pénztártag (mert előbb meghalt), akkor a megmaradt rész nem vész el, hanem örökölhető. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki nem nyúl hozzá a megtakarításához – szintén a hozzátartozói vagy az általa megjelölt kedvezményezettek örökölhetik.

Mennyire rugalmasak ezek a lehetőségek? Ha egyszer eldöntjük, mit szeretnénk, de később meggondoljuk magunkat, lehet-e változtatni?

Egy ideje már van jogszabályi lehetőség arra, hogy évente változtassanak a feltételeken, akik pénztári járadékot kértek.Például van arra lehetőség, hogy ha valakinek nyugdíjba vonuláskor szüksége van mondjuk 1 millió forintra, akkor azt kifizetjük és mellé kérhet járadékszolgáltatást is.

De ha a következő évben bejön az illető, hogy férjhez megy a gyerek, kellene még egy millió, akkor ebben is tudunk segíteni – ilyenkor újraszámoljuk a járadékát, ami vagy kisebb összeg lesz a kifizetés miatt, vagy rövidebb idejű folyósítást jelent.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Előfordulhat, hogy valaki súlyos beteg lesz, ekkor megint érdemes lehet átgondolni, mit szeretne. Lehet, hogy szüksége lesz egy nagyobb összegre a kezelésére, és emellett a járadék futamidejét rövidebbre szabná, mint amit eredetileg kért – ennek sincs semmi akadálya. Ha pedig nem éli fel az egész megtakarítást, akár az örököseinek is juthat.

Mennyiben más ehhez képest a biztosító által nyújtott életjáradék?

Aki ezt kéri, az biztos lehet benne, hogy egészen élete végéig kapja a járadékot. Ha hosszabb ideig kell fizetni neki az életjáradékot, mint azt a biztosító eredetileg kalkulálta, vagyis ha már elfogyott a megtakarítása, akkor is küldik neki a megállapított összeget. Viszont ha kevesebbet használ fel (mert idő előtt meghal), akkor a fennmaradó rész nem örökölhető az alap életjáradék konstrukció esetében, az a biztosítónál tartalékba kerül. A tartalékból fedezik azok járadékát, akiknek már elfogyott a megtakarításuk.

Kiknek lehet jó még az életjáradék?

Ha valaki egyedül van, nem számíthat magas állami nyugdíjra, esetleg rossz az egészségi állapota, vagy felmerül, hogy szociális otthonba kell mennie. Vagy annak, aki feltehetően nem tudná maga menedzselni az esetleg egy összegben felvett befektetését. Akik életük végéig anyagilag biztonságban szeretnék tudni magukat.

Kik választhatják az életjáradékot?

Akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, és van legalább tízéves megtakarításuk. Fontos tudni, hogy a kockázatosabb (növekedési, dinamikus) portfóliókból nem lehet választani az életjáradékot, ezért először portfóliót kell váltani a kockázatok csökkentése érdekében. Ez nem jelent bonyodalmat, 10 munkanapon belül el lehet intézni a portfólióváltást.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Mit jelent a két életre szóló járadék?

Alkalmas lehet arra, hogy ha valaki gondoskodni szeretne valamelyik hozzátartozójáról, vagy más személyről élete végéig, akkor ezt megtegye. Például akinek sérült gyermeke van, az megnevezheti őt kedvezményezettként. Így biztosíthatja, hogy ha már ő maga nem tud a gyerekéről gondoskodni, az utódja is élethosszig kapja az életjáradékot. De lehet kedvezményezett a házastárs is, vagy bárki más, akiről gondoskodni szeretne a pénztártag.

Hogyan viszonyul a pénztári járadék és a biztosító által kínált életjáradék egymáshoz?

Utóbbi kevesebb lehet, hiszen élethosszig szól.

Az életjáradéknál lehet-e később módosítani a felhasználást, úgy mint a pénztári járadéknál?

Nem lehet. Az életjáradékra megkötött szerződés végleges, ahogyan a folyósítást kérte a nyugdíjba került személy, úgy kapja a rendszeres összeget élete végéig, illetve ha van kedvezményezettje, akkor ő szintén. Ami plusz opció: kisebb járadékösszeg mellett ki lehet kötni, hogy az örökös nem élete végéig, hanem csak meghatározott ideig, például egy évig kapja az összeget. De ezt is előre el kell dönteni.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Életjáradékot kért már valaki?

Még csak most indult a termék, fokozatos felfutásra számítunk. A call centeren keresztül volt már több érdeklődő.

A nyugdíjhoz közeledve mikor érdemes foglalkozni azzal, hogy mi legyen a megtakarítással?

Az ügyintézést célszerű akkor kezdeni, amikor a tag már tudja, hogy mennyi lesz az állami nyugdíja, de egyébként nincs semmilyen időbeli megkötöttség. A tag döntése, hogy bennhagyja-e tovább kamatozni a megtakarítását a nyugdíjpénztárban, mekkora összeget kér kifizetésre, tag marad-e, vagy sem, kér-e járadékot vagy sem. És a döntést akkor hozhatja meg, amikor neki a legmegfelelőbb. Amit még tanácsolunk a nyugdíjkorhatár előtt 2-3-5 évvel: aki addig kockázatosabb portfólióban volt, célszerű kevésbé kockázatos, például a kiegyensúlyozott portfólióra váltani. Biztos ami biztos alapon.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Mi a helyzet, ha valaki elfelejtkezik arról, hogy van nyugdíjpénztára, vagy elérhetetlenné válik a pénztár számára, mondjuk mert elköltözött, esetleg meghalt. Elvész a pénze?

Semmiképpen. Minden kézbesíthetetlen levélnek utánajárunk, akármi is volt az akadály. És aki teljesen elfelejt rendelkezni a megtakarításáról, annak a pénze sem vész el, legfeljebb az örököseihez kerül.

Említette, hogy még mindig kevés tag választja a pénztári járadékot. Mégis mennyien vannak?

Érezhetően nő a számuk, jelenleg 210-en vannak, és átlagban 10-15 évre kérik a járadékot. Célunk, hogy ők minél többen legyenek. Arra szeretnénk ösztönözni a tagokat, hogy ne vegyék fel egyben az összeget, bármennyire is csábító, hanem gondolkodjanak hosszabb távon, hogy valóban legyen kiegészítés a nyugdíjukhoz. Főleg ha az állami járadékuk alacsony.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Ön személy szerint mit tervez a nyugdíj-megtakarításával?

Ahhoz a 15 ezer tagunkhoz csatlakoznék, akik úgy döntöttek, hogy továbbra is megtartják a megtakarításukat. Kapják a jó hozamokat, és csak akkor használják fel, ha szükségük lesz rá. Az elmúlt években szépen növekedett a hozam, szóval kivárnék. Ha elérem a nyugdíjkorhatárt, akkor pedig nem életjáradékot kérnék, hanem sima pénztári járadékot, 20 évre. Számomra vonzó a pénztári járadék rugalmassága, hogy változtathatok a folyósítás feltételein, amennyiben erre lesz szükségem.

Ma úgy látom, a gyerekeim is megállnak a lábukon. Ha viszont olyan helyzetbe kerülnék, hogy tudnám, valamelyiknek problémás lehet az önálló élet, saját maga fenntartása, akkor a biztosító által nyújtott két életre szóló életjáradékot választanám, hogy tudjak a gyerekemről gondoskodni, amíg él.

Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu


A nyugdíjpénzek hosszú távon is értékállóak

Az MNB – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – honlapján közzétette az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak 2017. évi, illetve a hosszú távú (10, 15 éves) befektetési teljesítményét bemutató hozamrátákat.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – a záró vagyonnal súlyozottan – átlagosan 6,91 százalékos nettó, a befektetésekkel kapcsolatos költségek levonása utáni hozamot értek el. A pénztárak teljesítménye tehát az előző évben is jelentősen, mintegy 5 százalékkal haladta meg a 2,10 százalékos december/december alapon számított éves inflációt, csakúgy, mint az elmúlt néhány esztendőben. A kockázatvállalási hajlandóságtól és a vagyonkezelési teljesítménytől függően persze akár számottevő eltérések is tapasztalhatók az egyes pénztári portfóliók hozameredményeiben. A 10 és 15 éves hozameredmények áttekintése alapján azonban látható, hogy továbbra is az inflációt meghaladó átlagos vagyongyarapodás jellemzi a pénztárakat.A növekedési jellegű (magasabb kockázatú) és a kiegyensúlyozott jellegű (közepes kockázatú) portfóliók kedvező éves teljesítménye nagyrészt az éven túli lejáratú hazai állampapírok, s a közép-európai térség vezető részvényei jelentős árfolyamemelkedésének köszönhető. A klasszikus jellegű (alacsonyabb kockázatú) portfólióknál viszonylagosan nagyobb a rövidebb lejáratú állampapírok és kisebb a részvények aránya, így ezek jellemzően alacsonyabb hozamokat értek el.

  • A zárt, munkahelyi alapon szerveződő önkéntes nyugdíjpénztáraknál tavaly a legjobb nettó hozamteljesítmény 17,08 százalékos volt.
  • A nyílt pénztáraknál az egyik piaci szereplő a növekedési jellegűek közt is kockázatvállalónak számító portfóliója végzett az első helyen nettó 15,45 százalékos teljesítményével.

A pénztárak 15 éves átlagos nettó hozamrátái többnyire 3-4 százalék reálhozamot tartalmaznak, vagyis ebben az időszakban évente átlagosan ennyivel múlták felül az inflációt, a 15 éves reálhozamráták záró vagyonnal súlyozott átlagos értéke pedig 3,45 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy változatlanul hosszabb távon is értékálló, az inflációt érdemben meghaladó befektetési eredményeket érnek el a magyarországi önkéntes nyugdíjpénztárak.Az MNB fontos társadalmi célnak tartja, hogy minél több aktív munkavállaló rendelkezzen a nyugdíjkiegészítési célú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla) valamelyikével, melyeket az állam 20 százalékos adókedvezménnyel is támogat. Az önkéntes nyugdíjpénztár széles kör számára előnyös lehet, többek közt a jogszabály által korlátozott kedvező költségek, és a hosszú távú jó hozamteljesítmény miatt.

A megfelelő nyugdíjkiegészítési cél itt nemcsak egyszeri nagy, hanem folyamatos kisebb összegű – az MNB javaslata szerint a havi jövedelem 3-9 százalékára rúgó – befizetésekkel is elérhető.

Kiemelt kép: 24.hu / Berecz Valter