Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén
Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén
Ki jogosult az öregségi nyugdíjra?
- Aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
- Aki letöltötte a minimum 20 évnyi szolgálati időt.
- Aki a nyugdíjba vonulásának napjától nem áll munkaviszonyban.
Nyugdíjkorhatár kedvezmények 2022/2023
- Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998 január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg.
- Öregségi nyugdíjra jogosultak életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Ez esetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.
- Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt.
2022. január 1. napjától az 1957-ben, vagy azt követően születettek számára az öregségi nyugdíjkorhatár kereken 65 évre emelkedik.
- Aki 1952. január 1-je előtt született, annak a nyugdíjba vonuláshoz a betöltött 62. életév volt a feltétel;
- az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap (62,5 év);
- az 1953-ban születettek számára már a betöltött 63. életév számított;
- az 1954-ben születtek esetében ez 63,5 év;
- az 1955-ben születetteknél 64 év;
- az 1956-ban születetteknél: 64,5 év;
- annál pedig, aki 1957-ben, vagy azt követően született, a betöltött 65. életév számít (vagyis az idei, 2022-es nyugdíjkorhatár 65 év).
Az öregségi teljes nyugdíjra azok a magyar dolgozók jogosultak, akik betöltötték az aktuális nyugdíjkorhatárt, rendelkeznek legalább 20 évnyi szolgálati idővel (vagyis dokumentáltan ennyi ideig voltak a munkaerőpiac kereső szereplői), illetve nem állnak belföldön vagy külföldön munkaviszonyban. Mindemellett azzal is fontos, hogy tisztában legyünk, Magyarországon nem kötelező nyugdíjba vonulni a nyugdíjkorhatár betöltésével – vagyis, ha van kedvünk, energiánk és időnk, nyugodtan maradhatunk a pályánkon, míg elég idősnek nem érezzük magunkat ahhoz, visszavonuljunk.
Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén
További fontos tudnivaló, hogy a teljes öregségi nyugdíj mellett rendelkezésünkre állhat az öregségi résznyugdíj is, amennyiben betöltöttük a nyugdíjkorhatárt, és minimum 15 évnyi szolgálati idővel rendelkezünk. A nők esetében számolnunk kell azzal is, hogy gyermekeik számától függetlenül összesen 8 évnyi gyermekneveléssel töltött idő ugyanígy jogosultsági időnek számít. Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt.
Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998. január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg. Öregségi nyugdíjra jogosultak emellett életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Utóbbi esetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.
Nyugdíj: Ezt kell tudni!
Sok kérdés merülhet fel a nyugdíj előtt állókban, és azokban, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt. A leggyakoribb és a legtöbbet feltett kérdésekkel foglalkozunk jelen cikkünkben, remélve, hogy sokaknak nyújtunk ezzel segítséget, de a továbbiakban is boncolgatni fogunk nyugdíjazással kapcsolatos felvetéseket.
Sokan szeretnék tudni, hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak egy nyugdíjasnak. A nyugdíjasoknak a legfontosabb bejelentési kötelezettsége az, hogy minden olyan körülményt és adatot, ami megváltozik, és ami kihatással van a nyugdíjra, köteles 15 napon belül bejelenteni a tény vagy a körülmény megváltozásának napjától számítva. Ilyen leggyakoribb körülmény, a nyugdíjas halála, amit a közeli hozzátartozóknak kell bejelenteniük, vagy pedig annak, aki a nyugellátás átvételére jogosult. De ilyen körülmény változás az is, ha a nyugdíjas kereső tevékenységet kezd el folytatni, vagy lakóhelyet vált.
Másik érdekes kérdés, hogy férfiak esetében kik jogosultak korkedvezményes nyugdíjra? Az a férfi jogosult 2 év korkedvezményre – a nyugdíjkorhatárhoz képest -, aki legalább 10 éven át végez olyan munkát, ami korkedvezményre jogosít. Akik 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgoztak, azoknak csak 6 év letöltött munkaviszony is elegendő a korkedvezményhez. A munkáltató fizeti meg a korkedvezmény-biztosítási járulékot azután, aki ilyen munkát végez, viszont csak akkor fizetik vissza részére, ha a munkakörről kiderülne, hogy nem jogosít korkedvezményre, de pusztán amiatt, hogy valaki nem dolgozott az adott munkakörben elegendő időt, vagyis 10 illetve 6 évet, az még nem ok arra, hogy a befizetett járulékot a munkáltatónak visszafizessék.
Igaz, hogy a kérdés a férfiakra vonatkozott, ám megemlítjük a nőket is, akiknek a korkedvezményes munkakörben 8 éven át kell dolgozniuk ahhoz, hogy megállapítsák részükre a korkedvezményes nyugdíjat.
2015. január 1-től nincs korkedvezmény-biztosítási járulék. A kérdéshez még hozzátartozik valami, ami nélkül nem értheti meg senki a dolgot, hogy korkedvezményt legfeljebb 2014. december 31-éig lehetett megszerezni, azért nem kell 2015.01.01-től járulékot fizetni. Viszont a munkaköröket a TB nyugellátásról szóló tv. vh rendeletének melléklete tartalmazta (168/1997. (X.6. Korm.rend.), ami 2007.01.01-től már hatálytalan is lett, azonban a szabályait még 2014. év végéig alkalmazni kellett.
Lehetőség van olyan megállapodás megkötésére, amely alapján később nyugdíjra szerez jogosultságot a szerződő fél. A szerződést szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem céljából kötik, és a minimálbért veszik alapul, ami után 34%-os nyugdíjjárulékot kell fizetni annak, aki még nem nyugdíjas. Ha időközben valaki bejelentett munkaviszonyt kezd, akkor megteheti, hogy a Kormányhivatalon keresztül kérelmezi a befizetett járulékok visszafizetését és csatolni kell az igazolását a biztosítási jogviszonyra nézve. (Ha valaki külföldön kezd el dolgozni, akkor az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon keresztül intézheti, amely szerv a külföldi Tb-től kéri meg az erről szóló igazolásokat.) A visszafizetési kérelem alapján csak öt évre visszamenőleg lehet visszafizetni a járulékokat.
Ha valaki a nyugdíj mellett dolgozik, 2007.04.01-től nyugdíjjárulékot kell fizetnie. De a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó is nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett a jövedelme után. Az egyéni és társas vállalkozó akkor kiegészítő tevékenységet folytató, ha saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A nyugdíjasnak meg kell emelni a nyugdíját a havi átlagjövedelme 0,5 %-ával, amit a nyugdíj melletti tevékenységével megkeres. Azokra ez a szabály nem vonatkozik, akik nyugdíjjárulékot nem fizetnek, ilyenek az őstermelők, valamint azok, akik EKHO által teljesítik a közterheket.
Hogyan tudja meg az ember, hogy mekkora nyugdíjra számíthat majd, ha betölti a nyugdíjkorhatárt? A kérdés nem egyszerű, sőt bonyolult. Azért bonyolult, mert még csak megsaccolni is nehéz, hogy mekkora nyugdíja lesz valakinek, aki majd 2019-ben megy pl. nyugdíjba. Azért, mert a nyugdíjat a havi átlagkereset alapulvételével állapítják meg, ami úgy jön ki, hogy valorizálnak. Vagyis a nyugdíjazás előtti naptári évet megelőzően elért jövedelmet igazítani kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez, mégpedig az országos nettó átlagkereset évenkénti növekedését alapul véve az erre vonatkozó kormányrendelet alapján.
Ismét fontos és sokakat érdeklő kérdéseket fogunk boncolgatnia nyugdíjazás témájában. Mikor lehet korhatár előtt nyugdíjba menni, hogy számítják a nyugdíjat és hogyan nyújtsuk, vagy ne nyújtsuk be a nyugdíj megállapítása iránti igényünket. Emelkedik e a nyugdíj, ha továbbdolgozunk, vagy ha nyugdíj mellett végzünk jövedelemszerző tevékenységet? Mi az a rögzített nyugdíjigény? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni.
Ha a nyugdíj mellett munkát vállal az, aki a korhatár előtti ellátásban részesül, így mennyivel emelkedik a nyugdíja? Alapesetben, ha valaki nyugdíj mellett dolgozik vagy egyéni, vagy társas vállalkozó, akkor a naptári évben elért jövedelme alapján 0,5%-os nyugdíjnövekedést számolnak el részére, hiszen a jövedelme után is vonják a nyugdíjjárulékot. (Viszont szolgálati ideje nem növekedik a nyugdíj melletti munkavégzéssel, még annak ellenére sem, hogy nyugdíjjárulékot vonnak. Az csak annak nő, aki nem kérte a nyugdíj megállapítását annak ellenére, hogy betöltötte a nyugdíjkorhatárt) A kérelmet benyújtani a jövedelem megszerzése utáni évben lehet. Viszont, aki korhatár előtti ellátást kap, és emellett van jövedelme, nem kaphat nyugdíjnövelést, mert nem minősül öregségi nyugdíjasnak. 2012.01.01-től szolgálati időnek minősül viszont a korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés is.
Maradva a korhatár előtti ellátásoknál, mi történik akkor, ha valaki korhatár előtti ellátást kap? Egészen pontosan az történik, hogy ha még nem töltötte be valaki a nyugdíjkorhatárt, és úgy állapították meg részére a nyugdíjat, abban a pillanatban szűnik meg a korhatár előtti ellátása, ahogyan betölti a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Mint ahogyan a fentiekből következik, ha még mellette dolgozott is, akkor azzal plusz szolgálati időt is szerzett 2012-től. A nyugdíjat egyébként ugyanolyan összegben folyósítják tovább, ahogyan a nyugdíj korhatár betöltése előtt, ezért kérni kell a nyugdíj átszámítását, ha a megszerzett szolgálati idő hosszabb volt, mint egy év.
Mikor kell benyújtani az öregségi nyugdíj iránti igényt, ha valaki betöltötte a nyugdíjkorhatárt? Ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt, akkor munkaviszonyát megszünteti és érdemes az igényt minél hamarabb benyújtani, hiszen a jogszabály alapján visszamenőleg csak az igény bejelentésének napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítják meg az ellátást. Vagyis, ha valaki betölti a korhatárt 2016. május 1 napján, akkor legkésőbb 2016. október 1-ig be kéne nyújtania a kérelmet, mert akkor a korhatárbetöltésétől már megállapítható a nyugdíj. Viszont, ha csak 2017. márciusában nyújtaná be, akkor már csak 2016. szeptembertől állapítanák meg a nyugdíjat, így 2016. májustól szeptemberig, vagyis kb. 5 hónapig nem folyósítanák még a nyugdíjat.
Másik esetben, ha ugyan betölti a nyugdíjkorhatárt, de nem szünteti meg a munkaviszonyát, és nem kéri a nyugdíj megállapítását. Vagyis aki megszerezte a 20 év szolgálati időt is, de tovább dolgozik, akkor minden 30 nap után plusz szolgálati időt szerez és így növekedik a majdani nyugdíja minden 30 nap után 0,5%-kal. Ha mondjuk, másfél évet dolgozik még tovább, akkor 9%-os nyugdíjnövekményt ér el.
Ehhez az esethez kapcsolódóan el kell mondani, hogy van egy fontos dolog, amit megtehet a nyugdíjkorhatárt betöltött, ám tovább dolgozó, a nyugdíj megállapítását nem kérő személy. Ez pedig a rögzített nyugdíjigény előterjesztése. Ennek az a lényege, hogy határozatot hoznak arról, hogy a nyugdíjkorhatára betöltésekor mekkora lenne a nyugdíja összege. Így, ha később, legalább egy év eltelte után kéri a nyugdíj-megállapítást, ennek a határozatnak alapján döntheti majd el, hogy ezt a rögzített nyugdíjat kéri vagy a majdanit. Nyilván a reá kedvezőbbet fogja választani, amit előre nem tudhat, hogy melyik az.
Mi van akkor, ha valakinek nincs elég szolgálati ideje az öregségi teljes nyugdíjhoz?
Akkor annak öregségi résznyugdíjat fognak megállapítani, vagyis, ha betölti a nyugdíjkorhatárt, de nincsen csak 17 év szolgálati ideje például, akkor résznyugdíjat kap, mert ahhoz csak 15 év szolgálati idő szükséges.
A résznyugdíjnak sem feltétele már, hogy biztosítással járó jogviszonyban nem állhat, törölték a jogszabályból, vagyis, nem kell megszüntetnie a munkáltatónak a nyugdíja smunkavállaló munkaviszonyat.
Mi a nyugdíj számításának módja? A nyugdíj összegét az átlagkereset és az elismert szolgálati idő együttes vizsgálatával állapítják meg. 1988 első napjától a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig megszerzett jövedelmek havi átlaga szerint határozzák meg, ha ezen évek legalább felében volt keresete, jövedelme. Ez az átlag kiszámításának időszaka. Ha hiányoznak idők ehhez, akkor 1988 01.01. előtti keresetek is számba vehetőek. Ha valakinél nem állapítható meg ilyen korábbi jövedelme, akkor ezen időszakon érvényes minimálbért veszik alapul.
Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)
Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)
Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza.
Az öregségi nyugdíj legkisebb összege időszakonként:
2019-ben is valószínű, hogy 28,500ft-lesz
IDŐSZAK | ÖSSZEG |
---|---|
2018. január 1 | 28.500 Ft |
2017. január 1 | 28.500 Ft * |
2016. január 1 | 28.500 Ft |
2015. január 1 | 28.500 Ft |
2014. január 1 | 28.500 Ft |
2013. január 1 | 28.500 Ft |
2012. január 1 | 28.500 Ft |
2011. január 1 | 28.500 Ft |
2010. január 1 | 28.500 Ft |
2009. január 1 | 28.500 Ft |
2008. január 1 | 28.500 Ft |
2007.március.1 | 27.130 Ft |
2007. január 1 | 26.830 Ft |
2006. január 1 | 25.800 Ft |
2005. január 1 | 24.700 Ft |
2004. január 1 | 23.200 Ft |
2003. január 1 | 21.800 Ft |
2002. január 1 | 20.100 Ft |
2001. január 1 | 18.310 Ft |
2000. január 1 | 16.600 Ft |
1999. január 1 | 15.350 Ft |
1998. január 1 | 13.700 Ft |
1997. január 1 | 11.500 Ft |
1996. január 1 | 9.600 Ft |
1995. január 1 | 8.400 Ft |
1994. január 1 | 7.480 Ft |
1993. szeptember 1 | 6.600 Ft |
1993. március 1 | 6.400 Ft |
1993. február 1 | 5.200 Ft |
1992. január 1 | 5.200 Ft |
1991. január 1 | 5.200 Ft |
Frissítve: 2017. január 1. | |
* 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról (11. §)
Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!
Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!
A karácsonyra való tekintettel az idén is korábban érkezik a decemberi nyugdíj: kilenc nappal a szokásos 12-e előtt, már december 3-án megkapják a juttatást azok, akiknek a bankszámlájára érkezik a pénz!
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nyugdíjprémiumot legkésőbb november 30-ig megkapják az arra jogosultak. Ez az öregségi nyugdíjasokon kívül a nyugdíjszerű ellátásra jogosultaknak is jár. A maximális 18 ezer forintot idén az kapja, akinek a nyugdíja eléri a 80 ezer forintot.
Azt egyelőre nem tudni, hogy idén is kapnak-e majd ajándék Erzsébet-utalványt az idősek az év utolsó hónapjában. Szeptemberben a kormány jelezte, hogy valószínűleg lesz karácsonyi Erzsébet-utalvány, de a hivatalos bejelentés még nem történt meg.
Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018
Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018
A kormány már vizsgálja annak lehetőségét, hogy az idén is kapjanak Erzsébet-utalványt karácsony előtt a nyugdíjasok, de a szerencsésebbek az önkormányzattól is kaphatnak ajándékot.
Egész biztos tűnik, hogy lesznek olyan nyugdíjasok, akik idén karácsonyra is kapnak Erzsébet-utalványt. Ha pedig a kormány is úgy dönt, év végén is kiosztják a lassan rendszeressé váló utalványokat, akkor lesz, aki két helyről is kap ilyen juttatást.
A kormány még nem döntött arról, hogy az előző évek gyakorlatának megfelelően a nyugdíjasok karácsonykor kapnak-e ajándék Erzsébet-utalványt, de Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az mfor.hu érdeklődésére jelezte, idén is vizsgálni fogják ennek a lehetőségét.
A portál szerint így könnyen előfordulhat, hogy a szerencsésebb helyeken lakók dupla juttatásban részesülnek. Példaként Budakeszi önkormányzatát említik, ahol a szociálisan rászoruló nyugdíjasokat 3000 forint/fő összegben, a rászoruló családokat pedig 2000 forint/család összegben támogatná a városvezetés karácsony előtt Erzsébet-utalvány formájában.
Nem Budakeszi az egyetlen olyan település, amely külön, saját hatáskörben is extra juttatást ad a rászorulóknak év végén. Tavaly Hódmezővásárhely megduplázta a kormány által adott Erzsébet-utalványt, és többek között például az V. kerületi vezetés is adott plusz utalványt a kerületi nyugdíjasoknak.
Nyugdíj hozzátartozóknak 2019
Nyugdíj hozzátartozóknak 2019
A hozzátartozói nyugellátás olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosított (volt biztosított) hozzátartozójának jár.
Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj.
A hozzátartozói nyugellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.
A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban) részesüljön vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen.
A jogszerző a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, ha
a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és
aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy
ab) összesen legalább 2 év,
b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év
szolgálati időt szerzett.
Amennyiben a jogszerző a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, hozzátartozója jogosult lehet hozzátartozói nyugellátásra.
Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.
A nyugellátásban nem részesülő jogszerző esetén a hozzátartozói nyugellátás alapja az az összeg, amely a jogszerzőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.
Jogszabályok:
Nyugdíj előtti álláskeresési segély 2019
Nyugdíj előtti álláskeresési segély 2019 >>>
A nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultsági, folyósítási feltételeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) tartalmazza. A törvény meghatározza, hogy szünetel az álláskeresési segély folyósítása a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől.
A kereső tevékenység folytatásának tényét minden esetben be kell jelenteni a megállapító/folyósító szervnek, a bejelentés elmaradása ugyanis a segélynek a kereső tevékenység kezdő időpontjára történő visszamenőleges megszüntetését vonja maga után. A fentiek alapján tehát, a segély mellett ugyan lehetőség nyílik kereső tevékenység folytatására, azonban ebben az esetben a segély folyósítása szünetel a keresőtevékenység időtartamára.
Az Flt. alkalmazásában kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési (munkavégzési) kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
A fentiektől eltérően, az alább felsorolt jogviszonyok nem minősülnek kereső tevékenységnek, illetve kizárólag az ott meghatározott feltételek fennállása esetén tekinthető az adott személy kereső tevékenységűnek.
1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
4. A külön törvény alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát.
Másik olvasónk a következő kérdésre kért választ szakértőnktől: “Hatvanéves koromban megszűnt a munkaviszonyom. 30 év szolgálati időm van. Jelenleg nyugdíj előtti álláskeresési járadékot, majd segélyt kapok. Kérdésem, hogy a nyugdíjamat ez a nagyon alacsony összeg befolyásolja-e, vagy azt a jövedelmemet veszik alapul, amit előtte kerestem”?
A hatályos nyugdíjbiztosítási jogszabályi rendelkezések szerint az álláskeresési járadék, segély összege a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegébe kizárólag abban az esetben kerülnek figyelembe vételre, amennyiben azok beszámítása a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét pozitív irányba befolyásolják – ecsetelte szakértőnk.
Ez azt jelenti, hogy azon személyek esetében, akik az átlagszámítási időszak alatt a fent említett ellátásokban is részesültek, kettős számítást alkalmaznak. Az egyik az előzőekben említett keresetek figyelmen kívül hagyásával, a másik pedig azok figyelembe vételével határozza meg a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét.
Összegezve tehát, a megkeresésben említett ellátások összege a majdani nyugellátás összegét negatív irányban nem befolyásolják.
1) A nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) folyósításának a kormányzat által megfogalmazott célja, hogy azok az álláskeresők, akik korábban már részesültek álláskeresési járadékban, de annak időtartama elérte a törvényben meghatározott maximális időtartamot, az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk időpontjának eléréséig ellátásban részesüljenek, ha addig legfeljebb 5 évük van hátra.
A NYES-re azért van valóban nagy szükség, mert a nyugdíjhoz közel álló álláskeresők a munkaerőpiacon rendkívül hátrányos helyzetben vannak, elhelyezkedési esélyeik összehasonlíthatatlanul rosszabbak, mint a fiatalabb álláskeresőké. Az ellátás legalább minimális segítséget nyújt számukra a megélhetéshez, amíg a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt be nem töltik.
A NYES összege nem túl magas, de azért életmentő lehet sok ember számára. Az összeg főszabályként a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér (idén 101 500 Ft/hó) 40 százaléka (vagyis 40 600 Ft/hó), időtartama pedig addig az időpontig terjed, amikor az álláskereső öregségi nyugdíjra jogosulttá válik. Kiegészítő szabály, ami sokakat érinthet: ha a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény – ezt rövidítik Flt.-nek – 26. § (1)–(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg, vagyis kevesebb lehet, mint a minimálbér 40%-a.
Mivel a NYES összegét havi segélyként határozzák meg, töredék hónap esetén az egy napra járó NYES összege a megállapított összeg harmincad része. Ebben az esetben a napi összeg alapulvételével kell kiszámítani az adott hónapra járó NYES összegét.
Ha az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, ez a körülmény a NYES megállapítását a részére kizárja.
2) A NYES folyósításának kezdő időpontja az ellátás iránti kérelem benyújtását követő nap. Mint említettem, az ellátást az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjának eléréséig lehet folyósítani, viszont ennél hamarabb kell megszüntetni a NYES-t, ha az álláskereső a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerez jogosultságot (vagyis nem lehet a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett NYES-ben is részesülni).
3) A NYES iránti kérelmet a munkaügyi központok kirendeltségein kell benyújtani.
4) A NYES alapján az álláskereső az ellátás folyósításának időtartamára a TB jogszabályok rendelkezései alapján biztosítottá válik, így jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra és az ellátás folyósításának időtartamával további szolgálati időt is szerez az öregségi nyugdíjához.
5) A NYES-t csak azok a magánszemélyek vehetik igénybe, akik álláskeresőként regisztrálva vannak a kirendeltségen, és az ellátás megállapításához szükséges törvényi feltételekkel rendelkeznek. A NYES megállapítása esetén az ellátás folyósításával összefüggő bármilyen körülményt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a kirendeltségen.
6) NYES-re azok az álláskeresők jogosultak, akik álláskeresési járadékban legalább 45 napon keresztül részesültek, az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítették, és az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően 3 éven belül elérték azt az életkort, amikor az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk eléréséig legfeljebb 5 év van hátra.
Álláskeresési segélyben tehát leghamarabb az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt 5 évvel részesülhetnek az álláskeresők, és további feltétel, hogy az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idővel (teljes öregségi nyugdíjhoz: minimum 20 év, résznyugdíjhoz: minimum 15 év) rendelkezzenek.
7) A NYES iránti kérelemhez mellékelni kell az igazolólapot az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához; valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kiállított szolgálati idő igazolást (vagyis ez utóbbit előetesen be kell szerezni, az ONYF honlapjáról letölthető a “Kérelem hatósági bizonyítvány kiadására”, ezt elektronikusan is és postai úton is el lehet juttatni a nyugdíjbiztósító részére, emellett az ügyfélkapun belépve elektronikusan kezdeményezhető a hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás, ha olyan szolgálati időket szeretnének tisztázni, amelyekről nem tudja az igénylő, hogy van-e nyomuk a TB nyilvántartásaiban. Ennek módjáról részletes leírást találhatnak a februári posztjaim között a NyugdíjGuru oldalamon (www.facebook.com/nyugdijguru) és itt a honlapomon is.
8) A NYES iránti kérelmet az igénylőnek a kirendeltségen való személyes megjelenése alkalmával az ügyintéző tölti ki és rögzíti, vagyis a kérelem benyújtásához személyesen be kell fáradni a kirendeltségre, ahol a kérelemről szóló kirendeltségi nyomtatványt névre szólóan kinyomtatják az igénylő részére, és az ügyfél ezen a nyomtatványon kérheti a NYES megállapítását. Az ügyintézési határidő 30 nap, amely hiánypótlás esetén 15 nappal meghosszabbítható.
9) Az eljárás költségmentes, nem kell érte fizetni semmit.
10) A kirendeltség elsőfokú döntése ellen – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – fellebbezéssel élhet az ügyfél. A másodfokon eljáró hatóság döntése ellen az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál felülvizsgálati kérelemmel lehet élni.