Nyugdíjba mentem, de nem jön a nyugdíjam

A nők 40-es nyugdíjprogram miatt augusztusban mondtam fel. A cégtől novemberre még kaptam a felmondási pénzt, decemberre viszont még nem kaptam nyugdíjat. Van olyan kolléganőm, aki már hónapok óta várja a nyugdíjmegállapításról szóló papírt, meg az első nyugdíjat, de nem jön. Így pénz nélkül vagyunk. Érdeklődésünkre azt mondták, legyünk türelemmel. De meddig?

– így foglalható össze a beérkezett olvasói panasz.

Konkrét határidő? Az attól függ

Az ügyintézési határidőkről konkrétumot nem írt megkeresésünkre a Magyar Államkincstár (MÁK). Pedig van határidő,

a kormányablakban azt írják, 30 nap az ügyintézés.

A MÁK csak annyit közölt, hogy vannak olyan időszakok, amelyek az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele, így ezen időszakokkal az ügyintézés jogszerűen meghosszabbodik. Példaként említették a hiánypótlást, azt az időszakot, ami eltelik a tényállás tisztázásához szükséges adatok beküldéséig és az eljárás felfüggesztésének, illetve a szakértői vélemény elkészítésének időtartamát.

Hogy mennyi időt vesz igénybe az ügyintézés (elbírálási idő + kieső idők), arról a MÁK csak utólag tájékoztatja az érintetteket, az igényelbírálást lezáró határozat indoklásában.

Ha pedig megvan a határozat, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak 13 napon belül kell küldenie az első nyugdíjat. Itt a MÁK szerint nincs csúszás.

Hova kell benyújtani a nyugdíjigényt?

A nyugellátás iránti igény elbírálására és a határozat meghozatalára az igénylő lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíj-biztosítási szervként kijelölt járási hivatala, nemzetközi nyugdíjügyekben pedig Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala illetékes.

Valóban lehet csúszás

Mindezt úgy kell érteni, hogy az egyes ügyfeleknél eltér a nyugdíjmegállapítás időtartama, mert változó, hogy foglalkoztatónál álltak jogviszonyban és azok hogyan teljesítették bejelentési kötelezettségüket.

A MÁK szerint félreértésre adhat okot, hogy az ügyintézési határidőbe be nem számítható időszakokkal meghosszabbodott ügyintézési időt határidő-túllépésnek érzékelhetik.

Mivel minden ügyben eltérő, hogy mennyi idő alatt lehet a jogszerzést megalapozó összes adatot beszerezni, ezért vannak olyan ügyek, ahol valóban elhúzódhat az ellátás megállapítása – ismerték be.

Hiába sürgetnénk

Az olvasó esetében negyven év jogviszonyait kell szolgálati időként és a jogosító időként értékelni, a kereseti adatokat pedig 1988. január 1-től kell beszerezni. Mivel a nyugellátási jogosultsághoz meg kell szűnnie a biztosítási jogviszonynak, az igényelbírálást nem gyorsítja meg, ha a nyugdíjigényt a felmentési idő alatt nyújtják be – tudtuk meg a MÁK-tól. A felmentési idő ugyanis biztosításban töltött időnek minősül, amire munkabér, díjazás jár. A nyugellátást pedig legkorábban csak a felmentési idő letelte után állapíthatják meg.

Gyorsítani úgy lehet, hogy próbálunk minden kért adatot mihamarabb beküldeni.

Előleget lehet kérni

Van-e áthidaló megoldás azoknak, akiknek már nem jön a bér, és még nem jön a nyugdíj? – érdeklődtünk A válasz szerint ha a kérelmezett jogosult az ellátásra, de a megállapító határozat valamilyen adat, okmány hiánya miatt még nem állítható ki, az ellátatlanság megelőzésére folyamatos előleget kell megállapítani, melynek folyósítása szintén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság feladata. Folyamatos előleg megállapítására csak akkor van lehetőség, ha az összes jogosultsági feltétel, például öregségi nyugdíj esetén a nyugdíjra jogosító életkor betöltése, a szükséges szolgálati idő megléte és a biztosítási jogviszony megszűnése is bizonyíthatóan bekövetkezett – tették hozzá.

Az előlegről olvasónkat is tájékoztattuk, aki erről a lehetőségről eddig nem hallott.

Kiemelt kép: Thinkstock