Nyugdíj feszültségek!

  Nyugdíj feszültségek! Itt a legégetőbb a probléma?! 
nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_feszultseg_1.jpg
  Nyugdíj feszültségek!? Lassan egyenlőségjelet is tehetnénk a két szó közé, hiszen egy ideje már másról sem szól a nyugdíj világa mint a problémákról és a megoldások találgatásáról. 
Minden témában érzékelhető, meggátolva a gördülékeny nyugellátást. 

Az elmúlt időszakban a legtöbb nehézség véleményem szerint az alábbi témakörökben tapasztalható:

  1. Nyugdíjkorhatár- Személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy az egyre kitolódó nyugdíjkorhatár alapjaiban rengette meg az emberek időskori ellátásba "vetett hitét".
  2. Nők40- A nők40 nyugdíjkedvezmény, a korhatárhoz is kapcsolódik, de a szakértők között is egyértelmű a feszültség, hogy ez a kezdeményezés pozitív vagy negatív hatással van-e a magyar nyugdíjhelyzetre. 
  3. Ellátás összege- A nyugdíjak összegére sokan panaszkodnak, hogy ha nem tettek félre dolgozói éveikben, nagyon nehezen tudnak kijönni a kapott pénzből. Emellett a nyugdíjminimum annyira kevés, hogy az alapvető szükségleteket sem tudják belőle fedezni. 
  4. Nyugdíjas szövetkezetek- Nyugdíjba vonulás után a legtöbben nem szeretnének újra munkába állni és ahelyett, hogy a nyugellátásban részesülőket vonják vissza a munkaerőpiacra, inkább az ellátás minőségi és mennyiségi javulásán kellene dolgozni amellett, hogy a "friss" munkaerőnek teremtsék meg a megfelelő munkakörülményeket.
  5. Nyugdíjrendszer- Bizonyos szempontból a többi nyugdíjfeszültség is visszavezethető a nyugdíjrendszer problémájára. Más szempontból viszont amíg az egyes egységek nem kerülnek rendbe a teljes rendszer sem válik akadálymentessé. 

  Így mint a fogaskerekek mozgatják egymást. Ha az egyik részben nehézség merül fel, az gátolja a másik megfelelő működését is, azonban ugyan ez igaz abban az esetben is ha jól működik a rendszer, az egyes pillérei is optimálisak lesznek, illetve ha a témakörök eredményesek akkor egy kiegyensúlyozott nyugdíjrendszer hozható létre.

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Nyugdíj előtti álláskeresési segély 2019

Nyugdíj előtti álláskeresési segély 2019 >>>

A nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultsági, folyósítási feltételeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) tartalmazza. A törvény meghatározza, hogy szünetel az álláskeresési segély folyósítása a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől.

A kereső tevékenység folytatásának tényét minden esetben be kell jelenteni a megállapító/folyósító szervnek, a bejelentés elmaradása ugyanis a segélynek a kereső tevékenység kezdő időpontjára történő visszamenőleges megszüntetését vonja maga után. A fentiek alapján tehát, a segély mellett ugyan lehetőség nyílik kereső tevékenység folytatására, azonban ebben az esetben a segély folyósítása szünetel a keresőtevékenység időtartamára.

Az Flt. alkalmazásában kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési (munkavégzési) kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

A fentiektől eltérően, az alább felsorolt jogviszonyok nem minősülnek kereső tevékenységnek, illetve kizárólag az ott meghatározott feltételek fennállása esetén tekinthető az adott személy kereső tevékenységűnek.

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

4. A külön törvény alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát.

Másik olvasónk a következő kérdésre kért választ szakértőnktől: “Hatvanéves koromban megszűnt a munkaviszonyom. 30 év szolgálati időm van. Jelenleg nyugdíj előtti álláskeresési járadékot, majd segélyt kapok. Kérdésem, hogy a nyugdíjamat ez a nagyon alacsony összeg befolyásolja-e, vagy azt a jövedelmemet veszik alapul, amit előtte kerestem”?

A hatályos nyugdíjbiztosítási jogszabályi rendelkezések szerint az álláskeresési járadék, segély összege a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegébe kizárólag abban az esetben kerülnek figyelembe vételre, amennyiben azok beszámítása a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét pozitív irányba befolyásolják – ecsetelte szakértőnk.

Ez azt jelenti, hogy azon személyek esetében, akik az átlagszámítási időszak alatt a fent említett ellátásokban is részesültek, kettős számítást alkalmaznak. Az egyik az előzőekben említett keresetek figyelmen kívül hagyásával, a másik pedig azok figyelembe vételével határozza meg a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét.

Összegezve tehát, a megkeresésben említett ellátások összege a majdani nyugellátás összegét negatív irányban nem befolyásolják.

1) A nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) folyósításának a kormányzat által megfogalmazott célja, hogy azok az álláskeresők, akik korábban már részesültek álláskeresési járadékban, de annak időtartama elérte a törvényben meghatározott maximális időtartamot, az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk időpontjának eléréséig ellátásban részesüljenek, ha addig legfeljebb 5 évük van hátra.

A NYES-re azért van valóban nagy szükség, mert a nyugdíjhoz közel álló álláskeresők a munkaerőpiacon rendkívül hátrányos helyzetben vannak, elhelyezkedési esélyeik összehasonlíthatatlanul rosszabbak, mint a fiatalabb álláskeresőké. Az ellátás legalább minimális segítséget nyújt számukra a megélhetéshez, amíg a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt be nem töltik.

A NYES összege nem túl magas, de azért életmentő lehet sok ember számára. Az összeg főszabályként a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér (idén 101 500 Ft/hó) 40 százaléka (vagyis 40 600 Ft/hó), időtartama pedig addig az időpontig terjed, amikor az álláskereső öregségi nyugdíjra jogosulttá válik. Kiegészítő szabály, ami sokakat érinthet: ha a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény – ezt rövidítik Flt.-nek – 26. § (1)–(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg, vagyis kevesebb lehet, mint a minimálbér 40%-a.

Mivel a NYES összegét havi segélyként határozzák meg, töredék hónap esetén az egy napra járó NYES összege a megállapított összeg harmincad része. Ebben az esetben a napi összeg alapulvételével kell kiszámítani az adott hónapra járó NYES összegét.

Ha az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, ez a körülmény a NYES megállapítását a részére kizárja.

2) A NYES folyósításának kezdő időpontja az ellátás iránti kérelem benyújtását követő nap. Mint említettem, az ellátást az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjának eléréséig lehet folyósítani, viszont ennél hamarabb kell megszüntetni a NYES-t, ha az álláskereső a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerez jogosultságot (vagyis nem lehet a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett NYES-ben is részesülni).

3) A NYES iránti kérelmet a munkaügyi központok kirendeltségein kell benyújtani.

4) A NYES alapján az álláskereső az ellátás folyósításának időtartamára a TB jogszabályok rendelkezései alapján biztosítottá válik, így jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra és az ellátás folyósításának időtartamával további szolgálati időt is szerez az öregségi nyugdíjához.

5) A NYES-t csak azok a magánszemélyek vehetik igénybe, akik álláskeresőként regisztrálva vannak a kirendeltségen, és az ellátás megállapításához szükséges törvényi feltételekkel rendelkeznek. A NYES megállapítása esetén az ellátás folyósításával összefüggő bármilyen körülményt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a kirendeltségen.

6) NYES-re azok az álláskeresők jogosultak, akik álláskeresési járadékban legalább 45 napon keresztül részesültek, az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítették, és az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően 3 éven belül elérték azt az életkort, amikor az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk eléréséig legfeljebb 5 év van hátra.

Álláskeresési segélyben tehát leghamarabb az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt 5 évvel részesülhetnek az álláskeresők, és további feltétel, hogy az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idővel (teljes öregségi nyugdíjhoz: minimum 20 év, résznyugdíjhoz: minimum 15 év) rendelkezzenek.

7) A NYES iránti kérelemhez mellékelni kell az igazolólapot az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához; valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kiállított szolgálati idő igazolást (vagyis ez utóbbit előetesen be kell szerezni, az ONYF honlapjáról letölthető a “Kérelem hatósági bizonyítvány kiadására”, ezt elektronikusan is és postai úton is el lehet juttatni a nyugdíjbiztósító részére, emellett az ügyfélkapun belépve elektronikusan kezdeményezhető a hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás, ha olyan szolgálati időket szeretnének tisztázni, amelyekről nem tudja az igénylő, hogy van-e nyomuk a TB nyilvántartásaiban. Ennek módjáról részletes leírást találhatnak a februári posztjaim között a NyugdíjGuru oldalamon (www.facebook.com/nyugdijguru) és itt a honlapomon is.

8) A NYES iránti kérelmet az igénylőnek a kirendeltségen való személyes megjelenése alkalmával az ügyintéző tölti ki és rögzíti, vagyis a kérelem benyújtásához személyesen be kell fáradni a kirendeltségre, ahol a kérelemről szóló kirendeltségi nyomtatványt névre szólóan kinyomtatják az igénylő részére, és az ügyfél ezen a nyomtatványon kérheti a NYES megállapítását. Az ügyintézési határidő 30 nap, amely hiánypótlás esetén 15 nappal meghosszabbítható.

9) Az eljárás költségmentes, nem kell érte fizetni semmit.

10) A kirendeltség elsőfokú döntése ellen – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – fellebbezéssel élhet az ügyfél. A másodfokon eljáró hatóság döntése ellen az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál felülvizsgálati kérelemmel lehet élni.


Több tízezren tüntettek Oroszországban

Oroszország tucatnyi nagyvárosában több tízezren tüntettek szombaton a nyugdíjkorhatár tervezett emelése ellen.

A megmozdulásokat a szakszervezetek, a kommunista párt és baloldali csoportok szervezték. Moszkvában mintegy tízezren gyűltek össze a város központjában, de tüntetés volt – bár kisebb – Vlagyivosztoktól Szentpétervárig több más városban is.

A tüntetők egy része Dmitrij Medvegyev miniszterelnök lemondását követelte a reform miatt, amellyel a férfiak esetében 60 évről 65-re, a nők esetében 55-ről 63-ra akarják emelni a nyugdíjba menetel korhatárát fokozatosan 2032-ig. A törvény tervezetét első olvasásban már jóváhagyta a parlament július 19-én.

Oroszországban jelenleg a férfiak esetében 67 év a várható élettartam, a nők esetében 77 év.

Ez nem reform, hanem nemzetellenes bűncselekmény

– jelentette ki Gennagyij Zjuganov kommunista pártvezető a moszkvai megmozduláson.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt ígérte, hogy a további parlamenti vita során lehetnek változtatások a tervezet szövegében. A reform szándékának bejelentése az ő népszerűségét is érezhetően csökkentette.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov


Fontos változás a nyugdíjak megállapításánál

Július 26-tól nem kell megszüntetni a munkaviszonyt ahhoz, hogy a legtöbb nyugdíj (öregségi nyugdíj, öregségi résznyugdíj, nők kedvezményes öregségi nyugdíja, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék) összege megállapítható legyen. 

A szakszervezetek.hu Budapest Főváros Kormányhivatalára hivatkozva azt írja, hogy a munkaviszony alatti nyugdíj-megállapítás – egyéb jogosultsági feltételek teljesülése esetén – azokban az esetekben lehetséges, amikor a nyugellátás (illetve a korhatár előtti ellátás) megállapításának kezdő napja július 25. utáni.

Fentiek a következő biztosítási jogviszonyok esetén érvényesek:

  • foglalkoztatási jellegű jogviszony, vagy megbízási jogviszony
  • korhatár előtti ellátás (táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék) igénylése esetén
  • az egyéni vállalkozói jogviszony fennállása vagy társas vállalkozói jogviszonyban, a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködés.

Amikor a nyugellátás (a korhatár előtti ellátás) megállapításának kezdő napja július 26-a előtti, akkor az ellátásra jogosultság kezdő napján hatályos feltételek az irányadóak, vagyis az ellátás csak jogviszony megszüntetése után állapítható meg.

Kiemelt fotó: Thinkstock


Nyugdíj-területek: A veszély mindenhova elér?!

  Nem nyugodhatnak most sem a nyugdíj-témák! Mindig újabb (megoldandó) problémák fenyegetik a rendszert?! Egy terület sem lehet már kivétel?! nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_caution.png

  Sokszor híhetjük, hogy a nyugdíj-problémái, ha már nem szűnnek meg és nem is csökkennek, "legalább" a megszokott területeket érinti mint például a nyugdíjak összege, nyugdíjkorhatár megállapítása, nyugdíjrendszer elavultsága- fejlesztése vagy az időskori ellátásban részesülők megélhetése. 
  Azonban a probléma most egészen a "gyökeréig" nyúlik vissza!

  "Ugyanakkor a nyugdíjfolyósító intézetnél egy csapat úgy döntött, felveszi a harcot a magasabb bérért és a munkakörülmények javításáért. Ezért szakszervezeti alapszervezetet alakítottak. Az intézet Váci úti szocreál épületében intézik valamennyi nyugdíjas, közel hárommillió ember ügyeit" (1)

  Véleményem szerint ha a nyugdíjfolyósító szolgáltatáson belül nehézségek lépnek fel, az nagy kihatással lehet magára a nyugellátásra és közvetlen részeire is. Hiszen rendezett körülmények között várható csak rendezett ügyintézés és döntéshozatal. 

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Forrás: 
(1) napi.hu- Mi lesz a nyugdíjjal? Áll a bál a nyugdíjfolyósítónál
letöltés ideje: 2018. 07. 19 21:05
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij-nyugdijas-nyugdijfolyosito.666368.html#
fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Előbb utalják a nyugdíjakat augusztusban

Alapesetben minden hónap 12-én érkeznek meg a nyugdíjak a Magyar Államkincstártól, de augusztusban hamarabb, már 10-én utalják a járandóságokat, írja az Mfor. Ennek oka, hogy a hónap 12. napja hétvégére esik, ilyen esetben pedig előrébb hozzák a kifizetéseket.

Utána viszont már visszaáll a rend és 12-én történnek a folyósítások. Ez alól egy kivétel lesz még idén, mivel már december harmadik napján megkapják járandóságukat a nyugdíjasok.

(Fotó: 24.hu/Berecz Valter)


Ne rohanjon nyugdíjba, mert súlyos pénzeket veszthet

Elképesztő aránytalanságok vannak mostanában a frissen megállapított nyugdíjaknál – hívta fel a figyelmet Simonovits András nyugdíjszakértő nemrégiben. Arról beszélgettünk vele, hogyan érdemes kalkulálni a nyugdíjba vonulás időpontját.

Bónusz

Aki a nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozik, több szempontból is jobban járhat. Egyrészt azzal, hogy a nyugdíjnál minden bizonnyal magasabb keresetét kaphatja. Másrészt azzal, hogy minden egyes rádolgozott évvel nőhet a nyugdíja.

Persze lehet úgy is gondolkodni, hogy ha elmegyünk nyugdíjba, amint lehet, és mellette tovább dolgozunk, akkor egyszerre kapunk nyugdíjat és fizetést, ami biztosan több, mint ha csak fizetést kapnánk. Viszont amikor már nem dolgozunk tovább, a nyugdíjunk ebben az esetben kevesebb lesz, mintha rádolgoztunk volna. A nagy kérdés, amit senki nem tud, hogy mennyi időnk lesz még nyugdíjban.

De nézzük, miért érheti meg mostanában nyugdíj helyett tovább dolgozni. Röviden: a nyugdíjszámítás miatt. Mert nem az utolsó évi vagy utolsó x évi nettó kereset számít a nyugdíj megállapításánál, hanem az összes elért kereset, ráadásul valorizálva.

Mi az a valorizáció?

Azt jelenti, hogy mai szintre hozzák fel az életpálya során elért nettó átlagkeresetet. A nyugdíjat a valorizált kereset alapján állapítják meg, a nyugdíjszorzó alkalmazásával.

Mostanában különösen nagy a jelentősége a valorizációnak: a KSH adatai szerint tavalyelőtt 7,8 százalékkal, tavaly 12,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten, és az idei évre is 9-10 százalékos lehet a növekedés. Miközben korábban volt olyan év is (például 2012-ben), amikor alig több mint 2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek.

Két év ennyi pluszt jelenthet

Mit jelent ez valorizációs szorzóra lefordítva? Vegyünk egy 1953-as születésű egyént, aki 2016-ban mehetett el korbetöltött nyugdíjba. Ebben az évben a valorizációs szorzója még csak 172 volt, tavaly már majdnem 186, idén pedig kis híján 210.

A másik ösztönző az lehet, hogy ha tovább dolgozunk, évente 2 százalékkal emelkedik a nyugdíjszorzónk. Negyven év munkaviszony esetén 80 százalékos a szorzó. Két év ráhúzással már 84 százalék.

Hands of elderly person on a computer keyboard
Fotó:Hans Veil / Picture Alliance / AFP

Nyertesek és vesztesek

Visszatérve a példánkhoz, vegyünk mondjuk százezer forintot – tegyük fel, hogy ennyi volt az életpálya során elért nettó átlagkereset.

  • Ha 2016-ban ment nyugdíjba, akkor valorizálva 172 ezer forintról indult, és a 80 százalékos nyugdíjszorzó mellett 137 600 forint lehet az ellátása.
  • Egy évvel később 186 ezer lett volna neki a valorizált nettó, és a 82 százalékos nyugdíjszorzó mellett 152 520 forint lett volna a kezdő nyugdíja.
  • Amennyiben pedig az idei évre halasztotta volna a nyugdíjazását, 176 400 forintot kaphatott volna meg. Majdnem 40 ezer forinttal, kis híján 30 százalékkal többet, mint két éve.

És azzal nem is számoltunk, hogy az életpálya során elért átlagos nettó keresete is nőhetett a két év alatt.

A nők 40-esek kifejezett vesztesek innen nézve. Simonovits szerint aki 2016-ban nyugdíjba ment ahelyett, hogy még három évet rádolgozott volna, az 37 százalékos bónuszról mondott le.

De van ennél extrémebb példa is.

  • Ha egy férfi nyolc évvel a korhatár után, 2016-ban ment nyugdíjba, X forint kezdő ellátást kapott.
  • Ha elment volna a korhatár betöltésekor (62 év), akkor 50 százalékkal kevesebb lett volna a nyugdíja.
  • Ha csak tavaly nyugdíjaztatta volna magát, akkor már X+10 százalékot kaphatott volna indulásnak,
  • az idén pedig elérte volna az X+20 százalékot is.

Vagyis hihetetlen különbségeket tesz a rendszer.

Ekkora differencia nem indokolt a nyugdíjszakértő szerint.

A nyugdíjnövelés is pitypang ehhez képest

A legtöbb ember nem tudja, hogy a késleltetéssel az új nyugdíjak követik a bérek növekedését. Vagyis ha valaki betölti a nyugdíjkorhatárt, de nem megy el rögtön nyugdíjba, kvázi „bónuszt” kaphat.

És ez a bónusz annál is több, mint amennyit a nyugdíj melletti munkával el lehet érni.

Hiszen az csak évi 0,5 százalékos nyugdíjnövelést jelent a kereset után. Nem beszélve arról, hogy aki már nyugdíjban van, annak a kezdő nyugdíja nem a bérek növekedését követi, hanem csak a tervezett infláció mértékével nő. Márpedig az infláció az utóbbi években elég alacsony volt, így a már megállapított nyugdíjak alig nőttek, kevesebb mint 2 százalékkal. Vagyis

az éves nyugdíjemelés nem képes ellensúlyozni azok hátrányát, akik nem dolgoztak tovább.

Legyen szó akár a nők 40-ről, akár a korhatárt betöltött nyugdíjakról, Simonovits András szerint az államnak kötelessége lenne jól elmagyarázni, hogyan működik a nyugdíjrendszer. Különösen azért, mert az égető munkaerőhiányt is részben a nyugdíjasok visszacsábításával orvosolnák. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem kellene őket visszacsábítani, hanem eleve tovább dolgoznának, ha tudnak. Például azért, mert a kereset több, mint a nyugdíj, és még a kezdőnyugdíjuk is magasabb lehet.

Kiemelt kép: Thinkstock


Több százezer magyar nyugdíjas nyomorog

A Pénzcentrum összeállítása szerint a csaknem 2 millió nyugdíjas egyharmada még százezer forintot sem kap, több mint háromezren pedig havonta kevesebb mint 25 ezer forintból kell megélniük. A portál közérdekű adatigénylésre a Magyar Államkincstár tudatta, hogy Magyarországon 583 358 nyugdíjas kapott januárban 50 és 100 ezer forint közötti öregségi nyugdíjat.

Az adatokból az nem derült ki, hányan vannak, akik inkább az 50 ezer forinthoz közelítő összeget kapják, de az igen, hogy a legtöbben Budapesten élnek, és az is látható, hogy 7705 nyugdíjasnak külföldre folyósítják az 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíját.

A Pénzcentrum megkérdezett olyan nyugdíjas nőt is, aki 2013-ban, 62 éves korában ment nyugdíjba és 41 évnyi munkaviszony után 56 ezer forintot kap. A szívbeteg özvegyasszony azt mondta, mire mindent kifizet, 12-14 ezer forintja marad ennivalóra.

Ha a gyerekeim nem segitenének, pedig nekik sincs sok pénzük, már rég éhenhaltam vagy megfagytam volna! Szívesen vállalnék munkát, de ha meghallják, hogy 67 éves vagyok, már nem kellek.

Ugyanakkor sokaknak az 50 ezres nyugdíj is elérhetetlen álom, a januári adatok szerint 69-en kapnak havonta összesen 28 500 forintot, de még ez is sokaknak megváltás lenne, 3267-en ugyanis 25 ezer forint alatti nyugdíjat kapnak.

A legkisebb nyugdíjösszegre vonatkozó kérdésre az államkincstár nem válaszolt, de tavaly lapunk az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján megírta, hogy 2017-ben közel 5 ezren voltak, akik 10 ezer forintnál is kevesebb állami nyugdíjat kaptak.

person, hand, hard cash, coins, loose cash, lose, finger, finances, motion blur, blurred, background blur, white, color image, color photography, photography, horizontal, outputs, money, euro, insecure, hands, background, indoor photo [(c) F1online www.f1online.de, Tel. 069/80069-0, E-Mail:agency@f1online.de ]
Önnek is simán lehet 28 ezer forintnál kevesebb nyugdíja
Nem egy olyan élethelyzet, életút van, ami után még a kötelező legkisebb nyugdíjat sem kell megadni időskorban.

Hamarosan rosszabb lesz a helyzet

Szikra Dorottya, az MTA Szociológiai Intézetének osztályvezetője a Népszavának a minap azt mondta, a nyugdíjrendszer csak azon az áron tartható még fenn, hogy a Fidesz az elmúlt években abból eltávolította a problémás elemeket, ez viszont szembemegy azzal, amit a jóléti rendszerek eddigi logikájáról tudunk.

Az Orbán-kormányok azt támogatják, akinek bejelentett, stabil a  munkaviszonya, megkapaszkodott a társadalmi hierarchiában. Aki gyengébb, tovább gyengítik, ami tökéletesen szembemegy a piacon keletkezett különbségek kiegyenlítésének szociálpolitikai elvével, az európai szociális modellel.

A neoliberálisnak nevezhető társadalomfilozófia azt hirdeti: ha minimálisra szűkítjük az ellátásokat, akkor az embereket rá tudjuk kényszeríteni, hogy dolgozzanak, s ha nem teszik, az egyéni hiba. A munkanélküli ellátások, a támogató szolgáltatások leépítése ezt a logikát követi.

A kutató számára az a megdöbbentő, hogy bár a költségvetés lehetővé tenné, nem kezdetek bele a munkaerőpiachoz gyengébben kapcsolódó réteg munkaerőpiaci integrációjába, sőt az oktatás átalakításával újratermelődik ez a réteg.

A nyugdíjrendszer teljesen merev, ami se a nyugdíjasoknak, se a gazdaságnak nem jó. 

Szikra Dorottya szerint az egyszeri nyugdíjemelések helyett az olyan állandó kiegyenlítő mechanizmusokat kellene erősíteni, mint a magas keresetek fokozatosan csökkenő mértékű, azaz degresszív beszámítása. A járulék- és nyugdíjplafont megszüntetése hosszabb távon a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket növeli.

Three Senior Men in Swimming Trunks Stand on the Beach Flexing Their Muscles
Milliós nyugdíjak: "Undorító az egész"
A plafon eltörlése óta vannak milliós nyugdíjak Magyarországon. Nincsenek még nagyon sokan ebben az elitklubban, de láthatóan egyre többek kiváltsága a giganyugdíj.

Tömegek kapnak majd résznyugdíjat

A mostaninál is aggasztóbb a jövő, fokozatosan éri el a nyugdíjkorhatárt az a tömeg, amelynek munkapályája nagyobb része már 1990 utánra esik, és a munkanélküli időszakok miatt már nem lesz meg a 40 éves, vagy akár a 20 éves munkaviszonya sem. A kutató szerint egyre többen kapnak résznyugdíjat vagy egyáltalán nem lesznek öregségi nyugdíjra jogosultak. Erre sem a korábbi kormányok, sem a Fidesz nem készült fel.

A szociológus az interjúban azt mondta, meglepte, hogy a Fidesz a választási kampányban nem ment bele a szociális ígérgetésbe, vagyis biztos volt benne, hogy így is nyer, ami be is jött. A 2008 óta változatlan összegű családi pótlék emelését sokan valószínűsítették, mégsem nyúltak hozzá. Az Erzsébet-utalványok elegendőnek bizonyultak a nyugdíjasok szavazataihoz, a Soros-kampány, a menekültkérdés mindent betakart.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Moldova György: Orbán újraválasztása halálos ítélet a nyugdíjasoknak
Amit ők maguk írnak alá - mondja az egyik legolvasottabb kortárs író.

Kiemelt fotó: Thinkstock


Elképesztő nyugdíj számok?! Merre a jó irány?!

  Nyugdíjba vonulás? Kibírható lenne?! Jó irányt tartunk?! Elképesztő számok, de mit bizonyítanak?!

nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_remhir_1.jpg

 "Az érintettek döntő többsége (93 százalék) a nyugdíjkorhatár elérésével lett öregségi nyugdíjas, számuk az előző év elejéhez képest több mint 31 ezerrel nőtt. A KSH megjegyzi ugyanakkor, hogy azon nőknek a száma, akik a 40 éves jogosultsági időt elérve éltek a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségével, 2017 januárjára az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékkal nőtt - azután, hogy az előző két évben két számjegyű ugrást lehetett látni. A nők 40-nel nyugdíjba vonulók száma 2017-ben 142 ezer volt." (1)

  Jelenleg tehát bár főként a nyugdíjkorhatár elérése után részesülnek időskori ellátásban, mégis évről-évre egyre jelentősebb a NŐK40 programban érintettek aránya is. Így összességében is nőtt a nyugdíjasok száma. 
  Ezekhez mérten, az erre elkülönített összegeknek is emelkedniük kell, hogy biztosítani tudják a meghatározott, elvárható feltételeket.

  Ennek a megléte garantálná, hogy hiába mutatnak a nyugdíjba vonulási számok növekvő tendenciát jelenleg, mégse érezze senki kibírhatatlannak a nyugellátás folyamatát, jó irányba haladhasson a folyamat. 
  Illetve a megoldást ne a nyugdíjkorhatár végeláthatatlan emelésével próbálják kiküszöbölni, hiszen azzal semmiképp sem lehet a "kiadásokat" csökkenteni véleményem szerint.

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

 Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Forrás:
1: napi.hu- Mennyit ér a magyar nyugdíj?- Fontos számok érkeztek
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mennyit_er_a_magyar_nyugdij_fontos_szamok_erkeztek.665722.html
letöltés ideje: 2018. 07. 16 18:10
fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Magasabb nyugdíj = hosszabb élet?

  Vajon Ön tovább fog élni, ha több a nyugdíja, mint az átlagembereknek? És mikor számíthat hosszabb életre: ha korábban, vagy ha később megy el nyugdíjba?
money-2724241_640.jpg  2015-ös adatok alapján készült el idén egy tanulmány, mely különböző modellek alapján vizsgálta az imént felvetett kérdéseket. Az értekezést olvasva az alábbiakkal szembesülhettünk:

  „Az öregségi nyugdíjasok halandóságának modellezése rugalmas parametrikus arányos és nem arányos túlélési modellekkel azt mutatta, hogy az alacsony jövedelműek halandósága 2,11-szer magasabb, mint a magas jövedelműeké. A nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjazottak halandósága 23 százalékkal volt alacsonyabb, mint a nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjazottaké.” [1]

  A saját véleményem is az, hogy a jövedelem nagysága szoros összefüggésben áll a mulandósággal. Ugyanis a jó kereset létbiztonságot és megnyugvást ad. Ez pedig egy rendkívül fontos szerepet tölt be ahhoz, hogy egy minőségi életet éljünk meg.

  A nyugdíjkorhatár és a halandóság közötti kapcsolatot vizsgálva az alábbiak jutottak eszembe: Akik idő előtt vonulnak nyugdíjba, azoknál hamarabb jön el az az érzés, hogy céljait és feladatait betöltötte. Emiatt lelkileg összeroppannak ellenben azokkal, akik tovább dolgoznak. Számukra számos feladat- és problémamegoldás van jelen még az életükben, ami hajtja őket előre. Viszont ennek is lehet hátránya az, mikor a munkavállaló túlhajszolja magát, és ez jelent számára betegségeket.

  Ha tehát hosszú életet szeretnénk megélni, akkor érdemes a tanulmány kimutatott eredményeit szem előtt tartani.

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Forrás: 
[1]  KSH.hu: Marosi Judit – Molnár D. László: Öregségi nyugdíjasok halandósága 2015-ben
https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2018/2018_01/2018_01_005.pdf
(letöltés ideje: 2018.07.12 13:42)

fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!