A jövő évben megoldódnak a nyugdíjproblémák?

   Pozitívan vagy negatívan hatnak majd a nyugdíjasok életére a jövő évben hatályba lépő törvénymódosítások? Megoldódnak a kulcsfontosságú problémák? Az érintettek válaszoltak…

szappanbuborek-nyugdij-nyugdij-nyugdijkorhatar-nyugdijkalkulator.jpg   Egyértelmű választ hozott az utóbbi időben indított nem reprezentatív közvéleménykutatásunk arról, hogy a jövő évben a nyugdíjakat érintő fontos törvénymódosítások milyen hatással lesznek a nyugdíjasok életére. A válaszok arányát az alábbi diagram szemlélteti:

   Az ábra alapján szerencsére a legkisebb arányban vannak azok a szavazók, akiket egyáltalán nem érdekel a nyugdíj téma. Ez azt jelenti, hogy az emberek fontosnak tartják a nyugdíjjal kapcsolatos ügyeket.

   A válaszadók 9%-a teljes bizonytalansággal vélekedik a témáról. Nem tudják, hogy a módosítások jelentenek-e valami változást, akár pozitív akár negatív irányba. Ez viszont azt jelzi, hogy a társadalom szeretne foglalkozni a kialakult helyzettel, de igazából nem tudják mi lenne a jó megoldás.

   Vannak olyan olvasók is (12%), akik szerint ezek a módosult törvények segíthetnek a nyugdíjrendszer reformálásában.

   A legnagyobb arányban (78%) beérkezett válaszok szerint, ezek a problémák nem a pozitívabb jövő felé húznak. A valós problémák megoldásában ezek nem játszanak különös szerepet.

   Így összességében megállapíthatjuk, hogy a válaszadók szerint a jövő évben sem oldódik meg a nyugdíjasok helyzete.

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Nyugdíj- zsákutca!- Ez lesz a vég?!

  Zsákutca a nyugdíj világában?! Lehet kiút belőle?! Tehetünk valamit, hogy ne haladjunk egyre jobban a vége felé?!nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_11.jpg
  "Az öregségi nyugdíj átlagos összege 2017 elején 123 725 forint volt. Összesen 2,6 millió főnek, a lakosság 27 százalékának folyósított nyugdíjat, járulékot, vagy valamilyen egyéb ellátást. - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Bár az átlagnyugdíj összege is alacsony, 1,4 millió nyugdíjas ennél is kevesebb ellátást kap." (1)

  Ez a probléma újra és újra felüti a fejét a nyugdíj világában. Már- már zsákutcában érezheti magát minden jelenlegi és jövőbeli érintett. 
  Konkrét megoldás egyelőre még mindig nincs, így csak a találgatások maradnak, hogy mi is lenne a helyes út ami kivezet ebből. 

  Mi az amit úgy is megtehet valaki, hogy nem döntéshozó ebben a helyzetben? Ha van rá lehetősége, és időben észbe kap tehet félre különféle módon. Nyugdíjazás után visszamehet dolgozni, ott vannak a nyugdíjas szövetkezetek amelyek ebben segítenek.

De akinek ez nem jelent megoldást?! 

  Egyre többen vannak akik /jogosan/ nyugdíjazás után nem szeretnének tovább dolgozni, hiszen ezért vonulnak nyugdíjba, illetve ha sosem végzett nyugdíjkalkulációt, az ellátás kezdete előtt rövid idővel már nem sok mindent tud félretenni. 

  Majdnem másfél millió ember van akik az átlagnyugdíjnál is alacsonyabb összeget kap, az ellátottak több mint fele! 
  Van még kiút ebből a zsákutcából, tehetünk valamit, hogy ne haladjunk egyre bentebb a vége felé vagy bele kell törődni, hogy másképp ez már nem alakulhat?!

Ön mit gondol? Ossza meg véleményét velünk!

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás:
(1) napi.hu -Megrendítő számok a magyar nyugdíjakról - ezt sokan sérelmezik
letöltés ideje: 2018. 08. 27. 16:16
fotó: pixabay.com
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megrendito_szamok_a_magyar_nyugdijakrol_ezt_sokan_serelmezik.668596.html

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Ez a 3 legfontosabb nyugdíj változás idén!

   Nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen fontos törvénymódosítások történtek az idén! Mindenkit érintő változások olvashatóak az alábbi cikkben. 
valtozas-nyugdij-nyugdij-nyugdijkorhatar-nyugdijkalkulator.jpg   1) „A parlament elé terjesztett javaslat szerint a nyugdíj feltételei közül kikerül a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettsége.”[1]

   Úgy gondolom, hogy sokak számára hoz ez a törvénymódosítás megkönnyebbülést. Ugyanis a nyugdíj előtt állóknak eleve számos tennivalója akad, ha szeretnék a nyugdíjba vonulást minél gördülékenyebben elintézni. Viszont ez a módosítás levesz egy terhet a vállukról.   

   2) „A szabály hatályba lépését követően (tehát jövő év január 1.) a nyugdíjas munkavállalók munkabérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli majd, tehát nem kell tőlük semmilyen járulékot vonni, illetve nem kell utánuk szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni.” [2]

   A törvénymódosítás szerint a munkaadóknak könnyebbség lesz nyugdíjasokat foglalkoztatni. Ez azt is jelenti, hogy háttérbe szorítják azokat az aktív munkavállalókat, akiknek a foglalkoztatottsága jelentősebb anyagi terheket jelent a munkaadó számára.

   Végül, a jövő évi legfontosabb változásokat tekintve, mindenképpen meg kell említenünk a nyugdíjemelést. Egy korábbi cikkre hivatkozva szeretném ezt a módosítást ismertetni:

   3) „A 2,7%-os emelés a 128 ezer forint körüli átlagnyugdíjjal számolva havi plusz 3.500 forintot jelent, ami éves szinten 42 ezer forint.” [3]

   A nyugdíjak évről-évre való emelkedése pozitív kellene hogy legyen, mégis ha jobban belegondolunk inkább negatívnak tekinthetjük ezt. Az idősödő társadalom nagyrésze hazánkban nagyon takarékosan bánik a pénzével, sajnos mégis sokuknak komoly megélhetési problémáik vannak. Ez teljesen megérthetővé válik, ha az átlag keresethez viszonyítunk.


Köszönjük a figyelmet!

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


[1] napi.hu- K.Kiss Gergely: Sok 64 év feletti föllélegezhet - itt a kormány javaslata
letöltés ideje: 2018. 08. 15. 19:27 https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/sok_64_ev_feletti_follelegezhet_itt_a_kormany_javaslata.664788.html
[2] napi.hu- Szabó Zsuzsanna: Nyugdíj: fontos törvénymódosítások jelentek meg
letöltés ideje: 2018. 08. 15. 19:43
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/valtozasok-nyugdij-munkavallalas-ado-jarulek.667521.html
[3] Portfolio.hu online gazdasági újság: Megvan, mennyivel emelkednek a nyugdíjak jövőre
letöltés ideje: 2018. 06. 20. 22:12 
https://www.portfolio.hu/gazdasag/nyugdijrendszer/megvan-mennyivel-emelkednek-a-nyugdijak-jovore.3.288134.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
Fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Ősszel döntenek a nyugdíjprémiumról

A nyugdíjasok az idei évben is számíthatnak nyugdíjprémiumra, amennyiben azt a gazdasági növekedés lehetővé teszi. A nyugdíjprémium összegéről és kifizetésének idejéről ősszel születhet döntés – közölte a Pénzügyminisztérium az MTI-vel csütörtökön.

Közölték: ebben az évben 32 milliárd forintot különített el a kormány a nyugdíjprémium kifizetésére.

Budapest, 2017. december 7.
Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak Budapesten 2017. december 7-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nyugdíjprémium: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben
A kedvező negyedéves adatok alapján tényleg pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. Meg is mutatjuk, várhatóan mennyit.

Nyugdíjprémium kifizetésére akkor nyílik lehetőség, ha a GDP-bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, miközben a költségvetési hiány mértéke is a tervek szerint alakul. A tárca számításai szerint az idei év egészében 4,3 százalékkal nőhet a gazdaság, aminek elérését a legfrissebb 4,5 százalékos féléves adat is alátámasztja.

Magyarország történetében először tavaly kaphatott minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő egyszeri, átlagosan 12 ezer forintot – emlékeztetnek.

A nyugdíjprémium összege az irányadó szabály szerint a GDP növekedésnek mértékétől függ, amelynek 3,5 százalék feletti részével szorozzák meg a havi nyugdíj összegének negyedét, legfeljebb 20 ezer forintot. A 4,3 százalékos GDP-növekedés 0,8 százalékponttal haladja meg a küszöböt így a nyugdíjprémium maximális összege 16 ezer forint lehet. (MTI, fotó: MTI / Krizsán Csaba)


Nyugdíjprémium 2018: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben >>>

Nyugdíjprémium 2018: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben >>>

A kedvező negyedéves adatok alapján tényleg pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. Meg is mutatjuk, várhatóan mennyit.

2018 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, pontosabban a bruttó hazai termék (GDP). A közgazdászokon kívül ennek a nyugdíjasok is örülhetnek, hiszen ha a GDP bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, az novemberben nyugdíjprémiumot jelent.

A 4,4 százalékos második negyedéves bővülés nem garancia arra, hogy a tendencia folytatódik, azonban erősíti a reményeket, hogy a idén is lesz keret pluszpénzre. Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre ígéretet tett rá, ahogyan belengette 2019-re is.

Budapest, 2018. május 10. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az ünnepélyes eskütétele után az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. május 10-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A prémium összegét két szám szorzata adja:

  • a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,
  • a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.

Leegyszerűsítve: a GDP-növekedés és a 3,5 százalékos határ különbözete (tavaly 4,1-3,5=0,6) megszorozva a novemberben esedékes nyugdíj negyedével, de maximum 20 000 forinttal. Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy havi  nettó 80 ezer forintos nyugdíj felett minden érintett ugyanakkora mértékű prémiumot kap, ezalatt viszont arányosan kevesebbet.

13. havi nyugdíj helyett tűzoltás

2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén jelentette be, hogy a kormány 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés és az államháztartási hiánycél teljesülése esetén nyugdíjprémiumot ad a nyugdíjasoknak. Egy évvel a gazdasági világválság kirobbanása és egy éppenhogy elkerült államcsőd után ez szigorú feltételnek számított, ráadásul a bejelentés már csak azért sem aratott osztatlan sikert, mert a bizonytalan kifizetést az azévben véglegesen kivezetett 13. havi nyugdíj és a svájci indexálás (ami infláció mellett a nettó bérnövekedést is figyelembe vette) eltörlése utáni kompenzációnak szánták.

A világgazdasági válság hosszú árnyékot vetett, a magyar GDP bővülése először 2017-ben lépte át a 3,5 százalékos határt, tavaly meg is érkezett az első prémium. Ami éppen azoknak adott a legkevesebbet, akiknek a legtöbbet kellene jutattatni a gazdasági bővülés eredményeiből.

Mivel az elosztás arányos, a kispénzű nyugdíjasok kevesebbet, a több nyugdíjat kapók többet kapnak.

Simonovits András nyugdíjaszakértő korábban a 24.hu-nak elmondta: eredetileg az volt a törvényalkotó szándéka, hogy ha 3,5 százalék felett nő a gazdaság, akkor 80 ezer forintig fokozatosan visszaadja a 13. havi nyugdíjat a legszegényebb nyugdíjasoknak. Simonovits számításai szerint azonban csak 7,5 százalékos GDP-növekedés esetén kapna minden nyugdíjas havi 80 ezer forintot.

A plusz pénz nem csak emiatt keserédes öröm: a nyugdíjprémium – hasonlóan a szintén nyugdíjkorrekciós eszköznek tekinthető Erzsébet-utalványhoz – trükkös támogatás, ugyanis a kötelező nyugdíjemelésnél nem számít bele abba az összegbe, amiből a korrekciót elvégzik. Így a kormány úgy ad segítséget, hogy az alap probléma megoldását matematikai elterelő hadműveletekkel akadályozza meg.

A nyugdíjprémium, a kötelező nyugdíjemelés és az Erzsébet-utavány ellenére a nyugdíjasok helyzete továbbra sem rózsás. Bár az aktív réteg haszonélvezője a növekvő béreknek, az ezzel járó növekedő árakat a kisebb anyagi segítségek nem ellensúlyozzák. Az Azénpénzem.hu számítása szerint 2017-ben mindössze körülbelül minden tizedik nyugdíjas kapott kézhez nagyobb összeget, mint a tavalyi nettó átlagbér.


Hoppá! Ez történik az orosz nyugdíjjal?!

  Mi történik az orosz nyugdíjjal?! Mekkora lehet a baj?! Változással megállítható a lejtőn?!

nyugdij_nyugdij_nuygdijkorhatar_nuygdijkalkulator.jpg

"Oroszországban - még a Szovjetunióban - 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak." (1)
 "Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma (parlamenti alsóház) elnöke szerint reform nélkül megszűnhet az állami nyugdíjrendszer Oroszországban.
" (1)

  Egy válsághelyzetben lévő nyugellátás helyreállítása nagyon bonyolult feladat. Nem csak a korszerűsítés hiánya, de a rendszer fenntarthatatlan felépítése is nehezíti a megoldást jelenleg. 

Hogyan lehetne a nyugdíjpénzeket úgy pótolni, hogy közben az érintettek se szenvedjenek hiányt? 

  A hazai viszonyokból kiindulva, a nyugdíjkorhatár esetleges emelése nagy felháborodást kelthet Oroszországban is, további terheket róva a döntéshozókra. 

Ez esetben mégis milyen megoldás kínálkozik, hogy az orosz nyugdíjat megállítsák a lejtőn?!

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás:
(1): napi.hu-Domokos Erika: Mélyül az orosz nyugdíjválság
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/melyul-az-orosz-nyugdijvalsag.667929.html
letöltés ideje: 2018.08.15.14:38
fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Nyugdíjprémium: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben

2018 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, pontosabban a bruttó hazai termék (GDP). A közgazdászokon kívül ennek a nyugdíjasok is örülhetnek, hiszen ha a GDP bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, az novemberben nyugdíjprémiumot jelent.

A 4,4 százalékos második negyedéves bővülés nem garancia arra, hogy a tendencia folytatódik, azonban erősíti a reményeket, hogy a idén is lesz keret pluszpénzre. Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre ígéretet tett rá, ahogyan belengette 2019-re is.

Budapest, 2018. május 10.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az ünnepélyes eskütétele után az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. május 10-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A prémium összegét két szám szorzata adja:

  • a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,
  • a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.

Leegyszerűsítve: a GDP-növekedés és a 3,5 százalékos határ különbözete (tavaly 4,1-3,5=0,6) megszorozva a novemberben esedékes nyugdíj negyedével, de maximum 20 000 forinttal. Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy havi  nettó 80 ezer forintos nyugdíj felett minden érintett ugyanakkora mértékű prémiumot kap, ezalatt viszont arányosan kevesebbet.

A 28 500 forintos nyugdíjminimummal számolva ez a tavalyi évben így nézett ki: (4,1-3,5) x (28 500:4) = 4275 Ft

A nyugdíjprémium nem jár mindenkinek, aki tárgyév novemberében nyugdíjas. Azok számíthatnak a kifizetésre, akik a 2017-ben már legalább egy napig nyugdíjasok voltak és 2018 novemberében is azok, ideértve a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági járadékot is.

Elderly 95 years old woman sitting miserably at the table at home and counting remaining coins from the pension in her wallet after paying the bills.
Több százezer magyar nyugdíjas nyomorog
A mostani rendszer néhány gazdagnak kedvez, de tömegeket szegényít el.

13. havi nyugdíj helyett tűzoltás

2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén jelentette be, hogy a kormány 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés és az államháztartási hiánycél teljesülése esetén nyugdíjprémiumot ad a nyugdíjasoknak. Egy évvel a gazdasági világválság kirobbanása és egy éppenhogy elkerült államcsőd után ez szigorú feltételnek számított, ráadásul a bejelentés már csak azért sem aratott osztatlan sikert, mert a bizonytalan kifizetést az azévben véglegesen kivezetett 13. havi nyugdíj és a svájci indexálás (ami infláció mellett a nettó bérnövekedést is figyelembe vette) eltörlése utáni kompenzációnak szánták.

Budapest, 2009. november 23.
Bajnai Gordon miniszterelnök sajtótájékoztatót tart, miután megbeszélést folytatott a Budapestre akkreditált nagykövetekkel.
MTI Fotó: Kovács Attila
Fotó: Kovács Attila / MTI

A világgazdasági válság hosszú árnyékot vetett, a magyar GDP bővülése először 2017-ben lépte át a 3,5 százalékos határt, tavaly meg is érkezett az első prémium. Ami éppen azoknak adott a legkevesebbet, akiknek a legtöbbet kellene jutattatni a gazdasági bővülés eredményeiből.

Mivel az elosztás arányos, a kispénzű nyugdíjasok kevesebbet, a több nyugdíjat kapók többet kapnak.

Simonovits András nyugdíjaszakértő korábban a 24.hu-nak elmondta: eredetileg az volt a törvényalkotó szándéka, hogy ha 3,5 százalék felett nő a gazdaság, akkor 80 ezer forintig fokozatosan visszaadja a 13. havi nyugdíjat a legszegényebb nyugdíjasoknak. Simonovits számításai szerint azonban csak 7,5 százalékos GDP-növekedés esetén kapna minden nyugdíjas havi 80 ezer forintot.

A plusz pénz nem csak emiatt keserédes öröm: a nyugdíjprémium – hasonlóan a szintén nyugdíjkorrekciós eszköznek tekinthető Erzsébet-utalványhoz – trükkös támogatás, ugyanis a kötelező nyugdíjemelésnél nem számít bele abba az összegbe, amiből a korrekciót elvégzik. Így a kormány úgy ad segítséget, hogy az alap probléma megoldását matematikai elterelő hadműveletekkel akadályozza meg.

A nyugdíjprémium, a kötelező nyugdíjemelés és az Erzsébet-utavány ellenére a nyugdíjasok helyzete továbbra sem rózsás. Bár az aktív réteg haszonélvezője a növekvő béreknek, az ezzel járó növekedő árakat a kisebb anyagi segítségek nem ellensúlyozzák. Az Azénpénzem.hu számítása szerint 2017-ben mindössze körülbelül minden tizedik nyugdíjas kapott kézhez nagyobb összeget, mint a tavalyi nettó átlagbér.

Kiemelt képünk illusztráció: Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak Budapesten 2017. december 7-én.Fotó: Mohai Balázs / MTI

Kovács-Angel Marianna korábbi cikkei

Hiába a kormány terve, a magyar nyugdíjasok többsége nem rohanna dolgozni

A GKI közlése szerint Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. Arról viszont keveset tudni, hogy a kormány által felkínált lehetőséggel mennyire kívánnak élni a nyugdíjasok.

A KGI Zrt. z 1000 fős mintájából 250 fő volt valamilyen nyugdíjas. Ez a 250 fős minta csak korlátozottan alkalmas következtetések levonására, a fő tendenciák jelzésére azonban igen.

A felmérés szerint:

  • a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet,
  • 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen: 5 százalékuk kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában és mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben.
  • más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.

Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók 20 százalékos arányában. A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százaléka felsőfokú végzettségűek, 26 százalék a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.

A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont az ő nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély. Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna.

Végeredményben a potenciális munkavállalók 60 százaléka 60 és 70 év közötti. 

A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével természetesen csökken, összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni. A GKI Zrt. szerint ugyanakkor körükből több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni.


Végrehajtók adósságcsapdájába került a nyugdíjas házaspár

Nyugdíjas olvasónk pórul járt a vejével: több mint 10 évvel ezelőtt tetemes áramdíjtartozást halmozott fel a férfi, amikor már csak ő lakott a közös lakásban. Az összesen 672 ezer forintos tartozást végül a négy tulajnak, olvasónknak, férjének, lányuknak és a vejnek kellett egyenlő, 168 ezer forintos részben kifizetni, amire a bíróság később végrehajtást rendelt el.

Háromszoros levonás után is vontak volna

Innentől cifra a történet, mert bár az asszony nyugdíjából már letiltották a tartozása háromszorosát, 2016-ban még mindig hátralék mutatkozott. És még ezután is újabb összegeket vontak le a számlájáról, illetve újabb letiltást jegyeztek be a nyugdíjára. Végül bírósághoz fordult, de onnan a végrehajtóhoz irányították vissza, mondván, neki kell felvilágosítást adnia. Magyarázat azonban nem érkezett.

Végül benyújtotta a követeléskezelőnek a nyugdíjfolyósító igazolását, amelyen látszott, hogy levonták tőle az összegeket. Erre jelezték, hogy bár a nyilvántartás szerint még mindig tartozása van, de az igazolás alapján az Elmű leállíttatja vele szemben a végrehajtást. Hogy mi lett a pénzzel, amit levontak tőle, ha nem került az áramszolgáltatóhoz? Az asszony állítása szerint a mai napig nem kapott végső elszámolást a végrehajtótól.

Miskolc, 2012. március 21.
Leszerelt villanyóra az egyik lépcsõházban. Átfogó ellenõrzést tartott Miskolcon a polgármesteri hivatal más társhatóságokkal együttmûködve az Avas városrészben.
MTI Fotó: Vajda János
Képünk illusztráció
Fotó: Vajda János / mti

Hibás ügyszám, hibás név

Férje egy másik végrehajtóhoz került – az ő ügyében a végrehajtó (vagy a nyugdíjfolyósító?) nem azt az ügyszámot adta meg, ami alapján az áramszolgáltató a beérkező pénzeket le tudta volna könyvelni. Így hiába voltak a letiltások a nyugdíjból, nem apadt a tartozás.

  • A Magyar Bírói végrehajtói Kamara (MBVK) megkeresésünkre azt írta, a végrehajtó dolga, az ügy azonosítására szolgáló adatokat megadja a letiltáshoz. Ettől még hibázhatott a nyugdíjfolyósító is.

A bankszámlán pedig azt látták, hogy egy ügyvéd nevére mennek a pénzek az Elmű helyett. Kiderült, hogy ez újabb elírás történt, de biztosították az idős párt, hogy a pénz nem az ügyvéd zsebébe ment, nem azért nem fogyott a hátralék. Miután panaszt tettek, megtörtént a beazonosítás, lekönyvelték az összegeket, és kifutott a tartozás.

Sosincs vége?

Már azt hitték, letudták a tartozást, ám tavaly nyáron a férj nevére, és már jelenlegi ingatlanjukra jelzálogot jegyeztek be a régi ügyben. Hogy miért, arról nem kaptak tájékoztatást.

A kamarától megtudtuk, előfordulhat, hogy bár a főkövetelés már megtérült, az eljárás folytatódhat,

  • ha a végrehajtást kérő nem dokumentálta dátum szerint tételesen a megtérülést a végrehajtónak (nem elég bejelenteni, hogy az összeg megtérült),
  • a végrehajtó díjai és költségei még nem térültek meg.

Hogy olvasónk férje esetében is erről van-e szó, azt nem sikerült megtudnunk, mert az ő végrehajtója nem reagált megkeresésünkre, az asszonyé a olvasónktól kapott meghatalmazás ellenére sem adott felvilágosítást, az Elmű és ügyvédje pedig adatvédelmi okokra hivatkozva nem nyilatkozott.

hand  calculator
Fotó: Thinkstock

Tényleg nem lehet könnyű követni a végrehajtást

A hétköznapi ember számára áttekinthetetlenek a végrehajtási eljárások, nem elég a tájékoztatás, nemigen követhető, kinek mennyi a tartozása, és mi alapján. Ugyanezt panaszolta a családapa, aki ellen lakáshitelük miatt indult végrehajtás:

Sad man looking at his monthly bills at home.
Anyuról kiderült, hogy prosti, apu meg fizetheti vissza a közös lakáshitelt
Ugyanis csak neki van látható jövedelme. Olvasói történet egy tízmilliós tartozáshoz vezető családi drámáról.

És a nyugdíjas nő, aki veje telefontartozását volt kénytelen kifizetni:

Sick senior woman with headache lying on the floor with wooden stick
Megduplázódott a nyugdíjas adóssága, hiába fizetett
Már másfélszer annyit befizetett, mint amennyivel eredetileg tartozott, de az adósság fele még mindig megvan.

Rákérdeztünk a kamaránál, milyen rendszerességgel kell elszámolást küldeni az adósnak. Azt írták, hogy amikor egy végrehajtás lezárul, akkor kell hogy készüljön elszámolás, amit „díjjegyzéknek” hívnak. Ebben fel kell tüntetni többek között

  • a végrehajtási ügy értéket ( főkövetelés),
  • a végrehajtás során befolyt összegeket, és a behajtási jutalék alapját,
  • a végrehajtási költségeket és díjakat,
  • és tájékoztatást arról, hogyan lehet a díjjegyzék miatt végrehajtási kifogást tenni.

Ha pedig az eljárás befejezése előtt számol el költséget a végrehajtó, részdíjjegyzéket kell kiállítania. Ha letiltásról van szó, akkor (az adminisztráció csökkentése jegyében) csak az összesen 50 ezer forintot elérő végrehajtási költségekről kell részdíjjegyzéket készíteni.

Ezek szerint

  • ha csak 50 ezer forint alatti költségek vannak letiltva, akkor az adós nem kap részdíjjegyzéket.
  • És a részdíjjegyzék célja nem az, hogy az adós tudja mennyivel tartozik, hanem hogy a végrehajtó a nála felmerült költségekről tájékoztasson.

Vajon nem lehetne megoldani, hogy a bankhoz hasonlóan a végrehajtó is küldjön elszámolást, legalább évente egyszer, és annak lehetőleg az is legyen a neve, hogy „elszámolás”, hogy az adós is követni tudja, hol tart a tartozás és a költségek megfizetésével?

Olvasónk részdíjjegyzéket és „pénzügyi elszámolást” kapott, illetve „esedékes tartozás-összesítőt”, de ezeken nem egyforma tételek szerepeltek (sem megnevezésben, sem összegszerűen), így nem könnyítették meg az eligazodást.

Nem baj, hogy ugyanaz az ügy, a behajtott összeg lehet eltérő

Az is különös, hogy bár az eredeti végrehajtási összeg egyforma volt az idős házaspárnál, a nőtől 550 ezer forint feletti összeget vontak le, míg a férjétől alig több mint 300 ezer forintot. Az asszony kérdését azzal hárította a követeléskezelő, hogy egy másik alperes befizetései nem befolyásolják az ő fizetendőit.

Az asszony most attól tart, beteg férjénél sem áll meg a letiltás 300 ezer forintnál, hanem tőle is 550 ezret, vagy netán még nagyobb összeget hajtanának be.