Felkészületlenek a magyarok a nyugdíjra
A magyarok 53 százaléka aggódik az állami nyugdíjak értékének csökkenése miatt. Az Aegon idei Nyugdíjfelkészültségi Kutatása szerint a megkérdezettek 67 százaléka szerint a jövő nyugdíjasai rosszabb helyzetben lesznek, mint a mostaniak. A nyugdíjasok még pesszimistábbak: náluk ez az arány 75 százalék.
A többség (57%) továbbra is az állam nyugdíjaiban bízik, még akkor is, ha értékük, véleményük szerint, csökkeni fog. Az Aegon 14 000 munkavállalót és 1600 nyugdíjast bevonó, 15 országra kiterjesztett reprezentatív kutatása szerint világszerte az emberek kevesebb mint a fele (46%) építi időskori jólétét az állami nyugdíjra.
Az Aegon a felkészültséget mérő indexet hat témakör válaszai alapján összegezte és arra jutott, hogy
az 5,3-as magyar átlag alulról a harmadik legalacsonyabb a nemzetközi rangsorban – csak Spanyolországban és Japánban rosszabb a helyzet, mint nálunk.
Csekély javulást jelez, hogy tavaly a nyugdíjfelkészültségi kutatásnál 5,1 pont jött ki, és világviszonylatban sem igazán felkészültek az emberek: az átlagérték csak 5,9 pont.
Az alacsony felkészültséget mutatja, hogy a legtöbb magyar (41%) az állami nyugdíjak értékállóságának megtartásával kezelné a gondokat. Ezért adóemelést is támogatnának, miközben világszerte csak a megkérdezettek 34 százaléka ért egyet ezzel. A nemzetközi átlagnál alacsonyabb a megtakarítás szintje is: tízből csak hárman (31%) tartják magukat rendszeres megtakarítóknak, míg világszerte ez az arány 39 százalék.
Az inflációt bezzeg ismerjük
Akinek kevés a megtakarítása, vélhetően a pénzügyi befektetéseket sem vizsgálja. A felmérés a pénzügyi műveltséget is tesztelte azzal, tudják-e a megkérdezettek, mi az infláció, a kamatos kamat, miként lehet diverzifikálni a kockázatokat.
Az inflációt a magyarok a nemzetközi átlagnál jobban ismerik (75 százalék válaszolt erre helyesen, szemben a 63 százalékos nemzetközi átlaggal), de a másik két kérdésben lemaradtak.
Magyarországon összességében a megkérdezettek negyede (25%) válaszolta meg helyesen a pénzügyi kérdéseket. Ők a nyugdíjfelkészültségi index tekintetében is jobban szerepeltek, elérték az 5,9 pontos átlagértéket.
A felmérés alapoján az Aegon Biztosító akciótervében új társadalmi közmegegyezést javasolt a jelenlegi nyugdíjrendszer felváltására. Ennek alapeleme lenne a nyugdíjmegtakarítási konstrukciókhoz való hozzáférés biztosítása minden munkavállalónak. Az Aegon szerint a munkáltatóknak automatikusan be kellene léptetniük dolgozóikat valamilyen nyugdíjmegtakarítási programba. Ezt egyébként – az idei felmérés szerint – a munkavállalók többsége, 57 százaléka támogatná, és a magyarok 41 százalék ért vele egyet.
Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter
Nem jár minden nyugdíjasnak a nyugdíjprémium
Nem kizárt, hogy sokan csalódni fognak azok közül, akik arra számítanak, hogy kapnak idén nyugdíjprémiumot. A kormányzat nemrég tette világossá, egyszeri, maximum 18 ezer forintot fizet a nyugdíjasoknak prémiumként. (Akkor adható a nyugdíjprémium, ha a gazdasági növekedés 3,5 százaléknál nagyobb ütemű.)
A szabályozás szerint ugyanis a prémium nem jár azoknak, akik ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapnak, de a rokkantak (akiknek rehabilitációs járadékot folyósítanak) sem részesülhetnek belőle – írja az énpénzem.hu.
Tavaly ugyanakkor – igaz, parlamenti választás előtt volt az ország – a kormány felülírta a fő szabályt és minden nyugdíjasnak fizetett juttatást.
Hogy idén hogyan lesz, az pontosan a kormányrendeletből fog csak kiderülni.
(Kiemelt kép: Budapest, 2014. október 7. Résztvevők a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) tagszervezeteinek tüntetésén, amelyen a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjért, valamint a köztisztviselői bérbefagyasztás ellen demonstráltak Budapesten, a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt 2014. október 7-én. MTI Fotó: Marjai János)
Magyarország az utolsó helyen végzett a nyugdíjaslistán
Magyarország utolsó helyen áll azon a listán, amit aszerint állítottak fel, hogy milyen az adott országban nyugdíjasként élni, írja a portfolio.hu. Maximumom száz pontot érhettek el az országok: amíg Magyarország mindössze 23-at szerzett, addig Norvégia 65-öt.
Az Aging Society Indexben 18 országot pontoztak az alábbi szempontok szerint:
- milyen lehetőségük van az idősebb embereknek a társadalomhoz való hozzájárulásban, milyen a 65 év felettiek foglalkoztatottsága, az önkéntes munkaórák száma, illetve milyen informális tanulási lehetőseik vannak,
- milyen az idősebbek életminősége a várható élettartam és az 50 év felettiek élettel való elégedettségének vizsgálatával,
- milyen az idősek között a szegénységi arány vagy az ételbiztonság,
- milyen az idősebb és fiatalabb generáció közötti kapcsolat, milyen érzéseket táplálnak a fiatalabbak az idősebb korosztály iránt,
- milyen bevétellel, nyugdíjjal rendelkeznek.
Ezek alapján a legjobb Norvégiában nyugdíjasként élni, második helyen Svédország, harmadik helyen pedig az Egyesült Államok végzett. Magyarország az utolsó helyen végzett 23 ponttal.
Kiemelt kép: MTI Fotó/Balázs Attila
Erzsébet-utalványra számíthatnak a nyugdíjasok év végén
Az mfor.hu Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megszólalása alapján arról ír, hogy év végén valószínűleg újra Erzsébet-utalványt kaphatnak a nyugdíjasok. Gulyás a tegnapi Kormányinfón arról beszélt, hogy bár a nyugdíjasok idén nem kapnak korrekciót, valamilyen módon figyelembe fogják venni az áremelkedéseket.
Lehetséges megoldásként említette az Erzsébet-utalvány kiosztását. Korábban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pendítette meg, hogy ebben a formában elképzelhetőnek tartják a nyugdíjasok pénzének emelését. Kormánydöntés még nincs erről, de a nyilatkozatok alapján számítani lehet rá, hogy karácsony előtt megérkeznek az utalványok.
Fotó: Thinkstock
Nyugdíjprémium várható idén és jövőre is
A Magyar Időknek Tállai András azt mondta: a gazdaság jól teljesít, a sikerhez hozzájárul a mostani nyugdíjasok munkája, amit mindenképpen el kell ismerni. A pénzügyminiszter helyettese felidézte, a nyugdíjprémiumot akkor kaphatják meg a nyugdíjasok, ha a gazdaság növekedése meghaladja a 3,5 százalékot és a költségvetési hiány is a tervek szerint alakul.
A legfrissebb adat szerint a második negyedévben 4,8 százalékkal nőtt a magyar GDP, s azzal számolunk, hogy egész évben négy százalék felett lehet a hazai gazdasági bővülés.
Az idei kifizetés összegéről ősszel döntenek. A tavalyi 24 milliárd után idén 32,5 milliárd forintot különítettek el erre, a már elfogadott jövő évi büdzsében pedig 25 milliárd szerepel.
Ha minden a terveink szerint alakul, vagyis a gazdaság továbbra is jól teljesít majd, s a hiányt is kordában tudjuk tartani, akkor a nyugdíjasok tavaly után nemcsak az idén, hanem jövőre is részesülhetnek prémiumban.
Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán
Nyugdíjprémium: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben
2018 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, pontosabban a bruttó hazai termék (GDP). A közgazdászokon kívül ennek a nyugdíjasok is örülhetnek, hiszen ha a GDP bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, az novemberben nyugdíjprémiumot jelent.
A 4,4 százalékos második negyedéves bővülés nem garancia arra, hogy a tendencia folytatódik, azonban erősíti a reményeket, hogy a idén is lesz keret pluszpénzre. Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre ígéretet tett rá, ahogyan belengette 2019-re is.
A prémium összegét két szám szorzata adja:
- a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,
- a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.
Leegyszerűsítve: a GDP-növekedés és a 3,5 százalékos határ különbözete (tavaly 4,1-3,5=0,6) megszorozva a novemberben esedékes nyugdíj negyedével, de maximum 20 000 forinttal. Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy havi nettó 80 ezer forintos nyugdíj felett minden érintett ugyanakkora mértékű prémiumot kap, ezalatt viszont arányosan kevesebbet.
A 28 500 forintos nyugdíjminimummal számolva ez a tavalyi évben így nézett ki: (4,1-3,5) x (28 500:4) = 4275 Ft
A nyugdíjprémium nem jár mindenkinek, aki tárgyév novemberében nyugdíjas. Azok számíthatnak a kifizetésre, akik a 2017-ben már legalább egy napig nyugdíjasok voltak és 2018 novemberében is azok, ideértve a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági járadékot is.
13. havi nyugdíj helyett tűzoltás
2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén jelentette be, hogy a kormány 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés és az államháztartási hiánycél teljesülése esetén nyugdíjprémiumot ad a nyugdíjasoknak. Egy évvel a gazdasági világválság kirobbanása és egy éppenhogy elkerült államcsőd után ez szigorú feltételnek számított, ráadásul a bejelentés már csak azért sem aratott osztatlan sikert, mert a bizonytalan kifizetést az azévben véglegesen kivezetett 13. havi nyugdíj és a svájci indexálás (ami infláció mellett a nettó bérnövekedést is figyelembe vette) eltörlése utáni kompenzációnak szánták.
A világgazdasági válság hosszú árnyékot vetett, a magyar GDP bővülése először 2017-ben lépte át a 3,5 százalékos határt, tavaly meg is érkezett az első prémium. Ami éppen azoknak adott a legkevesebbet, akiknek a legtöbbet kellene jutattatni a gazdasági bővülés eredményeiből.
Mivel az elosztás arányos, a kispénzű nyugdíjasok kevesebbet, a több nyugdíjat kapók többet kapnak.
Simonovits András nyugdíjaszakértő korábban a 24.hu-nak elmondta: eredetileg az volt a törvényalkotó szándéka, hogy ha 3,5 százalék felett nő a gazdaság, akkor 80 ezer forintig fokozatosan visszaadja a 13. havi nyugdíjat a legszegényebb nyugdíjasoknak. Simonovits számításai szerint azonban csak 7,5 százalékos GDP-növekedés esetén kapna minden nyugdíjas havi 80 ezer forintot.
A plusz pénz nem csak emiatt keserédes öröm: a nyugdíjprémium – hasonlóan a szintén nyugdíjkorrekciós eszköznek tekinthető Erzsébet-utalványhoz – trükkös támogatás, ugyanis a kötelező nyugdíjemelésnél nem számít bele abba az összegbe, amiből a korrekciót elvégzik. Így a kormány úgy ad segítséget, hogy az alap probléma megoldását matematikai elterelő hadműveletekkel akadályozza meg.
A nyugdíjprémium, a kötelező nyugdíjemelés és az Erzsébet-utavány ellenére a nyugdíjasok helyzete továbbra sem rózsás. Bár az aktív réteg haszonélvezője a növekvő béreknek, az ezzel járó növekedő árakat a kisebb anyagi segítségek nem ellensúlyozzák. Az Azénpénzem.hu számítása szerint 2017-ben mindössze körülbelül minden tizedik nyugdíjas kapott kézhez nagyobb összeget, mint a tavalyi nettó átlagbér.
Kiemelt képünk illusztráció: Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak Budapesten 2017. december 7-én.Fotó: Mohai Balázs / MTI
Hiába a kormány terve, a magyar nyugdíjasok többsége nem rohanna dolgozni
A GKI közlése szerint Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. Arról viszont keveset tudni, hogy a kormány által felkínált lehetőséggel mennyire kívánnak élni a nyugdíjasok.
A KGI Zrt. z 1000 fős mintájából 250 fő volt valamilyen nyugdíjas. Ez a 250 fős minta csak korlátozottan alkalmas következtetések levonására, a fő tendenciák jelzésére azonban igen.
A felmérés szerint:
- a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet,
- 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen: 5 százalékuk kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában és mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben.
- más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.
Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók 20 százalékos arányában. A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százaléka felsőfokú végzettségűek, 26 százalék a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.
A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont az ő nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély. Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna.
Végeredményben a potenciális munkavállalók 60 százaléka 60 és 70 év közötti.
A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével természetesen csökken, összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni. A GKI Zrt. szerint ugyanakkor körükből több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni.
35 ezer forinttal több nyugdíjat kap egy átlagos budapesti idős, mint egy dél-alföldi
A magyar állam 2016-ban a nyugdíjakra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságra 3534 milliárd forintot fordított, azaz 0,9 százalékkal többet, mint az előző évben, ugyanakkor (a gyorsabb gazdasági növekedés miatt) a kiadások GDP-hez viszonyított aránya 0,2 százalékponttal 10 százalékra csökkent 2015-höz képest – írta meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban kiadott Magyarország 2017 című kiadványa alapján a Napi.hu.
2016-ban – az infláció tervezett mértékével számolva – 1,6 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, ugyanakkor a nyugdíjas fogyasztóiár-index 0,6 százalékkal emelkedett 2015-höz képest, így a nyugdíjak reálértéke 2016-ban az előző évhez képest 1 százalékkal emelkedett. 2013-ban a nyugdíjak reálértékének emelkedése meghaladta a keresetekét, azóta viszont évről évre alatta marad – 2016-ban már 6,4 százalékpont volt a különbség.
Az öregségi nyugdíjak átlagos havi összegében nagy különbségek mutatkoznak országszerte: egy budapesti öregségi nyugdíjas az országos átlaghoz képest 19 százalékkal nagyobb, míg egy dél-alföldi 9 százalékkal kisebb nyugdíjat kap. Ez a különbség több mint 35 ezer forintot jelent. Magyarországon átlagnál nagyobb nyugdíja a KSH szerint a Budapesten, illetve a Komárom-Esztergom, a Pest és a Fejér megyében élőknek van.
A nyugdíjak vásárlóereje az uniós országokban nagy szóródást mutat, a magyar nyugdíjaké pedig az EU-átlag alatt van. Az osztrák nyugdíjasok közel ötször annyi terméket vagy szolgáltatást tudtak venni havi nyugdíjukból 2015-ben, mint a bolgárok, egy magyar átlagnyugdíjas pedig 61 százalékkal kevesebb terméket és szolgáltatást tudott venni havi ellátmányából, mint egy osztrák és 83 százalékkal többet, mint egy bolgár — derül ki a cikkből.
Kép: 24.hu/Berecz Valter
3500 forinttal emelkedik az átlagnyugdíj jövőre
Az mfor.hu szúrta ki, hogy Sneider Tamás jobbikos képviselő eredetileg arról érdeklődött a Parlamentben, hogy milyen lépéseket kíván tenni Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere annak érdekében, hogy a férfiak számára is elérhető legyen a méltóságban megélt nyugdíjas lét. A miniszter helyett válaszoló Rétvári Bence a nyugdíjemelésektől kezdte válaszát.
Ebből derült ki, hogy Rétvári szerint ha minden, a nyugdíjasok számára kifizetett ellátást figyelembe veszünk, akkor az átlagnyugdíj 130 500 forintra. A jövő évi prognózis alapján ezt az összeget 2019-ben további 2,7 százalékkal fogják emelni a költségvetési törvényjavaslat elfogadása esetén, ezzel az átlagnyugdíj 3500 forinttal 134 ezerre nő majd.
A nők esetében bevezetett 40 év munkaviszony után elérhető kedvezményes nyugdíj elsősorban családpolitikai intézkedés Rétvári válasza szerint, a férfiak ügyéről azonban semmi konkrétumot nem árult el.
Fotó: 24.hu/Berecz Valter
Kinyírhatja a kormány Kósa Lajos találmányát, a nyugdíjas szövetkezeteket
Jövőre megszűnhet a nyugdíjas szövetkezetek adóelőnye. A kormány minden saját jogú nyugdíjas foglalkoztatásánál eltörölné a munkáltatói adóterhet (a jelenleg és még jövő júliusig 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót), a munkavállalóktól pedig csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnák le, az eddig fizetendő egyéni nyugdíjjárulékot (10 százalék), illetve az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (8,5 százalék) eltörölnék. Pontosan úgy, ahogy a nyugdíjas szövetkezeteknél. Vagyis megszűnne a Kósa Lajos javaslata alapján nem is olyan régen létrehozott szövetkezetek adóelőnye.
Simonovits András nyugdíjszakértő úgy látja, a tervezet részletei nem eléggé kiforrottak. Amit ma tudni lehet, az alapján több kérdés merült fel benne:
- Elismerik, hogy a nyugdíjas szövetkezetek befulladtak?
- Megszűnik-e a nyugdíj mellett dolgozóknál a most automatizált nyugdíjkiegészítés? (A munkavégzés után járó évi 0,5 százalékos nyugdíjnövelés.)
- Mi lesz a rugalmas nyugdíjba menetellel? Teljesen elvetették, hogy legyen ilyen lehetőség?
- Egy 63,5 éves nem mehet majd jövőre sem nyugdíjba, viszont a 64 éves mehet, és aztán dolgozhat munka mellett, kedvező közteherfeltételekkel? Értelmetlen, hogy akár fél év különbség miatt ilyen megkülönböztetés legyen.
- A 40 ledolgozott év után nyugdíjba vonuló nők mondjuk 58 évesen a nyugdíjuk mellett átlagban maximum havi bruttó 207 ezer forintot kereshettek. Most még jobb helyzetbe hozzák őket, mert a közterhek jó részét sem kell megfizetni utánuk vagy levonni tőlük?
Hátrányban az 50 felettiek
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László nem tartja jónak, hogy a nyugdíjas munka „olcsósításával” a többi munkavállaló helyzetét nehezítik. Különösen az 55 év felettiek kerülnek hátrányba a nyugdíjasokkal szemben. Az elhelyezkedés a nyugdíjhoz közeledve egyre nehezebb, ezt ellensúlyozandó most az 55 év felettiek foglalkoztatásához támogatást kaphatnak a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból. Ez a kedvezmény azonban jövőre megszűnne a szocho-támogatási rendszer átírásával. Plusz a nyugdíjasok foglalkoztatása jóval olcsóbbá válna. Tehát
az 50 felettiek két oldalról is hátrányba kerülnének a jelenlegi helyzetükhöz képest.
Jöhetnek a nyugdíjas ápolók és tanárok
Kordás félelme még, hogy a közszférában nyugdíjasokkal próbálják meg kiváltani azokat a dolgozókat, akiket elbocsájtanak. Mert jóval olcsóbb lesz nyugdíjast foglalkoztatni, mint aktív dolgozót. Hasonlót már láthattunk, amikor közfoglalkoztatottakra „cserélték le” az állami alkalmazottakat.
Elvileg most is lehetne a közszférában olcsóbban nyugdíjasokat foglalkoztatni a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül. Valójában azonban ez nem volt opció. Egyrészt, mert a pedagógusok, egészségügyi dolgozók csak saját alkalmazottak lehetnek. Másrészt mert a nyugdíjas szövetkezetek áfás számlát adnak, és az áfát a közszférában nem tudják leírni, így az 27 százalék többletköltséget jelent – magyarázta Majzik Nándor, a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet cégvezetője.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc úgy véli, a közszférában is enyhíteni kell és enyhíteni is fognak a nyugdíj melletti munkavégzés szabályain. Bízik benne, hogy eltörlik a munkabér vagy nyugdíj szabályát. A logika és a józan ész legalábbis ezt diktálná szerinte.
150-200 ezer nőt elengedtek, most visszacsábítanák őket
Dávid Ferenc annak ellenére támogatja a tervezett lépést, hogy érdekelt a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek szervezésében is. Meggyőződése ugyanis, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy az egyre romló munkaerőpiaci helyzetben a mentálisan és fizikailag jó állapotban lévő nyugdíjasok visszamehessenek és vissza is menjenek dolgozni.
Persze, az adóelőny elvész a szövetkezeteknél. Így ha jövőre a nyugdíjas dolgozna, megpróbálhat egyedül is munkát szerezni magának, adózásilag nem éri hátrány az előbbi esetben, úgy mint most.
Dávid Ferenc viszont továbbra sem érti, miért volt szükség a nők 40 rendszer bevezetésére, illetve hogy miért tartják fenn továbbra is a feszítő munkaerőhiány közepette.
Miért engednek el 150-200 ezer nőt 57-58 évesen nyugdíjba?
Most meg megpróbálják visszacsábítani őket nyugdíjasként dolgozni? Miközben amúgy folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt –mutatott rá az ellentmondásra.
Január elsejétől pedig a nők 40-es nyugdíjasok nem csak a nyugdíjas szövetkezeteknél dolgozhatnának majd kereseti korlát nélkül, hanem bárhol máshol is. Hiszen ők is saját jogú nyugdíjasok.
De minek kellettek egyáltalán a nyugdíjas szövetkezetek?
Másfelől közelítve a kérdést: a szakszervezetek eleve azt mondták, hogy nem nyugdíjas szövetkezeteket kellett volna létrehozni, hanem adójogszabályi szinten enyhíteni a nyugdíjasok foglalkoztatásának terhein, ahogyan most tervezik. És ha innen nézzük, nincs is szükség nyugdíjas szövetkezetekre. Kordás László nem tartja kizártnak, hogy a módosítás következtében a nyugdíjas szövetkezetek kiszorulhatnak a piacról idővel.
A Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet cégvezetője azonban nem tart attól, hogy hátrányba kerülnének a nyugdíjas szövetkezetek amiatt, hogy megszűnik az adóelőnyük. Munkaerőhiány van, így a toborzás átvállalása is fontos érv lehet a szövetkezetek mellett. Jelenleg több mint 80 százalékban a cégek megmondják, milyen nyugdíjas munkaerőt keresnek, és aztán rábízzák a szövetkezetre, hogy találjon nekik embereket. A felvételt és a foglalkoztatás többi adminisztrációját is átvállalják, ezen kívül foglalkoztatói és nyugdíjas adatbázist építenek, segítik az előzetes kiválasztást, tanácsot adnak – sorolta a szövetkezetek nyújtotta többletszolgáltatásokat.
Ugyancsak a nyugdíjas szövetkezetek mellett szólhat, hogy az ott foglalkoztatottakra nem vonatkoznak a Munka Törvénykönyve szabályai, mert nem munkaviszonyról van szó. Ám ha egy cég közvetlenül alkalmaz saját jogú öregségi nyugdíjast, akkor rá alkalmazni kell a munkajogi szabályokat. Kell neki szabadságot és betegszabadságot biztosítani, állományba kell venni, ha véget ér a munka, fel kell őt menteni és így tovább. Ami egyrészt megdrágítja a foglalkoztatását, másrészt adminisztrációval jár.
A szövetkezetek előnye a rugalmasság, ami a foglalkoztató és a nyugdíjas oldaláról is fontos elvárás, említette egy nyugdíjas szövetkezet névtelenséget kérő vezetője. Mert előfordul, hogy csak rövid ideig van szükség a foglalkoztatásra, de akad olyan nyugdíjas, aki nem szeretne folyamatosan dolgozni, csak időszakosan. Ezt a rugalmasságot a munkaviszony mellett nehéz elérni, a szövetkezetek viszont képesek biztosítani. Ez az előny akkor is megmarad, ha az adóelőny elvész. Mindkét formának lehet tehát helye. Az idő fogja eldönteni, mely típusú tevékenységeknél előnyösebb a nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatni, és melyek lesznek azok, ahol célszerűbb saját alkalmazottként felvenni az idősebbeket.
Kiemelt kép: Ujvári Sándor / MTI