Gyerekeknek főz – szakács lett az államtitkárból 

A Független Hírügynökségnek Tóth Zoltán azt mondja, nem tartja megalázónak mostani helyzetét. A volt államtitkár most jogásznak, közigazgatási szakértőnek, szakácsnak és könyvmolynak vallja magát. Természetesnek veszi, hogy nyugdíjasként csökkent az életszínvonala, és úgy érzi, hasznos.

Letette az uniós szakácsvizsgát, így főzhet a Heti Betevő budaörsi csapatában és egy mozgássérült alapítványnak.

Négy éve pedig alapított egy budaörsi olvasókört, amikor kirúgták utolsó állami állásából is.

Választási szakértőként vonták be az EBESZ végső jelentésébe és a Tiszta voks nevű alapítvány tevékenységébe, és Kim Lane Scheppele professzor is kikérte véleményét a választások értékeléséhez. Nem bánta meg, hogy a Demokratikus Koalíció színeiben elindult, majd visszalépett. Az volt a célja, hogy bebizonyítsa:

összefogás nélkül nem megy. És sajnos be is igazolódott: összefogás nélkül tényleg nem megy.

Szerinte a következő választáson is csak így lehetne megverni a Fideszt, de most még arra sem lát sok esélyt, hogy jövőre legyen  előválasztás és a főpolgármester-jelöltet így válasszák ki.

Tovább a lenini úton

A választók döntő többsége tudja, hogy ez a helyes út, de a pártvezetőkkel ezt még nem sikerült megértetni.

Tehát úgy állunk most, hogy néhány lúd legyőzi a választó polgárókat.

A Fidesz új választási törvényében mintegy 120 olyan javaslatot  talált,

amely visz tovább bennünket a lenini úton…

A pálya még lejtősebb lesz, a módosítások a Fidesz előnyeit teszik egyértelműbbé. 

Ezt főzte ki a Fidesz

Egyéni választókerületben is szavazhatna, akinek sem magyarországi, sem külföldi lakóhelye nincsen. Ez egyértelműen a buszoztatást jelenti a környező országokból. A Fidesz ezt eddig is tette, de most legálissá változtatja. Amennyiben egy párt neve, egy tagjának a fényképe megjelenik az óriásplakáton, már nem kellene feltüntetni az impresszumot. Így nem lehet tudni, ki helyezte ki a plakátot. A Fidesz ezzel törvényesítené a módszert, amellyel ellenzéki pártvezetőket Soros-bérencként tüntetett fel.

 

 

A törvény módosítása után az ellenzék a 11 ezer szavazókörből  ötezerben nem tud delegálni embert, míg a határon túliaknak öt módosítás is egyszerűsíti a szavazást.

Még magyarul sem kell tudni

A határon túliaknak nem kell tudni magyarul, még leírni sem a  nevüket. Bárki beadhat kérelmet, hogy regisztrálják a választói névjegyzékben. Törvényessé tennék, hogy pártocskák, alapítványok fejkvótáért gyűjtsék az aláírásokat. A kamupártokat is felmenti a Fidesz a törvénysértés alól, az állami támogatás megvonása a jövőre szól, a módosítás visszamenőleg mentesíti őket a visszafizetés alól.

Szerinte a Fidesznek az önkormányzati választások előtt nem kell hozzányúlnia a választási törvényhez, olyan centralizált rendszer,  annyira kezében tartják a településeket a költségvetésen keresztül. Nem kell, hogy lázadjanak az önkormányzatok. Tíz százalékkal  emelik a polgármesterek, testületi tagok javadalmazását, és már hűségesek is lesznek.

orbán kóstol (Array)
Egy egyszerű recept Orbán megbuktatására
A választási szakértő tudja, hogyan lehetne nyerni. Csak egy kis matematika.

Jobbik: Szabolcsot ellepték az ukrán Fidesz-szavazók

Adorján Béla megyei elnök a Hír TV Egyenesen című műsorában azt mondta: a vásárosnaményi csalásnál korábban említett 5300 embernél is jóval többet, tízezer főnél is többet jelentettek be illegálisan a megye településeire.

A jobbikos politikus a fideszes járási hivatalok, polgármesterek, a térség parlamenti képviselőjének és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség összejátszásáról beszélt.

Vannak olyan házak, ahová száz, vagy akár kétszáz ilyen embert is bejelentettek.

Adorján Béla azt mondta, mindez rendszerszintű és maffiaszerű, hiszen egy járási hivatal adminisztrátorának, amikor leül a számítógép elé, látnia kell, hogy egy adott ingatlanban már vannak hetvenen.

Neki kutya kötelessége lenne hivatalból elrendelni a vizsgálatot.

A Jobbik korábban közölte, feljelentést tesz a vásárosnaményi ügyben, az esetet jelezte a helyi választási bizottságnak. 

Korábban a Hír TV Célpont című műsora mutatta be, hogy a határszélre százával telepítették be azokat a magyar nyugdíjjal csábított ukránokat, akik új állampolgárságukkal szavazni is tudnak. Gyurcsány Ferenc ezt fideszes  szavazatvásárlásnak nevezte.

Mint korábban megírtuk, a magyarok 70 százaléka nem ért vele egyet, 40 százaléka el is venné a határon túli magyarok szavazati jogát. A társadalom negyede az állampolgárságtól is megfosztaná a 2010 óta honosított egymillió embert. Még a Fidesz-szavazóknak is csak a 37 százaléka ért egyet a szavazati jog 2010 utáni kiterjesztésével.

Buják, 2014. október 12.
Pálok Tímea bujáki népviseletben szavaz a Glatz Oszkár Művelődési Központban, a 2-es számú szavazókörben az önkormányzati választáson 2014. október 12-én.
MTI Fotó: Komka Péter
Gyurcsány ráérzett: sokan elvennék a határon túliak jogait
70 százalék nem ért vele egyet, 40 százalék el is venné a határon túli magyarok szavazati jogát. A társadalom negyede az állampolgárságtól is megfosztaná a 2010 óta honosított egymillió embert.

Kiemelt kép: MTI / Deme Dániel


Ezt főzték ki a pártok a jövő nyugdíjasainak

Megírtuk, hogy bár elítélik a 3000 milliárd forintos einstandot, az ellenzéki pártok egyike sem állítaná vissza a magánnyugdíjpénztári rendszert, a támogatottságát tekintve mérhetetlen Bokros Lajos-féle Modern Magyarország Mozgalom kivételével.

Budapest, 2017. március 20.
Idős nyugdíjas nő távozik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatának épületéből a főváros XIII. kerületében, a Váci út 73-nál.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
„A Fidesz az ellopott pénzt már felélte”
A magánnyugdíj-einstand vállalhatatlan lépés volt az ellenzék szerint, de nem sírják vissza a korábbi pénztári rendszert sem.

Más ötleteik vannak arra, hogy a jövőben jobb legyen a nyugdíjasoknak – derült ki körkérdésünkre adott válaszaikból. A kormánypártok ezúttal sem reagáltak megkeresésünkre.

Béremelést és alapnyugdíjat

Az LMP jelentős béremelést szorgalmazna, ami növelné a járulékfizetést, és lehetőséget adna több megtakarításra. A magasabb béreket a sokkal jobb oktatás és egészségügy, a magasabb hozzáadott-értékű munka tenné lehetővé, ezért a zöldpárt ezekbe fektetné az ország pénzét. Az öngondoskodás adókedvezményét fenntartanák. Emellett csökkentenék a munkára rakódó terheket (a személyi jövedelemadót és az egészségügyi járulékot), amivel fehéríteni lehetne a gazdaságot. A több legális munka több befizetést jelent, így a korábban feketén dolgozók is növelhetik a nyugdíjalapjukat – fejtették ki.

Hosszabb távon pedig az univerzális alapnyugdíj létrehozását tűzték ki célul, ami minden időskorúnak biztosítja a létminimumot.

Látványsportok helyett a nyugdíjmegtakarításokat támogatnák

Az Együtt olyan új rendszer kialakítását javasolja, amelyben a rendszeres, kis összegű nyugdíjcélú megtakarításokat a jelenleginél nagyobb arányú, célzott állami támogatásokkal ösztönöznék.

Azokat segítenék a jelenleginél sokkal jobban, akiknek nagy erőfeszítést jelent akár havi pár ezer, esetleg 10-20 ezer forint megtakarítása is. Mondjuk havi 5 ezer forint megtakarítás mellé 5 ezer forintot adna az állam, felette pedig csökkenne a támogatás. Fedezetét legalább részben a ma létező aránytalan és átgondolatlan adó- és cafeteria-kedvezmények rendszerének átalakításával teremtenék elő.

A cafeteria (az adómentes, a béren kívüli és az egyéb juttatások) rendszerét úgy alakítanák át, hogy kiemelt adó- és járulékkedvezménnyel ösztönöznék a nyugdíjcélú munkáltatói hozzájárulásokat, szemben a mai rendszerrel, amely a látványsportok látogatását (adómentesen) és a luxusnyaralást támogatja (a SZÉP-kártya kedvezményes 34,22 százalékos adózású) elsődlegesen, és már alig ad támogatást nyugdíjcélra (ennek közterhe az idén 40,71 százalék). Ezenkívül újraszabályoznák az önkéntes nyugdíjpénztárak működését és erősítenék köztük a versenyt.

A Demokratikus Koalíció csak annyit írt, elkötelezettek az alkotmányosan garantált társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mellett és úgy ösztönöznék a nyugdíjcélú magánmegtakarításokat, hogy az a kisebb keresetűek számára is elérhető legyen.

Új megtakarítási formát kell létrehozni

Az MSZP kiemelte, szükség van olyan megtakarításra, ami csak a nyugdíjba vonuláskor vehető fel. Itt arra céloztak, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakból 10 év után kivehető a megtakarítás. Ezen szerintük változtatni kellene.

Úgy vélik,

a nyugdíjrendszerből már középtávon sem fognak az emberek a megélhetéshez elegendő nyugdíjat kapni.

Talán az lenne a célszerű, ha a foglalkoztatók a nyereségadó terhére fizetnének tagdíjat, de úgy, hogy a tagoknak is kelljen fizetni az új pénztárba – vetették fel. Szerintük ez sokkal hasznosabb lenne, mint a mostani tao-támogatási rendszer. Ha nem a nyugdíjjárulék terhére történne a megtakarítás, akkor nem lenne hiánya a társadalombiztosítási rendszernek, ráadásul a későbbi nyugdíj összege sem csökkenne – tették hozzá.

Az MSZP szerint olyan új megtakarítási forma kell, amit a politika még nem járatott le és az emberek hisznek benne. Az új modellt olyan garanciákkal támogatnák meg, amelyek szavatolnák, hogy a politika még egyszer ne vehesse el a nyugdíjcélú megtakarításokat. A megmaradt pénztárakat pedig átalakítanák úgy, hogy az új megtakarításokat is kezelhessék. Abban sem biztosak, hogy a felosztó-kirovó rendszer mellett kell maradni.

A Párbeszéd öngondoskodási célra megfelelőnek tartja a jelenlegi önkéntes nyugdíjpénztári rendszert, és támogatják a cafeteriás megtakarítási juttatásokat. A legalacsonyabb összegű állami nyugdíjakat viszont jelentősen megemelnék.

Tartalékot képeznének gazdasági krízis esetére

A Jobbik szerint nem nyugodhatunk bele abba, hogy nincs tartalék az állami nyugdíjrendszerben, nincs megtakarítás. Ezért ők tartalékot képeznének arra az esetre, ha valamikor komoly gazdasági krízis állna elő és a járulékok befizetései nem fedeznék a nyugdíjkiadásokat. Szakértők szerint egyébként ez akár már 2030-ra is bekövetkezhet:

Közeleg a magyar nyugdíjrendszer összeomlása
A demográfiai cunami elsöpri a nyugdíjunkat a következő évtizedekben.

A jobboldali párt által elgondolt állami nyugdíjalap hasonló elven működne, mint más, fejlettebb országokban és egyben a magyar gazdaság egyik hajtóereje is lenne befektetéseinek köszönhetően. A létrehozás gazdasági alapját a remélhetőleg hosszabb távon fennmaradó béremelkedések tennék lehetővé, hiszen ennek mértékétől függően nemcsak járulékcsökkentéseket lehet végrehajtani, hanem tartalékokat is lehetne képezni – vetették fel. A jelenlegi piaci nyugdíj-előtakarékossági formákon nem változtatnának ők sem, a támogatásokat fenntartanák. Viszont azt szeretnék, ha az egyéni nyugdíjmegtakarítások is a magyar gazdaságot szolgálnák. Ezért a piaci szereplők mellé szeretnének egy állami többségi tulajdonú céget is beiktatni.

Egyeztetve a piaci szereplőkkel nyugdíjtudatossági programot indítanának, ösztönözve az embereket a megtakarításokra.

És mivel ők is fontosnak tartják, hogy tiszta, érthető, átlátható legyen a nyugdíjrendszer, megszüntetnék a szociális hozzájárulási adót (szocho) és visszatérnének a munkáltatói nyugdíjjárulékhoz.

Egyéni nyugdíjszámla – kell vagy nem?

Amikor a Fidesz beszántotta a magánnyugdíjpénztárakat, azt ígérte, hogy létrehozzák az állami rendszerben az egyéni nyugdíjszámlákat. Ez azonban azóta sem történt meg, illetve van valami, de mint a Jobbik megjegyezte, ami az ügyfélkapun elérhető és amit egyéni számlának neveznek, az csak a vicc kategóriájába sorolható.

Mint megtudtuk, ellenzéki körökben is megoszlanak a vélemények arról, hogy szükség van-e egyáltalán egyéni nyugdíjszámlára. Az MSZP szerint az egyéni számla ígéretének soha nem volt relevanciája, hiszen a felosztó-kirovó rendszerben semmi értelme, mert semmi köze a nyugdíjszámításhoz. Az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Jobbik szerint viszont szükség van rá, hogy bármikor meg lehessen mondani, kinek mennyi lesz a nyugdíja. Úgy vélik, az egyéni számlák növelnék a biztonságot, a kiszámíthatóságot, az átláthatóságot. A Jobbik biztos abban, hogy felvázolt tervük alapján pontosan lehetne vezetni az egyéni számlákat, az első munkába lépéstől kezdve.

Ezzel nyugdíjfronton véget érne szerintük a hazudozások és ködösítések kora, és mindenki tisztában lenne várható nyugdíja mértékével.


Orbán 300 ezres nyugdíjat ad a magyarok pénzéből az ukránoknak

A DK elnöke közösségi oldalán egyetlen percet kér, hogy videójában röviden elmagyarázza,

Orbán hogyan ad a magyarok pénzéből 300 ezres nyugdíjat és szavazati jogot ukránoknak!

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

A Demokratikus Koalíció csütörtökön benyújtotta határozati javaslatát, amelyben annak az 1962-es egyezménynek a felmondását javasolják, amely alapján az ukránok nyugdíjat kaphatnak Magyarországon anélkül, hogy egyetlen percet is dolgozott, járulékot fizetett és biztosítás jogviszonyt szerzett volna itt. A költségvetést, ezen belül jellemzően a nyugdíjkasszát évente legkevesebb 30 milliárd forintnyi kár éri. 

Buják, 2014. október 12.
Pálok Tímea bujáki népviseletben szavaz a Glatz Oszkár Művelődési Központban, a 2-es számú szavazókörben az önkormányzati választáson 2014. október 12-én.
MTI Fotó: Komka Péter
Gyurcsány ráérzett: sokan elvennék a határon túliak jogait
70 százalék nem ért vele egyet, 40 százalék el is venné a határon túli magyarok szavazati jogát. A társadalom negyede az állampolgárságtól is megfosztaná a 2010 óta honosított egymillió embert.

Ukránok nyugdíja: Gyurcsányék felmondatnák Orbánnal

A DK képviselői (Gyurcsány Ferenc, Vadai Ágnes, Varju László) az 1962-es egyezmény azonnali felmondását javasolják, mivel az egyezmény több cikke
visszaélésre ad lehetőséget.

Sajtójelentések, helyszíni beszámolók szerint az elmúlt években Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, különösen az ukrán határ közelében tömegessé és rendszerszerűvé vált a visszaélés az egyezmény említett rendelkezéseivel.

Nyugdíjjal megvett, Fidesz-szavazó ukránok után nyomoz Gyurcsány
Van olyan romos családi ház, ahol papíron több mint 200 ember lakik.

A határozati javaslat szerint ukránok tucatjai, olykor százai létesítenek fiktív lakcímet egy-egy erre vállalkozó tulajdonos lakóépületében, majd nyújtják be igényüket az egykori Szovjetunióban, illetve Ukrajnában szerzett szolgálati, biztosítási időre hivatkozva az ukrajnainál sokkal magasabb magyarországi ellátásra, jellemzően nyugellátásra.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
A DK a parlament elé viszi az ukránok magyar nyugdíját
Egy régi egyezmény miatt több százezres nyugdíjat is fizetnek ukrán állampolgároknak.

A DK szerint gyanítható, hogy a szolgálati, biztosítási időt, illetve az igényt megalapozó jogcímet igazoló dokumentumok jelentős része hamis, minthogy az ezek alapján – a magyar jogszabályok szerint – megállapított nyugdíjak általában jelentősen meghaladja a magyarországi nyugdíjak átlagát,

nem ritkán a 2-300 ezer forintot is eléri.

Becslések szerint az említett egyezmény rendelkezéseivel visszaélve jelenleg 26 ezer, SzabolcsSzatmár-Bereg megye területén fiktív lakcímre bejelentett, életvitelszerűen Ukrajnában élő ember jut jogosulatlanul magyarországi ellátáshoz, anélkül, hogy Magyarországon egyetlen percet is dolgozott, járulékot fizetett és biztosítás jogviszonyt szerzett volna.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
em írja a párt.

A költségvetést, ezen belül jellemzően a nyugdíjkasszát évente legkevesebb 30 milliárd forintnyi kár éri. 

A javaslat szerint az Országgyűlés megállapítaná, hogy a 2009-ben hivatalban lévő kormány előkészítette az egyezmény felmondását, de ezt az Orbán-kormány elmulasztotta, ezért most felszólítja a kabinetet, hogy haladéktalanul nyújtson be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek az egyezmény felmondásáról; utasítsa a kormányhivatalokat, hogy az egykori szovjet utódállamokból, különösen Ukrajnából érkezők állandó lakcím létesítésére vonatkozó kérelmét gondosan vizsgálják meg, a nem életvitelszerűen itt élők lakcímét szüntessék meg.

A Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szüntesse be nyugellátásuk folyósítását.Az Országgyűlés felkéri a legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja ki, a fiktív lakcímet létesítőkkel, a jogosulatlan nyugellátást igénylőkkel szemben megáll-e a csalás vagy más bűncselekmény gyanúja. A jogosulatlan nyugellátást igénylők mellett vizsgálja ki, kik gyanúsíthatóak felbujtói és bűnsegédi bűnrészességgel.

Az indoklás szerint külön vizsgálatot érdemelne, hogy a kedvezményezettek közül hányan létesítettek Magyarországon állampolgári jogviszonyt anélkül, hogy a törvényes feltételeknek megfeleltek volna, és szavazhatnak áprilisban annak a kormánynak a hivatalban maradására, amely ezt az aranybányát számukra megnyitotta.

Buják, 2014. október 12.
Pálok Tímea bujáki népviseletben szavaz a Glatz Oszkár Művelődési Központban, a 2-es számú szavazókörben az önkormányzati választáson 2014. október 12-én.
MTI Fotó: Komka Péter
Gyurcsány ráérzett: sokan elvennék a határon túliak jogait
70 százalék nem ért vele egyet, 40 százalék el is venné a határon túli magyarok szavazati jogát. A társadalom negyede az állampolgárságtól is megfosztaná a 2010 óta honosított egymillió embert.

Nyugdíjjal megvett, Fidesz-szavazó ukránok után nyomoz Gyurcsány

Pár év alatt a másfélszeresére emelkedett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kispalád lélekszáma – mondta a Facebookra feltöltött videójában Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke. A politikus azzal kapcsolatban látogatott el a magyar-ukrán határ mellé, hogy egy régi egyezmény miatt ukrán és orosz állampolgárok ezrei kaphatnak 300 ezer forintos nyugdíjat a magyar államtól. Gyurcsány szerint az Orbán-kormány ezt kihasználva szerez magának szavazókat.

A DK elnöke szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyjából 26 ezer olyan ukrán állampolgár lehet, aki csak azért jelentkezett be valamelyik magyar határmenti településre, hogy az itteni szociális ellátást megkaphassa.

A videóban megszólal több helybeli is, akik arról is beszélnek, hogy a Magyarországra átjött ukrán állampolgárok eltüntetik annak bizonyítékait, hogy mennyi nyugdíjat kaptak Ukrajnában, és így igényelnek magasabb összeget. Bemutatnak egy romos házat is, amelybe állítólag 203 ukrán állampolgár van bejelentve. Gyurcsány azt is elmondta, hogy a bejelentkezett állampolgárok egy részét a Fidesz a szavazáskor tudja aktivizálni.

A párt múlt héten jelentette be, hogy aláírásgyűjtést indítanak azért, hogy elvegyék ezeket a nyugdíjakat, valamint az is kiderült, hogy a párt másik kezdeményezése, miszerint el kellene vennie a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát nem lenne ellenére a társadalomnak.

A háromszázezres UKRÁN nyugdíjak nyomában

Kíváncsi vagy, hogy miért kapnak 300 ezer forintos nyugdíjat a magyarok zsebéből olyan ukránok, akik soha nem éltek, dolgoztak és adóztak itt? És arra, hogy hogyan lesz belőlük magyar állampolgár, majd Fidesz-szavazó? Én most utánajártam. Nézd végig a videót, meg fogsz döbbenni! Ma csak a DK képviseli, hogy ne a magyarok fizessék az ukránok nyugdíját! Csatlakozz Te is az aláírásgyűjtésünkhöz:bit.ly/3D63SMsÉs osszátok meg a videót, hogy minél többekhez eljusson!

Közzétette: Gyurcsány Ferenc – 2018. január 15.

Kiemelt kép: Gyurcsány Ferenc/Facebook