Hatalmas nyugdíjkorhatár emelés jöhet, 72 évre is felemelhetik!
Hatalmas nyugdíjkorhatár emelés jöhet, 72 évre is felemelhetik!
72 évre emelkedhet Magyarországon is a nyugdíjkorhatár, ha nem áll meg a népesség el őregedése!
Míg 1980-ban még húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, a következő 35 évre vonatkozó becslés szerint már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra az OECD országokban.
Ha a foglalkoztatottság nem nő érdemben, az elöregedés jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat.
Egy friss tanulmány szerint a nyugdíjkorhatár emelése megoldást jelenthet, Magyarországon például az, ha 2050-ig a nyugdíjkorhatárt további 7 évvel, 72 éves korig kitolják.
A portfolio elemzése szerint viszont ez önmagában kevés: jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével.
Az elemzés az Eurostat nemrégen megjelent jelentése alapján készült. A legfrissebb népességi előrejelzések statisztikai elemzése szerint az EU népessége 4 százalékkal csökkeni fog 2018 január 1 és 2100 január 1 között, ez 20 millió emberrel kevesebb.
A Pénzcentrum szerint nagyjából 2044-ben lesz a csúcson az unió népessége (525 millió fő) majd innen fokozatosan, folyamatosan csökkeni fog évtizedeken keresztül. A statisztikai előrejelzések szerint
az elkövetkezendő 80 évben Magyarország népessége folyamatosan csökkenhet, elképzelhető, hogy 2100-ra már csupán 7,9 millióan élnek Magyarországon.
A másik gond az európai társadalmak elöregedése. Az előrejelzések szerint az EU lakosságának már csak 55 százaléka lesz munkaképes korú – ma ez 65 százalék.
A 65 évesek vagy annál idősebbek a 2018-as adatokhoz képest (11 százalék) 2100-ra már 31 százalék lesz. A 80 évesek vagy annál idősebbek aránya 2018-ban 6 százalék volt, 2100-ra 15 százalékra nő.
Az Eurostat jelentése szerint a függőségi ráta 80 év alatt majdnem megduplázódik az EU-ban. A 2018-as 31 százalékról 2100-re 57 százalékra emelkedik, átlagosan 100 munkaképes korú európaira 57 idős ember fog jutni.
A függőségi ráta Magyarországon 55-60 százalék közé fog esni, ami azt jelenti, hogy 100 munkaképes korú magyarra 55-60 65 évesnél idősebb jut majd.
A népességfogyás és az elöregedés a Pénzcentrum szerint nyugdíjkatasztrófát idézhet elő. A mostani nyugdíjrendszer lényege az, hogy az állam, a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. És a nem lesz elég munkavállaló, akkor a járulékaikból nem tudják majd fedezni a nyugdíjakat.
A függőségi ráta emelkedésére lehet megoldás a már említett nyugdíjkorhatár-emelés.
Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén
Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén
Ki jogosult az öregségi nyugdíjra?
- Aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
- Aki letöltötte a minimum 20 évnyi szolgálati időt.
- Aki a nyugdíjba vonulásának napjától nem áll munkaviszonyban.
Nyugdíjkorhatár kedvezmények 2022/2023
- Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998 január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg.
- Öregségi nyugdíjra jogosultak életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Ez esetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.
- Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt.
2022. január 1. napjától az 1957-ben, vagy azt követően születettek számára az öregségi nyugdíjkorhatár kereken 65 évre emelkedik.
- Aki 1952. január 1-je előtt született, annak a nyugdíjba vonuláshoz a betöltött 62. életév volt a feltétel;
- az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap (62,5 év);
- az 1953-ban születettek számára már a betöltött 63. életév számított;
- az 1954-ben születtek esetében ez 63,5 év;
- az 1955-ben születetteknél 64 év;
- az 1956-ban születetteknél: 64,5 év;
- annál pedig, aki 1957-ben, vagy azt követően született, a betöltött 65. életév számít (vagyis az idei, 2022-es nyugdíjkorhatár 65 év).
Az öregségi teljes nyugdíjra azok a magyar dolgozók jogosultak, akik betöltötték az aktuális nyugdíjkorhatárt, rendelkeznek legalább 20 évnyi szolgálati idővel (vagyis dokumentáltan ennyi ideig voltak a munkaerőpiac kereső szereplői), illetve nem állnak belföldön vagy külföldön munkaviszonyban. Mindemellett azzal is fontos, hogy tisztában legyünk, Magyarországon nem kötelező nyugdíjba vonulni a nyugdíjkorhatár betöltésével – vagyis, ha van kedvünk, energiánk és időnk, nyugodtan maradhatunk a pályánkon, míg elég idősnek nem érezzük magunkat ahhoz, visszavonuljunk.
Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén
További fontos tudnivaló, hogy a teljes öregségi nyugdíj mellett rendelkezésünkre állhat az öregségi résznyugdíj is, amennyiben betöltöttük a nyugdíjkorhatárt, és minimum 15 évnyi szolgálati idővel rendelkezünk. A nők esetében számolnunk kell azzal is, hogy gyermekeik számától függetlenül összesen 8 évnyi gyermekneveléssel töltött idő ugyanígy jogosultsági időnek számít. Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt.
Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998. január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg. Öregségi nyugdíjra jogosultak emellett életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Utóbbi esetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.
Létezik legjobb nyugdíj-előtakarékosság?
Sokat gondolkodtam, hogy megírjam-e a véleményemet a legjobb nyugdíj-előtakarékosság témaköréről, de ahogy olvashatja is, csak döntésre jutottam.
Úgy gondolom, hogy sok mindent nem lehet egyszerűen megválaszolni, mivel sajnos nem létezik egyszerű válasz és ez így van szerintem a “legjobb nyugdíj-előtakarékosság” témába esetében is.
Természetesen, mint mindenki én is szeretem az egyszerű és könnyű megoldásokat, de gyakran fel kell ismernem, hogy ez sok esetben lehetetlen.
Mondok egy példát: létezik-e olyan, hogy a legjobb ház? Mármint milyen szempontból a legjobb? Kinek a számára a legjobb? Nekem vagy a szomszédomnak-e legjobb? Vajon egy nyugdíjas számára ugyanaz a ház a legjobb, mint egy háromgyerekes családnak vagy mint egy fiatal felnőttnek?
Nagy valószínűséggel ami nekem jó, az sok esetben másnak nem feltétlen. Ha én szeretem a például a tágas tereket vajon feltételezhetem, hogy mások is szeretik ugyanezt? Lehet, hogy más inkább a kisebb, meghittebb otthont részesíti előnyben?
Vagy ha autókról van szó: szerintem ahány ember annyi ízlés. Vagy létezik egy olyan autó, az autó, ami mindenki számára a legjobb és a leginkább kiszolgálja az igényét?
Vajon mennyire lepődnénk meg, ha a boltban mondjuk csak egyfajta cipőt lehetne venni, egy méretben, egy fazonnal?
Meglátásom szerint a mai világban inkább a bőség zavara az ami problémát jelenthet. Ilyenkor megpróbálja az ember valamilyen fontossági sorrend szerint osztályozni, szűrni a lehetőségeit, addig-addig csökkenti a választásainak a számát, amíg csak egyetlen egy lehetősége marad.
Úgy vélem ugyanez az eset a nyugdíj-előtakarékosság esetében is. Meg kell ismerni a lehetőségeket és össze kell szedni, hogy kinek mi a fontos, mi az ami az ő számára lényeges szempont és mi az ami nem olyan fontos. Szerintem ez a téma is egy ilyen összetett, alapos kutatást igénylő témakör.
Remélem írásommal tudtam segíteni.
Köszönöm a kitüntető figyelmét!
Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!
Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!
Kérem vegye figyelembe, hogy a bejegyzésben szereplő információk esetleg idejét múltak lehetnek, elveszthették aktualitásukat, mindig legyen tekintettel a bejegyzés megjelenési dátumára.
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a sem a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást, sem pedig a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4.§ (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért feltétlen, minden esetben tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon szakemberrel! Jogi nyilatkozat
Ez a 10 nyugdíj-előtakarékossági kérdés fontos lehet önnek?
A mai bejegyzésemben azokat a kérdéseket gyűjtöttem össze, amit véleményem szerint mindannyiunknak érdemes átgondolni, ha az eljövendő nyugdíjas éveinkről vagy a nyugdíj-előtakarékosságról van szó.
Úgy gondolom, hogy sok esetben ezek a kérdések nem igazán kapnak nagy hangsúlyt mindennapi életünkben, mint egy film ami folyamatosan pörög és egyszer csak azt látjuk, hogy vége van. Körülbelül így tudom elképzelni a nyugdíjas kor eljövetelét is: az ember éli a mindennapi életét és egyszer csak ott találja magát. Illetve meglátásom szerint minél kevesebb idő van hátra ehhez az időponthoz annál inkább foglalkoztatja az embert: nyilván, például egy diák ritkábban gondol a nyugdíjas éveire, mint az akinek már csak néhány éve van a nyugdíjba vonulásáig.
Teljesen egyet tudok érteni azzal a gondolattal, hogy a mindennapi élet sűrűjében, forgatagába az ilyen kérdések ritkán merülnek fel, ugyanakkor a másik oldalról pedig az is eszembe jut, hogy vajon egy kérdés fontossága a gyakoriságától függ azaz lehetnek-e olyan, minket ritkán foglalkoztató kérdések amik mégis fontosak a számunkra, életünkre nézve? Attól, hogy nincs valami folyamatosan fókuszban az azt is jelenti, hogy lényegtelen számunkra?
És végül a kérdések a nyugdíj-előtakarékosság kérdéskörében:
- Vajon az előregondolkozásnak van értelme?
- Mikor jelenthet problémát, hogy alacsony a bevétele az embernek nyugdíjasként?
- Főként mikor lehet befolyásolni, hogy nyugdíjasként kinek mennyi lesz a bevétele?
- Mikor gyűlhet össze több nyugdíj-megtakarítás: ha sok idő van rá vagy ha kevés?
- Hogyan változnak az ember kiadásai nyugdíjasként? Mely kiadások csökkenek/szűnnek meg és melyek maradnak/nőnek?
- Vajon előreláthatólag hány évig kell a nyugdíjas bevételeket kiegészíteni majd, ha egyáltalán kell?
- Ki nyújt majd segítséget adott esetben az embernek ha nyugdíjas lesz?
- Mit lehet tenni abban az esetben, ha egy nyugdíjas bevételei esetleg túl alacsonyak?
- Kinek lesz anyagilag könnyebb/egyszerűbb nyugdíjasként: aki foglalkozik ezzel a kérdéskörrel vagy aki nem?
- Mit lehet tenni vagy kell-e egyáltalán tenni bármit?
Köszönöm a kitüntető figyelmét!
Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!
Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!
Kérem vegye figyelembe, hogy a bejegyzésben szereplő információk esetleg idejét múltak lehetnek, elveszthették aktualitásukat, mindig legyen tekintettel a bejegyzés megjelenési dátumára.
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a sem a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást, sem pedig a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4.§ (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért feltétlen, minden esetben tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon szakemberrel! Jogi nyilatkozat
Így tesztelheti nyugdíj-előtakarékossági képességét!
Nem tudja, hogy mennyit tudna nyugdíj-megtakarítására fordítani? Nem biztos benne, hogy be tudna-e vállalni egyáltalán bármilyen jellegű megtakarítást?
De hogyan is ellenőrizhetné saját lehetőségeit?
Szerintem a szokásaink erőteljesen meghatározzák mindennapi életünket akár rövid, akár hosszútávon és többnyire észrevétlenül teszik ezt. Nem is tartom könnyű feladatnak a szokások megváltoztatását, főleg, ha olyan szokásról vagy szokásokról van szó amelyeket akár évek vagy évtizedek óta rendszeresen teszünk. Ezeket a szokások többnyire automatikusak azaz az embernek nem kell azon gondolkodnia, hogy mit tesz és miért épp ezt teszi, hanem csak teszi folyamatosan és a rutin viszi előre.
Úgy gondolom, hogy ez nincs másképp a pénzügyi szokásaink esetében is. Többnyire fizetés után a legtöbbünknek az első teendői között van például a csekkek befizetése/átutalása. Ami meg megmarad, azt lehet költeni a mindennapi kiadásokra, vásárlásokra.
Hány embert ismernek aki a csekkeket csak hónap végén tervezi befizetni?
Én személy szerint senkit sem.
Hogyan használhatja ki ezt az automatikus szokást arra, hogy ellenőrizze, megtakarítási, akár nyugdíj-előtakarékossági képességét?
A következőkben egy egyszerű, ugyanakkor valószínűleg rendkívül hasznos öntesztet szeretnék bemutatni, amivel kiderítheti, hogy mekkora megtakarítási képességgel rendelkezhet.
A trükk a következő: hónap elején, amikor megérkezik a fizetése próbáljon meg “X” forintot egy meghatározott helyre félretenni otthonában. A lényeg, hogy ez a hely ne legyen szem előtt és biztonságos is legyen. Nyilván, ha szükséges hozzáférhet ehhez az összeghez bármikor, de még sem az lesz a cél, hogy elsődlegesen ezt a pénzt elköltse.
A következő havi fizetésénél pedig nézze meg, hogy mennyi pénz maradt ott az előző hónapban félretett összegből. Ha a teljes összeg, akkor ez azt is jelentheti, hogy akár ekkora összeget is tudna ilyen célokra fordítani. Ha kevesebb pénz vagy egyáltalán nem maradt ott semmi, akkor ennek megfelelően le is tudja vonni a következtetéseit.
Nem kell, hogy ez az önteszt csak egy hónapig tartson, akár több hónapig is tesztelheti így saját megtakarítási lehetőségeit.
Remélem hasznos lesz ez az ötlet az ön számára!
Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!
Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!
Kérem vegye figyelembe, hogy a bejegyzésben szereplő információk esetleg idejét múltak lehetnek, elveszthették aktualitásukat, mindig legyen tekintettel a bejegyzés megjelenési dátumára.
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a sem a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást, sem pedig a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4.§ (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért feltétlen, minden esetben tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon szakemberrel! Jogi nyilatkozat
2021 a nyugdíj-előtakarékosságok éve lesz?
Vajon a mostani helyzet hogyan befolyásolja a megtakarítási hajlandóságunkat? Változott-e felfogásunk? Jobban odafigyelünk a nyugdíj-előtakarékossági lehetőségeinkre?
Véleményem szerint nagyot fordult a világ az elmúlt egy évben, finoman szólva erőteljesen megváltoztak a körülményeink, kinek erőteljesebben, kinek csupán csak elenyészően. Technikai oldalról is úgy érzékelem, hogy a kényszer vagy esetleg a kényelem előrébb vitte az innovációs lehetőségek használatát, gondolok itt például a netes megoldások alkalmazásának megugrására. Mindamellett sajnos a megélhetési félelmek és a bizonytalanság érzése a mindennapjaink erőteljes részévé is válhatott.
Folyton nem süthet a nap, az esőre is készülni kell?
Azon gondolkoztam, hogy vajon hányan értékelték át a pénzügyi szokásaikat, hányan kényszerültek meghúzni a nadrágszíjat, mennyien figyelnek oda jobban arra, hogy több megtakarításuk legyen, mint amennyi eddig volt. Hányon gondolják úgy, hogy nagyobb anyagi tartalékot kell felhalmozni arra az esetre ha esetleg nem mennek majd jól a dolgok?
Azt érzékelem, hogy sok emberben átfogalmazódtak ezek a gondolatok és megnőhetett az igény a nagyobb anyagi vésztartalék létrehozására, megtakarításuk növelésére, közte akár nyugdíj-megtakarításuk növelésére is, ami persze nem azt jelenti, hogy eddig ne lett volna így a legtöbb esetben, csupán azt, hogy nagyobb hangsúlyt kaphat ez a téma a jövőben szerintem, mivel nincs garancia arra, hogy nem kerülhetünk újra ilyen megterhelő szituációba.
Persze azt is megértem, hogy perpillanat a mindennapi életünk sokkal inkább szól a túlélésről, mint a megtakarítások növeléséről, tisztelet a kivételeknek természetesen.
De ezek csupán az én gondolataim, most lássuk, hogy ÖN mit gondol erről a témáról!
Kérem szavazzon!
( Válaszadás után láthatóvá válik a szavazás aktuális állása.)
Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!
Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!
Kérem vegye figyelembe, hogy a bejegyzésben szereplő információk esetleg idejét múltak lehetnek, elveszthették aktualitásukat, mindig legyen tekintettel a bejegyzés megjelenési dátumára.
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a sem a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást, sem pedig a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4.§ (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért feltétlen, minden esetben tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon szakemberrel! Jogi nyilatkozat
Nyugdíj-előtakarékosság: Utolsó percekben vagyunk!?
Nem sok idő van már hátra az idei évből, aki úgy gondolja még élhet a lehetőséggel.
Akinek nyugdíjcélú tervei vannak és jövőre már szeretne a nyugdíjcélú megtakarítása után adókedvezményt/adóvisszaigénylést is igénybe venni még most sem kizárt megvalósítani ezt az elképzelését.
Értelemszerűen, az, hogy ki mennyire és milyen mértékben élhet ezzel a lehetőséggel, az minden esetben egyedi, az adott személy helyzete szabja meg általánosságban véve.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kutyafuttában érdemes dönteni, de aki már képbe hozta magát az alternatíváit és körülményeit illetően, ő neki lehet érdemes most elgondolkoznia ezen az ötleten.
Szerintem nem érdemes várakozni ez ügyben, minél előbb érdemes lépnie annak akinek módja van rá.
Ön már ismeri a lehetőségeit? Mit veszíthet azzal, ha tájékozódik?
Tudom, hogy egy témába, ami legyen akár új vagy régi, belemélyedni energia befektetéssel és erőfeszítésekkel jár ugyanúgy, mint új ismereteket szerezni. Passzívan várakozni is a könnyebb útnak igérkezik. Azzal is tisztába vagyok, hogy az év végén általában rengeteg teendője akad az embernek, főleg a mostani, jelentősen megváltozott életkörülményeink között és ekkor még szerintem eléggé finoman fogalmaztam.
Mégis arra bíztatnám a kedves olvasót, hogyha csak egy szusszanási ideje is van, akkor környékezze meg a nyugdíj-megtakarítás témakörét. Ha csak belecsíp a témába vagy akár bele is mélyed jobban már tett valamit, hogy képbe hozza saját magát és így az is előfordulhat, hogy egy lépéssel már elkezdett egy olyan utat amit később végig is fog járni majd.
Hol érdemes elkezdenie?
A mai körülményeink és lehetőségeink között kézenfekvő megoldásnak tűnik az interneten való keresgélés és tájékozódás, ami valószínűleg a legkisebb energia befektetéssel is jár. Úgyhogy első körben ez is egy jó ötletnek tűnik és úgy vélem, hogy a mai rohanó világunkban bele is férhet sok ember számára. Természetesen léteznek más utak is ennek a problémának a megoldására.
Ha tájékozódik, akkor valószínűleg kevesebbet nem fog tudni, mint előtte maximum többet!
Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!
Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!
Kérem vegye figyelembe, hogy a bejegyzésben szereplő információk esetleg idejét múltak lehetnek, elveszthették aktualitásukat, mindig legyen tekintettel a bejegyzés megjelenési dátumára.
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a sem a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást, sem pedig a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4.§ (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért feltétlen, minden esetben tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon szakemberrel! Jogi nyilatkozat
Nyugdíj-előtakarékosság: így üt vissza a múlt?
Hogyan hat ránk a tudatalatti? Milyen mintákat követünk tudattalanul a nyugdíj-megtakarítási szokásainkban?
Úgy vélem a rendszerváltást követően drasztikusan megváltozott a világunk, gondolok itt a gondolkodásra és a mindennapos élet dolgainak felfogására is.
Volt-e már olyan érzése, hogy pont úgy viselkedik vagy pont azokat a kifejezéseket használja, mint anno édesapja vagy édesanyja vagy esetleg a nagyszülei?
Ez szerintem egyáltalán nem véletlen, mivel tudattalanul a gyermekkorban megfigyelt és elraktározott mintákat követjük sokszor felnőttként is. Legyen szó akár szokásokról vagy akár arról, hogy ki milyen ételeket szeret. Persze ez nem azt jelenti, hogy szüleink másolatai lennénk, de sokkal valószínűbb, hogy az ő mintáikat követjük, mintsem, hogy nem.
Ha valaki például minden nap bal oldalra fordulva alszik el, akkor tud jobb oldalon is aludni magától értetődően, de feltehetőleg szokatlannak éli meg majd, ha a jobb oldalán kell elaludnia.
No de ez az egész, hogy is jön a nyugdíj-előtakarékossághoz? Mi köze van hozzá?
Vajon a nyugdíjmegtakarítási szokásainkban is a szüleink mintáit követjük tudat alatt automatikusan? Szerintem nagy valószínűséggel igen, ez a kiinduló helyzet. Akkor lehet ez nagyobb gond, ha nem vesszük figyelembe a megváltozott környezetet. Márpedig, meglátásom szerint, teljesen más világban élünk, mint a szüleink vagy nagyszüleink, más a gazdasági berendezkedés azaz egészen mások a körülmények.
Például, ha valaki szénát gór fel a szekérre egy vasvillával, viszont holnap már árkot kell ásnia, akkor a vasvillával túl sok mindenre nem fog haladni. Így, ebben az esetben, érdemes lecserélni a vasvillát egy lapátra, hogy hatékonyabb legyen a munka, azaz alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez és már nem az előző napi mintát kell követni.
Persze sok esetben felismerjük a mintáinkat, észrevesszük, hogy a szüleinkhez hasonlatosan viselkedünk vagy cselekszünk.
Vajon a pénzügyeink esetében is érzékeljük, hogy esetleg régi mintákat követünk és ezek mentén éljük mindennapjainkat?
Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!
Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!
Kérem vegye figyelembe, hogy a bejegyzésben szereplő információk esetleg idejét múltak lehetnek, elveszthették aktualitásukat, mindig legyen tekintettel a bejegyzés megjelenési dátumára.
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a sem a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást, sem pedig a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4.§ (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért feltétlen, minden esetben tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon szakemberrel! Jogi nyilatkozat
Nyugdíj-előtakarékosság: ez a fő gond az indulásnál?
Meglepő eredményt hozott a legutolsó szavazás!
A legutóbbi bejegyzésben a következő kérdésben tudtak és tudnak még most is szavazni a nyugdíj blog olvasói:
“Önnek mi okoz problémát a nyugdíj-előtakarékosság választásánál?”
6 lehetőség van a válaszra és számomra, de szerintem az önök számára is érdekes eredmény született. A lenti képen látható, hogy a válaszadók 35,4%-a következőt két opciót választotta, egálban, a feltett kérdésre:
- Túl sok a lehetőség.
- Nincs rá lehetőség anyagilag.
Sejtettem, hogy nagy arányt fog kapni az anyagi lehetőség hiánya, de amikor a szavazást megcsináltam egyáltalán nem gondoltam, hogy ekkora problémát jelenthet a túl nagy választék, pedig de.
Szintén holtversenyben a második helyen, 10,4%-al, a következő két válasz végzett:
- “Erre már nincs időm vagy energiám.”
- Egyéb ok.
Az eredmények a mostani (2020.11.17. 21:05) állapotot tükrözik, aki még szeretne nyugodtan szavazhat, de az is lehet, hogy már más képet mutatnak a válaszok arányai mostanra.
Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!
Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!
Kérem vegye figyelembe, hogy a bejegyzésben szereplő információk esetleg idejét múltak lehetnek, elveszthették aktualitásukat, mindig legyen tekintettel a bejegyzés megjelenési dátumára.
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a sem a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást, sem pedig a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4.§ (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért feltétlen, minden esetben tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon szakemberrel! Jogi nyilatkozat
Nehéz-e nyugdíj-megtakarítást választani?
Mennyire nagy feladat a nyugdíj-előtakarékosság választás? Mi az ami nehezítheti és mi az ami könnyítheti?
Úgy gondolom, hogy habár összetett kérdésről van szó, ennek ellenére elég időt és energiát rááldozva egyáltalán nem lehetetlen megismerni ennek a témakörnek a lehetőségeit.
Mi az, ami nehezítheti a nyugdíj-megtakarítás választást?
Meglátásom szerint, több alternatíva is van és ennek megfelelően részletesen és alaposan érdemes tájékozódni, nem félvállról venni a döntést. Mivel a lehetőségeknek megvannak a maga keretei és specialitásai, ezért ezeket feltétlen érdemes megismerni és értelmezni és természetesen ez a folyamat sok időt és energiát vihet el. A mai felgyorsult világunkban az idő rendkívül értékes és rááldozni az időt az ami problémát jelenthet, de ezt megkerülni szerintem nem érdemes.
Mi az, ami könnyítheti a nyugdíj-előtakarékosság választást?
Elég sokféle forrásból és több csatornán is lehet tájékozódni szerintem. Rengeteg információ elérhető el a mai világban az ilyen nyugdíjcélú megoldásokról. Több helyről is be lehet gyűjteni az információkat és a legtöbb esetben nem kell csupán egy forrásra támaszkodni.
Mi az, ami a legnehezebb lehet?
Úgy hiszem, hogy mint a legtöbb dolognál, elkezdeni a legnehezebb, mivel ha már az ember elindul egy úton akkor automatikusan jönnek a kérdések és jönnek a lépések is ennek megfelelően.
Úgy vélem, hogy egy döntés vagy egy elhatározás többnyire tudat alatt születik meg viszonylag gyorsan, viszont a tettre elszánnia magát az embernek már valószínűleg jóval lassabb és nehézkesebb folyamat.
( Az összesített eredmények a szavazás után láthatóvá válnak.)
Kérdezzen a nyugdíj-megtakarításokról!
Ha tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg barátaival, ismerőseivel! Köszönöm a figyelmét!
Kérem vegye figyelembe, hogy a bejegyzésben szereplő információk esetleg idejét múltak lehetnek, elveszthették aktualitásukat, mindig legyen tekintettel a bejegyzés megjelenési dátumára.
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a sem a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást, sem pedig a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4.§ (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért feltétlen, minden esetben tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon szakemberrel! Jogi nyilatkozat
