Ami még Putyint is megrémíti: az orosz nők dühe és a nyugdíj

Ritkán fordul elő, hogy Vlagyimir Putyin meghátráljon. Ám a héten az orosz elnök erre kényszerült. A magyarázat nem túl bonyolult: valódi ellenzék hiányában Moszkvában attól (is) teszik függővé a belpolitikai és gazdasági lépéseket, hogy a közhangulat miként alakul. Márpedig a felmérések azt mutatták, a nyugdíjreform miatt zuhanni kezdett Putyin népszerűsége.

Az ellenzék látszattá válása, kriminalizálása, infantilizálódása, illetve a hatalommal való összejátszása miatt valódi ellensúlyt már nem képez a kormánnyal szemben semmilyen politikai erő. A hatalom korlátlanságát jelzi, hogy gyakorlatilag bármilyen intézkedést pillanatok alatt elfogad a kormány, és gyorsan szentesíti azt a parlament.

Félreértés ne essék: Oroszországban vagyunk. E modellt ott nemcsak évek, hanem lassan évtizedek óta csiszolgatják, tökéletesítik. Vlagyimir Zsirinovszkij 1991-ben kreált „ellenzéki pártja” (az első, hivatalosan is bejegyzett ellenzéki párt a Szovjetunióban) például máig kiválóan alkalmas arra, hogy a jelenlegi hatalmat jobbnak tüntesse fel az esetleges alternatívákhoz képest, és diszkreditálja a Kremllel ténylegesen szembenálló erőket. Zsirinovszkij fáradhatatlanul teljesíti destruktív feladatát: legújabb ötlete az államilag szponzorált propagandaoldal, az RT.com szerint, hogy az elvált, és a közösen megszerzett javak fölött vitatkozó, azok elosztásáról megegyezni nem tudó ex-házastársak vagyonát államosítsák.

5598980 27.07.2018 Liberal Democratic Party leader Vladimir Zhirinovsky at a plenary meeting in the State Duma. Vladimir Fedorenko / Sputnik
Vlagyimir Zsirinovszkij
Fotó: Vladimir Fedorenko / Sputnik

Ám azt az ellenzéket, amelynek komolyabb tervei lennének, gyorsan eltiporják. Pár napja érkezett a hír, hogy Alekszej Navalnijt, az egyetlen olyan figurát, aki Nyugatról nézve kiemelkedik a Kreml falain túli politikai szürkeségből, augusztus végén 30 napi elzárásra ítélték egy hét hónappal ezelőtti tüntetés miatt. A New York Times szerint nem ez volt a valódi ok.

Navalnij éppen egy újabb tüntetést szervezett, és ez irritálhatta a Kreml urait: az orosz nyugdíjreform ellen szervezett szeptember 9-re demonstrációt az ellenzéki vezető, de gyorsan intézkedtek a hatóságok, és Navalnij máris a börtönben találta magát.

Látható, hogy az orosz illiberális állam rendkívül fejlett az idióta alternatívák felmutatásában és a valódi ellenzék neutralizálásában. Mindeközben a Kreml urai a „jóságos cár” és a „rossz tanácsadók” játékát játsszák. Most éppen Vlagyimir Putyin lépett „a népet megértő uralkodóként” a tervezett nyugdíjreform ügyében. Bár sokak szerint ez a gyengülését jelzi, valójában a komolyabb elemzők szerint ez tényleg csak szerepjátszás: Medvegyev miniszterelnökre jutott a rossz hír bejelentése, és a rosszhoz képest egy kis javulást maga az elnök közölte a néppel.

Szerdai üzenetében ugyanis Putyin bejelentette, hogy az orosz nők a tervekkel szemben nem 63, hanem 60 évesen nyugdíjba mehetnek, így a nyugdíjkorhatár emelkedése az esetükben nem lesz olyan drasztikus, mint ahogy eddig hangoztatták. Jelenleg még 55 év a női nyugdíjkorhatár a világ leghatalmasabb olajállamában.

Nem tévedés a jelző, hiszen az orosz költségvetés 40 százalékát az olaj- és földgázeladások, illetve azokból származó járulékos bevételek teszik ki a Business Insider szerint. Részben ez lehet a magyarázata annak, hogy a nyugdíjkorhatár világviszonylatban miért volt ilyen alacsony eddig.

Ugyanakkor a brit Telegraph kiemeli, hogy Putyin nem változtatott a férfiak esetében 60-ról 65 évre emelendő korhatáron. Mindez mutatja, Putyinnak egyrészt alkalmazkodnia kell a demográfiai trendekhez és a költségvetés felborulását sem engedheti meg, ugyanakkor figyelembe kell vennie a közvélemény-kutatásokat, amelyek népszerűsége tendenciózus csökkenését mutatták a nyugdíjreform bejelentése óta. (A Krím 2014-es annektálásakor mért 88 százalékról most júliusra mélypontra jutott Putyin támogatottsága, de még így is 67 százalékot tett ki a Levada-központ felmérése szerint.)

Moszkva, 2017. december 28.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök a Szíriában harcoló orosz katonák kitüntetési ünnepségén a moszkvai Kremlben 2017. december 28-án. (MTI/EPA/AFP pool/Kirill Kudrjavcev) *** Local Caption *** 51544546
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Fotó:Kirill Kudrjavcev/EPA/MTI

A katasztrófákat mindig a helyettesek jelentik be. Nem történt ez másként az orosz nyugdíjreformmal sem: június közepén Dmitrij Medvegyev kormányfő közölte az intézkedést, enyhén szólva is sunyi módon, az oroszországi focivébé nyitónapján. Júliusban erősödött azonban az elégedetlenség emiatt Moszkvában és a vidéken is: az ellenzék mozgolódni, az emberek pedig morogni kezdtek.

A kritikusok elsősorban azért bírálták a nyugdíjterveket, mert az orosz férfiak átlagéletkora 66,5 év a Telegraph szerint, vagyis sokan nem érnék meg a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Az orosz nők több mint tíz évvel élik túl a férfiakat – átlagéletkoruk 76,9 év –, de Putyin most mégis nekik adott engedményt.

Putyin tehát el akarja kerülni az őszi tiltakozási hullámot – a brit Independent szerint mindenáron. Ugyanakkor ez a brit lap azt is elemzi, hogy egyáltalán számít-e a népszerűségi index a mostani orosz belpolitikai helyzetben. Az újság kitér arra, hogy hamis nyugati vágyálmok azok, amelyek szerint Putyin most térdre kényszerült volna, és a nyugati szankciók hatottak volna Oroszország ellen. Az országban a szankciók okoztak drágulást, de a Krím bekebelezése bőven hozott annyi népszerűségi ugrást Putyinnak, hogy a mostani – az Independent szerint 20 százalékos – esést még nyugodtan szemlélje.

A gazdaságot ugyanis a szankciók nem sújtották annyira, hogy ez megingassa az orosz vezetésben a bizalmat: a 60 százalék fölötti lakossági támogatás nyugati vezetők esetében szinte csak áhított cél. (Mint említettük: Putyin 67 százalékon áll most.) Oroszország ráadásul az újra emelkedőben lévő olajárak miatt sincs akkora bajban. Harmincéves távlatban, a Szovjetunió összeomlása óta pedig az oroszok mostanában élnek a legjobb színvonalon, még ha nyugati közgazdászok – elsősorban az intézményi közgazdaságtan hívei szerint, akik szabad piacot és demokratikus intézményeket propagálnak – szerint élhetnének is jobban.

Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének valódi problémák Oroszországban: az elöregedés tényleg okoz gondot, és a tervezett reform gyakorlatilag a nyugdíj esélyétől fosztja meg az átlagosan valóban 66 évesen meghaló orosz férfiakat. (Még egyszer megismételjük: 65 évre emelkedne az ő korhatáruk, és ezen Putyin sem változtatna.) Ugyanakkor az Independent hangsúlyozza: a reform a férfiaknál csak 2028-ban lépne életbe, a nőknél pedig még később, 2034-ben! Tehát ez nem a most a korhatár közelében lévőket érintő intézkedéssorozat lenne. Ráadásul az Independent szerint a nők halálozásánál nincs nagy különbség az USA, az Egyesült Királyság és Oroszország között. Az igazi differencia a férfiaknál mutatkozik.

Moszkva, 2018. július 18.
„Nincs pénz” jelentésû felirat egy többek közt Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt (b, alul) ábrázoló transzparensen az orosz nyugdíjrendszer módosítása ellen tüntetõ ellenzéki tiltakozáson a moszkvai Szokolnyiki Parkban 2018. július 18-án. A napokban kerül az orosz törvényhozás alsóháza, az Állami Duma elé szavazásra elsõ olvasatban az a törvényjavaslat, amely a férfiak nyugdíjkorhatárát a jelenlegi 60 életévrõl 65-re, míg a nõkét 55 évrõl 63-ra emelné. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)
“Nincs pénz” jelentésû felirat egy többek közt Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt ábrázoló transzparensen az orosz nyugdíjrendszer módosítása ellen tüntető ellenzéki tiltakozáson a moszkvai Szokolnyiki Parkban
Fotó: Jurij Kocsetkov / EPA/ MTI

Az orosz férfiak egynegyede meghal 55 éves kora előtt, ez az arány mindössze 7 százalék Nagy-Britanniában. Vagyis négyszer akkora eséllyel halnak az orosz férfiak, mint a britek. (Munkahelyi és közlekedési balesetek, illetve az öngyilkosság okozza a döntő különbséget.)

Ám ez a különbség is eltűnőben van: Oroszországban terjed a vodka helyett a sör- és borfogyasztás, illetve javul a népesség élelmezése is, így a férfiak élettartama is növekszik, egy évtized múlva már érdemi változások is lehetnek ebben – és ekkor már tényleg sokan megérhetik a 65 éves nyugdíjkorhatárt.

Többek között Putyint is érintheti ez, és az Independent valójában azon filozofál, hogy az orosz elnököt hatalmi szempontból nem kellene, hogy érdekelje a népszerűség, s ez csak abból a szempontból lehet fontos számára, ha egyszer tényleg nyugdíjba vonul. Ekkor viszont fontos lehet számára, hogy mekkora felhalmozott politikai tőkével (azaz népszerűséggel) teszi ezt.

Mindez inkább csak találgatás, egy ukrán lap a Szegodnya ugyanakkor további részleteket közöl az orosz elnök által javasolt, az eredetinél mérsékeltebb nyugdíjintézkedésekről. Így a háromgyerekes anyák kedvezményeket kapnának: mintha Oroszország a magyar kormány háromgyerekes intézkedéseit venné alapul. Így a három gyermeket felnevelő nők már 57 éves korukban, a négy gyermekesek 56 éves korukban mehetnének majd nyugdíjba. Öt és több gyerek esetében pedig 50 évre csökken a korhatár. h

Szintén bejelentette Putyin, hogy a két éven belül nyugdíjba vonulók munkanélküli segélyét megduplázzák, és az orosz költségvetés hozzájárul majd olyan oktatási programok finanszírozásához, amelyek a lakosság képzettségi szintjét emelik. A falun élők nyugdíját egynegyedével fogják növelni – ezt is Putyin közölte.

Bármire is spekulál tehát a Kreml ura vagy a nyugati sajtó, az bizonyos, hogy az orosz elnök továbbra is „jóságos cárként” tett engedményeket, és ez nyilvánvalóan a politikai tőkéjét növeli – akár van versenytársa Oroszországban, akár nincs. Márpedig jelenleg gyakorlatilag egyedül áll a porondon, ha leszámítjuk a „katasztrófákat bejelentő” Medvegyevet.

Kiemelt kép: Jurij Kocsetkov/EPA/MTI


A jövő évben megoldódnak a nyugdíjproblémák?

   Pozitívan vagy negatívan hatnak majd a nyugdíjasok életére a jövő évben hatályba lépő törvénymódosítások? Megoldódnak a kulcsfontosságú problémák? Az érintettek válaszoltak…

szappanbuborek-nyugdij-nyugdij-nyugdijkorhatar-nyugdijkalkulator.jpg   Egyértelmű választ hozott az utóbbi időben indított nem reprezentatív közvéleménykutatásunk arról, hogy a jövő évben a nyugdíjakat érintő fontos törvénymódosítások milyen hatással lesznek a nyugdíjasok életére. A válaszok arányát az alábbi diagram szemlélteti:

   Az ábra alapján szerencsére a legkisebb arányban vannak azok a szavazók, akiket egyáltalán nem érdekel a nyugdíj téma. Ez azt jelenti, hogy az emberek fontosnak tartják a nyugdíjjal kapcsolatos ügyeket.

   A válaszadók 9%-a teljes bizonytalansággal vélekedik a témáról. Nem tudják, hogy a módosítások jelentenek-e valami változást, akár pozitív akár negatív irányba. Ez viszont azt jelzi, hogy a társadalom szeretne foglalkozni a kialakult helyzettel, de igazából nem tudják mi lenne a jó megoldás.

   Vannak olyan olvasók is (12%), akik szerint ezek a módosult törvények segíthetnek a nyugdíjrendszer reformálásában.

   A legnagyobb arányban (78%) beérkezett válaszok szerint, ezek a problémák nem a pozitívabb jövő felé húznak. A valós problémák megoldásában ezek nem játszanak különös szerepet.

   Így összességében megállapíthatjuk, hogy a válaszadók szerint a jövő évben sem oldódik meg a nyugdíjasok helyzete.

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Nyugdíj- zsákutca!- Ez lesz a vég?!

  Zsákutca a nyugdíj világában?! Lehet kiút belőle?! Tehetünk valamit, hogy ne haladjunk egyre jobban a vége felé?!nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_11.jpg
  "Az öregségi nyugdíj átlagos összege 2017 elején 123 725 forint volt. Összesen 2,6 millió főnek, a lakosság 27 százalékának folyósított nyugdíjat, járulékot, vagy valamilyen egyéb ellátást. - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Bár az átlagnyugdíj összege is alacsony, 1,4 millió nyugdíjas ennél is kevesebb ellátást kap." (1)

  Ez a probléma újra és újra felüti a fejét a nyugdíj világában. Már- már zsákutcában érezheti magát minden jelenlegi és jövőbeli érintett. 
  Konkrét megoldás egyelőre még mindig nincs, így csak a találgatások maradnak, hogy mi is lenne a helyes út ami kivezet ebből. 

  Mi az amit úgy is megtehet valaki, hogy nem döntéshozó ebben a helyzetben? Ha van rá lehetősége, és időben észbe kap tehet félre különféle módon. Nyugdíjazás után visszamehet dolgozni, ott vannak a nyugdíjas szövetkezetek amelyek ebben segítenek.

De akinek ez nem jelent megoldást?! 

  Egyre többen vannak akik /jogosan/ nyugdíjazás után nem szeretnének tovább dolgozni, hiszen ezért vonulnak nyugdíjba, illetve ha sosem végzett nyugdíjkalkulációt, az ellátás kezdete előtt rövid idővel már nem sok mindent tud félretenni. 

  Majdnem másfél millió ember van akik az átlagnyugdíjnál is alacsonyabb összeget kap, az ellátottak több mint fele! 
  Van még kiút ebből a zsákutcából, tehetünk valamit, hogy ne haladjunk egyre bentebb a vége felé vagy bele kell törődni, hogy másképp ez már nem alakulhat?!

Ön mit gondol? Ossza meg véleményét velünk!

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás:
(1) napi.hu -Megrendítő számok a magyar nyugdíjakról - ezt sokan sérelmezik
letöltés ideje: 2018. 08. 27. 16:16
fotó: pixabay.com
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megrendito_szamok_a_magyar_nyugdijakrol_ezt_sokan_serelmezik.668596.html

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Ez a 3 legfontosabb nyugdíj változás idén!

   Nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen fontos törvénymódosítások történtek az idén! Mindenkit érintő változások olvashatóak az alábbi cikkben. 
valtozas-nyugdij-nyugdij-nyugdijkorhatar-nyugdijkalkulator.jpg   1) „A parlament elé terjesztett javaslat szerint a nyugdíj feltételei közül kikerül a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettsége.”[1]

   Úgy gondolom, hogy sokak számára hoz ez a törvénymódosítás megkönnyebbülést. Ugyanis a nyugdíj előtt állóknak eleve számos tennivalója akad, ha szeretnék a nyugdíjba vonulást minél gördülékenyebben elintézni. Viszont ez a módosítás levesz egy terhet a vállukról.   

   2) „A szabály hatályba lépését követően (tehát jövő év január 1.) a nyugdíjas munkavállalók munkabérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli majd, tehát nem kell tőlük semmilyen járulékot vonni, illetve nem kell utánuk szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni.” [2]

   A törvénymódosítás szerint a munkaadóknak könnyebbség lesz nyugdíjasokat foglalkoztatni. Ez azt is jelenti, hogy háttérbe szorítják azokat az aktív munkavállalókat, akiknek a foglalkoztatottsága jelentősebb anyagi terheket jelent a munkaadó számára.

   Végül, a jövő évi legfontosabb változásokat tekintve, mindenképpen meg kell említenünk a nyugdíjemelést. Egy korábbi cikkre hivatkozva szeretném ezt a módosítást ismertetni:

   3) „A 2,7%-os emelés a 128 ezer forint körüli átlagnyugdíjjal számolva havi plusz 3.500 forintot jelent, ami éves szinten 42 ezer forint.” [3]

   A nyugdíjak évről-évre való emelkedése pozitív kellene hogy legyen, mégis ha jobban belegondolunk inkább negatívnak tekinthetjük ezt. Az idősödő társadalom nagyrésze hazánkban nagyon takarékosan bánik a pénzével, sajnos mégis sokuknak komoly megélhetési problémáik vannak. Ez teljesen megérthetővé válik, ha az átlag keresethez viszonyítunk.


Köszönjük a figyelmet!

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


[1] napi.hu- K.Kiss Gergely: Sok 64 év feletti föllélegezhet - itt a kormány javaslata
letöltés ideje: 2018. 08. 15. 19:27 https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/sok_64_ev_feletti_follelegezhet_itt_a_kormany_javaslata.664788.html
[2] napi.hu- Szabó Zsuzsanna: Nyugdíj: fontos törvénymódosítások jelentek meg
letöltés ideje: 2018. 08. 15. 19:43
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/valtozasok-nyugdij-munkavallalas-ado-jarulek.667521.html
[3] Portfolio.hu online gazdasági újság: Megvan, mennyivel emelkednek a nyugdíjak jövőre
letöltés ideje: 2018. 06. 20. 22:12 
https://www.portfolio.hu/gazdasag/nyugdijrendszer/megvan-mennyivel-emelkednek-a-nyugdijak-jovore.3.288134.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
Fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Ősszel döntenek a nyugdíjprémiumról

A nyugdíjasok az idei évben is számíthatnak nyugdíjprémiumra, amennyiben azt a gazdasági növekedés lehetővé teszi. A nyugdíjprémium összegéről és kifizetésének idejéről ősszel születhet döntés – közölte a Pénzügyminisztérium az MTI-vel csütörtökön.

Közölték: ebben az évben 32 milliárd forintot különített el a kormány a nyugdíjprémium kifizetésére.

Budapest, 2017. december 7.
Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak Budapesten 2017. december 7-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nyugdíjprémium: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben
A kedvező negyedéves adatok alapján tényleg pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. Meg is mutatjuk, várhatóan mennyit.

Nyugdíjprémium kifizetésére akkor nyílik lehetőség, ha a GDP-bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, miközben a költségvetési hiány mértéke is a tervek szerint alakul. A tárca számításai szerint az idei év egészében 4,3 százalékkal nőhet a gazdaság, aminek elérését a legfrissebb 4,5 százalékos féléves adat is alátámasztja.

Magyarország történetében először tavaly kaphatott minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő egyszeri, átlagosan 12 ezer forintot – emlékeztetnek.

A nyugdíjprémium összege az irányadó szabály szerint a GDP növekedésnek mértékétől függ, amelynek 3,5 százalék feletti részével szorozzák meg a havi nyugdíj összegének negyedét, legfeljebb 20 ezer forintot. A 4,3 százalékos GDP-növekedés 0,8 százalékponttal haladja meg a küszöböt így a nyugdíjprémium maximális összege 16 ezer forint lehet. (MTI, fotó: MTI / Krizsán Csaba)


Nyugdíjprémium 2018: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben >>>

Nyugdíjprémium 2018: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben >>>

A kedvező negyedéves adatok alapján tényleg pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. Meg is mutatjuk, várhatóan mennyit.

2018 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, pontosabban a bruttó hazai termék (GDP). A közgazdászokon kívül ennek a nyugdíjasok is örülhetnek, hiszen ha a GDP bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, az novemberben nyugdíjprémiumot jelent.

A 4,4 százalékos második negyedéves bővülés nem garancia arra, hogy a tendencia folytatódik, azonban erősíti a reményeket, hogy a idén is lesz keret pluszpénzre. Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre ígéretet tett rá, ahogyan belengette 2019-re is.

Budapest, 2018. május 10. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az ünnepélyes eskütétele után az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. május 10-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A prémium összegét két szám szorzata adja:

  • a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,
  • a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.

Leegyszerűsítve: a GDP-növekedés és a 3,5 százalékos határ különbözete (tavaly 4,1-3,5=0,6) megszorozva a novemberben esedékes nyugdíj negyedével, de maximum 20 000 forinttal. Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy havi  nettó 80 ezer forintos nyugdíj felett minden érintett ugyanakkora mértékű prémiumot kap, ezalatt viszont arányosan kevesebbet.

13. havi nyugdíj helyett tűzoltás

2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén jelentette be, hogy a kormány 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés és az államháztartási hiánycél teljesülése esetén nyugdíjprémiumot ad a nyugdíjasoknak. Egy évvel a gazdasági világválság kirobbanása és egy éppenhogy elkerült államcsőd után ez szigorú feltételnek számított, ráadásul a bejelentés már csak azért sem aratott osztatlan sikert, mert a bizonytalan kifizetést az azévben véglegesen kivezetett 13. havi nyugdíj és a svájci indexálás (ami infláció mellett a nettó bérnövekedést is figyelembe vette) eltörlése utáni kompenzációnak szánták.

A világgazdasági válság hosszú árnyékot vetett, a magyar GDP bővülése először 2017-ben lépte át a 3,5 százalékos határt, tavaly meg is érkezett az első prémium. Ami éppen azoknak adott a legkevesebbet, akiknek a legtöbbet kellene jutattatni a gazdasági bővülés eredményeiből.

Mivel az elosztás arányos, a kispénzű nyugdíjasok kevesebbet, a több nyugdíjat kapók többet kapnak.

Simonovits András nyugdíjaszakértő korábban a 24.hu-nak elmondta: eredetileg az volt a törvényalkotó szándéka, hogy ha 3,5 százalék felett nő a gazdaság, akkor 80 ezer forintig fokozatosan visszaadja a 13. havi nyugdíjat a legszegényebb nyugdíjasoknak. Simonovits számításai szerint azonban csak 7,5 százalékos GDP-növekedés esetén kapna minden nyugdíjas havi 80 ezer forintot.

A plusz pénz nem csak emiatt keserédes öröm: a nyugdíjprémium – hasonlóan a szintén nyugdíjkorrekciós eszköznek tekinthető Erzsébet-utalványhoz – trükkös támogatás, ugyanis a kötelező nyugdíjemelésnél nem számít bele abba az összegbe, amiből a korrekciót elvégzik. Így a kormány úgy ad segítséget, hogy az alap probléma megoldását matematikai elterelő hadműveletekkel akadályozza meg.

A nyugdíjprémium, a kötelező nyugdíjemelés és az Erzsébet-utavány ellenére a nyugdíjasok helyzete továbbra sem rózsás. Bár az aktív réteg haszonélvezője a növekvő béreknek, az ezzel járó növekedő árakat a kisebb anyagi segítségek nem ellensúlyozzák. Az Azénpénzem.hu számítása szerint 2017-ben mindössze körülbelül minden tizedik nyugdíjas kapott kézhez nagyobb összeget, mint a tavalyi nettó átlagbér.


Hoppá! Ez történik az orosz nyugdíjjal?!

  Mi történik az orosz nyugdíjjal?! Mekkora lehet a baj?! Változással megállítható a lejtőn?!

nyugdij_nyugdij_nuygdijkorhatar_nuygdijkalkulator.jpg

"Oroszországban - még a Szovjetunióban - 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak." (1)
 "Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma (parlamenti alsóház) elnöke szerint reform nélkül megszűnhet az állami nyugdíjrendszer Oroszországban.
" (1)

  Egy válsághelyzetben lévő nyugellátás helyreállítása nagyon bonyolult feladat. Nem csak a korszerűsítés hiánya, de a rendszer fenntarthatatlan felépítése is nehezíti a megoldást jelenleg. 

Hogyan lehetne a nyugdíjpénzeket úgy pótolni, hogy közben az érintettek se szenvedjenek hiányt? 

  A hazai viszonyokból kiindulva, a nyugdíjkorhatár esetleges emelése nagy felháborodást kelthet Oroszországban is, további terheket róva a döntéshozókra. 

Ez esetben mégis milyen megoldás kínálkozik, hogy az orosz nyugdíjat megállítsák a lejtőn?!

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás:
(1): napi.hu-Domokos Erika: Mélyül az orosz nyugdíjválság
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/melyul-az-orosz-nyugdijvalsag.667929.html
letöltés ideje: 2018.08.15.14:38
fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Nyugdíjprémium: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben

2018 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, pontosabban a bruttó hazai termék (GDP). A közgazdászokon kívül ennek a nyugdíjasok is örülhetnek, hiszen ha a GDP bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, az novemberben nyugdíjprémiumot jelent.

A 4,4 százalékos második negyedéves bővülés nem garancia arra, hogy a tendencia folytatódik, azonban erősíti a reményeket, hogy a idén is lesz keret pluszpénzre. Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre ígéretet tett rá, ahogyan belengette 2019-re is.

Budapest, 2018. május 10.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az ünnepélyes eskütétele után az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. május 10-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A prémium összegét két szám szorzata adja:

  • a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4,
  • a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.

Leegyszerűsítve: a GDP-növekedés és a 3,5 százalékos határ különbözete (tavaly 4,1-3,5=0,6) megszorozva a novemberben esedékes nyugdíj negyedével, de maximum 20 000 forinttal. Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy havi  nettó 80 ezer forintos nyugdíj felett minden érintett ugyanakkora mértékű prémiumot kap, ezalatt viszont arányosan kevesebbet.

A 28 500 forintos nyugdíjminimummal számolva ez a tavalyi évben így nézett ki: (4,1-3,5) x (28 500:4) = 4275 Ft

A nyugdíjprémium nem jár mindenkinek, aki tárgyév novemberében nyugdíjas. Azok számíthatnak a kifizetésre, akik a 2017-ben már legalább egy napig nyugdíjasok voltak és 2018 novemberében is azok, ideértve a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági járadékot is.

Elderly 95 years old woman sitting miserably at the table at home and counting remaining coins from the pension in her wallet after paying the bills.
Több százezer magyar nyugdíjas nyomorog
A mostani rendszer néhány gazdagnak kedvez, de tömegeket szegényít el.

13. havi nyugdíj helyett tűzoltás

2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén jelentette be, hogy a kormány 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés és az államháztartási hiánycél teljesülése esetén nyugdíjprémiumot ad a nyugdíjasoknak. Egy évvel a gazdasági világválság kirobbanása és egy éppenhogy elkerült államcsőd után ez szigorú feltételnek számított, ráadásul a bejelentés már csak azért sem aratott osztatlan sikert, mert a bizonytalan kifizetést az azévben véglegesen kivezetett 13. havi nyugdíj és a svájci indexálás (ami infláció mellett a nettó bérnövekedést is figyelembe vette) eltörlése utáni kompenzációnak szánták.

Budapest, 2009. november 23.
Bajnai Gordon miniszterelnök sajtótájékoztatót tart, miután megbeszélést folytatott a Budapestre akkreditált nagykövetekkel.
MTI Fotó: Kovács Attila
Fotó: Kovács Attila / MTI

A világgazdasági válság hosszú árnyékot vetett, a magyar GDP bővülése először 2017-ben lépte át a 3,5 százalékos határt, tavaly meg is érkezett az első prémium. Ami éppen azoknak adott a legkevesebbet, akiknek a legtöbbet kellene jutattatni a gazdasági bővülés eredményeiből.

Mivel az elosztás arányos, a kispénzű nyugdíjasok kevesebbet, a több nyugdíjat kapók többet kapnak.

Simonovits András nyugdíjaszakértő korábban a 24.hu-nak elmondta: eredetileg az volt a törvényalkotó szándéka, hogy ha 3,5 százalék felett nő a gazdaság, akkor 80 ezer forintig fokozatosan visszaadja a 13. havi nyugdíjat a legszegényebb nyugdíjasoknak. Simonovits számításai szerint azonban csak 7,5 százalékos GDP-növekedés esetén kapna minden nyugdíjas havi 80 ezer forintot.

A plusz pénz nem csak emiatt keserédes öröm: a nyugdíjprémium – hasonlóan a szintén nyugdíjkorrekciós eszköznek tekinthető Erzsébet-utalványhoz – trükkös támogatás, ugyanis a kötelező nyugdíjemelésnél nem számít bele abba az összegbe, amiből a korrekciót elvégzik. Így a kormány úgy ad segítséget, hogy az alap probléma megoldását matematikai elterelő hadműveletekkel akadályozza meg.

A nyugdíjprémium, a kötelező nyugdíjemelés és az Erzsébet-utavány ellenére a nyugdíjasok helyzete továbbra sem rózsás. Bár az aktív réteg haszonélvezője a növekvő béreknek, az ezzel járó növekedő árakat a kisebb anyagi segítségek nem ellensúlyozzák. Az Azénpénzem.hu számítása szerint 2017-ben mindössze körülbelül minden tizedik nyugdíjas kapott kézhez nagyobb összeget, mint a tavalyi nettó átlagbér.

Kiemelt képünk illusztráció: Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak Budapesten 2017. december 7-én.Fotó: Mohai Balázs / MTI

Kovács-Angel Marianna korábbi cikkei

Hiába a kormány terve, a magyar nyugdíjasok többsége nem rohanna dolgozni

A GKI közlése szerint Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. Arról viszont keveset tudni, hogy a kormány által felkínált lehetőséggel mennyire kívánnak élni a nyugdíjasok.

A KGI Zrt. z 1000 fős mintájából 250 fő volt valamilyen nyugdíjas. Ez a 250 fős minta csak korlátozottan alkalmas következtetések levonására, a fő tendenciák jelzésére azonban igen.

A felmérés szerint:

  • a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet,
  • 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen: 5 százalékuk kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában és mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben.
  • más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.

Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók 20 százalékos arányában. A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százaléka felsőfokú végzettségűek, 26 százalék a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.

A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont az ő nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély. Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna.

Végeredményben a potenciális munkavállalók 60 százaléka 60 és 70 év közötti. 

A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével természetesen csökken, összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni. A GKI Zrt. szerint ugyanakkor körükből több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni.