Ennyi nyugdíjat akarnak a németek!

   Vajon hol a legjobb nyugdíjasnak lenni? Ezeket a híreket a németországi minimálnyugdíjról még biztosan nem hallotta!
zaszlo-nyugdij-nyugdij-nyugdijkorhatar-nyugdijkalkulator.jpg

   „Im Jahr 2012 hat die SPD Pläne für eine Mindestrente in Höhe von 850€ vorgelegt, bis zum Jahr 2014 wurde dieses Konzept aber nicht durchgesetzt.” [1]
   „2012-ben az SPD egy 850€ összegű minimálnyugdíj tervezetet nyújtott be, ezt az elképzelést viszont 2014-ben még nem érvényesítették.”

  Sajnos azonban még mindig nem valósult meg a minimálnyugdíj Németországban és azt se lehet tudni, hogy egyáltalán meg fog-e valósulni valaha.

   Úgy gondolom, hogy azoknak a munkavállalóknak hatalmas könnyítést jelentene a minimálnyugdíj bevezetése, akiknek kevés a fizetése és emiatt nagyon csekély a nyugdíjrendszerbe való befizetésük is. Számukra egy biztos alapot nyújt előre a nyugdíjas évekre, mivel a kevesebb fizetésből a nyugdíjcélú előtakarékoskodás lehetőségei is korlátozottabbak.

   Viszont Németországban egy jóval magasabb életszínvonalért küzdenek az átlagemberek, mint hazánkban. Éppen ezért nehéz a nyugdíjasok, valamint életviteleiknek az összehasonlítása, hiszen meglátásaim szerint egy hatalmas szakadék van a két társadalom között.

   Sokkal motiválóbb azért dolgozni, hogy többet utazhassunk vagy szórakozhassunk, minthogy a létminimum értékét elérhessük. Mindemellett az előre gondoskodás lehetőségét is könnyebb előtérbe helyezni úgy, ha már az ún. garantált minimálnyugdíj biztosítva van.

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Forrás: https://www.gevestor.de: David Gerginov: Grundsicherung: Diese Kriterien für die „Mindestrente“ müssen erfüllt sein
https://www.gevestor.de/details/grundsicherung-diese-kriterien-fuer-die-mindestrente-muessen-erfuellt-sein-721300.html
(letöltés ideje: 2018. 08. 02. 20:17)
Fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Nyugdíj feszültségek!

  Nyugdíj feszültségek! Itt a legégetőbb a probléma?! 
nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_feszultseg_1.jpg
  Nyugdíj feszültségek!? Lassan egyenlőségjelet is tehetnénk a két szó közé, hiszen egy ideje már másról sem szól a nyugdíj világa mint a problémákról és a megoldások találgatásáról. 
Minden témában érzékelhető, meggátolva a gördülékeny nyugellátást. 

Az elmúlt időszakban a legtöbb nehézség véleményem szerint az alábbi témakörökben tapasztalható:

  1. Nyugdíjkorhatár- Személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy az egyre kitolódó nyugdíjkorhatár alapjaiban rengette meg az emberek időskori ellátásba "vetett hitét".
  2. Nők40- A nők40 nyugdíjkedvezmény, a korhatárhoz is kapcsolódik, de a szakértők között is egyértelmű a feszültség, hogy ez a kezdeményezés pozitív vagy negatív hatással van-e a magyar nyugdíjhelyzetre. 
  3. Ellátás összege- A nyugdíjak összegére sokan panaszkodnak, hogy ha nem tettek félre dolgozói éveikben, nagyon nehezen tudnak kijönni a kapott pénzből. Emellett a nyugdíjminimum annyira kevés, hogy az alapvető szükségleteket sem tudják belőle fedezni. 
  4. Nyugdíjas szövetkezetek- Nyugdíjba vonulás után a legtöbben nem szeretnének újra munkába állni és ahelyett, hogy a nyugellátásban részesülőket vonják vissza a munkaerőpiacra, inkább az ellátás minőségi és mennyiségi javulásán kellene dolgozni amellett, hogy a "friss" munkaerőnek teremtsék meg a megfelelő munkakörülményeket.
  5. Nyugdíjrendszer- Bizonyos szempontból a többi nyugdíjfeszültség is visszavezethető a nyugdíjrendszer problémájára. Más szempontból viszont amíg az egyes egységek nem kerülnek rendbe a teljes rendszer sem válik akadálymentessé. 

  Így mint a fogaskerekek mozgatják egymást. Ha az egyik részben nehézség merül fel, az gátolja a másik megfelelő működését is, azonban ugyan ez igaz abban az esetben is ha jól működik a rendszer, az egyes pillérei is optimálisak lesznek, illetve ha a témakörök eredményesek akkor egy kiegyensúlyozott nyugdíjrendszer hozható létre.

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Nyugdíj-területek: A veszély mindenhova elér?!

  Nem nyugodhatnak most sem a nyugdíj-témák! Mindig újabb (megoldandó) problémák fenyegetik a rendszert?! Egy terület sem lehet már kivétel?! nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_caution.png

  Sokszor híhetjük, hogy a nyugdíj-problémái, ha már nem szűnnek meg és nem is csökkennek, "legalább" a megszokott területeket érinti mint például a nyugdíjak összege, nyugdíjkorhatár megállapítása, nyugdíjrendszer elavultsága- fejlesztése vagy az időskori ellátásban részesülők megélhetése. 
  Azonban a probléma most egészen a "gyökeréig" nyúlik vissza!

  "Ugyanakkor a nyugdíjfolyósító intézetnél egy csapat úgy döntött, felveszi a harcot a magasabb bérért és a munkakörülmények javításáért. Ezért szakszervezeti alapszervezetet alakítottak. Az intézet Váci úti szocreál épületében intézik valamennyi nyugdíjas, közel hárommillió ember ügyeit" (1)

  Véleményem szerint ha a nyugdíjfolyósító szolgáltatáson belül nehézségek lépnek fel, az nagy kihatással lehet magára a nyugellátásra és közvetlen részeire is. Hiszen rendezett körülmények között várható csak rendezett ügyintézés és döntéshozatal. 

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Forrás: 
(1) napi.hu- Mi lesz a nyugdíjjal? Áll a bál a nyugdíjfolyósítónál
letöltés ideje: 2018. 07. 19 21:05
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij-nyugdijas-nyugdijfolyosito.666368.html#
fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Ne rohanjon nyugdíjba, mert súlyos pénzeket veszthet

Elképesztő aránytalanságok vannak mostanában a frissen megállapított nyugdíjaknál – hívta fel a figyelmet Simonovits András nyugdíjszakértő nemrégiben. Arról beszélgettünk vele, hogyan érdemes kalkulálni a nyugdíjba vonulás időpontját.

Bónusz

Aki a nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozik, több szempontból is jobban járhat. Egyrészt azzal, hogy a nyugdíjnál minden bizonnyal magasabb keresetét kaphatja. Másrészt azzal, hogy minden egyes rádolgozott évvel nőhet a nyugdíja.

Persze lehet úgy is gondolkodni, hogy ha elmegyünk nyugdíjba, amint lehet, és mellette tovább dolgozunk, akkor egyszerre kapunk nyugdíjat és fizetést, ami biztosan több, mint ha csak fizetést kapnánk. Viszont amikor már nem dolgozunk tovább, a nyugdíjunk ebben az esetben kevesebb lesz, mintha rádolgoztunk volna. A nagy kérdés, amit senki nem tud, hogy mennyi időnk lesz még nyugdíjban.

De nézzük, miért érheti meg mostanában nyugdíj helyett tovább dolgozni. Röviden: a nyugdíjszámítás miatt. Mert nem az utolsó évi vagy utolsó x évi nettó kereset számít a nyugdíj megállapításánál, hanem az összes elért kereset, ráadásul valorizálva.

Mi az a valorizáció?

Azt jelenti, hogy mai szintre hozzák fel az életpálya során elért nettó átlagkeresetet. A nyugdíjat a valorizált kereset alapján állapítják meg, a nyugdíjszorzó alkalmazásával.

Mostanában különösen nagy a jelentősége a valorizációnak: a KSH adatai szerint tavalyelőtt 7,8 százalékkal, tavaly 12,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten, és az idei évre is 9-10 százalékos lehet a növekedés. Miközben korábban volt olyan év is (például 2012-ben), amikor alig több mint 2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek.

Két év ennyi pluszt jelenthet

Mit jelent ez valorizációs szorzóra lefordítva? Vegyünk egy 1953-as születésű egyént, aki 2016-ban mehetett el korbetöltött nyugdíjba. Ebben az évben a valorizációs szorzója még csak 172 volt, tavaly már majdnem 186, idén pedig kis híján 210.

A másik ösztönző az lehet, hogy ha tovább dolgozunk, évente 2 százalékkal emelkedik a nyugdíjszorzónk. Negyven év munkaviszony esetén 80 százalékos a szorzó. Két év ráhúzással már 84 százalék.

Hands of elderly person on a computer keyboard
Fotó:Hans Veil / Picture Alliance / AFP

Nyertesek és vesztesek

Visszatérve a példánkhoz, vegyünk mondjuk százezer forintot – tegyük fel, hogy ennyi volt az életpálya során elért nettó átlagkereset.

  • Ha 2016-ban ment nyugdíjba, akkor valorizálva 172 ezer forintról indult, és a 80 százalékos nyugdíjszorzó mellett 137 600 forint lehet az ellátása.
  • Egy évvel később 186 ezer lett volna neki a valorizált nettó, és a 82 százalékos nyugdíjszorzó mellett 152 520 forint lett volna a kezdő nyugdíja.
  • Amennyiben pedig az idei évre halasztotta volna a nyugdíjazását, 176 400 forintot kaphatott volna meg. Majdnem 40 ezer forinttal, kis híján 30 százalékkal többet, mint két éve.

És azzal nem is számoltunk, hogy az életpálya során elért átlagos nettó keresete is nőhetett a két év alatt.

A nők 40-esek kifejezett vesztesek innen nézve. Simonovits szerint aki 2016-ban nyugdíjba ment ahelyett, hogy még három évet rádolgozott volna, az 37 százalékos bónuszról mondott le.

De van ennél extrémebb példa is.

  • Ha egy férfi nyolc évvel a korhatár után, 2016-ban ment nyugdíjba, X forint kezdő ellátást kapott.
  • Ha elment volna a korhatár betöltésekor (62 év), akkor 50 százalékkal kevesebb lett volna a nyugdíja.
  • Ha csak tavaly nyugdíjaztatta volna magát, akkor már X+10 százalékot kaphatott volna indulásnak,
  • az idén pedig elérte volna az X+20 százalékot is.

Vagyis hihetetlen különbségeket tesz a rendszer.

Ekkora differencia nem indokolt a nyugdíjszakértő szerint.

A nyugdíjnövelés is pitypang ehhez képest

A legtöbb ember nem tudja, hogy a késleltetéssel az új nyugdíjak követik a bérek növekedését. Vagyis ha valaki betölti a nyugdíjkorhatárt, de nem megy el rögtön nyugdíjba, kvázi „bónuszt” kaphat.

És ez a bónusz annál is több, mint amennyit a nyugdíj melletti munkával el lehet érni.

Hiszen az csak évi 0,5 százalékos nyugdíjnövelést jelent a kereset után. Nem beszélve arról, hogy aki már nyugdíjban van, annak a kezdő nyugdíja nem a bérek növekedését követi, hanem csak a tervezett infláció mértékével nő. Márpedig az infláció az utóbbi években elég alacsony volt, így a már megállapított nyugdíjak alig nőttek, kevesebb mint 2 százalékkal. Vagyis

az éves nyugdíjemelés nem képes ellensúlyozni azok hátrányát, akik nem dolgoztak tovább.

Legyen szó akár a nők 40-ről, akár a korhatárt betöltött nyugdíjakról, Simonovits András szerint az államnak kötelessége lenne jól elmagyarázni, hogyan működik a nyugdíjrendszer. Különösen azért, mert az égető munkaerőhiányt is részben a nyugdíjasok visszacsábításával orvosolnák. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem kellene őket visszacsábítani, hanem eleve tovább dolgoznának, ha tudnak. Például azért, mert a kereset több, mint a nyugdíj, és még a kezdőnyugdíjuk is magasabb lehet.

Kiemelt kép: Thinkstock


Elképesztő nyugdíj számok?! Merre a jó irány?!

  Nyugdíjba vonulás? Kibírható lenne?! Jó irányt tartunk?! Elképesztő számok, de mit bizonyítanak?!

nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_remhir_1.jpg

 "Az érintettek döntő többsége (93 százalék) a nyugdíjkorhatár elérésével lett öregségi nyugdíjas, számuk az előző év elejéhez képest több mint 31 ezerrel nőtt. A KSH megjegyzi ugyanakkor, hogy azon nőknek a száma, akik a 40 éves jogosultsági időt elérve éltek a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségével, 2017 januárjára az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékkal nőtt - azután, hogy az előző két évben két számjegyű ugrást lehetett látni. A nők 40-nel nyugdíjba vonulók száma 2017-ben 142 ezer volt." (1)

  Jelenleg tehát bár főként a nyugdíjkorhatár elérése után részesülnek időskori ellátásban, mégis évről-évre egyre jelentősebb a NŐK40 programban érintettek aránya is. Így összességében is nőtt a nyugdíjasok száma. 
  Ezekhez mérten, az erre elkülönített összegeknek is emelkedniük kell, hogy biztosítani tudják a meghatározott, elvárható feltételeket.

  Ennek a megléte garantálná, hogy hiába mutatnak a nyugdíjba vonulási számok növekvő tendenciát jelenleg, mégse érezze senki kibírhatatlannak a nyugellátás folyamatát, jó irányba haladhasson a folyamat. 
  Illetve a megoldást ne a nyugdíjkorhatár végeláthatatlan emelésével próbálják kiküszöbölni, hiszen azzal semmiképp sem lehet a "kiadásokat" csökkenteni véleményem szerint.

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

 Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Forrás:
1: napi.hu- Mennyit ér a magyar nyugdíj?- Fontos számok érkeztek
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mennyit_er_a_magyar_nyugdij_fontos_szamok_erkeztek.665722.html
letöltés ideje: 2018. 07. 16 18:10
fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Magasabb nyugdíj = hosszabb élet?

  Vajon Ön tovább fog élni, ha több a nyugdíja, mint az átlagembereknek? És mikor számíthat hosszabb életre: ha korábban, vagy ha később megy el nyugdíjba?
money-2724241_640.jpg  2015-ös adatok alapján készült el idén egy tanulmány, mely különböző modellek alapján vizsgálta az imént felvetett kérdéseket. Az értekezést olvasva az alábbiakkal szembesülhettünk:

  „Az öregségi nyugdíjasok halandóságának modellezése rugalmas parametrikus arányos és nem arányos túlélési modellekkel azt mutatta, hogy az alacsony jövedelműek halandósága 2,11-szer magasabb, mint a magas jövedelműeké. A nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjazottak halandósága 23 százalékkal volt alacsonyabb, mint a nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjazottaké.” [1]

  A saját véleményem is az, hogy a jövedelem nagysága szoros összefüggésben áll a mulandósággal. Ugyanis a jó kereset létbiztonságot és megnyugvást ad. Ez pedig egy rendkívül fontos szerepet tölt be ahhoz, hogy egy minőségi életet éljünk meg.

  A nyugdíjkorhatár és a halandóság közötti kapcsolatot vizsgálva az alábbiak jutottak eszembe: Akik idő előtt vonulnak nyugdíjba, azoknál hamarabb jön el az az érzés, hogy céljait és feladatait betöltötte. Emiatt lelkileg összeroppannak ellenben azokkal, akik tovább dolgoznak. Számukra számos feladat- és problémamegoldás van jelen még az életükben, ami hajtja őket előre. Viszont ennek is lehet hátránya az, mikor a munkavállaló túlhajszolja magát, és ez jelent számára betegségeket.

  Ha tehát hosszú életet szeretnénk megélni, akkor érdemes a tanulmány kimutatott eredményeit szem előtt tartani.

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Forrás: 
[1]  KSH.hu: Marosi Judit – Molnár D. László: Öregségi nyugdíjasok halandósága 2015-ben
https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2018/2018_01/2018_01_005.pdf
(letöltés ideje: 2018.07.12 13:42)

fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Belerokkannak, míg elérik a nyugdíjt

A 62 éves József vízhálózat karbantartóként dolgozik, fizikailag és idegileg is nehezen bírja a munkát, 3-4 óra után elfárad. István 59 éves, de a kőműveskedés mellett még egy 8 hektáros szőlőföldet is művel, pedig már a traktorba is nehezen mászik fel. Zoltán postáként dolgozik 56 évesen, egész nap kinn teker az utcán, a hideg miatt sokszor megbetegszik.

Egy nem rég készült OECD-tanulmány szerint már a 65 éves nyugdíjkorhatár sem elegendő ahhoz, hogy az egyre elöregedő társadalmat a fiatalkorú, dolgozó nemzedék eltartsa. Magyarországon 72 éves korig kellene dolgozni. Csakhogy már a nyugdíjkorhatár 60-ról 65-re való emelése is sok, különösen azoknak, akik fizikai munkát végeznek még 60 környékén is.

,A nyugdíjkorhatár emelése nagyon rosszul érinti a nehéz fizikai munkát végzőket. Ráadásul nagyon rugalmatlan ez a korhatár, mert nem lehet lemondani a nyugdíj egy részéről sem azért cserébe, hogy hamarabb menjen valaki nyugdíjba

– magyarázza Dezse Tivadar, nyugdíjjogi szakértő.

Más országokban van arra példa, hogy a nyugdíj egy részének lemondásával hamarabb el lehet menni nyugdíjba, ez a csökkentett nyugdíj intézménye.

55-60 évesen nem csak sokkal fárasztóbb a fizikai munka, de az egyre gyakoribb betegségek, műtétek is megnehezítik. A legtöbb magyar embernek nincs annyi tartaléka, hogy az utolsó néhány nehéz évet munka nélkül töltse. De ha még el is éri valaki a nyudíjkorhatárt, akkor sem nyugodhat meg, mert szinte biztos, hogy a nyudíja nem lesz arra elég, hogy meg is éljen belőle, tehát 65 éves kora után is dolgozni fog. Hogy bírni fogják-e? Muszáj lesz.

Egy kis településen futunk bele egy éppen a munkának neki látó vízműves csapatba, őket kérdezzük meg, hogy van-e közöttük olyan, aki 55 éves kor fölött van. Átirányítanak minket a másik telephelyre, de előtte még elmondják, hogy ők 50-hez közel is nehezen bírják már a fizikai munkát. Az egyik 49 éves férfinak szívrohama is volt nem rég, ezért őt próbálják kímélni a többiek.

“Ez egy nagyon rossz rendelet volt az állambácsitól, hogy 65 éves korig dolgozni kell, én még csak a 62. évemben vagyok, de nagyon sok ez már.” / Fotó: Hajdú D. András

Átmegyünk a nem messze lévő vízműhöz, ahol kis szólongatás után megjelenik József (nevét kérésére megváltoztattuk), aki vízhálózat karbantartóként dolgozik 62 évesen. Amikor megkérdezzük tőle, hogy bírja a munkát, azt feleli, hogy csak nézzünk rá, miközben széttárja a kerti szerszámok miatt feltört, kisebesedett tenyereit.

József három településért felügyel, a vízműnél mindent ő tart rendben, szerel, fest, karban tart, lemászik az aknába, földet pakol, ha csőtörés van, akkor ás. De ha a három település egyikén valamilyen külső munkálat van, akkor is ott kell segédkeznie és pont úgy dolgoznia, mint a 30 éves társainak.

„Itt ilyen nincs, hogy kímélik az idősöket. Itt vagy elmegy betegállományba, mert nem tud dolgozni, vagy ha itt van, akkor mindent kell csinálnia” – mondja.

József szintén 62 éves munkatársa most betegállományban van, koszorúér műtétje volt, ezért a férfi most két ember helyett dolgozik.

A fizikai megterhelés nem minden, József minden nap reggel 7-től délután fél 4-ig dolgozik, de valójában a munkaideje ekkor még nem ér véget, mert 16 órától 22 óráig ügyeletes. Rendszeresen jár be hétvégén és ünnepnapokon is dolgozni, de az is többször előfordult, hogy hajnali fél kettőkor kapott sms-t, hogy menjen ki a vízműhöz. Mindezt 140 ezer forintért, ami most csak azért ennyi, mert a kollégáját is helyettesíti, egyébként 120 ezer forintot kap készhez.

Ez egy nagyon rossz rendelet volt az állambácsitól, hogy 65 éves korig dolgozni kell, én még csak a 62. évemben vagyok, de nagyon sok ez már. Az ember 3-4 óra alatt úgy el tud fáradni, hogy szinte hihetetlen

– meséli József.

Az összes munka közül az ásás, az iszapos föld cipelése a legfárasztóbb. József szerint az pár óra alatt kivesz annyit az emberből, hogy 24 óra sem elég kipihenni.

Annak ellenére, hogy József a szakmájában dolgozik, már többször megfordult a fejében, hogy keres másik munkát, de ez ennyi idős fejjel már nem olyan egyszerű, mert a munkáltatók nem szívesen alkalmazzák őket a koruk miatt, ráadásul irodai munkára nem is igen vesznek fel olyat, aki csak a fizikai munkához ért.

Amikor József betöltötte a 60. életévét, úgy érezte, hogy még egész jól bírja, de ahogy teltek az évek, úgy lett egyre nehezebb. József világ életében fizikai munkásként dolgozott, de szerinte ezt maximum 60 éves korig lehet bírni, mert addigra az ember teljesen kimerül.

József arra a kérdésre csak nevet, hogy tudja-e mikor mehet nyugdíjba: hogyne tudná. Negyvenhét ledolgozott év áll mögötte, és mivel 1956 előtt született, ezért 64,5 évesen mehet nyugdíjba. Csakhogy a férfi egyáltalán nem biztos benne, hogy képes lesz végigdolgozni a maradék éveket, pedig dolgos ember, sosem szeretett egy helyben ülni, de ez már neki is sok.

Mégsem mondhatja azt a munkáltatójának, hogy holnaptól nem jön be dolgozni, hogy a maradék két és fél évét inkább pihenéssel tölti, mert nincs annyi tartaléka, amiből a nyugdíjig megélhetne. Van két huszonéves fia, akiknek még segíteni akar elindulni az életben, tehát miattuk muszáj lesz dolgoznia.

Az ember szeretné úgy nyugodtan befejezni a dolgokat, hogy ha most tényleg elmennék holnap nyugdíjba, akkor legyen annyi tartalék, amiből megélünk, de sajnos itt én nem keresek annyit

– mondja legyintve.

A szakértő gyakran találkozik olyan esetekkel, amikor már valaki nem bírja tovább a megterhelő munkát, de még több éve van a nyugdíjig. Csak az olyan fizikai munkánál jár a korkedvezmény, amelyek ártalmasak az egészségre. Ilyen tipikusan a föld alatt, meleg üzemben vagy a villamosenergia-ipatban végzett bizonyos munkakörök. Például egy 20 éve szakmában lévő férfi röntgen orvos négy évvel korábban mehet nyugdíjba. Minden más, ami nem ebbe a kategóriába esik, 65-ös korhatárral bír.

A szakértőt nem rég kereste meg egy 60 éves pék azzal, hogy nem bírja tovább fizikailag a munkát: a nehéz kenyereket cipelni, dagasztani a tésztát a 40 fokban. Mivel semmilyen korkedvezmény nincs, ezért a szakértő igyekezett egy kiskaput találni. A pék gerince, izületei is alátámasztották azt, hogy nem bír tovább dolgozni, ezért rokkant ellátást állapítottak meg nála. Csakhogy ezt a papírt nem kaphatja meg akárki, például egy egyszerű cukorbetegséggel nem lehet hamarabb befejezni a munkát, komoly érrendszeri vagy vázszerkezeti betegségben kell szenvedni. Ráadásul hiába keresett a munkájával valaki jól, a rokkant ellátás minden esetben maximum körülbelül 150 ezer forint lehet. A szakértő szerint ma ez az egyetlen módja annak, ha valaki menekülni akar 60 körül a munka világából.

Egy fejér megyei kis faluba, Válra menet futunk bele az út szélén Istvánba, aki kicsit nehézkesen mászik vissza a traktorjába, ami egyben egy örökbe fogadott kutya lakosztálya is. Mikor elmondjuk, hogy mért jöttünk, ő is rögtön panaszkodni kezd, hogy még csak 59 éves, de nehezen megy már a munka. Kőművesként dolgozik, ahol gyakran kell nehéz dolgokat megemelnie vagy felmászni valahova, emellett még bérszántást is végez egy 8 hektáros szőlőföldön, amit István csak rabszolga munkának hív.

István kutyájával a traktorban. / Fotó: Hajdú D. András

Tudja mennyi munka van azzal? Nézze meg, hogy néznek ki a kezeim

– mondja, miközben felénk nyújtja a több helyen felrepedezett, sebes kezeit.

A munka ilyenkor már nem csak a kor miatt annyira megterhelő, Istvánnak nem rég egy sérv műtétje is volt, ezért sem mozog már olyan fiatalosan.

István olyan messzinek érzi a nyugdíjat, hogy nem is számolja, pedig még 6 éve biztosan hátra van. Szerinte még a nyugdíj mellett is kénytelen lesz dolgozni, mert nem fogja tudni fenntartani magát belőle, holott 9 éves kora óta dolgozik, igaz akkor még csak nyári munkában.

Egy másik településen botlunk bele Zoltánba, az 56 éves postásba, aki biciklivel hordja ki a leveleket a nagy melegben. Az ő munkájáról nem gondolnánk rögtön, hogy megterhelő lehet, hiszen csak tekerni kell, de a dimbes-dombos vidéken sokszor a 40 fokban vagy a mínusz 10-ben ez egyáltalán nem olyan könnyű.

Fizikailag eléggé megterhelő egész nap tekerni, ráadásul itt emelkedők is vannak. Amikor időjárás változás van, akkor meg gyengébb az ember és akkor már a leejtőn se akar menni

– mondja nevetve.

Zoltán szinte egész nap kinn van az utcán, reggel 7-től hordja a leveleket. A bicikli a levelek és szórólapok súlya miatt nem könnyű, ezért az egyenlőtlen, kátyús járdán is nagyon kell figyelni, nehogy felboruljon.

Amikor megmondjuk neki, hogy mennyi most a nyugdíjkorhatár, akkor kicsit ijedten, meglepődve kérdez vissza, hogy valóban annyi-e. Fogalma sincs, hogy bírni fogja-e ezt a munkát még 9 évig, attól tart, hogy hirtelen jön majd az öregedés.

A fizikai munkát végzők általában nem 60 éves korukra kezdik el nyögni a ledolgozott évek számát, már az ötvenhez közel is jelentkeznek a bajok, amik később csak rosszabbodnak és ellehetetlenítik a munkát.

Beke Gábor még csak 49 éves, de éppen ezért hagyta ott a pék szakmát, mert a több mint 20 év alatt, amit pékségben töltött, teljesen leamortizálódott. Ennyi idő alatt tönkre ment a dereka, a vállában meszesedés alakult ki és már csak térdvédő pánttal tud dolgozni, mert az is annyira szétment. Szerinte ezt 65 éves korig lehetetlen csinálni. Most egy boltban eladóként dolgozik, ahol csak eladja a kenyeret, de nem ő gyúrja meg a tésztát.


Mindenkit érintő nyugdíj-hiba?! Ön hol keresné?!

  Ez lehet a nyugdíj alapvető hibája?! Ön is itt keresné?! Megoldható vagy már-már végzetes?! Beszéljünk róla!
nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_milesz.jpg

 "A mainál rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert kellene kidolgozni - állítják egybehangzóan több kutatóműhely munkatársai. Van, aki ennek fejében megszüntetné a Nők 40 lehetőséget, olyan elemző pedig nincs, aki a férfiakra történő kiterjesztése mellett érvelne. Még 20 évig egyensúlyban lehet a nyugdíjkassza, de a 40 év alatti korosztály már kevesebb pénzre számíthat nyugdíjas éveiben." (1)

  Véleményem szerint, az alapvető hiba mikor a nyugdíjról beszélünk, hogy nemek szerint nagy a megkülönböztetés. Ugyanazon feltételek mellett mégis mások a nőkre és a férfiakra vonatkozó szabályok. Hiszen ha egy édesapa marad otthon a gyermekével (ami manapság egyre gyakoribb) Őt nem illeti meg a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás, hacsak be nem tölti a megállapított korhatárt. 

  Az, hogy a NŐK40 program pozitív-e vagy negatív kimenetelű inkább, az egy bonyolult kérdéskör, hiszen, sokaknak segítség, mások a negatív oldalát látják, pl. megnövekedtek ezáltal a kassza kiadásai. Viszont, az erre fordított összegeket ígyis- úgyis az érintetteknek kell kifizetni csak pár évvel később. 

  Mindemellett, a felosztó- kirovó rendszer merevsége sem teszi egyszerűvé a nyugellátás folyamatát.  Amíg egy korszerűsítésen, tényeken, vizsgálatokon és tapasztalatokon alapuló változáson át nem esik, ezt a problémát nem lehet kiküszöbölni. 
Ez vezethet el egyrészről ahhoz a folyamathoz, melynek a végén néhány év múlva a jelenleginél is kevesebb nyugellátási összegre számíthatnak az érintettek. 

  Szerintem a nyugdíj alapvető hibáját azonban nagyon nehéz egy konkrét dologban összefoglalni, hiszen egy komplikált, szerteágazó területről beszélünk, melynek az egyes részfolyamataiban kellene beavatkozni ahhoz, hogy a probléma gyökere megtalálható és megoldható legyen.  

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

 

Forrás:
(1):nepszava.hu- Pácban a nyugdíj előtti férfiak
letöltés ideje: 2018. 07. 04. 00:13
http://nepszava.hu/1114968_pacban-a-nyugdij-elotti-ferfiak
fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!