Infláció feletti nyugdíjemelés jöhet az oroszoknál

A nyugdíjak jövőre 7 százalékkal nőnek majd, 4,3 százalékos infláció mellett, 2020 után pedig a növekedésük meg fogja haladni a 6 százalékot, mintegy 4 százalékos éves infláció mellett, jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter, első miniszterelnök-helyettes szerdán a moszkvai parlament alsóházában.

A tárcavezető szerint a kormány a jelenlegi elnöki periódus első éveiben úgy megnöveli az utalásokat a költségvetésből a nyugdíjalapba, hogy a havi átlagnyugdíj évenként ezer rubellel (jelenlegi árfolyamon mintegy 4320 forinttal) emelkedjen, és így elérjék a 2024-re a célként kitűzött 20 ezer rubeles (86,4 ezer forintos) átlagot. Az orosz átlagnyugdíj jelenleg 14 144 rubel (mintegy 61 ezer forint.)

Oroszországban általános elégedetlenséget szült, hogy szeptember végén a parlament elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében a nőknél fokozatosan 55-ről 60 évre, a férfiaknál pedig 60-ról 65 évre emelik fel a nyugdíjkorhatárt. A kormány azt állította, hogy az ebből keletkező többletbevételeket nyugdíjemelésre fogja fordítani.

Oroszországban (illetve még a Szovjetunióban) 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. Sokakban a reformmal kapcsolatban az keltett felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál egyes régiókban eléri a jelenlegi várható élettartam határát, de a lakosság ragaszkodik a korábban elért szociális vívmányok megtartásához is.


Ezek a legborzalmasabb nyugdíj tények!

   Ön hallotta már ezeket az aktuális, megdöbbentő nyugdíj híreket? Mindannyiunkat érintő információkat talál az alábbi cikkünkben…

allatok-nyugdij-nyugdij-nyugdijkorhatar-nyugdijkalkulator.jpg

   Az alábbi cikkben összegyűjtöttük a legaktuálisabb nyugdíj híreket, melyek meglehetősen bosszantóak a lakosság számára.

   1. A nyugdíjkorhatár emelkedése
   „A lenti ábrából kiderül, hogy Magyarországon az alapnak vett 65 éves szintről nagyjából 7 évvel, tehát 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon.” [1]

   Amint azt már egy korábbi cikkünkben megírtuk, a közeljövőben lényeges nyugdíjkorhatár emelkedésre számíthatunk. A tény magáért beszél, miszerint a kérdőívünkben megkérdezettek nagy része ezen intézkedés ellen van.

   2. A nyugdíjkorrekció elmaradása
   „Vagyis az áremelkedés nem haladta meg az év eleji nyugdíjemelés mértékét, így kompenzációra sincs szükség.” [2]

   Szintén egy kevésbé örömteli hír a nyugdíjasok számára, hogy idén elmarad a nyugdíjkorrekció. Talán valamilyen szinten javít a helyzeten az a tény, hogy a nyugdíjprémiumra viszont számíthat a nyugdíjas lakosság.

   3. Az előtakarékoskodás elhanyagolása
   „Jelenleg tehát sokkal fontosabb az öngondoskodás, mint a korábbi évtizedekben, hiszen egyes becslések szerint az aktív munkavállaló felének jóval kevesebb lesz a valós nyugdíja, mint amennyire most számít.” [2]

   Sajnos az előtakarékoskodás népszerűsége is a legborzalmasabb nyugdíj hírek listájába tartozik. A nyugdíjas évekre viszont gondolnunk kell, hiszen az előrejelzések szerint a későbbiekben még nehezebb lesz a megélhetésünk, mint a mai nyugdíjasoknak.

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Források: 
[1] portfolio.hu- Argyelán Ágnes: 7 évvel emelkedhet Magyarországon a nyugdíjkorhatár, ha így csökken a munkaerő
letöltés ideje: 2018.09.13 20:22
https://www.portfolio.hu/befektetes/nyugdij/7-evvel-emelkedhet-magyarorszagon-a-nyugdijkorhatar-ha-igy-csokken-a-munkaero.287718.html
[2] penzcentrum.hu- Rossz hírt kaptak a nyugdíjasok: hiába várják a plusz pénzt idén ősszel
letöltés ideje: 2018.10.08 23:44
https://www.penzcentrum.hu/nyugdij/rossz-hirt-kaptak-a-nyugdijasok-hiaba-varjak-a-plusz-penzt-iden-osszel.1070090.html
[3] penzcentrum.hu- Érik a nyugdíjkatasztrófa: anyagi összeomlás vár az idősekre
letöltés ideje: 2018.10.08 23:29
https://www.penzcentrum.hu/nyugdij/erik-a-nyugdijkatasztrofa-anyagi-osszeomlas-var-az-idosekre.1069258.html
foto:pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Ennyire borzasztó a nyugdíjhelyzetünk?

   Fontos, hogy foglalkozzunk a nyugdíj-előtakarékoskodás bármely formájával vagy hagyatkozhatunk az állami nyugdíjra? Mit mutatnak a visszajelzések, mire számít a lakosság? Az alábbi cikkünkből kiderül…

visszajelzes-nyugdij-nyugdij-nyugdijkorhatar-nyugdijkalkulator.jpg

   Egy aktuális kutatás szerint a lakosság közel 80%-a gondolkodik úgy, hogy szükséges a nyugdíj-előtakarékoskodás fogalmát előtérbe helyezni. Számukra az állami nyugdíjrendszer jelenlegi állása szerint nem ad elég biztonságot a jövőre vonatkozóan. [1]

   Most pedig szeretnénk prezentálni az Önök álláspontját a témával kapcsolatban. Az alábbi diagramon látható a múlthéten indított nem reprezentatív közvélemény kutatásunk eredménye arról, hogy melyik nyugdíj-előtakarékossági forma a legjobb:

   A kutatás eredményével ellentétben (78%)[1] a válaszadók csupán 55%-a választott nyugdíj-előtakarékossági formát, ami lényegesen nagy különbözetet mutat.  

   A grafikont tovább elemezve megállapíthatjuk, hogy az Önkéntes Nyugdíjpénztár kapott a legtöbb szavazatot (35,3%), ami érthető, mivel manapság ez a legnépszerűbb előtakarékoskodási forma. 

   Következőként 22,7%-os válaszadási aránnyal az állami nyugdíj található, a válaszadók közül ennyien bíznak továbbra is az állami nyugdíj stabilitásában. Itt érdemes megjegyezni azt az érdekességet, hogy az említett kutatásban a megkérdezettek 71%-a szerint a nyugdíjrendszer össze fog omlani a közeljövőben. [1]

   A kitöltők 22,3%-a érzi úgy, hogy minden előtakarékossági formáról és az állami nyugdíjról is felesleges gondolkodni, hiszen úgy sem érik el a nyugdíj-korhatárt. 

   A diagram végén található a másik két nyugdíj-előtakarékossági forma, elsőként a nyugdíj-előtakarékossági számla. Erre az alternatívára 10,7%-os arányban, míg a nyugdíjbiztosításra csupán 9%-os arányban érkezett szavazat.

   Összességében megállapítható, hogy nagyon megoszlottak a vélemények a témával kapcsolatban. 

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


 

Forrás: 
[1] portfolio.hu- A magyarok több mint kétharmada szerint összedől az állami nyugdíjrendszer

letöltés ideje: 2018.09.26 15:52
https://www.portfolio.hu/befektetes/ongondoskodas/a-magyarok-tobb-mint-ketharmada-szerint-osszedol-az-allami-nyugdijrendszer.298754.html
foto:pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Nyugdíj: „Hatalmasat hibáztam!”

  A legnagyobb hiba, amit elkövethet a nyugdíjával szemben?! Ami valójában Önmaga ellen szól?! Tényleg ezen múlna az egész?!nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_hiba.jpg  Ön gondolkozott már azon, hogy ha nem az utolsó pillanatban jut eszébe, mennyivel jobban élhetne? Hogy a legtöbb nyugdíjjal kapcsolatos problémát hírből sem kellene ismernie? Ha újrakezdhetné, mit tenne másképp? Környezetében mindenkit nyomaszt a nyugdíj kérdésköre? Ajánlana valamit a még aktív dolgozó társainak, amit Önnek senki sem mondott el anno? Mégis mi lehet a megoldás?!

  Véleményem szerint, most sokaknak tudunk azzal segíteni, ha egy egyszerűen végig vesszük, hogy hogyan lehet hatékony a nyugdíjra való előkészülés.

  1. Az első és legfontosabb az időzítés. Javasolt már munkába álláskor elvégezni egy tájékoztató jellegű kalkulációt a nyugdíjra illetően.
  2. Ha a kalkuláció eredményét csak félig is komolyan veszi valaki, elkezdhet tartalékolni, ezáltal már biztosabb alappal rendelkezhet.
  3. Olvasson utána! Ha csak érdeklődés szintjén szeretne foglalkozni a témával, számos hasznos írást talál.
  4. Kérheti nyugdíj- tanácsadó segítségét, konzultálhat, választ kaphat szakmai oldalról minden kérdésére.

  A lehető legrosszabb döntés viszont a "nemtörődömség", mikor semmilyen beleszólása nem lehet a nyugdíj- összeg alakulásába, hiszen előre gondolkodás nélkül nem tudunk Önmagunkon segíteni, ezzel ronthatjuk el az ellátásra való felkészülést. Ellehetetlenítve magunkat a gondtalan, egyszerű pihentető évektől.

  Ha valaki, időben, könnyen kaphat tájékoztatást arról, miként tehetné élhetőbbé az időskort, hogyan szólhat bele a nyugdíja alakulásába, élnie kell a lehetőségekkel, hiszen nem csak személy szerint engem érintene rosszul a mindennapi gondolat, hogy bár tehettem volna ellene, " nyugdíj terén mégis hatalmasat hibáztam!"

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita 

 

 

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!



 foto:pixabay.com

 

 

 

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Itt a kegyetlen vége a nyugdíjnak?

   Tényleg ennyire borzalmas jövő vár ránk? Valóban össze fog omlani a nyugdíjrendszerünk? A jövő „nyugdíjasai” már nem számíthatnak semmiféle nyugdíjra?
ketsegbeeses-nyugdij-nyugdij-nyugdijkorhatar-nyugdijkalkulator.jpg

   Egy aktuális kutatás eredménye szerint a harminc év feletti,  de még nem nyugdíjas magyar emberek így vélekednek a jövőre vonatkozóan a nyugdíjrendszerről: [1]

    „A válaszadók 78%-a úgy véli, hogy fontos, hogy félre tudjanak tenni nyugdíjas éveikre. A válaszadók 71%-a arra számít, hogy nyugdíjas éveikre már összedől az állami nyugdíjrendszer.” [1]

   A számadatok azt mutatják, hogy a lakosság nagy része már egyáltalán nem reménykedik az állami nyugdíjba, helyette saját nyugdíjcélú megtakarítási formát választott, ezzel gondolva a későbbi évekre.  

   Vajon Ön is így vélekedik erről? Válaszoljon a következő kérdésünkre!

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!


Forrás: 
[1] portfolio.hu- A magyarok több mint kétharmada szerint összedől az állami nyugdíjrendszer
letöltés ideje: 2018.09.26 15:52
https://www.portfolio.hu/befektetes/ongondoskodas/a-magyarok-tobb-mint-ketharmada-szerint-osszedol-az-allami-nyugdijrendszer.298754.html
Fotó: pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


Szívük szerint 57 évesen nyugdíjba vonulnának a magyarok

A Népszava cikke szerint ellentmondásos kép bontakozik ki egy friss kutatásból a lakosság nyugdíjas évekről való gondolkodásáról: bár a többség komolyan tart anyagi helyzete romlásától, egyre kevesebben tesznek félre nyugdíjcélra. Az anyagi – például a lakásfenntartással kapcsolatos problémákat – nyugdíjkorhatáron túli munkavállalással tervezik majd megoldani, miközben szívük szerint már 57 évesen nyugdíjba vonulnának.

A 30-59 éves korosztályban negyedik alkalommal végzett kutatás eredményeiről Kuruc Péter, a K&H biztosító életbiztosításokért felelős vezetője beszélt a lapnak. Mint mondta: a korábbi évekhez képest – saját bevallása szerint – többeknek van most megtakarítása, ám így az átlagosan félretett összeg is kisebb. Míg 2 éve a megtakarítással rendelkezőknek átlagosan 2,3 millió forintjuk volt, addig most csak 1,8 millió forintra rúg az összeg. A válaszolók harmadának csak kevesebb mint félmillió forintos megtakarítása van, 42 százalékuk pedig csupán egyetlen hónapot tudna kihúzni fizetés nélkül a tartalékaiból.

Nem invesztálunk az egészségünkbe

A felmérés során megkérdezettek csupán 20 százaléka tett már félre a nyugdíjas éveire: átlagosan 364 ezer forintot. Harmaduknak viszont semmilyen megtakarítása nincs. Holott csupán minden ötödik megkérdezett gondolja úgy, hogy meg tud majd élni az állami nyugdíjból, tízből nyolcan pedig úgy vélik: az állami juttatás mellett szükség van az öngondoskodás mielőbbi megkezdésére is.

A K&H felmérése során ezért azt is megvizsgálták: mit tesz a mai 30-59 éves korosztály egészsége megőrzése érdekében. Több mint kétharmaduk nem megy táppénzre, inkább betegen is dolgozik, felük nem jár rendszeresen szűrővizsgálatokra és nem is sportol semmit. Ennek ellenére a megkérdezettek csaknem fele úgy gondolja, jobb egészségügyi állapotnak örvend majd idősebb korában, mint egy átlag nyugdíjas.

Kép: 24.hu/Berecz Valter


Éles kettősség: Így osztódik a magyar nyugdíjtársadalom?!

  A korrekció minden évben kiemelt szerepet kap a nyugdíjhírek között. Idén azonban kedvezőtlen nyilatkozat került napvilágra. Önöket kérdeztük, hogy ennek milyen hatására számítanak. Íme a meglepő eredmények!
nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_premiumok1.jpg
   Ahogyan korábbi cikkünkben megírtuk, idén nem számíthatnak a nyugdíjasok annyi korrekcióra mint tavaly, hiszen az áremelések nem haladták meg a nyugdíjemelést. 
  Ez azt vonja magával, hogy nem kapnak annyi plusz kiegészítést sem az érintettek. 
Kíváncsiak voltunk, hogy mindez hogyan érinti Önöket. Kérdésünkre, a nem reprezentatív felmérésünk során, az alábbi válaszok érkeztek. 

nyugdij_nyugdij_nyugdijkorhatar_nyugdijkalkulator_premiumoki_1.jpg 
  Igazán meglepő eredmény érkezett, hiszen a válaszadók majdnem felét nem foglalkoztatja a nyugdíj-kiegészítés ezen témaköre igazán! 
  Ettől kicsivel kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy elég rosszul érinti majd a változás. 
  És mindössze 8,9% százalék gondolja úgy, hogy ha adnak de keveset, még mindig jobb mintha nem adnának semmit. 

  Véleményem szerint ez a jelenlegi álláspont számos kérdést felvet. Hiszen egy kis részt leszámítva, majdnem fele- fele arányban vannak akiknek ez nehézséget okoz és akiket nem érdekel. 
  A felvetés adja a kettősséget, vagy alapból érzékelhető eltérés a nyugdíj- témák között? Az időskori ellátásban részesülőknél éles határvonal húzódik mind ellátottságban mind érdeklődésben? Valóban ennyire megosztott lenne a magyar nyugdíjastársadalom?

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!



 foto:pixabay.com

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!


A magyarok 71%-a szerint bedől a nyugdíjrendszer

A Portfolio.hu a K&H kutatása alapján azt írja, csak a magyarok 21%-a számít arra, hogy kényelmesen megélhet majd nyugdíjából.  A harminc évnél idősebb, nem nyugdíjasok között végzett felmérés szerint a megkérdezettek 67%-a csak három hónapot tudna kihúzni megtakarításaiból, alig 11% tudna két évig elélni tartalékaiból.

A válaszadók 72%-a nem megy táppénzre, próbál betegen is dolgozni.

A most 30 éves magyarok átlagosan arra számítanak, hogy 70 évesen tudnak nyugdíjba menni.

Átlagosan 57 évesen már szívesen nyugdíjba vonulnának a válaszadók, akiknek

a 71%-a arra számít, hogy nyugdíjas éveire már összedől az állami nyugdíjrendszer, 11% pedig arra, hogy egyáltalán nem kap majd nyugdíjat.

A nyugdíjrendszer mehet a kukába, emelni kell a korhatárt
A kormány még csak az öngondoskodást erőlteti, de előbb-utóbb lépnie kell.  

A legtöbben úgy vélik, jövedelmük alig 40%-át kapják nyugdíjasan.
A magyarok szerint 102 ezer forint kell a túléléshez átlagosan, de  kényelmesen 243 ezer forintból lehetne kijönni. Az emberek 79%-a nyugdíjasként is dolgozna, hogy kiegészítse bevételeit, 45%-uk számít nélkülözésre. 28% szerint ugyanakkor lesz pénze még a hobbijára is.

Kiemelt kép: MTI /Balázs Attila


A nyugdíjrendszer mehet a kukába, emelni kell a korhatárt

A Népszava szerint a nyugdíjrendszerrel csak azok szerint nincs baj, akik magas fizetésük után sok százezres nyugdíjat kapnak. Arról megoszlanak a vélemények, mikor és merre kell lépni, de az egyik legismertebb szakértő, Simonovits András nemrég mielőbbi változtatásokat sürgetett.

A lapnak Farkas András ugyanakkor azt mondta: azzal, hogy az 1957-ben születetteknél már 65 év a korhatár, egy szintre kerültünk a reformokban elől járó országokkal. A magát „nyugdíjgurunak”  nevező szakember szerint legközelebb 2030 után kell biztosan emelni a korhatárt, ahogy az mások is 67 évre tolták ki.

Nem tartható, hogy életünk első és utolsó 25-30 évét ellátottként éljük

– érvelt a szakértő, utalva rá, hogy a fiatalok egyre később kezdenek dolgozni.

Az, hogy az Orbán-kormány mit tervez, nehezen követhető, de Varga Mihály pénzügyminiszter éppen a héten erősítette meg, hogy jövő júliustól újabb 2 százalékkal kurtítják meg a jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, aminek nagyobbik része a nyugdíjak fedezetét biztosítja. Farkas András úgy számol, hogy az adó egy százaléknyi csökkentése 50-70 milliárdos bevételkiesést jelent, amit hosszú távon nem tud kezelni a költségvetés.

Előbb-utóbb emelni kell a befizetéseket, hogy tartani lehessen az idősek ellátásának mostani szintjét.A Századvég Alapítvány idei időskutatása szerint anyagi gondokkal küzd a magyar nyugdíjasok 61 százaléka. Az időskori ellátásokra  Magyarország csak 0,3 százalékkal költ többet, mint 2008-ban. Megoldási javaslatok a kormánynak a tanulmányban nincsenek.

Több gyermek, több nyugdíj

A Népszavának Gál Róbert Iván, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa azt mondja, át kellene térni a gyermekvállalás alapján történő nyugdíj-megállapításra, illetve a fokozatos nyugdíjba vonulásra. Magyarországon a dolgozók nem teszik félre jövedelmük egy részét idős korukra, mert felosztó-kirovó rendszer működik, az aktív korúak járulékaiból fizetik a nyugdíjakat.

A baj ott van, hogy nem az illető nyugdíjas által létrehozott emberi tőke, azaz az általa felnevelt gyermekek járulékfizető képessége a nyugdíjmegállapítás alapja, hanem azok a befizetések, járulékok, amivel az előtte járó generáció nyugdíjához hozzájárul.

Azt kellene alapul venni, hogy valaki hány gyereket vállalt, mennyit költött iskoláztatásukra. A gyermekteleneknek ez nem jelent hátrányt, ők azt a pénzt, amit nem költenek gyermeknevelésre, tőkeként halmoznák fel, tovább dolgoznának.

A szakember szerint még így emelni kellene a nyugdíjkorhatárt, éspedig automatikusan, a várható élettartam növekedéséhez kötve.

Gál Róbert Iván szerint a rugalmas nyugdíjba vonulás (többféle korhatár alkalmazása) helyett a fokozatos nyugdíjba vonuláson, a  munka és a nyugdíj összekombinálásában kellene gondolkodni.

Demény Pál: több gyermekért több nyugdíj és szavazat
Bízik unortodox javaslatai bevezetésében a 85 éves demográfus. 

Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás