Nem lenne csoda, ha fellázadnának a nyugdíjasok
Mint írtuk, a KSH legfrissebb jelentése szerint január-márciusban 12,4 százalékkal emelkedtek a bérek. Miközben az idei nyugdíjemelés mindössze 3 százalékos volt tavalyhoz képest. A bérek tehát négyszer gyorsabban emelkedtek, mint az időskori és nyugdíjszerű ellátások.
- Amint az a KSH közléséből kiderül, egy dolgozó átlagosan nettó 210 300 forintot vitt haza családi kedvezmény nélkül idén január és március között.
- Eközben az átlagnyugdíj az idei emeléssel megközelítheti a 130 ezer forintot.
Más távlatból szemlélve a dolgot:
- Két évvel ezelőtt az átlagos nettó kereset családi adókedvezmény nélkül 168 800 forint volt, innen jutottunk el 210 300 forintig.
- Eközben a nyugdíjaknál 120 ezer forint alatti összegről kerültünk közel a 130 ezer forinthoz.
Az Mfor mindezt úgy konferálta fel, hogy ebből még akár lázadás is lehet a nyugdíjasoknál.
De ez még mind semmi, ahhoz képest, hogy mire számíthatnak a kormány tervei szerint a nyugdíjasok. Íme, mit eredményez a pusztán inflációkövető nyugdíjemelés néhány éven belül:
Más felől közelítve a dolgot: az élete végéig behozhatatlan hátrányba kerül az ember, aki 2016-ban ment nyugdíjba, a nála három évvel fiatalabb, pontosan ugyanannyit kereső társához képest – írta az e heti HVG Gazdaság rovatában Simonovits András közgazdász. Akit ugyanis 2019-ben nyugdíjaznak, annak a járandóság kiszámításánál a korábbi befizetéseit még felszorozzák a 2016-2018 közötti reálbér-emelkedés mértékével is, így 27 százalékkal több lesz a nyugdíja csak ennek a három évnek köszönhetően.
Kiemelt kép: MTI / Varga György
A nyugdíjak durván leszakadnak a bérektől, ha ez így megy tovább
A konvergenciaprogramból már kiolvastuk, hogy milyen látványos bérnövekedést hozhatnak a következő évek:
De mire számíthatnak a nyugdíjasok? Nos, ha nem változnak a szabályok, akkor inflációkövető nyugdíjemelésre. A konvergenciaprogram előrejelzése szerint az infláció 2,7 és 3 százalék között nőhet 2019 és 2022 között, vagyis ennyivel emelkedhetnek a nyugdíjak is.
Nézzük, mit jelent ez a növekedés átlagnyugdíjra lefordítva:
Amint látszik, az időszak végére az átlagnyugdíj közelíthet a 145 ezer forinthoz. Igaz, az már kétséges, hogy pusztán az inflációkövetéstől a reálnyugdíjak szinten maradnak-e. A nyugdíjas fogyasztási kosár alapján ugyanis náluk mindig egy kicsit magasabb infláció csapódik le, mint átlagban, vagyis jobban megérzik a pénzromlást.
Ennél is rosszabb kép rajzolódik ki azonban, ha megnézzük, hogyan viszonyul a várható nyugdíjnövekedés a kormány által prognosztizált béremelkedéshez.
Mint látszik, hatalmasra nyílik az olló a nyugdíjak és a bérek között. Sőt, 2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is. És ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy túl magas lesz a legkisebb bér.
A kormány szereti kiemelni, hogy a nyugdíjasok immár menetrendszerűen kapnak Erzsébet-utalványt karácsonyra, sőt, az idén a választások előtt, húsvétra is vitte a postás a 10 ezer forintos bónokat. De hogy ebből mennyire lesz hagyomány, azt nem tudni. A kormányzati retorika másik hangsúlyos eleme a nyugdíjprémium, ami novemberben jöhet pluszban az idősek ellátásához, amennyiben 3,5 százalék felett van a gazdasági növekedés. A konvergenciaprogramban ez áll:
A nyugdíjak nemcsak megőrzik reálértéküket, hanem a gazdasági növekedésre tekintettel nyugdíj-prémium kifizetésére is sor kerül.
Ennek alapja, hogy a következő évekre rendre legalább 4 százalékos GDP-bővülésést prognosztizált a kormány. S mivel 3,5 százalékos növekedés felett jár a nyugdíjprémium, ebből akár lehet is valami. Mit hoz ez az átlagnyugdíjasnak a konyhára novemberben? A jelenlegi szabályok szerint évi egyszeri, 10 és 16 ezer forint közötti összeget, ami a következő öt évre vetítve havi egy ezresnél alig jelent többet.
Az ábra azt mutatja, hogyan viszonyulnak ezek az esetleges pluszpénzek (optimistán kétszer tízezer forintos Erzsébet-utalvánnyal számolva) az éves átlagnyugdíj összegéhez:
És mivel a nyugdíjprémium sem nyugdíjemelés, csak egyszeri, esetleges juttatás, nem is emeli a nyugdíjalapot, ahogy az Erzsébet-utalvány juttatási összege sem.
Ha már nyugdíj: az aktív korúak számítsanak arra, hogy a korábbi menetrend szerint szép fokozatosan emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár, így
2022-ben már csak 65 évesen lehet elmenni nyugdíjba.
A konvergenciaprogramban azt is írják, hogy emellett a tényleges nyugdíjbavonulási kor jelentős növekedését segíti a 2011-ben megvalósított, a korhatár alatti ellátások megszüntetésére és a rokkantsági rendszer átalakítására irányuló szabályozás is. Valamint, hogy ezen intézkedések következtében a nyugdíjkiadások jelentősen lassabb ütemű növekedésére számít hosszabb távon a kormány.
Arról pedig szó sem esik a konvergenciaprogramban, hogy a 2008 óta változatlan, 28 500 forintos minimálnyugdíj összegét tervezik-e emelni.
Kiemelt kép: Jászai Csaba MTVA/Bizományosi
Nyugdíjemelés: Hogyan történhetett?!
Ilyen mértékű nyugdíjemelést még senki sem látott! Az összeg amire Ön sem számított! De hogyan is történhetett?!
A nyugdíjemelésre bizonyos időközönként szükség van, hiszen az ellátásban részesülők megdolgoztak azért, hogy idősebb korukban is részesüljenek jövedelem növekedésben.
Azonban mikor az emelkedés szó elhangzik, automatikusan lényeges, jelentős összegre gondolunk és számítunk, de sajnos az alábbi esetben nem ez történt!
"Öt forinttal emelték meg egy pécsi nyugdíjas havi ellátását, amiért nyugdíj mellett alkalmi munkákat végzett, legálisan. A nyugdíjnövelésről szóló határozat négyoldalas volt, ebben rögzítette az illetékes Magyar Államkincstár a minimális emelés tényét. Ráadásul három héten belül háromszor küldték ki neki az egyenként négyoldalas levelet, ajánlva, ami a postai díjszabás szerint darabonként 475 forintba kerülhetett." (1)
Véleményem szerint bár törvényi kötelesség az emelés adott esetekben, mindenesetre elgondolkodtató az "összeg" és az értesítési eljárás is.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
fotó: pixabay.com
(1) 24.hu-5 forint emelést kapott a nyugdíjas, mert tovább dolgozott
letöltés ideje: 2018. 04. 26. 18:15
https://24.hu/fn/penzugy/2018/04/20/5-forint-emelest-kapott-a-nyugdijas-mert-tovabb-dolgozott/
Nyugdíjemelés: Hogyan történhetett?!
Ilyen mértékű nyugdíjemelést még senki sem látott! Az összeg amire Ön sem számított! De hogyan is történhetett?!
A nyugdíjemelésre bizonyos időközönként szükség van, hiszen az ellátásban részesülők megdolgoztak azért, hogy idősebb korukban is részesüljenek jövedelem növekedésben.
Azonban mikor az emelkedés szó elhangzik, automatikusan lényeges, jelentős összegre gondolunk és számítunk, de sajnos az alábbi esetben nem ez történt!
"Öt forinttal emelték meg egy pécsi nyugdíjas havi ellátását, amiért nyugdíj mellett alkalmi munkákat végzett, legálisan. A nyugdíjnövelésről szóló határozat négyoldalas volt, ebben rögzítette az illetékes Magyar Államkincstár a minimális emelés tényét. Ráadásul három héten belül háromszor küldték ki neki az egyenként négyoldalas levelet, ajánlva, ami a postai díjszabás szerint darabonként 475 forintba kerülhetett." (1)
Véleményem szerint bár törvényi kötelesség az emelés adott esetekben, mindenesetre elgondolkodtató az "összeg" és az értesítési eljárás is.
Köszönjük a figyelmet!
Írta: Horváth Orsolya Rita
Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!
7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!
Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!
Forrás:
fotó: pixabay.com
(1) 24.hu-5 forint emelést kapott a nyugdíjas, mert tovább dolgozott
letöltés ideje: 2018. 04. 26. 18:15
https://24.hu/fn/penzugy/2018/04/20/5-forint-emelest-kapott-a-nyugdijas-mert-tovabb-dolgozott/
Nyugdíjemelés: néhány éven belül nagy baj lehet
Ha a nyugdíjakat évente átlagosan 3 százalékkal növelik (a kötelező nyugdíjemelés az infláció mértékével történik), az átlagbérek viszont 12-15 százalékkal nőnek, akkor már néhány év alatt is jelentősen leszakadhat a nyugdíjak vásárlóereje – erről beszélt Farkas András nyugdíjszakértő a KlubRádióban a napi.hu cikke szerint.
Farkas hozzátette: tavaly a nyugdíjakhoz képest minimum négyszer olyan gyorsan nőttek a fizetések és az előrejelzések szerint idén is körülbelül ugyanekkora lesz a bérdinamika. A szakértő szerint a nyugdíjasok számára csak az inflációval megegyező mértékű emelés az, ami biztos. A nyugdíjprémium csak akkor jár csak, ha 3,9 százaléknál magasabb a gazdasági növekedés üteme, a különféle politikai indíttatású juttatások – például Erzsébet-utalvány – pedig inkább csak a választási kampány járulékos “ajándékai” voltak.
Az öregségi nyugdíjasok létszáma 2,1 millió körüli és van további 5-600 ezer ellátott, aki a szintén a társadalombiztosítástól kap valami egyéb juttatást – mondta Farkas András. Ez a társadalmi csoport olyan hatalmas méretű vásárlóerőt képvisel, akkora keresletet támaszt, ami a GDP-növekedés egyik alapvető pillére.
Megbabrálnák Orbánék a nyugdíjprémiumot?
Orbán Viktor az MTI tudósítása szerint a következőket mondta többek között kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című budapesti gazdaságpolitikai fórumán:
Ha sikerül megvédeni az országot, akkor reálisan elérhető minden évben a 4 százalékos gazdasági növekedés, 2022-re pedig a teljes foglalkoztatottság. Magyarország továbbá képes lehet arra, hogy évente emelkedjen a minimálbér, 4 százalékos bővüléssel pedig minden évben lehet nyugdíjemelés és nyugdíjprémium, megőrizhető a nők 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége, és újra emelkedhet a családoknak járó adókedvezmény – sorolta. Hozzátette: 2018-2022 között minden évben csökkenthetők lesznek a munkáltatói adóterhek is, a cél, hogy a magyar munkaadói járulékterhek legyenek a régióban a legalacsonyabbak.
Az Mfor szúrta ki, hogy a kiemelt félmondat szigorúbb feltételt említ a nyugdíjprémiumra, mint ami jelenleg érvényben van. Most ugyanis 3,5 százalékos gazdasági növekedés felett járhat ez az év végi bónusz:
És ha már itt tartunk, eddig a nyugdíjemelés sem a gazdasági növekedéstől függött, hanem attól, hogy az adott évre mekkora mértékű inflációt állítottak be a költségvetésbe. Plusz némi nyomásra ezt esetleg feljebb srófolták kicsit, mint ahogy tavaly történt:
Kiemelt kép: 24.hu/Karancsi Rudolf
Magyar Idők: Jobban élnek a nyugdíjasok is
A kormánypárti lap statisztikákra és Rétvári Bence államtitkárra hivatkozva ír erről.
A kormány célja, hogy minden lehetséges módon minél nagyobb biztonságot nyújtson a nyugdíjasoknak a nyugdíjak értékének megőrzésével, a gazdasági eredményből biztosított új juttatásokkal.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az elmúlt években kialakított nyugdíjemelés rendszere, az Erzsébet-utalványok és a nyugdíjprémium éreztetik hatásukat a nyugdíj vásárlóerejében.
A kormány a rezsi és egyes élelmiszerek áfájának csökkentésével is hozzájárult, hogy többet érjen a nyugdíj.
A minisztérium összesített kalkulációi szerint egy magyar nyugdíjas 2010-ben összességében átlagosan 77,8 kiló sertéscombot vásárolhatott (csont és csülök nélkül), 2016-ban 105,8 kilót vehetett. A pékáruknál is látványos a növekedés: fehér kenyérnél 6 év alatt átlagosan 354-ről 436 kilóra, zsemléből 4545 darabról 6178-ra emelkedett a megvásárolható mennyiség.
2010-ben egy átlagos éves nyugdíjból 430 liter 2,8 százalékos pasztőrözött tejet lehetett venni, 2016-ban már 541 litert. Trappista sajtból 62 kilóról 78 kilóra emelkedett ez a mennyiség. Tojásból a 2010-es 2699 darabról 2016-ra 3173 darabra, burgonyából 617-ről 663 kilóra nőtt a mennyiség.
Míg 2010-ben egy magyarországi nyugdíjas 1,3 darab hűtőszekrényt és 1,4 darab gáztűzhelyet vásárolhatott meg egy adott évben átlagos költés mellett, addig 2016-ban ugyanezekből már 2, illetve 1,7 darabot vehetett.
Gyurcsányék nyugdíjkorrekcióját marketingeli az államkincstár
Nemrégiben írtuk meg, hogy a Magyar Államkincstárt (MÁK) már küldi az idei értesítéseket az érintetteknek arról, mennyi lesz a megemelt nyugdíj, illetve más ellátások.
Amikor a cikket készítettük, feltűnt egy különös tétel, a „saját jogú korrekció”:
Marika néni, akitől az egyik értesítést elkértük, tudni vélte, mit jelent ez:
Azt még a Gyurcsány adta azoknak, akik annak idején rosszabbul jártak a nyugdíjba vonulásnál a megváltozott szabályok miatt – vágta rá.
A másik nyugdíjasnak, Laci bácsinak azonban fogalma sem volt róla, mit jelent a tétel, csak örült, hogy annyival is többet kap.
Egyik olvasónknak is feltűnt a külön szereplő korrekció:
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban (szigorúan narancssárga box, stb.) komoly erőfeszítéseket tett anno a kormány, hogy a lépésre minden egyes számlával emlékeztesse az állampolgárokat. Ehhez képest elég hihetetlennek tűnt, hogy a nyugdíjértesítőkön (igaz nem nevesítve, és nem vörös betűkkel szedve, de) megjelenik egy sor, amely a politikai vetélytárs, a szocialisták nyugdíjkorrekcióját nem hagyja feledésbe merülni.
Megkérdeztük a nyugdíjfolyósításért és a levelek kiküldéséért is felelős államkincstárt, valóban a Gyurcsány-kormány korábbi vívmányát hirdetik-e azóta is a nyugdíjértesítők.
A MÁK válasza szerint egy 1997-es törvény, illetve kormányrendelet írja elő, hogy a nyugdíjfolyósító szerv minden januárban köteles tájékoztatást küldeni, amelyben ellátástípusonként szerepel az előző évi, illetve az aktuális januári összeg, valamint az emelés mértéke is. Sőt, amennyiben az ügyfél folyósított ellátását levonás terheli, ennek jogcímét és összegét is rávezetik az értesítőre.
És Marika néni jól emlékezett: akik a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005-ös törvény (Gyurcsány-éra) alapján saját, illetve hozzátartozó jogon korrekciós emelésre jogosultak, azoknál ezek összegét külön feltüntetik az éves értesítőn (=saját jogú korrekció).
Ahogy utánanéztünk, valóban azoknál rendelték el a pótlólagos emelést, akik a nyugdíjszabályok megváltozása miatt rosszabbul jártak nyugdíjba vonuláskor. A korrekció egyébként elég nagy kiesést okozott anno a költségvetésnek, és nem is tudták az eredeti terv szerint végrehajtani, volt benne némi csúszás. De megtörtént, négy lépésben, az eredeti emelési terveket kicsit túl is teljesítve, 2006 és 2010 között. Igaz, közben Bajnai alatt 2009-ben eltörölték a 13. havi nyugdíjat. Viszont helyette megalkották a nyugdíjprémium szabályát, belengetve azt, hogy már 2011-ben meglehet az ennek feltételéül szabott 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés. Azonban ez a kitétel végül először csak tavaly teljesült, ezért kaphattak 2017 novemberében nyugdíjprémiumot az érintettek.
Előző cikkükben jeleztük, hogy még nem mindenki kapta meg az emelésről az értesítőt – ennek oka, hogy ütemezett a januári kiküldés. A MÁK-tól azt is megkérdeztük, mit lehet tenni, ha valaki nem ért egyet a levélben közölt nyugdíjemeléssel. Mint megtudtuk, ilyenkor a törzsszámára hivatkozva lehet írásban, postai levélben, vagy elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) panasszal élni a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál.
Fontos levelet kapnak a nyugdíjasok
A nyugdíjasok egy része már szerdán megkapta idei nyugdíjának, ellátásának összegéről az értesítést a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától, de mini közvéleménykutatásunk szerint akad, aki még nem. A napokban várhatóan minden nyugdíjashoz, ellátotthoz megérkezik a levél, ahogy máskor is. Egyedül a rehabilitációs ellátásban részesülőknek kell kicsit többet várniuk, nekik január 31-ig küldik ki az értesítéseket.
Az idei évre 3 százalékos inflációt állítottak be a költségvetésben, vagyis ennyi lesz a nyugdíjemelés. Plusz hozzájön még a tavalyi év végi 0,8 százalékos korrekció, amit szintén érvényesíteni kell az idei ellátásoknál. Azaz összesen 3,8 százalékkal érkezik több pénz.
Ami kicsivel magasabb, mint amennyit a várható infláció indokolna:
Megnéztünk két értesítő levelet, és ezeken valóban szépen fel is tüntette a nyugdíjfolyósító külön-külön és összesen is, hogy mennyi jár. Íme:
Ha valaki utánaszámol, arra jut, hogy még némi ráhagyás is van a 3,8 százalékhoz képest.
Írtunk arról, hogy az emelés után vannak, akiknek 70 ezer forinttal is nőhet a nyugdíja, igaz, ehhez milliós ellátás kell:
A nyugdíjasok egyébként már biztosan nagyon várják a januári pénzt, hiszen ahogy mindig, tavaly decemberben is már elsején megkapták juttatásukat, akiknek utalták. Akiknek pedig a postai kézbesítők szokták kivinni, azok is a szokásosnál jóval hamarabb juthattak hozzá. És december eleje, közepe, már jó régen volt. Igaz, novemberben volt nyugdíjprémium, korrekció, és Erzsébet-utalvány is érkezett, de mint írtunk róla, nem okozott gondot az elköltés:
Akiknek utalva jön a pénzük, azok a korábbi rend szerint január 12-én számíthatnak rá, akiknek pedig a postás hozza a szokásos menetrend szerint. Ők a januári nyugdíjjal együtt megkapják az idei évi kézbesítési menetrendet is, amiben benne vannak a további időpontok.
Kiemelt képünk illusztráció, MTI/Mohai Balázs