Ne rohanjon nyugdíjba, mert súlyos pénzeket veszthet

Elképesztő aránytalanságok vannak mostanában a frissen megállapított nyugdíjaknál – hívta fel a figyelmet Simonovits András nyugdíjszakértő nemrégiben. Arról beszélgettünk vele, hogyan érdemes kalkulálni a nyugdíjba vonulás időpontját.

Bónusz

Aki a nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozik, több szempontból is jobban járhat. Egyrészt azzal, hogy a nyugdíjnál minden bizonnyal magasabb keresetét kaphatja. Másrészt azzal, hogy minden egyes rádolgozott évvel nőhet a nyugdíja.

Persze lehet úgy is gondolkodni, hogy ha elmegyünk nyugdíjba, amint lehet, és mellette tovább dolgozunk, akkor egyszerre kapunk nyugdíjat és fizetést, ami biztosan több, mint ha csak fizetést kapnánk. Viszont amikor már nem dolgozunk tovább, a nyugdíjunk ebben az esetben kevesebb lesz, mintha rádolgoztunk volna. A nagy kérdés, amit senki nem tud, hogy mennyi időnk lesz még nyugdíjban.

De nézzük, miért érheti meg mostanában nyugdíj helyett tovább dolgozni. Röviden: a nyugdíjszámítás miatt. Mert nem az utolsó évi vagy utolsó x évi nettó kereset számít a nyugdíj megállapításánál, hanem az összes elért kereset, ráadásul valorizálva.

Mostanában különösen nagy a jelentősége a valorizációnak: a KSH adatai szerint tavalyelőtt 7,8 százalékkal, tavaly 12,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten, és az idei évre is 9-10 százalékos lehet a növekedés. Miközben korábban volt olyan év is (például 2012-ben), amikor alig több mint 2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek.

Két év ennyi pluszt jelenthet

Mit jelent ez valorizációs szorzóra lefordítva? Vegyünk egy 1953-as születésű egyént, aki 2016-ban mehetett el korbetöltött nyugdíjba. Ebben az évben a valorizációs szorzója még csak 172 volt, tavaly már majdnem 186, idén pedig kis híján 210.

A másik ösztönző az lehet, hogy ha tovább dolgozunk, évente 2 százalékkal emelkedik a nyugdíjszorzónk. Negyven év munkaviszony esetén 80 százalékos a szorzó. Két év ráhúzással már 84 százalék.

Nyertesek és vesztesek

Visszatérve a példánkhoz, vegyünk mondjuk százezer forintot – tegyük fel, hogy ennyi volt az életpálya során elért nettó átlagkereset.

• Ha 2016-ban ment nyugdíjba, akkor valorizálva 172 ezer forintról indult, és a 80 százalékos nyugdíjszorzó mellett 137 600 forint lehet az ellátása.
• Egy évvel később 186 ezer lett volna neki a valorizált nettó, és a 82 százalékos nyugdíjszorzó mellett 152 520 forint lett volna a kezdő nyugdíja.
• Amennyiben pedig az idei évre halasztotta volna a nyugdíjazását, 176 400 forintot kaphatott volna meg. Majdnem 40 ezer forinttal, kis híján 30 százalékkal többet, mint két éve.

És azzal nem is számoltunk, hogy az életpálya során elért átlagos nettó keresete is nőhetett a két év alatt.

A nők 40-esek kifejezett vesztesek innen nézve. Simonovits szerint aki 2016-ban nyugdíjba ment ahelyett, hogy még három évet rádolgozott volna, az 37 százalékos bónuszról mondott le.

De van ennél extrémebb példa is.

• Ha egy férfi nyolc évvel a korhatár után, 2016-ban ment nyugdíjba, X forint kezdő ellátást kapott.
• Ha elment volna a korhatár betöltésekor (62 év), akkor 50 százalékkal kevesebb lett volna a nyugdíja.
• Ha csak tavaly nyugdíjaztatta volna magát, akkor már X+10 százalékot kaphatott volna indulásnak,
• az idén pedig elérte volna az X+20 százalékot is.

Vagyis hihetetlen különbségeket tesz a rendszer.

Ekkora differencia nem indokolt a nyugdíjszakértő szerint.

A nyugdíjnövelés is pitypang ehhez képest

A legtöbb ember nem tudja, hogy a késleltetéssel az új nyugdíjak követik a bérek növekedését. Vagyis ha valaki betölti a nyugdíjkorhatárt, de nem megy el rögtön nyugdíjba, kvázi „bónuszt” kaphat.

És ez a bónusz annál is több, mint amennyit a nyugdíj melletti munkával el lehet érni.

Hiszen az csak évi 0,5 százalékos nyugdíjnövelést jelent a kereset után. Nem beszélve arról, hogy aki már nyugdíjban van, annak a kezdő nyugdíja nem a bérek növekedését követi, hanem csak a tervezett infláció mértékével nő. Márpedig az infláció az utóbbi években elég alacsony volt, így a már megállapított nyugdíjak alig nőttek, kevesebb mint 2 százalékkal. Vagyis

az éves nyugdíjemelés nem képes ellensúlyozni azok hátrányát, akik nem dolgoztak tovább.

Legyen szó akár a nők 40-ről, akár a korhatárt betöltött nyugdíjakról, Simonovits András szerint az államnak kötelessége lenne jól elmagyarázni, hogyan működik a nyugdíjrendszer. Különösen azért, mert az égető munkaerőhiányt is részben a nyugdíjasok visszacsábításával orvosolnák. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem kellene őket visszacsábítani, hanem eleve tovább dolgoznának, ha tudnak. Például azért, mert a kereset több, mint a nyugdíj, és még a kezdőnyugdíjuk is magasabb lehet.

Kiemelt kép: Thinkstock

Több százezer magyar nyugdíjas nyomorog

A Pénzcentrum összeállítása szerint a csaknem 2 millió nyugdíjas egyharmada még százezer forintot sem kap, több mint háromezren pedig havonta kevesebb mint 25 ezer forintból kell megélniük. A portál közérdekű adatigénylésre a Magyar Államkincstár tudatta, hogy Magyarországon 583 358 nyugdíjas kapott januárban 50 és 100 ezer forint közötti öregségi nyugdíjat.

Az adatokból az nem derült ki, hányan vannak, akik inkább az 50 ezer forinthoz közelítő összeget kapják, de az igen, hogy a legtöbben Budapesten élnek, és az is látható, hogy 7705 nyugdíjasnak külföldre folyósítják az 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíját.

A Pénzcentrum megkérdezett olyan nyugdíjas nőt is, aki 2013-ban, 62 éves korában ment nyugdíjba és 41 évnyi munkaviszony után 56 ezer forintot kap. A szívbeteg özvegyasszony azt mondta, mire mindent kifizet, 12-14 ezer forintja marad ennivalóra.

Ha a gyerekeim nem segitenének, pedig nekik sincs sok pénzük, már rég éhenhaltam vagy megfagytam volna! Szívesen vállalnék munkát, de ha meghallják, hogy 67 éves vagyok, már nem kellek.

Ugyanakkor sokaknak az 50 ezres nyugdíj is elérhetetlen álom, a januári adatok szerint 69-en kapnak havonta összesen 28 500 forintot, de még ez is sokaknak megváltás lenne, 3267-en ugyanis 25 ezer forint alatti nyugdíjat kapnak.

A legkisebb nyugdíjösszegre vonatkozó kérdésre az államkincstár nem válaszolt, de tavaly lapunk az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján megírta, hogy 2017-ben közel 5 ezren voltak, akik 10 ezer forintnál is kevesebb állami nyugdíjat kaptak.

Önnek is simán lehet 28 ezer forintnál kevesebb nyugdíja

Nem egy olyan élethelyzet, életút van, ami után még a kötelező legkisebb nyugdíjat sem kell megadni időskorban.

Hamarosan rosszabb lesz a helyzet

Szikra Dorottya, az MTA Szociológiai Intézetének osztályvezetője a Népszavának a minap azt mondta, a nyugdíjrendszer csak azon az áron tartható még fenn, hogy a Fidesz az elmúlt években abból eltávolította a problémás elemeket, ez viszont szembemegy azzal, amit a jóléti rendszerek eddigi logikájáról tudunk.

Az Orbán-kormányok azt támogatják, akinek bejelentett, stabil a  munkaviszonya, megkapaszkodott a társadalmi hierarchiában. Aki gyengébb, tovább gyengítik, ami tökéletesen szembemegy a piacon keletkezett különbségek kiegyenlítésének szociálpolitikai elvével, az európai szociális modellel.

A neoliberálisnak nevezhető társadalomfilozófia azt hirdeti: ha minimálisra szűkítjük az ellátásokat, akkor az embereket rá tudjuk kényszeríteni, hogy dolgozzanak, s ha nem teszik, az egyéni hiba. A munkanélküli ellátások, a támogató szolgáltatások leépítése ezt a logikát követi.

A kutató számára az a megdöbbentő, hogy bár a költségvetés lehetővé tenné, nem kezdetek bele a munkaerőpiachoz gyengébben kapcsolódó réteg munkaerőpiaci integrációjába, sőt az oktatás átalakításával újratermelődik ez a réteg.

A nyugdíjrendszer teljesen merev, ami se a nyugdíjasoknak, se a gazdaságnak nem jó. 

Szikra Dorottya szerint az egyszeri nyugdíjemelések helyett az olyan állandó kiegyenlítő mechanizmusokat kellene erősíteni, mint a magas keresetek fokozatosan csökkenő mértékű, azaz degresszív beszámítása. A járulék- és nyugdíjplafont megszüntetése hosszabb távon a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket növeli.

Milliós nyugdíjak: "Undorító az egész"

A plafon eltörlése óta vannak milliós nyugdíjak Magyarországon. Nincsenek még nagyon sokan ebben az elitklubban, de láthatóan egyre többek kiváltsága a giganyugdíj.

Tömegek kapnak majd résznyugdíjat

A mostaninál is aggasztóbb a jövő, fokozatosan éri el a nyugdíjkorhatárt az a tömeg, amelynek munkapályája nagyobb része már 1990 utánra esik, és a munkanélküli időszakok miatt már nem lesz meg a 40 éves, vagy akár a 20 éves munkaviszonya sem. A kutató szerint egyre többen kapnak résznyugdíjat vagy egyáltalán nem lesznek öregségi nyugdíjra jogosultak. Erre sem a korábbi kormányok, sem a Fidesz nem készült fel.

A szociológus az interjúban azt mondta, meglepte, hogy a Fidesz a választási kampányban nem ment bele a szociális ígérgetésbe, vagyis biztos volt benne, hogy így is nyer, ami be is jött. A 2008 óta változatlan összegű családi pótlék emelését sokan valószínűsítették, mégsem nyúltak hozzá. Az Erzsébet-utalványok elegendőnek bizonyultak a nyugdíjasok szavazataihoz, a Soros-kampány, a menekültkérdés mindent betakart.

Moldova György: Orbán újraválasztása halálos ítélet a nyugdíjasoknak

Amit ők maguk írnak alá - mondja az egyik legolvasottabb kortárs író.

Kiemelt fotó: Thinkstock

Elképesztő nyugdíj számok?! Merre a jó irány?!

  Nyugdíjba vonulás? Kibírható lenne?! Jó irányt tartunk?! Elképesztő számok, de mit bizonyítanak?!

 "Az érintettek döntő többsége (93 százalék) a nyugdíjkorhatár elérésével lett öregségi nyugdíjas, számuk az előző év elejéhez képest több mint 31 ezerrel nőtt. A KSH megjegyzi ugyanakkor, hogy azon nőknek a száma, akik a 40 éves jogosultsági időt elérve éltek a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségével, 2017 januárjára az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékkal nőtt - azután, hogy az előző két évben két számjegyű ugrást lehetett látni. A nők 40-nel nyugdíjba vonulók száma 2017-ben 142 ezer volt." (1)

  Jelenleg tehát bár főként a nyugdíjkorhatár elérése után részesülnek időskori ellátásban, mégis évről-évre egyre jelentősebb a NŐK40 programban érintettek aránya is. Így összességében is nőtt a nyugdíjasok száma. 
  Ezekhez mérten, az erre elkülönített összegeknek is emelkedniük kell, hogy biztosítani tudják a meghatározott, elvárható feltételeket.

  Ennek a megléte garantálná, hogy hiába mutatnak a nyugdíjba vonulási számok növekvő tendenciát jelenleg, mégse érezze senki kibírhatatlannak a nyugellátás folyamatát, jó irányba haladhasson a folyamat. 
  Illetve a megoldást ne a nyugdíjkorhatár végeláthatatlan emelésével próbálják kiküszöbölni, hiszen azzal semmiképp sem lehet a "kiadásokat" csökkenteni véleményem szerint.

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

 Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás:
1: napi.hu- Mennyit ér a magyar nyugdíj?- Fontos számok érkeztek
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mennyit_er_a_magyar_nyugdij_fontos_szamok_erkeztek.665722.html
letöltés ideje: 2018. 07. 16 18:10
fotó: pixabay.com

Magasabb nyugdíj = hosszabb élet?

  Vajon Ön tovább fog élni, ha több a nyugdíja, mint az átlagembereknek? És mikor számíthat hosszabb életre: ha korábban, vagy ha később megy el nyugdíjba?
  2015-ös adatok alapján készült el idén egy tanulmány, mely különböző modellek alapján vizsgálta az imént felvetett kérdéseket. Az értekezést olvasva az alábbiakkal szembesülhettünk:

  „Az öregségi nyugdíjasok halandóságának modellezése rugalmas parametrikus arányos és nem arányos túlélési modellekkel azt mutatta, hogy az alacsony jövedelműek halandósága 2,11-szer magasabb, mint a magas jövedelműeké. A nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjazottak halandósága 23 százalékkal volt alacsonyabb, mint a nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjazottaké.” [1]

  A saját véleményem is az, hogy a jövedelem nagysága szoros összefüggésben áll a mulandósággal. Ugyanis a jó kereset létbiztonságot és megnyugvást ad. Ez pedig egy rendkívül fontos szerepet tölt be ahhoz, hogy egy minőségi életet éljünk meg.

  A nyugdíjkorhatár és a halandóság közötti kapcsolatot vizsgálva az alábbiak jutottak eszembe: Akik idő előtt vonulnak nyugdíjba, azoknál hamarabb jön el az az érzés, hogy céljait és feladatait betöltötte. Emiatt lelkileg összeroppannak ellenben azokkal, akik tovább dolgoznak. Számukra számos feladat- és problémamegoldás van jelen még az életükben, ami hajtja őket előre. Viszont ennek is lehet hátránya az, mikor a munkavállaló túlhajszolja magát, és ez jelent számára betegségeket.

  Ha tehát hosszú életet szeretnénk megélni, akkor érdemes a tanulmány kimutatott eredményeit szem előtt tartani.

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Kalóz Gyöngyi

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

7+1 NÉLKÜLÖZHETETLEN TIPP, hogy ne haljon majd éhen nyugdíjasként!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás: 
[1]  KSH.hu: Marosi Judit – Molnár D. László: Öregségi nyugdíjasok halandósága 2015-ben
https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2018/2018_01/2018_01_005.pdf
(letöltés ideje: 2018.07.12 13:42)
fotó: pixabay.com

A munkáltatók is rá fognak jönni: nyugdíjast kell felvenni

Adókedvezményekkel ösztönzi a kormány, hogy az általa preferált csoportokat, illetve a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévőket vegyék fel, illetve tartsák meg az állásokban a munkáltatók. Az adószabályok tervezett változása nyomán 2019-re jelentősen átszabnák a szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezményeit és kiterjesztenék a nyugdíjas foglalkoztatás adókedvezményeit. Áttekintük, kiket éri meg leginkább alkalmazni a következő évtől.

Jövőre még több kedvezmény lesz, de nem mindenkinek

A fő szabály az, hogy a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adóból a kedvezmény:

• a bruttó bér erejéig érvényesíthető, de van kereseti plafon,
• 50 vagy 100 százalék lehet,
• meghatározott ideig vagy folyamatosan járhat.
• egyes foglalkoztatottaknál a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásból érvényesíteni lehet kedvezményt.

Az átszabás azt jelenti, hogy

• nem százezer forintig, hanem a minimálbér erejéig járnának egyes kedvezmények,
• 13 helyett összesen négy kedvezményezetti csoport lenne.
• a kutatók kedvezménye megmaradhat.

Mint a táblázatból látható, bővül a munkaerőpiacra belépők kedvezményezetti köre, az eddigiek (a pályakezdők, tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők) mellett az inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz. Első ránézésre úgy tűnhet tehát, senki nem marad ki, aki után eddig járt a munkáltatói adókedvezmény. De ez nem így van.

A változtatások vesztesei az 55 éves kor és nyugdíj közöttiek lehetnek.

Utánuk jelenleg kaphat szochotámogatást a munkáltató, méghozzá időkorlát nélkül, egészen addig, amíg nyugdíjba nem mennek. Jövőre viszont önmagában a kor után nem járhat a kedvezmény, csak akkor, ha kutatóról, megváltozott munkaképességűről, illetve tartós munkanélküliről vagy inaktív személyről van szó, és az utóbbi esetben legfeljebb 3 évig. Eszerint a munkahelymegtartás ennél a korosztálynál már nem annyira fontos kormányzati cél.

Nem teljesen világos, milyen megfontolásból, de változik a nagycsaládosoknál igénybe vehető kedvezmény is: eddig nem kötötték ki, hogy csak nő után veheti igénybe a munkáltató a kedvezményt, a jövő évi tervezetben azonban ez szerepel.

Még több cég még többet spórolhat meg

Azzal mindenképpen nyernek a cégek, hogy

a kedvezmények zöme már nem legfeljebb havi bruttó 100 ezer forintig járna, hanem a minimálbér erejéig.

Hogy pontosan mennyit, az attól függ, mennyire emelkedik az idei 138 ezer forinthoz képest a minimálbér. Ha feltételezzük, hogy jövőre bruttó 150 ezer forint lesz a minimálbér (ami a konvergenciaprogram alapján elképzelhető), akkor az első évben

• a szakképzettséget nem igénylő, illetve mezőgazdasági munkakörű 8 órás dolgozókon éves szinten már 175 500 forintot,
• a munkaerőpiacra újként belépőkön pedig 351 ezer forintot

takaríthatnak meg a munkáltatók, változatlan szocho mellett. (A szociális hozzájárulási adó sincs még teljesen kőbe vésve, valószínűleg csökken, de nem jövő januártól, hanem csak 2019. júliustól, 17,5 százalékra.)

Technikai, de fontos változás lehet, hogy jövőre az adatszolgáltatás iránya megfordul. Vagyis

a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt.

Így olyan munkáltatókhoz is eljuthat a kedvezmény, akik eddig nem tudtak róla, vagy nem foglalkoztak vele, mert macerásnak érezték.

A nyugdíjas lesz a tuti nyerő

A saját jogú nyugdíjasok foglalkoztatásánál is jelentős változás jön: mindenhol eltörölnék a munkáltatói terheket. Ezzel megszűnne a nyugdíjas szövetkezetek jelenlegi adóelőnye. Annyi biztos, hogy három esetet (megváltozott munkaképességű személy, illetve kutató és doktorandusz) kivéve

a cégeknek a nyugdíjasok foglalkoztatása lehet a legolcsóbb, ha minimálbér feletti bérről van szó.

A súlyos munkaerőhiány miatt mostanában ez a veszély nemigen fenyeget, de ha mégis választania kell a munkáltatónak, akkor a költségek inkább a nyugdíjasok foglalkoztatása mellett szólnak.

Jövőre nemcsak a szövetkezeteknél, hanem máshol sem vonnak le a nyugdíjasok béréből nyugdíjjárulékot (10 százalék) és természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék), hanem csak személyi jövedelemadót (15 százalék). Igaz, cserébe nincs 0,5 százalékos nyugdíjnövelés sem. Viszont így a nyugdíjas nettóban még jobb bért érhet majd el, mint egy bruttóban ugyanannyit kereső aktív korú.

A szakértők egyelőre csak találgatják, hogyan hat majd mindez a bérszabásra. Nem zárható ki, hogy eleve kevesebbet adnak majd a nyugdíjasnak, hiszen ők nettóban jobban járnak, és az sem elképzelhetetlen, hogy a nyugdíjasok olcsóbb foglalkoztatása lenyomja az aktívkorúak bérét.

Több mint egymillió forintot takaríthat meg

A táblázatban felsoroltakon kívül:

• Van még kedvezmény a közfoglalkoztatottakra.

Ezt csak a törvényben megjelölt közfoglalkoztatók vehetik igénybe, a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a garantált közfoglalkoztatási bér 130 százalékáig mentesülhetnek a szocho fele alól. Ez jelenleg legfeljebb havi 13506 forint adókedvezményt jelenthet. Ebben a tervezet szerint nem lesz változás.

• A kutatóhelyeknek létezik egy pluszkedvezmény, ha negatív a társaságiadó-alapjuk.

A gazdasági bizottság részletes vitát lezáró javaslata szerint ez is megmaradhat.

• A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál pedig az is egyfajta kedvezménynek fogható fel, hogy nem kell, vagy kevesebb rehabilitációs járulékot kell fizetniük a munkáltatóknak.

25 fősnél nagyobb cégeknek, ha nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, évente a bruttó minimálbér kilencszeresét (jelenleg 1 millió 242 ezer forintot) kell befizetniük, és amennyivel magasabb a létszám, annyival nő arányosan a járulék. Viszont ha foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, legalább 4 órában (optimális esetben minden 25 fő után legalább egyet), akkor akár le is nullázhatják a járulékot. Tudomásunk szerint ebben sem terveznek változást.

Az összehasonlítás kedvéért összefoglaltuk, milyen kedvezmények érhetők el jelenleg:

Most havonta az ábrán látható összegek spórolhatók meg maximum:

Ha éves szintre vetítjük a szochokedvezményt, akkor jelenleg legfeljebb

117 ezer forint és 1,17 millió forint között lehet, amit egy-egy foglalkoztatott után megtakarít a munkáltató. Előbbit például 25 év alatti, utóbbit kutatók, fejlesztők foglalkoztatásakor érhetik el.

35 ezer forinttal több nyugdíjat kap egy átlagos budapesti idős, mint egy dél-alföldi

A magyar állam 2016-ban a nyugdíjakra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságra 3534 milliárd forintot fordított, azaz 0,9 százalékkal többet, mint az előző évben, ugyanakkor (a gyorsabb gazdasági növekedés miatt) a kiadások GDP-hez viszonyított aránya 0,2 százalékponttal 10 százalékra csökkent 2015-höz képest – írta meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban kiadott Magyarország 2017 című kiadványa alapján a Napi.hu.

2016-ban – az infláció tervezett mértékével számolva – 1,6 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, ugyanakkor a nyugdíjas fogyasztóiár-index 0,6 százalékkal emelkedett 2015-höz képest, így a nyugdíjak reálértéke 2016-ban az előző évhez képest 1 százalékkal emelkedett. 2013-ban a nyugdíjak reálértékének emelkedése meghaladta a keresetekét, azóta viszont évről évre alatta marad – 2016-ban már 6,4 százalékpont volt a különbség.

Az öregségi nyugdíjak átlagos havi összegében nagy különbségek mutatkoznak országszerte: egy budapesti öregségi nyugdíjas az országos átlaghoz képest 19 százalékkal nagyobb, míg egy dél-alföldi 9 százalékkal kisebb nyugdíjat kap. Ez a különbség több mint 35 ezer forintot jelent.  Magyarországon átlagnál nagyobb nyugdíja a KSH szerint a Budapesten, illetve a Komárom-Esztergom, a Pest és a Fejér megyében élőknek van.

A nyugdíjak vásárlóereje az uniós országokban nagy szóródást mutat, a magyar nyugdíjaké pedig az EU-átlag alatt van. Az osztrák nyugdíjasok közel ötször annyi terméket vagy szolgáltatást tudtak venni havi nyugdíjukból 2015-ben, mint a bolgárok, egy magyar átlagnyugdíjas pedig 61 százalékkal kevesebb terméket és szolgáltatást tudott venni havi ellátmányából, mint egy osztrák és 83 százalékkal többet, mint egy bolgár — derül ki a cikkből.

Kép: 24.hu/Berecz Valter

3500 forinttal emelkedik az átlagnyugdíj jövőre

Az mfor.hu szúrta ki, hogy Sneider Tamás jobbikos képviselő eredetileg arról érdeklődött a Parlamentben,  hogy milyen lépéseket kíván tenni Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere annak érdekében, hogy a férfiak számára is elérhető legyen a méltóságban megélt nyugdíjas lét. A miniszter helyett válaszoló Rétvári Bence a nyugdíjemelésektől kezdte válaszát.

Ebből derült ki, hogy Rétvári szerint ha minden, a nyugdíjasok számára kifizetett ellátást figyelembe veszünk, akkor az átlagnyugdíj 130 500 forintra. A jövő évi prognózis alapján ezt az összeget 2019-ben további 2,7 százalékkal fogják emelni a költségvetési törvényjavaslat elfogadása esetén, ezzel az átlagnyugdíj 3500 forinttal 134 ezerre nő majd.

A nők esetében bevezetett 40 év munkaviszony után elérhető kedvezményes nyugdíj elsősorban családpolitikai intézkedés Rétvári válasza szerint, a férfiak ügyéről azonban semmi konkrétumot nem árult el.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Gyerekeknek főz – szakács lett az államtitkárból 

A Független Hírügynökségnek Tóth Zoltán azt mondja, nem tartja megalázónak mostani helyzetét. A volt államtitkár most jogásznak, közigazgatási szakértőnek, szakácsnak és könyvmolynak vallja magát. Természetesnek veszi, hogy nyugdíjasként csökkent az életszínvonala, és úgy érzi, hasznos.

Letette az uniós szakácsvizsgát, így főzhet a Heti Betevő budaörsi csapatában és egy mozgássérült alapítványnak.

Négy éve pedig alapított egy budaörsi olvasókört, amikor kirúgták utolsó állami állásából is.

Választási szakértőként vonták be az EBESZ végső jelentésébe és a Tiszta voks nevű alapítvány tevékenységébe, és Kim Lane Scheppele professzor is kikérte véleményét a választások értékeléséhez. Nem bánta meg, hogy a Demokratikus Koalíció színeiben elindult, majd visszalépett. Az volt a célja, hogy bebizonyítsa:

összefogás nélkül nem megy. És sajnos be is igazolódott: összefogás nélkül tényleg nem megy.

Szerinte a következő választáson is csak így lehetne megverni a Fideszt, de most még arra sem lát sok esélyt, hogy jövőre legyen  előválasztás és a főpolgármester-jelöltet így válasszák ki.

Tovább a lenini úton

A választók döntő többsége tudja, hogy ez a helyes út, de a pártvezetőkkel ezt még nem sikerült megértetni.

Tehát úgy állunk most, hogy néhány lúd legyőzi a választó polgárókat.

A Fidesz új választási törvényében mintegy 120 olyan javaslatot  talált,

amely visz tovább bennünket a lenini úton…

A pálya még lejtősebb lesz, a módosítások a Fidesz előnyeit teszik egyértelműbbé. 

Ezt főzte ki a Fidesz

Egyéni választókerületben is szavazhatna, akinek sem magyarországi, sem külföldi lakóhelye nincsen. Ez egyértelműen a buszoztatást jelenti a környező országokból. A Fidesz ezt eddig is tette, de most legálissá változtatja. Amennyiben egy párt neve, egy tagjának a fényképe megjelenik az óriásplakáton, már nem kellene feltüntetni az impresszumot. Így nem lehet tudni, ki helyezte ki a plakátot. A Fidesz ezzel törvényesítené a módszert, amellyel ellenzéki pártvezetőket Soros-bérencként tüntetett fel.

A törvény módosítása után az ellenzék a 11 ezer szavazókörből  ötezerben nem tud delegálni embert, míg a határon túliaknak öt módosítás is egyszerűsíti a szavazást.

Még magyarul sem kell tudni

A határon túliaknak nem kell tudni magyarul, még leírni sem a  nevüket. Bárki beadhat kérelmet, hogy regisztrálják a választói névjegyzékben. Törvényessé tennék, hogy pártocskák, alapítványok fejkvótáért gyűjtsék az aláírásokat. A kamupártokat is felmenti a Fidesz a törvénysértés alól, az állami támogatás megvonása a jövőre szól, a módosítás visszamenőleg mentesíti őket a visszafizetés alól.

Szerinte a Fidesznek az önkormányzati választások előtt nem kell hozzányúlnia a választási törvényhez, olyan centralizált rendszer,  annyira kezében tartják a településeket a költségvetésen keresztül. Nem kell, hogy lázadjanak az önkormányzatok. Tíz százalékkal  emelik a polgármesterek, testületi tagok javadalmazását, és már hűségesek is lesznek.

Egy egyszerű recept Orbán megbuktatására

A választási szakértő tudja, hogyan lehetne nyerni. Csak egy kis matematika.

Belerokkannak, míg elérik a nyugdíjt

A 62 éves József vízhálózat karbantartóként dolgozik, fizikailag és idegileg is nehezen bírja a munkát, 3-4 óra után elfárad. István 59 éves, de a kőműveskedés mellett még egy 8 hektáros szőlőföldet is művel, pedig már a traktorba is nehezen mászik fel. Zoltán postáként dolgozik 56 évesen, egész nap kinn teker az utcán, a hideg miatt sokszor megbetegszik.

Egy nem rég készült OECD-tanulmány szerint már a 65 éves nyugdíjkorhatár sem elegendő ahhoz, hogy az egyre elöregedő társadalmat a fiatalkorú, dolgozó nemzedék eltartsa. Magyarországon 72 éves korig kellene dolgozni. Csakhogy már a nyugdíjkorhatár 60-ról 65-re való emelése is sok, különösen azoknak, akik fizikai munkát végeznek még 60 környékén is.

,A nyugdíjkorhatár emelése nagyon rosszul érinti a nehéz fizikai munkát végzőket. Ráadásul nagyon rugalmatlan ez a korhatár, mert nem lehet lemondani a nyugdíj egy részéről sem azért cserébe, hogy hamarabb menjen valaki nyugdíjba

– magyarázza Dezse Tivadar, nyugdíjjogi szakértő.

Más országokban van arra példa, hogy a nyugdíj egy részének lemondásával hamarabb el lehet menni nyugdíjba, ez a csökkentett nyugdíj intézménye.

55-60 évesen nem csak sokkal fárasztóbb a fizikai munka, de az egyre gyakoribb betegségek, műtétek is megnehezítik. A legtöbb magyar embernek nincs annyi tartaléka, hogy az utolsó néhány nehéz évet munka nélkül töltse. De ha még el is éri valaki a nyudíjkorhatárt, akkor sem nyugodhat meg, mert szinte biztos, hogy a nyudíja nem lesz arra elég, hogy meg is éljen belőle, tehát 65 éves kora után is dolgozni fog. Hogy bírni fogják-e? Muszáj lesz.

Egy kis településen futunk bele egy éppen a munkának neki látó vízműves csapatba, őket kérdezzük meg, hogy van-e közöttük olyan, aki 55 éves kor fölött van. Átirányítanak minket a másik telephelyre, de előtte még elmondják, hogy ők 50-hez közel is nehezen bírják már a fizikai munkát. Az egyik 49 éves férfinak szívrohama is volt nem rég, ezért őt próbálják kímélni a többiek.

Átmegyünk a nem messze lévő vízműhöz, ahol kis szólongatás után megjelenik József (nevét kérésére megváltoztattuk), aki vízhálózat karbantartóként dolgozik 62 évesen. Amikor megkérdezzük tőle, hogy bírja a munkát, azt feleli, hogy csak nézzünk rá, miközben széttárja a kerti szerszámok miatt feltört, kisebesedett tenyereit.

József három településért felügyel, a vízműnél mindent ő tart rendben, szerel, fest, karban tart, lemászik az aknába, földet pakol, ha csőtörés van, akkor ás. De ha a három település egyikén valamilyen külső munkálat van, akkor is ott kell segédkeznie és pont úgy dolgoznia, mint a 30 éves társainak.

„Itt ilyen nincs, hogy kímélik az idősöket. Itt vagy elmegy betegállományba, mert nem tud dolgozni, vagy ha itt van, akkor mindent kell csinálnia” – mondja.

József szintén 62 éves munkatársa most betegállományban van, koszorúér műtétje volt, ezért a férfi most két ember helyett dolgozik.

A fizikai megterhelés nem minden, József minden nap reggel 7-től délután fél 4-ig dolgozik, de valójában a munkaideje ekkor még nem ér véget, mert 16 órától 22 óráig ügyeletes. Rendszeresen jár be hétvégén és ünnepnapokon is dolgozni, de az is többször előfordult, hogy hajnali fél kettőkor kapott sms-t, hogy menjen ki a vízműhöz. Mindezt 140 ezer forintért, ami most csak azért ennyi, mert a kollégáját is helyettesíti, egyébként 120 ezer forintot kap készhez.

Ez egy nagyon rossz rendelet volt az állambácsitól, hogy 65 éves korig dolgozni kell, én még csak a 62. évemben vagyok, de nagyon sok ez már. Az ember 3-4 óra alatt úgy el tud fáradni, hogy szinte hihetetlen

– meséli József.

Az összes munka közül az ásás, az iszapos föld cipelése a legfárasztóbb. József szerint az pár óra alatt kivesz annyit az emberből, hogy 24 óra sem elég kipihenni.

Annak ellenére, hogy József a szakmájában dolgozik, már többször megfordult a fejében, hogy keres másik munkát, de ez ennyi idős fejjel már nem olyan egyszerű, mert a munkáltatók nem szívesen alkalmazzák őket a koruk miatt, ráadásul irodai munkára nem is igen vesznek fel olyat, aki csak a fizikai munkához ért.

Amikor József betöltötte a 60. életévét, úgy érezte, hogy még egész jól bírja, de ahogy teltek az évek, úgy lett egyre nehezebb. József világ életében fizikai munkásként dolgozott, de szerinte ezt maximum 60 éves korig lehet bírni, mert addigra az ember teljesen kimerül.

József arra a kérdésre csak nevet, hogy tudja-e mikor mehet nyugdíjba: hogyne tudná. Negyvenhét ledolgozott év áll mögötte, és mivel 1956 előtt született, ezért 64,5 évesen mehet nyugdíjba. Csakhogy a férfi egyáltalán nem biztos benne, hogy képes lesz végigdolgozni a maradék éveket, pedig dolgos ember, sosem szeretett egy helyben ülni, de ez már neki is sok.

Mégsem mondhatja azt a munkáltatójának, hogy holnaptól nem jön be dolgozni, hogy a maradék két és fél évét inkább pihenéssel tölti, mert nincs annyi tartaléka, amiből a nyugdíjig megélhetne. Van két huszonéves fia, akiknek még segíteni akar elindulni az életben, tehát miattuk muszáj lesz dolgoznia.

Az ember szeretné úgy nyugodtan befejezni a dolgokat, hogy ha most tényleg elmennék holnap nyugdíjba, akkor legyen annyi tartalék, amiből megélünk, de sajnos itt én nem keresek annyit

– mondja legyintve.

A szakértő gyakran találkozik olyan esetekkel, amikor már valaki nem bírja tovább a megterhelő munkát, de még több éve van a nyugdíjig. Csak az olyan fizikai munkánál jár a korkedvezmény, amelyek ártalmasak az egészségre. Ilyen tipikusan a föld alatt, meleg üzemben vagy a villamosenergia-ipatban végzett bizonyos munkakörök. Például egy 20 éve szakmában lévő férfi röntgen orvos négy évvel korábban mehet nyugdíjba. Minden más, ami nem ebbe a kategóriába esik, 65-ös korhatárral bír.

Egy fejér megyei kis faluba, Válra menet futunk bele az út szélén Istvánba, aki kicsit nehézkesen mászik vissza a traktorjába, ami egyben egy örökbe fogadott kutya lakosztálya is. Mikor elmondjuk, hogy mért jöttünk, ő is rögtön panaszkodni kezd, hogy még csak 59 éves, de nehezen megy már a munka. Kőművesként dolgozik, ahol gyakran kell nehéz dolgokat megemelnie vagy felmászni valahova, emellett még bérszántást is végez egy 8 hektáros szőlőföldön, amit István csak rabszolga munkának hív.

Tudja mennyi munka van azzal? Nézze meg, hogy néznek ki a kezeim

– mondja, miközben felénk nyújtja a több helyen felrepedezett, sebes kezeit.

A munka ilyenkor már nem csak a kor miatt annyira megterhelő, Istvánnak nem rég egy sérv műtétje is volt, ezért sem mozog már olyan fiatalosan.

István olyan messzinek érzi a nyugdíjat, hogy nem is számolja, pedig még 6 éve biztosan hátra van. Szerinte még a nyugdíj mellett is kénytelen lesz dolgozni, mert nem fogja tudni fenntartani magát belőle, holott 9 éves kora óta dolgozik, igaz akkor még csak nyári munkában.

Egy másik településen botlunk bele Zoltánba, az 56 éves postásba, aki biciklivel hordja ki a leveleket a nagy melegben. Az ő munkájáról nem gondolnánk rögtön, hogy megterhelő lehet, hiszen csak tekerni kell, de a dimbes-dombos vidéken sokszor a 40 fokban vagy a mínusz 10-ben ez egyáltalán nem olyan könnyű.

Fizikailag eléggé megterhelő egész nap tekerni, ráadásul itt emelkedők is vannak. Amikor időjárás változás van, akkor meg gyengébb az ember és akkor már a leejtőn se akar menni

– mondja nevetve.

Zoltán szinte egész nap kinn van az utcán, reggel 7-től hordja a leveleket. A bicikli a levelek és szórólapok súlya miatt nem könnyű, ezért az egyenlőtlen, kátyús járdán is nagyon kell figyelni, nehogy felboruljon.

Amikor megmondjuk neki, hogy mennyi most a nyugdíjkorhatár, akkor kicsit ijedten, meglepődve kérdez vissza, hogy valóban annyi-e. Fogalma sincs, hogy bírni fogja-e ezt a munkát még 9 évig, attól tart, hogy hirtelen jön majd az öregedés.

A fizikai munkát végzők általában nem 60 éves korukra kezdik el nyögni a ledolgozott évek számát, már az ötvenhez közel is jelentkeznek a bajok, amik később csak rosszabbodnak és ellehetetlenítik a munkát.

Beke Gábor még csak 49 éves, de éppen ezért hagyta ott a pék szakmát, mert a több mint 20 év alatt, amit pékségben töltött, teljesen leamortizálódott. Ennyi idő alatt tönkre ment a dereka, a vállában meszesedés alakult ki és már csak térdvédő pánttal tud dolgozni, mert az is annyira szétment. Szerinte ezt 65 éves korig lehetetlen csinálni. Most egy boltban eladóként dolgozik, ahol csak eladja a kenyeret, de nem ő gyúrja meg a tésztát.

Mindenkit érintő nyugdíj-hiba?! Ön hol keresné?!

  Ez lehet a nyugdíj alapvető hibája?! Ön is itt keresné?! Megoldható vagy már-már végzetes?! Beszéljünk róla!

 "A mainál rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert kellene kidolgozni - állítják egybehangzóan több kutatóműhely munkatársai. Van, aki ennek fejében megszüntetné a Nők 40 lehetőséget, olyan elemző pedig nincs, aki a férfiakra történő kiterjesztése mellett érvelne. Még 20 évig egyensúlyban lehet a nyugdíjkassza, de a 40 év alatti korosztály már kevesebb pénzre számíthat nyugdíjas éveiben." (1)

  Véleményem szerint, az alapvető hiba mikor a nyugdíjról beszélünk, hogy nemek szerint nagy a megkülönböztetés. Ugyanazon feltételek mellett mégis mások a nőkre és a férfiakra vonatkozó szabályok. Hiszen ha egy édesapa marad otthon a gyermekével (ami manapság egyre gyakoribb) Őt nem illeti meg a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás, hacsak be nem tölti a megállapított korhatárt. 

  Az, hogy a NŐK40 program pozitív-e vagy negatív kimenetelű inkább, az egy bonyolult kérdéskör, hiszen, sokaknak segítség, mások a negatív oldalát látják, pl. megnövekedtek ezáltal a kassza kiadásai. Viszont, az erre fordított összegeket ígyis- úgyis az érintetteknek kell kifizetni csak pár évvel később. 

  Mindemellett, a felosztó- kirovó rendszer merevsége sem teszi egyszerűvé a nyugellátás folyamatát.  Amíg egy korszerűsítésen, tényeken, vizsgálatokon és tapasztalatokon alapuló változáson át nem esik, ezt a problémát nem lehet kiküszöbölni. 
Ez vezethet el egyrészről ahhoz a folyamathoz, melynek a végén néhány év múlva a jelenleginél is kevesebb nyugellátási összegre számíthatnak az érintettek. 

  Szerintem a nyugdíj alapvető hibáját azonban nagyon nehéz egy konkrét dologban összefoglalni, hiszen egy komplikált, szerteágazó területről beszélünk, melynek az egyes részfolyamataiban kellene beavatkozni ahhoz, hogy a probléma gyökere megtalálható és megoldható legyen.  

Köszönjük a figyelmet!

Írta: Horváth Orsolya Rita

Nyugdíjkalkulátor: Válaszoljon 7 egyszerű kérdésre és megtudja mennyi lesz a nyugdíja!

Megdöbbentő nyugdíj titkok!

 Segítsen, hogy a magyar lakosság felvilágosult legyen a pénzügyeiben!
Kérjük, ossza meg bejegyzésünket Facebook oldalán!
Köszönjük!

Forrás:
(1):nepszava.hu- Pácban a nyugdíj előtti férfiak
letöltés ideje: 2018. 07. 04. 00:13
http://nepszava.hu/1114968_pacban-a-nyugdij-elotti-ferfiak
fotó: pixabay.com