A munkáltatók is rá fognak jönni: nyugdíjast kell felvenni

Adókedvezményekkel ösztönzi a kormány, hogy az általa preferált csoportokat, illetve a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévőket vegyék fel, illetve tartsák meg az állásokban a munkáltatók. Az adószabályok tervezett változása nyomán 2019-re jelentősen átszabnák a szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezményeit és kiterjesztenék a nyugdíjas foglalkoztatás adókedvezményeit. Áttekintük, kiket éri meg leginkább alkalmazni a következő évtől.

Jövőre még több kedvezmény lesz, de nem mindenkinek

A fő szabály az, hogy a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adóból a kedvezmény:

• a bruttó bér erejéig érvényesíthető, de van kereseti plafon,
• 50 vagy 100 százalék lehet,
• meghatározott ideig vagy folyamatosan járhat.
• egyes foglalkoztatottaknál a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásból érvényesíteni lehet kedvezményt.

Az átszabás azt jelenti, hogy

• nem százezer forintig, hanem a minimálbér erejéig járnának egyes kedvezmények,
• 13 helyett összesen négy kedvezményezetti csoport lenne.
• a kutatók kedvezménye megmaradhat.

Mint a táblázatból látható, bővül a munkaerőpiacra belépők kedvezményezetti köre, az eddigiek (a pályakezdők, tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők) mellett az inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz. Első ránézésre úgy tűnhet tehát, senki nem marad ki, aki után eddig járt a munkáltatói adókedvezmény. De ez nem így van.

A változtatások vesztesei az 55 éves kor és nyugdíj közöttiek lehetnek.

Utánuk jelenleg kaphat szochotámogatást a munkáltató, méghozzá időkorlát nélkül, egészen addig, amíg nyugdíjba nem mennek. Jövőre viszont önmagában a kor után nem járhat a kedvezmény, csak akkor, ha kutatóról, megváltozott munkaképességűről, illetve tartós munkanélküliről vagy inaktív személyről van szó, és az utóbbi esetben legfeljebb 3 évig. Eszerint a munkahelymegtartás ennél a korosztálynál már nem annyira fontos kormányzati cél.

Nem teljesen világos, milyen megfontolásból, de változik a nagycsaládosoknál igénybe vehető kedvezmény is: eddig nem kötötték ki, hogy csak nő után veheti igénybe a munkáltató a kedvezményt, a jövő évi tervezetben azonban ez szerepel.

Még több cég még többet spórolhat meg

Azzal mindenképpen nyernek a cégek, hogy

a kedvezmények zöme már nem legfeljebb havi bruttó 100 ezer forintig járna, hanem a minimálbér erejéig.

Hogy pontosan mennyit, az attól függ, mennyire emelkedik az idei 138 ezer forinthoz képest a minimálbér. Ha feltételezzük, hogy jövőre bruttó 150 ezer forint lesz a minimálbér (ami a konvergenciaprogram alapján elképzelhető), akkor az első évben

• a szakképzettséget nem igénylő, illetve mezőgazdasági munkakörű 8 órás dolgozókon éves szinten már 175 500 forintot,
• a munkaerőpiacra újként belépőkön pedig 351 ezer forintot

takaríthatnak meg a munkáltatók, változatlan szocho mellett. (A szociális hozzájárulási adó sincs még teljesen kőbe vésve, valószínűleg csökken, de nem jövő januártól, hanem csak 2019. júliustól, 17,5 százalékra.)

Technikai, de fontos változás lehet, hogy jövőre az adatszolgáltatás iránya megfordul. Vagyis

a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt.

Így olyan munkáltatókhoz is eljuthat a kedvezmény, akik eddig nem tudtak róla, vagy nem foglalkoztak vele, mert macerásnak érezték.

A nyugdíjas lesz a tuti nyerő

A saját jogú nyugdíjasok foglalkoztatásánál is jelentős változás jön: mindenhol eltörölnék a munkáltatói terheket. Ezzel megszűnne a nyugdíjas szövetkezetek jelenlegi adóelőnye. Annyi biztos, hogy három esetet (megváltozott munkaképességű személy, illetve kutató és doktorandusz) kivéve

a cégeknek a nyugdíjasok foglalkoztatása lehet a legolcsóbb, ha minimálbér feletti bérről van szó.

A súlyos munkaerőhiány miatt mostanában ez a veszély nemigen fenyeget, de ha mégis választania kell a munkáltatónak, akkor a költségek inkább a nyugdíjasok foglalkoztatása mellett szólnak.

Jövőre nemcsak a szövetkezeteknél, hanem máshol sem vonnak le a nyugdíjasok béréből nyugdíjjárulékot (10 százalék) és természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék), hanem csak személyi jövedelemadót (15 százalék). Igaz, cserébe nincs 0,5 százalékos nyugdíjnövelés sem. Viszont így a nyugdíjas nettóban még jobb bért érhet majd el, mint egy bruttóban ugyanannyit kereső aktív korú.

A szakértők egyelőre csak találgatják, hogyan hat majd mindez a bérszabásra. Nem zárható ki, hogy eleve kevesebbet adnak majd a nyugdíjasnak, hiszen ők nettóban jobban járnak, és az sem elképzelhetetlen, hogy a nyugdíjasok olcsóbb foglalkoztatása lenyomja az aktívkorúak bérét.

Több mint egymillió forintot takaríthat meg

A táblázatban felsoroltakon kívül:

• Van még kedvezmény a közfoglalkoztatottakra.

Ezt csak a törvényben megjelölt közfoglalkoztatók vehetik igénybe, a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a garantált közfoglalkoztatási bér 130 százalékáig mentesülhetnek a szocho fele alól. Ez jelenleg legfeljebb havi 13506 forint adókedvezményt jelenthet. Ebben a tervezet szerint nem lesz változás.

• A kutatóhelyeknek létezik egy pluszkedvezmény, ha negatív a társaságiadó-alapjuk.

A gazdasági bizottság részletes vitát lezáró javaslata szerint ez is megmaradhat.

• A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál pedig az is egyfajta kedvezménynek fogható fel, hogy nem kell, vagy kevesebb rehabilitációs járulékot kell fizetniük a munkáltatóknak.

25 fősnél nagyobb cégeknek, ha nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, évente a bruttó minimálbér kilencszeresét (jelenleg 1 millió 242 ezer forintot) kell befizetniük, és amennyivel magasabb a létszám, annyival nő arányosan a járulék. Viszont ha foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, legalább 4 órában (optimális esetben minden 25 fő után legalább egyet), akkor akár le is nullázhatják a járulékot. Tudomásunk szerint ebben sem terveznek változást.

Az összehasonlítás kedvéért összefoglaltuk, milyen kedvezmények érhetők el jelenleg:

Most havonta az ábrán látható összegek spórolhatók meg maximum:

Ha éves szintre vetítjük a szochokedvezményt, akkor jelenleg legfeljebb

117 ezer forint és 1,17 millió forint között lehet, amit egy-egy foglalkoztatott után megtakarít a munkáltató. Előbbit például 25 év alatti, utóbbit kutatók, fejlesztők foglalkoztatásakor érhetik el.