Nyugdíjfront: a Ratkó-gyerekek nem hátrálhatnak

A Népszavában a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke írta le, mi vár a Ratkó-gyerekekre a nyugdíjrendszer kapujában. Karácsony Mihály szerint az immár 61–65 éves korcsoportnál elérkezett az egységes számvetés ideje, hiszen aktív életszakaszukban is csaknem azonos dolgokat éltek át.

(Mint korábban megírtuk, a Ratkó-gyerekek nyugdíjazása komoly gond lesz,  kevesebb lesz a befizető, nagyságrendekkel kell többet költenie az államnak már a nyugdíjak szinten tartásához is.)

Demográfiai cunami söpri el a nyugdíjakat
Közeleg a magyar nyugdíjrendszer összeomlása.
.

Egy hosszas visszatekintés után a szerző eljut a másig, amikor nyugdíjasok és a nyugdíj előtt állók csak nehezen tudják az állami szolgáltatások fokozatos kivonulását kompenzálni.

A korcsoportnak jellemzően nem volt lehetősége forrásokat felhalmozni és a piaci alapon működő szolgáltatások finanszírozását átvállalni.

A nyugdíjasok fele komoly lemondásokra kényszerül, hogy megéljen
Minden ötödik idős ember tapasztalja, hogy sehogyan sem tud kijönni a járadékából.

Csak most jön a neheze

Karácsony arra számít, hogy az időseket érintő legsúlyosabb változás az lesz,  amikor a költségvetési egyensúlyra hivatkozva az állam jelentősen kivonul a rászorulók – köztük a nyugdíjasok – terheinek átvállalásából.

Úgy és akkor akarja a kormány a hátrányos lépéseket bevezetni, amikor az érintetteknek már nincs módjuk visszamenőlegesen az életstratégiájukon változtatni. Az évek során apránként, a nyilvánosság elől jóformán elrejtve, az érintettek háta mögött kiépül az időseket méltatlan helyzetbe taszító, jogszabályokkal körülbástyázott intézkedések háttere.

Az egyesületi elnöke ezeket is felsorolja, majd jelzi, a nyugdíjasok ezt nem nézhetik tétlenül.

old and young hands
Kihátrál a nyugdíjasok mögül az állam: visszaugrottunk a XIX. századba
A felnőtt gyermek az idős szüleit köteles eltartani és erre harmadik személy is kötelezheti őt. Túlterheljük az aktív korosztályt.

Karácsony azt írja, a Ratkó-gyerekek ismét történelmet formáló szereplővé válhatnak, ha önmagukat megszervezik, ha az előttük álló történelmi feladat súlyát felismerve, generációvá válnak.

Woman holding senior woman's hand on bed
Szomorú nyugdíjaskorra számítanak a magyarok
A többség arra számít, hogy minden pénze elmegy az unokákra és az orvosi kezelésre.

Szomorú nyugdíjaskorra számítanak a magyarok

A CIG Pannónia friss kutatása szerint a még nem nyugdíjaskorú magyarok meglehetősen pesszimisták, feleannyi nyugdíjra számítanak, mint amiből kényelmesen meg tudnának majd élni. Megtakarításaik alapján hobbira, szórakozásra, belföldi utazásra csak a megkérdezettek egyharmada gondol, a kétharmad szerint gyermekei, unokái támogatására, orvosi kezelésre költi majd nyugdíja nagy részét. Komolyabb kiadással csak az tervez, aki 150 ezer forint fölötti nyugdíjra számít.

Az álom és a valóság

A reprezentatív felmérés szerint a magyarok csaknem fele nagyjából tudja, hogy 2017-ben az öregségi nyugdíj átlagos havi nettó összege 124 ezer forint volt. A megkérdezettek nyolctizede 150 ezer forint feletti összeget tartana elegendőnek, hogy nyugdíjasként ne legyenek anyagi gondjai. Csaknem egyötödük ennél magasabb összeget, minimum 200-250 ezer forintot jelölt meg, de csaknem egyharmaduk ennek felére, 100 ezer forint alatti nyugdíjra számít, egynegyedük pedig 100-150 ezer forint közé becsülte ezt az összeget.

Mennyi az ideális?

A várakozások szerint azonban a nyugdíjak nem fognak ilyen mértékben emelkedni: csak a válaszadók ötöde számít arra, hogy nyugdíja meghaladja majd a 150 ezer forintos határt. A megkérdezettek 90 százaléka szerint a mai nyugdíj is alacsonyabb az ideálisnál. Nem sokkal kevesebben vannak azok –  a válaszadók 85 százaléka –, akik arra számítanak, hogy a várható nyugdíj alacsonyabb lesz az ideálisnál.

A nyugdíjasok fele komoly lemondásokra kényszerül, hogy megéljen
Minden ötödik idős ember tapasztalja, hogy sehogyan sem tud kijönni a járadékából.

Kiemelt kép: Thinstock


Havi 2,5 millió forint láthatatlan jövedelme van a fideszes Szatmáry Kristófnak

Öngondoskodásra találták ki a nyugdíjpénztárakat, és egészségmegőrzésre az egészségpénztárakat. Egy valakiről azonban igencsak bőkezűen gondoskodnak: arról a Szatmáry Kristófról, akinek – mint a 24.hu kiderítette – az MKB nyugdíj-, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárának elnökeként havi 2,5 millió forintnyi jövedelem jár. Ráadásul ezt megfejelheti évente maximum 3 millió forint költségtérítéssel is.

A fideszes országgyűlési képviselő igazi pozícióhalmozó: kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosi posztja mellett három iparkamara vezetésében is benne volt, amikor 2016-ban célba vette az akkor még állami tulajdonú, tavaly Matolcsy György és Mészáros Lőrinc köreihez került MKB Bank két pénztárát is. Habár híján volt a pénzügyi végzettségnek, az év március 9-én beválasztották a mai nevén MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár legfőbb vezető testületébe, az igazgatótanácsba, és nyomban annak az elnöke is lett.

Botrányok tapadnak a nevéhez

Szatmáry Kristóf – családtagjaival közös – cége, a zöldség-gyümölcs kereskedelemmel foglalkozó Szatmáry Kft. tavaly feketemunkással bukott meg. Aztán idén év elején többször is nyugtaadás elmulasztásán kaptuk az egyik boltjukat, videofelvételekkel is igazoltuk ezt. A kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos hazugsággal, manipulációval és rágalmazással vádolta lapunkat, állítva, hogy nem igaz, amit írtunk. Az ügyészség azonban megállapította: igazolva látja, hogy többször elmaradt a nyugtaadás az üzletben. Amikor szembesíteni próbáltuk ezzel a kormánypárti politikust, a kérdéseink érdemi megválaszolása helyett menekülőre fogta. A képviselő a közelmúltban kiszállt a családi cégből.

Ekkor tett egy gesztust: előzetesen lemondott az igazgatótanácsi elnökként őt megillető tiszteletdíjról. Nem volt ez nagy áldozat, mert az elnöknek – az it-tagokhoz hasonlóan – jó ideje havi 20 ezer forint tiszteletdíj járt, mégpedig a takarékosság jegyében, és azért, hogy hűek maradjanak a pénztárak céljához, vagyis hogy az önsegélyezés, az egészségmegőrzésre félre tett megtakarítás a tagdíjat befizetők érdekeit szolgálja.

Nem kellett azonban sokat várni, hogy kiderüljön, mégsem ingyen végzi a munkát a kormánypárti politikus. Május közepén új döntést hozott a pénztár közgyűlése, e szerint az új igazgatótanácsi elnököt megilleti költségtérítés, elszámolhat bizonyos juttatásokat számla ellenében, nem is kis összegben:

  • reprezentációs kiadásokra 2016-ban 1 millió forintot,
  • a pénztár tulajdonában álló mobiltelefont használhat, a pénztár állja a telefonszámlát,
  • a pénztár laptopot is adhat neki, és az internetezés díját is állja,
  • ha saját autójával a pénztárral kapcsolatban álló üzleti partnereket látogatja meg, akkor üzemanyagköltséget, szállásdíjat, parkolási díjat, étkezési költséget is elszámolhat.

Aztán szeptemberben újabb közgyűlés, újabb döntés következett: beemelték az elszámolható juttatások közé azt,

  • ha Szatmáry Budapesten a pénztárral szerződött taxicég szolgáltatását veszi igénybe,
  • meg azt is, hogy jár neki egy maximum 12 millió forintos beszerzési értékű szolgálati autó – ám ennek igénybevételéről lemondott „az azt korlátozó megbízatásának fennállásáig”.
  • Egy pontosítást is végrehajtottak: korábban az 1 millió forintos korlát csak a reprezentációs kiadásokra vonatkozott, a többire – autóhasználat, parkolási díj, szállásköltség, taxi – nem, azokat számla ellenében gyakorlatilag korlátlanul állta a pénztár. Októbertől már az összes elszámolható juttatásra vonatkozott az évi 1 millió forintos felső határ.

De ami fontosabb: a korábban egységesen havi 20 ezer forintos tiszteletdíját 2016 októberétől az igazgatótanácsi tagoknak 50 ezer forintra emelték, az elnöknek, vagyis Szatmárynak viszont havi 1 millió forintos tiszteletdíjat állapítottak meg.

Bár erről „az annak felvételét korlátozó megbízatásának fennállásáig” lemondott. Szatmáryt megkérdeztük az ügyben, helyette a Fidesztől kaptunk levelet, amelyben elárulták, mi ez a megbízatás. A parlamenti képviselői munka összeegyeztethetetlen például gazdasági tisztséggel, megbízatással, ezért a képviselő keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el. Azaz tiszteletdíjat nem vehet fel Szatmáry.

Kisvártatva azonban megtalálták a módját, hogyan tud mégis hozzájutni az apanázshoz. Mindez a közgyűlési határozatokból derül ki, amelyeket a 24.hu átnézett. Pár hónap múlva, 2016. december 16-án a közgyűlés úgy határozott:

a tiszteletdíj helyett (…) maximum a tiszteletdíj bruttó havi összege és az az után a Pénztár által fizetendő adó és járulékteher keretösszegét figyelembe véve a Pénztár az Igazgatótanács elnöke javára, kérésére köthet (…) személybiztosítási szerződést, melynek időarányos havi díját, adó és járulék vonzatát (…) a pénztár fizeti meg.

Magyarán: Szatmáry ugyan nem vehetné fel a havi 1 milliós tiszteletdíját, de kitalálták helyette, hogy a pénztár a javára ugyanekkora értékben (plusz adó és járulék) biztosítást köt.

A nyugdíjpénztárnál is az elnöki szintig vitte

Nagy nap volt ez a fideszes képviselőnek, mert ugyanaznap, 2016. december 16-án Szatmáry Kristófot beválasztották az MKB másik pénztárának, az MKB Nyugdíjpénztárnak is az igazgatótanácsába, itt is azonnal az elnöki pozícióig jutott.

És gyakorlatilag lemásolták az egészségpénztári forgatókönyvet: Szatmáryt a nyugdíjpénztárnál is 1 millió forint illette meg havonta, úgy, hogy a javára ilyen összegű biztosítást köthet a pénztár. A többi it-tag havi tiszteletdíja a korábbi években megszokott 60 ezer forint maradt, de ők is kérhetik, hogy biztosításban jussanak hozzá ehhez.

Szűk egy év múlva, 2017. november 1-jétől aztán felemelték a nyugdíjpénztárnál a Szatmáryt megillető, biztosítási formát felvevő jövedelem összegét havi 1,5 millió forintra. Emellett a nyugdíjpénztár évente maximum 2 millió forint értékben állja Szatmáry utazásait, szállását, parkolási díját, taxizását, reprezentációs kiadásait.

Összefoglalva: a mostani állapot szerint a két pénztártól összesen havi 2,5 millió forint jövedelemhez fér hozzá a miniszteri biztos, méghozzá úgy, hogy tiszteletdíjként nem vehetné fel, mégis megoldják azzal, hogy a pénztárak biztosítást kötnek a javára. Ezt fejeli meg évente összesen 3 millió forint elszámolható juttatás, költségtérítés.

És mindezeknek nincs nyoma Szatmáry Kristóf képviselői vagyonnyilatkozatában a jövedelmek között.

Ott az országgyűlési képviselőségért járó 224 ezer forint mellett a miniszteri biztosként felvett havi 748 ezer forintot említi csak.

A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni külön a nagy értékű értékpapírokat, köztük a biztosításokat is. E szerint Szatmárynak

  • 2015-ben, vagyis még az MKB két pénztárához való csatlakozása előtt 5 millió forint értékű biztosítása volt (CIG-Pannónia és Generali-biztosításban),
  • 2016 végén csupán 1 millióval több, összesen 6 millió forint (szintén CIG-Pannónia és Generali),
  • 2017 végére 1,6 millióval hízott csak, azaz összesen csaknem 7,6 millió forintra (CIG-Pannónia és Uniqa-biztosításban).

A fideszes képviselőnek emellett van egymillió forint készpénze, négymillió forintja pénzintézeti számlán, és további 10,4 millió forint követelése. Ugyanakkor a parlamenti képviselők közül ő tartozik a legtöbbel, 34 millió forinttal magánszemélyeknek.

A Fidesz kérdésünkre közölte: a Szatmáry vagyonnyilatkozatában foglaltak megfelelnek a valóságnak. Elismerték, hogy a képviselő személybiztosításokkal rendelkezik, de azok és pontos értékük szerintük szerepelnek a vagyonnyilatkozatában, amely itt érhető el.

Titkolóztak

Nem volt könnyű kideríteni, hogy mennyi jövedelmet kap Szatmáry Kristóf az MKB két pénztárától.

  1. Előbb újságíróként kérdést küldtünk a két pénztárnak, de azok megtagadták az adatok kiadását (mind az it-tagok, mind az it-elnök javadalmazására rákérdeztünk), üzleti, illetve pénztártitokra hivatkozva.
  2. Egyik kollégánk tagja az egészségpénztárnak, így kérhette a határozatokba való betekintést. Hetekig tartott, mire időpontot kapott a betekintésre. Titoktartási nyilatkozatot akartak vele aláírattatni, erre nem volt hajlandó, így nem tolták elé a papírokat.
  3. Ha elé is tolták volna, abban sem lett volna sok köszönet: menet közben megtudtuk, hogy egy másik pénztártagnak a határozatok számát megmutatták ugyan, de a szöveget kitakarták, vagyis sem azt nem tudta meg, hogy mennyi a havi apanázs, sem azt, hogy mindezt a biztosítási trükkel juttatják Szatmárynak. Tehát a pénztár tagja, akinek a tagdíjából is származik Szatmáry és más pénztári vezetők juttatása, nem tudhatta meg, hogy mennyi pénzt kapnak az it-tagok. Ráadásul mindezt úgy, hogy a határozatokról azok meghozatala után 30 napig egy tájékoztatót kell kitenni a pénztár budapesti Dévai utcai helyiségébe, a határozatok meghozatalára jogosult közgyűlésen részt vevőkkel pedig semmiféle titoktartási papírt nem íratnak alá – tehát aki bármikor később, a 30 nap lejárta után akarja megtudni, hogy a vezetők mennyi pénzhez jutnak, annak igencsak meg van nehezítve a dolga.
  4. Ez után mentünk be a cégbíróságra, ahol kitakarás nélkül láthattuk a közgyűlési határozatokat.

Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán


Jobbik: Szabolcsot ellepték az ukrán Fidesz-szavazók

Adorján Béla megyei elnök a Hír TV Egyenesen című műsorában azt mondta: a vásárosnaményi csalásnál korábban említett 5300 embernél is jóval többet, tízezer főnél is többet jelentettek be illegálisan a megye településeire.

A jobbikos politikus a fideszes járási hivatalok, polgármesterek, a térség parlamenti képviselőjének és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség összejátszásáról beszélt.

Vannak olyan házak, ahová száz, vagy akár kétszáz ilyen embert is bejelentettek.

Adorján Béla azt mondta, mindez rendszerszintű és maffiaszerű, hiszen egy járási hivatal adminisztrátorának, amikor leül a számítógép elé, látnia kell, hogy egy adott ingatlanban már vannak hetvenen.

Neki kutya kötelessége lenne hivatalból elrendelni a vizsgálatot.

A Jobbik korábban közölte, feljelentést tesz a vásárosnaményi ügyben, az esetet jelezte a helyi választási bizottságnak. 

Korábban a Hír TV Célpont című műsora mutatta be, hogy a határszélre százával telepítették be azokat a magyar nyugdíjjal csábított ukránokat, akik új állampolgárságukkal szavazni is tudnak. Gyurcsány Ferenc ezt fideszes  szavazatvásárlásnak nevezte.

Mint korábban megírtuk, a magyarok 70 százaléka nem ért vele egyet, 40 százaléka el is venné a határon túli magyarok szavazati jogát. A társadalom negyede az állampolgárságtól is megfosztaná a 2010 óta honosított egymillió embert. Még a Fidesz-szavazóknak is csak a 37 százaléka ért egyet a szavazati jog 2010 utáni kiterjesztésével.

Buják, 2014. október 12.
Pálok Tímea bujáki népviseletben szavaz a Glatz Oszkár Művelődési Központban, a 2-es számú szavazókörben az önkormányzati választáson 2014. október 12-én.
MTI Fotó: Komka Péter
Gyurcsány ráérzett: sokan elvennék a határon túliak jogait
70 százalék nem ért vele egyet, 40 százalék el is venné a határon túli magyarok szavazati jogát. A társadalom negyede az állampolgárságtól is megfosztaná a 2010 óta honosított egymillió embert.

Kiemelt kép: MTI / Deme Dániel


A nyugdíjpénzek hosszú távon is értékállóak

Az MNB – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – honlapján közzétette az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak 2017. évi, illetve a hosszú távú (10, 15 éves) befektetési teljesítményét bemutató hozamrátákat.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – a záró vagyonnal súlyozottan – átlagosan 6,91 százalékos nettó, a befektetésekkel kapcsolatos költségek levonása utáni hozamot értek el. A pénztárak teljesítménye tehát az előző évben is jelentősen, mintegy 5 százalékkal haladta meg a 2,10 százalékos december/december alapon számított éves inflációt, csakúgy, mint az elmúlt néhány esztendőben. A kockázatvállalási hajlandóságtól és a vagyonkezelési teljesítménytől függően persze akár számottevő eltérések is tapasztalhatók az egyes pénztári portfóliók hozameredményeiben. A 10 és 15 éves hozameredmények áttekintése alapján azonban látható, hogy továbbra is az inflációt meghaladó átlagos vagyongyarapodás jellemzi a pénztárakat.A növekedési jellegű (magasabb kockázatú) és a kiegyensúlyozott jellegű (közepes kockázatú) portfóliók kedvező éves teljesítménye nagyrészt az éven túli lejáratú hazai állampapírok, s a közép-európai térség vezető részvényei jelentős árfolyamemelkedésének köszönhető. A klasszikus jellegű (alacsonyabb kockázatú) portfólióknál viszonylagosan nagyobb a rövidebb lejáratú állampapírok és kisebb a részvények aránya, így ezek jellemzően alacsonyabb hozamokat értek el.

  • A zárt, munkahelyi alapon szerveződő önkéntes nyugdíjpénztáraknál tavaly a legjobb nettó hozamteljesítmény 17,08 százalékos volt.
  • A nyílt pénztáraknál az egyik piaci szereplő a növekedési jellegűek közt is kockázatvállalónak számító portfóliója végzett az első helyen nettó 15,45 százalékos teljesítményével.

A pénztárak 15 éves átlagos nettó hozamrátái többnyire 3-4 százalék reálhozamot tartalmaznak, vagyis ebben az időszakban évente átlagosan ennyivel múlták felül az inflációt, a 15 éves reálhozamráták záró vagyonnal súlyozott átlagos értéke pedig 3,45 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy változatlanul hosszabb távon is értékálló, az inflációt érdemben meghaladó befektetési eredményeket érnek el a magyarországi önkéntes nyugdíjpénztárak.Az MNB fontos társadalmi célnak tartja, hogy minél több aktív munkavállaló rendelkezzen a nyugdíjkiegészítési célú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla) valamelyikével, melyeket az állam 20 százalékos adókedvezménnyel is támogat. Az önkéntes nyugdíjpénztár széles kör számára előnyös lehet, többek közt a jogszabály által korlátozott kedvező költségek, és a hosszú távú jó hozamteljesítmény miatt.

A megfelelő nyugdíjkiegészítési cél itt nemcsak egyszeri nagy, hanem folyamatos kisebb összegű – az MNB javaslata szerint a havi jövedelem 3-9 százalékára rúgó – befizetésekkel is elérhető.

Kiemelt kép: 24.hu / Berecz Valter


Az egészségügy a legfontosabb probléma, a korrupció nagyobb gond a bevándorlásnál a magyarok szerint

Nem sok minden változott azóta, hogy 2017 nyarán a Republikon Intézet megkérdezte a magyarokat, szerintük melyik az a legfontosabb két probléma, amellyel ma Magyarországon, illetve a saját életükben szembe kell nézniük. Akkor az első helyen az országot tekintve az egészségügy és a szociális biztonság állt – a megkérdezettek 46 százaléka nevezte meg ezt a (voltaképpen két) területet problémaforrásként. A második helyre 24 százalékkal a bevándorlás, a harmadik helyre pedig a munkanélküliség került 20 százalékkal.

Az alábbi ábrákon azt mutatjuk meg, hogy bő fél évvel az első felmérés után hogyan alakult a helyzet. A betűméret jelzi a fontossági sorrendet, a kurzort az egyes kategóriák fölé mozgatva pedig megjelenik a százalékos arány, hogy hányan említették az adott területet.

Kiderült, hogy – a kormány által sokszor hivatkozott intézkedések ellenére – még mindig az egészségügy a legproblémásabbnak tartott terület Magyarországon, a megkérdezettek 47 százaléka említette, vagyis egy hajszálnyival többen, mint tavaly. Ezt követi a korrupció 26 százalékkal, a harmadik helyen pedig a bevándorlás 21 százalékkal. A lista végén az adózás áll 2 százalékkal, tehát úgy tűnik, ezzel nagyjából elégedettek az emberek.

Egy kicsit átrendeződnek a hangsúlyok akkor, amikor arra kérdeztek rá, hogy a válaszadó a saját élete szempontjából mit tekint gondnak. Bár az egészségügy itt is az első helyen szerepelt 29 százalékkal, ugyanennyiszer említették a megélhetés költségeit (beleértve az áremelkedéseket és az inflációt is), és nem sokkal lemaradva következett a háztartások anyagi helyzete (26 százalék).

A sor végén a terrorizmus áll 2 százalékkal, vagyis az emberek szerint a saját életükben ez nem olyan probléma, ami miatt aggódni kellene.

Ez a kormány rendszeres, terrorfenyegetéssel való ijesztgetése tükrében különösen érdekes eredmény. 2017-ben egyébként ugyanígy elhanyagolható volt a terrorizmustól való félelem, a legnagyobb problémának akkor a megélhetés költségeit érezték a válaszadók a saját életükre vonatkozóan, ezt követte csak az egészségügy és a háztartások anyagi helyzete.

Már csak Bulgária korruptabb nálunk az Európai Unióban
Kemény megállapítások a Transparency International Magyarország 2017-re vonatkozó beszámolójában.

Módszertan

A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készül február 9-22. között. Az eredmények életkor, nem, településtípus és iskolázottság szerint reprezentatívak az ország felnőtt lakosságára nézve.

Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton


25 nyugellátás alapján 30 milliárd megy Erzsébet-utalványra

Orbán Viktor bejelentése után a Magyar Közlöny már közzé is tette, hogy kik kaphatnak 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt. A kormányrendelet szerint az egyszeri juttatást huszonöt nyugellátás alapján osztják ki.

Az kaphatja, akinek 2018 márciusában

– öregségi nyugdíjat,
– özvegyi nyugdíjat,
– szülői nyugdíjat,
– árvaellátást,
– baleseti hozzátartozói nyugellátást,
– mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
– mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
– korhatár előtti ellátást,
– szolgálati járandóságot,
– átmeneti bányászjáradékot,
– táncművészeti életjáradékot,
– rokkantsági ellátást,
– rehabilitációs ellátást,
– baleseti járadékot,
– rokkantsági járadékot,
– bányászok egészségkárosodási járadékát,
– fogyatékossági támogatást,
– vakok személyi járadékát,
– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
– polgármesterek közszolgálati járadékát,
– a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
– a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást,
– a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását,
– kormányrendelet alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint emelendő, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelést vagy
– nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot

folyósítanak.

Az egyszeri juttatás akkor is csak egyszer jár, ha a jogosult több ellátásban részesül. 

Az Erzsébet-utalványt csak a Magyar Posta kézbesítheti. A postai kézbesítés eredménytelensége esetén május 31-ig kell az ismételt kiküldést kérni a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától.

A kormány vélhetően erre költi azt a 29 milliárd 430 millió forintot, amit két forrásból teremt elő, az idei költségvetés Miniszterelnökség fejezetében szereplő rendkívüli kormányzati intézkedésekből 8,7 milliárd, a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, Központi Maradványelszámolási Alapjából 20 milliárd 730 millió forint jut erre.

A 29 milliárd 430 millió forintból 27 milliárd az utalványok értéke (az ellátottak pénzbeli juttatása), míg a költségek (a dologi kiadások) 2 milliárd 430 millió forintra rúgnak.

Kiemelt kép: MTI / Mohai Balázs


Újra tízezer forintos Erzsébet-utalványt kaphatnak a nyugdíjasok

Az Idősek Tanácsa azt javasolja a kormánynak, hogy a közelgő ünnepek előtt ismét tízezer forintos Erzsébet-utalványt kapjanak a nyugdíjasok – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára kedden Budapesten, a tanács ülése utáni sajtótájékoztatón.

Novák Katalin – aki a tanács alelnöke is – közölte, azért indítványozzák az újabb utalványok kiosztását, mert

szeretnék, ha minden magyar, így a nyugdíjasok is részesülhetnének a növekvő gazdasági eredményekből.

Hétfőn megírtuk, hogy a Népszava információi szerint még húsvét előtt újabb ajándékot kaphatnak az idősek: elterjedt, hogy az Orbán-kabinet a választás előtt még kioszt egy kör Erzsébet-utalványt – a találgatások szerint az elhúzódó tél kiadásaira hivatkozva.

Azt szeretnék, ha a gazdasági eredmények hasznát a nyugdíjasok is élveznék, ezért is kaptak tavaly kiegészítő nyugdíjemelést és nyugdíjprémiumot, valamint már két karácsony előtt tízezer forintos Erzsébet-utalványt

– emelte ki az államtitkár.

Hozzátette, bíznak benne, hogy a kormány támogatja majd a tanács javaslatát, és ismét kaphatnak utalványt a nyugdíjasok.

(MTI, kiemelt kép: MTI Fotó/Mohai Balázs)


A nyugdíjasok fele komoly lemondásokra kényszerül, hogy megéljen

Anyugdíjasok több mint fele csak komoly lemondásokkal, vagy önállóan sehogyan sem tud megélni a nyugdíjából, derült ki többek között a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9 és 14 között készített reprezentatív felméréséből.

A válaszadók majdnem kétharmada pedig kevesebbet tud a nyugdíjából vásárolni, mint 5 évvel ezelőtt:

A megkérdezettek háromnegyede szerint az alacsonyabb nyugdíjakat jobban kellene emelni, mint a magasabbakat. Tízből nyolc válaszadó egyetértene a 13. havi nyugdíj bevezetésével és kétharmaduk szerint a költségvetés ezt el is bírná.

A nyugdíjasok a felmérés alapján bevételeik negyedét költik az egészségükre, ebből minden tizedik forintot hálapénzre, és minden ötödiket magánegészségügyi szolgáltatásokra.

Tízből kilenc válaszadó egyetért azzal, hogy a 65 év felettiek ingyenesen használhatják a tömegközlekedést. Ha bővebben is kíváncsi, kattintson.

Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter


Magyar Idők: Jobban élnek a nyugdíjasok is

A kormánypárti lap statisztikákra és Rétvári Bence államtitkárra hivatkozva ír erről.

A kormány célja, hogy minden lehetséges módon minél nagyobb biztonságot nyújtson a nyugdíjasoknak a nyugdíjak értékének megőrzésével, a gazdasági eredményből biztosított új juttatásokkal.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az elmúlt években kialakított nyugdíjemelés rendszere, az Erzsébet-utalványok és a nyugdíjprémium éreztetik hatásukat a nyugdíj vásárlóerejében.

A kormány a rezsi és egyes élelmiszerek áfájának csökkentésével is hozzájárult, hogy többet érjen a nyugdíj.

Budapest, 2013. november 27.
Fotómontázs a rezsicsökkentés illusztrálására.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Az indokoltnál 5-20 százalékkal többet fizetünk a gázért, áramért, távhőért
Szóval simán beleférne egy újabb rezsicsökkentés, mert a piaci árak jóval kisebbek, mint amit most a magyar emberek fizetnek a cégek számára.
Budapest, 2018. január 25.
Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke érkezik a bizottság ülésére a Képviselői Irodaházban 2018. január 25-én. A kormánypárti képviselők távoztak az ülésről, ezért az határozatképtelenné vált.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Az E.ON akaratán kívül ássa alá a rezsicsökkentés sikerét
A német vállalat is orosz gázt kínálhat a magyaroknak, éppen a brüsszeli liberalizáció miatt.

A minisztérium összesített kalkulációi szerint egy magyar nyugdíjas 2010-ben összességében átlagosan 77,8 kiló sertéscombot vásárolhatott (csont és csülök nélkül), 2016-ban 105,8 kilót vehetett. A pékáruknál is látványos a növekedés: fehér kenyérnél 6 év alatt átlagosan 354-ről 436 kilóra, zsemléből 4545 darabról 6178-ra emelkedett a megvásárolható mennyiség.

2010-ben egy átlagos éves nyugdíjból 430 liter 2,8 százalékos pasztőrözött tejet lehetett venni, 2016-ban már 541 litert. Trappista sajtból 62 kilóról 78 kilóra emelkedett ez a mennyiség. Tojásból a 2010-es 2699 darabról 2016-ra 3173 darabra, burgonyából 617-ről 663 kilóra nőtt a mennyiség.

Míg 2010-ben egy magyarországi nyugdíjas 1,3 darab hűtőszekrényt és 1,4 darab gáztűzhelyet vásárolhatott meg egy adott évben átlagos költés mellett, addig 2016-ban ugyanezekből már 2, illetve 1,7 darabot vehetett.

A nyugdíjasok nem élősködők, kutatások is igazolják
Az idősek sokat segítenek be a fiatalabb generációnak, munkával és pénzzel is.