40 ezer nyugdíjasnak tartozik az állam
Fejenként akár 8-10 ezer forinttal tartozhat az állam 40 ezer nyugdíjasnak. Olyanoknak, akik tavalyelőtt dolgoztak a nyugdíj mellett, és még most, több mint negyedévvel a törvényes határidő lejárta után sem számolták ki nekik, mekkora nyugdíjemelésre jogosultak a munkájuk után, tudta meg az RTL Klub Híradója.
Újra kell majd számolni a tavaly novemberi korrekciós nyugdíjnövekedést is és a most januári rendszerest is, ezt a bizonyos 3 százalékost
– mondta a csatornának Farkas András a nyugdijguru.hu vezető elemzője.
Nagyjából 86 ezer nyugdíjas vállalt tavalyelőtt munkát, közülük 40 ezren még nem kapták meg az emelést, és azt sem tudják, mennyi jár nekik.
A kormány arra hivatkozik, hogy most először kellett az adóbevallások alapján dolgozniuk, és ezért csak később tudtak hozzáfogni a feladathoz.
Bő három hónapos késések a nyugdíjnövelésnél
Egy hónapja már írtunk arról, hogy jelentős, több hónapos csúszások vannak a 2017 óta automatikus nyugdíjnövelésnél.
A szabály az, hogy
- akik még a 2016 előtt megszerzett jövedelmükre nem kérték a növelést, azoknak a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 2016. június 30-ig állapítja meg az emelést.
- akik 2016-ban munkaviszonyból szereztek jövedelmet, azoknak 2017. szeptember 30-ig.
- akik pedig egyéb jogviszonyból (vállalkozóként), azoknak 2017. október 31-ig határozzák meg, mennyivel fog nőni az ellátásuk.
Azóta több olvasói levelet is kaptunk, hasonló panasszal, a legutóbbit bő egy hete. Egy nyugdíj mellett egyéni vállalkozást folytató férfi jelezte, hogy sokat késik a nyugdíjnövelése, pedig az ügyfélszolgálaton is panaszt tett az október végi határidő lejárta után. Novemberben azt a választ kapta, hogy legyen türelemmel. Később telefonon beszélt egy ügyfélszolgálatossal, aki szintén türelmet kért, szavai szerint 2 millió nyugdíjas ügyeit kell felülvizsgálni visszamenőleg. Januárra azonban megoldást ígért. De ez sem jött össze.
Január 12-én vette át olvasónk az idei nyugdíja összegéről szóló tájékoztatást, amely nem tartalmazta a 2016-ban nyugdíjasan végzett tevékenysége után járó 0,5 százalékos növelést.
Azt is megjegyezte, hogy a korábbi években, amikor kérelmet kellett benyújtani a 0,5 százalékos nyugdíjnöveléshez, legkésőbb az év első felében megszületett a határozat és nem is volt probléma sem az emeléssel, sem pedig a következő évi nyugdíjmegállapítással.
Nem látnak bele a NAV-os adatokba
Ismét az illetékes Magyar Államkincstárnak (MÁK) írtunk. Azt válaszolták, hogy a nyugdíjnövelési határozat kiadása több intézmény együttes munkájának eredménye. A számításhoz figyelembe kell venni például az adóhatóság által szolgáltatott kereseti adatokat. Emellett elsősorban egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjainál az esetleges fennálló járuléktartozásokat is vizsgálni kell. A növelés ugyanis csak azon keresetek, jövedelmek alapján állapítható meg, amelyek után az előírt járulékot megfizették.
Olvasónk azt írta, ő a vállalkozói tevékenységgel összefüggő járulékokat határidőben megfizette, tartozása nem volt.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek közvetlenül nem tekinthetnek be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott adatokba. Ennek fő oka az állampolgárok személyes adatainak védelme, ennek érdekében nincs jogi lehetősége a saját jogú nyugdíjasok adóazonosító jelének a kezelésére – tették hozzá.
A nyugdíjnövelés összegének megállapítása egyébként hatósági eljárás, és mint kitértek rá, az összes érintett nyugdíjasnál egyedi, bíróság előtt megtámadható határozattal zárul, amely a kiszámítás alapját képező jövedelmeket is tartalmazza.
Elvileg minden információt megadnak
Reagálva olvasónk jelzésére, hogy nemigen kapott semmilyen konkrét választ hónapokon át azt is írták, hogy a MÁK minden rendelkezésére álló eszközzel biztosítja a jogosultak számára a szükséges információkat. És biztosítottak, hogy a munkatársak az egyedi írásbeli, telefonos és elektronikus megkeresésekkel is kiemelten foglalkoznak, részletes információt szolgáltatnak az adott ügy állásáról és – a rendelkezésre álló adatok függvényében – a várható lezárásáról.
Olvasónk ezt nem tapasztalta.
Viszont a 24.hu levele kapcsán a MÁK felajánlotta, hogy utánanéznek az ügyének. Azonban erre végül nem volt szükség, mert időközben megérkezett neki a 2016-os vállalkozói tevékenysége alapján járó nyugdíjnövelés, majd néhány nappal később a határozat is.
A nyugdíjprémiumot is korrigálni fogják
A MÁK azt írta még, hogy a növelést megállapító határozatok végrehajtását, a kifizetések utalását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság fennakadás nélkül, folyamatosan végzi. De mint elismerték, a nyugdíjasoknak januárban postázott, az idei ellátások összegéről szóló értesítések valóban csak azon nyugdíjasoknál tartalmazhatják a nyugdíjnövelés összegét is, akik már az előző évben megkapták a határozatukat.
Vagyis a visszamenőlegesen növelt összegeket figyelembe kell venni a novemberi nyugdíjprémium és egyösszegű kiegészítés összegének meghatározásánál is. Biztosítottak minket továbbá, hogy ha a késve érkező nyugdíjnövelési határozat miatt a két tételt utólag módosítani kell, akkor arról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság intézkedik. Olvasónk most ezt az utólagos módosítást várja még.
Az említett vállalkozó nyugdíjason kívül időközben volt még néhány olvasónk, aki jelezte, hogy nekik is megérkezett már a pénzük és a határozatuk is.
- Arra a kérdésünkre nem válaszolt a MÁK, hogy hány nyugdíjas lehet, aki még mindig nem kapta meg a nyugdíjnövelésről a végzést.
Kiemelt kép: Jászai Csaba / MTI
Járadékot csalt a nyugdíjas
Egy 71 éves férfi több mint kétmillió forintot vett fel jogosulatlanul. A vádlott 2009-től kapta az öregségi nyugdíjat, még abban az évben kérelmet nyújtott be a miskolci önkormányzathoz, kérte az időskorúak járadékát.
Kérelmén nem tüntette fel, hogy rendszeres öregségi nyugellátásban részesül, noha ez kizáró tényező, ha nyugdíja meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj 95 %-át, az ő nyugdíja pedig ettől magasabb volt.
Az önkormányzat a hamis tartalmú kérelem alapján folyósítani kezdte neki a csaknem 30 ezer forintnyi járadékot. A vádlottnak kétévente újabb nyilatkozatokat kellett benyújtania, de elhallgatta, hogy nyugdíjban részesül.
2016-ban az önkormányzat egyeztetést végzett a kormányhivatal nyugdíjosztályával és ekkor derült fény a csalásra. Ezen időpontig a férfi több mint kétmillió forint összegben vette fel jogtalanul a támogatást.
A Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásnak vétsége miatt emelt vádat a férfi ellen, felfüggesztett börtönbüntetésre tett indítványt.
120 ezer forintos, 13. havi nyugdíjat ígér Karácsony Gergely
Évenkénti egyszeri, az átlagnyugdíjnak megfelelő mintegy 120 ezer forintos juttatást ígér a nyugdíjasoknak Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje.
Az ellenzéki politikus csütörtökön, az Országos Nyugdíjas Parlament Országházban tartott második ülésén úgy fogalmazott:
a magyar baloldal nem tud nem beszélni a tizenharmadik havi nyugdíjról, ami jó eszköz lehet egy igazságosabb nyugdíjrendszer felé.
Karácsony Gergely szerint az átlagnyugdíjnak megfelelő összegű tizenharmadik havi nyugdíj egyszerre lehet képes felfelé húzni az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők bevételét, valamint szolidaritást ébreszteni az ennél magasabb időskori illetményt kapókban.
Szólt arról is, hogy a nyugdíjemelések számításakor az infláció mellett a bérnövekedéseket is figyelembe kell venni, emellett lehetővé kell tenni a nyugdíj melletti munkavégzést, és vissza kell állítani a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét.
Orbán 300 ezres nyugdíjat ad a magyarok pénzéből az ukránoknak
A DK elnöke közösségi oldalán egyetlen percet kér, hogy videójában röviden elmagyarázza,
Orbán hogyan ad a magyarok pénzéből 300 ezres nyugdíjat és szavazati jogot ukránoknak!
A Demokratikus Koalíció csütörtökön benyújtotta határozati javaslatát, amelyben annak az 1962-es egyezménynek a felmondását javasolják, amely alapján az ukránok nyugdíjat kaphatnak Magyarországon anélkül, hogy egyetlen percet is dolgozott, járulékot fizetett és biztosítás jogviszonyt szerzett volna itt. A költségvetést, ezen belül jellemzően a nyugdíjkasszát évente legkevesebb 30 milliárd forintnyi kár éri.
Nyugdíjba mentem, de nem jön a nyugdíjam
A nők 40-es nyugdíjprogram miatt augusztusban mondtam fel. A cégtől novemberre még kaptam a felmondási pénzt, decemberre viszont még nem kaptam nyugdíjat. Van olyan kolléganőm, aki már hónapok óta várja a nyugdíjmegállapításról szóló papírt, meg az első nyugdíjat, de nem jön. Így pénz nélkül vagyunk. Érdeklődésünkre azt mondták, legyünk türelemmel. De meddig?
– így foglalható össze a beérkezett olvasói panasz.
Konkrét határidő? Az attól függ
Az ügyintézési határidőkről konkrétumot nem írt megkeresésünkre a Magyar Államkincstár (MÁK). Pedig van határidő,
a kormányablakban azt írják, 30 nap az ügyintézés.
A MÁK csak annyit közölt, hogy vannak olyan időszakok, amelyek az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele, így ezen időszakokkal az ügyintézés jogszerűen meghosszabbodik. Példaként említették a hiánypótlást, azt az időszakot, ami eltelik a tényállás tisztázásához szükséges adatok beküldéséig és az eljárás felfüggesztésének, illetve a szakértői vélemény elkészítésének időtartamát.
Hogy mennyi időt vesz igénybe az ügyintézés (elbírálási idő + kieső idők), arról a MÁK csak utólag tájékoztatja az érintetteket, az igényelbírálást lezáró határozat indoklásában.
Ha pedig megvan a határozat, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak 13 napon belül kell küldenie az első nyugdíjat. Itt a MÁK szerint nincs csúszás.
Hova kell benyújtani a nyugdíjigényt?
A nyugellátás iránti igény elbírálására és a határozat meghozatalára az igénylő lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíj-biztosítási szervként kijelölt járási hivatala, nemzetközi nyugdíjügyekben pedig Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala illetékes.
Valóban lehet csúszás
Mindezt úgy kell érteni, hogy az egyes ügyfeleknél eltér a nyugdíjmegállapítás időtartama, mert változó, hogy foglalkoztatónál álltak jogviszonyban és azok hogyan teljesítették bejelentési kötelezettségüket.
A MÁK szerint félreértésre adhat okot, hogy az ügyintézési határidőbe be nem számítható időszakokkal meghosszabbodott ügyintézési időt határidő-túllépésnek érzékelhetik.
Mivel minden ügyben eltérő, hogy mennyi idő alatt lehet a jogszerzést megalapozó összes adatot beszerezni, ezért vannak olyan ügyek, ahol valóban elhúzódhat az ellátás megállapítása – ismerték be.
Hiába sürgetnénk
Az olvasó esetében negyven év jogviszonyait kell szolgálati időként és a jogosító időként értékelni, a kereseti adatokat pedig 1988. január 1-től kell beszerezni. Mivel a nyugellátási jogosultsághoz meg kell szűnnie a biztosítási jogviszonynak, az igényelbírálást nem gyorsítja meg, ha a nyugdíjigényt a felmentési idő alatt nyújtják be – tudtuk meg a MÁK-tól. A felmentési idő ugyanis biztosításban töltött időnek minősül, amire munkabér, díjazás jár. A nyugellátást pedig legkorábban csak a felmentési idő letelte után állapíthatják meg.
Gyorsítani úgy lehet, hogy próbálunk minden kért adatot mihamarabb beküldeni.
Előleget lehet kérni
Van-e áthidaló megoldás azoknak, akiknek már nem jön a bér, és még nem jön a nyugdíj? – érdeklődtünk A válasz szerint ha a kérelmezett jogosult az ellátásra, de a megállapító határozat valamilyen adat, okmány hiánya miatt még nem állítható ki, az ellátatlanság megelőzésére folyamatos előleget kell megállapítani, melynek folyósítása szintén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság feladata. Folyamatos előleg megállapítására csak akkor van lehetőség, ha az összes jogosultsági feltétel, például öregségi nyugdíj esetén a nyugdíjra jogosító életkor betöltése, a szükséges szolgálati idő megléte és a biztosítási jogviszony megszűnése is bizonyíthatóan bekövetkezett – tették hozzá.
Az előlegről olvasónkat is tájékoztattuk, aki erről a lehetőségről eddig nem hallott.
Kiemelt kép: Thinkstock