Demény Pál: több gyermekért több nyugdíj és szavazat
A HVG-ban a minap Magyar Szent István Renddel kitüntetett Demény Pál elárulja, néhányszor már beszélt Orbán Viktorral a népesség növelését célzó unortodox javaslatairól. Egyébként azokat a kormányfő már ismerte és érdeklődött is irántuk.
Megvalósításukról nem kapott jelzést, de bízik a bevezetésükben,
mert az példát mutatna minden alacsony termékenységű ország számára.
A demográfus szavazati jogot adna a gyerekeknek is, ami jelentősen nem növelné ugyan a születésszámot, de a figyelmet a jövő generációira irányítaná. Azt mondja, az elöregedő Európában a kormányok főleg a voksolásokon is aktívabb idősek érdekeit tartják szem előtt. A gyerekek szavazati jogát éppen ezért édesanyjuk gyakorolhatná, mert őket foglalkoztatja leginkább jövőjük.
Másik javaslata, hogy a nyugdíjba számítsák be, ki hány gyermeket nevelt fel.
A munkavállalók nyugdíjjárulékának egy részét közvetlenül a saját, már nyugdíjas szüleik kapnák, ami méltányos volna az áldozataikért.
A demográfus nem reményvesztett, amiért javaslatait még nem vezették be, utal rá, az idő neki dolgozik, hiszen a nők szavazati jogára is évtizedeket kellett várni.
Nem migrációellenes, de demográfusként úgy véli, ha marad a mostani tendencia,
ötven év múlva Európa felismerhetetlenné válik.
Szerinte a gendertanulmányoknak nincs közük a gyerekvállaláshoz, ami mindenkinek a személyes döntése, de hatással van a közjóra, így nem ért egyet azokkal, akik szerint az államnak nem lehetnek demográfiai céljai és a gyermekek után adott támogatások csak alapjogon járnak.
Amikor átvette a legmagasabb állami kitüntetést (képünkön) Demény Pál jelezte, az ő korában a büszkeség másodlagos, fontosabb, hogy az elismerés ráirányítja a magyarok figyelmét a demográfia problémáira, amelyeket ő a fentiek mellett a teljes támogatottságú anyaság intézményével orvosolna.
Kiemelt fotó: MTI /Mohai Balázs
Ősszel döntenek a nyugdíjprémiumról
A nyugdíjasok az idei évben is számíthatnak nyugdíjprémiumra, amennyiben azt a gazdasági növekedés lehetővé teszi. A nyugdíjprémium összegéről és kifizetésének idejéről ősszel születhet döntés – közölte a Pénzügyminisztérium az MTI-vel csütörtökön.
Közölték: ebben az évben 32 milliárd forintot különített el a kormány a nyugdíjprémium kifizetésére.
Nyugdíjprémium kifizetésére akkor nyílik lehetőség, ha a GDP-bővülése meghaladja a 3,5 százalékot, miközben a költségvetési hiány mértéke is a tervek szerint alakul. A tárca számításai szerint az idei év egészében 4,3 százalékkal nőhet a gazdaság, aminek elérését a legfrissebb 4,5 százalékos féléves adat is alátámasztja.
Magyarország történetében először tavaly kaphatott minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő egyszeri, átlagosan 12 ezer forintot – emlékeztetnek.
A nyugdíjprémium összege az irányadó szabály szerint a GDP növekedésnek mértékétől függ, amelynek 3,5 százalék feletti részével szorozzák meg a havi nyugdíj összegének negyedét, legfeljebb 20 ezer forintot. A 4,3 százalékos GDP-növekedés 0,8 százalékponttal haladja meg a küszöböt így a nyugdíjprémium maximális összege 16 ezer forint lehet. (MTI, fotó: MTI / Krizsán Csaba)
Előbb utalják a nyugdíjakat augusztusban
Alapesetben minden hónap 12-én érkeznek meg a nyugdíjak a Magyar Államkincstártól, de augusztusban hamarabb, már 10-én utalják a járandóságokat, írja az Mfor. Ennek oka, hogy a hónap 12. napja hétvégére esik, ilyen esetben pedig előrébb hozzák a kifizetéseket.
Utána viszont már visszaáll a rend és 12-én történnek a folyósítások. Ez alól egy kivétel lesz még idén, mivel már december harmadik napján megkapják járandóságukat a nyugdíjasok.
(Fotó: 24.hu/Berecz Valter)
A munkáltatók is rá fognak jönni: nyugdíjast kell felvenni
Adókedvezményekkel ösztönzi a kormány, hogy az általa preferált csoportokat, illetve a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévőket vegyék fel, illetve tartsák meg az állásokban a munkáltatók. Az adószabályok tervezett változása nyomán 2019-re jelentősen átszabnák a szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezményeit és kiterjesztenék a nyugdíjas foglalkoztatás adókedvezményeit. Áttekintük, kiket éri meg leginkább alkalmazni a következő évtől.
Jövőre még több kedvezmény lesz, de nem mindenkinek
A fő szabály az, hogy a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adóból a kedvezmény:
- a bruttó bér erejéig érvényesíthető, de van kereseti plafon,
- 50 vagy 100 százalék lehet,
- meghatározott ideig vagy folyamatosan járhat.
- egyes foglalkoztatottaknál a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásból érvényesíteni lehet kedvezményt.
Az átszabás azt jelenti, hogy
- nem százezer forintig, hanem a minimálbér erejéig járnának egyes kedvezmények,
- 13 helyett összesen négy kedvezményezetti csoport lenne.
- a kutatók kedvezménye megmaradhat.
Mint a táblázatból látható, bővül a munkaerőpiacra belépők kedvezményezetti köre, az eddigiek (a pályakezdők, tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők) mellett az inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz. Első ránézésre úgy tűnhet tehát, senki nem marad ki, aki után eddig járt a munkáltatói adókedvezmény. De ez nem így van.
A változtatások vesztesei az 55 éves kor és nyugdíj közöttiek lehetnek.
Utánuk jelenleg kaphat szochotámogatást a munkáltató, méghozzá időkorlát nélkül, egészen addig, amíg nyugdíjba nem mennek. Jövőre viszont önmagában a kor után nem járhat a kedvezmény, csak akkor, ha kutatóról, megváltozott munkaképességűről, illetve tartós munkanélküliről vagy inaktív személyről van szó, és az utóbbi esetben legfeljebb 3 évig. Eszerint a munkahelymegtartás ennél a korosztálynál már nem annyira fontos kormányzati cél.
Nem teljesen világos, milyen megfontolásból, de változik a nagycsaládosoknál igénybe vehető kedvezmény is: eddig nem kötötték ki, hogy csak nő után veheti igénybe a munkáltató a kedvezményt, a jövő évi tervezetben azonban ez szerepel.
Még több cég még többet spórolhat meg
Azzal mindenképpen nyernek a cégek, hogy
a kedvezmények zöme már nem legfeljebb havi bruttó 100 ezer forintig járna, hanem a minimálbér erejéig.
Hogy pontosan mennyit, az attól függ, mennyire emelkedik az idei 138 ezer forinthoz képest a minimálbér. Ha feltételezzük, hogy jövőre bruttó 150 ezer forint lesz a minimálbér (ami a konvergenciaprogram alapján elképzelhető), akkor az első évben
- a szakképzettséget nem igénylő, illetve mezőgazdasági munkakörű 8 órás dolgozókon éves szinten már 175 500 forintot,
- a munkaerőpiacra újként belépőkön pedig 351 ezer forintot
takaríthatnak meg a munkáltatók, változatlan szocho mellett. (A szociális hozzájárulási adó sincs még teljesen kőbe vésve, valószínűleg csökken, de nem jövő januártól, hanem csak 2019. júliustól, 17,5 százalékra.)
Technikai, de fontos változás lehet, hogy jövőre az adatszolgáltatás iránya megfordul. Vagyis
a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt.
Így olyan munkáltatókhoz is eljuthat a kedvezmény, akik eddig nem tudtak róla, vagy nem foglalkoztak vele, mert macerásnak érezték.
A nyugdíjas lesz a tuti nyerő
A saját jogú nyugdíjasok foglalkoztatásánál is jelentős változás jön: mindenhol eltörölnék a munkáltatói terheket. Ezzel megszűnne a nyugdíjas szövetkezetek jelenlegi adóelőnye. Annyi biztos, hogy három esetet (megváltozott munkaképességű személy, illetve kutató és doktorandusz) kivéve
a cégeknek a nyugdíjasok foglalkoztatása lehet a legolcsóbb, ha minimálbér feletti bérről van szó.
A súlyos munkaerőhiány miatt mostanában ez a veszély nemigen fenyeget, de ha mégis választania kell a munkáltatónak, akkor a költségek inkább a nyugdíjasok foglalkoztatása mellett szólnak.
Jövőre nemcsak a szövetkezeteknél, hanem máshol sem vonnak le a nyugdíjasok béréből nyugdíjjárulékot (10 százalék) és természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék), hanem csak személyi jövedelemadót (15 százalék). Igaz, cserébe nincs 0,5 százalékos nyugdíjnövelés sem. Viszont így a nyugdíjas nettóban még jobb bért érhet majd el, mint egy bruttóban ugyanannyit kereső aktív korú.
A szakértők egyelőre csak találgatják, hogyan hat majd mindez a bérszabásra. Nem zárható ki, hogy eleve kevesebbet adnak majd a nyugdíjasnak, hiszen ők nettóban jobban járnak, és az sem elképzelhetetlen, hogy a nyugdíjasok olcsóbb foglalkoztatása lenyomja az aktívkorúak bérét.
Több mint egymillió forintot takaríthat meg
A táblázatban felsoroltakon kívül:
- Van még kedvezmény a közfoglalkoztatottakra.
Ezt csak a törvényben megjelölt közfoglalkoztatók vehetik igénybe, a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a garantált közfoglalkoztatási bér 130 százalékáig mentesülhetnek a szocho fele alól. Ez jelenleg legfeljebb havi 13506 forint adókedvezményt jelenthet. Ebben a tervezet szerint nem lesz változás.
- A kutatóhelyeknek létezik egy pluszkedvezmény, ha negatív a társaságiadó-alapjuk.
A gazdasági bizottság részletes vitát lezáró javaslata szerint ez is megmaradhat.
- A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál pedig az is egyfajta kedvezménynek fogható fel, hogy nem kell, vagy kevesebb rehabilitációs járulékot kell fizetniük a munkáltatóknak.
25 fősnél nagyobb cégeknek, ha nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, évente a bruttó minimálbér kilencszeresét (jelenleg 1 millió 242 ezer forintot) kell befizetniük, és amennyivel magasabb a létszám, annyival nő arányosan a járulék. Viszont ha foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű dolgozót, legalább 4 órában (optimális esetben minden 25 fő után legalább egyet), akkor akár le is nullázhatják a járulékot. Tudomásunk szerint ebben sem terveznek változást.
Az összehasonlítás kedvéért összefoglaltuk, milyen kedvezmények érhetők el jelenleg:
Most havonta az ábrán látható összegek spórolhatók meg maximum:
Ha éves szintre vetítjük a szochokedvezményt, akkor jelenleg legfeljebb
117 ezer forint és 1,17 millió forint között lehet, amit egy-egy foglalkoztatott után megtakarít a munkáltató. Előbbit például 25 év alatti, utóbbit kutatók, fejlesztők foglalkoztatásakor érhetik el.
Gyerekeknek főz – szakács lett az államtitkárból
A Független Hírügynökségnek Tóth Zoltán azt mondja, nem tartja megalázónak mostani helyzetét. A volt államtitkár most jogásznak, közigazgatási szakértőnek, szakácsnak és könyvmolynak vallja magát. Természetesnek veszi, hogy nyugdíjasként csökkent az életszínvonala, és úgy érzi, hasznos.
Letette az uniós szakácsvizsgát, így főzhet a Heti Betevő budaörsi csapatában és egy mozgássérült alapítványnak.
Négy éve pedig alapított egy budaörsi olvasókört, amikor kirúgták utolsó állami állásából is.
Választási szakértőként vonták be az EBESZ végső jelentésébe és a Tiszta voks nevű alapítvány tevékenységébe, és Kim Lane Scheppele professzor is kikérte véleményét a választások értékeléséhez. Nem bánta meg, hogy a Demokratikus Koalíció színeiben elindult, majd visszalépett. Az volt a célja, hogy bebizonyítsa:
összefogás nélkül nem megy. És sajnos be is igazolódott: összefogás nélkül tényleg nem megy.
Szerinte a következő választáson is csak így lehetne megverni a Fideszt, de most még arra sem lát sok esélyt, hogy jövőre legyen előválasztás és a főpolgármester-jelöltet így válasszák ki.
Tovább a lenini úton
A választók döntő többsége tudja, hogy ez a helyes út, de a pártvezetőkkel ezt még nem sikerült megértetni.
Tehát úgy állunk most, hogy néhány lúd legyőzi a választó polgárókat.
A Fidesz új választási törvényében mintegy 120 olyan javaslatot talált,
amely visz tovább bennünket a lenini úton…
A pálya még lejtősebb lesz, a módosítások a Fidesz előnyeit teszik egyértelműbbé.
Ezt főzte ki a Fidesz
Egyéni választókerületben is szavazhatna, akinek sem magyarországi, sem külföldi lakóhelye nincsen. Ez egyértelműen a buszoztatást jelenti a környező országokból. A Fidesz ezt eddig is tette, de most legálissá változtatja. Amennyiben egy párt neve, egy tagjának a fényképe megjelenik az óriásplakáton, már nem kellene feltüntetni az impresszumot. Így nem lehet tudni, ki helyezte ki a plakátot. A Fidesz ezzel törvényesítené a módszert, amellyel ellenzéki pártvezetőket Soros-bérencként tüntetett fel.
A törvény módosítása után az ellenzék a 11 ezer szavazókörből ötezerben nem tud delegálni embert, míg a határon túliaknak öt módosítás is egyszerűsíti a szavazást.
Még magyarul sem kell tudni
A határon túliaknak nem kell tudni magyarul, még leírni sem a nevüket. Bárki beadhat kérelmet, hogy regisztrálják a választói névjegyzékben. Törvényessé tennék, hogy pártocskák, alapítványok fejkvótáért gyűjtsék az aláírásokat. A kamupártokat is felmenti a Fidesz a törvénysértés alól, az állami támogatás megvonása a jövőre szól, a módosítás visszamenőleg mentesíti őket a visszafizetés alól.
Szerinte a Fidesznek az önkormányzati választások előtt nem kell hozzányúlnia a választási törvényhez, olyan centralizált rendszer, annyira kezében tartják a településeket a költségvetésen keresztül. Nem kell, hogy lázadjanak az önkormányzatok. Tíz százalékkal emelik a polgármesterek, testületi tagok javadalmazását, és már hűségesek is lesznek.
Belerokkannak, míg elérik a nyugdíjt
A 62 éves József vízhálózat karbantartóként dolgozik, fizikailag és idegileg is nehezen bírja a munkát, 3-4 óra után elfárad. István 59 éves, de a kőműveskedés mellett még egy 8 hektáros szőlőföldet is művel, pedig már a traktorba is nehezen mászik fel. Zoltán postáként dolgozik 56 évesen, egész nap kinn teker az utcán, a hideg miatt sokszor megbetegszik.
Egy nem rég készült OECD-tanulmány szerint már a 65 éves nyugdíjkorhatár sem elegendő ahhoz, hogy az egyre elöregedő társadalmat a fiatalkorú, dolgozó nemzedék eltartsa. Magyarországon 72 éves korig kellene dolgozni. Csakhogy már a nyugdíjkorhatár 60-ról 65-re való emelése is sok, különösen azoknak, akik fizikai munkát végeznek még 60 környékén is.
,A nyugdíjkorhatár emelése nagyon rosszul érinti a nehéz fizikai munkát végzőket. Ráadásul nagyon rugalmatlan ez a korhatár, mert nem lehet lemondani a nyugdíj egy részéről sem azért cserébe, hogy hamarabb menjen valaki nyugdíjba
– magyarázza Dezse Tivadar, nyugdíjjogi szakértő.
Más országokban van arra példa, hogy a nyugdíj egy részének lemondásával hamarabb el lehet menni nyugdíjba, ez a csökkentett nyugdíj intézménye.
55-60 évesen nem csak sokkal fárasztóbb a fizikai munka, de az egyre gyakoribb betegségek, műtétek is megnehezítik. A legtöbb magyar embernek nincs annyi tartaléka, hogy az utolsó néhány nehéz évet munka nélkül töltse. De ha még el is éri valaki a nyudíjkorhatárt, akkor sem nyugodhat meg, mert szinte biztos, hogy a nyudíja nem lesz arra elég, hogy meg is éljen belőle, tehát 65 éves kora után is dolgozni fog. Hogy bírni fogják-e? Muszáj lesz.
Egy kis településen futunk bele egy éppen a munkának neki látó vízműves csapatba, őket kérdezzük meg, hogy van-e közöttük olyan, aki 55 éves kor fölött van. Átirányítanak minket a másik telephelyre, de előtte még elmondják, hogy ők 50-hez közel is nehezen bírják már a fizikai munkát. Az egyik 49 éves férfinak szívrohama is volt nem rég, ezért őt próbálják kímélni a többiek.
Átmegyünk a nem messze lévő vízműhöz, ahol kis szólongatás után megjelenik József (nevét kérésére megváltoztattuk), aki vízhálózat karbantartóként dolgozik 62 évesen. Amikor megkérdezzük tőle, hogy bírja a munkát, azt feleli, hogy csak nézzünk rá, miközben széttárja a kerti szerszámok miatt feltört, kisebesedett tenyereit.
József három településért felügyel, a vízműnél mindent ő tart rendben, szerel, fest, karban tart, lemászik az aknába, földet pakol, ha csőtörés van, akkor ás. De ha a három település egyikén valamilyen külső munkálat van, akkor is ott kell segédkeznie és pont úgy dolgoznia, mint a 30 éves társainak.
„Itt ilyen nincs, hogy kímélik az idősöket. Itt vagy elmegy betegállományba, mert nem tud dolgozni, vagy ha itt van, akkor mindent kell csinálnia” – mondja.
József szintén 62 éves munkatársa most betegállományban van, koszorúér műtétje volt, ezért a férfi most két ember helyett dolgozik.
A fizikai megterhelés nem minden, József minden nap reggel 7-től délután fél 4-ig dolgozik, de valójában a munkaideje ekkor még nem ér véget, mert 16 órától 22 óráig ügyeletes. Rendszeresen jár be hétvégén és ünnepnapokon is dolgozni, de az is többször előfordult, hogy hajnali fél kettőkor kapott sms-t, hogy menjen ki a vízműhöz. Mindezt 140 ezer forintért, ami most csak azért ennyi, mert a kollégáját is helyettesíti, egyébként 120 ezer forintot kap készhez.
Ez egy nagyon rossz rendelet volt az állambácsitól, hogy 65 éves korig dolgozni kell, én még csak a 62. évemben vagyok, de nagyon sok ez már. Az ember 3-4 óra alatt úgy el tud fáradni, hogy szinte hihetetlen
– meséli József.
Az összes munka közül az ásás, az iszapos föld cipelése a legfárasztóbb. József szerint az pár óra alatt kivesz annyit az emberből, hogy 24 óra sem elég kipihenni.
Annak ellenére, hogy József a szakmájában dolgozik, már többször megfordult a fejében, hogy keres másik munkát, de ez ennyi idős fejjel már nem olyan egyszerű, mert a munkáltatók nem szívesen alkalmazzák őket a koruk miatt, ráadásul irodai munkára nem is igen vesznek fel olyat, aki csak a fizikai munkához ért.
Amikor József betöltötte a 60. életévét, úgy érezte, hogy még egész jól bírja, de ahogy teltek az évek, úgy lett egyre nehezebb. József világ életében fizikai munkásként dolgozott, de szerinte ezt maximum 60 éves korig lehet bírni, mert addigra az ember teljesen kimerül.
József arra a kérdésre csak nevet, hogy tudja-e mikor mehet nyugdíjba: hogyne tudná. Negyvenhét ledolgozott év áll mögötte, és mivel 1956 előtt született, ezért 64,5 évesen mehet nyugdíjba. Csakhogy a férfi egyáltalán nem biztos benne, hogy képes lesz végigdolgozni a maradék éveket, pedig dolgos ember, sosem szeretett egy helyben ülni, de ez már neki is sok.
Mégsem mondhatja azt a munkáltatójának, hogy holnaptól nem jön be dolgozni, hogy a maradék két és fél évét inkább pihenéssel tölti, mert nincs annyi tartaléka, amiből a nyugdíjig megélhetne. Van két huszonéves fia, akiknek még segíteni akar elindulni az életben, tehát miattuk muszáj lesz dolgoznia.
Az ember szeretné úgy nyugodtan befejezni a dolgokat, hogy ha most tényleg elmennék holnap nyugdíjba, akkor legyen annyi tartalék, amiből megélünk, de sajnos itt én nem keresek annyit
– mondja legyintve.
A szakértő gyakran találkozik olyan esetekkel, amikor már valaki nem bírja tovább a megterhelő munkát, de még több éve van a nyugdíjig. Csak az olyan fizikai munkánál jár a korkedvezmény, amelyek ártalmasak az egészségre. Ilyen tipikusan a föld alatt, meleg üzemben vagy a villamosenergia-ipatban végzett bizonyos munkakörök. Például egy 20 éve szakmában lévő férfi röntgen orvos négy évvel korábban mehet nyugdíjba. Minden más, ami nem ebbe a kategóriába esik, 65-ös korhatárral bír.
A szakértőt nem rég kereste meg egy 60 éves pék azzal, hogy nem bírja tovább fizikailag a munkát: a nehéz kenyereket cipelni, dagasztani a tésztát a 40 fokban. Mivel semmilyen korkedvezmény nincs, ezért a szakértő igyekezett egy kiskaput találni. A pék gerince, izületei is alátámasztották azt, hogy nem bír tovább dolgozni, ezért rokkant ellátást állapítottak meg nála. Csakhogy ezt a papírt nem kaphatja meg akárki, például egy egyszerű cukorbetegséggel nem lehet hamarabb befejezni a munkát, komoly érrendszeri vagy vázszerkezeti betegségben kell szenvedni. Ráadásul hiába keresett a munkájával valaki jól, a rokkant ellátás minden esetben maximum körülbelül 150 ezer forint lehet. A szakértő szerint ma ez az egyetlen módja annak, ha valaki menekülni akar 60 körül a munka világából.
Egy fejér megyei kis faluba, Válra menet futunk bele az út szélén Istvánba, aki kicsit nehézkesen mászik vissza a traktorjába, ami egyben egy örökbe fogadott kutya lakosztálya is. Mikor elmondjuk, hogy mért jöttünk, ő is rögtön panaszkodni kezd, hogy még csak 59 éves, de nehezen megy már a munka. Kőművesként dolgozik, ahol gyakran kell nehéz dolgokat megemelnie vagy felmászni valahova, emellett még bérszántást is végez egy 8 hektáros szőlőföldön, amit István csak rabszolga munkának hív.
Tudja mennyi munka van azzal? Nézze meg, hogy néznek ki a kezeim
– mondja, miközben felénk nyújtja a több helyen felrepedezett, sebes kezeit.
A munka ilyenkor már nem csak a kor miatt annyira megterhelő, Istvánnak nem rég egy sérv műtétje is volt, ezért sem mozog már olyan fiatalosan.
István olyan messzinek érzi a nyugdíjat, hogy nem is számolja, pedig még 6 éve biztosan hátra van. Szerinte még a nyugdíj mellett is kénytelen lesz dolgozni, mert nem fogja tudni fenntartani magát belőle, holott 9 éves kora óta dolgozik, igaz akkor még csak nyári munkában.
Egy másik településen botlunk bele Zoltánba, az 56 éves postásba, aki biciklivel hordja ki a leveleket a nagy melegben. Az ő munkájáról nem gondolnánk rögtön, hogy megterhelő lehet, hiszen csak tekerni kell, de a dimbes-dombos vidéken sokszor a 40 fokban vagy a mínusz 10-ben ez egyáltalán nem olyan könnyű.
Fizikailag eléggé megterhelő egész nap tekerni, ráadásul itt emelkedők is vannak. Amikor időjárás változás van, akkor meg gyengébb az ember és akkor már a leejtőn se akar menni
– mondja nevetve.
Zoltán szinte egész nap kinn van az utcán, reggel 7-től hordja a leveleket. A bicikli a levelek és szórólapok súlya miatt nem könnyű, ezért az egyenlőtlen, kátyús járdán is nagyon kell figyelni, nehogy felboruljon.
Amikor megmondjuk neki, hogy mennyi most a nyugdíjkorhatár, akkor kicsit ijedten, meglepődve kérdez vissza, hogy valóban annyi-e. Fogalma sincs, hogy bírni fogja-e ezt a munkát még 9 évig, attól tart, hogy hirtelen jön majd az öregedés.
A fizikai munkát végzők általában nem 60 éves korukra kezdik el nyögni a ledolgozott évek számát, már az ötvenhez közel is jelentkeznek a bajok, amik később csak rosszabbodnak és ellehetetlenítik a munkát.
Beke Gábor még csak 49 éves, de éppen ezért hagyta ott a pék szakmát, mert a több mint 20 év alatt, amit pékségben töltött, teljesen leamortizálódott. Ennyi idő alatt tönkre ment a dereka, a vállában meszesedés alakult ki és már csak térdvédő pánttal tud dolgozni, mert az is annyira szétment. Szerinte ezt 65 éves korig lehetetlen csinálni. Most egy boltban eladóként dolgozik, ahol csak eladja a kenyeret, de nem ő gyúrja meg a tésztát.
A Jobbik jobb nyugdíjrendszert ígér
Sneider Tamás célja, a valós és aktuális társadalmi gondok orvoslása.
A Jobbik elnöke 50 ezer forintra emelné az öregségi nyugdíj legkisebb összegét a jelenlegi 28500 forintról.
Emlékeztetett rá, hogy tíz éve nem változott a jelenleg megalázóan alacsony nyugdíjminimum, amely az alapvető megélhetést sem teszi lehetővé.
A nyugdíjrendszer átalakítása évek óta várat magára, a nyolc éve regnáló kormány megszüntette a korkedvezményes nyugdíjat, a nyugdíjemeléseket csak a luxusnyugdíjakban részesülők érzik.
A Jobbik a kis- és közepes nyugdíjak méltányos és differenciált emelését szorgalmazza, ennek lenne első lépése a legalacsonyabb öregségi 50 ezer forintra emelése.
Ugyanígy kezdeményezi – immár sokadjára –, hogy a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 évnyi munka után. Jelenleg évente körülbelül nyolcezer 60-64 év közötti férfi hal meg.
Ez azt jelenti, hogy ötből három férfi nem éri meg a 65 éves kort.
Nekik esélyük sincs a nyugdíjra, a családjukkal, unokáikkal töltött nyugdíjas évekre. Ők a munkából a temetőbe mennek.
A Jobbik meghagyná a 25 év alatti és 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt. Ennek kivezetése elfogadhatatlan.
A lépés a nyugdíj előtt állók elhelyezkedését lehetetleníti el még jobban, hiszen az 55-64 éves korosztályba tartozóknak nagyjából a fele rendelkezik bejelentett állással. A Jobbik a nyugdíjas munkavállalók adókedvezménye mellett fenntartaná a nyugdíj előtt állók adókedvezményét is.
Kiemelt fotó: MTI / Illyés Tibor
Nincs gyereke? Tegyen félre öreg napjaira!
A napi.hu idézi Botos Katalint, a Népesedési Kerekasztal szakértőjét, aki szerint nemcsak a felnevelt gyermekek számát, hanem az általuk a társadalomnak hajtott hasznot is figyelembe kellene venni a nyugdíjrendszer elengedhetetlen átalakításakor. A Növekedés.hu szerint a Ratkó-generáció kifutásával csökken a nyugdíjkassza befizetőinek létszáma, amely aggodalomra ad okot.
A gondot orvosolná, a Népesedési Kerekasztal szerint, az a javaslat, amely szerint a felnevelt gyerekek számát, taníttatását is figyelembe vennék a nyugdíj megállapításánál. Botos Katalin szerint belátható időn belül átalakulhat a nyugdíjrendszer.
Javaslatuk szerint a 35 éves kornál fiatalabbak esetében vezetnék be az új rendszert, a nyugdíj két részből állna, a munkanyugdíjból, és a gyermekek felnevelése után járó másik nyugdíjrészből.
Az elképzelés ellen sokan tiltakoznak, de Botos Katalin szerint aki nem nevel gyermeket, az a más által nevelt gyermekek jövőbeni befizetéseiből kapja majdani nyugdíjat. A jövőbeli munkavállalók, vagyis a jelenlegi gyermekek által fizetett járulék úgy is felfogható, hogy ők akkor törlesztik szüleiknek felnevelésük költségeit.
Az elképzelt rendszer ellen tiltakozók úgymond, más által tartatnák el magukat idős korukban úgy, hogy ők a járadék alapjához nem járultak hozzá, hiszen nincsenek gyermekeik, akik törlesztenének. A közgazdász emlékeztetett rá, a felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy az adott pillanatban befolyó adóból, járulékból fizetik az esedékes nyugdíjakat, a nyugdíjasok nem saját befizetéseiket kapják vissza, hanem gyermekeik béréből levont pénzből.
A közgazdász szerint akinek nincs gyermeke, attól nem vesznek el semmit, csak nem kap azért juttatást, amiért nem költött aktív korában. Minden pályakezdőnek automatikusan el kellene kezdenie a takarékoskodást, akár egészen alacsony összeggel is. Ha lesz gyereke, úgyis ráj kell költenie, ha pedig nem, akkor megmarad öregkorára, ha addig fel nem éli.
E logika alapján az új rendszerben a gyermeket nevelőknek elég lenne az állami nyugdíj, a többieknek érdemes lenne az önkéntes nyugdíjpénztárakban gyűjteni öreg korukra. Botos Katalin szerint egy egyetemet végzett fiatalra szülei összesen 14-15 millió forintot költenek, de ennél nagyobb összegű becslések is vannak, a KSH-nak pedig pontos számai vannak arról, mi mindenre költ egy gyermeket nevelő család, Ezekből a számításokból kell kiindulni akkor, amikor a gyermeknevelés után járó nyugdíjrészt meg akarják határozni.
A magyar fiatalok szerint luxustermékekre is elég lesz a nyugdíjuk
A Groupama Biztosító és az NRC Marketingkutató közös országos online kutatása szerint a magyar 18-59 éves lakosság a jelenleginél érezhetően nehezebb anyagi helyzetre, romló életszínvonalra számít nyugdíjas éveiben. Szembetűnő ugyanakkor ezen belül a legfiatalabb korosztály átlagot meghaladó optimizmusa. A 18-29 évesek többsége ugyanis szinte minden kiadásról úgy gondolja, hogy fedezni tudja majd nyugdíjasként, és az alapvető szükségletek mellett luxustermékeket is megengedhet majd magának.
A válaszokból az is kiderül, hogy a kedvezőbb jövőképet a fiatalok elsősorban alternatív bevételekre alapozzák. Míg az ötvenes nemzedék úgy számol, bevételének 67 százalékát biztosítja az állami nyugdíj, addig a húszas éveit taposó Y generáció úgy kalkulál: időskori jövedelmének csak 37 százaléka jön majd az államtól. A fiatalok nyugdíjas kori bevételük nagyjából harmadát korábbi megtakarításaikból, 12 százalékát munkából remélik, de leendő gyerekeiktől is számítanak támogatásra.
Orbánék ítélete: nyugdíj az 1990 előtti bíráknak
A HVG legfrissebb számában arról ír, hogy az újabb kétharmados választási győzelem után csak idő kérdése a bíróságok bedarálása. A hetilap úgy tudja, a korábbi botrányok dacára már kész az újabb javaslat arra, hogy minden olyan bírót nyugdíjba küldjenek, aki már 1990 előtt is ítélkezett.
Így egy csapásra meg lehetne szabadulni számos kritikus és öntudatos szakmabelitől.
A hetilap szerint a bíróságokon is csaknem kész tényként kezelik, hogy rövidesen megalakulnak az új közigazgatási bíróságok, amelyek a hatalom számára kényes ügyeket tárgyalnák.
Ezek döntenének az állami szervek intézkedéseinek jogszerűségéről, arról, mit titkolhat el az állam és a választási ügyekben is ezek mondanák ki a döntő szót.
Ehhez képest csak technikai kérdés, hogy a bíróságok szervezeti igazgatását az Igazságügyi Minisztérium alá rendelnék, az Országos Bírósági Hivatal megszűnne.
Kiemelt fotó: Thinkstock